Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Regionális Gazdaságtan 1. előadás 2005. szeptember 16. Prof. Dr. Lengyel Imre - Bajmócy Zoltán Szegedi Tudományegyetem Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Regionális Gazdaságtan 1. előadás 2005. szeptember 16. Prof. Dr. Lengyel Imre - Bajmócy Zoltán Szegedi Tudományegyetem Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési."— Előadás másolata:

1 Regionális Gazdaságtan 1. előadás szeptember 16. Prof. Dr. Lengyel Imre - Bajmócy Zoltán Szegedi Tudományegyetem Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet ALAPFOGALMAK – A RÉGIÓ

2 Sokszor felvetődő kérdések? Hová megy a külföldi működő tőke és miért? Hogyan dönt egy vállalat, amikor telephelyet választ? Mit kell mérlegelniük a vállalatoknak piacaik esetében? Miért fejlődik gyorsabban Nyugat-Dunántúl, mint a Dél-Alföld? Mit kellene (lehet) tenni azért, hogy egy város fejlődjön? Ön hová tud menni dolgozni, melyik városba szeretne és miért? Hová van esélye? Stb.

3 Alapkérdés: hol merül fel a térbeliség szempontja a közgazdasági döntéseknél? Vállalati: eltérő telephelyi környezet (Budapest, Győr, magyar-román határon egy falu!!): van-e elegendő képzett munkaerő, megfelelő-e az infrastruktúra, a menedzsment szívesen lakik ott? Kormányzati döntéseknél: a gazdasági növekedés élénkítése, a munkanélküliség kezelése, az autópálya építés, innovációs centrumok fejlesztése stb. Háztartások döntései: hol tud dolgozni, hol vesz lakást (munkahely, gyerekeknek iskola, lakások ára és színvonala, közlekedés stb.).

4 IGEN  mindegyik típusú döntésnek vannak térbeli jellemzői, ezek a döntések nem véletlenszerűek, hanem a közgazdasági törvényszerűségeket leíró folyamatok - a vállalat profitot maximalizál: olyan helyre megy, ahol meg tudja fizetni a termelési tényezőket és tartósak maradnak a versenyelőnyei - a háztartás szintén mérlegel: adott preferenciarendszer szerint hoz egy korlátozottan racionális döntést  a közgazdaságtan a választás „tudománya” (művészete?): térben is  mindegyik termelési tényező térben „szűkös” erőforrás (munkaerő, infrastruktúra, ingatlan, földterület stb.)  optimalizáló döntések

5 A dél-alföldi régió gazdasági növekedése (%) EU-átlag (%, PPS) Országos átlag % Bács-kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Magyarország Békés és Csongrád megye az országban az egyik leglassúbb gazdasági növekedést érte el!! Ez megjelenik nemsokára az életszínvonalban is!

6 Foglalkoztatottsági ráta, 2003

7 Ipari termelésből az export, 2003

8 Miről szól ez a félév? Tematika: 1.Alapgondolatok és alapfogalmak. 2.Regionális mikroökonómia alapjai: telephelyválasztás, klaszterek. 3.Regionális növekedés. 4.Városgazdaságtan alapjai Számonkérés: Írásbeli kollokvium: Tankönyv: Lengyel Imre – Rechnitzer János (2004): Regionális gazdaságtan. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. A témakörhöz kapcsolódó könyvek fejezetenként ingyen letölthetők a Tanszék honlapjáról: szeged.hu/region_gazdfejl_szcs/index.html

9

10 Regionális tudomány: a társadalmi tértudomány

11 A régiók fogalma és szerepe (Castells ábrája)

12 A régió fogalmáról és típusairól A régió fogalma a regionális tudományban: a régió területileg összefüggő (szomszédos), a vizsgált gazdasági jelenség szempontjából homogénnek tekintett, határaival többé- kevésbé megadható térség. (  szubnacionális területi egység) Alaptípusok: Tervezési, avagy programozási régió (planning or programming region) Csomóponti régió (nodal region). Homogén régió (homogeneous region)

13 A régiók típusai a területi tudományokban (Dicken)

14 A tervezési régiók jellemzői A tervezési „régió lehatárolt területi egység a nemzeti és a települési szint között, amelyet tartós egységbe fog a regionalizálódás: a társadalmi folyamatok széles körét átfogó, soktényezős társadalmi-gazdasági kohézió (összetartozás), regionalizmus: az érdemi irányítási kompetenciájú és önállóságú regionális intézmények rendszere, az érzékelhető regionális identitástudat.”

15 Régióformáló folyamatok Régió

16 Európai Unió ún. NUTS-rendszere (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques) A régió (EUROSTAT fogalma): egy vagy több kritérium alapján a térségek lehatárolása, kormányzati szándékok miatt az országos szint alatt kialakított területi adminisztrációs szint. EU NUTS-rendszere: Normatív régiók (normative regions): politikai akaratot fejeznek ki, rögzített határokkal rendelkeznek, ezek a régiók a méretük folytán az ott élők számára a különböző közszolgáltatásokat bizonyos szempontból gazdaságosan látják el, továbbá lényegesek a történelmi tényezők is a közigazgatási egységekről történő közmegegyezéshez. Analitikus (másképpen funkcionális) régiók (analytical or functional regions): az elemzési szükségletek szerint lettek megadva, a kategorizálás alapulhat a természeti-környezeti, vagy társadalmi és gazdasági jellemzőkön, mint a régiók gazdasági homogenitása, kiegészítő jellege, avagy polarizáltsága (pl. Eurorégiók, országhatáron átnyúlhatnak)

17 2000-ben az EU tagországaiban: Regionális szintek (három van): - NUTS 1: 78 - NUTS 2: NUTS 3: 1093 Strukturális Alapok célterülete: NUTS 2 és 3 szintek 1. célkitűzés: GDP/lakos nem éri el az EU-átlag 75 %-át (PPS) Magyarország: között évente kb. 3 milliárd euró Lokális szintek (kettő van): NUTS 4 (kistérségek, 6 országban) Települések (kb. 100 ezer)  A NUTS-rendszer 5 szintű: 3 regionális, 2 lokális szint

18 A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996-ban elfogadott magyar törvény, amit 2004-ben módosítottak: e) régió: tervezési-statisztikai és fejlesztési célokat egy vagy több megyére (a fővárosra) kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával határolt társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területfejlesztési egység, h) kistérség: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján lehatárolható területfejlesztési-statisztikai egység. A kistérségek területe teljes mértékben és ismétlésmentesen lefedi az ország területét és illeszkedik a területfejlesztési-statisztikai régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz. Minden település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozik. i) térség: különböző területi egységek (a régió, a megye, a kiemelt térség és a kistérség) összefoglaló elnevezése; k) elmaradott térség: ahol a gazdaság értéktermelő képessége, infrastrukturális fejlettsége és társadalmi mutatói jelentősen kedvezőtlenebbek az országos átlagnál; l) kedvezményezett térség: az érvényes területfejlesztési célok figyelembevételével, statisztikai jellemzők alapján meghatározott térségek köre, amelyek önkormányzatai, illetőleg azok közigazgatási területén tervezett programok és fejlesztések pénzügyi, gazdasági ösztönzőkkel támogathatók;

19 Magyarországon: NUTS 2: régió (7 db) NUTS 3: megyék (19 + főváros) NUTS 4: statisztikai kistérségek (1997-ben 150, 2003-ban 168 ilyen kistérséget alakítottak ki) (normatív): egy megyén belül lévő szomszédos településekből áll, általában egy (vagy több) város és vonzáskörzete alkotja + fejlesztési kistérségek (funkcionális): önkormányzati területfejlesztési társulások, amelyek átnyúlhatnak a megyehatárokon is (kb. 230 van?)  Magyarországon a régió a NUTS 2-es szintű régiót jelenti  A közgazdász szakma pedig a települési szintet meghaladó területi egységek gyűjtőfogalmaként használja (összhangban a nemzetközi gyakorlattal: region, regional)  A magyar törvényekben a térség szó a gyűjtőfogalom (együtt: régió, megye, kistérség) (Ne keverjék a kettőt!!)

20 A területfejlesztési-statisztikai kistérségek és régiók rendszere 2004.

21 Csomóponti régiók logikai kialakulása

22 Csomóponti régiók: egy vagy több pólus (általában nagyváros) és környezete (lényeg: nincs pontos földrajzi határa!!), amely kiterjedés gyorsan változhat: pl. egy metropolisz, mint ingázási központ munkaerő-vonzáskörzetek egy bevásárlóközpont piaci vonzásterülete egyetem beiskolázási körzete A csomóponti régióban a központ (centrum) és vonzáskörzete közötti erőteljes gazdasági interdependencia figyelhető meg: vertikális (a központba és visszairányuló), horizontális és kiegészítő kapcsolatokat (kiegészítő javak előállítása és szolgáltatások nyújtása) + városrégiók (city-regions)

23 Lokális térség: egy olyan körzet, amelyben a munkavállalók és menedzserek többsége meg tudja munkahelyét változtatni anélkül, hogy el kelljen lakásából költöznie munkaerő-vonzáskörzetek, azaz ingázási övezetek USA kb 50 mérföld, Magyarországon autópálya mellett km, vonat (busz) esetén km Lokális térség: az alulról-szerveződő gazdaságfejlesztésnek és a KKV-k támogatásának igazi területi egysége

24 A társadalom (hétköznapi) térbeli szintjei: Mikrotér: egyén, család (háztartás) Lokális terek: szomszédság, lakókörzet (településrész, kerület), település Regionális terek: kistérség (kistáj, városi vonzáskörzet), országrész Makroterek: ország, országcsoport (EU), világ Térpályák: Napi Heti Havi

25 Régiók szerepe (összegzésként): Programozási régiók (régiók, megyék, statisztikai kistérségek): az intézményi tér részei, főleg közigazgatási, közszolgáltatási feladatok (pontos határai vannak, a feladatok és felelősség megadható) -az ún. top-down tervezés: központi programok -területfejlesztés, az elmaradott térségek kormányzati támogatása -a területi egyenlőtlenségek mérséklése Csomóponti régiók (vonzáskörzetek, ingázási övezetek): a gazdasági tér részei, főleg gazdaságfejlesztésre, vállalkozásfejlesztésre, az üzleti intézményi környezet fejlesztésére alkalmasak -az ún. bottom-up tervezés: helyi koncepció és programok kellenek -Gazdaságfejlesztés, mivel verseny van a térségek, városok között egy-egy jó befektetőért, egyetemért stb.

26 Magyarországon gond, hogy keveredik a kétféle megközelítés, illetve kialakulatlan a bottom-up gazdaságfejlesztés gyakorlata: -A fejlesztési pályázatok most is Budapesten dőlnek el -Nincs forrás a helyi fejlesztésekre -Nincs meg a szükséges helyi együttműködési készség, az érdekek egyeztetése hiányzik -Gyenge és színvonaltalan (versenyképtelen) a helyi politikai és intézményi elit (nem ismerik és nincs tapasztalatuk a piaci, üzleti, közgazdasági feltételekről)  Decentralizációra van szükség: az EU nagyon várja (intézmények, pénzügyi források)  A helyi elit (politikai, gazdasági, intézményi) felkészültségét és hozzáállását, a helyi üzleti „tudást” és együttműködési kultúrát javítani kell


Letölteni ppt "Regionális Gazdaságtan 1. előadás 2005. szeptember 16. Prof. Dr. Lengyel Imre - Bajmócy Zoltán Szegedi Tudományegyetem Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési."

Hasonló előadás


Google Hirdetések