Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A főemlősök (Primates) evolúciós fejlődése. Főemlősök fejlődése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A főemlősök (Primates) evolúciós fejlődése. Főemlősök fejlődése."— Előadás másolata:

1 A főemlősök (Primates) evolúciós fejlődése

2 Főemlősök fejlődése

3 Főemlősök jellegzetességei: állandó testhőmérséklet a petesejt az anya szervezetén belül termékenyül meg végtagjaikon öt, mozgatható, sugaras elrendezésű ujjak találhatók az egyik ujj szembefordítható (opponálható) a többivel. Az ujjak végén köröm van, az ujjvégeken pedig érzőidegek sokasága  lehetővé vált a tárgyak finomabb manipulációja szemeik előre néznek, a növényevők szemei általában a fej oldalán helyezkednek el, hogy nagyobb teret lássanak be. az arcorruk sokkal rövidebb lett, összefüggésben van a szaglás jelentőségének csökkenésével. csökkent a fogak száma. a testmérethez viszonyított agyméretük nőtt

4 A főemlősök kialakulása Az ismeretek meglehetősen hézagosak és főleg régészeti leleteken alapulnak. Az első főemlősök feltehetően már a kréta korszakban jelen voltak, vagyis a dinoszauruszokkal egy időben éltek. Fejlődésük a dinoszauruszok kréta végén bekövetkezett kihalása után gyorsult fel: a majmok és a félmajmok ága feltehetően a krétát követő paleocénben vált el. E kor primátái csak a fogaik alapján ismertek („dentilis primáták”), ezért besorolásukban nagyon nagy a bizonytalanság, sok kutató szerint nem is valódi főemlősök, hanem esetleg azokhoz közel álló más emlősök és a mai primáták nem is tőlük származnak. Főemlős voltukra fogaik alakjából következtetnek: azok ugyanis már eltértek a rovarevők fogaitól.

5 A főemlősök megjelenésére vonatkozó elméletek: Arboreális elmélet Az arboreális elméletet (G. E. Smith (1912) és F. W. Jones (1916)) angol anatómusok alkották meg Elméletük szerint a primáták fentebb felsorolt jellegzetes tulajdonságainak nagyobbik része az erdei életmódhoz való alkalmazkodás hatására alakult ki. Pl. az előre tekintő szemek a jobb térlátást, a tapintás ill. a fogó karok és lábak pedig a fákon való könnyebb mozgást szolgálták. Az elmélet szerint azért csökkent a szaglás fontossága, mert egyrészt rövidebb lett az arckoponya, másrészt pedig megnövekedett a szem jelentősége, ezáltal a szaglás számára kisebb agyi részek jutottak. Smith és Jones elmélete az 1970-es évek elejéig tartotta magát. Ekkor M. Cartmill kimutatta, hogy az emlősök többi rendjében is találhatók erdei életmódot folytató fajok, de közülük egy fajon sem mutathatók ki a főemlősök jellegzetes vonásai.1970-es évek

6 Vizuális ragadozó elmélet Az arboreális elmélet hiányosságainak magyarázatára Cartmill 1972-ben megalkotta a vizuális ragadozó elméletet. Cartmill szerint a főemlősök fenti jellegei a trópusi őserdők fáinak alsóbb ágain folytatott, éjszakai rovarevő életmód esetén alakultak ki. A szaglóképesség pedig azért csökkent, mert a szemek közelebb kerültek egymáshoz. Cartmill elméletét megerősíti, hogy a kainozoikum elejéről ismert hat főemlős család közül négyben a fajok fogai hasonlítanak a ma élő, szintén rovarevő koboldmakifélék fogaihoz.

7 Ökológiai elmélet Az ökológiai elméletet R. Sussman alkotta meg 1990-ben. Elmélete szerint a korai primáták mindenevő erdei állatok voltak és fejlődésük, differenciálódásuk egybeesik a zárvatermők fejlődésével, amelyek virágai, termései új táplálékfajtákat jelentettek nekik Ez váltotta ki a látás és a kezek mozgásának finomabbá válását. Az elmélet ellen szól, hogy a zárvatermők fejlődése a krétában indult el és a paleocénből származó primátáknál még nem tapasztalható a szemek tengelyének párhuzamossága.

8 Emlősök (Mammalia) osztálya Theria alosztály Méhlepényesek (Placentalia) öregrendje Főemlősök (Primates) rendje karmosmajmok csuklyásmajom- félék lórik koboldmakik lemurok:makik indrik karmosmaki Újvilági majmokÓvilági majmok (Platyrrhinii)(Catarrhinii) Félmajmok (Prosimii)Valódi majmok (Simii / Anthropoidea) alrendje monkey = valódi majmok – emberszabásúak (apes)

9

10 OrderSub OrderInfra OrderSuper FamilyFamily Common Term Primates Főemlősök Prosimii (Félmajmok) Loris Lemur Tarsier Anthropoidea Emberszerű/ Valódi majmok Platyrrhini (Szélesorrú/újvilági majmok) New World Monkeys Catarrhini Keskenyorrú/ Óvilági majmok Cercopithecoidea Old World Monkeys Hominoidea Emberszabású majmok Hylobatidae Gibbons Simangs Pongidae Orangutans Gorillas Chimpanzees Bonobos Hominidae Emberfélék Humans

11

12

13 A főemlősök (Primates) rendje Prosimii (félmajmok) alrend Karmosmakifélék (Daubentoniidae) családja Makifélék (Lemuridae) családja Ugrómaki- vagy Indrifélék (Indridae) családja Lajhármaki- vagy Lórifélék (Loridae vagy Lorisidae) családja Fülesmakifélék (Galagidae) családja Koboldmakifélék (Tarsiidae) családja

14 - Majomalakúak (Simiiformes vagy Antropoidea) alrend Szélesorrú vagy újvilági majmok (Platyrrhini) csoportja Csuklyásmajomfélék (Cebidae) családja Karmosmajmok (Callitrichinae) alcsaládja Pókmajomfélék (Atelidae) családja Sátánmajomfélék (Pithecidae) családja Cebipithecinae alcsalád (kihalt) Éjimajomfélék (Aotidae) családja

15 Keskenyorrú majmok vagy óvilági majmok (Catarrhini) csoportja †Parapithecoidea öregcsalád Parapithecidae család Eosimiidae család Cerkófszerűek (Cercopithecoidea) öregcsaládja †Victoriapithecidae család Cerkóféléf (Cercopithecidae) családja Cerkófmajomformák (Cercopithecinae) alcsaládja Karcsúmajmok (Colobinae) alcsaládja †Parapithecinae alcsalád †Propliopithecoidea öregcsalád Propliopithecidae család Pliopithecidae család

16 Emberszerűek (Hominoidea) öregcsaládja †Proconsulidae család †Oreopithecidae család † Griphopithecidae család Gibbonfélék (Hylobatidae) családja †Pliopithecinae alcsalád Hylobatine alcsalád Hominidák (Hominidae) családja †Dryopithecinae alcsalád Ponginae alcsalád Homininae alcsalád

17 A főemlősök (Primates) első képviselői a kréta végén (97-66 millió éve, földtörténeti középkor-mezozoikum), feltehetően a rovarevőkből (Insectivora) fejlődtek ki. A paleocénkori főemlősök a rovarevőkkel ellentétben már nem három, hanem négycsücskös őrlőfogakkal rendelkeztek. A két csoport közötti átmenetet feltehetően a mókuscickányok (Tupaiidae) képviselik. Az eocén (55-36 millió éve) elején válhattak szét a félmajmok (Plesiadapiformes), a szélesorrú majmok (Platyrrhini) és a keskenyorrú majmok (Catarrhini). A legelső csoportból fejlődtek ki a maki-, a lóri- és a koboldmaki-alakúak, míg a szélessorrú majmoknak a csuklyásmajmok, pókmajmok, bőgőmajmok a leszármazottaik.

18 SuborderInfraorderSuperfamilyFamilySubfamily Common Names Distribution Prosimii (prosimians) Lemuriformes Lemuridae (true lemurs) ring-tailed, ruffed, and mouse lemurs, etc. Madagascar and Comoro Islands Indriidae indris, avahis, and sifakas Madagascar Daubentoniidae aye-ayesMadagascar Lorisiformes Loridae lorises, pottos, and angwantibos lorises--India and Southeast Asia; others-- Africa Galagonidae galagos (or bush babies) sub-Saharan Africa and Zanzibar Tarsiformes Tarsiidae tarsiersPhilippines, Borneo, Celebes Islands, and Sumatra

19 A főemlősök rendje két alrendre tagolódik 1.Félmajmok ( Prosimii ) alrendje Ismertebb családjai: - Makifélék - Madagaszkáron élő, fán lakó félmajmok. Pl.: gyűrűsfarkú maki - Lórifélék - Afrika és Ázsia területén élő, éjjel aktív állatok. Pl.: karcsú lóri

20

21 Lemur catta (Gyűrűsfarkú maki)

22

23 Lemur catta Life span: 16 to 19 years wild ( 33 years captive) Total population: Unknown (wild), 2000 (captivity), egyedbõl álló csapatokban él Regions: Madagascar Gestation: 4.6 months (139 days) Height: 38,5 to 45,5 cm (M & F) tail 56 to 62 cm Weight: 2.30 to 3.50 kg (M & F) Diet: levelekből, fakéregből, fűfélékből, lágy szárú növényekből, édes gyümölcsöket Lemur catta range (in red)

24 Microcebus jollyae Microcebus myoxinus Microcebus ravelobensis Microcebus simmonsi

25 Microcebus sp. Species: Microcebus murinus Microcebus rufus

26 Life span: 6 to 8 years in the wild, 10 to 15 years captivity Total population: Unknown Regions: Madagascar Gestation: 2 months (average) Height: cm (average),tail 11.5 cm. Weight: 39 to 98 g Diet: insects, leaves; fruit; nectar; pollen; flowers; sap or other plant fluids. Mouse lemur Microcebus sp.

27 Hapalemur alaotrensis Hapalemur aureus Hapalemur occidentalis Hapalemur sp.

28 Bamboo lemur Hapalemur sp. Life span: 17 years in captivity Total population: Unknown (mostly in pairs or small social groups consisting of 3-6 individuals ) Regions: Madagascar Gestation: 135 to 150 days Height: 80 cm (average),tail 40 cm Weight: 1.20 to 1.60 kg Diet : shoots, leaf bases, pith and viny parts of these bamboos Hapalemur aureus

29 Ruffed lemur Varecia sp. Red ruffer Varecia sp.

30 Ruffed lemur Varecia sp. Life span: 19 years (average) Total population: Unknown (groups of up to 16 individuals) Regions: eastern coast of Madagascar Gestation: 90 to 102 days Height: 51 to 60 cm (tail 56 to 65 cm ) Weight: 3.20 to 4.50 kg Diet: leaves, seeds and nectar according to the season

31 SuborderInfraorderSuperfamilyFamilySubfamily Common Names Distribution Prosimii (prosimians) Lemuriformes Lemuridae (true lemurs) ring-tailed, ruffed, and mouse lemurs, etc. Madagascar and Comoro Islands Indriidae indris, avahis, and sifakas Madagascar Daubentoniidae aye-ayesMadagascar Lorisiformes Loridae lorises, pottos, and angwantibos lorises--India and Southeast Asia; others-- Africa Galagonidae galagos (or bushbabies) sub-Saharan Africa and Zanzibar Tarsiformes Tarsiidae tarsiersPhilippines, Borneo, Celebes Islands, and Sumatra

32 Loris tardigradus (Karcsú lóri)

33 Life span: 15 years and 16 (male) Regions: India and Sri Lanka Gestation: 166 to 169 days Height: 175 to 264 mm Weight: 85 to 348 g Diet:ízeltlábúak,növények,gyümölcsök, tojás,kisemlősök Loris tardigradus (Karcsú lóri)

34

35 Potto Perodicticus potto

36 Life span: 20 years Total population: Unknown (8 to 10 individuals popularion) Regions: Guinea to western Kenya and central Zaire Gestation: 170 days Height: 30 to 39 cm (tail 3,7 to 10 cm) Weight: 0,5 – 1.5 kg Diet: fruit; sap or other plant fluids, insects Potto Perodicticus potto

37 2.Igazi majmok ( Anthropoidea ) alrendje - Két csoportjuk és azok ismertebb családjai: A: Szélesorrú majmok (Platyrrhini) - orrsövényük széles, orrnyílásaik kissé oldalra néznek, Dél-Amerikában élnek. Másik elnevezésük újvilági majmok. Bőgőmajmok - csoportosan élő, hangosan ricsajozó fajok. Pókmajmok - hosszú végtagú, fákon csoportosan élő fajok. Csuklyásmajmok - erdős vidékeken csapatosan élő csoport.

38 Alouatta caraya (Fekete bőgőmajom)

39 Life span: 16 years in the wild, 20 years captivity Total population: Unknown ( 5-8 in a group ) Regions: South and Central American forests, endemic to Brazil. Gestation: days Height: 20–30 cm Weight: male weighing about 6.7 kg and females about 4.5 kg Diet: fruits, including figs, and other plant parts. fruitsplant Alouatta caraya (Fekete bőgőmajom)

40 Alouatta seniculus (Vörös bőgőmajom)

41 Alouatta seniculus (Vörös bőgőmajom) Life span: 22 years (captive) Total population: Unknown Regions: Neotropical South America Gestation: 191 days Height: 52.3 to 57 cm (M), 46.8 to 49.7 cm (F) Weight: 6 to 7.6 kg (M), 4.5 to 6.3 kg (F) Diet: gyümölcsök, növényi részek

42 Brachyteles arachnoides (Gyapjas pókmajom)

43 Brachyteles arachnoides (Gyapjas pókmajom) Life span: 10 to 50 years, Total population: 700 (wild) Regions: Brazil, in the states of Rio de Janeiro and Sao Paulo Gestation: 7.2 months (216 days) Height: 55 – 78 cm, tail 74 – 80 cm (M), 46 – 63 cm,tail 65 – 74 cm (F) Weight: 12 – 15 kg (M), 9.5 – 11 kg (F) Diet: gyümölcsök.növényi részek,magvak B. hypoxanthus range (in red) B. arachnoides range (in green)

44 Cebus apella (Bóbitás csuklyásmajom)

45 Life span: 45 years (captive) Total population: Unknown Regions: Neotropical South America Gestation: 153 days (5 months) Height: 444 mm (M), 390 mm (F) Weight: 2.95 kg (M), 2.08 kg (F) Diet: gyümölcsök, magvak,növényi részek, kisemlősök Cebus apella (Bóbitás csuklyásmajom)

46 B: Keskenyorrú majmok - orrsövényük keskeny, Afrikában és Ázsiában élnek. Másik elnevezésük óvilági majmok. Makákók - többségük Ázsiában él, növényi eredetű táplálékot fogyaszt. Pl.: bunder- vagy rhesusmajom. Páviánok - elsősorban Afrika nyílt szavannáinak lakói. Pl.: galléros pávián. Gibbonok - Délkelet-Ázsia erdőlakói. Pl.: sziamang gibbon Emberfélék - legnagyobb termetű és legfejlettebb majmok. Orángután, csimpánz, törpe csimpánz, gorilla, ember.

47 Macaca fascicularis (Közönséges makákó)

48 Life span: 31 years Total population: Unknown Regions: Philippines, Malaysia, Indonesia, Burma, India, Vietnam, Cambodia, Laos, Thailand Gestation: 5.5 months (165 days) Height: 412 to 648 mm (M), 385 to 503 mm (F) Weight: 4.7 to 8.3 kg (M), 2.5 to 5.7 kg (F) Diet: gyümölcsök, magvak, ízeltlábúak, kisemlősök Macaca fascicularis (Közönséges makákó)

49 SubordoInfraordo Superfam ily FamilySubfamily Common names Distribution Anthropo idea Catarrhini (Old World monkeys, apes and humans) Cercopith ecoidea (Old World monkeys) Cercopithecidae Cercopithecinae guenons, vervets, baboons, macaques, etc. guenons and baboons--Africa; macaques-- northwest Africa, Gibraltar, South and East Asia Colobinae colobuses, langurs, and proboscis monkeys colobuses-- Central Africa; langurs-- India and Southeast Asia; proboscis monkeys--Borneo Hominoidea (apes and humans) Hylobatidae gibbons and siamangs Southeast Asia Pongidae 5 orangutansSumatra and Borneo chimpanzees, bonobos, and gorillas Central and West Africa Hominidae humansthroughout the world

50 Papio hamadryas (Galléros pávián)

51 Life span: 37.6 years (captive) Total population: Unknown Regions: Ethiopia, Somalia, Eritrea Gestation: 172 days (average) Height: 610 to 762 mm (tail 382 to 610 mm ) Weight: 9.20 to kg Diet: birds; mammals; reptiles; eggs,carrion; insects; terrestrial non- insect arthropods,leaves; roots and tubers; seeds, grains, and nuts; fruit Papio hamadryas (Galléros pávián)

52 Papio anubis

53 Life span: 25 to 30 years (wild) Total population: Unknown Regions: Equatorial Africa Gestation: 180 days (6 months) Height: 700 mm (M), 600 mm (F) Weight: 24 kg (M), 14.7 kg (F) (wild) Diet: flowers, roots, grasses, bark, twigs, sap, tubers, bulbs, mushrooms, lichens, aquatic plants, seeds, shoots, buds, invertebrates P. anubis range (in red )

54 Papio cynocephalus

55 Life span: 27 years (wild) Total population: Unknown Regions: Angola, Democratic Republic of Congo, Ethiopia, Kenya, Malawi, Mozambique, Somalia, Tanzania, Zambia Gestation: 180 days (6 months) Height: 1200 mm (M), 976 mm (F) Weight: 25.8 kg (M), 11.0 kg (F) Diet: flowers, roots, grasses, bark, twigs, sap, tubers, bulbs, mushrooms, lichens, aquatic plants, seeds, shoots, buds, invertebrates P. cynocephalus range (in red)

56 Hylobates syndactylus (Sziamang gibbon)

57 Life span: years in the wild Total population: Unknown Regions: Maláj-sziget középső része és Szumátra Gestation: 230 days Height: cm Weight: 8-16 kg Diet: Siamangs eat approximately equal amounts of leaves and ripe fruit, also insects, birds and bird eggs Hylobates syndactylus (Sziamang gibbon)

58 Pongo pygmaeus (Orangután)

59 Pongo pygmaeus (Orangután) Life span: 50 to 60 years (wild) Total population: 27,000 (wild) Regions: Indonesia, Malaysia (islands of Borneo and Sumatra) Gestation: 8.6 months (260 days) Height: 970 mm (M), 780 mm (F) Weight: 87 kg (M), 37 kg (F) Diet: gyümölcsök, kisemlősök, növényi részek, ízeltlábúak,tojás stb.

60 Chimpanzee Pan troglodytes

61 (Nyugat-afrikai csimpánz) Life span: 40 to 45 years (wild), up to 60 (captive) Total population: 200,000 (wild), 1450 (captive), 30 to 80 individuals Regions: Equatorial Africa Gestation: 8 months (240 days) Height: 170 cm M,130 cm F Weight: 40 to 60 kg (M), 32 to 47 kg (F) Diet: birds; mammals; reptiles; eggs; insects, leaves; wood, bark, stems; seeds, grains, nuts; fruit; flowers; sap or other plant fluids P. troglodytes range (in red)

62 (Gabuni vagy nyugati síkvidéki gorilla) Gorilla gorilla gorilla - Gorilla beringei beringei – (Hegyi gorilla) Gorilla sp.

63 Life span: 30 to 40 years (wild), 50 years (captive) Total population: approx. 130,000 (wild), 350 (captive), csop. 40 egyed Regions: Western and eastern central Africa Gestation: 8.5 months (256 days) Height: cm (M), 150 cm (F) Weight: kg (M), 72 to 98 kg (F) Diet: Leveleket, gyökereket és gumókat, friss hajtásokat, gyümölcsöket,fakérgek, egyes fák belét is elfogyasztják G. g. gorilla range (in red) G. g. diehli range (in green with arrow) G. b. graueri range (in blue) G. b. beringei range (in orange with arrow)

64 A főemlősök ősei feltehetően a rovarevők voltak A rovarevők zápfoga 3 csücsökkel rendelkezik Az első főemlős fosszília, 4 csücskös zápfoggal a felső krétából ismert (97-66 millió éve) Az eocén idején (55-36 millió éve) a főemlősök fejlődése három irányba ágazott FélmajmokSzélesorrú majmokKeskenyorrú majmok

65 FélmajmokSzélesorrú majmokKeskenyorrú majmok makik, lórik, koboldmakik karcsú lóri csuklyásmajmok, pókmajmok, bőgőmajmok csuklyásmajom kb. 30 millió éve a keskenyorrúak fejlődése ketté ágazik cerkófok galléros pávián oligopithecus

66 Oligopithecus az oligopithecus leszármazottja lehet a 15 millió éve élt Kenyapithecus a két faj közötti fejlődés egyik oldalágát a gibbonok képviselik Szumátrán él a sziamang kb. 5,5-5 millió éve az emberszabásúak fejlődése négyfelé ágazik

67 orángutángorilla csimpánzAustralopithecus

68 A negyedkorban megjelenő ember évmilliók során az ősi főemlősökből alakult ki, amelyek a földtörténeti középkor végén élt rovarevőkkel mutatnak rokonságot. A főemlősök evolúciós kibontakozása a harmadkor elejére tevődik. A rovarevő őshöz képest csökken a fogak száma, alapvető fogtípusaik: metsző-, szem-, őrlőfog. Ötujjú végtag a fogáshoz alkalmazkodott, hüvelykujjuk szembefordítható a többivel. A szem előre került - térlátás. A testhez viszonyítva is nagy, fejlett agy. A test is nagyobb lett - más életmód. Ezekből a nagyobb testű főemlősökből alakultak ki ugyanis azok az emberszerű ősmajmok, amelyek a kezüket már szabadabban használták és testtartásuk is egyenesebb lett. Az emberszerű ősmajmok fejlődése a harmadkor második felében több irányba szétágazott. Ebben az időszakban alakultak ki egymással párhuzamosan az emberszabású majmok és az emberfélék.

69 Emberszabásúak: előreugró arckoponya, kisebb agykoponya, rajta az izmok megtapadására szolgáló tarajok, fejlett szemfog, a metszőfogak és a szemfogak között hézag, párhuzamos fogív. Ember: domború, nagy térfogatú agykoponya, kisebb arckoponya állcsúccsal, hézagmentes fogsor, kissé széttartó fogív. Az emberszabásúak járása kevésbé hatékony. Az emberszabású majmok elődjeként 25 millió éve megjelent a Dryopithecus, amely fejlődési vonala korán kettévált. Az egyik vonalon az ázsiai gibbon, orangután, a másikon az afrikai gorilla, csimpánz és az emberfélék őseinek evolúciója indult meg. Az ember legközelebbi rokona a csimpánz - fehérjeszerkezete 99%-ban azonos.

70

71

72 Az ember evolúciója

73 15 millió éve az afrikai éghajlat szárazabbra fordult, megnőtt a szavannák területe, rajta pedig az első emberfélék, a Ramapithecus faj populációi. Táplálékukat csoportosan keresték, metsző- és szemfoguk kis méretű maradt, fogívük széttartó, erős őrlőfogaik alapján főleg magvakkal és gyökerekkel táplálkoztak. Többnyire a földön tartózkodtak, többször felegyenesedetek, így felszabadult kezükkel a botokat, köveket eszközként használták. Ebből az időszakból származik a Rudabánya térségében megtalált Rudapithecus lelet is.

74 A Ramapithecusok felől kiinduló evolúciós folyamatban a harmadkor végén, 5 millió évvel ezelőtt újabb szétválási folyamat indult el az emberfélék fejlődésében. Az egyik fejlődési irányt az Ausztralopithecusok képviselték. Fejlődésük azonban nem vezetett a mai ember irányába, hanem mint oldalág, kb. 1 millió éve kihaltak. Átlag 500 cm3 térfogatú agykoponya, fejlett állkapcsuk az emberéhez hasonlóan széttartó, kevésbé fejlett szemfogakkal és foghézag nélkül. Rendszeresen két lábon jártak.

75 1924. Dél-Afrikai Köztársaság - Buxton gyermekkoponya teljes tejfogazattal Australopithecus africanus Raymond Dart a 2,5 millió éve élt faj a hominidák fejlődésének egyik oldalága, de lehet, hogy a Homo sapiens felé vezető fejlődés egyik köztes faja - arc lapos, az orrcsontok nem emelkednek ki az arc síkjából

76 Australopithecus africanus - Afrika szavannáin felegyenesedve járt - jórészt növényi táplálékon élt

77 1971. Etiópia - Hadar Awash folyó középső szakasza - igen gazdag fossziliákban nemzetközi kutatócsoport Australopithecus afarensis Leakey 3,5 millió éve élt, felegyenesedve járó emberelőd Lucy 40%-os csontváz - alacsony koponyatető - lapos koponyaalap - nagy és kis metszőfogak mérete jelentősen különbözik

78 Australopithecus afarensis erdőlakó emberelőd

79 1992. Etiópia - Aramis eddig ismert legősibb ausztralopitekusz 4,4 millió éves Ardipithecus ramidus feltehetően nem is ausztralopitekusz, hanem egy másik nemzettségbe tartozik - erdőlakó - testmagassága 1,2 m

80 1995. Etiópia - Turkana tó töredékes állkapocs, felső állcsont, fogak Australopithecus anamensis Meave Leakey élőhelye füves szavanna, ligeterdő, erdő

81 4,4 millió éveArdipithecus ramidus 5 millió éve emberfélék és a csimpánzok közös őse 4,1 millió éveAustralopithecus anamensis ? élőhelye: erdő, liget, szavanna 3,5 millió éveAustralopithecus afarensis Lucy felegyenesedvejáró, erdőlakó emberelőd

82 Australopithecus afarensis 3-2,5 millió éveAustralopithecus africanus Afrika szavannáin felegyenesedve járt ? Homo habilis2-1,6 millió éve eszközhasználó emberelőd

83 Homo habilis 1,8-1,6 millió éveHomo ergaster 1,2 millió éveHomo erectus az első tűzhasználó emberelőd 600 ezer éve Homo sapiens szakóca odaadó gondoskodás

84 A harmadkor végi szétválás másik fejlődési iránya a kb. 2 millió évvel ezelőtt kialakult Homo habilis fajon keresztül a mai emberig vezet. Ennek populációi a késő Ausztralopithecusokkal egy időben, hasonló élőhelyen éltek. Két lábon, gyorsan és könnyeden jártak. Agyuk mérete 700 cm3. Durva megmunkálású kőeszközök. Az Ausztralopithecusokkal szemben rendszeresen, közösen gyűjtögették az elhullott állatokat, növényeket. Az elhullott állatok megnyúzását és a hús feldarabolását kőeszközökkel végezték. Csoporton belüli táplálékmegosztás - nagyfokú szociális szervezettség.

85 A negyedkor közepe táján, 1 millió éve jelent meg a Homo erectus faj. Agykoponyája 1000 cm3, de a mai ember felé átmenetet mutató vértesszőlősi lelet már az 1300 cm3 térfogatot is eléri. Laposabb arckoponya. Több kontinensen is megtalálták leleteit, de valószínűleg Kelet-Afrikából terjedtek el. Finomabb kidolgozású kőeszközök. Vadászó és gyűjtögető életmód, tűz használata. A fogak mérete csökkent. Agyukban kifejlődött a beszédközpont - kezdetleges beszéd.

86 A negyedkor utolsó szakaszában, kb. félmillió éve valószínűleg több helyen egyszerre indult el a Homo sapiens kialakulása. Agytérfogat átlag 1400 cm3. A beszéd és az eszközkészítés felgyorsította az emberi fejlődést. Az agy belső szerkezete átalakult. Fejlődésében túlságosan specializálódott oldalágak, mint a Neander-völgyi ember kihaltak. A ma élő ember, a Homo sapiens evolúciója során ötvenezer éve lépett be a történelmi jelenkorba. A különböző testalkat, bőrszín a földrajzi izolációból és a helyi viszonyokhoz való adaptációból ered.

87 1856. Németország - Düsseldorf közelében Düssel folyócska mentén, Joachim Neander prédikátorról, zeneszerzőről és költőről elnevezett völgy mellékágában fosszilis emberi maradványokat találnak Homo neanderthalensis A homo sapiens előde ??? ezer éve éltek - alacsony koponyatető - szemöldökeresz erős kiemelkedése - hajlott homlok

88 Homo habilis Az első Homo faj a Homo habilis (képen), amely 2- 1,6 millió éve élhetett. A koponya méret alapján a szakemberek egy része inkább az Australopithecusok közé sorolná. A H. habilis, másnéven ügyes ember már két lábon járt, gyűjtögetett és kőeszközöket használt.

89 1960. Kenya - Olduvai állkapocs, falcsont, kézcsontok Homo habilis Jonathan Leakey - agytérfogata 800 cm3

90 1960. Kenya - Olduvai Homo erectus Louis Leakey 1,2 millió éve élt, az emberré válás köztes faja - erős szemöldökeresz - agytérfogat 900 cm3 A H. erectus (felegyenesedett ember) teljesen felegyenesedve járt, vadászott, tüzet és finom kőeszközöket használt.

91 Homo erectus az első tűzhasználó hominida az első szakócát feltehetően H. erectus készítette a H. erectusnál jelenik meg először az anyák odaadó gondoskodása

92 1975. Kenya - Koobi Fore Homo ergaster P.C. Groves és V. Mazák 1,8-1,5 milló éve élt emberelőd Turkana-tó Richard Leakey 5 év alatt szinte teljes ergaster csontvázat tárt fel - Turkanai fiú cm3 agytérfogat cm magas kg

93 1976. Etiópia - Awash folyó anatómiailag modern Homo sapiens 600 ezer éve jelenhetett meg A H. sapiens (bölcs ember, ösember) barlangokban vagy kunyhókban lakott, állatokat kezdett háziasítani és a leletek között a varázslás, a művészet nyomait is felfedezhetjük.

94 Az eljegesedés utáni felmelegedés (kb. 10 ezer éve) kezdetétől beszélünk mai emberről. A H. sapiens sapiens a H. sapiens alfaja, amely a kontinensmozgásoknak köszönhetően ma négy nagyrasszra oszlik


Letölteni ppt "A főemlősök (Primates) evolúciós fejlődése. Főemlősök fejlődése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések