Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az állatvilág Biológia 9. osztály Mgr. Gyurász Szilvia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az állatvilág Biológia 9. osztály Mgr. Gyurász Szilvia."— Előadás másolata:

1 Az állatvilág Biológia 9. osztály Mgr. Gyurász Szilvia

2 Általános jellemzés A FAUNA a Földön élő állatok összessége Eukarióta élőlények Táplálkozásukban heterotrófok – az életműködésükhöz szükséges energiát szerves anyagokból veszik fel Országuk igen szerteágazó Rengeteg törzs alkotja. A törzseket osztályokra, rendekre, családokra és nemzetségekre osztjuk Vannak Egysejtűek és Többsejtűek A többsejtűek testfelépítése: sejtek szövetek szervek szervrendszerek szervezet

3 Egysejtűek Az összes életfunkciót egyetlen sejt végzi: táplálkozás, légzés, mozgás, szaporodás, növekedés Nedves, nyirkos helyeken élnek Lehetnek: hasznosak, károsak – fertőző betegségek kórokozói, papucsállatkaamőbatrichomonas

4 Többsejtűek Alapvetően két nagy csoportra osztjuk őket: Gerinctelenek – nincs belső vázuk kéksávos légivadász Gerincesek – belső vázuk központja a gerincoszlop emberi gerinc

5 Csalánozók Testüket két sejtréteg borította tömlő alkotja A csalánsejtek a zsákmány megszerzésére szolgálnak A tapogatók a szájüregbe juttatják, majd az emésztőüregbe kerül Szaporodik – ivartalanul (bimbózással) - ivarosan (petesejt és spermium összeolvadásával) Sérült testrészei könnyen regenerálódnak zöld hidramedúza

6 Laposférgek Lapított testükről kapták nevüket Vízben vagy nedves környezetben élnek Testük egyetlen nyílásán veszik fel a táplálékot és ürítik ki a maradékot Szerteágazó bélrendszer Köteges idegrendszer Jó regenerálódóképesség Némelyek belső élősködők Hímnős állatok örvényféreg galandféreg májmétely

7 Hengeresférgek Henger-, orsó- vagy fonálszerűek Némelyek élősködők, mások a természetben szabadon élnek Fejlett emésztő-, kiválasztó-, idegrendszere és szaporítószerve van a törzs képviselőinek Az orsógiliszták váltivarúak, eltérő nemi jelleggel: a hím kisebb, görbült farokrésszel, a nőstény nagyobb Ivarosan szaporodnak orsógiliszta hegyesfarkú bélgiliszta

8 Puhatestűek Csigák osztálya: fej, láb, zsigerzacskó – melyek a csigaházba visszahúzhatók szárazföldiek és víziek egyaránt Nyílt véredényrendszer, dúclánc idegr., hímnős (hermafrodita) állatok Éti csiga, kerti csiga, tányér csiga, nagy meztelencsiga

9 Kagylók osztálya: lapított test kétrészes héj alatt, vízi élőlények A köpenyben vannak a belső szervei, a víz a szerves anyagokkal a lélegző szifón jut be, s a felesleges anyag a kiürítő szifón távozik A kagylóhéj belső oldalára gyöngyház rakódik Lárváik a halak kopoltyúin élősködnek tavikagyló gyöngykagyló kékkagyló osztriga

10 Lábasfejűek osztálya: tengerek lakói, különlegességük a fejükön lévő karok, testük zsákformájú, köpenyükön belül található a „szépiacsont“ - mészlemez Testüket úszólebeny veszi körül, de gyorsan úgy mozog, hogy a vizet a köpenye alá szívja, majd izomzatát összehúzva kilövelli azt Képesek a színváltoztatásra, menekülés közben pedig sötétbarna folyadékot lövellnek ki A karokon lévő szívókorongokkal ejtik el a zsákmányt szépia polip közönséges kalmár

11 Gyűrűsférgek Testük szelvényekből – gyűrűkből áll, henger alakúak, szárazföldi és vízi élőlények egyaránt Soksertéjűek osztálya: tengeri férgek, minden szelvényükhöz sok serte tartozik – Nereis nemzetség Kevéssertéjűek: legismertebb képviselője a földigiliszta – egész testfelületével lélegzik, zárt véredényr., fejlett kötélhágcsós idegr., hímnős állat, serték segítségével mozog Nadályok (piócák): nincsenek sertéik, külső élősködők Nereis pelagica földigiliszta orvosi pióca

12 Ízeltlábúak Szelvényezett test Ízelt láb Külső váz, melyet kutikulának nevezünk pókszabásúak Néhány rákok osztálya rovarok

13 Pókszabásúak PÓKOK 4 pár ízelt láb, csáp nélküli fejtor, potroh Testen kívüli emésztés, méreganyagok segítségével Szövőszemölcsök a potroh végén Tracheatüdővel lélegeznek Emésztőrendszer: szájnyílás, garat, szívógyomor, bélcsatorna, végbélnyílás Zsákszív, kötélhágcsós idegrendszer, váltivarúak keresztespók vadászpók csodáspók

14 ATKÁK Külső paraziták Legismertebb a közönséges kullancs, melynek nősténye az ember gyakori „látogatója“ Vérszívás közben fertőző betegségek kórokozóit terjesztheti KASZÁSPÓKOK Nem szőnek hálót, testük gömbölyded, lábaik igen hosszúak karolópók kaszáspók zugpók

15 Rákok Fejtor, potroh, 2 pár csáp, eltérő számú lábak, vízben élnek Kutikulájuk páncéllá alakul Potrohuk végén farokúszó Első pár lábuk ollókká alakult remeterák gyapjasollós rák Apró rákok vízibolha kandics bolharák

16 Rovarok Fej, tor, potroh 3 pár láb, 1 pár csáp Az állatok legnépesebb osztálya Fejlődésük lehet: tökéletes átalakulással – pete, lárva, báb, kifejlett egyed tökéletlen átalakulással – pete, lárva, kifejlett egyed Fejükön szájszerv, a csápokon tapintó, szagló, esetenként halló - szerv Légcsövekkel (tracheákkal) lélegeznek Nyílt véredényrendszerük van Emésztőrendszerük fejlett, a táplálkozásnak megfelelő Többségüknek egy, vagy két pár szárnyuk van

17 Rovarok felépítése A- Fej (Caput) B- Tor (Thorax) C- Potroh (Abdomen) 1. csáp (antenna) 2. ocellusok (alsók) 3. ocellusok (felsők) 4. összetett szem 5. agy (cerebralis ganglion) 6. előtor (prothorax) 7. dorsalis artéria 8. trancheák (spirákulummal) 9. középtor (mesothorax) 10. utótor (metathorax) 11. első szárny 12. hátsó szárny 13. középbél (gyomor) 14. szív (cor) 15. petefészek (ovarium) 16. utóbél (vékony- és/vagy vastagbél) 17. végbélnyílás (anus) 18. vagina 19. hasdúclánc (abdominalis ganglionok) 20. Malpighi-edények lábfejíz 22. karmok 23. lábfejízek (tarsus) 24. lábszár (tibia) 25. comb (femur) 26. tompor (trochanter) 27. előbél (begy, előgyomor) 28. tordúc (thoracicus ganglion) 29. csípő (coxa) 30. nyálmirigy 31. garatalatti dúc (subesophagalis ganglion) 32. száj (os)

18 atlaszlepke fecskefarkú lepke lepkék fejtetű erdei vöröshangya mézelő méh katicabogár poloska vízmérő poloska zöld lombszöcske

19 Gerincesek Egyedfejlődésük korai szakaszában megjelenik a gerinchúr, amely gerincoszloppá fejlődik. Ez védi a csőidegrendszer gerincvelői részét, az agyat pedig a koponya. Látószervük a páros hólyagszem. Zárt keringési rendszerük van, kettő, három vagy négy üregű szívvel, amely a hasi oldalon helyezkedik el. Emésztőrendszerük is a hasi oldalon van, amely áll gyomorból, vékonybélből, vastagbélből. Légzésük életkörnyezetükhöz alkalmazkodott – kopoltyúk vagy tüdő. Kültakarójuk többrétegű hámból és irhából áll.

20 A gerincesek törzsében 5 osztályt különböztetünk meg: Halak (Pisces) – kb faj Kétéltűek (Amphibia) – kb faj Hüllők (Reptilia) – kb faj Madarak (Aves) – kb faj Emlősök (Mammalia) – kb faj

21 Halak Két nagy csoportjukat ismerjük: porcoshalak csontoshalak Testük fejből, törzsből és farokból áll. Vízben élnek, kopoltyúkkal lélegeznek. Testüket a bőrből kinövő pikkelyek borítják. Úszóik segítségével mozognak – hátúszó, hasúszók, mellúszók, farok alatti úszó, farokúszó Van ízlelő és szaglószervük, belső fülük, szemük és helyzetérzékelő szervük az oldalvonal. Szívük kétüregű, nem választódik el az oxigéndús és oxigénszegény vér, ezért változó a testhőmérsékletük. Váltivarúak, külső megtermékenyítéssel – a nőstény ikrákat rak, melyeket a hím spermiumokkal (haltejjel) lespriccel.

22 Képviselői fűrészes rája mélytengeri bárdhal nagy fehér cápa tükörponty fogas süllő harcsa angolna afrikai tüdőshal bojtosuszos maradványhal

23 Kétéltűek Két rendet ismerünk: farkos kétéltűek farkatlanok - békák Testfelépítésük: fej, törzs, végtagok. Felnőtt életüket a szárazföldön élik (néhány kivétellel), de szaporodni csak a vízben képesek. Bőrük csupasz, mirigyekben gazdag, bőrlégzés. Váltivarúak, külső megtermékenyítés. Az ebihalak kopoltyúkkal, a felnőtt egyedek tüdővel lélegeznek. Érzékszerveik: szemek, orrnyílás, belső fül Főként rovarevők – zsákmányukat kicsapódó, ragadós végű nyelvükkel szerzik meg. Emésztőrendszerük kloákában végződik. Keringésük zárt, szívük 2 pitvarból és 1 kamrából áll. Változó testhőmérsékletűek.

24 Farkosak Farkatlanok Foltos szalamandra Pettyes gőte Kínai óriás szalamandra Zöld levelibéka Barna varangy Vöröshasú unka

25 Hüllők teknősök Legismertebb három rendjük: teknősökkrokodilok gyíkok, kígyók Háromrészes szívük van. Ezért változó testhőmérsékletűek. A krokodiloknak már 4 részes szívük van. Testüket szarupikkelyek fedik, s néhány csoportnál szarupáncéllá fejlődik. Tüdővel lélegeznek. Főként húsevők, de lehetnek mindenevők és növényevők is. Belső megtermékenyítés, bőrhéjú tojásokkal szaporodnak. A szubtrópusi és trópusi területeket kedvelik.

26 Képviselőik cafrangos teknős (matamata) sarkantyús teknős mocsári teknős nílusi krokodil észak – amerikai aligátor indiai gaviál keresztes vipera fekete mamba pápaszemes kobra gekkó sisakos leguán zöld gyík

27 Madarak Mellső végtagjaik szárnyakká alakultak. Testüket tollazat fedi, amely a bőrből nő ki. Csontjaik üregesek, elősegítendő a repülést. Emésztőrendszerük különlegessége a begy, mirigyes gyomor, zúzógyomor - mivel nincsen foguk, ezekkel segítik a felbontást. A tüdőkhöz légzsákok kapcsolódnak, könnyítik a testet. Négyrészes szívük tökéletesen elkülöníti az oxigéndús és oxigénszegény vért. Testhőmérsékletük állandó. Mellizmaik végzik a repülést. Belső megtermékenyítés. Mészhéjú tojásokkal szaporodnak. Kicsinyeik lehetnek fészeklakók – kikelés után etetik őket, vagy fészekhagyók – kicsinyeik képesek egyedül táplálkozni.

28 Rendszerük Futómadár-szabásúak A futómadár-szabásúak (Paleognathae)futómadár-szabásúak StruccalakúakStruccalakúak rendje (Struthioniformes) – 14 faj, TinamualakúakTinamualakúak rendje (Tinamiformes) – 48 faj, Újmadárszabásúak Az újmadárszabásúak (Neognathae).Többségük igen jól repül. Huszonnégy rendjük ismert:újmadárszabásúak PingvinalkúakPingvinalkúak rendje (Sphenisciformes) – 17 faj, BúváralakúakBúváralakúak rendje (Gaviiformes) – 5 faj, VöcsökalakúakVöcsökalakúak rendje (Podicipitiformes) – 22 faj, Viharmadár-alakúakViharmadár-alakúak rendje (Procellariiformes) – 115 faj, GödényalakúakGödényalakúak rendje (Pelecaniformes) – 67 faj, GólyaalakúakGólyaalakúak rendje (Ciconiiformes) – 127 faj, FlamingóalakúakFlamingóalakúak rendje (Phoenicopterformes) – 5 faj, LúdalakúakLúdalakúak rendje (Anseriformes) – 165 faj, SólyomalakúakSólyomalakúak rendje (Falconiformes) – 303 faj, TyúkalakúakTyúkalakúak rendje (Galliformes) – 290 faj, DarualakúakDarualakúak rendje (Gruiformes) – 201 faj, LilealakúakLilealakúak rendje (Charadriiformes) – 367 faj, Pusztaityúk-alakúakPusztaityúk-alakúak rendje (Pteroclidiformes) – 16 faj, GalambalakúakGalambalakúak rendje (Columbiformes) – 314 faj, PapagájalakúakPapagájalakúak rendje (Psittaciformes) – 361 faj, KakukkalakúakKakukkalakúak rendje (Cuculiformes) – 148 faj, BagolyalakúakBagolyalakúak rendje (Strigiformes) – 183 faj, LappantyúalakúakLappantyúalakúak rendje (Caprimulgiformes) – 120 faj, Sarlósfecske-alakúakSarlósfecske-alakúak rendje (Apodiformes) – 429 faj, Egérmadár-alakúakEgérmadár-alakúak rendje (Coliiformes) – 6 faj, TrogonalakúakTrogonalakúak rendje (Trogoniformes) – 39 faj, SzalakótaalakúakSzalakótaalakúak rendje (Coraciiformes) – 214 faj, HarkályalakúakHarkályalakúak rendje (Piciformes) – 405 faj, VerébalakúakVerébalakúak vagy énekesmadár-alakúak rendje (Passeriformes) – 5824 faj.

29 A rendek egy – egy képviselője strucc tinamu pingvin jeges búvár búbos vöcsök királyalbatrosz pelikán szürke gém rózsás flamingó bütykös hattyú parlagi sas nyírfajd

30 koronás daru bíbic pusztaityúk balkáni gerle jácintkék arara kakukk hóbagoly lappantyú füstifecske csíkos egérmadár trogon szalakóta tarka harkály

31 Énekesmadarak – verébalakúak veréb fekete rigó mezei pacsirta dolmányos varjú seregély tövisszúró gébics csuszka kék cinege pinty sármány billegető tündérmadarak

32 Emlősök A nőstények emlőikből (tejmirigyeikből) táplálják kicsinyeiket anyatejjel. Utódaikat az anyaméhben hordják ki. Testfelületüket szőrzet borítja. Testhőmérsékletük állandó. Szívük négyüregű, tökéletesen zárt szívsövénnyel ( a jobb és a bal fél teljesen elválasztott). Lehetnek talajlakók, fán élők, siklórepülők, aktív repülők, ásók, sőt vízi életmódot folytatók is. Két alosztályuk: a, tojásrakó emlősök b, elevenszülő emlősök – őket csoportosítjuk: 1. erszényesekre 2. méhlepényesekre.

33 Rendszerük Emlősök (Mammalia) osztálya ◦ Tojásrakó emlősök (Prototheria) alosztálya Tojásrakó emlősök  Kloákások (Monotremata) Kloákások ◦ Elevenszülő emlősök (Theria) alosztálya Elevenszülő emlősök  Erszényesek (Marsupialia) alosztályága Erszényesek  Oposszumalakúak (Didelphimorphia) Oposszumalakúak  Cickányoposszum-alakúak (Paucituberculata) Cickányoposszum-alakúak  Törpeoposszum-alakúak (Microbiotheria) Törpeoposszum-alakúak  Erszényes ragadozók (Dasyuromorphia) Erszényes ragadozók  Bandikutalakúak (Peramelemorphia) Bandikutalakúak  Erszényesvakond-alakúak (Notoryctemorphia) Erszényesvakond-alakúak  Diprotodontia Diprotodontia  Méhlepényesek (Eutheria) alosztályága Méhlepényesek  Afrotheria öregrend Afrotheria  Elefántcickány-alakúak (Macroscelidea) Elefántcickány-alakúak  Afrosoricida Afrosoricida  Csövesfogúak (Tubulidentata) Csövesfogúak  Előpatások (Hyracoidea) Előpatások  Tengeritehenek (Sirenia) Tengeritehenek  Ormányosok (Proboscidea) Ormányosok  Bibymalagasia [1] Bibymalagasia [1]  Vendégízületesek (Xenarthra) öregrendje Vendégízületesek  Szőrös vendégízületesek (Pilosa) Szőrös vendégízületesek  Páncélos vendégízületesek (Cingulata) Páncélos vendégízületesek  Euarchontoglires vagy Supraprimates öregrend Euarchontoglires  Mókuscickányok (Scandentia) Mókuscickányok  Bőrszárnyúak (Dermoptera) Bőrszárnyúak  Főemlősök (Primates) Főemlősök  Nyúlalakúak (Lagomorpha) Nyúlalakúak  Rágcsálók (Rodentia) Rágcsálók  Laurasiatheria öregrend Laurasiatheria  Sünalakúak (Erinaceomorpha) Sünalakúak  Cickányalakúak (Soricomorpha) Cickányalakúak  Denevérek (Chiroptera) Denevérek  Cetek (Cetacea) Cetek  Párosujjú patások (Artiodactyla) Párosujjú patások  Páratlanujjú patások (Perissodactyla) Páratlanujjú patások  Tobzoskák (Pholidota) Tobzoskák  Ragadozók (Carnivora) Ragadozók

34 Néhány képviselőjük kacsacsőrű emlős rövidcsőrű hangyászsün hosszúcsőrű hangyászsün óriás vöröskenguru tasmán ördög foltos kuszkusz 1:Grönlandi bálna 2:Kardszárnyú delfin gorilla mezei pocok 3:Simabálna 4:Ámbráscet 5:Narvál 6:Kékbálna 7:Barázdásbálna 8:Beluga


Letölteni ppt "Az állatvilág Biológia 9. osztály Mgr. Gyurász Szilvia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések