Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A SZELLEMI TULAJDONJOGOK FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE AZ EURÓPAI UNIÓBAN(1958-2010)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A SZELLEMI TULAJDONJOGOK FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE AZ EURÓPAI UNIÓBAN(1958-2010)"— Előadás másolata:

1 A SZELLEMI TULAJDONJOGOK FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE AZ EURÓPAI UNIÓBAN( )

2 VÁZLAT 1)A szellemi alkotásokkal kapcsolatos tevékeny- ség keretei az Európai Gazdasági Közösségben 2) Tényezők melyek elodázhatatlanná tették a szellemi alkotások szabályozását A) A szellemi alkotások jelentős versenyeszközként való elismerése, B) A rohamos technikai fejlődés, C) A nemzetközi jogfejlődés követése, D) Az egyes országok nemzeti szabályozásának eltéréséből eredő problémák kiküszöbölése, E) A közösségi szabad áruforgalom követelményei és a szellemi alkotások kolliziójának megoldása, F) A közösségi hatáskörök bővülése.

3 3)A közösségi szabályozás kezdetei ( ) 4)A közösségi szabályozás az iparjogvédelem és szerzői jogok terén ( ) 5)A szellemi alkotások aktuális szabályozása az EU-ban,a szabályozás második generációja ( ) 6) Az EU közeljövőben megvalósuló tevékenysége a szellemi alkotások terén

4 1)A szellemi alkotásokkal kapcsolatos tevékeny- ség keretei az Európai Gazdasági Közösségben A működését 1958-ban megkezdő, eredetileg Európai Gazdasági Közösség -nek nevezett együttműködés tevékenységét szaksze- rűen és céltudatosan első- sorban a gazdaságra, kereskedelemre és a vámokra, továbbá a gazdasággal legszervesebben összefüg- gő területekre korlátozta. A szellemi alkotásokkal kapcsolatos jel- legzetesen közösségi kérdések az együttműködés első idősza- kában csak szórványosan jelentkeztek. A nemzetközi tevékenység a PUE és BUE keretébe tartozó szako sított egyezmények keretében folyt, amelyek közül elsősorban a szabadalmi együttműködést megvalósító 1970-ben létrejött PCT Megállapodást és a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szó - ló 1891-ben megkötött Madridi Megállapodást kell megemlíteni. A szerzői alkotások terén a Genfi Egyezmény a hangfelvétel előál- lítók védelméről hangfelvételeik jogosulatlan másolása ellen

5 továbbá a Római Egyezmény az előadó művészek hangfelvétel előállítók és sugárzó szervezetek védelméről érdemel figyelmet Közösségi jogi szabályozás a 80-as évek második feléig semmi - lyen formában sem létezett. A szellemi alkotások terén közösségi politika kialakítására, önálló szervezeti rendszer létre - hozására nem került sor. A szellemi tulajdon szabályozásának problémáit -- egyedi jelleggel-- az Európai Bíróság döntései oldották meg a múlt század 60-as és 70-es éveiben. A szellemi alkotások tárgyiasult formái, így a szabadalmak, védjegyek ipari minták, valamint a könyvek, hanglemezek, fényképek, képzőművészeti alkotások és mások, a kereskedelemben áruként viselkedtek, vagy azok, mint az áruk szellemi értékkomponensei jöttek számításba, viszont e jogok abszolút jellegűk, negatív tartalmuk, kizárólagosságuk és territoriális hatályuk miatt a közösségi áruforgalom szempontjából rendszeridegenként nyertek értékelést.

6 A közösségi áruforgalom, a versenyjogi rendelkezések és a szellemi alkotások közötti ellentmondásokat az Európai Bíróság oldotta meg jogi szabályozás híján. Ilyen ellentmondásos ügy volt a Parke Davis ügy, melyben az Európai Bíróság 1967-ben első- ként állapította meg, hogy a védett szabadalomból eredő jog az első forgalomba hozatal után nem gyakorolható, ugyanis valamely tagállamban történő első joggyakorlással (forgalomba hozatal) a szabada- lom az EK egész területén elhasználódott, további gyakorlására nincs lehetőség. A jogkimerülés doktrínáját elsőként az 1967-es Parke & Davis ügyben fejtette ki az Európai Bíróság. A Parke & Davis cég egy gyógyszerhatóanyag szabadalmi jogo sultja volt. A Cloramphenicol hatóanyagot bejelentették szabadal - mi oltalomra az akkori Közösség valamennyi országában. Olaszországban sem a 60-as években, sem később sem lehetett a gyógyszeripari termékekre szabadalmi oltalmat szerezni. A terméket Olaszországban is gyártani kezdték, mégpedig a Parke & Davis cég engedélyével, azt a Probel olasz cég forgalmazta.

7 A két cég a Parke & Davis és a Probel közötti érdekütközést köz- vetlenül az váltotta ki, hogy a termék előállítása Olaszországban lényegesen kevesebbe került és a Probel cég Hollandiában ennek megfelelően a szabadalmas anyagi érdekeit veszélyeztetve lénye- gesen olcsóbban tudta értékesíteni a kérdéses Cloramphenicol gyógyszert, amelyre a Parke & Davis-nak szabadalma volt. A Parke & Davis szabadalombitorlás miatt beperelte a Probel céget. Az ügy az Európai Bíróság elé került. Az Európai Bíróság ítéletének indokolása szerint különbséget kell tenni az ipari tulajdonból eredő jogok fennállásának elismeré se és a jogok gyakorlása között. A jogkimerülés lényegét úgy fo - galmazták meg, hogy valamelyik tagállamban történő első joggya- korlással, vagyis a forgalomba hozatallal a szabadalom az egész EK területén elhasználódott, kimerült, további gyakorlására nincs lehetőség. A Parke Davis cég szabadalombitorlási keresetét ennek megfelelően elutasították.

8 Az Európai Bíróság első jelentős szerzői jogi vonatkozású döntése az 1971-ben hozott, időközben híressé vált „Polydor” vagy Deutsche Grammophon ügy volt. Az Európai Bíróság itélete - szakítva korábbi modellel - a német anyavállalat (a Deutsche Grammophon) rendelkezési joga és tilalma ellenére, annak francia leányvállalatát feljogosította az eredetileg az anyavállalat által forgalmazott hanglemezek németországi értékesítésére, a közösségi árufogalom szabadságára hivatkozással.

9 2) Tényezők melyek elodázhatatlanná tették a szellemi alkotások szabályozását Ad A) A szellemi alkotások jelentős versenyeszközként való elismerése A világ valamennyi innovációval foglalkozó statisztikájában kie- melkedő figyelmet fordítanak a szabadalmaztatás mutatóira.Ma gáért beszél, hogy a szabadalmi bejelentések száma 1980-ban Japánban 191,020 az Amerikai Egyesült Államokban , Nagy Britanniában , Franciaországban volt. A szabadalmakkal összevetve különösen jelentős dimenziót kép- visel a szerzői alkotások gazdasági súlya. A szerzői alkotások te- kin tetében elmondható,hogy a fejlett ipari országokban a nemze ti jövedelem 4-7 százaléka az un. szerzői jogi iparból származik..Magyarországon az ENSZ égisze alatt készített felmérés(2004) szerint a nemzeti jövedelem 6,67 %-a

10 az elsődleges és másodlagos szerzői iparból jön. Későn ismerték fel azt a tényt, amely napjaink- ban köztudomású, hogy kulturális ágazatok is versenyterületnek számítanak. Így az európai televíziós piac az Amerikai után a világ második regionális piaca, amely 2006 és 2010 között 12%-al bővült,2010-re a piac éves forgalma elérte a 84,4 milliárd EUR-t. Az európai piacrészesedés 29%-os. 1.B) A rohamos technikai fejlődés A rohamos technikai fejlődés jellemzi a szellemi alkotásokat. Itt elég a géntechnológiára, a biotechnológiára, a félvezető áramkö - rök topográfiájára, valamint a számító gépekre, adatbázisokra, valamint a digitális technika és az internet rohamos terjedésére gondolni. A fejlődés ütemére jellemző volt, hogy a számítógépek generációi a 90-es években félévente váltották egymást és a mik- roprocesszorok sebessége a korábbinak tízszeresére növeke - dett.

11 A múlt század 60-as éveiben az elektronikus és fotomechanikus másolási technika (magnetofon, képmagnó, xerox) tette a legna - gyobb hatást a szerzői jogra. A 90-es években a szórakoztató ipart és az élet valamennyi területét elérte a digitális számítógépes technika alkalmazása. A digitális technika nem más, első fázisban, mint a hangok, képek, jelek, bináris számjegyekkel való elektronikus rögzí - tése, továbbá számítógépes tárulása, végső fázisban pedig ezeknek a digitális jeleknek a valósággal egyező, vagyis analóg jelekké, hangokká, képekké való visszaalakítása. végső fázisban pedig ezeknek a digitális jeleknek a valósággal egyező, vagyis analóg jelekké, hangokká, képek- be való visszaalakítása. Ha bármely információt kívánunk a számítógéppel értelmezni, először azt át kell ültetni 2-es számrendszerbe. Ez a folyamat a digitalizálás.

12 C) Nemzetközi jogfejlődés hatása Ebben a vonatkozásában több területet lehet említeni. Elsőként a biotechnológia szabályozását célszerű említeni. Az Amerikai E- gyesült Államokban az 1970-es évektől kezdve a biotechnológia jelentős fejlődésnek indult. A biotechnológiai találmányok szaba- dalmi oltalmát Európá -ban is jelentősen befolyásolta az Ananda Chakrobarty (General Electric Company) 1972-ben tett genetika- ilag módosított olajfaló baktériumokra vonatkozó szabadalmi be- je lentésének elfogadása. A bejelentést eredetétileg elutasítot- ták,majd hosszas vita után elfogadták. Az ügy 8 éven át tartott, abban az Amerikai Legfelsőbb Bíróság 1980-ban kimond ta a baktérium szaba- dalmazhatóságát. A Legfelsőbb Bíróság 3:2 arányban szavazta meg a szabadal - maztatásra vonatkozó döntést. Az eljáró bíróság olyan fontosnak tartotta az ügyet, hogy jóváhagyás végett a Kongresszus elé terjesztette, amely a döntést jóváhagyta.

13 A következő fontos állomás 1984-ben egy génkezelt búzafajta szabadalmaztatása volt Ken Hibberd és kutatói csoportja részére. Ebben az ügyben is az amerikai Legfelsőbb Bíróság döntött, mégpedig a szabadalmi oltalom elfogadása mellett. Tehát 1984 óta az USA-ban e szabadalmi oltalom kiterjed a génkezelt mikroorganizmusokra, növényekre és állatokra. Erre a jelentős anyagi vonatkozású tendenciára a Közösségnek reagálni kellett. A Közösségben már 1988-ra kidolgozták a biotechnológiai találmányok szabadalmi oltalmáról szóló irányelv tervezetét, amelyet nem fogadtak etikai kérdések tisztázatlansága miatt. Az Irányelv elfogadására csak 10 év múlva került sor. Ugyanígy az integrált áramkörök tömegtermelésbe vonása indokolttá tette a mikroelektronikában s félvezető áramkörök topográfiájának szabályozását. A közösség ennek megfele- lően 1988-ban kibocsátotta a 87/54/EEC irányelvet a félvezető termékek topográfiájáról.

14 D) Az egyes országok nemzeti szabályozásának eltéréséből eredő problémák kiküszöbölése Az iparjogvédelem terén az Európai Bíróság Thetford/Fiamma ügyben ben hozott döntése élesen rámutatott a szabályo - zatlanság problémájára.A Thetford cég az angol jog különleges szabályai alapján szerzett jogot az általa forgalmazott WC-ülőkék- re. Az angol jog alkalmazta az 1949-ben a szabadalmi törvénybe bekerült un. relatív újdonság elvét, amelynek az értelmében nem lehet újdonság hiánya miatt elutasítani a szabadalmi bejelentést, ha a szabadalmi oltalom ötven évnél régebbi szabadalmi leírások- ra épül.Az olasz Fiamma cég a Thetford cég engedélyét nem kér- ve – mivel joggal gondolhatta, hogy az adott műszaki megoldás a közkincs kategóriába tartozik—gyártotta és értékesítette a kérdé- ses WC-ülőkéket és azokat Angliába importálták. Végső soron az Európai Bíróság az import megakadályozását jogszerűnek állapí- totta meg az olasz céggel szemben. A döntésre a közösségi jog- harmonizáció hiányában került sor.

15 A szerzői jogok terén is számos harmonizációs problé- ma volt észlelhető. Így például a filmek a kontinentális jogalkotásban mint műalkotások nyernek jogi oltalmat,szem előtt tartva az alkotó tevékenység,az egyéni- eredeti jelleg követelményét. Az angolszász jogalkotásban azonban a filmek nem egyedi, eredeti jelleggel rendelkező műalkotások, hanem a filmszalag mint meghatározott hordozó vált az oltalom tárgyává. Ez a megoldás az angolszász rendszernek abból a hagyományából következett, hogy a copyright oltalom mindig a művet megtestesítő kézira- tokon, nyomtatványokon keletkezett, az azok feletti ren- delkezési jog formájában, mely oltalomnak a rögzített - ség elengedhetetlen feltétele volt. Az angolszász jog - rendszer tehát a filmet nem mint műalkotást, hanem a filmet mint árut szabályozta.

16 E)Az EU versenyjog és a szellemi alkotások kolliziójának feloldása A Közösség működésének alapvető követelménye a közös belső piac zavartalan működtetése, az áruk, szolgáltatások, a munka - erő és a tőke szabad áramlása. Az ipari tulajdonjogok negatív jellege, abszolút szerkezete, kizárólagossága és területi hatálya (azaz egy-egy országra való kiterjedése) erőteljesen gátolná a fenti versenyszabadságok érvényesülését. Az EUM-Szerződés(továbbiakban EUMSZ) az Európai Unió mű- ködéséről szóló szerződés 34és 35 §-ai (korábbi Római Szerző- ződés vagy EK-Szerződés 28. és 29. §-ai) tiltják a mennyiségi behozatali és kiviteli korlátozásokat és az azonos hatású intézke- déseket. Az EUM Szerződés 36 § (a korábbi Római Szerződés 30.§-a) kivételeket engedélyez az import és exportkorlátozások, a tranzitszállítások általános tilalma és korlátozása vonatkozá- sában - többek között –ha a kereskedelmi és ipari tulajdon védelme indokolja

17 Az EU szakkönyvei és kézi- könyvei egyértelmű tájékoztatást ad - nak a vonatkozásban, hogy mi tartozik a kereskedelmi és ipari tu - lajdon körébe: szabadalmak, védjegyek, ipari minták, eredetmeg jelölések valamint a szerzői és szomszédos jogok. Ebből a szempontból a szakemberek egyértelműen a jogdíjkülönbözetről szóló évi Musik Vertrieb Membran/GEMA ügyet tartják határkőnek. Itt lényegében semmi másról nincs szó, csak arról, hogy export és importkorlátozó hatásúnak vagy azzal azonos hatású intézkedés- nek tekintették a szellemi tulajdonjogok gyakorlását. Az Európai Bíróság gyakorlata értelmében mindazt az intézkedést, amely al- kalmas arra, hogy a Közösségen belüli kereskedelmet közvetlenül vagy közvetve, ténylegesen vagy potencionálisan akadályozza, korlátozó jellegű előírásként kell értelmezni. Az export és import akadályozásának a lehetősége az alábbiak szerint értelmezendő:a szellemi tulajdonjogok kizárólagosságát elismerik, azonban gyakorlásukat korlátozásokhoz kötik.

18 Az oltalom export- és importkorlátozó hatását a szellemi alkotások különleges tárgyával látják indokolhatónak Az Európai Bíróság fontos megállapítást tett már 1974-ben, a Centrafarm/Sterling Drug ügyben, hogy az EUMSz 34 és 35 (Római Szerződés jelenleg cikkeiben foglalt importkor látozási tilalom elleni kivételezettség, amelyre az EUMSz 36 (EK- Szerződés jelenleg 30. cikke az ipari és kereskedelmi tulajdon ol - tal ma címén lehetőséget biztosít, csak akkor alkalmazható, ha az ipari és kereskedelmi tulajdon sajátos tárgyának védelmét szolgál ja. Az oltalom különleges tárgya elismerést nyert a szerzői jogban is,többek között a mechanikus sokszorozási díj terén, a zenei mű nyilvános előadása vonatkozásában és azon szerzői jogosultság tekintetében, hogy a szerző megtiltsa videokazetták értékesítését.

19 F) A közösségi hatáskörök bővülése Az Római Szerződés alapján a Közösség olyan hatáskörökkel bő- vült, amelyek mind az iparjogvédelmi,mind pedig a szerzői jogi kérdések előtérbe kerülését eredményezték. Az Egységes Európai Okmány (1986) alapján a kutatás-fejlesztési politika az EK hivatalos politikáját képezte, azzal hogy e két politika az EK innovációs versenyképességének a növelésére irányul, a - mely nek központjában a szellemi alkotások állnak.A Római Szerződés Maastrichti módosítása (1993) az EU hatás körébe utalta az oktatási-szakképzési-és ifjú-ságpolitikát, valamint a kultúrpolitikát, amelyeknek kiemelkedően fontos területe a szer- zői jog.Az oktatás és szakképzés modernizálása az együttműkö dés fejlesztése az irodalom, művészetek és az audiovizuális szek- tor terén kiemelkedő szerepet biztosít a szerzői jognak.

20 Az EK-Szerződés XII. Cím (Kultúra) tartalmazza az Európai Kultúrpolitikával szemben támasztott követelményeket. Az EK-Szerződés 151. cikk ((2) értelmében a Közösség fellépé- sének célja a tagállamok közötti együttműködés elmozdítása es szükség eseten tevékenységük támogatása es kiegészítése a kö vetkező. területeken: - az európai népek kultúrája és történelme ismeretének és terjesz- tésének javítása; - az európai jelenség. kulturális örökség megszerzése es védelme; - nem kereskedelmi jelleg kulturális cserek; - művészeti es irodalmi alkotás, beleértve az audiovizuális szektort is.

21 3)A közösségi szabályozás kezdetei ( ) A szellemi alkotások szabályozása az Európai Gazdasági Közösségben elsőként a szabadalmak ésvédjegyek terén valósult meg Szabadalmak A szabadalmak területén az európai együttműködés a Közösség alapítása előtti időre nyúlik vissza, amelynek fontos állomása volt a Hágában működő Nemzetközi Szabadalmi Intézetet 1947-ben történő létesítése.. Az intézetet létrehozó szerződés köre később jelentősen bővült. Az Európa Tanács országai 1953-ban a szabadalmi bejelentések alakiságainak egységesítésére, 1954-ben a nemzetközi szabadal mi osztályozásra,1963-ban pedig a szabadalmi anyagi jog egyes rendelkezéseinek egységesítésére kötöttek megállapodásokat. Az Európai Közösséget létrehozó Római Szerződés 1957-ben történő aláírását követően tervek születtek a nemzetek fölötti közösségi szabadalom megteremtésére de ezeket a törekvéseket mind a mai napig nem koronázta siker. Az Európai Szabadalmi Egyezményt Münchenben október 5-én írták alá. Gyakran találkozni a Megállapodás rövidített alakjával: EPC=angolul, EPÜ=németül. CBE=fran- ciául. Az Európai Szabadalmi Egyezményt Müncheni Szerződésnek is nevezik.

22 Az Egyezmény funkcionálását az Európai Szabadalmi Hivatal biztosítja, amely Münchenben székel. Az Európai Szabadalmi Egyezmény 2011-ben 38 tagot számlált. Az EU 27 országán kívül Svájc és Törökország is tagjai. Az Egyezmény távolról sem a Közösség által létrehozott megállapodás. A Megállapodást nem közösségi szervek létesítették, korábban nem minden közösségi állam volt a tagja, irányítása, költségvetése önálló. Tehát nem tartozik a közösségi megállapodások közé annak ellenére, hogy valamennyi közösségi ország részt vesz abban. A Megállapodás október 5-én lépett hatályba, hivatalos nyelve: német, francia és az angol. Az egységes követelmények szerint egységes eljárásban történő engedélyezés jelentő- sen közrehatott a szabadalmakra vonatkozó jogi előírások harmonizálásában. Így az Egyez-mény egységesítette a szabadalmazhatósági feltételekre vonatkozó anyagi jogi előírásokat. Európai szabadalmak olyan találmányokra engedélyezhetők, amelyek újak, feltalálói tevé-kenységen alapulnak és iparilag alkalmazhatók.

23

24 Szempontunkból különlegesen fontos szerepet tölt be az december 15-én Luxemburgban aláírt Közösségi Szabada - lomról szóló Egyezmény. A Közösségi Szabadalomról szóló Egyezményt 1985-ben és 1989-ben módosították és kiegészítet - ték. A Megállapodás az európai szabadalom sajátos fajtájaként hozza létre a Közösségi szabadalmakat. A Közösségi szabadal mi rendszer indítását és az un. Luxemburgi Egyezmény hatály - balépését 1992-re tervezték. azonban ratifikációjára nem került azóta sem sor. A közösségi szabadalom vonatkozásában új kezdeményezés született 1997 júniusában. Az Európai Bizottság kiadta a Közösségi Szabadalom Zöld könyvét, amelynek a célja a közösségi szabadalom intézményének életre keltése és az európai szabadalmi rendszer továbbfejlesztése, és az innováció szabadalmaztatás útján történő fejlesztése.

25 Az iparjogvédelem terén említhetjük még az integrált áramkörök jogi oltalmával kapcsolatos és a tagállamok jogközelítésére vonatkozó irányelvet, amelyet 1987-ben adtak ki. Meg kell említeni továbbá a biotechnológiai találmányok területén folyó jogközelítési tevékenységet. A kérdéses találmányokra vonatkozó irányelv tervezetet már 1988-ban kiadták és a kodifikáció több, jelentősen átdolgozott tervezet formájában előrehaladt, azon- ban az irányelvet végleges formájában csak 1998-ban fogadták el.

26 Ad B) Védjegyek Már a nyolcvanas évek elejétől elkezdődött a közösségi védjegyrendszer kidolgozása, amely- nek legfontosabb lépése a Közösségi Védjegy -irányelv megjelentetése volt. A Direktíva kardinális jelentőséggel bírt nemcsak a védjegyek,hanem a közösségi iparjogvédelem egésze számára, mégpedig azért, mert az első olyan irányelv volt, amely egy nemzetek feletti iparjogvédelmi rendszer harmonizációs feltételeit megteremtette. A Közösség védjegyrendszere három részből áll, így: - Irányelvből, a tagállamok védjegyjogi normái közelítéséről és egységesítéséről, amelyek je- lentős visszhangot kaptak a szakirodalomban. - A Közösség Tanácsa által kiadott minden tagállamot kötelező rendeletből, mely a Közösség, mint integráció egységes védjegyjogi rendszerét létrehozza (Közösségi Védjegyrendelet - Szabályzat),

27 ( A Közösségi Védjegyrendelet (Szabályzat) részletkérdésekre is lebontott végrehajtási utasításaiból, illetve az illetékek és az eljá rási jogorvoslat rendjéről szóló szabályozásból. A Közösségi Véd jegyrendelet és a végrehajtásáról szóló rendeletek megalkotására csak a 90-es években került sor. A Közösségi országok védjegyjogát harmonizáló irányelv kiadá - sára 1989-ben került sor.[Directive 89/104/EC on the harmonisa- tion of trademark law in the European Community (Community Trademark Directive)]Ez volt a Tanács 89/104/EGK sz.Irányelve a tagországok védjegyjogi normái harmonizációjáról. Az Irányelv 2008-ig hatályban maradt az Európai Parlament és a Tanács 2008/95/EK irányelve a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről lépett a helyére.

28 4)A közösségi szabályozás az iparjogvédelem terén és a szerzői alkotások területén ( ) Erre az időszakra a nemzetek felett álló közösségi védjegyrend- szer,közösségi ipari mintarendszer,közösségi eredetvédelmi rendszer kiépítése volt a jellemző. Ebben az időszakban az EK államai teljes egészében harmonizálták az iparjogvédelmi jogi szabályozásukat és a szerzői jog harmonizációja – irányelvek révén -- is megkezdődött Érdemes az integráció eredményeit számba venni az alábbi területeken: szabadalmak, védjegyek, ipari minták, földrajzi árujelzők, szerzői jog

29 Ad A) Szabadalmak A gyógyászati termékekre vonatkozó kiegészítő tanúsítványok vonatkozásában sikerült az egész Közösségben egységes jogi szabályozási rendszert létrehozni. A kérdéses 1768/92. számú EK Tanácsi rendelet 1992-ben lépett hatályba. Jelentős előrelépés történt a növényfajták szabadalmi oltalma tárgyában, amelyet a 2100/94. számú, az EK Tanácsa által kiadott rendelet szabályozása is. A Közösségi növényvédelmi rendszer 1995 óta Angers (Franciaország) központtal működik, sor került a bejelentési eljá- rás az illeték szabályozására. Feltétlenül megemlítendő, hogy a növényfajtákra vonatkozó kiegészítő tanúsítványok vonatkozásában is sikerült az egész Közösségben egységes jogi szabályozási rendszert létrehozni. A kérdéses1610/96 EK Tanácsi rendelet 1995-ben lépett hatályba. A biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló 98/44 EK Irányelv elfogadása 1998-ban történt meg. A legjelentősebb esemény e téren az Európai Szabadalmi Egyezmény (European Patent Convention) 2000 évi módosítása Ad B) Védjegyek

30 Ad B) Védjegyek Még 1992 februárjában írták: "Noha közösségi oltalom még egyetlen oltalmi fajtára vonatkozóan sem jött létre, a közeli jövőben az "integrációs rakéta" e "fokozata" is működésbe fog lépni." jóslat elsőként a védjegyek vonatkozásában vált be. A Közösség egységes védjegy- rendszere létrehozásában az alábbi fázisok kiemelése látszik célszerűnek: ben jelent meg az EGK Tanács 89/104/CEE sz. Irányelve a tagállamok védjegyjogi normái közelítéséről és egységesítéséről. A Közösségi Védjegyrendelet harmadik tervezetét 1991-ben adták ki. Végül pedig 1993 végén kiadásra került a közösségi védjegy rendszert létrehozó 40/94. számú EK tanácsi rendelet. Érdekes módon - más területekkel ellentétben - (lásd pl. szabadalmak) a közösségi védjegy-és ipari mintahivatalt már1994-ben létrehozták Alicante-ban (Spanyolország). Neve: A Belső Piac Harmonizációs Hivatala.

31 A Belső Piac Harmonizációs Hivatala lajstromozza a közösségi védjegyeket és ipari mintákat egyaránt. A Belső Piac Harmonizá- ciós Hivatala mint Védjegyhivatal már 1996-ban megkezdte működését. A védjegyek területén játszik a legnagyobb szerepet az EK Ta - nács 3295/94. sz. rendelete a szellemi alkotásokkal való kalóz - kodás visszaszorításáról.

32 Ad C) Ipari minták A közösségi mintarendszer - hasonlóan a védjegyekhez - három szabályozási formából áll: - a közösségi minta irányelvből, amely a mintajogi normák köze - lítésére kötelezte az államokat - a nemzetek felett álló önálló egységes kritériumok alapján az egész közösségben oltalmat biztosító közösségi mintáról szóló EK Tanács rendeletéből, - a kérdéses rendelet végrehajtása és alkalmazására kiadott ren - deletekből. Ennek megfelelően 1991-ben került kiadásra az ipari minta szabályozási koncepcióját és részletes szabályozási tervezetét tartalmazó Zöld Könyv. - A Közösségi ipari mintára vonatkozó rendelet és Irányelv terve- zeteit elsőként 1993-ban adták ki.

33 - Az 1995-ben elkészült tervezetet a szakemberek már-már véglegesnek tekintették, de a cserélhető karosszériaelemek problematikája miatt a kérdés is késedelmet szenvedett. Ennek ellenére az évi tervezetet sem lehet véglegesnek tekinteni. A közösségi mintaoltalom harmonizációjáról szóló irányelv ban került kiadásra. Directive 98/71/EC of the European Parliament and of the Council of 13 October 1998 on the legal protection of designs; (Design Directive).Az Európai Parlament és Tanács október 13-án kelt 98/71/EC Irányelve az ipari minták oltalmáról

34 Ad D) Földrajzi árujelzők Az iparjogvédelem minden vonatkozását ismerő szakemberek már régóta hangoztatták, hogy az 1958-ban létrejött és a 90-es években 17 országot felvonultató Lisszaboni Megállapodás nem felel meg a fejlődés igényeinek. Maguk a szakemberek sem gondolták, hogy a világ első regionális eredetvédelmi rendszere még a második évezredben létrejön. Az EK eredetvédelmi rendszerét elsősorban rendeletek segítsé- gével alakították ki. E rendelet alkalmazása kötelező az EK or - szágokban. A legfontosabb jogszabályok e vonatkozásban az alábbiak: / sz. EGK bizottsági rendelet a mezőgazdasági ter - mékek és élelmiszerek földrajzi elnevezéseinek védelméről, ame lyet a 2037/93. EGK bizottsági rendelet módosított /92. sz. bizottsági rendelet, a különleges tulajdonságú mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre vonatkozó bizonyítványokról.

35 A borok és szeszesitalok védelmére külön szabályok vonatkoztak : - 822/87 EGK sz. bizottsági rendelet, a bor közösségi piaci for - galmazásáról, /89 EGK sz. bizottsági rendelet, a szeszesitalok forgalma meghatározásáról, megjelölésének és kiszerelésének általános szabályairól, -Az oltalmazott termékek nemzeti és közösségi nyilvántartását egyaránt előírják. Számunkra az Európai Közösség – Magyar- ország boreredet védelmi megállapodás 1993-ban különösen fontos volt, melyet az évi XI. törvény hirdetett ki.A Megál - lapodás az EU-hoz való csatlakozással hatályát vesztette.

36 Ad E) szerzői jog Ad E) Szerzői jog A szerzői jog területén a közösségi jogi szabályozás csak lényegesen később és lényegesen kisebb intenzivitással indult meg. Mindez ideig egyetlen közvetlenül alkalmazható rendelet al- kotására sem került sor. Az EU szerzői jogi tekintetében a jogharmonizáció ezért lényegesen kevesebb eredményt tud felmutatni, mint az ipari tulajdon szabályozása tekintetében. Nem került sor a szerzői jog alapkérdéseinek harmonizációjára. A jogharmonizáció csak egyes részterületeket érintett. Ennek több oka van: – Az irodalom, művészetek és tudományok területén érvényesülő szerzői jog lényegesen távolabb állt az európai integráció eredeti- leg csak vámokra, a kereskedelemre, a gazdaságra koncentráló együttműködésétől, mint a szabadalmak és védjegyek és más iparjogvédelmi tárgyak; –

37 Az európai országok együttműködése csak a 80-as és 90-es években bővült olyan nevelésre, oktatásra, médiára, kultúrára vo - natkozó tevékenységgel, amelyek szerves kapcsolatban álltak a szerzői joggal; – A szerzői jog szabályozási körébe tartozó alkotások fontos gazdasági versenyelőnyt nyújtó szerepet viszonylag később ismerték fel - A digitális technika fejlődése rendszerbe illesztés nélkül is megkövetelte a szoftverek, adatbázisok, a műholdas sugárzás és a vezetékes továbbközvetítés harmonizált jogi szabályozását. A 90-es években 5 irányelvet hoztak, amelyek a következők. – a Tanács 91/250/EGK irányelve a számítógépi programok jogi védelméről; – a Tanács 92/100/EGK irányelve a bérleti jogról és a haszonköl- csönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joghoz kapcsolódó bizonyos jogokról;

38 – a Tanács 93/83/EGK irányelve a műholdas műsorsugárzásra és a vezeték útján történő továbbközvetítésre alkalmazandó szerzői jogra és a szerzői joggal kapcsolatos jogokra vonat- kozó egyes szabályok összehangolásáról, -- a Tanács 93/98/EGK irányelve a szerzői jog és bizonyos kapcsolódó jogok védelmi idejének összehangolására, A Tanács és a Parlament 96/9/EK irányelve az adatbázisok jogi oltalmáról

39 5)A szellemi alkotások aktuális szabályozása az EU- ban,a szabályozás második generációja ( ) A szellemi alkotások aktuális szabályozását --a tudomány és technika erőteljes fejlődésének követése, pl. az új szoftverirányelv formájában; -- a szabályozás megújulása; -- a jogharmonizáció új területekre való kiterjesztése; -- a nemzetek feletti közösségi együttműködés kiépítése jellemezte. A fejlődés egyaránt érintette a - szabadalmak, -védjegyek, -ipari minták és a -földrajzi árujelzők valamint a -szerzői jog területeit.

40 Ad. A) Szabadalmak E téren a nagy horderejű fejlődés már korábban lezajlott, azonban két jogi norma minden- képpen megemlítendő: -- az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről, -- a közegészségügyi problémákkal küzdő országokba történő kivitelre szánt gyógyszeripari termékek előállításával kapcsolatos szabadalmak kényszerengedélyezéséről szóló, 816/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet.

41 Ad B) Védjegyek A védjegyek vonatkozásában is érvényesek a szellemi tulajdonnal kapcsolatos közösségi végrehajtási előírások. Az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről a szellemi alkotások más tárgyai vonatkozásában is életbe lépett. A védjegyek terén az uniós szabályozás második generációjáról beszélhetünk. A védjegyek területén legnagyobb eredménynek lehet tekinteni a közösségi védjegyjog harmonizálásáról szóló Irányelv újrafogalmazását: Az Európai Parlament és a Tanács 2008/95/EK irányelve (2008. október 22.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről új fejezetet nyitott az európai védjegy harmonizáció terén. A 207/2009/EK rendelet a Közösségi Védjegyről aktualizálta a nemzetek felett álló közösségi védjegyrendszer működési feltételeit

42 Ad C) Ipari Minták Az ipari minták terén létrehozták a Közösségi Minta rendszert a 6/2002/EK rendelet útján. A közösségi mintarendszer a tagállamok nemzeti hivatalaitól teljesen független engedélyezési rendszert alkot. A Közösségi Mintahivatal, a Belső Piaci Harmonizáció Hivatala évente jelentős menynyiségben fogadja bejelentéseket.A közösségi mintarendszer működéséhez szükséges szabályzatot és az illetékkiszabás rendjét rendeleti úton vezették be. A Közösségi Mintahivatal 2003 tól fogadja a bejelentéseket Commission Regulation (EC) No 2245/2002 of 21 October 2002 implementing Council Regulation (EC) No 6/2002 on Community designs Commission Regulation (EC) No 2246/2002 of 16 December 2002 on the fees payable to the Office for Harmonization in the Internal Market (Trade Marks and Designs) in respect of the registration of Community designs

43 Ad D) Földrajzi árujelzők Az EU rendeletek közül az alábbiak érdemelnek különös figyelmet. a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet és végrehajtására vonatkozó részletes sza- bályok megállapításáról szóló, 1898/2006/EK bizottsági rendelet. E rendeletek alapján földrajzi árujelzőink mint európai eredet megjelölések:(Hajdúsági Torma, Szegedi Szalámi, ill. Szegedi Téliszalámi´, Gönci Kajszibarack, Szöregi Rózsatő) illetve mint európai földrajzi jelzések--Budapesti téliszalámi—állnak oltalom alatt. Az Európai Unióban változatlanul fennmaradt az élelmisze- rek, szeszes italok és borok különálló szabályozása. Így a sze- szes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, szóló 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. fejezete

44 tartalmaz speciális rendelkezéseket. A borok eredetvédelmét a borpiaci rendtartás szabályozza. - a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendeletek valamint a 479/2008/EK tanácsi rendelet IV. fejezete itt külön említendők. Az EK borpiaci rendtartása alapján 2010-ben 34 borokra vonatko- zó magyar eredetmegjelölés és 13 földrajzi jelzés állt oltalom alatt (Egri Bikavér, Tokaji Édes Szamorodni, Tokaji Száraz Szamorod ni, Villány, Szekszárd és Eger).

45 Ad E) Szerzői Jog A szerzői jog hihetetlenül erőteljes fejlődésnek indult a harmadik évezredben, irányelvek és ajánlások sorát fogadták el. Ebben nagy szerepe volt a szerzői jog soha nem látott anyagi dimenzióinak. A szerzői jog kiemelt fontosságú területei olyannak számítanak, ahol Európa napjainkban is versenyképes. Nyugat- Európa a legnagyobb IPTV piac: 2010-ben a világ előfizetőinek 40%-át foglalta magában. Az IPTV rangsorát Franciaország vezeti a világpiac 23%-ával, mögötte Kína és az Egyesült Államok áll %-al. Az IPTV szolgáltatás videojelet továbbít a telefonhálózat dedikált részén keresztül.A jel elkülönül az internet adatfolyamától, valamint a televízió készülékhez lineáris adás,illetve lekérhető szolgáltatás vételéhez telepített kiegészítő egységen keresztül érkező tartalomtól.A szolgáltatást egyre szélesebb körben kínálják a távközlési szolgáltatók.

46 Irányelvek és ajánlások sorát fogadták. Talán a legfontosabb az elfogadott irányelvek között a Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve az információs társadalommal kapcsolatos szerzői és szomszédos jogokról (InfoSoc Irányelv). Az InfoSoc Irányelv az interneten történő műfelhasználást beemeli a szerzői jogi felhasználás körébe és teljes körben meghatározza a szabad felhasználás módozataita Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve az információs társadalommal kapcsolatos szerzői és szomszédos jogokról (InfoSoc Irányelv). -- Az Európai Parlament és a Tanács 2001/84/EK irányelve az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról (Követő jog irányelv) szól. A Követő jog irányelv a képzőművészeti és más alkotások műkereskedők általi értékesítéséből származó haszonból részesíti a szerzőket.Az Európai Parlament és a Tanács 2001/84/EK irányelve az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról További irányelvek. az Európai Parlament és a Tanács 2006/115/EK irányelve (2006. december 12.) a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joghoz kapcsolódó egyes jogokról,

47 -- Az Európai Parlament és a Tanács 2006/116/EK irányelve a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről (Határidő irányelv), -- Az Európai Parlament és Tanács 2009/24/EK Irányelve a számítógép programok jogi oltalmáról Nem irányelv formájában kiadott normák: -- A Bizottság 2006/585/EK ajánlása a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről. -- Az Európai Parlament (2005/737/EC) március 13-i állásfoglalása a Bizottság október 18-i, a jogszerű online zeneszolgáltatás érdekében a szerzői és szomszédos jogok kö- zös, határokon átnyúló kezeléséről, szóló ajánlásáról.Az Európai Parlament (2005/737/EC) március 13-i állásfoglalása a Bizottság október 18-i, a jogszerű online zeneszolgáltatás érdekében a szerzői és szomszédos jogok kö- zös, határokon átnyúló kezeléséről, szóló ajánlásáról

48 6) Az EU közeljövőben megvalósuló tevékenysége a szellemi alkotások terén E téren kardinális jelentőséggel bír az A) egységes EU szabadalom és az B) Európai Unió szellemi alkotásokra vonatkozó Stratégiai Koncepciója Ad A egységes EU szabadalom Jelenleg 2011 évi fejleményként küszöbön áll az egységes EU szabadalom szabályozásának előkészítése. Az EU Verseny - képességi Tanácsa a magyar EU elnökség idején, én fogadta el az egységes szabadalom létrehozatalára irányuló megerősített együttműködéssel kapcsolatos két rendeletterve- zetet. Ad B) Az Európai Unió szellemi alkotásokra vonatkozó Stratégiai Koncepciója Az Európai Unió szellemi alkotásokra vonatkozó, a kreativitás és innováció fejlesztésére irányuló Stratégiai Koncepcióját az Európai Bizottság május 24.- én tette közzé.

49 Az EU a gazdasági növekedés és az innováció fejlesztése érdekében meghirdetett, átfogó stratégiája az alábbi célok megvalósítását tűzte ki a közötti időszakra. 1) Egységes szabadalmi bírósági rendszer létrehozatala, amely alkalmas a jelenleg működő európai szabadalmi rendszer és a jö- vőben létesítendő európai uniós szabadalmi rendszer ügyeinek el- látására. Az új bírósági rendszer az átfutási idők és a bírósági el- járások költségeinek a csökkentésére is intézkedéseket vezet be; 2) Javaslatok kidolgozása a Közösségi védjegyrendszer és a nemzeti védjegyrendszerek átalakítására és azoknak az Internet alkalmazás követelményeihez igazítása; 3) Javaslatok kidolgozása – a tagállamok számára - a nem mezőgazdasági termékre vonatkozó földrajzi árujelzők (Carrarai Márvány, Solingeni Acél, stb.) védelmének bevezetésére; 4) Új irányelvtervezet kidolgozása az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló irányelve tökéletesítésére; a digitális felhasználáshoz való alkalmazkodás jegyében;

50 5) Közös jogkezelésre vonatkozó irányelv tervezet kidolgozása. Az irányelvtervezet a tag- államok számára az ún. digitális belső piac működése céljából; -a szerzői jogi felhasználási szerződések egységesítése, nyilván tartása és a jövedelem felosztása céljából jogi kereteket kíván biz- tosítani; –a határokon átnyúló zeneműveket érintő szerzői és szomszédos jogok közös jogkezelésére alkalmas követelményrendszert kíván kidolgozni; –a tervezet a jövedelem felosztás vonatkozásában is egységes és átlátható rendszert kíván létrehozni; 6)A védjegybitorlások és termékkalózkodás visszaszorítására vonatkozó megfigyelési rendszer tökéletesítése; 7)Új rendelettervezet kidolgozása a szellemialkotásokra vonat kozó jogoknak vámhatóságok által történő érvényesítéséről, amely a jelenlegi, az EU vámhatóságok által lefoglalt árukra vonat kozó eljárásáról szóló 1383/2003 (EK) rendelet helyébe lép.


Letölteni ppt "A SZELLEMI TULAJDONJOGOK FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE AZ EURÓPAI UNIÓBAN(1958-2010)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések