Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Arkhimédész Szürakuszai, Kr.e

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Arkhimédész Szürakuszai, Kr.e"— Előadás másolata:

1 Arkhimédész Szürakuszai, Kr.e. 287-212
matematikus, mérnök, fizikus, csillagász, filozófus Találmányai: arkhimédészi csavar (=vízemelő) csigasor víznyomással működő planetárium hadi eszközök Felfedezései: felhajtóerő tömegközéppont a matematikai analízis felismerések a kör és a gömb tulajdonságairól

2 Nikolausz Kopernikusz
- 1473, Torun - lengyel asztrológus, csillagász, matematikus és közgazdász fizikai vonatkozás: csillagászatban : heliocentrikus világkép * a világegyetem középpontjában a Föld helyett a Napot helyezte el. * kora tudományának legfőbb hipotézise * csillagászat kiindulópontja * csak halála után jelentették meg * az egyház nem ismerte el (ellentmond az Ószövetségnek) - 1543, Frombork

3 Johannes Kepler 1571-1630 -német matematikus, csillagász, optikus
-protestáns lelkész akart lenni, de meghívták matematikát és csillagászatot tanítani a grazi egyetemre -1596 Mysterium Cosmographicum ---> bolygókról ír (6 bolygó-5 platóni test) -bolygók ellipszis alakú pályán keringenek; gyújtópontban a Nap (Marsnál figyelte meg) ---> Kepler első törvénye -A bolygók napközelben gyorsabban mozognak, mint naptávolban; egyenlő idő alatt azonos nagyságú területet súrol a bolygók vezérsugara ---> Kepler második törvénye -két törvényt az Astronomia Nova-ban (Új csillagászat) publikálta (1609) -Dioptrice (Optika): optika tudományos szinten -Kepler-távcső -a bolygók Naptól való átlagos távolságainak (a, a pálya fél nagytengelyeinek) köbei úgy aránylanak egymáshoz, mint a keringési idejük (T) négyzetei, azaz a3 / T2 minden naprendszerbeli bolygó esetén ugyanakkora ---> Kepler harmadik törvénye -Foglalkozott: térfogatszámítással ---> integrálszámítás előfutára; a hópelyhek szimmetriája ---> bár egyedi alakúak, az ágak 60 fokos szöge mindegyikre jellemző

4 Galileo Galilei 1564 (Pisa) – 1642 (Arcetri)
Épített magának teleszkópot, ezzel vizsgálta a bolygókat és holdakat A kopernikuszi tanokat (heliocentrikus világkép) támogatta, ezért az inkvizíció áldozata lett 1610-ben felfedezte a Jupiter négy nagy holdját: az Iót, az Europét, a Kallisztót és a Ganümédészt (ezeket Galilei-holdaknak is hívják). Rájött, hogy ezek a holdak keringenek az égitest körül. Tanulmányozta a Hold felszínét, hegyeket és krátereket fedezett fel rajta (ezekre a fény-árnyék mintákból következtetett). Kutatásai során a Nap szélén lévő foltok rövidüléséből arra következtetett, hogy a Nap gömb alakú. Felismerte, hogy a bolygóknak nincs saját fényük, hanem a Nap fényét tükrözik vissza Megfigyelte a Vénusz és a Mars fázisait, és észrevette, hogy ezek a Nap körül keringenek Vizsgálta a Plejádokat és az Orion-csillagképet. Rájött, hogy az inga lengésideje csak az inga hosszától függ, az amplitúdótól nem Kísérletekkel bebizonyította, hogy a lejtőn leguruló és szabadeső golyók tömegüktől függetlenül gyorsulnak. Bebizonyította még, hogy a testek mindaddig megőrzik a sebességüket, amíg egy másik erő nem hat rájuk. Ez volt Newton első mozgástörvényének alapja. Ő mondta ki, hogy egy test sebességét nem lehet megmérni viszonyítási pont nélkül. Később ezen alapult Einstein relativitáselmélete. Ő kezdte alkalmazni a kísérleti fizika gyakorlatát. Földrajzi és katonai iránytűt, illetve termoszkópot alkotott. Foglalkozott mágnesességgel és hangtannal is.

5 Sir Isaac Newton (1642-1727) Angol természettudós, egyetemi tanár
Royal Society tagja majd elnöke Eredményei Logikus rendszerbe foglalta elődei és saját, mechanika terén elért eredményeit Fizikai Newton-törvények Általános tömegvonzás törvénye Optikában jelentős sikerek Fehér szín a szivárvány színeire bontható A törésmutató a fény színétől is függ Tükrös távcső Matematika Kidolgozta a differenciál- és integrálszámítás egy változatát (flexiók módszere) Fizikája és világnézete mechanikus materialista volt – sok vitája származott ebből (pl.: Engels bírálta ezért) A teret és az időt objektív valóságnak, ugyanakkor anyagtól függetlennek tekintette

6 Christiaan Huygens Hága, 1629. ápr. 14. – 1695. júl. 8.
Matematikus, fizikus Munkássága: Integrál- és differenciálszámítás alapjainak megteremtése 1857-ben könyvet adott ki a valószínűségszámítás elméletéről A fény részecsketermészetének feltételezése Csillagászati felfedezések: a Szaturnusz Titán nevű holdja, az Orion-köd, számos egyéb csillagköd és néhány kettős csillag Készített óraműveket: 1656-ben szabadalmaztatta az ingaórát, 1675-ben pedig egy általa tervezett zsebórát Készített zenei skálát és hozzá billentyűs hangszert Elmélkedett a Földön kívüli élet lehetőségéről

7 James Watt - 1736, Greenock - tehetséges a matematikában
- műszerkészítést tanul -> London; kis műhelyt nyit - GŐZGÉP * kísérletezik gőzzel, mint energiaforrással * 1765 : bemutatja javaslatát a gőzgépen -> minimális energiaveszteség * gőzgép iparba emelése (tőkét kell megteremtenie) * 1776 : munkába áll az elsö gőzgép * fejlesztések : többhengeres gőzgépek * használat : lokomotív, gőzhajó - vállalkozását fiai örökölték - egyéb kísérletekkel foglalkozik: távolságmérés, olajlámpa tökéletesítése -1819, Heathfield

8 Georg Simon Ohm matematikát, fizikát, filozófiát tanult; matematikából doktorált; német származású kölni jezsuita gimnázium fizikatanára volt; berlini katonaiskolában, nürnbergi politechnikai főiskolában, müncheni egyetemen is tanított Royal Society kitüntette 1841-ben Compley-éremmel, majd tagja is lett 1842-ben Ohm igen pontos méréseivel meghatározta, hogy egy drót ellenállása egyenesen arányos a hosszával, és fordítottan arányos a keresztmetszetével, valamint függ az anyagi minőségtől Ohm-törvény:az elektromosan vezető anyagok a bennük áramló töltések mozgásával szemben a közegellenálláshoz hasonlítható elektromos ellenállással rendelkeznek: U/I=állandó -->adott vezetékszakaszra jellemző ellenállás Az ellenállás egysége: V/A=Ω (ohm) A galvanikus lánc: 1827-ben jelent meg; ebben olvashatók már a később Kirchhoff által kimondott törvények; hőjelenségek elektromosság közötti kapcsolat eredményes kutatómunka optika, hangtan és fényinterferencia területeken

9 (1818. december 24. Salford – 1889. október 11. Sale)
James Prescott Joule (1818. december 24. Salford – október 11. Sale) Joule-Lenz-törvény (Joule 1841-ben, Lenz 1847-ben fedezte fel, Joule-tól függetlenül.): Az egy vezetődarabban keletkező hőmennyiség egyenáram esetén az áramerősség (I), a vezetődarab végei közti feszültség (U) és az eltelt idő (t) szorzatával egyenlő (W = U x I x t). A folyamat során keletkező hőmennyiséget nevezik Joule-hőnek. Joule ismerte fel azt, hogy a gáznak az edény falára gyakorolt nyomása a részecskék fallal történő ütközéséből származik. 1850-ben a „lapátkerék” kísérletével (=Joule-kísérlet) bizonyította a mechanikai munka és a hőmennyiség egyenértékét. A kísérletben különféle anyagú lapátokat forgatott különböző folyadékokban, illetve fémkorongokat forgatott egymáson, és megállapította, hogy a súrlódás miatt keletkező hő egyenesen arányos a végzett munkával, majd meghatározta az arányossági tényezőt. A William Thomsonnal (későbbi Lord Kelvin) felfedezett energia-megmaradás törvénye kimondja, hogy az egyik formában felszabadult energia újra megjelenik egy másik formában és sohasem vész el. Megállapította továbbá a gázok hirtelen terjeszkedésekor előforduló hűtőhatást (Joule-Kelvin effektus), amit a hűtőrendszereknél azóta is használunk. Legtöbb kísérleti kutatásának eredménye a gyakorlati eszközökben, új technológiákban ma is visszaköszön. Sok találmánya között említhető az elektromos ívhegesztés és a vízkiszorításos szivattyú. Az energia és a mechanikai munka mértékegységét tiszteletére joule-nak nevezték el.

10 André-Marie Ampére (1775-1836)
1793-ban apját kivégzik, elveszti érdeklődését az akkori francia forradalom iránt Először magántanárként, majd iskolai fizika tanárként dolgozik Később fizikaprofesszor Eredményei Lyonban kinyomatta a szerencsejátékok új elméletéről szóló könyvét, ami annyira megtetszett Lalande és Delambre matematikusoknak, hogy 1805-ben Párizsba hívták az École Polytechnique repetítorának Megteremtette az elektrodinamika alapjait Ampére-féle gerjesztési törvény Ampére-féle balkéz-szabály „Ampére az elektrodinamika Newtonja” Elektromágnes feltalálása Avogadro-Ampére törvény: minden azonos nyomású és térfogatú gáz ugyanannyi részecskét tartalmaz galvanométer, az elektromos távíró és az elektromágnes feltalálása

11 Michael Faraday Newington Butts, 1791 szeptember 22. – Hampton Court, augusztus 25. a Királyi társaság tagja fizikus, kémikus, az elektrotechnika nagy alakja kísérletező tudós Kémia: felfedezései: klór, benzol nevéhez fűződik az oxidációs számok rendszere megalkotta az elektrolízis törvényét, bevezette az anód, katód, elektróda és az ion fogalmát Fizika: feltalálta az azonos pólusú motort felfedezi az elektromágneses indukciót, melyet Maxwell fordít le a matematika nyelvére elkészíti a dinamót felismeri a diamágnesességet (Faraday-effektus) a Faraday-kalitka nevű jelenség felfedezése is hozzá kapcsolódik a kapacitás mértékegységét róla nevezték el: farad

12 Jedlik Ányos - 1800, Szimö - bencés szerzetes; természettudós, feltaláló : győri líceum -> matematika, fizika, filozófia szigorlat : szódavizet készít - Elektromosságtannal foglalkozik sokat: * elektromos motor -> járműhajtás * DINAMÓ : mechanikai E -> elektromos E sajnos csak Siemens és Wheatstone szabadalmaztatta később - Optika : fénysugarak bontása színtartományokra - „ csöves villámfeszítő” : 1873, Bécs : kitüntetés - Tanít: * Pozsonyi Akadémián * pesti tudományegyetem : Műszótár -> szakszókészlet 1848-as szabadságharc után : Hőtan, Fénytan c. művei jelennek meg , Győr

13 (1857. február 22. Hamburg – 1894. január 1. Bonn)
Heinrich Rudolf Hertz (1857. február 22. Hamburg – január 1. Bonn) 1888-ban végzett kísérleteivel igazolta a J. C. Maxwell által feltételezett elektromágneses hullámok létezését, és kimutatta, hogy tulajdonságaik azonosak a fény tulajdonságaival. Ezzel sikerült bebizonyítania, hogy a fény is elektromágneses hullám. Felfedezte a fényelektromos jelenséget, az ultraibolya sugarak elektromos kisülésekre gyakorolt hatását és azt, hogy a katódsugarak képesek áthaladni a vékony fémfólián. Róla kapta nevét a frekvencia SI mértékegysége (1 hertz az 1 másodperc alatti rezgésszám).

14 James Clerk Maxwell Élete, munkássága
Edinburgh, június 13. – Cambridge, november 5. skót matematikus-fizikus 1845: 14 éves korában írja első tudományos dolgozatát az ovális görbékről 1854: befejezi matematikai tanulmányait Cambridge-ben. 1855: Kidolgozza a színlátás háromszín-elméletét. Elsőként készít színes felvételt. Megkezdi elektrodinamikai munkásságát: dolgozatot ír Faraday erővonalairól. 1860: Londonban a King's College professzora. A gázok sebességeloszlásának a levezetése. 1862: Először írja fel neves egyenleteit, amelyek a teljes elektromosságtan elméleti axiómáivá válnak. Ez munkásságának csúcspontja. 1865: Megjósolja az elektromágneses hullámok létezését. 1871. Megjelenik a „Hő elmélete” című műve, amelyik termodinamikai, statisztikus fizikai fő műve. Kinevezik a cambridge-i újonnan induló Cavendish-laboratórium élére. 1873: Megjelenik élete fő műve, az Értekezés az elektromosságról és mágnességről. Ebben a művében foglalja össze az úgynevezett éterhipotézist is. 1879: Általánosítja Boltzmannak az entrópiát statisztikusan értelmező egyenleteit Nagy befolyás a XX. századi fizikára Emlékezete Mágneses fluxus származtatott CGS egysége: maxwell (Mw) Egy Vénusz-hegységrendszer neve (Maxwell Montes) legnagyobb asztronómiai teleszkóp neve

15 Báró Eötvös Loránd ( ) Fizikus, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő majd oktatási miniszter MTA tagja, majd 1889-től 1905-ig elnöke Eredményei Gravitációs vizsgálatok – Eötvös-inga (a magyar geofizikát alapozta meg vele) Kapilláris jelenségek vizsgálata Eötvös-féle reflexiós módszer Eötvös-törvény – a folyadékok felületi feszültségével foglakozik Eötvös- effektus Ha egy 1 tonnás test a ß szélességi kör mentén 1 km/h sebességgel mozog K-Ny irányba, akkor a tömegének növekedése 4.04xcosß grammnak felel meg

16 Joseph John Thomson Cheetham Hall, Manchester mellett, december 18. – Cambridge, augusztus 30. Nobel-díjas fizikus a Cavendish laboratórium igazgatója Munkássága: a tömegspektrometria megalapozója tükrös módszerrel megmérte a katódsugárzás sebességét rájött, hogy a katódsugárzás elektromos mezőben eltéríthető meghatározta az elektron töltését (nagy hibával!) felfedezte, hogy fényelektromos jelenség során kilépő részecskék fajlagos töltése megegyezik a katódsugárzás részecskéinek fajlagos töltésével, tehát a fényelektromos jelenségben is elektronok lépnek ki az anyagból megalkotta saját atommodelljét („mazsolás puding”) rájött arra, hogy elektromos és mágneses mezőt egyidejűleg alkalmazva, a különböző sebességű, de azonos fajlagos töltésű részecskék becsapódási nyomai parabola íven helyezkednek el megcáfolta az atom oszthatatlanságát

17 Ernest Rutherford - 1871, Nelson ( Új-Zéland )
- ösztöndíj-> egyetem-> elektromágneses hullámok hatásaiból doktorált - 1894; cambridge-i egyetem -> rádióadás-vevés - 1896; RÖNTGENSUGÁRZÁS -> * elkülöníti a radioaktív sugárzástól * alfa és béta sugárzás felfedezése - 1898; felfedezi a radongázt * új radioaktív izotópokat (rádium, polónium esetében) - 1900; RADIOAKTÍV BOMLÁSTÖRVÉNY -> exponenciális * felezési idő fogalma - Angliában tanít egyetemen - 1908; kémiai Nobel-díj - 1910; SZÓRÁSI KÍSÉRLET -> következtettek az atom felépítésére (proton, neutron) ben még lovagi rangot is kapott - 1937, Cambridge

18 A Curie család Marie Curie: lengyel fizikus (Maria Skłodowska néven született) római katolikus volt, de anyja és testvére halála után a szabadgondolkodás felé fordult ● -jó memóriája volt, 15 évesen kitűnőre érettségizett ● egyetemre nem vették fel (nő+lengyel)  magántanár lett 1891-re lett elég pénze, hogy Párizsban tanulhasson tovább  Sorbonne: matematika, kémia, fizika  1909-ben ő lett az egyetem első professzorasszonya ● 1894-ben megszerzi matematikai diplomáját ● 1903-ban doktori címet kap● Sorbonne egyetemen találkozik Pierre Curie-vel, aki a fizika-kémia tanszéken tanít ekkor ● közös érdeklődésük a mágnesseség iránt hozta őket össze1895-ben házasodtak össze● sugárzás okozta fehérvérűségben halt meg Pierre Curie: francia fizikus, kémikus szenvedélye a matematika, különösen a térgeometria ● 16 évesen jelentkezett a Sorbonne-ra● 18 évesen megkapta természettudományos licenciátusát ● 1878-tól az egyetem laboratóriumi munkatársa lett ● első munkái a hőhullámok hullámhosszára vonatkozó számítások voltak ● ezt igen fontos kristálytani vizsgálatok követték ● kristályos anyagok szimmetriatörvények szerinti eloszlása vált egyik fô érdeklôdési körévé ● később megalkotta a szimmetriaelvet, amely szerint adott fizikai folyamat nem mehet végbe olyan környezetben, ahol a folyamatnak nincs bizonyos minimális disszimmetrikus jellege ● a csillapított mozgásokat tanulmányozta  sikerült tökéletesítenie az analitikai mérleget  aperiodikus mérlege (a legutolsó súlyegység értéke közvetlenül volt leolvasható) ● mágnesességgel kapcsolatos híres kutatásai doktori disszertációja tárgyául annak vizsgálatát választotta, hogy vannak-e átmeneti állapotok a mágnesesség három ismert típusa – a ferromágnesesség, a paramágnesesség és a diamágnesesség – között ● tömeg mérésére képes torziós mérleget fejlesztett ki (Curie–Chènevau-féle mágneses mérleg) ● felfedezte, hogy a paramágneses testek közti vonzás mágneses együtthatója fordítottan arányos az abszolút hőmérséklettel – ez a Curie-törvény ● 1895-ben elnyerte a Tudományok Doktora címet ● 1894 tavaszán megismerkedett Marie Sklodowskávalelső nagy eredményük: a polónium (1898) és valamivel később a rádium felfedezése volt ● Henri Becquerel 1896-ban felfedezte a radioaktivitást felkeltette a házaspár érdeklődésétnekiláttak a szurokérc nevű ásvány tanulmányozásának ennek az anyagnak a fajlagos aktivitása nagyobb a tiszta urániuménál tiszta anyagot akartak előállítani az ércből ● Pierre elsősorban az új sugárzások fizikai tanulmányozásával foglalkozott (a fény- és vegyi hatásokat beleértve). A mágneses tereknek a rádium által kibocsátott sugárzásra gyakorolt hatását vizsgálta, s bebizonyította, hogy e sugárzásban pozitívan és negatívan töltött, valamint semleges részecskék is vannak ● Ernest Rutherford ezeket késôbb alfa-, béta- és gammasugaraknak nevezte el ● rádium élettani hatásainak megfigyelésével megteremtette a rádiumkezelés alapjait is● 1903-ban Marie-val közösen elnyerte a Royal Society Davy-érmét, és Becquerellel megosztva ôk hárman kapták meg az évi fizikai Nobel-díjat ● 1906-ban halálra gázolta egy lovaskocsi Iréne Joliot-Curie ( ) és Frederic Joliot-Curie ( ) berillium sugárzástermészetének felfedezése, pozitron vizsgálata, első, mesterséges, radioaktív izotópot állították elő (Al-ot sugároztak be alfa részecskékkel)  Nobel-díjat kaptak érte ● transzuránok keresése  urán besugázását követően vizsgálta a keletkező anyagokat (Iréne) ● urán magahasadása első kísérleti bizonyítékának publikálása  maghasadás megörökítése ködkamrában (a hasadásonként felszabaduló neutronok számát is megmérték, és azt bomlásonként átlag 3,5-nek találták, ami nagyobb a pontos értéknél) ● Fréderic a Sorbonne-on tanít

19 Max Planck (Kiel, Németország, április 23. – Göttingen, Németország, október 4.) Planck a hőmérsékleti sugárzással kapcsolatos kutatásait 1896 körül kezdte el. Képletbe foglalt eredményét október 19-én, a a berlini Fizikai Társaság ülésén terjesztette elő. Ezután is sokat foglalkozott képlete valódi fizikai jelentésével, amit meghatározott, atomi szintű energiafokozatok létével magyarázott. Planck eredményéről december 14-én számolt be ismét a berlini Fizikai Társaság előtt. Ettől a naptól számítjuk a kvantummechanika születését, ami az addigi newtoni fizikai felfogást alapvetően megváltoztatta. 1918-ban ítélték oda Plancknak a fizikai Nobel-díjat „szolgálatának elismeréseképp, amiatt a hatás miatt, amit kvantumelméletével a fizika fejlődésére gyakorolt.” Olyan matematikai összefüggést vezetett le, amely pontosan összhangban volt a tapasztalatokkal. Planck azonban a fizikusok számára megdöbbentően új hipotézist vitt a gondolatmenetébe. Feltételezte, hogy a testek hőmérsékleti sugárzásának energiája kis adagokból, ún. kvantumokból tevődik össze. 1 kvantum energiája: ε = h * f (ahol f a hullám frekvenciája, h pedig a planck-állandó, h=6,625 * Js.) Planck kvantumhipotézise indította el a kvantumelmélet fejlődését, amely nélkül nem érthetők meg a mikrovilág jelenségei. „A mechanikai hőtan második főtétele” c. doktori értekezésében 1879-ben dolgozta ki az entrópiával kapcsolatos elképzeléseit. Ez a mai szemmel nézve alapvető mű észrevétlen maradt. Hozzájárult még a speciális relativitáselmélethez is.

20 Werner Heisenberg (1901-1976) Eredményei Német fizikus, egyetemi tanár
1926-ban Niels Bohr asszisztenseként dolgozik Koppenhágában Szélsőséges, idealista elveket vallott 1947-től a Max Planck Intézet igazgatója Eredményei Kvantummechanika egyik alapítója ben fejlesztette ki a mátrixmechanikát, a kvantummechanikának az első megfogalmazását Turbulencia, magfizika és az erőterek kvantumelmélete terén jelentős eredmények 1927- Heisenberg-féle határozatlansági reláció 1932- fizikai Nobel-díjat kap Ő vezette a háborús Németország nukleárisenergia-programját, szerepe máig vitatott 1957- felállítja az úgynevezett alapanyag mozgástörvényt 1958- „a mai fizika világképe”

21 Niels Henrik David Bohr
Koppenhága, október 7. – Koppenhága, november 18 Nobel-díjas dán fizikus doktorátust szerzett a Koppenhágai Egyetemen. Utána Ernest Rutherford alatt tanult az angliai Victoria University of Manchesteren A Koppenhágai egyetem professzora, majd igazgatója az Elméleti Fizikai Intézetnek Munkássága: megalkotta saját atommodelljét, a Bohr-modellt: az elektronok az atommag körüli pályákon mozognak és az elemek kémiai tulajdonságait nagyban befolyásolja a külső pályákon levő elektronok száma felfedezte, hogy egy elektron magasabb energiapályáról alacsonyabbra kerülhet fotont kibocsátva (a kvantummechanika alapja) kidolgozta a komplementaritás elvét tanítványával, Werner Heisenberggel kidolgozta a kvantummechanika koppenhágai interpretációját

22 Albert Einstein - 1879, Ulm ( Németország )
- Hermann Einstein; kereskedő, elektrokémikus, Pauline Koch->zsidó család * lassú felfogású gyerek, dyslexia és egyéb szellemi fogyatékosságai voltak * már ekkor matematikai, fizikai problémákkal foglalkozott (tér és idő) * iskolái után Olaszországba költözött -> svájci középiskola-> műszaki egyetem: tanári diploma : megházasodik -> három gyermek -> később elvált és újraházasodott : doktorált -> fizika * Cikkek: - Brown-mozgás -> atomok létezése - fényelektromos jelenség -> Nobel-díj * foton felfedezése -> legkisebb energiaadag * feketetest-sugázás * fénykvantum - SPECIÁLIS RELATIVITÁSELMÉLET -> kvantummechanika alapjai * a fény kettős természete (hullám és részecske) : hűtőgép -> később az atomerőműben alkalmazták : Hitler politikája miatt az Államokba költözik -> segít a menekülteknek szervezetével -> háborúellenes nézetek : ÁLTALÁNOS RELATIVITÁSELMÉLET -> gravitációelmélet : felajánlották, neki Izrael elnökének címét, de elutasította - 1955, Princeton ( USA ) „ Az okos emberek megoldják a problémákat, a zsenik pedig megelőzik őket.”

23 Szilárd Leó Budapest,1898. Február 11 – La Jolla, Kalifornia, USA, 1964. május 30.
gyenge fizikumú, sokat betegeskedik édesanyja tanította otthon; az érettségit a budapesti Reálgimnáziumban tette le; beiratkozott a BME-re mint hivatalnok teljesített katonai szolgálatot a tüzérségnél ----> félbeszakította tanulmányait a II. világháború alatt 1919 decemberében emigrál (reformeszméi elbuknak) Entrópiacsökkenés termodinamikai rendszerben intelligens lény hatására (ez a dolgozat a modern informatika kiindulópontja) több szabadalmat ad be Berlinben ----> legjelentősebb az, amit Einsteinnel együtt nyújtott be egy hűtőfolyadékok áramoltatására alkalmas mágneses szivattyúra (atomreaktorok hűtőrendszerében ma is ezen az elven működő szivattyúkat használnak) Hitler hatalomra jutása után Angliába megy; biológiával akart foglalkozni, ám Rutherford előadása után (az atommagban rejlő hatalmas energiákról beszélt, de hozzátette, hogy aki ezen energiákat a gyakorlatban fel akarja használni, az holdkóros) elkezdett fizikával foglalkozni > rájött, hogy ha a maghasadással neutronkibocsátás is jár és a kibocsátott neutronok száma egynél több, akkor lehetséges az energiatermelő láncreakció (1934-ben szabadalmaztatta) ----> 1939-ig csak megmosolyogták a fizikusok ---> ekkor Berlinben Hahn és Strassmann felfedezték a maghasadást Amerikába költözött; itt érte a hír, hogy Fermi és Zinn, majd Joliot Curie kísérletileg igazolták, hogy egy neutron által kiváltott maghasadásban két új neutron keletkezik ----> atombomba megalkotásától karnyújtásnyira ----> Albert Einsteinnel írt levelet Rooseveltnek, melyben sürgetik az amerikai elnököt a megfelelő lépések megtételére (nehogy Hitler csináljon először atombombát) első atommáglya megépítésében fontos szerepe van ----> ötlete, hogy a gyors neutronokat grafitban lassítsák le 1942. dec. 12-én a chicagói atommáglyában megvalósult az 1,0006 sokszorozású önfenntartó nukleáris láncreakció mikor világossá vált, hogy az atombombát a Távol-Keleten akarják bevetni, Szilárd Leó és Einstein újabb levelet írt Rooseveltnek ----> Roosevelt beleegyezett a tárgyalásba, ám váratlanul elhunyt ---->Truman, az új elnök, megközelíthetetlen tiltakozó petíciót fogalmazott meg ---> aláíratta jelentős fizikusokkal ---> folyamatosan fenyegette az elhárítás, hogy vád alá helyezik titoktartás megszegése miatt, mégis sikerül ötvenhárom aláírást összegyűjtenie--->nyilvánosságra hozta ezt a petíciót, ám az atombombákat bevetették mégis a háború után a biológiával foglakozik ---> molekuláris biológia egyik megalapozójának tekintik amikor szervezetét megtámadta a rák, saját maga számította ki a sugárzási dózis értékeit, és kigyógyította magát a betegségből, végül szívrohamban hunyt el

24 (1908. január 15. Budapest – 2003. szeptember 9. Palo Alto)
Teller Ede (1908. január 15. Budapest – szeptember 9. Palo Alto) - Egyetemen vegyészetet tanult, de aztán a fizikára terelődött az érdeklődése - Kutató és oktató volt a lipcsei, göttingeni, majd londoni egyetemen, később professzor volt több amerikai egyetemen is. ben ő győzte meg Einsteint Szilárd Leóval és Wigner Jenővel, hogy írjon levelet az amerikai elnöknek, hogy a hitleri Németország atombombát fejleszt ki. Ebből született később a Manhattan-terv. - Chicagóban és Los Alamosban dolgozott a Manhattan-terven (a 2. világháború alatt atomfegyver kifejlesztésére szolgáló vállalkozás az USA, Kanada és Nagy-Britannia részvételével). - Los Alamosban és Kaliforniában uránhasadásra vonatkozó elméleti számításokat végzett - Elsők között tanulmányozta a termonukleáris reakciókat (ezért Fermi-díjat is kapott) - Részt vett az amerikai hidrogénbomba kifejlesztésében (Stanislav Ulam ötleteinek felhasználásával). Ezért mint a „hidrogénbomba atyja” vált híressé. - Enrico Fermivel és Szilárd Leóval részt vett a chicagói egyetemen az első kísérleti atommáglya építésében és az első láncreakció indításában. - Több USA-beli kormányzatnak volt atomfegyverügyi tanácsadója - Vizsgálta a nukleáris energiatermelés biztonságának problémáit - Tőle származik a „csillagháború” ötlete (amerikai stratégiai védelmi kezdeményezés atomfegyvereket hordozó rakéták ellen).

25 Wigner Jenő (1902-1995) Mikola Sándor tanította neki a fizikát
berlini Kristálytani Kutatóintézetben dolgozott 1925-től 1930-tól Princeton egyetem tanára 1936-ban Princeton nem alkalmazta tovább, emiatt a Wisconsini Egyetemre ment, viszont 1938-ban ismét visszakerült oda Eredményei Kvantummechanika alapításának egyik nagy alakja - az 1920-as években kezdett foglakozni a Heisenberg-féle kvantummechanikával 1931-ben adta ki Csoportelmélet módszer a kvantummechanikában című művét 1963-ban fizikai Nobel-díjat kapott „az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért.” 1972-ben elméleti fizikai eredményeiért Albert Einstein díjat kapott.

26 Gábor Dénes Munkássága: Egyéb:
Budapest, június 5. – London, február 9. Tanulmányait Magyarországon kezdi, majd 1920-tól Németországban folytatja, 1924-ben elektromérnöki diplomát szerez Berlinben 1971-ben Nobel-díjat kap a holográfia feltalálásáért Munkássága: 1927 – értekezést ír a katódsugárcsőről 1927–1933 – Németországban dolgozik kutatóként, az elektronoptikával és a plazmajelenségek elméletével foglalkozik 1933 – hazatér Magyarországra és az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumában a gázkisülés fizikájával foglalkozik: feltalálja a plazmalámpát 1934 – letelepül Angliában és a British Thomson-Houston Társaságnál dolgozik 1947 – feltalálja a holográfiát 1947-től a londoni Imperial College-ban elektronoptikát oktat 1958-tól 1967-ig alkalmazott elektronika professzora ugyanott Egyéb: Nemcsak tudós, hanem szociális gondolkodó is. A Római Klub tagjaként értekezéseket ír a rohamosan fejlődő emberiségről illetve az ezzel kapcsolatosan felmerülő problémákról és lehetséges megoldásairól.

27 Geocentrikus világkép
- ókori elképzelés: A világmindenség központja a Föld - A bolygók és csillagok körülötte keringenek. - Ptolemaiosz Heliocentrikus világkép: Kopernikusz - A világegyetem központjában a Nap áll. - Bolygók, csillagok és a Föld is körülötte kering - püthagoreus iskola fogalmazta meg -> elismerést kapott: * Newton, Galilei * Kepler törvények természetesen már erre az elméletre épülnek.

28 Mikroszkóp Távcső Vetítő
Az első kezdetleges mikroszkópot Hollandiában készítették a XVII. században Felépítése: két gyűjtőlencséből áll, melyek egy hengeres csőben, a tubusban vannak. Az első lencse a tárgylencse/objektív, amely a fókuszpontja közelébe elhelyezett kicsi tárgyról valódi képet alkot. A második lencsével (szemlencse/okulár) mint egyszerű nagyítóval ezt a képet nézzük. A kapott kép látszólagos és nagyított lesz. A teljes nagyítás a két lencse nagyításának szorzata. A tárgylencse általában szoros, a szemlencse szoros, így a mikroszkóppal elérhető nagyítás általában szeres lesz. Távcső Kepler és Galilei is készített saját kezűleg. Előbbi a bolygók mozgását, utóbbi a Hold domborzatát, a Jupiter holdjait és a napfoltokat vizsgálta. Legjelentősebb a Kepler-féle csillagászati távcső, amiben a két gyűjtőlencse olyan elrendezésű, hogy a D átmérőjű f1 fókuszú tárgylencse F1 fókuszpontja egybeesik a d átmérőjű f2 fókuszú szemlencse F2 fókuszpontjával, így a távcső tubusának hossza f1+f2 lesz. A tárgylencse a fókuszsíkjában kicsinyített valódi képet állít elő a megfigyelt távoli égitestről. Ezt a képet nézzük d átmérőjű szemlencsével, mint egyszerű nagyítóval. A távcsövek nagyítását és fénybegyűjtő képességét tükör alkalmazásával lehet növelni. A távcsövek elsősorban a csillagokról szemünkbe jutó fényenergiát növelik, így azoknak viselkedését lehet tanulmányozni, illetve szabad szemmel nem látható csillagokat is láthatunk távcsövön keresztül. A csillagászati távcsövek fordított képet alkotnak, ami a földi/turista távcsöveknél zavaró lehet, ezért azoknál különböző képfordító eljárásokat használnak, pl. derékszögű képfordító prizma. Vetítő A vetítőlencse az átlátszó fóliáról nagyított, fordított állású képet állít elő a rendszerint függőleges ernyőn. Az írásvetítőn a diafilmhez képest jóval nagyobb fóliát lehet kivetíteni. Ez az ún. Fresnel-lencsének köszönhető, ami koncentrikus köröket alkotó vájatokból tevődik össze. A vájatok görbülete megfelel a hagyományos lencsék görbületének. Így a Fresnel-lencse vékonyabb és könnyebb, mint a hagyományos lencsék, mégis hasonlóan alkalmas a fény összegyűjtésére és a nagyméretű fólia átvilágítására. Képek: 11.-es tanköny oldalon

29 A fény természetének problémája
„hullám és / vagy részecske ?”

30 Gőzgép - Történet: *1687-dugattyús gőzgépmodell (Denis Papin, Leibniz) - nyomás változtatása alapján *szivattyúk (ugyanezen működési elv alapján) * James Watt szabadalmaztatta - ipari gépként >>> mozdony, hajó, kocsi, ipari gépek és bányákban -Fejlesztés: *kettős működésű gőzgép (a folyamat mindkét fázisát kihasználja) *többszörös expanziójú gőzgép (dugattyúk számát növeli>> nyomaték nő) *szelepes gépek (üzembiztonság növelése) -Használat: * Robert Fulton - gőzhajó és gőzmozdony (kazánnal) * ipari forradalom: magyarországi selmecbányai vízszivattyú * Cugnot gőzkocsija (képen) * hatásfok növelése gőzturbinákkal >>>>> belsőégésű motorok alapja * MA: dízelhajtású mozdony

31 Dinamó Generátor Elektromotor
-Jedlik Ányos fedezte fel 1861-ben -tőle függetlenül szabadalmaztatta 1866-ban Ernst Werner von Siemens -működése: a mozgási indukciót hasznosítja, mert az erős mágnese térben mozgatott villamos vezetőben feszültség jön létre; a keletkezett feszültség nagyságát állandó mágneses térerősségnél és távolságnál a mozgás sebessége határozza meg -dinamóelv: Minden korábban mágnes hatás alá került vastestben valamekkora visszamaradó mágneses tér van jelen --->ebben a gyenge mágneses térben vezetőt mozgatunk ---> vezetőben létrejön áram --->vastest körüli tekercsbe visszavezetjük --->növeljük a vastestben lévő erővonalak számát ---> sűrűbb erővonalak között mozgatott vezetőben nagyobb áram indukálódik -ez az öngerjesztés addig növekedhet, amíg mágnesesen telítetté nem válik a test vagy amíg a visszavezetett gerjesztőáramot nem korlátozzák valamilyen szabályozóval -gépjárművek dinamói: 1960-as '70-es évekig dinamó volt a gépjárművekben hatásfokukat a mágneses szórás csökkentésével javították -elavult mert: nagy súlyú, rövid élettartamú (kefék), kicsi a teljesítménye (generátorhoz képest)‏ Generátor -generátornak nevezzük azokat a forgó villamos gépeket, amelyek a tengelyükön közölt mechanikai munkát villamos energiává alakítják -váltakozó feszültséget állítanak elő az elektromágneses indukció törvényei szerint -felépítése: gerjesztett (ritkán állandó mágnes) forgórészből és egy tekercsrendszerrel ellátott állórészből tevődik össze állórész csapágypajzsai és az abban elhelyezett csapágyak tartják középpontban a forgórészt ---> biztosítják sima működését a gerjesztett forgórészt mechanikai energiával forgatják ---> a forgórész indukcióvonalai metszik az állórész tekercsrendszerét és abban feszültséget indukálnak -előnye: nincs szénkefe ---> nem sérülhet nagy áram esetén; az előállított feszültség transzformátorral, kicsi veszteséggel szállítható Elektromotor -más néven egyenáramú motor=öngerjesztő dinamó -hatásfoka nagy (95%) -dinamó forgórészébe és az elektromágnesbe áramot vezetünk --->a forgórész mozgásba jön, mert az elektromágnes mágneses terében elmozdul a forgórész árammal átjárt vezető drótja --->egyenáramú dinamó használható elektromotorként -először Jedlik Ányos (1828) és Hermann Jakobi (1837) készítettek állandó mágnessel elektromotort -az elektromos energiát mechanikai (mozgási) energiává alakítja át -a motor forgórésze gyorsan mozog a mágneses térben, a forgórész tekercsében ellenkező irányú áram indukálódik --->gyengíti a motorba vezetett áramot - a nagy motorok tekercsének ellenállása induláskor kicsi --->nagy áramerősség--->kárt okozhatna --->indításkor az indító-ellenálláson vezetik át az áramot a forgórészbe (megfelelő fordulatszám után kikapcsolják ezt az ellenállást)

32 Elektromágnesesség Már a században figyelték az elektromosság és a mágnesesség közötti kapcsolatot, ám először csak 1802-ben jöttek rá fontosabb eredményre: 1802-ben Gian Domenico Romagnosi fedezte fel, hogy egy Volta-elemre kapcsolt vezeték a közelben lévő iránytűt elfordítja. Hasonló kísérletet végzett Hans Christian Ørsted 1820-ban. E kísérlet alapján André-Marie Ampère formálta meg azóta híressé vált elektromágnesesség-elméletét, mely a későbbi kísérleteknek matematikai alapot adott. (Ampére-féle gerjesztési törvény) - Az elektromágneses indukció jelenségét és az indukált feszültségre vonatkozó törvényt Faraday angol fizikus fedezte fel kísérleti úton 1831-ben Lenz törvénye (1833): az indukált áram iránya minding olyan, hogy mágneses hatásával akadályozza az indukáló folyamatot. - Thomson-formula: William Thomson fedezte fel ezt az összefüggést, az elektromágneses rezgés frekvenciájára/periódusidejére vonatkozik - Maxwell egyenletek: Maxwell matematikai rendszerbe foglalta a 19. sz. második felében az elektromágnesesség elméletét, amit ma klasszikus elektromágnesesség néven ismerünk. Felismerte, hogy a változó elektromos mező körül örvényes mágneses mező alakul ki, illetve hogy a térben tovaterjedő elektromágneses mező hullámtulajdonságokkal rendelkezik, ezért az elektromágneses hullám elnevezést kapta. Ezt Heinrich Hertz tudta igazolni kísérleteivel 1888-ban. - Lorentz-törvény: a mozgó töltésre kifejtett elektromágneses erőt írja le. - A klasszikus elektromágnesesség egyik különlegessége az, hogy nehéz a klasszikus mechanikával egyeztetni, de a speciális relativitáselmélettel összhangban áll. Az, hogy a fénysebesség minden rendszerben állandó, ellentmondásban van a klasszikus mechanikában elfogadott sebességösszeadással.

33 Belsőégésű motorok A belsőégésű motor egy olyan hőerőgép, amelynél egy megfelelően megválasztott periodikus termodinamikai munkafolyamat során a tüzelőanyag a munkaközegben elég, és a felszabaduló hő mechanikai munkává alakul. Ezzel szemben a külső égésű motoroknál az égett gázok egy másik közegnek adják át energiájukat (víznek gőzt fejlesztve amely mozgásba hozza a gőzturbinát, vagy egy másik gáznak a Stirling-motor esetében). Rudolf Diesel találmánya Carnot-körfolyamaton alapuló öngyújtó motort tanulmányozta Első terve szerint szénport fecskendezett be egy henger 200 atmoszférára összenyomott légterébe, de a végcélja az volt, hogy a nyomás által felhevített légtérbe fecskendezett nehéz kerozin minden szikra nélkül, magától gyulladjon meg. belsőégésű motorjára február 23-án kapott szabadalmat. A működő prototípust az augsburgi MAN cég készítette el

34 Az elektron felfedezésének története
George J. Stoney ír fizikus rámutat, hogy az elektromosságnak is kell, hogy legyen legkisebb adagja. Ezt elnevezi elektronnak, jelentése: borostyánkő. Sir Joseph John Thomson felfedezi, hogy a katódsugár olyan részecskékből áll, amely részecskék azonosak, bármilyen elemet is használunk katódként vagy töltőgázként. Felfedezi az elektront, amely részecske minden elem atomjának alkotórésze. A katódsugarak elektromos és mágneses térben való eltérüléséből meghatározza az elektron töltésének és tömegének hányadosát, az ún. fajlagos töltést. Ebből következtet a részecske tömegére és töltésére. Robert Andrews Millikan nagy pontossággal megméri az elektron töltését. Feltöltött kondenzátorlemezek közé negatív töltésű porlasztott olajcseppeket juttat. A cseppek sebességének meghatározása után megméri azok tömegét. Végül ezek segítségével meghatározza az olajcseppekre jutó töltésmennyiséget, mely minden esetben az elemi töltés egész számú többszöröse.

35 Röntgensugárzás Elektromágneses sugárzás egyik formája (hullámhossza 10 nanométer és 100 pikométer közé esik) Felhasználás: orvostudományban és kristálytanban Élettanilag veszélyes ionizáló sugárzás Johann Hittorf: megfigyelte a vákuumcső negatív elektródjából kijövő sugárzást Eugen Goldstein nevezte el a sugárzást katódsugárzásnak William Crookes vizsgálta a ritka gázokban történő energiakisülést; Crookes-cső = vákuumcső, melyben az elektródák között nagy feszültség van; azt vette észre, hogy ha exponálatlan fotolemezt tett a cső közelébe, akkor árnyékfoltok keletkeznek rajta, de nem vizsgálta tovább a jelenséget Nikola Tesla: 1887-ben vizsgálta a röntgensugárzást (saját fejlesztésű nagy feszültségű vákuumcsővel és a Crookes-csővel) kifejlesztett egy speciális egyelektródás röntgencsövet, melyben nem volt céltárgyként elektróda fékezési sugárzás (nagy energiájú másodlagos röntgensugárzás keletkezik, amikor töltött részecskék fékeződnek le az anyagban) későbbi röntgenkísérletei bírták rá, hogy figyelmeztesse a tudományos közösséget a röntgensugárzás biológiai kockázataira Heinrich Hertz: vizsgálta a sugárzást és rájött, hogy nagyon vékony fémfólián át tud hatolni Lénárd Fülöp tovább vizsgálta ezt a jelenséget; kifejlesztette a katódsugárcső egy változatát és megvizsgálta, mennyire hatol át a sugárzás különböző anyagokon, mégsem tudatosult benne, hogy röntgensugárzást vizsgál Wilhelm Conrad Röntgen: német tudós vizsgálta és lejegyezte a vákuumcsöves kísérleteit Egy újfajta sugárzásról: előzetes közlemény ---> első hivatalos közlemény a röntgensugárzásról primitív katódsugárcsővel dolgozott, melynek sugarait egy vákuumcsőre irányította, majd különböző tárgyakat helyezett a katódsugárcső elé mígnem észrevette a saját kezének átvilágított képét a vákuumcső falán Thomas Edison: röntgensugárzás hatására fluoreszkáló anyagokat vizsgált ---> kalcium-volframát a leghatékonyabb a fluoroscope, amit kifejlesztett, az orvosi röntgenvizsgálatok szabványává vált Charles Barkla: röntgensugárzás szóródik a gázokban John Hall-Edwards: röntgensugárzás orvosi célú felhasználása 1950. röntgen-mikroszkóp; röntgenlézer, Csillagháború (Reagan); Chandra röntgenobszervatórium kilövése --> világűr röntgenképe

36 Speciális relativitáselmélet
Albert Einstein alkotta meg 1905-ben Ez az elmélet feloldja a Maxwell-elméletbeli állandó fénysebesség és a newtoni mechanika sebesség-összeadása közötti ellentétet - Nem foglalja magában a gravitációt, tehát a speciális relativitáselmélet csak akkor pontos, ha a gravitációs hatások figyelmen kívül hagyhatóak, különben az általános relativitáselméletet kell alkalmaznunk. A speciális relativitáselméletet Einstein a következő két fő feltételezésre alapozta: - Minden fizikai jelenségnek, és így a jelenség leírását megadó elmélet matematikájának azonosan kell kinéznie minden inerciarendszerben. - A vákuumbeli fénysebesség, melyet általában c-vel jelölnek, állandó, bármely inerciarendszerből is mérjük meg és bármelyik irányban, függetlenül a fény frekvenciájától, a detektor, illetve a fényforrás mozgási sebességétől. Ezekből a felfedezésekből kiindulva egy sor meglepő következtetésre jutott Einstein, ezek közül a legjelentősebbek az alábbiak: - relatív az idő (mozgó test esetén az idő lassabban telik a külső megfigyelő számára, míg a mozgó személy szempontjából úgy tűnik, rendesen telik) és a távolság, de ezek csak fénysebességet megközelítő sebességnél válnak észlelhetővé. - tömeg-energia ekvivalencia egyenlet: E=mc2 (tehát a test összenergiája és tömege egyenesen arányos). Ez a felfedezés vezetett az anyagban rejlő energia kiaknázásához atommag hasadása révén. Így működik az atombomba és az atomreaktor, ahol az atommaghasadás után keletkezett részecskék tömege kevesebb, mint a kiinduló anyag tömege. Az elveszett tömeg energiává alakul, s ez a láncreakciók során felszabadul. Mivel az E=mc2 képletben a jobb oldalon a c2 értéke rendkívül nagy, ezért igen parányi tömeg is óriási mennyiségű energiát rejt magában.

37 Kvantummechanika A kvantummechanika az elemi részecskék fizikájának elmélete. A kvantummechanika néhány alapelvből származtatott matematikai apparátusa kísérletileg ellenőrizhető jóslatokat szolgáltat olyan jelenségekre, amikre a klasszikus mechanika és a klasszikus elektrodinamika nem képes. Ilyenek a kvantálás, a hullám-részecske kettősség, a határozatlansági elv és a kvantum-összefonódás Sok tudós dolgozta ki egy időben, mint például Heisenberg, Wiegner Jenő, Paul Dirac és Neumann János

38 Félvezetők -anyagok, amelyek ellenállásuk alapján sem vezetőnek, sem szigetelőnek sem lehet mondani. * alacsony hőfokon/sötétben szigetelő, magas hőfokon/világosban vezető * szilícium: szigetelő, de bizonyos hatásokra a kötésből kiszabadulhat 1 vegyértékelektron >>> szabad elektron * sajátvezetés: elektronhiány okozása >> pozitív lyuk >> ez is vándorol >> így vezetés jön létre - p-típusú vezetés * szennyezés: a kristály egy atomja helyére egy olyan atomot teszünk, amelynek vegyértékelektronjainak száma nagyobb mint a kristályrészecskének >>> szabad elektront kapunk az anyagban - n-típusú vezetés *fotoellenállás: foton(fény) hatására lép ki az elektron >> fotocella *termisztor: hő hatására lép ki az elektron * dióda: p- és n-típusú rétegből áll - megfelelő pólushoz való kapcsoláskor vezet >>> áram EGYENIRÁNYÍTÁSA *tranzisztor: három rétegű >> pnp, npn típusú - áramváltozás felerősítésére használják (rádió,tévé,magnetofon,videó)>>integrált áramkör

39 A lézer olyan fényforrás, ami stimulált emissziót használ koherens fénysugár létrehozására Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation ---> laser---> lézer Theodore H. Maiman fejlesztette ki 1960-ban Tulajdonságai: - a hullám fázisa a sugár minden keresztmetszetén azonos -keskeny, kis széttartású fénynyaláb --> párhuzamos fénysugarakból áll, kis szóródási szöggel ---> nagy energiasűrűség érhető el vele szűk sugárban -energiája kis térrészben koncentrálódik ---> lézerfény teljesítménysűrűsége a megszokott fényforrásokénak sokszorosa lehet -hullámok mágneses mezejének iránya állandó -lézerfény egyszínű, olyan elektromágneses hullám, amely közel egyetlen hullámhosszú összetevőből áll) Lézeres kommunikáció: -lézeres átvitelt alkalmazó adó- vevő párokat pont-pont közötti adatátvitelre használhatjuk ---> védett a lehallgatás és külső zavarás ellen -időjárás befolyásolja a fény terjedését (eső, köd, légköri szennyeződés) -felhasználás: telefonközpontok összeköttetésére, internetszolgáltatók adatátvitelénél Laser Networks története: -szabadtéri optikai átvitel vagy optikai vezeték nélküli kommunikációs rendszer ---> Alexander Graham Bell mutatta be a tizenkilencedik század végén ---> emberi hangot telefonjelekké alakította, és a vevők között a szabad téren át egy fénysugár mentén továbbította mintegy 600 láb távolságra =„fotofon” -a mai szabadtéri optikai átviteli vagy szabadtéri optikai kommunikációs rendszerek műszaki megoldásait lényegében az elmúlt 40 év során alakították ki, főként védelmi alkalmazásokra -azáltal, hogy a szabadtéri optikai átvitel fő műszaki kihívásait megoldották, a légvédelmi illetve védelmi tevékenység olyan erős alapot jelent, amelyre a mai üzleti lézeres rendszereket alapozni lehet

40 Az atomenergia Története: Felhasználása:
1896 – A.H. Becquerel felfedezi az uránsóból kiinduló áthatoló sugarakat Marie és Pierre Curie radioaktivitásnak nevezi ezeket a sugarakat, felfedezik a polóniumot, rádiumot valamint az uránszurokérc sugárzását 1900 – Walkhoff megállapítja a sugárzás szövetroncsoló tulajdonságát 1938 – Hahn és Strassman besugárzással uránatommagot hasít – Chicago-ban kísérleti jelleggel beindítják az első szén moderátoros atomreaktort, közreműködik: Szilárd Leó, Neumann János és Teller Ede 1945 – az USA kísérleti jelleggel atombombát robbant, majd Hirosimára és Nagaszakira dobja a működő tömegpusztító fegyvereket 1954 – a világ első áramot termelő erőműve a Szovjetunióban kezd működni 1958 – tudományos célból üzembe helyezik Magyarország első atomreaktorát 1959 – megkezdi működését Nagy-Britanniában az első szaporító reaktor, ami gazdaságosan állít elő áramot 1982 – megkezdi működését a paksi atomerőmű Felhasználása: Áramtermelés, két fajtája: - szén moderátoros reaktor: elavult, balesetveszélyes (pl.: Csernobil), atomfegyverek előállítására alkalmas - nyomott vizes reaktor: modern, biztonságos technológia, a jelenleg működő erőművek nagy része ezt használja Jelenleg 436 erőmű üzemel, összkapacitás: GW(e) Járműhajtás, első alkalmazásai az atomenergiának ilyen téren: 1954 – Nautilus nevezetű amerikai tengeralattjáró; 1957 – szovjet jégtörő; 1961 – amerikai repülőgép anyahajó Tömegpusztító fegyverek 1945-től az USA, ’49-től pedig a Szovjetunió is rendelkezik ilyen fegyverekkel, ezután megkezdődik a hidegháború klasszikus szakasza Jelenleg még számos ország (pl.: Kína, India) rendelkezik atomfegyverekkel.

41 Az űrhajózás története
pályára áll az első műhold, a szovjet Szputnyik-1 a Szputnyik-2-n helyet kap az első élőlény, Lajka kutya  is Megalakul a NASA, az amerikai űrkutatásért felelős kormányhivatal Jurij Gagarin elsőként repül a világűrben a Vosztok-1 űrhajón, 108 perces repülés után – egyszer megkerülte a Földet – sikeresen száll le a kozmoszba indul az első nő, Valentyina Tyereskova a Vosztok-6-on Leonov végrehajtja az első űrsétát a Voszhod-2-ről az Apollo-8-on három amerikai űrhajós tízszer repüli körül a Holdat Neil Amstrong és Edwin Aldrin elsőként szállnak a Holdra startol az első magyar űrhajós: Farkas Bertalan. A Szaljut-6 űrállomáson végzett egyhetes kutatómunka után jún.3-án tér vissza a Földre a világűrbe indul az első többször felhasználható űreszköz, az amerikai Columbia űrrepülőgép, a Challenger 1983-tól, a Discovery 1984-től, az Atlantis 1985-től repül start közben felrobban az amerikai Challenger űrrepülőgép (7 halott) a Szovjetunióból felbocsátják a Mir űrállomás központi egységét leszállás közben darabokra szakad a Columbia űrrepülőgép (7 halott) a SpaceShipOne az első privát emberszállító űrhajó Föld körüli pályára áll a SpaceX Falcon-1: hordozórakétája az első teljesen magánfinanszírozású rakéta


Letölteni ppt "Arkhimédész Szürakuszai, Kr.e"

Hasonló előadás


Google Hirdetések