Az ókori Egyiptom művészete

Az előadások a következő témára: "Az ókori Egyiptom művészete"— Előadás másolata:

1 Az ókori Egyiptom művészete

2 1. Földrajzi áttekintés Földrajzilag a Nílus termékeny völgyét jelenti, amely észak-dél irányban átszeli a sivatagot Afrikában Csak néhány km kelet-nyugati, de több ezer km észak-déli irányban

3 2. Egyiptom a Nílus ajándéka
Sok ezer évig szinte változatlanul fennálló kultúra Öntözéses földművelésen alapuló, nagy szervezettségű, hierarchikus társadalmi rend jellemezte

4 3. Az ókori Egyiptom történelmének legfontosabb szakaszai
Predinasztikus és archaikus kor Óbirodalom (i. e , III-VI. dinasztia), 3. évezred 1. átmeneti kor Középbirodalom (i. e , XI-XII. dinasztia), 2. évezred eleje 2. átmeneti kor Újbirodalom (i. e , XVIII-XX. dinasztia), 2. évezred vége Kései kor

5 4. Az óegyiptomiak vallása a/ politeizmus
Sok isten (politeizmus: többistenhit) személyesíti meg az emberi létre ható természeti erőket, környezetet Emberi és állati jellemzők keverednek ábrázolásaikban (állatistenek, az ősi totemizmus hatása)

6 Szent állatok: Szkarabeusz és Basztet

7 b/ Az óegyiptomi vallás egyik legfontosabb eleme a halotti kultusz, a túlvilághit
A túlvilági élet hite, a lélek halhatatlanságának elképzelése alakítja kultúrájuk egészét (mumifikálás, síremlék építészet, képzőművészeti témák)

8 c/ Egyiptomi isten-világ
Az észak-dél irányban több ezer km hosszú országban, a területenként gyakran más-más néven szereplő istenek bonyolult, változó mitológiát alkotnak, helyi istenségek emelkednek a főistenek közé városuk hatalmának növekedésével

9 Néhány fontosabb isten: Ré a Napisten
A főisten Rá vagy Ré, a Napisten Később Ámon, Théba Napistene foglalja el helyét (magába olvasztva az előbbit, Ámon-Ré) Ámon

10 Az ég (Nut), a Föld (Geb) és a levegő (Su) – Nut és Geb gyermekei Ozirisz, Ízisz és Szeth

11 Ozirisz az alvilág ura Eredetileg totemisten (kos vagy bika), később a Nappal azonosul, majd a Nílus istene lesz Ozirisz a testvérével, Szethel vívott harcban meghal, de nővérének, Ízisznek köszönhetően feltámad (meghaló és feltámadó istenség - Krisztus előkép) Ozirisz és Ízisz

12 Anubisz, a halottak sakálfejű istene
A holttestek alvilági gondviselője, a lelkek kalauza (ebben a vonatkozásban a görög mitológia Hermészére hasonlít) Ozirisszel együtt ítélkezik a halottak felett

13 Hórusz, a sólyom Kezdetben égisten, akinek szeme a Nap és a Hold, később maga is Napisten, Ré fia Ozirisz és Ízisz gyermeke, a fáraó halála után vele azonosul (a fáraó így Ízisz fia), sólyomként repül a Naphoz, megistenül hogy aztán maga is Ozirisszé legyen

14 d/ A monoteizmus (egyistenhit) kísérlete: az Amarna kor
IV. Amenhotep (Ehnaton) fáraó (Újbirodalom, i. e. 14. sz.) Théba papjai ellenében új fővárost alapít a mai Tel-el Amarnában, és ennek helyi istenét, Atont teszi meg egyetlen istenként a korábbi istenek tisztelete helyett

15 Aton a Nap korongja Kezekben végződő sugarakkal ábrázolt fénylő korong
Valószínűleg maga Ehnaton írta az új istent ünneplő Naphimnuszt A fáraó halála után a reform elbukik, visszatérnek a régi istenségek tiszteletéhez „Világos lesz a föld, Ha kélsz a láthatáron, Ki nappal Aton képében ragyogsz, Elűzöd a setétet, sugaraid ontod. A két föld ünnepel, Felébrednek az emberek, lábra állnak, Te serkented fel őket.” (részlet)

16 II. Az ókori Egyiptom építészete
Lenyűgöző méretű, monumentális kőépületek, tiszta geometriai formák jellemzik Legjellemzőbb épülettípusok a sírépítmények és a templomok

17 1. Sírépítmények A halotti kultusz szolgálatában emelt temetkező helyek, az uralkodók és az előkelők túlvilági életét biztosító alkotások: masztabák, piramisok és sziklasírok

18 a/ Masztaba (arab: „pad”)
Téglalap alaprajzú, trapéz keresztmetszetű sírépítmény az előkelők számára Földbe süllyesztett, a tetőn keresztül nyíló aknán közelíthető kamráiban volt a koporsó és az áldozati ajándékok

19 A mumifikált halottat ember formájú, festett koporsóban (szarkofág) helyezték el
A sírkamrába gazdag mellékletet tettek a halott túlvilági életéhez szükséges tárgyakból A falakra képeket festettek, az elhunyt életének jeleneteivel és „túlvilági útjának” ábrázolásával

20 II. Ramszesz múmiája

21 Masztaba metszete

22 Egy masztaba maradványai

23 b/ Uralkodói sírépítmények: piramisok
Több tucatnyi kisebb-nagyobb piramis épült a fáraók temetkező helyeként Egyiptomban, a leghatalmasabbakat az Óbirodalom istenkirályai emeltették

24 A piramis építés fejlődése
Sznofru 2. piramisa, a Vörös piramis (Dahsur), az első szabályos „gúla” formájú piramis Dzsószer fáraó „lépcsős” piramisa Szakkárában Sznofru fáraó „törtvonalú” piramisa Dahsurban

25 Dzsószer fáraó „lépcsős piramisa”
Az első hatalmas méretű sírépítmény, Szakkára, III. dinasztia, i. e körül 6 szintes – mintha egyre kisebb masztabák alkotnák

26 Fallal övezett, mellék építményekkel kiegészített

27

28 Sznofru 2. piramisa, a Vörös piramis (Dahsur), az első szabályos „gúla” formájú piramis

29 A fáraó égbe emelkedésének helye
Csúcsban végződő tiszta geometriai forma (gúla: négyzetes alapú, 4 szabályos háromszög oldalú) Inkább emlékmű mint épület – óriási tömegéhez képest elenyésző a belső tere

30 Szabad parasztok tömegei építették a földművelés szüneteiben, a Nílus áradása idején

31 Gizai piramisegyüttes, Óbirodalom, i. e. 3. évezred közepe, IV
Gizai piramisegyüttes, Óbirodalom, i. e. 3. évezred közepe, IV. dinasztia

32

33 A legnagyobb piramisok
Kephrén Mükerinosz Kheopsz (Rekonstrukció)

34 Oldalaik a 4 égtáj felé néznek, rendkívül pontos a tájolásuk – mérnöki bravúr, hihetetlennek tűnő kivitelezés

35

36 „Halotti város” – a 3 nagy piramist kisebbek, masztabák (családtagok és előkelők sírhelyei) és templomok egészítik ki

37 Mindegyik piramishoz tartozik egy „völgytemplom” (a Nílus partján), egy díszes „feljáró út” és egy „halotti templom” (a piramis keleti oldalán) halotti templom feljáró út völgytemplom

38 Halotti templom részletei

39 Halotti templom rekonstrukciója

40 A legnagyobb: Kheopsz piramisa, 137 m magas (eredetileg 146 m volt)

41 Északon nyílik a bejárata, 3 sírkamra van benne különböző magasságokban

42 Eredetileg simára csiszolt kőlapok borították

43 Kephrén piramisa őrzi az eredeti kőborítást a tetején

44

45 Talán festett volt a felülete, és a legteteje aranyozott

46 Kephrén piramisához tartozott a szfinx hatalmas szobra (74 m hosszú és 20 m magas)

47 A sírkerület őre

48 Ember fejű és oroszlán testű lény

49 Kephrén vonásait hordozza

50 Mükerinosz piramisa a legkisebb a három közül

51 A nagy piramisok nem tudták megvédeni tulajdonosuk sírját, a kutatók üresen találták a sírkamrákat
A későbbi korok fáraói már nem piramisokba temetkeztek

52 c/ Az Újbirodalom fáraói a „Királyok Völgyében” alakítatták ki sziklasírjaikat

53 A leghíresebb királysír: Tutanhamon sírja
Az Amarna kor után uralkodó, jelentéktelen, fiatalon elhunyt fáraó sírja vált a leghíresebbé a Királyok Völgyében – az egyetlen viszonylag épségben felfedezett (1922 Carter) királysír, amely bepillantást enged a fáraók temetkezési szokásaiba, gazdagságába

54 A sír előtere

55 A fáraó lelkének képmása

56 A „kincstár” (Carter)

57 Anubisz szobra Tutenhamon sírjából, Újbirodalom, i. e. 14. sz.
Ez a szobor őrizte azt ládát, amelyben a belsőszerveket tartalmazó edények voltak

58

59 Kanópusz-edények

60

61 Tutenhamon fáraó trónusa, i. e. 14. sz.

62 A trónus támlájának képe
A fiatal uralkodó és hitvese Aton korongja süt le rájuk - Tutenhamon visszatért ugyan az Ámon kultuszhoz, de még érződik az amarnai kor hatása Érdekes a jobb kézfej ábrázolása

63

64 Aranyozott fa „szentély-szekrény”

65 A kőszarkofág

66

67 A kőkoporsó, benne az ember formájú szarkofág

68 A falakon a temetési szertartást ábrázoló képek

69 Tutenhamon arany halotti maszkja, Újbirodalom, 1. e. 14. sz.

70 Arany, féldrágakő és üvegpaszta berakással

71 Tutenhamon múmiája

72 2. Templomok

73 a/ Szerkesztés módja Az Újbirodalom idejére a templomok különválnak a sírépítményektől Egy főtengely szervezi az épületegyüttest – a „bárka útja” A tengely irányában a templom bővíthető volt, az egymást követő fáraók sokszor évszázadokig építették

74 b/ Részei: belső szentély („isten háza”) áldozati asztal terme
bárkaterem hüposztil csarnok udvar pülón

75 Pülón vagy pilon (görög: „főkapu”)
Az egyiptomi templomok bejáratát keretező, négyszög alaprajzú, felfelé keskenyedő falú, toronyszerű, monumentális kapuépítmény

76

77 Pilonnak hívják a mai építészetben a hidak kapuszerű hatalmas tartópilléreit is

78 Hüposztil csarnok Oszlopsorokkal megosztott tér az egyiptomi templomokban A kiemelt középrész oldalról kapja a fényt – a bazilikális tér előzménye

79 Az oszlopok növényi formákat utánozhatnak: lótuszvirág, pálmafa

80 Bimbófejezetes papiruszoszlopok

81 A felületek színesek voltak, „szent vésetek”, hieroglifák díszítették

82 c/ Rendeltetése: az istenség pihenőhelye
A belső szentélyben volt az isten szobra, ide csak a papság léphetett be A hívők az udvaron gyülekeztek, ide hozták ki ünnepekkor bárkán az isten szobrát

83 Az isten szobrot bárkára emelve cipelik a körmeneteken, az egyiptomi élet minden mozzanata a hajókhoz, a Nílushoz kötődik

84 Óegyiptomi hajó modellje

85 d/ példák: a legnagyobb templomok az ókori Thébában épültek
Théba volt Ámon Napisten tiszteletének központja, ez volt a főváros az Újbirodalom idején Itt épült a két legnagyobb Ámon-templom, mai nevükön Karnak és Luxor

86 Luxor

87 A karnaki és luxori templomot szfinxek szegélyezte felvonulási út köti össze

88 A luxori templom előtt hatalmas fáraó szobrok ülnek és obeliszkek
A luxori templom előtt hatalmas fáraó szobrok ülnek és obeliszkek* magasodnak

89 *Obeliszk (görög: „nyárs” szóból)
Egy darabból (monolit) faragott, hosszú, magas kő, felfelé vékonyodó, teteje gúla formájúra csiszolt és aranyozott A Napisten kultuszához kapcsolódott, felemelkedés szimbólum

90 Karnaki Ámon-Ré templom, Újbirodalom, i. e. 2. évezred közepe

91 Alaprajza

92 Rekonstrukciója

93 A karnaki Ámon-templomkörzet a Középbirodalom korától épülő óriási templomkomplexum, uralkodók sora építi egészen a kései korig

94 Karnak 1. pülónja

95 Karnaki templom udvarának részlete

96 A karnaki Ámon-templom hüposztil csarnokának rekonstrukciója

97 A karnaki templom hüposztil csarnoka az egyiptomi építészet legnagyobb belső tere volt

98 Éjszakai látkép Karnakról a Szent Tóval

99 II. Ramszesz sziklatemploma, Abu Szimbelben, Újbir., i. e. 1300 k.

100

101 Ramszesz naptemploma mellett áll feleségének, Nefertarinak Hathor temploma

102 A sziklatemplom Messze délen, a Nílus sziklákkal övezett szűk völgyében nem volt hely nagy épületek építéséhez, a templom tereit kivésték a hegy gyomrából A templomnak nincs tömege, csak belsőtere

103 A bejáratot Ramszesz sziklafalba faragott 4 óriás szobra őrzi

104 A 20 méternél magasabb szobrok

105 Naptemplom sajátos tájolással
Napéjegyenlőség idején a felkelő nap sugarai bevilágítanak egészen a belső szentélyig

106 Termei a szabadon álló templomok beosztására emlékeztetnek: 1 pülón , 2 udvar, 3 hüposztil csarnok, 5 belső szentély

107 Az első termet az Oziriszként megjelenő hatalmas Ramszesz szobrok díszítik

108

109 A falakon Ramszeszt dicsőítő képek láthatóak

110

111

112 Az asszuáni gát építésekor (XX. sz
Az asszuáni gát építésekor (XX. sz.) a templom víz alákerült volna, ezért kivágták a sziklafalból és magasabban, a víztől védett helyen újra felépítették

113 III. Az ókori Egyiptom szobrászata

114 1. A szobrászat jellemzői
Főleg a halotti kultuszt szolgálja, sírkamrákban, a lélek túlvilági életének egyik biztosítéka (ahogy a mumifikálásnak is ez a célja) A fáraók megistenülését hirdetik

115 Ünnepélyes időtlenség
Anyaguk főleg kő, de lehet fa, agyag, fém, csont Mindig egy kitüntetett főnézetre (elölnézet) komponáltak (frontális* elrendezés) Mereven szimmetrikusak Körvonaluk zárt, őrzi a kőtömb tömörségét

116 *Frontalitás (a latin frons: „homlok” szóból) – emelkedettség, nyugalom
Az orr, a mellcsont és a köldök egy függőleges vonalra esik – a mozdulatlanság érzetét kelti a végtagok helyzetétől függetlenül

117 A felületük festett A szemek üvegpaszta vagy féldrágakő berakást kapnak, az élő tekintet a végtelenbe réved Feliratok hirdetik a személyazonosságát

118 A végtelenbe néznek, az öröklétet sugallják, a halhatatlanságért készültek

119 2. Példák: a/ Írnok szobra, Óbirodalom,i. e. 3. évezred
Festett mészkő Realisztikus részletek: kövérkés test Rendkívül kifejező az arc megformálása: feszült figyelem

120 b/ „Falusi bíró” szobra, Óbirodalom, i. e. 3. évezred
Kaaper főpap egykor festett fa szobra Az álló szobrokra jellemző kilépő ballábbal

121

122 Az amarnai korszak szobrászata egyedülálló Egyiptom hosszú történetében
Az eszményítés helyére realisztikus jellemzés, sőt néha a személyes jegyek karikatúraszerű túlzása lép Ehnaton fáraó szobrai

123 c/ Nofretéte, Újbirodalom, Amarna kor, i.e. 14. sz.
A korszak talán legszebb szobra, Ehnaton feleségének, Nofretéte királynőnek portréja Festett mészkő Hiányzik az egyik szemének festése (valószínűleg befejezetlen)

124 Az női szépség egyik leghíresebb ábrázolása a művészettörténetben

125

126 IV. Az egyiptomi síkművészet
A síkművészet összefoglaló elnevezés: a festészet és a domborművek közös neve (a két művészeti ág hasonlóságán alapul)

127 1. Az egyiptomi dombormű Festett és lapos, bár szobrászati eszközökkel készül, inkább a festészethez áll közelebb Jellemző a „koilanaglüphosz” – a dombormű legmagasabb pontja egybeesik az alapsíkjával

128 2. Az egyiptomi festészet
Sírkamrák falán, épületeken, bútorok felületén, papirusz tekercseken találkozhatunk vele

129 3. A síkművészet témái Az istenek világa és a halotti kultusz
A fáraó dicsőítése Az elhunyt előkelő életének bemutatása – ily módon, az élet legkülönbözőbb területei (mulatságok, gyász, harc, vadászat, munka stb.)

130 4. A síkművészet nyelvezete

131 a/ A kompozíció: egymás feletti sávokba rendez

132 b/ A térbeliség: nincs mélység, a figurák egy alapsíkon mozognak

133 Csak a takarások keltenek egy nagyon szűk képmélységet

134 c/ A méret különbségek nem távolságot, hanem rangbéli helyzetet tükröznek (hierarchia)

135 d/ A színek egységesen töltik ki a körvonalak közti felületeket, nincs árnyékolás (nincs fény), ez is a síkbeliséget erősíti

136 e/ Legnagyobb felületek törvénye
A síkművészetet mindvégig szigorú ábrázolási hagyomány köti, csak alacsonyabb rangúak ábrázolásánál térnek el néha tőle A dolgokat mindig a rá legjellemzőbb nézetből mutatják, ez sajátos emberábrázolást eredményez

137 Sajátos emberábrázolás
A legnagyobb felületek törvénye miatt a figura furcsa, kitekert képet mutat: a fej oldalról, a szem elölről, a vállak szemből, a csípő és a végtagok oldalról látszanak

138 Halastó, thébai sír, Újbirodalom, i. e. 1400 k.
Az egyik legérdekesebb megnyilvánulása a legnagyobb felületek törvényének egy thébai sír falán látható

139 Néhány érdekes kivétel: zenész rabszolganők és siratóasszonyok

140 f/ A képek szerves részei a feliratok, hieroglifák

141 Hieroglifa („szent véset”)
Dekoratív (díszítő) értéke fokozza a síkművészeti alkotások hatását Kialakul a papok egyszerűbb (hieratikus), és a gazdasági élet folyóírásszerű (demotikus) változata

142 Champollion fejti meg a 1822-ben a rosette-i kő segítségével

143 6. Példák: a/ Fáraó vadászaton, thébai falfestmény, Újbirodalom, i. e
6. Példák: a/ Fáraó vadászaton, thébai falfestmény, Újbirodalom, i. e. 14. sz. Sajátos sűrítés az elbeszélésben: szárnyasok és víziállatok sokasága, ahogy a valóságban az nem fordul elő

144 b/ Ehnaton fáraó családjával, Újbirodalom, amarnai kor, i. e. 14. sz.
A fő ábrázolási hagyományok ebben a korszakban is megmaradnak A korra jellemző elemek: Aton a napkorong, a túlzott egyénítés, a bensőséges családi szeretet ábrázolása

145 c/ Medumi ludak, Óbirodalom, i. e. 3. ée.

146