Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ifjúsági Szakmai Alkalmasságot Vizsgáló Osztály Dr. Simon Judit.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ifjúsági Szakmai Alkalmasságot Vizsgáló Osztály Dr. Simon Judit."— Előadás másolata:

1 Ifjúsági Szakmai Alkalmasságot Vizsgáló Osztály Dr. Simon Judit

2

3 3 A Földön ember él. 15 év feletti lakosságának ( 4,814 milliárd) 65,1 % - a ( 3,133 milliárd ) gazdaságilag aktív populáció. LABORSTA, EU-OSHA, ,1 % - a ( 3,133 milliárd ) gazdaságilag aktív populáció. LABORSTA, EU-OSHA,2008 A munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések száma :  iparilag fejlett országokban alacsony 2 millió embert érint évente  fejlődő országokban magas. Összes munkabaleset (halálos is ) 270 millió munkavállaló/év 160 millió ember szenved munkatevékenységgel összefüggő megbetegedésben. NEMZETGAZDASÁGOKRA HÁRULÓ TEHER NÉPEGÉSZSÉGÜGY ………OKTATÁS………….TÁRSADALOM

4 4 3 és fél percenként meghal valaki munkához kapcsolódó okok miatt minden évben személy veszti életét foglalkozási megbetegedés, 8900 pedig munkahelyi baleset miatt az évi haláleset akár egyharmadát okozhatják a munkahelyen alkalmazott veszélyes anyagok (~21 ezer eset írható az azbeszt számlájára); a munkavállalók közel 28%-a olyan megbetegedésben szenved, melyet vagy a jelenlegi, vagy múltbeli munkájuk okozott, okozhatott vagy súlyosbított; a munkavállalók átlagosan 35%-a vallja azt, hogy munkájuk káros az egészségükre; a fiatal munkavállalók, a bizonytalan ideig tartó munkát végzők, az idősebb és a migráns munkavállalók jobban ki vannak téve a foglalkozási kockázatoknak;

5 Munkaképtelenség 19,72 % 1-3 hó 3,24 % 3-6 hó 1,04 % 6 hó túli Súlyos munkabaleset : 211 Csonkulásos : 288 5

6 6 Forrás : OMFI, 2009 Paradigmaváltás ! Munkaegészségügyben dolgozók Etikai Kódexe !

7

8 8 WHO ATLAS OF HEALTH IN EUROPE, 2nd edition 2008 Az Európai éves korosztálynál, év adatok szerint Magyarországon volt :  a legtöbb  a legtöbb elhalálozás tüdő daganat miatt 458,4 fő / lakos  a legtöbb  a legtöbb tüdő daganatban új megbetegedettek száma : 75,1 fő / lakos  2. helyen  2. helyen a legtöbb emésztőrendszeri megbetegedésben elhunytak száma : 147,8 fő / lakos  3. helyen  3. helyen a legtöbb krónikus májbetegség és cirrhosisban elhunytak száma : 93,9 fő / lakos  3. helyen  3. helyen a vastag- és végbél daganatban elhunytak száma : 357,0 fő / lakos  12. helyen  12. helyen a keringési rendszer betegségeiben elhunytak száma : 426,9 fő / lakos ebből szívinfarktusban 123,1 fő / lakos Néhány tény ……… Magyarországról

9 9 ezer

10 10BETEGSÉGFŐCSOPORTOK Új rokkantak Megoszlási % GyakoriságDaganatok791323,1412 Mentális és viselkedés zavar ,18,3 Keringési rendszer ,314 Csont- és izomrendszer 28278,34,3 Országosösszesen ,051,5 ORSZI, 2007.évi Évkönyv

11 TANULÓK SZERVI ELVÁLTOZÁSAINAK ELŐFORDULÁSI ARÁNYA (100 vizsgált tanulóra ) KÖZÖTT

12

13

14

15 2009/2010. tanévben iskolai oktatásban részesülők a nappali és a felnőttoktatásban / KSH adatai / Általános iskolai oktatás : nappali tagozatos 8. oszt. : és felnőtt tagozatos : tanuló _____________________________________________________________ Középiskolai nevelés és oktatásban tanuló Szakiskola : nappali : tanuló és felnőtt tagozat : tanuló ( gyógypedagógiai : tanuló ) Szakközépiskola : nappali tagozat : tanuló és felnőtt tagozat : tanuló Gimnázium : nappali tagozat : tanuló és felnőtt tagozat: tanuló _____________________________________________________________ Felsőfokú oktatásban : hallgató nappali tagozat : és felnőtt tagozat : hallgató ÖSSZESEN : ,69 % nappali - és 18,3 % felnőtt tagozatos tanuló és hallgató 81,69 % nappali - és 18,3 % felnőtt tagozatos tanuló és hallgató 15

16 MAGYARORSZÁGON ISKOLARENDSZERŰ - NAPPALI KÖZÉPFOKÚ KÖZOKTATÁSBAN TANULÓK SZÁMA

17 FELADATOT ELLÁTÓ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK  Szakképző intézményekben nappali iskolarendszerű közoktatásban résztvevő tanulók esetében, végzi : iskolaorvos  Iskolarendszerű felnőtt képzés keretén belül tanulóknál, végzi : szakellátóhely foglalkozás-egészségügyi szakorvosa  Szamai gyakorlati képzés alatt a tanuló tevékenykedését munkaegészségügyi szempontból az adott munkahely üzemorvosa felügyeli.  Egészségükben károsodott személyek rehabilitációs orvosi felvilágosítása etikai kötelezettsége a rehabilitáció során résztvevő minden szakterületen dolgozó orvosnak. 17

18 A SZAKMAI ALKALMASSÁG ORVOSI VIZSGÁLATA és VÉLEMÉNYEZÉSE MUNKAEGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK ETIKAI KODEXE  A TANULÓ, HALLGATÓ ALKOTMÁNYOS JOGAINAK BETARTÁSA  SZAKMAI SZABÁLYOK ISMERETE  MUNKAVÉDELMI, SZAKKÉPZÉSI, EGÉSZSÉGÜGYI JOGSZABÁLYOK ISMERETE 18

19 19 ÁLLAM évi XCIII. Törvény a munkavédelemről előírja feltételrendszerét a biztonságos munkavégzésnek, amelynek során a munkavállaló testi -, szellemi- és lelki épsége nem károsodhat, sem utódai egészsége nem veszélyeztetett. A Mvt. végrehajtási - kormány és ágazati minisztériumi - rendeletei, Magyar Szabványok meghatározzák a munkavégzés és a munkahelyi kóroki tényezők azon szintjét amin belül egészségkárosodás nem következhet be. MUNKÁLTATÓ Betartja és betartatja a munkavédelmi törvény előírásait. Munkavédelmi kötelezettségeit munkabiztonsági és munkaegészségügyi szakértői feladatokat ellátó szakembereket segítségével valósítja meg ( munkabiztonsági szakmérnök /technikus + foglalkozás egészségügyi szakorvos, munkahigiénikus ). MUNKAVÁLLALÓ alkotmányos jogai ; törvényes kötelezettségei !

20 20 33/1998 (VI.24.)NM rendelet 33/1998 (VI.24.)NM rendelet a munkaköri,szakmai alkalmasság, illetve a személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről évi LXXIX. törvény 1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1993.évi LXXVI. törvény 1993.évi LXXVI. törvény a szakképzésről 1993.évi XCIII. törvény a munkavédelemről MUNKAVÉDELMI ELŐÍRÁSOKÉRT FELELŐS - Betartja és betartatj a - SZAKKÉPZÉS 21.§. A tanuló gyakorlati foglalkoztatása SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY VEZETŐJE GAZDÁLKODÓ SZERVEZET VEZETŐJE MUNKA végzés alatt MUNKÁLTATÓ

21 A SZAKMAI ALKALMASSÁG ORVOSI VIZSGÁLATA és VÉLEMÉNYEZÉSE JOGSZABÁLYI HÁTTÉR  A munkavédelemre vonatkozó szabályok rendszere  A szakképzésre vonatkozó szabályok rendszere : - a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény - a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény - a felnőtt képzésről szóló évi CI. Törvény - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.évi IV. tv. - a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény és a évi LXXI. tv. - Országos Képzési Jegyzékről és az OKJ módosításának eljárás rendjéről : 21 7 / ( XII.30.) MÜM rendelet 1 / ( II.17.) OM rend. 1. sz. melléklete, évi módosítás 16 / ( VIII.14.) SZMM rendelet 133 / (IV.22.) Korm. rendelet - Ágazati miniszteri rendeletek, a miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról : EüM, FVM, GKM, HM, IRM, KvVM, NFGM, OKM, ÖTM, PM, SZMM.

22 EGÉSZSÉGÉBEN KÁROSODOTT MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ TANULÓ, HALLGATÓ ALKOTMÁNYOS JOGAI : a szabadon választott szakmához, munkavégzéshez, egészséges élethez, ……  Az 1997.évi CLIV. törvény az egészségügyről 100. § a rehabilitáció : (1) „ …olyan szervezett segítség, amit a társadalom nyújt az egészségében, testi vagy szellemi épségében ideiglenes vagy végleges károsodás miatt fogyatékos személynek, hogy a helyre állított vagy megmaradt képességei felhasználásával ismét elfoglalhassa helyét a közösségben ” (2) „… egészségügyi, pszichológiai, oktatás-nevelési, foglalkoztatási és szociális intézkedések tervszerű és összehangolt, egyénre szabott, az érintett személy tevékeny részvételével megvalósuló alkalmazása”  A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény,  Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló módosított évi CXXV. törvény  Az Új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006.(II. 16.) OGY határozat  3/ ( II.8.) SzCsM – EüM rend. A munkahelyek munkavédelmi követelményeiről, ezen belül a megváltozott munkaképességű dolgozók részére az akadálymentes munkakörnyezet kialakítása szükséges. 22

23 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR - SPECIÁLIS (ADAPTÁLT) KÉPZÉSI PROGRAMOK Ágazati miniszterek hatáskörébe tartozó szakképesítésekből / rész-szakképesí- tésekből / elágazásokból eddig kidolgozásra került 53 speciális ( adaptált ) központi program (tanterv) mozgáskorlátozott, látássérült, hallássérült és tanulásában akadályozott tanuló számára : 10 FVM Közleménye 2009 / 11. sz. FVM hatáskörébe tartozó szakképesítések : 10 db. 4 db Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter közleménye 2008/ 33. Hivatalos értesítő GKM hatáskörében 4 db. 1 db. Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter közleménye : Hivatalos értesítő 2010./ 2. MeHVM hatáskörében 1 db. mozgáskorlátozottak részére 10. db. OKM közleménye november, OKM hatáskörében : 10. db. 28.db SZMM közlemény , , ,SZMM hatáskörébe tartozó 28.db. Jelenleg fejlesztés alatt 2 db. adaptált képzési program SZMM közlemény / 8 darab szakmai program modul készségfejlesztő speciális szakiskolai középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára SZMM közlemény a készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulók számára / Munkavállalói ismeretek modul a négy fogyatékossági típus szerint 23

24 24 Levegő Víz Talaj makro-: állam, globális stratégiák mezo -: vállalat mikrokörnyezet : munkatársak Levegő Víz Talaj makro:ország,világ mezo - : város mikrokörnyezet : család, szomszédok TÁRSADALMI LAKÓHELYI FIZIKAI FIZIKAI LAKÓHELYI FIZIKAI MUNKAHELYI TÁRSADALMI MUNKAHELYI

25 25 MUNKAHELYI EGÉSZSÉGKÁROSODÁS PREVENCIÓJA MUNKAVÉGZÉS : - fizikai - fiziológiai - mentális - pszichés KÓROKI TÉNYEZŐK : - fizikai - kémiai - biológiai - psicho-szociális - ergonómiai BALESETVESZÉLY Életmód és lakó - helyi tevékenység MUNKAHELYI MEGTERHELÉS OPTIMÁLISIGÉNYBEVÉTEL

26 26 Zaj : zajártalom, dörejártalom ; Infra - és ultrahang : központi idegrendszerre gyakorolt hatása Vibráció : - kéz-kar rezgés : kéz érrendszeri betegsége / Raynaud-sy. / ; perifériás idegrendszeri betegségek / érzéskiesés, izomgyengeség / ; csontok -, inak-,ízületek mozgáskorlátozó és fájdalommal járó betegségei - egésztest rezgés : gerinc degeneratív betegségei, szerv süllyedés, nőgyógyászati betegségek Túl magas / alacsony légköri nyomás alatt végzett munka : akut keszonbetegség krónikus keszonbetegség ( váll és csípő deformáló elváltozása, súlyos mozgáskorlátozottság) Hő terheléssel járó meleg és hideg munkakörnyezetben végzett munka, elektromosság …..

27 27 MUNKAKÖRNYEZETI FIZIKAI KÓROKI TÉNYEZŐK HATÁSAI  Ionizáló sugárzás : - determinisztikus hatás/ „ küszöb dózis ” akut sugárbetegség / csontvelő-,gyomor-bél -, központi idegrendszer, vérerek károsodása/ ; késői egészségkárosodás : „ rtg.” kéz, cataracta ; teratogén hatás : csont és központi idegrendszer, szem fejlődése - sztochasztikus hatásra / a legkisebb elnyelt dózis hatás valószínűsége Késői toxikus hatás: daganatok kialakulása ( leukémia, tüdő, emlő, garat, pajzsmirigy ) Genetikai elváltozások (kromoszóma aberáció, anyagcsere zavarok) „ két generációs besugárzás” esetében  Nem ionizáló sugárzás UV : melanoma, cataracta, conjunctivitis photoelectrica infravörös : bőr és szem károsodás ( égés, gyulladás) lézer : szem és fedetlen bőr károsodása mikrohullámú és rádiófrekvenciás : ivarszervek,szemlencse,korai vetélés Fizikai mutagének :UV-, röntgen-,alfa-,neutron-,gamma-sugárzás

28 28  1960-as évek :Globális környezetrombolás veszélye / Római Klub tudósai /  Az utóbbi 40 évben a kemizáció negatív következményeinek megakadályozására fejlett iparosodott országok – OECD tagországok - megerősítették nemzeti kémiai biztonságukat.  A kormányközi szervezetek – WHO, ILO, UNEP, UNIDO, FAO, UNITAR-, a johannesburgi Földcsúcs a kormányokkal, az iparral, a tudományos szférával nemzeti szerződésre épülő globális stratégiát dolgoztak ki. Vegyi Anyagok Kezelésének Nemzetközi Stratégiája ( SAICM )  1907/2006/EK Európai Parlament és Tanács Rendelet „ a vegyi anyagok regisztrálása, értékelése, engedélyezése és korlátozása ” – REACH – célja : az emberi egészség és környezet védelme és javítása június 1-jén lépett hatályba ; rendelkezései június 1-től.  Magyarország korán bekapcsolódott a kormányközi szervezetek kémiai biztonsági munkájába. Tevékenysége világviszonylatban is kiemelkedő : között hatékony szabályozó-, intézményi-, szerkezeti- és funkcionális rendszer épült ki; ban megkezdte működését az Országos Kémiai Biztonsági Intézet ; 2000-ben megszületett a világ egyik első kémiai biztonsági törvénye XXV. Törvény a kémiai biztonságról ; között kiépült Európa egyik legkorszerűbb kémiai biztonsági laboratóriuma és információs rendszere - ETTSZ ; valamint Európa egyik leghatékonyabb kémiai biztonsági felügyeleti rendszere ;

29 ben felülvizsgálták a függetlennek nem tekinthető UK, USA, Swe szakértői véleményeket : ipari kockázatok szándékos alábecsülése történt évtizedeken keresztül a foglalkozási rákkeltők aránya 10 %. Forrás: - Am. J. Ind. Med.,50: (2007) ; - OMFI 2008 ; - Ungváry 2009 Kromoszóma aberáció okozta a vetélések 60 %-át, a halvaszületések 4-5%-át. Kongenitális anomália oka 2-3 %-ban vegyi ártalom, 10 %-ban környezeti tényező. A mutagén vegyületek 80%-a igazoltan karcinogén. A genotoxikus anyagok egyetlen molekulájuk is mutációt / malignus transzformációt indukálhat. Az elfogadott expozíciós kockázat 10 mikrorizikó = 1 : = = közepesen balesetveszélyes iparágakban a halálos balesetek száma

30 30 WHO definíciója szerint minden egyes vegyi anyag potenciális kóroki tényező,számuk sokszorosan meghaladja az eddig ismert valamennyi emberi megbetegedés ismert kóroki tényezőinek számát ben , 1990-ben > , 2003-ban > vegyi anyag került kereskedelmi forgalomba ben , 1990-ben > , 2003-ban > 13 millió regisztrált vegyi anyag.  Felhasználásuk : mezőgazdasági- és közegészségügyi peszticidek, terméshozam-növelők,élelmiszerek és adalékanyagok, takarmányok és adalékanyagok, gyártó és feldolgozóipari vegyi anyagok, kőolajtermékek, fogyasztói vegyi anyagok, egyéb:gyógyszerek, pszichotrop anyagok, kábítószerek, robbanóanyagok, stb.  Veszélyes anyagok / készítmények egészségkárosító hatásaik : letális hatás méregerősség szerint / nem letális,de maradandó hatások egyetlen expozíció után / súlyos hatások ismételt vagy hosszabb expozíció után / maró / irritatív / túlérzékenységet okozó / rákkeltő / mutagén / teratogén / reprodukciót károsító / immuntoxikus.

31 31 Porképződéssel járó nemzetgazdasági ágak,ágazatok : bányászat,építőipar,vasipar, textilipar, faipar, szőrmeipar, malomipar, porcelángyártás,üveggyártás, tisztítószer- és dohánygyártás,mezőgazdasági munkák. Lokális toxikus hatás : irritatív,maró és szenzibilizáló hatásúak. Vízben és lipoidokban nem oldódó inhalált szervetlen por ismételt expozícióban a tüdő szubakut / krónikus megbetegedését idézi elő ( felső-,alsó légúti gyulladás, ulceráció,asthma, bronchiectasia, súlyos fibrosis : silicosis,asbestosis, talcosis, berilliosis) ; víz és lipidoldékony porok toxikus hatásúak és célszervük bármely szerv lehet. Inhalált szerves porok akut és krónikus gyulladást, aszthmát, extrinsic allergiás alveolitist okozhatnak. Vízben nem oldódó porok késői toxikus hatása : karcinogén ( krokidolit). Vízben oldódó porok : mutagének, teratogének. Epidemiológiai felmérések bizonyítják, hogy az azbeszt exponáltak: 20% tüdőrákban hal meg, közülük a dohányzok rizikója 20-25x és x.

32 32 Immuntoxicusak Mutagének : alkiláló vegyületek,bázis analógok, interkaláló vegyületek, N-nitrozo vegyületek, szabad gyököt képzők, nehézfémek ( Co, Ni, Cr, Cd ), DNS szintézis inhibitorok ….. Karcinogének : latencia idő - azbeszt mezothelioma 40 év - benzol leukémia 4-6 év Bizonyítottan humán rákkeltők : 28 vegyi anyag Valószínűleg humán rákkeltők : 17 vegyi anyag Teratogének : Ivarsejtek károsodása : megtermékenyítés / fogamzó képesség Embriotoxikus : magzatelhalás, torzképződés, testi/ lelki retardáció ( szerves oldószerek, fémek )

33 33 Veszélyeztettet dolgozók: egészségügy, állategészségügy, kutató laboratóriumok, állattenyésztés, erdészet, mezőgazdaság, vadgazdálkodás, vágóhidak, csatorna és szennyvízkezelés…. A fertőzés kockázatának szintjétől függően a kórokozókat négy csoportba soroljuk : I. csoport : nem képes emberi megbetegedést okozni. II. csoport : képes emberi megbetegedést okozni, elterjedésük a közösség – ben nem valószínű, a betegség megelőzhető / kezelhető. III. csoport :súlyos emberi megbetegedést okoznak és a kezelés hatásos, közösségben szétterjednek / szétterjedésük megelőzhető. IV. csoport: nem gyógyítható súlyos-halálos betegséget idéz elő, az emberi környezetben a szétterjedés kockázata nagy.  Biológia mutagének ( onkogén vírusok), teratogének. 18/1998.(VI.3.) NM rendelet „ a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről 61 / 1999.(XII.1.) EüM. rendelet „a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről ”

34 34 Az ember - gép - munkakörnyezet rendszerben, egészségkárosító hatású kockázatok: - a gép és/ vagy a munkakörnyezet kialakítása nem emberközpontú - a rendszer nem az emberi szervezet sajátosságainak figyelembe vételével működik. Károsodik a muszkuloszkeletális rendszer, kezdetben az izomfáradás jelentkezik majd a végtagok és a gerinc ízületeinek túlterhelése, gyulladása, porckorong degeneratív elváltozásai jelentkeznek. Károsodnak az agy pszichés funkciói : pszichés kifáradás – monotónia, telítődés, kimerülés -, neurózis ; pszichoszomatikus betegségek alakulnak ki. PSZICHOSZOCIÁLIS KÓROKI TÉNYEZŐK Munkanélküliség. A munkavállalói alkupozíció fogyatékosságai. Tartós munkavégzés a családtól távol. Folyamatos három műszakos rend, gyakori túlmunka, nem megfelelő munkaidő- pihenőidő rend és munkaközi szünetek. Kockázat : neurózis, pszichoszomatikus betegség

35 35 PSZICHÉS TERHELÉS 1.” Készenléti” feszültséggel járó tevékenységek (nagy erkölcsi, anyagi felelősség) Pszichoszomatikus megbetegedések is várhatók (magas vérnyomás, keringési zavarok stb.) 2. Információterheléssel járó tevékenységek (döntés, intézkedés, alkotó- és rutin szellemi munka, képernyős munkák) Neurotikus panaszok jelentkeznek. 3. Emocionális terheléssel járó tevékenységek, amelyek nagyfokú alkalmazkodást követelnek (emberekkel foglalkozás konfliktus – veszélyes helyzetekben, pl. hibaelhárítók vezetői: testi, szellemi fogyatékosokkal, betegekkel, elesettekkel, szenvedély-betegekkel való foglalkozások). Pszichés, vegetatív panaszok fordulhatnak elő.

36 A pályaválasztási tanácsadás igen szerteágazó oktatási, társadalmi és gazdasági feladat, melyben az iskolaorvosoknak, a házi gyermekorvosoknak és a védőnőknek valamint a pedagógusoknak és szülőknek igen fontos szerep jut. A pályaválasztással kapcsolatos orvosi tevékenységet az alábbi jogszabályok határozzák meg:  33/1998. (VI.24.) NM rendelete a munkaköri szakmai illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről  26/1997. (IX.3) NM rendelete az iskola-egészségügyi ellátásról Az iskola és háziorvos, miközben nyomon követi a gyermek testi és lelki fejlődését, észleli, gyógyítja és gondozza a kialakuló betegségeket, pályaválasztási céllal és szempontból is megítéli az egészségi állapotot.

37 Az időben elvégzett iskolai szűrővizsgálatok pályaválasztást előkészítő tevékenységnek is tekintendők, azonban az észlelt elváltozások pályaválasztási szempontból történő megítélése más speciális szemléletet is igényel  Az időben elvégzett iskolai szűrővizsgálatok pályaválasztást előkészítő tevékenységnek is tekintendők, azonban az észlelt elváltozások pályaválasztási szempontból történő megítélése más speciális szemléletet is igényel. Ezeket az elváltozásokat melyek bizonyos foglalkozásoknál abszolút kizáró okot vagy korlátozást jelenthetnek, ezekről időben informálni a szülőket és a tanulót is etikai kötelezettség.  Ezeket az elváltozásokat melyek bizonyos foglalkozásoknál abszolút kizáró okot vagy korlátozást jelenthetnek, ezekről időben informálni a szülőket és a tanulót is etikai kötelezettség.

38 Pályaválasztási tanácsadás Előzetes Időszakos Soron kívüli Záró vizsgálatok PÁLYAVÁLASTÁSI TANÁCSADÁS CÉLJÁBÓL VÉGZETT ORVOSI VIZSGÁLAT A szakképző intézménybe jelentkező tanulónál a beiskolázás előtt a pedagógus, a szülő, illetve a tanuló kérésére pályaválasztási tanácsadás céljából iskolaorvosi vizsgálat végzendő

39 A szakképzési évfolyamra történő felvétel, átvétel illetve továbbhaladás előtt minden olyan esetben, amikor az OKJ szerint a szakképesítés megszerzése szakmai alkalmassági követelményekhez kötött. A szakmaválasztást megelőzően – pályaválasztási tanácsadás céljából- a pedagógus, az iskolaorvos, a szülő kérésére azoknak a tanulóknak az esetében, akiknél a szakmai jellegű képzésben való részvétel egészségi állapotuk miatt korlátozott. Az előzetes alkalmassági vizsgálat elvégzése és elvégeztetése kötelező a közoktatási intézményre és a tanulóra nézve is. Alkalmatlanság esetén a fiatal a választott szakmára nem iskolázható be. IDŐSZAKOS SZAKMAI ALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT A szakmai alkalmasság újbóli véleményezése céljából kell elvégezni, a tanulói jogviszony fennállása alatt. A 18-ik életévüket be nem töltött tanulókat évente kötelező vizsgálni.

40 A tanuló vagy az egyetemi hallgató egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott szakma elsajátítására illetve gyakorlására. Ha az egészségügyi lapon nyilatkozatra kötelezett tanuló vagy hallgató az ott felsorolt tüneteket észleli magán vagy a vele közös háztartásban élőkön. Heveny foglalkozási megbetegedés, eszméletvesztés, ismétlődő munkabaleset, fokozott expozíció előfordulása esetén valamint a tanuló vagy a hallgató rosszulléte betegsége munkahelyi okokra vezethető vissza, továbbá 14 napos betegség, baleset miatti távollétet követően. ZÁRÓVIZSGÁLAT Mindig az iskolai oktatás befejezésekor, az utolsó tanítási évben kell elvégezni. Célja annak eldöntése, hogy a szakmai oktatás során a tanulónál nem következett-e be valami egészségkárosodás.

41 VÉLEMÉNYEZÉS MÁSODFOKON Amennyiben a tanuló illetve közoktatási intézmény a szakmai alkalmasság első fokon történt véleményezésével nem ért egyet, az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban kérheti a másodfokon történő elbírálást. A szakmai alkalmasság másodfokú véleményezését a tanulók és hallgatók esetében országosan az OMFI- Ifjúsági Szakmai Alkalmasságot Vizsgáló Osztálya végzi. A másodfokú egészségügyi szerv döntéséig az elsőfokú orvosi vélemény szerint kell eljárni. A másodfokú egészségügyi szerv véleménye ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

42 A tanuló fizikai állapota, szellemi és lelki képessége alapján képes a szakma elsajátítására illetve végzésére. A tanuló fizikai állapota, szellemi és lelki képessége alapján képes a szakma elsajátítására illetve végzésére. A tanuló képes a választott szakmát hosszú távú egészségkárosodás nélkül folytatni. A tanuló képes a választott szakmát hosszú távú egészségkárosodás nélkül folytatni. A tanuló idült betegsége vagy fogyatékossága a szakma elsajátítása és gyakorlása során nem idéz elő baleseti veszélyt. A tanuló idült betegsége vagy fogyatékossága a szakma elsajátítása és gyakorlása során nem idéz elő baleseti veszélyt. A helyes orvosi alkalmassági döntés esetén a szakmai átállítás szükségessége egészségi ok miatt viszonylag ritka. Szakmaváltoztatásra leggyakrabban az időközben fellépő betegségek és balesetek miatt kerülhet sor. A képzési idő alatt viszonylag ritka a foglalkozási megbetegedés, mert általában ezek a károsodások hosszabb expozíció után jelentkeznek, a tanulók pedig csak korlátozott időben foglalkoztatható. A képzési idő alatt viszonylag ritka a foglalkozási megbetegedés, mert általában ezek a károsodások hosszabb expozíció után jelentkeznek, a tanulók pedig csak korlátozott időben foglalkoztatható.

43  általános belgyógyászati jellegű orvosi vizsgálat  testi fejlettség vizsgálata  érzékszervek vizsgálata : hallás, egyensúlyérzés, látásélesség, színlátás, látótér, térlátás színlátás, látótér, térlátás  egyes szakmák követelményei között további vizsgálatok elvégzése is szerepel: elvégzése is szerepel: - laboratóriumi vizsgálatok, EKG, látótér/ térlátás, audiológia - laboratóriumi vizsgálatok, EKG, látótér/ térlátás, audiológia - gerinc terheléssel járó munkavégzésnél rtg. vizsgálat - gerinc terheléssel járó munkavégzésnél rtg. vizsgálat  észlelt elváltozás / betegség esetében további szakorvosi vizsgálatok kezdeményezése kezdeményezése  járványügyi érdekből kiemelt munkaterületen tevékenykedő tanulónál személyi higiénés alkalmassági vizsgálat szükséges személyi higiénés alkalmassági vizsgálat szükséges

44 MegterhelésekFiatalkorúnők Fiatalkorú férfiak 1. Magából a munkavégzésből adódó megterhelések 1.1 Túlzott fizikai terhelés Dinamikus izommunka Közepesen nehéz munka (3), (5) Nehéz munka +(3) Főleg statikus elemeket tartalmazó izommunka Anyagmozgatási munka >10 kg tömeg emelése (5)(5) Kényszertesthelyzetben végzett munka (5)

45 Megterhelések Fiatalkorú nők Fiatalkorú férfiak Kezek kis izületeit érő mikrotraumák kumulációjának lehetőségével járó munka (5)(5) 1.2. Fokozott pszichés megterhelés Időkényszer feltételei között végzett tevékenység esetén Fokozott pszichés információterheléssel járó vagy különleges figyelmet igénylő tevékenység, ha meghaladja a törvényes munkaidő 50%-át A dolgozó saját vagy mások egészsége,testi épsége szempontjából az átlagosat meghaladó mértékű kockázattal járó munka ++

46 MegterhelésekFiatalkorúnők Fiatalkorú férfiak 2.1 Fokozottan terhelő munkahelyi klíma Hőterhelés Hőexpozícióban végzett nehéz fizikai munka Közepesen nehéz fizikai munka Könnyű fizikai munka Hideg munkakörnyezetben végzett munka [1] Váltakozva hideg-meleg munkahelyen végzett munka Nedves munkakörnyezetben végzett munka (5)+

47 MegterhelésekFiatalkorúnők Fiatalkorú férfiak 2.2.[2] Kéz/kar rezgés 2,5m/s2 expozíció felett Egész testre ható rezgéssel járó munka: 0,5 m/s2 expozíció felett Ionizáló sugár-expozícióban dolgozók Mikrohullámú sugár expozíció [3] Zajexpozícióban végzett munka: a munkavállalót érő, az alkalmazott egyéni hallásvédő eszköz zajcsillapító képességének figyelembevételével számított 87dBA egyenértékű A- hangnyomásszintet meghaladó napi expozíció, illetve a munkavállalót érő 140 dBC csúcs hangnyomásszintet meghaladó pillanatnyi zajbehatás Túlnyomásban végzett munka +(5)

48 MegterhelésekFiatalkorúnők Fiatalkorú férfiak 2.8. Nagyon mérgező, a reprodukciót károsító, daganatkeltő, teratogén, mutagén vegyi anyagok expozíciója Növényvédő szerek Növényvédő szerek Szerves oldószerek gyártásával, kiszerelésével és felhasználásával járó munkák Hg, In, Cr Antibiotikumok Hormonok, hormonkészítmények Külön jogszabályban meghatározott rákkeltő anyagok Egyéb vegyi anyagok Szaporodást károsító anyagok 2. kategória4 ++

49 Megterhelések Fiatalkorú nők Fiatalkorú férfiak Mutagén anyagok 2. kategória [5] Tüdőfibrózist okozó porexpozíció [6] Toxoplazma és rubeola vírusfertőzés ++ Jelmagyarázat: + Tiltás (3) Az MSZ 21875:79 Melléklet M1-ben férfiakra megadott érték 70%-a (5) esetenkénti döntés a munka alkalmassági vizsgálat és a munkakörre kiterjedő ergonómiai vizsgálat, a megterhelés- igénybevétel elemzése alapszolgáltatás keretében [3] Megállapította: 66/2005. (XII.22) EÜM rendelet 15.§ (5) bekezdés. [5] 41/2000. (XII.20.) EÜM- KöM együttes rendelet 1. számú melléklet 30. pont.

50 OMFI Ifjúsági Szakmai Alkalmasságot Vizsgáló Osztály feladatai  az ifjúsági pálya és szakmai alkalmasságot vizsgáló szakorvosok, védőnők tevékenységét segíti a szakterület gyakorlati munkáját érintő módszertani útmutatók, protokollok, szakmai irányelvek kidolgozásában való részvétellel;  az alkalmasság elbírálásához szükséges foglalkozási rehabilitáció fejlesztése, a szakterület fejlődését szolgáló továbbképzés, tájékoztatás végzése;  szakértői tanácsadó, felvilágosító tevékenység telefonon, en munkáltatók, munkavállalók, érdek-képviseleti szervek, szakorvosok, védőnők számára foglalkozás- egészségügyi és ifjúsági pálya- és szakmai alkalmasságot érintő kérdésekben;  jogszabály-előkészítés: ifjúsági pálya- és szakmai alkalmasság területét érintő jogszabályok tekintetében előkészítő, jogharmonizációs tevékenység ellátása.  tudományos munka: a tanulók munkavilágával kapcsolatos kutatások;  iskola-egészségügyi alapszolgáltatást ellátó szakorvosok és védőnők posztgraduális továbbképzésében való részvétel;  foglalkozás-egészségügyi tevékenység: - szakmai alkalmasság II. fokú elbírálása országos hatáskörrel ; - előzetes pályaválasztási tanácsadás középiskola megkezdése előtt; - halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára alkalmasság vizsgálata.

51 A SZAKMAI KÉPZÉS KÜLÖNBÖZŐ SZAKASZAIBAN ALKALMAZHATÓ KOMPENZÁCIÓS TECHNIKÁK  1. Szakma tanulásra való felkészítés elemei = Komplex felzárkóztatás : a ) iskolai végzettség pótlása, vagy ismeret felújítása b ) mentális felzárkóztatás c ) munkaerő piaci ismeretek, tréning d ) tanulási technikák fejlesztése  2. Szakképzés keretében alkalmazható akadálymentesítés : a ) eltérő tanulási, beszámolási technikák engedélyezése b ) mentor beállítása c ) környezeti akadálymentesítés : - fizikai, - kommunikációs ( tananyag és tanítási módszertan ), - tanulmányi idő meghosszabbítása 51

52  3). Szakmai alkalmasság orvosi véleményezése során meghatározható akadálymentesítési feltételek : a) egyéni segédeszköz használata b) környezeti akadálymentesítés : fizikai ( mozgáskorlátozottak részére ), kommunikációs c) munkaszervezés : - szűkített feladatkör - feltételek korlátozása ( magasság, emelés, munkaidő,…) - mobilitás kikapcsolása.  4). Gyakorlati képzés és foglalkoztatás során szükséges kompenzációk : a) környezet és munkaeszközök ergonómiai támogatása b) munkaeszközök és környezet akadálymentesítése a 3/2002. (II.8.) SZCSM – EüM rendelet szerint c) mentor ( átmeneti munkahelyi segítő ) alkalmazása. 52 A SZAKMAI KÉPZÉS KÜLÖNBÖZŐ SZAKASZAIBAN ALKALMAZHATÓ KOMPENZÁCIÓS TECHNIKÁK

53 53


Letölteni ppt "Ifjúsági Szakmai Alkalmasságot Vizsgáló Osztály Dr. Simon Judit."

Hasonló előadás


Google Hirdetések