Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szemantikai viszonyok. A nyelvek lexémáit nem listaszerűen tároljuk elménkben (pl. alfabetikus sorrendben, mint a szótárakban). A lexémák bizonyos csoportjai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szemantikai viszonyok. A nyelvek lexémáit nem listaszerűen tároljuk elménkben (pl. alfabetikus sorrendben, mint a szótárakban). A lexémák bizonyos csoportjai."— Előadás másolata:

1 Szemantikai viszonyok

2 A nyelvek lexémáit nem listaszerűen tároljuk elménkben (pl. alfabetikus sorrendben, mint a szótárakban). A lexémák bizonyos csoportjai jelentésükben kapcsolódnak egymáshoz, pl. a tesztrésznevek (nyak, fej, váll stb.), a járművek, gyümölcsök, szerszámok stb.

3 Szinonímia A rokonértelműség vagy szinonímia viszonyban álló lexémák jelentése „azonos”, pl. fenséges/isteni/fejedelmi, ifjú/fiatalember. A lexémáknak nagyon ritkán pontosan ugyanaz a jelentésük. A szinonimák között rendszerint stilisztikai, regionális, érzelmi, stb. különbségek vannak. Figyelembe kell venni a kontextust is: két lexéma rokon értelmű lehet egy bizonyos mondatban, de egészen más jelentésű egy másikban. – Pl.: skála/választék  Micsoda széles … a bútoroknak! / Milyen … énekel?

4 Hiponímia Egy specifikusabb (alárendelt) és egy általánosabb (fölérendelt) lexéma között fennálló viszony. Olyan lexikai egységek között áll fenn, amelyek logikailag alá/fölérendeltségi viszonyban állnak egymással. – a) a fölérendelt fogalmat megnevező szó a hiperonima, pl. virág a rózsa hiperonimája – b) az alárendelt fogalmat megnevező szó a hiponima, pl. autó a jármű hiponimája; a viszony: X az Y-ok egyik fajtája – c) a mellérendelt fogalmat megnevező szó a kohiponima, pl. baba, csiga, labda, ugrálókötél stb. Az egyes nyelvek eltérnek a hiperonimák és a hiponimák tekintetében. – Pl. a görögben ács, orvos, fuvolás és egyéb foglalkozások a demiurgosz hiponimái. – Potato  vegetable DE Kartoffel ≠> Gemüse

5 Antonímia Az antonímia terminus ellentétes értelműséget jelent. Az antonimáknak több típusa létezik. A néhány legfontosabb: fokozatos antonimák, például nagy/kicsi, jó/rossz, amelyek megengedik fokozatok kifejezését (nagyon nagy, egészen kicsi stb.); nem fokozatos antonimák (kiegészítő kifejezéseknek is nevezik őket), melyek nem engedik meg fokozati különbségek kifejezését, például nőtlen/házas, nőnemű/ hímnemű, nem beszélhetünk arról, hogy valaki nagyon hímnemű, egészen házas stb., kivéve tréfából; relacionális antonimák: kéttagú szembenállások, melyek egymástól kölcsönösen függnek, például ad/vesz, szülő/gyermek; az egyik elem feltételezi a másikat.

6 Poliszémia és homonímia láb fn 1. Embernek, szárazföldi állatnak állásra és helyváltoztatásra való végtagja. 2. Tárgynak az a(z oszlopszerű) része, amelyen áll. Az asztal, a híd lába. 3. Hegy(ség)nek, földhányásnak stb. az alsó része. 4. nép: A telek, az udvar lábja: hátsó, nem az utca felőli része. 5. Lábon (v. lábán): le nem aratott, le nem vágott állapotban. Lábon adja el a termést. 6. Régi, ill. külföldi hosszmérték: kb. 30 cm. | (jelzőként) Ilyen nagyságú láb magas. 7. Irodt Versláb.

7 Meg kell különböztetni a poliszémiát és a homonímiát. Poliszémiáról abban az esetben beszélünk, ha egy lexémának két vagy több jelentése van. Két vagy több szó alaki egybeesésekor a homonímia viszonya jön létre.

8 A két kategóriát két módszerrel lehet elhatárolni: – diakrón szemlélet alkalmazásával  az etimológia alapján dönthető el, hogy adott esetben homonímiáról vagy poliszémiáról van szó. Ha a történetiségben a jelentések közt van összefüggés, akkor poliszémiáról kell beszélnünk. Pl.: toll: – 1. ’a madár testén levő, vékony gerincből és ezen kétoldalt síkban sűrűn elhelyezkedő finom, lemezes szálakból álló szaruképződmény’ – 2. ’tintával való írásra használatos, csúcsos végű – régen lúdtollból faragott – íróeszköz’ – szinkrón szemléletű megközelítéssel annak alapján döntenek, hogy a beszélő lát-e jelentésbeli összefüggéseket. Ha a beszélő tudatában a jelentések között többé-kevésbé szoros kapcsolat van, akkor poliszémiáról, ha nem, akkor homonímiáról van szó.

9 Mindkét (a, b) módszer problémákat vet fel. – A diakronikus megközelítés figyelmen kívül hagyja a mai nyelvhasználatot, a mai nyelvhasználók szempontját. Mi a helyzet ugyanis akkor, amikor a technika haladásával újabb, más anyagokból készült írószerszámok veszik át a lúdtoll szerepét (acéltoll, töltőtoll, golyóstoll stb.)? – A szinkronikus módszer alkalmazása is vet fel problémákat: ki az a „beszélő”, akinek az ítéletén múlik, hogy adott esetben poliszémiát vagy homonímiát kell megállapítanunk? Az egyik ember esetleg lát összefüggéseket a jelentések között, a másik nem.

10 Olykor a szótárak is önkényesen járnak el, amikor a poliszémia vagy a homonímia kategóriájába sorolnak egy-egy szót. Pl. Értelmező kéziszótár: – daru 1 fn Áll Szürke tollazatú, vonuló, nagy gázlómadár (Grus grus). Szállnak a darvak. [?fgr] – daru 2 fn Nagy teher fölemelésére és odább vitelére való gépi szerkezet. [daru 1 ] Viszont: – sikló fn 1. Áll: Siklók: medencecsont nélküli, sajátos koponyaalkatú kígyók családja (Colubridae). | E családba tartozó nem mérges kígyó. 2. Közl Meredek vasúti pályán drótkötéllel vontatott személyszállító jármű, ill. létesítmény

11 Homonímia A homonimák osztályozásában három fő csoportot különböztetnek meg a rendszerezések: – Szótári homonimák: szótári alakjukban egyeznek a szavak ár 1 (többjelentésű) 1. ’árunak pénzben kifejezett értéke’ stb. ár 2 (többjelentésű) 1. ’áramló v. hullámzó víztömeg’ stb. ár 3 (egyjelentésű) ’bőr lyukasztására való, hegyes végű, nyeles szerszám’ ár 4 (többjelentésű) 1. ’100 m2-nek megfelelő terület-mértékegység’ – Szótári alak egyezik toldalékolt alakkal Főnév és ige: áll1, áll2 ; ér1, ér2 ; terem1, terem2 ; vár1, vár2 stb. Főnév és melléknév: avar1, avar2 (főnév/népnév); ősz1, ősz2 stb. Melléknév és ige: görög1, görög2 stb. Ige és számnév: hat1, hat2. – Nyelvtani homonimák: toldalékolt alakok egyeznek ölt 1, ölt 2 (múlt idejű igealak, tárgyragos főnév)

12 Ha az azonos alakúság csak a kiejtésben érvényesül, az írásban nem, homofóniáról beszélünk: – Ács, ács; Pápa, pápa; Hatvan, hatvan; csempészte, csempézte Homofónia nemcsak szavak, hanem szókapcsolatok között is fennállhat: – „Hogy kell elhallgattatni a sámánt?” – „Hallgassá mán!” – „És hogy kell megnyugtatni, ha nagyon fél?” – „Nefossá mán!” [ ]

13 Nyelvrendszereken áthatoló homonímia Viccekben, reklámszövegekben alkalmazható a nyelvrendszereken áthatoló homonímia is. Ez lehet homofónia vagy homográfia is, pl. – Mi van, ha lelövik a gémet? – Game over. A II. világháború alatt két német kém bemegy egy angliai pubba, és italt rendelnek angolul: – Two Martinis, please! – Dry? – Nein, nur zwei!

14 Paronímia Paronímia  különböző jelentésű, azonos szófajú szavak alaki hasonlósága. Ha a hasonló hangzású szavak ugyanarra a tőre mennek vissza szűkebb értelemben vett paronímiáról van szó, amikor is az érintett szavak etimológiailag összefüggnek egymással (pl. m. ízetlen – íztelen, helyiség - helység) és paronomáziáról, amikor különböző tőről eredeztethető szavak hasonlítanak hangzásukban egymáshoz (pl. m. ökumenikus – ökonomikus, adaptál - adoptál). Paronimák mint nyelvi poénok: lexématorzítás hangcserével, pl. – Összetéveszti a …-t a …-vel. Összekeveri a Gizikét a gőzekével. Összekeveri a szezont a fazonnal. – Nem mindegy, hogy … vagy … Nem mindegy, hogy beáztatjuk a teát vagy teáztatjuk a Beát. Nem egyenlő a csárda zaja és a zárda csaja.


Letölteni ppt "Szemantikai viszonyok. A nyelvek lexémáit nem listaszerűen tároljuk elménkben (pl. alfabetikus sorrendben, mint a szótárakban). A lexémák bizonyos csoportjai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések