Érzékszervek.

Az előadások a következő témára: "Érzékszervek."— Előadás másolata:

1 Érzékszervek

2 Érzékszervek külső és belső fizikai, kémiai és biológiai ingereket felvevő és átalakító készülékek az érzékszerveket több egymáshoz hasonló, speciális ingerfelvevő (receptor) sejt alkotja közös tulajdonságuk: minden érzékszerv csak egyfajta ingert képes felvenni különböző ingerek ugyanazt az érzésféleséget váltják ki (pl. szemgolyó nyomása, fényjelenség érzékelése) érzékszerveink: látószerv, halló- és egyensúlyozó szerv, szaglószerv, ízlelőszerv, bőr

3 Érzékszervek szem részei: szemgolyó (oculus seu bulbus oculi) a szem járulékos szervei (organa oculi accessoria) mozgatókészülék védőkészülék könnykészülék

4 Érzékszervek szem részei: mozgatókészülék védőkészülék könnykészülék

5 Érzékszervek szem részei: látópálya látóideg (nervus opticus) látóköteg (tractus opticus) látókisugárzás (radiatio optica) látás kérgi központjai: elsődleges és másodlagos központok

6 Érzékszervek SZEMGOLYÓ kb. 2,5 cm átmérőjű, nagyjából gömb alakú, szemüregben ül burkai: külső v. rostos burok (tunica fibrosa bulbi): feladata a védelem, biztosítja a szem alakját

7 Érzékszervek Ínhártya (sclera): a külső burok 4/5 része
SZEMGOLYÓ Ínhártya (sclera): a külső burok 4/5 része fehér, rostos állományú Elülső része az átlátszó szaruhártya szemmozgató izmok tapadási helye

8 Érzékszervek SZEMGOLYÓ szaruhártya (cornea): a külső burok 1/5 része kissé előredomborodik gazdag idegvégződésekben, ereket nem tartalmaz (táplálás diffúzióval) teljesen átlátszó a fény róla részben visszaverődik, részben továbbítódik

9 Érzékszervek a szem fénytörő közege
szaruhártya (cornea): a szem fénytörő közege szervezetünk védi átlátszóságát: könnyezés, idegvégződések (gyenge ingerlésre pislogás, erős ingerlésre fájdalom, könnyezés)

10 Érzékszervek SZEMGOLYÓ középső burok v. érhártya (tunica vasculosa bulbi): kötőszövetből, érhálózatból (ideghártya táplálása, belső nedvkeringés), fényt át nem eresztő pigmentekből (fény csak a pupillán át jusson a szembe), simaizomból áll (szemlencse alkalmazkodása)

11 Érzékszervek érhártya (choroidea): az ínhártya alatt a szervezet legsűrűbb kapillárishálózata előrefelé körkörösen a sugártestben folytatódik sugártest (corpus ciliare): szemlencse domborúságát szabályozza » lencsefüggesztő rostok (simaizom) csarnokvizet termeli » vérből szűri

12 Érzékszervek SZEMGOLYÓ szivárványhártya (iris): kerek hártya, közepén kb. 4 mm-es nyílás » szembogár (pupilla) » mérete a fényviszonyoknak megfelelően változik állományában elhelyezkedő simaizmok: szűkítő izom » paraszimpatikus tágító » szimpatikus beidegzésű (retinából induló reflex szabályozza) meghatározza a szem színét

13 Érzékszervek belső (tunica interna bulbi) v. idegburok (tunica nervosa): a szemgolyó legbelső burka Receptorsejtek és idegsejtek találhatók itt Receptorok: csapok, pálcikák

14 Érzékszervek A csapok és a pálcikák A két receptorsejt felépítése hasonló Sejttest Fényérzékelő rész: membránrendszer található, melyben fényérzékeny molekulák (rodopszin) vannak Fény hatására a rodopszin elbomlik, ennek hatására keletkezik az ingerület Csapok: színlátás receptorai, működésükhöz sok fényre van szükség Pálcikák: kevés fényben is működnek, felelősek a fény-árnylátásért

15 Érzékszervek belső (tunica interna bulbi) v. idegburok (tunica nervosa): Idegsejtek: receptorokkal állnak kapcsolatban, kilépő axonjaik képezik a látóideget Sárgafolt: éleslátás helye, itt csak csapok találhatók Vakfolt: látóideg kilépési helye, itt nincsenek receptorok Egyéb alkotórészek: Csarnokvíz Üvegtest

16 A SZEM FÉNYTÖRŐ KÖZEGEI
Melyeken a fény a külvilágból a retina felé áthalad 1. szaruhártya (cornea) 2. szemcsarnok (camerae bulbi) » csarnokvíz - szaruhártya és a lencse között az iris két részre osztja » elülső és hátulsó szemcsarnok víztiszta folyadék, a csarnokvíz (huomor aquosus) tölti ki » sugártest termeli

17 A SZEM FÉNYTÖRŐ KÖZEGEI
3. szemlencse (lens) átlátszó, kétszer domború (bikonvex) lencse » elülső felszíne laposabb, hátulsó domborúbb a szem fő fénytörő közege részei: tok belső állomány: kocsonyás, rugalmas külső kéregállomány, tömöttebb belső mag

18 A SZEM FÉNYTÖRŐ KÖZEGEI
a mag a kéregállomány rovására növekedhet » csökken a lencse rugalmassága » öregkori távolba látás idős korban anyagcseréje is megváltozhat » szürkehályog (cataracta) ereket nem tartalmaz domborúságát a sugártest változtatja » a retinán mindig éles kép keletkezzen

19 A SZEM FÉNYTÖRŐ KÖZEGEI
4. üvegtest (corpus vitreum): a lencse és a retina között kocsonyás állagú test, a szemgolyó tartalmának fő részét képezi feladata a szemgolyó feszességének megtartása 98%-a víz, maradék része rostos hálózatos állomány ha sérülés miatt kifolyik, a szemgolyó összeesik » az üvegtest állományát a szervezet nem tudja pótolni

20 A SZEM JÁRULÉKOS SZERVEI
mozgatókészüléke: 6 szemizom mozgatja a szemet saját tengelye körül külső és belső egyenes szemizom – kifelé és befelé mozgatják felső és alsó egyenes szemizom – emeli és süllyeszti felső és alsó ferde szemizom

21 A SZEM JÁRULÉKOS SZERVEI
védőkészüléke: szemhéjak: befedik, védik, melegen és nedvesen tartják a szemgolyót szempillák kötőhártya (tunica conjunctiva): laza nyálkahártya, ami a szemhéjak belső felszínéről a szemgolyó elülső felszínére húzódik, a könny rendszeresen átmossa, erekben gazdag, de csak gyulladásban, irritációban láthatók (véreres szem)

22 A SZEM JÁRULÉKOS SZERVEI
könnykészüléke: könnymirigy: a szemüreg bemenetének külső, felső részén, 6-14 kis kivezető csöve van a könny víztiszta, 1,3%- ban NaCl-t tartalmaz, antibakteriális (lysozimenzim), a szemen vékony folyadékfilmet képez

23 A SZEM JÁRULÉKOS SZERVEI
könnyelvezető rendszer: a belső szemzugban egy- egy kis csatorna, a könnyet az orrüregbe vezeti

24 A SZEM MŰKÖDÉSE A szembe érkező fénysugarak 2 helyen törnek meg: szaruhártya lencse Áthaladnak az üvegtesten Retinánra érkeznek, ahol kicsinyített fordított állású kép keletkezik

25 A SZEM MŰKÖDÉSE A fény hatására a receptorok ingerületbe jönnek Az ingerületet átveszik az idegsejtek és látóidegként kilépnek A látóideg részlegesen átkereszteződik Talamuszban átkapcsolódik

26 A SZEM MŰKÖDÉSE Látópályaként jut az agykéreg nyakszirtlebenyébe, ami a képet visszafordítja

27 EGYENSÚLYOZÓ ÉS HALLÓSZERV (ORGANUM VESTIBULOCOCHLEARE)

28 EGYENSÚLYOZÓ ÉS HALLÓSZERV (ORGANUM VESTIBULOCOCHLEARE)
az egyensúlyozás és a hallás érzékszerve (egy szerv, különböző idegi utak) 3 részre osztható: külső, középső, belső fül

29 EGYENSÚLYOZÓ ÉS HALLÓSZERV (ORGANUM VESTIBULOCOCHLEARE)
külső fül (auris externa): feladata a hangrezgések továbbítása a középfülhöz fülkagyló (auricula): a külső hallójárat nyílását (porus acusticus externus) veszi körül görbületei az egyénre jellemzőek alsó részén a porc hiányzik (bőr + zsír) » fülcimpa

30 EGYENSÚLYOZÓ ÉS HALLÓSZERV (ORGANUM VESTIBULOCOCHLEARE)
külső hallójárat (meatus acusticus externus): a külső hallójárat nyílásától a dobhártyáig tartó, kb. 2,5 cm hosszú, többszörösen görbült csatorna porcos és csontos részek bőr borítja » faggyúmirigyek » fülzsír (védelem)

31 EGYENSÚLYOZÓ ÉS HALLÓSZERV (ORGANUM VESTIBULOCOCHLEARE)
dobhártya (membrana tympani): a külső és középfület egymástól elválasztja kb. 10 mm átmérőjű, 0,1 mm vastag rugalmas hártya kívül bőr, belül nyálkahártya fedi

32 EGYENSÚLYOZÓ ÉS HALLÓSZERV (ORGANUM VESTIBULOCOCHLEARE)
belső felszínéhez a kalapács rögzül » nem függőleges, hanem kissé befelé domborodó feladata a hangrezgések felfogása

33 EGYENSÚLYOZÓ ÉS HALLÓSZERV (ORGANUM VESTIBULOCOCHLEARE)
középső fül (auris media): feladata a dobhártyarezgéseket a hallócsontocskák közvetítésével a belső fülhöz továbbítani

34 EGYENSÚLYOZÓ ÉS HALLÓSZERV (ORGANUM VESTIBULOCOCHLEARE)
dobüreg (cavum tympani): a halántékcsontban a külső és belső fül között nyálkahártyával bélelt, légtartalmú, téglatest formájú üreg ovális nyílás: felül, ebbe illeszkedik a kengyel talpa

35 EGYENSÚLYOZÓ ÉS HALLÓSZERV (ORGANUM VESTIBULOCOCHLEARE)
kerek ablak: alul, rugalmas lemez fedi a dobüreg a halántékcsont csecsnyúlványával átjárható, felső része lyuggatott » lehetővé teszi, hogy a középfül gyulladása az agyhártyára ráterjedjen

36 EGYENSÚLYOZÓ ÉS HALLÓSZERV (ORGANUM VESTIBULOCOCHLEARE)
hallócsontocskák (ossicula auditus): kalapács, üllő, kengyel » ízületekkel kapcsolódnak a dobhártya rezgéseit közvetítik a belső fülbe

37 EGYENSÚLYOZÓ ÉS HALLÓSZERV (ORGANUM VESTIBULOCOCHLEARE)
fülkürt (tuba auditiva) v. Eustach-féle kürt: a dobüreget a garattal összekötő szűk csatorna » ez teszi lehetővé, hogy a dobhártya két oldalán azonos légnyomás uralkodjon

38 EGYENSÚLYOZÓ ÉS HALLÓSZERV (ORGANUM VESTIBULOCOCHLEARE)
belső fül (auris interna): a halló- és egyensúlyozó szerv receptorait és dúcait tartalmazza bonyolult felépítésű » labirintus » csontos és hártyás rész

39 EGYENSÚLYOZÓ ÉS HALLÓSZERV (ORGANUM VESTIBULOCOCHLEARE)
előcsarnok (vestibulum): innen indul ki a csiga és a félkörös ívjáratok » csontos csiga (cochlea): 2 és 3/4 kanyarulatból álló, üreges » a hallóideg és a csiga erei futnak benne - alsó és felső járat, melyek egymással közlekednek

40 EGYENSÚLYOZÓ ÉS HALLÓSZERV (ORGANUM VESTIBULOCOCHLEARE)
csontos félkörös ívjáratok (canales semicirculares ossei): a tér 3 fő síkjában állnak belső hallójárat (meatus acusticus internus): erek és idegek futnak benne a csontos belső fülben találjuk a hártyás belső fület (vékony falú tömlőrendszer) belülről folyadék tölti ki (endolympha)

41 EGYENSÚLYOZÓ ÉS HALLÓSZERV (ORGANUM VESTIBULOCOCHLEARE)
tömlőcske (utriculus): innen indul és ebben végződik a 3 félkörös ívjárat a statikus egyensúlyozás szerve zsákocska (sacculus): innen indul ki a hártyás csiga

42 EGYENSÚLYOZÓ ÉS HALLÓSZERV (ORGANUM VESTIBULOCOCHLEARE)
a zsákocska és a tömlőcske falát érzékhám borítja, felette kocsonyás masszába ágyazva mészkristályok » fej mozgásakor szintén elmozdulnak » ingerlik az érzékhám szőrsejtjeit ( a szőrök elhajlása az inger)

43 EGYENSÚLYOZÓ ÉS HALLÓSZERV (ORGANUM VESTIBULOCOCHLEARE)
hártyás ívjáratok (ductus semicirculares): tömlőcskéből indulnak ezekben is endolympha » a fej mozgása következtében saját tehetetlensége miatt szintén elmozdul » érzékelősejteknek ütközik » ingerületet vált ki tájékoztatja az idegrendszert a fej helyzetéről

44 EGYENSÚLYOZÓ ÉS HALLÓSZERV (ORGANUM VESTIBULOCOCHLEARE)
csigavezeték (ductus cochlearis): keresztmetszete háromszög alakú belsejét endolympha tölti ki alaphártyáján van a Corti-szerv (hallóérzékszerv) » speciális érzékhámvastagodás » ezek fölé hajlik egy kocsonyás anyaggal borí- tott lemez » a folyadék mozgása elhajlítja az érzékszőröket » hallóideg ingerületbe kerül

45 Hallás folyamata a levegő rezgése a dobhártya és a hallócsontocskák megrezegtetésével mechanikai rezgésbe megy át ez a belső fülben folyadékrezgéssé, áramlássá alakul amely a szőrsejtek elhajlásával a hallás érzetét kelti Békésy György ( ) magyar származású amerikai tudós 1961-ben Nobel-díjat kapott a fül csigájában létrejövő ingerület fizikai mechanizmusának felfedezéséért (hullám elmélet)

46 Hallás folyamata

47 SZAGLÓSZERV (ORGANUM OLFACTUS)

48 SZAGLÓSZERV (ORGANUM OLFACTUS)
az ember szaglása más emlősökéhez viszonyítva gyenge jelentős nemi és egyéni különbségek a szaglás szerve az orrüreg (cavum nasi) felső-oldalsó részén található 1-2 cm²-es területen » szaglómező (regio olfactoria) a szaglósejtek (receptorok) elszórtan helyezkednek el a szaglómező területén – kb. 10 millió

49 SZAGLÓSZERV (ORGANUM OLFACTUS)
az orrüreg felé érzékszőrök tekintenek (a szagingerek felvételére specializálódott kemoreceptorok) a szaglósejtek alapjáról szaglófonalak indulnak » a rostacsont szitalemezén belépnek a koponya üregébe ezek az agyalapon fekvő szaglóhagymába (bulbus olfactorius) nyomulnak » szaglóköteg (tractus olfactorius) a szaglás idege az I. agyideg, a szaglóideg (nervus olfactorius)

50 ÍZLELŐSZERV (SENSUM GUSTUS)

51 ÍZLELŐSZERV (SENSUM GUSTUS)
nyelvháton, lágy szájpadon, garat hátsó részén, gégebemenet körül ízlelőbimbók (caliculi gustatorii) az ízlelőbimbók kemoreceptorok » 4 alapíz: édes, sós, savanyú, keserű

52 ÍZLELŐSZERV (SENSUM GUSTUS)
a nyelv felületén ízlelőbimbó (a levél alakú, a gomba alakú és a körülhatárolt szemölcsökben) az ízérzést több ideg közvetíti: VII. agyideg, arcideg (n. facialis) IX. agyideg, nyelv-garatideg (n. glossopharyngeus) X. agyideg, bolygóideg (n. vagus)

53 TAPINTÓ ÉRZÉKSZERV (ORGANUM TACTUS)

54 TAPINTÓ ÉRZÉKSZERV (ORGANUM TACTUS)
A bőr a legnagyobb méretű szervünk. Legfontosabb funkciója a szervezet külső behatásoktól való védelme. A bőr felszíne, szerkezete, valamint a teljes illetve az egyes rétegeinek vastagsága testtájanként változó.

55 TAPINTÓ ÉRZÉKSZERV (ORGANUM TACTUS)
kb. 1,5 m² és 2 kg, de a bőralja zsírrétegével 12 kg is lehet (normál tömegű embernél) létfontosságú szerv: 30%-ának elvesztése már életveszélyes

56 TAPINTÓ ÉRZÉKSZERV (ORGANUM TACTUS)
a bőrben és a nyálkahártyában idegvégződések vannak külvilág felől érkező érzésféleségek (hő, fájdalom, viszketés, erogén ideghatások) több érzésféleség együttesen » tárgyak tapintás útján való megismerése

57 TAPINTÓ ÉRZÉKSZERV (ORGANUM TACTUS)
szövetekből, szervekből is érkeznek érzésféleségek » mély érzéskvalitások (izomérzés, ízületi helyzetérzés, propriocepció) testünket kívülről bőr fedi, mely csak a testnyílásoknál megy át átmenetileg nyálkahártyába

58 TAPINTÓ ÉRZÉKSZERV (ORGANUM TACTUS)
bőr feladatai: védelem a biológiai, kémiai, fizikai hatásokkal szemben érzékelés megakadályozza a testnedvek elpárolgását » befolyásolja a szervezet vízháztartását szerepe van a hőszabályozásban (verejtékmirigyek, gazdag érhálózat)

59 TAPINTÓ ÉRZÉKSZERV (ORGANUM TACTUS)
bőr feladatai: szubkután zsírréteg, mint raktár D-vitamin képzés jelentős kötőszövet tartalom » immunbiológiai reakciók haj, szőr, köröm » védelem tejmirigy » táplálás

60 TAPINTÓ ÉRZÉKSZERV (ORGANUM TACTUS)
a bőr 3 fő rétege: hám irha bőralja

61 TAPINTÓ ÉRZÉKSZERV (ORGANUM TACTUS)
hám (epidermis): többrétegű elszarusodó laphám: a kívül lévő szaruréteg » folyamatosan kopik, de folyamatosan pótlódik is az alatta lévő élő hámból a legalsó réteg festéksejteket (melanociták) is tartalmaz (öröklött, barnulás)

62 TAPINTÓ ÉRZÉKSZERV (ORGANUM TACTUS)
hám (epidermis): a hámrétegben nincsenek sem erek, sem idegek, az alatta lévő irha táplálja (» bőrkeményedés, vízhólyag, vérhólyag) vastagsága a mechanikai igénybevételtől függ a legtöbb helyen 50 µm vastag, de a tenyéren, talpon 1mm is lehet

63 TAPINTÓ ÉRZÉKSZERV (ORGANUM TACTUS)
irha (corium): kollagén és elasztikus rostokból álló speciális kötőszövet a kollagén rostjai különböző irányokban futnak » rugalmas, jól nyújtható, ugyanakkor szilárd is gazdag érhálózat: táplálás, hőszabályozás (leégés, lepirulás: ha a festéksejtek nem tudják elnyelni az ultraibolya sugárzást és hővé alakítani) idegvégződések (tapintás, nyomás, hideg, meleg, szabad idegvégződések – fájdalom)

64 TAPINTÓ ÉRZÉKSZERV (ORGANUM TACTUS)
bőralja (tela subcutanea): testtájanként változó vastagságú és rostirányú laza rostos kötőszövet + zsír kötőszövetesen kötődik az alatta lévő izmok bőnyéjével vagy csonthártyával

65 TAPINTÓ ÉRZÉKSZERV (ORGANUM TACTUS)
bőralja (tela subcutanea): általában jelentősen elmozdulhat alapja felett, de: tenyér, talp bőre szorosan rögzül alapjához - a zsírszövet itt rugalmas párnaként funkcionál innen indulnak a szőrtüszők, bőrmirigyek valamint gazdag érhálózata van a kötőszövetekben folyadékgyülem (oedema) jöhet létre

66 A bőr származékai szőr: az embernél csökevényes elsősorban hőszigetelő funkció és mechanikai hatásokkal szembeni védelem tapintási ingerek felvétele test szerte illatanyagok eloszlatása az irha legaljából nő ki, a szőrhagymából az irha és a hám határán a szőrtüszőbe nyílik a faggyúmirigy » rugalmassá, vízlepergetővé teszi

67 A bőr származékai szőr: szőrmerevítő izom a szőrszálak élettartama korlátozott (pl. haj 2-3 év)

68 A bőr származékai köröm: szerepe az ujjvégek védelme, a kézen az ujjbegyek alátámasztásával elősegíti a biztos fogást és tapintást

69 A bőr mirigyei faggyúmirigyek: a szőrtüszőkkel állnak kapcsolatban a bőrt rugalmassá és vízhatlanná teszik Kivezető csövük elzáródhat » mitesszer

70 A bőr mirigyei verejtékmirigyek: jelentős szerepük van a hőszabályozásban, folyadék és só kiválasztásban az irha aljáról indul egy csőgombolyagból » bőr felszínére

71 A bőr mirigyei 2 típusa: kis verejtékmirigy: váladéka teljesen híg, szagtalan nagy verejtékmirigy: váladéka információkat közöl, jellegzetes, egyéni illatú » illatmirigyek - nemi szervek, végbél környéki verejtékmirigyek tejmirigyek: a nagy verejtékmirigyek módosulatai hónalj és tenyér izzadása » szorongás » elfedjük

72 A bőr mirigyei érző beidegzés: szelvényesen történik dermatoma: az egy gerincvelői szelvényhez tartozó érzőrostok által ellátott bőrfelület a bőr sajátos receptorai: fájdalomérző receptorok (nociceptorok): faágszerű szabad idegvégződések tapintási és nyomási ingerek felvételére szolgáló receptorok (mechanoceptorok):

73 IMMUNRENDSZER

74 IMMUNRENDSZER Az immunrendszer a szervezet védekező mechanizmusa, egy adott antigén hatására kialakuló, az esetleges fertőzés elleni védekezésben részt vevő sejtek, szövetek és szervek együttese. Ennek a szervrendszernek a működése az immunitásban nyilvánul meg. Ennek a szónak jelentése: védettség, mentesség. Az immunrendszer fő feladata, hogy megkülönböztesse a saját és nem saját, vagyis idegen anyagokat. Valamint, ha idegen anyaggal találkozik, akkor azt eltávolítsa, megsemmisítse. Immunitásunk lehet velünk született vagy szerzett immunitás.

75 IMMUNRENDSZER Típusai: Veleszületett immunitás A velünk született védettség embrionális korban alakul ki. Az egyed megszületésekor négy genetikusan meghatározott immunológiai adottságot hordoz: a leukociták (fehérvérsejtek) fagocitáló képessége, a gyomornedv sósavtartalmának baktericid (baktériumölő) hatása, a bőr, a tápcsatorna, a légutak és a húgyutak nyálkahártyája, mint elsődleges védelmi vonal, véd a behatoló kórokozók ellen, a szervezetben képződő baktericid kémiai anyagok (pl. a nyálban található lizozim enzim, vagy a nyálkahártyákat védő properdin fehérjekomplex.)

76 IMMUNRENDSZER Veleszületett immunitás Nem igényel „tanulást”, vagyis a kórokozóval való előzetes találkozást. Ez azt jelenti,hogy nem specifikus a kórokozóval szemben. A természetes immunitást a leukociták fagocita csoportjába tartozó sejtek és a testnedvekben jelenlévő komplement rendszerek alkotják.

77 IMMUNRENDSZER A falósejtek, vagyis fagociták A falósejtek a RES rendszer (Reticulo Endothelialis Systema) tagjai: behálózzák az egész szervezetet, az első védelmi rendszerbe tartoznak, nem tömörülnek szervekbe. Megtalálhatók vérben, májban, bekebelezik a kórokozókat, majd maguk is elpusztulnak. Ide tartoznak: a. granulociták - a vörös csontvelőben termelődnek, amőboid mozgásra képesek, a védekezés során elpusztulnak és genny jön létre. Nevüket a citoplazmájukban található festékszemcsékről, granulátumokról kapták. Nagyon érzékenyek a limfocitákból és az antigénekből felszabaduló kémiai anyagokra. Kemotaxissal „utaznak” az anyag felszabadulási helyére. Feladatuk a bekebelezés.

78 IMMUNRENDSZER b. monociták (makrofágok): Ezek is a vörös csontvelőben termelődnek. A szövetekben kiszűrik az idegen anyagokat, feladatuk felismerni és elpusztítani az adott anyagot. Az anyag lizoszómájába bejutva hidrogén-peroxidot, majd hipoklorid-aniont képez, s ezzel elpusztítja a baktériumot.

79 IMMUNRENDSZER Komplementrendszer: alatta a vérplazma globulinfehérjéinek összességét értjük, amelynek tagjai képesek átalakulni anyagok hatására olyan termékekké, amelyek odavonzzák a falósejteket, valamint a vékonyabb membránnal rendelkező baktériumokba furakodnak és kilyukasztják őket.

80 IMMUNRENDSZER Szerzett immunitás: Természetesen szerzett immunitás Ha egy kórokozó megfertőz minket, az immunrendszerünk aktiválódik. Ha legyőzi a betegséget, akkor az azt okozó anyagot, illetve az ellene felhasználható antitestet megjegyzi. Így, ha újbóli fertőzés történik az adott anyaggal, már egy felkészült immunrendszerrel találkozik, s a betegség lefolyása szinte tünetmentes lesz.

81 IMMUNRENDSZER Szerzett immunitás: Mesterségesen szerzett immunitás: Vannak olyan betegségek, amik kijátsszák az immunrendszer működését, vagy olyan súlyosak, hogy a szervezet képtelen megbirkózni velük. Ilyenkor mesterséges immunitás kialakítása szükséges. Ennek eszköze a védőoltás. A védőoltás során vagy kész antitesteket juttatnak a szervezetbe, vagy legyengített kórokozókat, melyeket az immunrendszer könnyen legyőz; így a betegség tünetmentesen játszódik le, viszont a szervezet megjegyzi a kórokozókat, és később "erős" példányaik ellen is tud védekezni

82 IMMUNRENDSZER Az immunrendszer működésének (az immunválasz) megértéséhez, meg kell ismerkednünk a reakcióban résztvevő anyagokkal. Antigén: A védekezési folyamatot kiváltó anyagok az antigének. Tipikusan erős antigén hatással rendelkezhetnek: a vírusok az idegen sejtek, mint például a baktériumok, szövetek és parazita gombák, a nagy molekulák, fehérjék, szénhidrátok, és akár lipidek is.

83 IMMUNRENDSZER Az antigének felépítésében elsősorban fehérjék, állati, növényi vagy szintetikus eredetű polipeptidek vesznek részt. Erős immunogenitású anyagok a baktériumok toxinjai is. Antigének lehetnek egyes poliszacharidok, mukopoliszacharidok (pl.: a baktériumok sejtfal, vagy tok antigénjei), de más, változatos felépítésű struktúrák (pl.: por, pollen), esetleg elfajult szövetek (daganatsejtek) is. 

84 IMMUNRENDSZER  Az immunaktív szervezet számára három antigéncsoportot különböztetünk meg: Autoantigén: mindazok az anyagok, amelyek egyébként a szervezet saját testanyagai, de amelyeket kóros körülmények között az immunrendszer idegenként regisztrál, és ellenük ellenanyagképzést indít meg. Izoantigének: azonos faj különböző egyedeinek egymástól eltérő antigénjei. Heteroantigének: különböző fajú egyedek antigénhatású anyagai.

85 IMMUNRENDSZER  Limfociták: A védekezésben a főszerep a limfocitáknak jut. A limfociták, a leukociták immunocita csoportjába tartoznak. A vörös csontvelőben termelődnek, de érésük során átkerülnek a nyirokszervekbe, s ott "várják" az aktiválódást. A vérben valójában kevés limfocita található, de a szervezet minden területén vannak. Úgy képzeljük el, mintha a szervezetünk egy ország lenne, a limfociták pedig a védelmező katonák, s a nyirokszervek a bázisaik, állomáshelyük.

86 IMMUNRENDSZER  A nyirokszervek: A nyirokszerveknél megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos nyirokszerveket. Az elsődleges nyirokszerv a csontokban található vörös csontvelő, valamint a csecsemőmirigy, ami a szegycsont alatt helyezkedik el. A vörös csontvelőben jönnek létre a limfociták őssejtjei. A thimusz (csecsemőmirigy) pedig a T-limfociták termeléséért felelős. A másodlagos nyirokszervek: lép, máj, mandulák, nyirokcsomók. Valójában itt válnak antigén-specifikussá a limfociták, s itt történik az idegen anyagok kiszűrése. A limfocitáknak két típusát különböztetjük meg: a T- és a B-limfocitát.

87 IMMUNRENDSZER T-limfocita: A vörös csontvelőben termelődő őssejtek egy csoportja a csecsemőmirigybe vándorol és T-limfocita lesz belőlük (a "T" a tímuszt jelöli). Ezek antigénérzékeny sejtek, amelyek beérésük után kikerülnek a vérbe, valamit a nyirokrendszerbe. A T- limfocita felelős a szerv beültetést követően esetleges kilökődésnek is.

88 IMMUNRENDSZER B-limfocita: A nyiroksejtek másik csoportja amely a bél mentén található nyirokcsomókba és szervekbe vándorolva alakul át B-limfocitákká. Azonban míg a T-limfociták hatásukat közvetlenül fejtik ki (enzimekkel felbontják az antigént), addig a B-limfociták védekezése nem közvetlen. Visszakerülnek a nyirokszervekbe és ott másolódnak. A keletkezett sejtek citoplazmáján belül olyan endoplazmatikus háló jön létre, ami antitesteket fog termelni.

89 IMMUNRENDSZER Antitest: Az antigének ellen a már említett B-limfociták termelnek ellenanyagot. Az antitestek vagy immunglobulinok összekapcsolódnak az antigénnel, és antigén-antitest komplexet alkotnak. Az antitesteknek 5 típusát különböztetjük meg: IgG - Az újszülöttet IgG-típusú immunoglobulinok védik a mikroorganizmusoktól élete első heteiben. Antibakteriális és antivirális hatású. Ide tartoznak az antitoxinok. IgA - a nyál, a könny, az orrváladék, a légúti váladék illetve a gyomor- és bélrendszer váladékának az ellenanyaga. IgM - Immunológiai aktivitása nagy, mert felületén számos antigénkötőhely található. IgD - A legkisebb mennyiségben termelődő immunglobulin. Szerepe egyelőre nem ismert. IgE - allergénnel kapcsolódva allergiás reakciót okoz: az általa aktivált anyagokból ilyenkor különböző mediátorok szabadulnak fel, amelyek a tüneteket okozzák.

90 IMMUNRENDSZER Immunválasz: Összefoglalva az immunrendszer működése az idegen anyagok ellen az immunválasz, ami a következő: behatol a szervezetbe egy antigén anyag. A T-limfociták felismerik és beindítják a védekezési folyamatot. A B- limfociták antitesteket termelnek Az antitestek kapcsolatba lépnek az antigénnel, s antigén-antitest-komplexet alkotnak A limfociták hatására felszabaduló anyagokat érzékelő falósejtek aktiválódnak A falósejtek bekebelezik a képződött komplexet és elpusztítják azt. Granulociták elpusztulnak és genny keletkezik. A T- memória megjegyzi az antigénre jellemző tulajdonságokat A B- memória megjegyzi az adott antigén elleni antitestre jellemző aminosav sorrendet.