Budapest, 2008 Október 21. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zala Termálvölgye A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory.

Az előadások a következő témára: "Budapest, 2008 Október 21. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zala Termálvölgye A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2008 Október 21. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zala Termálvölgye A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. Egy hosszú lépés a Zala Termálvölgyében - Közös célok, közös utak

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Zala Termálvölgye – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 16 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 50%-a, 8 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 32 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó- csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 16 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Zala Termálvölgye területe 33 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 31,739 fő, a városokban élő lakosok száma 12,590 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 31,739 33 2 5 Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Zalaszentgrót 7,637 fő 4,953 fő 2,443 fő 1,808 fő Hévíz Cserszegtomaj Türje Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok 5 0 0 2 Fő fejlesztési prioritások száma 5 Fejlesztési intézkedések száma 16 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 16 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 32 Zala Termálvölgye – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 1,004,998 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Zala Termálvölgye – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neve ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése ▪Falumegújítás és -fejlesztés ▪A kulturális örökség megőrzése ▪Leader közösségi fejlesztés ▪Leader vállalkozás fejlesztés ▪Leader képzés ▪Leader rendezvény ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Leader komplex projekt HPME-k száma (db) ▪1▪1 ▪4▪4 ▪5▪5 ▪4▪4 ▪6▪6 ▪2▪2 ▪2▪2 ▪2▪2 ▪1▪1 Allokált forrás (EUR) ▪259,851 ▪1,004,998 ▪796,330 ▪749,596 ▪300,099 ▪381,352 ▪62,000 ▪80,000 ▪24,000

6 5 Zala Termálvölgye - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪A Zala Termálvölgye legnagyobb problémáját a jelenlévő társadalmi, gazdasági egyenlőtlenségek, esélyegyenlőségi különbségek adják. ▪A térségben egyidejűleg vannak jelen fejlett idegenforgalommal rendelkező települések, melyeknek versenyképességük megőrzéséhez megújulásra, a turisztikai kínálatuk bővítésére van szükségük. ▪Másrészről a térség legnagyobb részét az aprófalvas szerkezetű, napi nehézséggel és a fennmaradásukért küzdő települések alkotják, amelyek adottságai kihasználatlanok. ▪A térségre jellemző az együttműködések, szolgáltatások hiánya, a lehetőségek kihasználatlansága. ▪A térség legnagyobb lehetőségét a meglévő értékekre, természeti kincsekre alapozott fejlesztés- sorozat megvalósítása adja. ▪A térségen végighúzódó termálvölgy adottságai a meglévő vidékfejlesztési tapasztalattal és tudással kiegészülve lehetőséget teremtenek egy komplex, sikeres program létrehozására. ▪Kulcsberuházások megvalósításával és a hatékony együttműködések feltételrendszerének kialakításával, az eddig idegenforgalmi szempontból háttérben lévő településeken is megteremtődik a fejlődéshez ideális környezet, így a térség egésze egymást erősítve, egy fenntartható növekedési pályára állhat.

7 6 A program alapvető célja, hogy a Zala Termálvölgyében élők jól érezzék magukat, és csökkenjenek a térségen belüli gazdasági, társadalmi különbségek. A program hatására erősödik a térség versenyképessége, olyan innovatív és komplex fejlesztések jönnek létre, amelyek megőrzik a természeti és kulturális értékeinket, a meglévő adottságainkra építenek, fenntarthatóságát a közös érdekeken alapuló együttműködések biztosítják. További céljaink: -A helyi gazdaság erősítése, turizmusra építő fejlesztésekkel, új szolgáltatások indításával, a foglalkoztatottság növelésével; -A helyi lakosság életminőségének, jólétének javítása, a lakókörnyezet szebbé tétele; -A társadalmi, gazdasági kompetenciák erősítése, a hátránnyal küzdők felzárkóztatása, foglalkoztathatóságának javítása; -A környezeti erőforrások védelme, fenntartható használata; -A térségi identitás és a térség innovációs képességének, társadalmi-gazdasági kohéziójának erősítése térségi hálózatok kialakításával, az integráció növelésével. A program alapvető célja, hogy a Zala Termálvölgyében élők jól érezzék magukat, és csökkenjenek a térségen belüli gazdasági, társadalmi különbségek. A program hatására erősödik a térség versenyképessége, olyan innovatív és komplex fejlesztések jönnek létre, amelyek megőrzik a természeti és kulturális értékeinket, a meglévő adottságainkra építenek, fenntarthatóságát a közös érdekeken alapuló együttműködések biztosítják. További céljaink: -A helyi gazdaság erősítése, turizmusra építő fejlesztésekkel, új szolgáltatások indításával, a foglalkoztatottság növelésével; -A helyi lakosság életminőségének, jólétének javítása, a lakókörnyezet szebbé tétele; -A társadalmi, gazdasági kompetenciák erősítése, a hátránnyal küzdők felzárkóztatása, foglalkoztathatóságának javítása; -A környezeti erőforrások védelme, fenntartható használata; -A térségi identitás és a térség innovációs képességének, társadalmi-gazdasági kohéziójának erősítése térségi hálózatok kialakításával, az integráció növelésével. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Zala Termálvölgye – A stratégia alapvető célja

8 7 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

9 8 A Zala Termálvölgye Helyi Közösség a Nyugat-dunántúli régióban, Zala megye észak-keleti részén helyezkedik el. A Közösség a Zalaszentgróti- és az újonnan alakult Hévízi Kistérség területét fedi le, településeinek száma: 33. A két térség legnagyobb ellentmondása a gazdagság és a szegénység egyidejű jelenléte. A viszonylagos gazdagság alapját Hévíz város és gyógytava köré épült európai hírű idegenforgalmi központ, a Balaton közelsége, a kehidakustányi termálfürdő dinamikus fejlődése és a sármelléki nemzetközi repülőtér lehetőségei adják. A szegénység a megye perifériájára szorult, és az idegenforgalmi körforgásból kimaradt aprófalvak életét jellemzi. A Zalaszentgróti kistérség 24 települése társadalmi, gazdasági szempontból elmaradott, ezen belül is 5 település a leghátrányosabb települések köréhez tartozik. A térség adottságai kedvezőtlenek: aprófalvas településszerkezet, kiemelkedően magas munkanélküliség (2007. január – 15,3%), rossz tömegközlekedés, az ipari termelés jelentős visszaesése, a főbb útvonalak és a vasút csak érintik a térséget. Eltérő összetételű a településeken működő szolgáltatások köre, és mennyisége. Általánosan jellemző a közösségi terek, és szolgáltatások hiánya, ezen túl a közlekedési lehetőségek hiánya okozza a legnagyobb gondot. Az akciócsoporton belül a két térség közötti fejlettségi különbség szembetűnő és együttműködéseken alapuló komplex fejlesztések nélkül ez a differencia egyre növekszik. A „Zala Termálvölgye” térség életében kiemelkedő szerepet tölt be az idegenforgalom. A hévízi tó mellett több termálfürdő (Kehidakustány, Zalaszentgrót, Zalacsány) is van a térségben. A fejlett gyógy- és termálturizmusnak, valamint a FlyBalaton repülőtérnek köszönhetően egész évben jelentős turista tömeg tartózkodik a térségben. A Zala Termálvölgye Helyi Közösség a Nyugat-dunántúli régióban, Zala megye észak-keleti részén helyezkedik el. A Közösség a Zalaszentgróti- és az újonnan alakult Hévízi Kistérség területét fedi le, településeinek száma: 33. A két térség legnagyobb ellentmondása a gazdagság és a szegénység egyidejű jelenléte. A viszonylagos gazdagság alapját Hévíz város és gyógytava köré épült európai hírű idegenforgalmi központ, a Balaton közelsége, a kehidakustányi termálfürdő dinamikus fejlődése és a sármelléki nemzetközi repülőtér lehetőségei adják. A szegénység a megye perifériájára szorult, és az idegenforgalmi körforgásból kimaradt aprófalvak életét jellemzi. A Zalaszentgróti kistérség 24 települése társadalmi, gazdasági szempontból elmaradott, ezen belül is 5 település a leghátrányosabb települések köréhez tartozik. A térség adottságai kedvezőtlenek: aprófalvas településszerkezet, kiemelkedően magas munkanélküliség (2007. január – 15,3%), rossz tömegközlekedés, az ipari termelés jelentős visszaesése, a főbb útvonalak és a vasút csak érintik a térséget. Eltérő összetételű a településeken működő szolgáltatások köre, és mennyisége. Általánosan jellemző a közösségi terek, és szolgáltatások hiánya, ezen túl a közlekedési lehetőségek hiánya okozza a legnagyobb gondot. Az akciócsoporton belül a két térség közötti fejlettségi különbség szembetűnő és együttműködéseken alapuló komplex fejlesztések nélkül ez a differencia egyre növekszik. A „Zala Termálvölgye” térség életében kiemelkedő szerepet tölt be az idegenforgalom. A hévízi tó mellett több termálfürdő (Kehidakustány, Zalaszentgrót, Zalacsány) is van a térségben. A fejlett gyógy- és termálturizmusnak, valamint a FlyBalaton repülőtérnek köszönhetően egész évben jelentős turista tömeg tartózkodik a térségben. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10 9 Ugyanakkor jelen van a fejlődésben egy megtorpanás, a térség idegenforgalmi központjainak ahhoz, hogy növelni tudják vendégkörüket, új turisztikai termékekkel kell bővíteniük kínálatukat. A térség kitűnő természeti adottságokkal rendelkezik (Hévizi tó – a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termáltava, a Zala folyó völgye, Kovácsi hegy, Zalai dombság stb.), amelyek jelenleg még nincsenek megfelelően kihasználva. A térség egyedi épített- értékekkel rendelkezik (Kallósdi kerektemplom, Türjei templom, Kehidai Deák kúria, Rezi vár stb.), de jelentős a megőrzött kulturális örökség is (kézműves tevékenység, hagyományőrző együttesek stb.). A helyi közösség területe hagyományosan mezőgazdasági vidék (szőlő, alma, méz stb.), magas a gyümölcsök beltartalmi értéke. A térségben több kézműves, népi kismesterségekkel foglalkozó szakember él. Ennek köszönhetően nagy potenciál van a helyi termékek előállításában, értékesítésében. Ugyanakkor jelen van a fejlődésben egy megtorpanás, a térség idegenforgalmi központjainak ahhoz, hogy növelni tudják vendégkörüket, új turisztikai termékekkel kell bővíteniük kínálatukat. A térség kitűnő természeti adottságokkal rendelkezik (Hévizi tó – a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termáltava, a Zala folyó völgye, Kovácsi hegy, Zalai dombság stb.), amelyek jelenleg még nincsenek megfelelően kihasználva. A térség egyedi épített- értékekkel rendelkezik (Kallósdi kerektemplom, Türjei templom, Kehidai Deák kúria, Rezi vár stb.), de jelentős a megőrzött kulturális örökség is (kézműves tevékenység, hagyományőrző együttesek stb.). A helyi közösség területe hagyományosan mezőgazdasági vidék (szőlő, alma, méz stb.), magas a gyümölcsök beltartalmi értéke. A térségben több kézműves, népi kismesterségekkel foglalkozó szakember él. Ennek köszönhetően nagy potenciál van a helyi termékek előállításában, értékesítésében. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11 10 A terület a nyugati régióban a Felső- és az Alsó Zala-völgy kistájakhoz tartozik. A térség 33 településéből 20 érintett Natura 2000 területek, konkrétan a Kis-Balaton, a Keszthelyi-hegység és az Alsó Zala-völgy által. Az egész térségre nagymértékű talajerózió jellemző. A völgyperemek, völgyi lejtők agyagbemosódásos, pszeudoglejes barna erdőtalaján a szántók aránya túlnyomó, mellettük gyertyános-tölgyesek és bükkösök részaránya még jelentős. Jellemző a szántóföldi és alárendelt szőlő és gyümölcsös hasznosítás. A széles völgytalpon a réti, lápos réti és síkláp talajok részaránya csaknem eléri a táj fele területét (Vindornyai láp, Kis-Balaton). Felét szántó, 1/3-ukat rét és legelő, a többit égeres láperdők és ártéri ligeterdők borítják. Kiemelkedő értéket képviselnek a láprétek sajátos élőhelyei, és fajösszetétele. A Zala-völgy sajátossága, hogy egyfajta ökológiai folyosót képez, összekapcsolja az egyedi élőhelyeket és lehetővé teszi a növények és állatok mozgását. A térség számos védett és fokozottan védett állat és növényfaj élőhelye, kiemelkedő az értékes madárvilág. A térség változatos táj- és térszerkezete, mozaikos élőhelyösszetétele és gazdag vízhálózata folytán igen változatos ökológiai adottságokkal, figyelemre méltó biodiverzitással rendelkezik. Jelentős vízkészlete miatt kiemelt vízminőség-védelmi terület. A Zala-völgy a biodiverzitás fenntartásában betöltött szerepe alapján önmagában is érdemes a revitalizációra, védelemre, a Kis-Balatonra ill. a Balatonra gyakorolt hatásától függetlenül. A térség kiemelkedő, európai jelentőségű termálvíz-készlettel rendelkezik. Különleges érték a Hévízi gyógytó, amely a világ legnagyobb biológiailag aktív-, természetes termáltava. A térség mezőgazdasági jellegéből fakadóan jelentős potenciál van a megújuló erőforrások hasznosításában (biomassza, biogáz stb. A terület a nyugati régióban a Felső- és az Alsó Zala-völgy kistájakhoz tartozik. A térség 33 településéből 20 érintett Natura 2000 területek, konkrétan a Kis-Balaton, a Keszthelyi-hegység és az Alsó Zala-völgy által. Az egész térségre nagymértékű talajerózió jellemző. A völgyperemek, völgyi lejtők agyagbemosódásos, pszeudoglejes barna erdőtalaján a szántók aránya túlnyomó, mellettük gyertyános-tölgyesek és bükkösök részaránya még jelentős. Jellemző a szántóföldi és alárendelt szőlő és gyümölcsös hasznosítás. A széles völgytalpon a réti, lápos réti és síkláp talajok részaránya csaknem eléri a táj fele területét (Vindornyai láp, Kis-Balaton). Felét szántó, 1/3-ukat rét és legelő, a többit égeres láperdők és ártéri ligeterdők borítják. Kiemelkedő értéket képviselnek a láprétek sajátos élőhelyei, és fajösszetétele. A Zala-völgy sajátossága, hogy egyfajta ökológiai folyosót képez, összekapcsolja az egyedi élőhelyeket és lehetővé teszi a növények és állatok mozgását. A térség számos védett és fokozottan védett állat és növényfaj élőhelye, kiemelkedő az értékes madárvilág. A térség változatos táj- és térszerkezete, mozaikos élőhelyösszetétele és gazdag vízhálózata folytán igen változatos ökológiai adottságokkal, figyelemre méltó biodiverzitással rendelkezik. Jelentős vízkészlete miatt kiemelt vízminőség-védelmi terület. A Zala-völgy a biodiverzitás fenntartásában betöltött szerepe alapján önmagában is érdemes a revitalizációra, védelemre, a Kis-Balatonra ill. a Balatonra gyakorolt hatásától függetlenül. A térség kiemelkedő, európai jelentőségű termálvíz-készlettel rendelkezik. Különleges érték a Hévízi gyógytó, amely a világ legnagyobb biológiailag aktív-, természetes termáltava. A térség mezőgazdasági jellegéből fakadóan jelentős potenciál van a megújuló erőforrások hasznosításában (biomassza, biogáz stb. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

12 11 ). A települések csendesek, a térség levegője jó minőségűnek mondható, részben szerencsés környezeti adottságai következtén, másrészt mivel nincs a térségben komolyabb szennyező forrás, az ipar fejletlen, a közutak terheltsége az átlagosnál alacsonyabb. A hulladékgazdálkodásban nagy változást jelent, hogy folyamatban van a szelektív szemétgyűjtés kialakítása, ill. hamarosan átadásra kerül a Zalabéri Regionális hulladéklerakó. A szerves hulladékok helyi komposztálása a továbbiakban sem lesz megoldott. A régió tájképi és építészeti értékekben gazdag. A változatos hegyes-dombos tájba a kápolnák, kőkeresztek, templomok, présházak, pincék harmonikusan illeszkednek bele. A térségben nagy hagyománya van a gyümölcsök – főként alma – termesztésének és feldolgozásának, amihez az is hozzájárul, hogy itt az átlagosnál magasabb a gyümölcsök beltartalmi értéke. A térség kisparcellás, mozaikos szerkezetű szőlőhegyei a Balaton-felvidéki és a Zalai borvidék részét képezik. Az itt termelt minőségi borok a szőlősgazdák vendégszeretetével párosulva idegenforgalmi szempontból is rendkívüli értéket jelentenek. ). A települések csendesek, a térség levegője jó minőségűnek mondható, részben szerencsés környezeti adottságai következtén, másrészt mivel nincs a térségben komolyabb szennyező forrás, az ipar fejletlen, a közutak terheltsége az átlagosnál alacsonyabb. A hulladékgazdálkodásban nagy változást jelent, hogy folyamatban van a szelektív szemétgyűjtés kialakítása, ill. hamarosan átadásra kerül a Zalabéri Regionális hulladéklerakó. A szerves hulladékok helyi komposztálása a továbbiakban sem lesz megoldott. A régió tájképi és építészeti értékekben gazdag. A változatos hegyes-dombos tájba a kápolnák, kőkeresztek, templomok, présházak, pincék harmonikusan illeszkednek bele. A térségben nagy hagyománya van a gyümölcsök – főként alma – termesztésének és feldolgozásának, amihez az is hozzájárul, hogy itt az átlagosnál magasabb a gyümölcsök beltartalmi értéke. A térség kisparcellás, mozaikos szerkezetű szőlőhegyei a Balaton-felvidéki és a Zalai borvidék részét képezik. Az itt termelt minőségi borok a szőlősgazdák vendégszeretetével párosulva idegenforgalmi szempontból is rendkívüli értéket jelentenek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

13 12 A „Zala Termálvölgye” Akciócsoport 33 településéből a 240/2006. (I. 14.) Korm. Rendelet szerint: társadalmi- gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékébe 5 település tartozik. Ezek a következők: Döbröce, Kisgörbő, Nagygörbő, Szalapa és Vindornyaszőlős. A települések szomszédosak egymással, és velük szoros egységet alkot a mikrotérség további települései (Kisvásárhely, Mihályfa, Óhíd, Sümegcsehi). A térség elhelyezkedése, szerkezete, természeti állapota: A települések helyzetét rontja, hogy a megye határán helyezkedik el. A terület rosszul megközelíthető, az utak állapota kritikus, vonatközlekedés a térségben nincs. A települések kitűnő természeti adottságokkal rendelkeznek: Vindornyaszőlős határában egy 200 ha természetvédelmi terület (Vindornya-láp) fekszik, amely „hasznosítása” a jövő feladata. Kisgörbő, Nagygörbő és Vindornyaszőlős határában áll a Kovácsi hegy, amely jellegzetessége a Vadlány barlang, ill. egy különleges bazalt képződmény (Bazalt utca). Demográfiai helyzet jellemzői: Elöregedő népesség, alacsony születésszám, a fiatalok elvándorlása jellemzi a településeket. Megállapítható, hogy az 5 település – így a mikrotérség – megtartó képessége alacsony. A legkisebb település Döbröce, amelynek 79 lakosa van, a legnagyobb Vindornyaszőlős, ahol 358 fő él. Közigazgatási szerkezet, közszolgáltatás állapota: Ezek a települések valamikor egy körjegyzőséghez tartoztak, de az együttműködés hiánya miatt 2004-ben szétváltak, azóta 3 különböző körjegyzőséghez tartoznak. Mind az 5 település önkormányzata forráshiánnyal küzd, ezért 2007-ben is ÖNHIKI támogatásban részesültek. Gyenge az egészségügyi, szociális és oktatás- képzési potenciál. A „Zala Termálvölgye” Akciócsoport 33 településéből a 240/2006. (I. 14.) Korm. Rendelet szerint: társadalmi- gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékébe 5 település tartozik. Ezek a következők: Döbröce, Kisgörbő, Nagygörbő, Szalapa és Vindornyaszőlős. A települések szomszédosak egymással, és velük szoros egységet alkot a mikrotérség további települései (Kisvásárhely, Mihályfa, Óhíd, Sümegcsehi). A térség elhelyezkedése, szerkezete, természeti állapota: A települések helyzetét rontja, hogy a megye határán helyezkedik el. A terület rosszul megközelíthető, az utak állapota kritikus, vonatközlekedés a térségben nincs. A települések kitűnő természeti adottságokkal rendelkeznek: Vindornyaszőlős határában egy 200 ha természetvédelmi terület (Vindornya-láp) fekszik, amely „hasznosítása” a jövő feladata. Kisgörbő, Nagygörbő és Vindornyaszőlős határában áll a Kovácsi hegy, amely jellegzetessége a Vadlány barlang, ill. egy különleges bazalt képződmény (Bazalt utca). Demográfiai helyzet jellemzői: Elöregedő népesség, alacsony születésszám, a fiatalok elvándorlása jellemzi a településeket. Megállapítható, hogy az 5 település – így a mikrotérség – megtartó képessége alacsony. A legkisebb település Döbröce, amelynek 79 lakosa van, a legnagyobb Vindornyaszőlős, ahol 358 fő él. Közigazgatási szerkezet, közszolgáltatás állapota: Ezek a települések valamikor egy körjegyzőséghez tartoztak, de az együttműködés hiánya miatt 2004-ben szétváltak, azóta 3 különböző körjegyzőséghez tartoznak. Mind az 5 település önkormányzata forráshiánnyal küzd, ezért 2007-ben is ÖNHIKI támogatásban részesültek. Gyenge az egészségügyi, szociális és oktatás- képzési potenciál. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

14 13 Gazdasági helyzet: A mikrotérség gazdasági fejlettsége alacsony, erőteljes a leszakadás. Nincs jellemző gazdasági ágazat, csírái találhatók a turisztikának, a feldolgozóiparnak és az egyéb ipari tevékenységeknek. A KKV szektor alulfejlett, a működő vállalkozások többsége önfoglalkoztató, vagy egy-két alkalmazottal dolgozik. Jellemző a befektetői tőkehiány. A térségben fejletlenek az info-kommunikációs csatornák. Kultúra, humán kapacitás: A településeken találhatók közösségi terek, de többsége élettelen, funkció nélküli. Nincsenek működő közösségek, civil szervezetek. Alacsony az értelmiségiek száma, alulképzett a helyi humán kapacitás. A helyi munkaerőpiaci helyzet: Magas munkanélküliséghez magas inaktivitás társul. Különösen magas a munkanélküliség a hátrányos helyzetű csoportoknál. A legnagyobb helyi foglalkoztatók az önkormányzatok (szociális alapú járadékok, közmunka). A települések fejlesztésre váró lehetőségei: - A táj sajátosságában rejlő lehetőségek „kihasználása”: Tanösvények, túraútvonalak kiépítése, a meglévők fejlesztése. - A meglévő turistaház, erdei iskola fejlesztése. - A természeti értékek, népi hagyományok, népi művészet megőrzése, helyi termékek előállítása. - Fiatalok letelepedésének ösztönzése. - A települési arculat fejlesztése. Gazdasági helyzet: A mikrotérség gazdasági fejlettsége alacsony, erőteljes a leszakadás. Nincs jellemző gazdasági ágazat, csírái találhatók a turisztikának, a feldolgozóiparnak és az egyéb ipari tevékenységeknek. A KKV szektor alulfejlett, a működő vállalkozások többsége önfoglalkoztató, vagy egy-két alkalmazottal dolgozik. Jellemző a befektetői tőkehiány. A térségben fejletlenek az info-kommunikációs csatornák. Kultúra, humán kapacitás: A településeken találhatók közösségi terek, de többsége élettelen, funkció nélküli. Nincsenek működő közösségek, civil szervezetek. Alacsony az értelmiségiek száma, alulképzett a helyi humán kapacitás. A helyi munkaerőpiaci helyzet: Magas munkanélküliséghez magas inaktivitás társul. Különösen magas a munkanélküliség a hátrányos helyzetű csoportoknál. A legnagyobb helyi foglalkoztatók az önkormányzatok (szociális alapú járadékok, közmunka). A települések fejlesztésre váró lehetőségei: - A táj sajátosságában rejlő lehetőségek „kihasználása”: Tanösvények, túraútvonalak kiépítése, a meglévők fejlesztése. - A meglévő turistaház, erdei iskola fejlesztése. - A természeti értékek, népi hagyományok, népi művészet megőrzése, helyi termékek előállítása. - Fiatalok letelepedésének ösztönzése. - A települési arculat fejlesztése. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

16 15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

17 16 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 22%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 6% 10% 22% 11% 5% 15% 12% 0% 15% 3%

18 17 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 27%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 6% 27% 12% 11% 6% 3% 22% 9% 1% Egyéb tevékenység 0%

19 18 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 11.1%, ami 4.1 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 11.1% ▪Változás 2003-hoz képest 4.1 százalékpont

20 19 A térség lakosságának kb. 60%-a aktív, a munkanélküliség 11,1%-os. A települési munkanélküliségi rátákból is érzékelhetőek a térségen belüli fejlettségi különbségek: míg egyes településeken a munkanélküliség a 25%-ot is eléri, Hévíz városában stabilan 3,4 % körüli a munkakeresők aránya. Hévíz gazdasága a gyógyfürdője köré épült. Magyarország egyik legjelentősebb idegenforgalmi centruma a környező települések munkavállalóinak is megélhetést nyújt. Az idegenforgalom térségi szinten is jelentős szerepet tölt be a gazdaságban. A szállásadás, vendéglátás, gazdasági-, személyi szolgáltatás és az idegenforgalomhoz szintén kapcsolódó kereskedelem révén a térség vállalkozásainak 60,4%-a és a foglalkoztatottak 29,1%-a jut jövedelemhez. A 90-es évek előtt a térség kevésbé fejlett részein a megélhetést főként a termelőszövetkezetek és azok ipari melléküzemágai nyújtották. Az elmúlt 10-15 évben a térségben található nagyobb ipari létesítmények fokozatosan eltűntek, helyükön új üzemek nem létesültek. Mára a mezőgazdaság foglalkoztatásban betöltött szerepe is mérséklődött (6%). A térségben a legtöbb ember (27%) a feldolgozóiparból él. Ehhez a jelenséghez jelentősen hozzájárul az, hogy a településekről nagy számú betanított munkás ingázik a térségen kívüli multinacionális nagyvállalatokhoz [Flextronics – Zalaegerszeg, Eybl – Jánosháza (ruhaipar) stb.] a cégek buszaival. Ezen kívül is sokan járnak a környékbeli nagyobb városokba dolgozni (pl. Zalaegerszeg, Keszthely, Szombathely). Ez az adatokban torzulást okoz, hiszen ezek a munkahelyek nem a térségben találhatóak. Jellemző a térség foglalkoztatására a szezonalitás is a Balaton közelségének köszönhetően. A térség lakosságának kb. 60%-a aktív, a munkanélküliség 11,1%-os. A települési munkanélküliségi rátákból is érzékelhetőek a térségen belüli fejlettségi különbségek: míg egyes településeken a munkanélküliség a 25%-ot is eléri, Hévíz városában stabilan 3,4 % körüli a munkakeresők aránya. Hévíz gazdasága a gyógyfürdője köré épült. Magyarország egyik legjelentősebb idegenforgalmi centruma a környező települések munkavállalóinak is megélhetést nyújt. Az idegenforgalom térségi szinten is jelentős szerepet tölt be a gazdaságban. A szállásadás, vendéglátás, gazdasági-, személyi szolgáltatás és az idegenforgalomhoz szintén kapcsolódó kereskedelem révén a térség vállalkozásainak 60,4%-a és a foglalkoztatottak 29,1%-a jut jövedelemhez. A 90-es évek előtt a térség kevésbé fejlett részein a megélhetést főként a termelőszövetkezetek és azok ipari melléküzemágai nyújtották. Az elmúlt 10-15 évben a térségben található nagyobb ipari létesítmények fokozatosan eltűntek, helyükön új üzemek nem létesültek. Mára a mezőgazdaság foglalkoztatásban betöltött szerepe is mérséklődött (6%). A térségben a legtöbb ember (27%) a feldolgozóiparból él. Ehhez a jelenséghez jelentősen hozzájárul az, hogy a településekről nagy számú betanított munkás ingázik a térségen kívüli multinacionális nagyvállalatokhoz [Flextronics – Zalaegerszeg, Eybl – Jánosháza (ruhaipar) stb.] a cégek buszaival. Ezen kívül is sokan járnak a környékbeli nagyobb városokba dolgozni (pl. Zalaegerszeg, Keszthely, Szombathely). Ez az adatokban torzulást okoz, hiszen ezek a munkahelyek nem a térségben találhatóak. Jellemző a térség foglalkoztatására a szezonalitás is a Balaton közelségének köszönhetően. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

21 20 A nyári hónapokban a munkanélküliségi ráta a településeken 1-3 százalékponttal is csökkenhet. A helyi munkaerőpiac sajátos jellemzője, egyben legnagyobb problémája, hogy alacsony foglalkoztatottsághoz magas inaktivitás társul. További sajátos probléma, hogy a közép- és kisvállalkozások között elterjedt gyakorlattá vált a munkavállalók foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetése után Alkalmi Munkavállalói Könyvvel való alkalmazásuk. A fiatalok térségből való elvándorlásának egyik fő oka a munkalehetőségek hiánya. Ehhez hozzájárul az is, hogy a térségben rossz a szakképzési struktúra, hiányoznak a gyakorlati és képzőhelyek. A gazdaság fejlődését, a foglalkoztatottság bővülését akadályozza a gazdasági szereplők együttműködési készségének hiánya. Megfelelő képzettségű és szemléletű munkaerő illetve vállalkozói réteg (idegen nyelv tudás, marketing ismeretek stb.) nélkül nem érhető el jelentős fejlődés. Főként az idegenforgalomban lényeges a munkaerő rugalmassága, ezért fontos az ezt segítő szolgáltatások fejlesztése a térségben (tömegközlekedés, gyermekek napközbeni felügyelete). A térségben jelen van egy egyre bővülő tartós munkanélküli, főként halmozottan hátrányos helyzetű réteg. Ezt a problémát a közmunka programok csak enyhíteni tudják, a segélyekből élő rétegek egyre nagyobb terhet jelentenek a helyi önkormányzatoknak. A nyári hónapokban a munkanélküliségi ráta a településeken 1-3 százalékponttal is csökkenhet. A helyi munkaerőpiac sajátos jellemzője, egyben legnagyobb problémája, hogy alacsony foglalkoztatottsághoz magas inaktivitás társul. További sajátos probléma, hogy a közép- és kisvállalkozások között elterjedt gyakorlattá vált a munkavállalók foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetése után Alkalmi Munkavállalói Könyvvel való alkalmazásuk. A fiatalok térségből való elvándorlásának egyik fő oka a munkalehetőségek hiánya. Ehhez hozzájárul az is, hogy a térségben rossz a szakképzési struktúra, hiányoznak a gyakorlati és képzőhelyek. A gazdaság fejlődését, a foglalkoztatottság bővülését akadályozza a gazdasági szereplők együttműködési készségének hiánya. Megfelelő képzettségű és szemléletű munkaerő illetve vállalkozói réteg (idegen nyelv tudás, marketing ismeretek stb.) nélkül nem érhető el jelentős fejlődés. Főként az idegenforgalomban lényeges a munkaerő rugalmassága, ezért fontos az ezt segítő szolgáltatások fejlesztése a térségben (tömegközlekedés, gyermekek napközbeni felügyelete). A térségben jelen van egy egyre bővülő tartós munkanélküli, főként halmozottan hátrányos helyzetű réteg. Ezt a problémát a közmunka programok csak enyhíteni tudják, a segélyekből élő rétegek egyre nagyobb terhet jelentenek a helyi önkormányzatoknak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

22 21 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Hévíz székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 7 db 5 db 1,648 fő 14% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 14%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

23 22 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorban működik Szektor ▪Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Fogl. száma (fő) ▪230 ▪210 ▪201 ▪190 ▪170 Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben ▪Hévíz ▪Zalaszentgrót ▪Hévíz Főtevékenység ▪5510 Szállodai szolgáltatás ▪1822 Felsőruházat gyártása ▪5510 Szállodai szolgáltatás Név ▪Hotel Carbona Zrt. ▪SH Rekord KFT ▪Lotus Therm Kft. ▪Hevinvest SPA Golf ZRt. ▪Danubius ZRt. 1 2 3 4 5

24 23 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás ▪Kereskedelem, javítás ▪162 ▪160 ▪126 ▪115 ▪84 ▪Kehidakustány ▪Hévíz ▪Zalaszentgrót ▪Alsópáhok ▪Zalaszentgrót ▪5510 Szállodai szolgáltatás ▪1511 Húsfeldolgozás, - tartósítás ▪5510 Szállodai szolgáltatás ▪5227 Egyéb élelmiszer- kiskereskedelem A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorban működik ▪Kehida Termál kft Név ▪IMOFI KKT ▪Kolping Hotel Spa&Family Resort ▪Grót Coop ZRT ▪Hunguest Hotel Zrt. 6 7 8 9 10

25 24 A térség területén egyenetlen a vállalkozások eloszlása. Jelentős számú vállalkozás működik Hévízen és környékén, ezzel szemben a fejletlenebb zalaszentgróti részen például több olyan település is van, ahol egyetlen vállalkozás sem található. A nagyvállalkozások hiányoznak a térségből; jellemző az önfoglalkoztatás és a mikro-, kisvállalkozások jelenléte; a középvállalkozások aránya elenyésző. A fejlettebb hévízi térségben a gyógy- és termálturizmusra épülő erős vállalkozói réteg jött létre. A térség egészét tekintve a legtöbb vállalkozás (678 db, 34%) Hévíz városában működik, ahol a térség 10 legnagyobb vállalkozásának nagy része is megtalálható. A legnagyobb vállalkozások 90 %- a az idegenforgalom területén tevékenykedik. A hátrányos helyzetű zalaszentgróti térségben a vállalkozások többsége mikro-vállalkozás, amelyekre az önfoglalkoztatás, a kényszervállalkozás, pályázati inaktivitás és a tőkehiány jellemző. A térség gazdasága korábban a mezőgazdaságra épült, nagyüzemi ipar nem jött létre. A térségben egyedül a faipari ágazatban alakultak számottevő nagyságú üzemek. Új vállalkozások zömében a szolgáltatási szférában jöttek létre, ám ezek típusai átalakultak. A régi, hagyományos mesterségek szinte teljesen kihaltak a településeken. Helyükbe új típusú szolgáltatások (pl. szolárium) léptek, ám ezek zömében a városban, nem növelve a falusi élet komfortját és népességmegtartó erejét. Főként a közlekedés problémái miatt új üzemek nem telepedtek le a környéken, a meglévők egy része is a megszűnés határán mozog. A háttértelepülések jó feltételekkel rendelkeznek a falusi vendéglátás, a bor-, a lovas- és a bakancsos turizmus területén. A mezőgazdaságra, a kézműves hagyományokra épített helyi termék előállítás és értékesítés jelentős fejlődési potenciállal bír. A turizmusra épülő személyi és egyéb jellegű szolgáltatások számos vállalkozásnak és lakosnak nyújthatnának kiegészítő jövedelmet, megélhetést. A térség területén egyenetlen a vállalkozások eloszlása. Jelentős számú vállalkozás működik Hévízen és környékén, ezzel szemben a fejletlenebb zalaszentgróti részen például több olyan település is van, ahol egyetlen vállalkozás sem található. A nagyvállalkozások hiányoznak a térségből; jellemző az önfoglalkoztatás és a mikro-, kisvállalkozások jelenléte; a középvállalkozások aránya elenyésző. A fejlettebb hévízi térségben a gyógy- és termálturizmusra épülő erős vállalkozói réteg jött létre. A térség egészét tekintve a legtöbb vállalkozás (678 db, 34%) Hévíz városában működik, ahol a térség 10 legnagyobb vállalkozásának nagy része is megtalálható. A legnagyobb vállalkozások 90 %- a az idegenforgalom területén tevékenykedik. A hátrányos helyzetű zalaszentgróti térségben a vállalkozások többsége mikro-vállalkozás, amelyekre az önfoglalkoztatás, a kényszervállalkozás, pályázati inaktivitás és a tőkehiány jellemző. A térség gazdasága korábban a mezőgazdaságra épült, nagyüzemi ipar nem jött létre. A térségben egyedül a faipari ágazatban alakultak számottevő nagyságú üzemek. Új vállalkozások zömében a szolgáltatási szférában jöttek létre, ám ezek típusai átalakultak. A régi, hagyományos mesterségek szinte teljesen kihaltak a településeken. Helyükbe új típusú szolgáltatások (pl. szolárium) léptek, ám ezek zömében a városban, nem növelve a falusi élet komfortját és népességmegtartó erejét. Főként a közlekedés problémái miatt új üzemek nem telepedtek le a környéken, a meglévők egy része is a megszűnés határán mozog. A háttértelepülések jó feltételekkel rendelkeznek a falusi vendéglátás, a bor-, a lovas- és a bakancsos turizmus területén. A mezőgazdaságra, a kézműves hagyományokra épített helyi termék előállítás és értékesítés jelentős fejlődési potenciállal bír. A turizmusra épülő személyi és egyéb jellegű szolgáltatások számos vállalkozásnak és lakosnak nyújthatnának kiegészítő jövedelmet, megélhetést. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

26 25 A Zala Termálvölgye térség foglalkoztatottjainak csak körülbelül fele dolgozik helyben, valamely vállalkozásnál. A többi ingázik a térségen kívüli nagyobb városokba vagy multinacionális cégekhez. Ez kiszolgáltatottá teszi a munkaerőt és egyik napról a másikra jelentős munkanélküliség jelenhet meg a térségben. Ez is alátámasztja azt, hogy szükségszerű nagy hangsúlyt fektetni a helyi gazdaság fejlesztésére. A térségben a beruházási környezet nagyobbrészt nem mondható kedvezőnek. Ennek oka leginkább az, hogy – a hévízi részt leszámítva – a térségben nincsenek a gazdaság számára fontos országos főutak, a tömegközlekedési ellátottság az aprófalvas településszerkezetből kifolyólag egyre rosszabb. Sármelléken ugyanakkor a nemzetközi repülőtér kiépített cargo terminálja és a település ipari parkja lehetőséget nyújt a logisztika fejlesztésére. A térséget a vasút csak északon, a transz-európai vasúthálózat Zalaegerszeg-Boba szakaszán érinti, amely éveken belül villamosításra, korszerűsítésre kerül. Ez jó hatással lehet a térség másik, Türjén található ipari parkjára, amely így vonzó befektetési célponttá válhat. A Zala Termálvölgye térség foglalkoztatottjainak csak körülbelül fele dolgozik helyben, valamely vállalkozásnál. A többi ingázik a térségen kívüli nagyobb városokba vagy multinacionális cégekhez. Ez kiszolgáltatottá teszi a munkaerőt és egyik napról a másikra jelentős munkanélküliség jelenhet meg a térségben. Ez is alátámasztja azt, hogy szükségszerű nagy hangsúlyt fektetni a helyi gazdaság fejlesztésére. A térségben a beruházási környezet nagyobbrészt nem mondható kedvezőnek. Ennek oka leginkább az, hogy – a hévízi részt leszámítva – a térségben nincsenek a gazdaság számára fontos országos főutak, a tömegközlekedési ellátottság az aprófalvas településszerkezetből kifolyólag egyre rosszabb. Sármelléken ugyanakkor a nemzetközi repülőtér kiépített cargo terminálja és a település ipari parkja lehetőséget nyújt a logisztika fejlesztésére. A térséget a vasút csak északon, a transz-európai vasúthálózat Zalaegerszeg-Boba szakaszán érinti, amely éveken belül villamosításra, korszerűsítésre kerül. Ez jó hatással lehet a térség másik, Türjén található ipari parkjára, amely így vonzó befektetési célponttá válhat. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

27 26 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység14 Vallással kapcsolatos tevékenység5 Sporttal kapcsolatos tevékenység26 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység31 Oktatással kapcsolatos tevékenység21 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 2 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 8 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 5 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 8 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 23 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 7 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 17 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Nemzetközi kapcsolatok2 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 18 Politikai tevékenység1 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

28 27 A Zala Termálvölgye térségében közel 189 civil szervezet működik. Jogi szervezeti formát tekintve 56%-a egyesületként, 43 %-a alapítványként, de a térségben működik több közhasznú társaság, non-profit kft is. Földrajzi eloszlásuk szerint a legtöbb szervezet a két városban található, de sajnos vannak olyan települések (8 település), ahol jelenleg egyetlen non-profit szervezet sem működik. A szervezetek munkája általában egy intézményhez (pl. iskolák, óvodák) vagy egy településhez kötődik. Tevékenységét tekintve jellemző: az oktatás, kultúra, egészségügy, sport, vagy közbiztonság. Működik néhány olyan szervezet, amelynek fő tevékenysége a vidékfejlesztéshez kapcsolódik, és már több éves pályázati (eu- s) tapasztalattal rendelkeznek. Ezen a területen meghatározó a CELODIN Zalai Alapítvány munkája, amely a LEADER+ programvezető szervezete, a fiatal felsőfokú végzettségűeket összefogó Zalai Hazatérők Egyesületének életre hívója, és jelenleg a HVI cím birtokosa. Az ismertebb szervezetek többsége közvetlenül az idegenforgalomhoz kapcsolódik, pl. a Zalakanyar Vendégváró és Kézműves Egyesület a falusi vendéglátókat és kézműveseket fogja össze a zalaszentgróti térségben, a Kehidakustányi Vendégvárók Egyesülete a kehidakustányi termálfürdőhöz kapcsolódó szállásadókat tömöríti. A zalaszentgróti székhelyű, de tevékenységében egész Zala megyére kiterjedő Zalai Borút Egyesület a Zalai borvidék borászait segíti. A hévízi gyógytó marketingjének erősítésére jött létre a Hévíz Turizmus Marketing Egyesület. Ezen szervezetek főként pályázati forrásból, támogatásokból működnek, és az elmúlt években több újszerű kezdeményezést indítottak el a térségben. Viszonylag magas azoknak a szervezeteknek a száma, amelyek hagyományőrző-, kulturális- és közösségi programok szervezésére vállalkoznak. A Zala Termálvölgye térségében közel 189 civil szervezet működik. Jogi szervezeti formát tekintve 56%-a egyesületként, 43 %-a alapítványként, de a térségben működik több közhasznú társaság, non-profit kft is. Földrajzi eloszlásuk szerint a legtöbb szervezet a két városban található, de sajnos vannak olyan települések (8 település), ahol jelenleg egyetlen non-profit szervezet sem működik. A szervezetek munkája általában egy intézményhez (pl. iskolák, óvodák) vagy egy településhez kötődik. Tevékenységét tekintve jellemző: az oktatás, kultúra, egészségügy, sport, vagy közbiztonság. Működik néhány olyan szervezet, amelynek fő tevékenysége a vidékfejlesztéshez kapcsolódik, és már több éves pályázati (eu- s) tapasztalattal rendelkeznek. Ezen a területen meghatározó a CELODIN Zalai Alapítvány munkája, amely a LEADER+ programvezető szervezete, a fiatal felsőfokú végzettségűeket összefogó Zalai Hazatérők Egyesületének életre hívója, és jelenleg a HVI cím birtokosa. Az ismertebb szervezetek többsége közvetlenül az idegenforgalomhoz kapcsolódik, pl. a Zalakanyar Vendégváró és Kézműves Egyesület a falusi vendéglátókat és kézműveseket fogja össze a zalaszentgróti térségben, a Kehidakustányi Vendégvárók Egyesülete a kehidakustányi termálfürdőhöz kapcsolódó szállásadókat tömöríti. A zalaszentgróti székhelyű, de tevékenységében egész Zala megyére kiterjedő Zalai Borút Egyesület a Zalai borvidék borászait segíti. A hévízi gyógytó marketingjének erősítésére jött létre a Hévíz Turizmus Marketing Egyesület. Ezen szervezetek főként pályázati forrásból, támogatásokból működnek, és az elmúlt években több újszerű kezdeményezést indítottak el a térségben. Viszonylag magas azoknak a szervezeteknek a száma, amelyek hagyományőrző-, kulturális- és közösségi programok szervezésére vállalkoznak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

29 28 Ők az azonos célok elérése érdekében összefogva, és együttműködve képesek pályázati forrásokhoz jutni. Ilyen koordináló szerepet képes felvállalni a Sármelléken található TelePont Közhasznú Információs Egyesület és a Zalaszentgróti Művelődési és Sportegyesület. A természeti értékek megőrzése, környezetvédelmi szemléletformálás, a túraútvonalak fejlesztése, karbantartása, a védett értékek védelme érdekében nagy feladatot vállalnak fel az olyan szerveződések, mint a Zalaszentgróti Természetbarát Egyesület, a Fehér Holló Természetvédelmi Egyesület, vagy az Ökorégió Alapítvány. A 2002-ben alakult Hálózat az Integrációért Alapítvány működése során sokat tett a hátrányos helyzetű (elsősorban roma) emberek életkörülményeinek javítása, társadalmi, és munkaerő-piaci esélyegyenlőségének javítása érdekében. Jelen vannak a térségben azok a szervezetek, amelyek fő célja a vállalkozók segítése, információhoz juttatása, pl. Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, és a kamarák. Problémát jelent a kisebb civil szervezetek körében, hogy nem kapnak megfelelő szakmai, jogi, pénzügyi segítséget a munkájukhoz, és nincs önálló menedzsmentjük, így a munkájukat az esetlegesség, a bizonytalanság, és a kiszolgáltatottság jellemzi. Ők az azonos célok elérése érdekében összefogva, és együttműködve képesek pályázati forrásokhoz jutni. Ilyen koordináló szerepet képes felvállalni a Sármelléken található TelePont Közhasznú Információs Egyesület és a Zalaszentgróti Művelődési és Sportegyesület. A természeti értékek megőrzése, környezetvédelmi szemléletformálás, a túraútvonalak fejlesztése, karbantartása, a védett értékek védelme érdekében nagy feladatot vállalnak fel az olyan szerveződések, mint a Zalaszentgróti Természetbarát Egyesület, a Fehér Holló Természetvédelmi Egyesület, vagy az Ökorégió Alapítvány. A 2002-ben alakult Hálózat az Integrációért Alapítvány működése során sokat tett a hátrányos helyzetű (elsősorban roma) emberek életkörülményeinek javítása, társadalmi, és munkaerő-piaci esélyegyenlőségének javítása érdekében. Jelen vannak a térségben azok a szervezetek, amelyek fő célja a vállalkozók segítése, információhoz juttatása, pl. Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, és a kamarák. Problémát jelent a kisebb civil szervezetek körében, hogy nem kapnak megfelelő szakmai, jogi, pénzügyi segítséget a munkájukhoz, és nincs önálló menedzsmentjük, így a munkájukat az esetlegesség, a bizonytalanság, és a kiszolgáltatottság jellemzi. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

30 29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága 2002-2006 között 395 fővel nőtt, ami arányosítva 1%-os növekedést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 395 fővel nőtt ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal nőtt Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 31,34431,25031,43531,52331,739 -94185 88216

31 30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 2% 3% 63% 24% 9% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év 15-59 év 59 év felett

32 31 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 2% 13% 8% 1% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 8% 28% 10% 6% 21% 9% 26% 12% 10% 17%

33 32 A Zala Termálvölgye Helyi Közösség 33 településén 31 739 fő él, a népsűrűség 686 fő/km2. A térség aprófalvas településszerkezetű, amelyben 2 kisváros – Zalaszentgrót és Hévíz – található. A települések 52 %-a 500 főnél kisebb népességszámú, a falvak átlagnépessége: 618 fő. Nagyon kedvezőtlen a lakosság korösszetétele. Jellemző az elöregedés (59 év felett 24 %), ezzel szemben a 14 év alattiak a térség népességének csak a 14 %-át adják. Az aktív korú lakosság aránya 63%, ami jobb az országos átlagnál (60%), de megfelel a megye sajátosságainak (Zala megye: 63,8%). A térségben jelentős a lakosság természetes fogyása. A térség hátrányos helyzetű részein évente közel 100 fővel csökken a lakosság, ami egy aprófalu lélekszámának felel meg. Ezt a fejlettebb településeken (főként Hévíz és környéke) a pozitív vándorlási egyenleg képes ellensúlyozni. A helyi közösség egészére kimutatott 1%-os népességnövekedést az idegenforgalmi centrumok közvetlen vonzáskörzetének növekvő települései eredményezték. A hátrányos helyzetű településeken a vándorlási különbözet negatív, a fiatalok elköltöznek, a településeknek egyre kevésbé van lakosság megtartó erejük. Ehhez hozzájárul a rossz közlekedés, a közösségi-, és egyéb szolgáltatások hiánya, a munkahelyek hiánya. A térség iskolázottsági mutatói rossz helyzetképet ábrázolnak. Különösen igaz ez a felsőfokú végzettségűeket, és az érettségizetteket tekintve. Az országos átlagnál magasabb az alacsonyabb végzettségekkel rendelkezők aránya, sokan nem rendelkeznek 8 általános iskolai végzettséggel sem. Ez az aránykülönbség a zalaszentgróti térséget különösen jellemzi, amely a gyenge megtartó képességből, a demográfiai mélypontból, a szegénységből, az elvándorlásból fakad. A Zala Termálvölgye Helyi Közösség 33 településén 31 739 fő él, a népsűrűség 686 fő/km2. A térség aprófalvas településszerkezetű, amelyben 2 kisváros – Zalaszentgrót és Hévíz – található. A települések 52 %-a 500 főnél kisebb népességszámú, a falvak átlagnépessége: 618 fő. Nagyon kedvezőtlen a lakosság korösszetétele. Jellemző az elöregedés (59 év felett 24 %), ezzel szemben a 14 év alattiak a térség népességének csak a 14 %-át adják. Az aktív korú lakosság aránya 63%, ami jobb az országos átlagnál (60%), de megfelel a megye sajátosságainak (Zala megye: 63,8%). A térségben jelentős a lakosság természetes fogyása. A térség hátrányos helyzetű részein évente közel 100 fővel csökken a lakosság, ami egy aprófalu lélekszámának felel meg. Ezt a fejlettebb településeken (főként Hévíz és környéke) a pozitív vándorlási egyenleg képes ellensúlyozni. A helyi közösség egészére kimutatott 1%-os népességnövekedést az idegenforgalmi centrumok közvetlen vonzáskörzetének növekvő települései eredményezték. A hátrányos helyzetű településeken a vándorlási különbözet negatív, a fiatalok elköltöznek, a településeknek egyre kevésbé van lakosság megtartó erejük. Ehhez hozzájárul a rossz közlekedés, a közösségi-, és egyéb szolgáltatások hiánya, a munkahelyek hiánya. A térség iskolázottsági mutatói rossz helyzetképet ábrázolnak. Különösen igaz ez a felsőfokú végzettségűeket, és az érettségizetteket tekintve. Az országos átlagnál magasabb az alacsonyabb végzettségekkel rendelkezők aránya, sokan nem rendelkeznek 8 általános iskolai végzettséggel sem. Ez az aránykülönbség a zalaszentgróti térséget különösen jellemzi, amely a gyenge megtartó képességből, a demográfiai mélypontból, a szegénységből, az elvándorlásból fakad. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

34 33 Különösen nagy gondot jelent, hogy a fiatal értelmiségi réteg elhagyja a térséget. A nők aránya a térségben közel 52%. Egyre magasabb a térségben a segélyekből, minimális jövedelemből élő családok száma. Körükben jellemző az alkoholizmus, az általános egészségügyi helyzet romlása, a csökkenő élettartam. Főként a térség kevésbé fejlett részein jellemző az egyre nagyobb létszámú, de egyre rosszabb körülmények között élő roma kisebbség jelenléte. Ezeknél a társadalmi csoportoknál a legnagyobb problémát az aluliskolázottság, a társadalmi integráció hiánya jelenti, jellemző például a megélhetési bűnözés. Különösen nagy gondot jelent, hogy a fiatal értelmiségi réteg elhagyja a térséget. A nők aránya a térségben közel 52%. Egyre magasabb a térségben a segélyekből, minimális jövedelemből élő családok száma. Körükben jellemző az alkoholizmus, az általános egészségügyi helyzet romlása, a csökkenő élettartam. Főként a térség kevésbé fejlett részein jellemző az egyre nagyobb létszámú, de egyre rosszabb körülmények között élő roma kisebbség jelenléte. Ezeknél a társadalmi csoportoknál a legnagyobb problémát az aluliskolázottság, a társadalmi integráció hiánya jelenti, jellemző például a megélhetési bűnözés. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

35 34 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) 5 0 0 31 0 Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 15% 0% 94% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

36 35 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Kikötő ▪EUROVELO kerékpárút Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Állati hulladék tároló ▪Felnőtt átképzési központ Mozgatórugó alcsoport

37 36 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Bölcsőde, vagy egyéb gyermekfelügyelet ▪Szülészeti ellátás ▪Életház Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Agrárkamara ▪Rotary típusú klub Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38 37 A térség közutakkal való ellátottsága kettős. A hévízi részt keresztülszelő főutak jó megközelíthetőséget, de egyre növekvő forgalmat jelentenek. Ez a probléma az utak korszerűsítésével, elkerülő utak építésével csökkenhet. A zalaszentgróti rész közúti szerkezete és minősége kimondottan rossz. Általánosságban elmondható, hogy a térség megközelíthetősége Budapest felől az M7-es autópálya kiépülésével jelentősen javult. Hasonló javulást eredményezhet a térséget egyedül északon részét érintő vasút villamosítása, korszerűsítése. A térség kettősségére jellemző, hogy amíg az idegenforgalom miatt gyorsan fejlődő települések önkormányzatai nem bírnak lépést tartani az új településrészek fejlődésével, addig sok kis településen az évtizedek alatt a közművesítésben felhalmozódott lemaradást igyekeznek ledolgozni. A térségben rossz a tömegközlekedés főként az aprófalvas településszerkezetből kifolyólag. Ez egyrészt megnehezíti az ingázást, a más településen való munkavállalást, másrészt ez is az egyik akadálya annak, hogy az idegenforgalmi centrumokból a turisták nem tudnak kimozdulni a háttértelepülésekre. A háttértelepülések jobb turisztikai hasznosítása érdekében segíteni kell az itt előállított helyi termékek eljutását a vendégekhez és a vendégek eljutását a termékek előállítóihoz, illetve az egyéb turisztikai vonzerőkhöz (tanösvény, túraútvonal, épített értékek stb.). Remek környezeti adottságokkal rendelkezik a térség a gyalogos-, kerékpáros és lovas turizmus szempontjából. Számos kerékpárút, kerékpározható útszakasz, túraútvonal és mezőgazdasági feltáró út teszi lehetővé a térség bebarangolását. A hozzájuk kötődő infrastruktúra (lókikötők, információs táblák, tanösvények, erdei pihenőhelyek, térképek stb. A térség közutakkal való ellátottsága kettős. A hévízi részt keresztülszelő főutak jó megközelíthetőséget, de egyre növekvő forgalmat jelentenek. Ez a probléma az utak korszerűsítésével, elkerülő utak építésével csökkenhet. A zalaszentgróti rész közúti szerkezete és minősége kimondottan rossz. Általánosságban elmondható, hogy a térség megközelíthetősége Budapest felől az M7-es autópálya kiépülésével jelentősen javult. Hasonló javulást eredményezhet a térséget egyedül északon részét érintő vasút villamosítása, korszerűsítése. A térség kettősségére jellemző, hogy amíg az idegenforgalom miatt gyorsan fejlődő települések önkormányzatai nem bírnak lépést tartani az új településrészek fejlődésével, addig sok kis településen az évtizedek alatt a közművesítésben felhalmozódott lemaradást igyekeznek ledolgozni. A térségben rossz a tömegközlekedés főként az aprófalvas településszerkezetből kifolyólag. Ez egyrészt megnehezíti az ingázást, a más településen való munkavállalást, másrészt ez is az egyik akadálya annak, hogy az idegenforgalmi centrumokból a turisták nem tudnak kimozdulni a háttértelepülésekre. A háttértelepülések jobb turisztikai hasznosítása érdekében segíteni kell az itt előállított helyi termékek eljutását a vendégekhez és a vendégek eljutását a termékek előállítóihoz, illetve az egyéb turisztikai vonzerőkhöz (tanösvény, túraútvonal, épített értékek stb.). Remek környezeti adottságokkal rendelkezik a térség a gyalogos-, kerékpáros és lovas turizmus szempontjából. Számos kerékpárút, kerékpározható útszakasz, túraútvonal és mezőgazdasági feltáró út teszi lehetővé a térség bebarangolását. A hozzájuk kötődő infrastruktúra (lókikötők, információs táblák, tanösvények, erdei pihenőhelyek, térképek stb. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

39 38 ), valamint a szabadidő eltöltésének egyéb helyszínei (közösségi helyek, sportlétesítmények stb.) azonban fejlesztésre szorulnak. Fontos feladat ezen infrastruktúrák egységes arculatának, komplex marketingjének kialakítása. Az egyes programlehetőségek felkeresését nehezíti az is, hogy a kínálat szétszórt, az egyes programelemekről az információs anyagok nehezen elérhetőek. A probléma megoldása érdekében kataszterek kialakítása, információs rendszerek kiépítése, az internet nyújtotta lehetőségek jobb kihasználása szükséges. Mind a térség, mind az egyes vállalkozások tekintetében elmondható, hogy jelentős tennivaló van a világhálón való elérhetőség javítása érdekében. Ehhez többek között a vállalkozók internet-használatának, holnapkészítésének ösztönzésére, online marketingképzésre, keresőbarát honlapok, linkpartnerségek kialakítására lenne szükség. Jelentős fejlesztések végrehajtása után a sármelléki FlyBalaton repülőtér fontos katalizátora lehet a térség turizmusának – gazdaságának fejlődésében, bekapcsolódhat az európai regionális repülőtér-hálózatba. A charter és kisgépes forgalom mellett egyre bővülnek a menetrend szerinti járatok desztinációi és egy cargo terminál kiépítésének köszönhetően megindult a teherforgalom is. ), valamint a szabadidő eltöltésének egyéb helyszínei (közösségi helyek, sportlétesítmények stb.) azonban fejlesztésre szorulnak. Fontos feladat ezen infrastruktúrák egységes arculatának, komplex marketingjének kialakítása. Az egyes programlehetőségek felkeresését nehezíti az is, hogy a kínálat szétszórt, az egyes programelemekről az információs anyagok nehezen elérhetőek. A probléma megoldása érdekében kataszterek kialakítása, információs rendszerek kiépítése, az internet nyújtotta lehetőségek jobb kihasználása szükséges. Mind a térség, mind az egyes vállalkozások tekintetében elmondható, hogy jelentős tennivaló van a világhálón való elérhetőség javítása érdekében. Ehhez többek között a vállalkozók internet-használatának, holnapkészítésének ösztönzésére, online marketingképzésre, keresőbarát honlapok, linkpartnerségek kialakítására lenne szükség. Jelentős fejlesztések végrehajtása után a sármelléki FlyBalaton repülőtér fontos katalizátora lehet a térség turizmusának – gazdaságának fejlődésében, bekapcsolódhat az európai regionális repülőtér-hálózatba. A charter és kisgépes forgalom mellett egyre bővülnek a menetrend szerinti járatok desztinációi és egy cargo terminál kiépítésének köszönhetően megindult a teherforgalom is. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

40 39 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában 0.340.25 0.020.04 1964%630% 59.904.43 1.810.68 3301%650%

41 40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 1/5 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪62 ▪Község▪1,348 ▪Község▪435 ▪Község▪2,443 ▪Község▪80 ▪Község▪30 ▪Község▪614 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Almásháza Alsópáhok Batyk Cserszegtomaj Döbröce Dötk Felsőpáhok Munkanél- küliség (%) ▪12.80% ▪7.29% ▪6.84% ▪7.53% ▪14.00% ▪15.80% ▪5.79% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪298,369 ▪510,186 ▪421,235 ▪508,775 ▪297,807 ▪576,978 ▪502,956 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪86.605 ▪0.000 ▪5.880 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪8.935 ▪4.828 ▪0.000 ▪1.007 ▪1.175 ▪0.000 ▪0.736

42 41 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 2/5 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Város▪4,953 ▪Község▪99 ▪Község▪1,156 ▪Község▪209 ▪Község▪62 ▪Község▪60 ▪Község▪394 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Hévíz Kallósd Kehidakustány Kisgörbő Kisvásárhely Ligetfalva Mihályfa Munkanél- küliség (%) ▪3.30% ▪5.21% ▪8.42% ▪20.50% ▪26.70% ▪11.40% ▪12.50% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪578,570 ▪397,804 ▪406,586 ▪368,731 ▪228,013 ▪283,280 ▪452,905 Magas** kat. (db/fő) ▪347.03 6 ▪0.000 ▪32.933 ▪0.000 ▪1.883 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪20.374 ▪0.000 ▪19.623 ▪0.000

43 42 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Kereskedelem, javítás ▪Közszféra ▪Építőipar Települések főbb jellemzői 3/5 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪204 ▪Község▪627 ▪Község▪629 ▪Község▪987 ▪Község▪1,211 ▪Község▪1,795 ▪Község▪47 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Nagygörbő Nemesbük Óhíd Pakod Rezi Sármellék Sénye Munkanél- küliség (%) ▪21.90% ▪9.71% ▪10.80% ▪8.36% ▪13.60% ▪8.22% ▪10.50% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪300,658 ▪317,866 ▪397,349 ▪494,489 ▪384,805 ▪471,963 ▪236,799 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪1.391 ▪0.000 ▪0.241 ▪0.101 ▪0.012 ▪0.000

44 43 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Építőipar ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 4/5 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪673 ▪Község▪247 ▪Község▪344 ▪Község▪199 ▪Község▪1,808 ▪Község▪361 ▪Község▪715 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Sümegcsehi Szalapa Szentgyörgyvár Tilaj Türje Vindornyaszőlős Zalabér Munkanél- küliség (%) ▪11.20% ▪10.50% ▪10.80% ▪11.60% ▪9.95% ▪10.15% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪339,676 ▪268,742 ▪268,461 ▪383,422 ▪371,472 ▪394,880 ▪467,757 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.100 ▪0.000 ▪2.457 ▪0.091 ▪0.000 ▪1.543

45 44 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 5/5 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,011 ▪Község▪29 ▪Város▪7,637 ▪Község▪838 ▪Község▪432 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Zalacsány Zalaköveskút Zalaszentgrót Zalaszentlászló Zalavég Munkanél- küliség (%) ▪11.60% ▪12.50% ▪8.82% ▪7.78% ▪8.12% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪399,483 ▪282,354 ▪500,547 ▪454,387 ▪446,421 Magas** kat. (db/fő) ▪8.217 ▪0.000 ▪0.287 ▪2.928 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.672 ▪0.000 ▪0.385 ▪0.181 ▪0.000

46 45 Települések egy mondatos jellemzése 1/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Almásháza ▪„A település társadalmi válságban van: Elöregedő lakosság, fiatalok elvándorlása, alacsony iskolázottság, magas a szenvedélybetegek és a munkanélküliek aránya.” ▪Alsópáhok ▪„A település gazdasági potenciáját egyetlen idegenforgalmi szolgáltatóhely adja, mely korlátozott munkalehetőséget kínál.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A kitörési pont a turisztikai fejlesztésekben ill. a turizmust kiszolgáló tevékenységek fejlesztésében van.” ▪„A szolgáltatások fejlesztésével, az életminőség javításával a település vonzóvá tehető a vendégek és befektetők számára.”

47 46 Települések egy mondatos jellemzése 2/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Batyk ▪„A hátrányos helyzetű csoportok számának növekedése és leszakadása.” ▪Cserszegtoma j ▪„A település nem tudja maximálisan kiaknázni az idegenforgalomban rejlő lehetőségeit.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatására és integrációjára irányuló speciális programok indítása.” ▪„A térségben egyedülálló természeti érték, a kútbarlang megnyitása a turisták számára. A barlangturizmust kiegészítő egyéb turisztikai programok fejlesztése.”

48 47 Települések egy mondatos jellemzése 3/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Döbröce ▪„A településen magas a munkanélküliség.” ▪Dötk ▪„A település elöregszik, fogy a népesség és a település jövője kilátástalan” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Új munkahelyek teremtése környezetvédelmi (erdei iskola, szálláshelyek bővítése) és megújuló energiás fejlesztések segítségével.” ▪„A helyi értékek (természeti értékek, az épített és a kulturális örökség) megőrzésével és fenntartható hasznosításával az élhető település megteremtése.”

49 48 Települések egy mondatos jellemzése 4/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Felsőpáhok ▪„Hévíz közelsége miatt a településnek nincs önálló turisztikai arculata.” ▪Hévíz ▪„A város idegenforgalmi kínálata nem kellően összefogott, menedzselt. Ennek oka a gyenge térségi marketing, a turisztikai szervezeti struktúra hiánya, kiforratlansága.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Hévíz háttértelepüléseként a hagyományos falusi turizmus fejlesztése (pl. hagyományos szőlőkultúra, falusi vendéglátás).”” ▪„A Hévízi tó egyedi természeti sajátosságaira építkező versenyképes termál turizmus kiépítése, amely biztosítja a helyi társadalom és gazdaság fenntartható fejlődését.”

50 49 Települések egy mondatos jellemzése 5/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kallósd ▪„A település kiemelkedő épített örökséggel és ahhoz kötődő, kulturális és természeti kínálattal rendelkezik, amiből a település nem tud megfelelően profitálni.” ▪Kehidakustán y ▪„A helyi munkaerő, vállalkozói réteg tudása nem piacképes (nyelvismeret, marketing ismeretek stb.).” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A meglévő adottságokra épülő turisztikai fejlesztések, beruházások.” ▪„A helyi munkaerő ill. vállalkozói réteg foglalkoztathatóságának erősítése képzésekkel, átképzésekkel, tréningekkel, az együttműködési készség fejlesztésével.”

51 50 Települések egy mondatos jellemzése 6/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kisgörbő ▪„Magas a településen az alacsony végzettséggel rendelkezők száma, akik nehezen jutnak munkához.” ▪Kisvásárhely ▪„A hagyományos falusi életformák háttérbeszorulása.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Elsősorban a gyümölcstermesztésre alapozott helyi terméket előállító vállalkozások fejlesztése, ezáltal a mezőgazdaságból jövedelmet szerzők számának növelése.” ▪„A fenntartható mezőgazdaságon és turizmuson alapuló önellátó gazdálkodás elemeinek megteremtése.”

52 51 Települések egy mondatos jellemzése 7/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Ligetfalva ▪„A településen a megfelelő életminőséghez szükséges szolgáltatások nem elérhetőek.” ▪Mihályfa ▪„A helyi munkaerő képzettsége nem piacképes, magas a betanított munkát végzők aránya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A szolgáltatások (pl. közösségi hely) és a szolgáltatások elérhetőségének javításával (pl. falugondnoki busz) a helyben élők életminőségének javítása.” ▪„A helyi munkaerő foglalkoztathatóságának erősítése képzésekkel, átképzésekkel, az alternatív jövedelemszerzési lehetőségek bővítésével.”

53 52 Települések egy mondatos jellemzése 8/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nagygörbő ▪„A falu épületei és természeti értékei kihasználatlanok.” ▪Nemesbük ▪„Munkalehetőségek csökkenése a településen élők számára.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A falu meglévő épületeinek, természeti értékeinek fenntartható, innovatív hasznosítása (pl. közösségi hely, turisztikai hasznosítás, tanösvény stb.).” ▪„A falu közösségére építve a település idegenforgalmi lehetőségeinek (egyedi arculat, élő hagyományok, közösségi programok) feltárása, hasznosítása és ezáltal a munkalehetőségek növelése.”

54 53 Települések egy mondatos jellemzése 9/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Óhíd ▪„A falusi élet komfortja fejlesztésre szorul.” ▪Pakod ▪„A település népességmegtartó ereje alacsony, a fiatalok elvándorolnak.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A helyiek életfeltételeinek javítása a szolgáltatások fejlesztésével (tömegsport, közösségi hely, falukép fejlesztés).” ▪„A helyi adottságok (bakancsosturizmus, borturizmus, vadász-, és lovasturizmus) hasznosításával és az értelmes időtöltés elősegítésével erősíteni a település népességmegtartó képességét.”

55 54 Települések egy mondatos jellemzése 10/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Rezi ▪„A természeti, táji adottságok kihasználatlanok.” ▪Sármellék ▪„A helyi gazdaság a lehetőségeihez képest alacsony számú munkaerőt foglalkoztat.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A Rezi Vár hasznosításával, ill. a kisparcellás környezetkímélő szőlőtermesztéssel a turizmus minőségi javítása.” ▪„A kedvező földrajzi adottságok (nemzetközi repülőtér) kihasználásával új vállalkozások létrejöttének támogatása és a meglévők fejlődésének elősegítése.”

56 55 Települések egy mondatos jellemzése 11/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Sénye ▪„A helyi termékek nem kielégítően jelennek meg a helyi gazdaságban.” ▪Sümegcsehi ▪„A helyben élők nem jutnak munkalehetőséghez.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A hagyományos népi kismesterségek fejlesztésével a helyi termékek helyi gazdaságfejlesztő képességének erősítése.” ▪„Környezetvédelmi, megújuló energia hasznosításán alapuló beruházások, fejlesztések megvalósításával új munkalehetőségek jönnek létre.”

57 56 Települések egy mondatos jellemzése 12/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szalapa ▪„A településnek nincs megtartó ereje, mert a foglalkoztatottak nagy része más településekre ingázik, ebből kifolyólag fennáll a veszélye a falu elnéptelenedésének.” ▪Szentgyörgyv ár ▪„Kevés a helyi munkalehetőség.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A településen fejleszteni kell a közösségi életet programok szervezésével, hagyományőrzéssel.” ▪„A helyi termékek gazdaságának fejlesztése, kiemelten a bortermelésben és a borturizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása.”

58 57 Települések egy mondatos jellemzése 13/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tilaj ▪„A településnek nem állt módjában az egyedülálló szépségű környezetéből fakadó előnyeinek a kihasználása.” ▪Türje ▪„Nagyfokú társadalmi különbségek vannak a településen belül. Egyre nagyobb számban vannak jelen halmozottan hátrányos helyzetű rétegek (főként romák). Fő problémái: tartós munkanélküliség, aluliskolázottság, társadalmi integráció hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település kitűnő természeti adottságokkal rendelkezik (pl. nagy erdős területek, Remetekert - erdőrezervátum). Az erre épített turizmus egy kitörési lehetősége a településnek (túraútvonalak, programszervezés).” ▪„Az esélyegyenlőség fejlesztése a halmozottan hátrányos helyzetű rétegek beilleszkedését segítő programokkal (képzés, foglalkoztatás, kulturális rendezvények stb.).”

59 58 Települések egy mondatos jellemzése 14/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Vindornyaszől ős ▪„A település természeti értékei nem elég ismertek és a település nem tud ebből profitálni.” ▪Zalabér ▪„A település kitűnő adottságokkal bír a falusi turizmus területén (vadászat, lovagoltatás, túrázás, épített örökségek), amelyek jelenleg nem megfelelően kihasználtak, nem eléggé jövedelmezőek.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Az országos jelentőségű természeti értékek (vindornyai láp, sziklafolyosó, Kovácsi hegy) ismertségének és infrastruktúrájának javítása.” ▪„A település adottságaira épülő beruházásokkal és a marketing fejlesztésével a helyi tevékenységek jövedelmezőségének javítása.””

60 59 Települések egy mondatos jellemzése 15/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Zalacsány ▪„A meglévő turisztikai vállalkozások nem képeznek egységes kínálatot, tevékenységük összehangolatlan.” ▪Zalaköveskút ▪„A lakosság elöregedése, szociális és egészségügyi állapotának romlása.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A helyi szereplők együttműködésének, közös munkájának erősítésével, támogatásával egységes, hatékony marketing kialakítása.”” ▪„A szolgáltatások körének bővítése és elérhetőségének javítása (pl. falugondnoki szolgálat bevezetése).”

61 60 Települések egy mondatos jellemzése 16/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Zalaszentgrót ▪„Munkalehetőségek drasztikus csökkenése a városban.” ▪Zalaszentlászl ó ▪„A településen kevés a munkalehetőség, ezért nem tud fejlődni.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Munkalehetőségek bővítése a vállalkozások fejlesztésével, kiemelten a mikrovállakozások erősítésével.” ▪„A helyi munkalehetőségek teremtése új foglalkoztatók letelepítésével (főként az idegenforgalom területén) és a meglévő vállalkozások foglalkoztatási képességének erősítésével.”

62 61 Települések egy mondatos jellemzése 17/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Zalavég ▪„A nehézkes közlekedés és a munkalehetőségek drasztikus csökkenése miatt a település elszigetelődött.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Alapszolgáltatások fejlesztésével a településen élők helyzetének javítása.”

63 62 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

64 63 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 5 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 16 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Gazdaságfejlesztés, különös tekintettel a Zala Termálvölgye turizmusára” ▪„Élhető települések a Zala Termálvölgyében” ▪„Természeti értékek és környezeti erőforrások fenntartható hasznosítása” ▪„A helyi emberi erőforrás fejlesztése a Zala Termálvölgyében” ▪„Az 5. elem - A Zala Termálvölgye közösségének erősítése” Fő fejlesztési prioritás 63 4 db 3 db 2 db 4 db 3 db 4,859,201 4,467,760 780,000 712,000 170,385 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma

65 64 ▪Szervezetfejlesztés Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/5 A legtöbb forrás – 93,714 EUR – a(z) Hazatérés Program fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztése ▪Szálláshelyfejlesztés ▪Vállalkozásfejlesztés Fő fejlesztési prioritás: Gazdaságfejlesztés, különös tekintettel a Zala Termálvölgye turizmusára Allokált forrás (EUR) 80,000 2,152,000 1,604,998 1,022,203

66 65 ▪Hazatérés Program Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/5 A legtöbb forrás – 93,714 EUR – a(z) Hazatérés Program fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Települési szolgáltatások fejlesztése ▪Települések infrastruktúrális fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Élhető települések a Zala Termálvölgyében Allokált forrás (EUR) 93,714 546,520 3,827,526

67 66 ▪Környezeti erőforrásaink fenntartható hasznosítása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/5 A legtöbb forrás – 93,714 EUR – a(z) Hazatérés Program fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Természeti értékek megőrzése és bemutatása Fő fejlesztési prioritás: Természeti értékek és környezeti erőforrások fenntartható hasznosítása Allokált forrás (EUR) 460,000 320,000

68 67 ▪A felnőttképzés feltételeinek megteremtése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/5 A legtöbb forrás – 93,714 EUR – a(z) Hazatérés Program fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Képzések ▪Esélyteremtés ▪Társadalmi részvétel, helyi identitástudat erősítése Fő fejlesztési prioritás: A helyi emberi erőforrás fejlesztése a Zala Termálvölgyében Allokált forrás (EUR) 80,000 62,000 530,000 40,000

69 68 ▪Nemzetközi és területközi együttműködések Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/5 A legtöbb forrás – 93,714 EUR – a(z) Hazatérés Program fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A Zala Termálvölgye egységének erősítése ▪Kutatás, fejlesztés Fő fejlesztési prioritás: Az 5. elem - A Zala Termálvölgye közösségének erősítése Allokált forrás (EUR) 24,000 146,385 0

70 69 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

71 70 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 6% 10% 22% 11% 5% 15% 12% 0% 15% 3% 8% 34% 15% 14% 8% 4% 0% 11% 1% 0% 20% 10% 70% 0% 6% 44% 0% 50% 0% 30% 0% 70% 0%

72 71 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 7 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” ▪„Műszaki, technológiai és infrastrukturális beruházások és egyéb innovatív fejlesztések támogatása, a helyi termékek és szolgáltatások fejlesztése, értékesítése céljából. Azok a helyi projektek finanszírozhatóak, amelyeket az ÚMVP I., II. III. tengelye ill. az ÚMFT Operatív Programjai nem támogatnak. A fejlesztéseknek köszönhetően erősödik a vállalkozások verseny-, jövedelemtermelő- és foglalkoztatási képessége. A támogatás során előnyben részesülnek a környezetkímélő technológiákat alkalmazó fejlesztések.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A fejlesztések következményeképpen a mikrotérségben az érintett vállalkozások jövedelmének legalább 10%-os növekedésére, legalább 3 új munkahely létrejöttére számítunk a projektek indításától számított két éven belül. Továbbá például a helyi termékek minőségének javulásával a terméket előállító vállalkozók idegenforgalmi szerepének erősödésére is számítunk, amelynek a projektek indításától számított négy éven belül tovagyűrűző hatásai lehetnek (pl. bemutatóház kialakítása). Az adott térséghez köthető termékek erősítik a helyi lakosok identitástudatát.”

73 2 72 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 7 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” ▪„Műszaki, technológiai és infrastrukturális beruházások és egyéb innovatív fejlesztések támogatása, a helyi termékek és szolgáltatások fejlesztése, értékesítése céljából. Azok a helyi projektek finanszírozhatóak, amelyeket az ÚMVP I., II. III. tengelye ill. az ÚMFT Operatív Programjai nem támogatnak. A fejlesztéseknek köszönhetően erősödik a vállalkozások verseny-, jövedelemtermelő- és foglalkoztatási képessége. A támogatás során előnyben részesülnek a környezetkímélő technológiákat alkalmazó fejlesztések.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A fejlesztések következményeképpen a mikrotérségben az érintett vállalkozások jövedelmének legalább 10%-os növekedésére, legalább 1 új munkahely létrejöttére számítunk a projektek indításától számított két éven belül. Továbbá például a helyi termékek minőségének javulásával a terméket előállító vállalkozók idegenforgalmi szerepének erősödésére is számítunk, amelynek a projektek indításától számított négy éven belül tovagyűrűző hatásai lehetnek (pl. bemutatóház kialakítása). Az adott térséghez köthető termékek erősítik a helyi lakosok identitástudatát.”

74 73 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 7 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„A falusi turizmushoz kapcsolódó (nem kereskedelmi) minőségi magánszálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakításának, már működő szálláshelyek bővítésének, korszerűsítésének, akadálymentesítésének, szolgáltatásai fejlesztésének támogatása. A minőségi szálláshelyek fejlesztése hozzájárul a meglévő munkahelyek megőrzéséhez, új munkahelyek létrehozásához, amely elsősorban a térségben élő nők számára nyújt foglalkoztatási lehetőséget. A szálláshelyek fejlesztését abban a formában szeretnénk ösztönözni, hogy az a helyi termékek értékesítési pontjaként is tudjon funkcionálni, így a gazdaságossági és fenntarthatósági kritériumok egymást erősíthetik.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A fejlesztések eredményeképpen a falusi turizmussal foglalkozó magánszálláshelyek számának 5%- os bővülésére, valamint a magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 10%-os növekedésére számítunk a projektek indításától számított 2. év végére. Továbbá a szálláshely-kapacitás növekedésével a településeken megforduló turisták számának emelkedésére is számítunk, amelynek a projektek indításától számított négy éven belül tovagyűrűző hatásai lehetnek (pl. szépülő lakókörnyezet, új turisztikai szolgáltatók).”

75 ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” 4 ▪„Agro- és ökoturisztikai fejlesztések (pl. lovas-, vadász-, erdei-, horgász-, borturisztikai, kapcsolódó gasztronómiai szolgáltatások) támogatása; a szálláshelyhez nem feltétlenül kötött – a térségi települések természeti erőforrásaira, mezőgazdasági, erdő-, vad-, és halgazdálkodási adottságaira, közösségi- kulturális és gasztronómiai örökségekre, mint turisztikai vonzerőre épülő minőségi és komplex szolgáltatások kiépítése céljából. A támogatásoknál fontos szempont, hogy a fejlesztések szem előtt tartsák a környezeti terhelés mérséklését, az érzékeny természeti környezet megóvását.” ▪„A fejlesztéseknek köszönhetően a térségbe látogató turisták átlagos tartózkodási ideje 0,2 nappal növekszik a projektek indításától számított 3 éven belül. Továbbá az idegenforgalmi központokon kívüli programlehetőségek bővülésével a kistelepüléseken megforduló turisták számának emelkedésére is számítunk, amelynek a projektek indításától számított négy éven belül tovagyűrűző hatásai lehetnek (pl. szépülő lakókörnyezet, több munkahely, magasabb életminőség).” 74 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 7 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

76 75 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 7 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„Mikrovállalkozások létrehozásának, illetve működő mikrovállalkozások beruházásainak, műszaki-technológiai fejlesztésének támogatása, a helyi gazdaság jövedelemtermelő és foglalkoztatási képességének növelése céljából. A támogatásnál fontos szempont a lehető legalacsonyabb anyag- és energiafelhasználású technológiák alkalmazása a beruházás során.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A fejlesztések következményeképpen a mikrovállalkozások jövedelmezőségének 10%-os növekedésére, legalább 1 új vállalkozás elindulására és 6 munkahely létrejöttére számítunk a projektek indításától számított második év végére. A vállalkozások versenyképességének, anyagi helyzetének javulásával a helyi vállalkozások innovációs képességének erősödésére is számítunk, amelynek a projektek indításától számított öt éven belül tovagyűrűző hatásai lehetnek (pl. új termelési eljárások, speciális szolgáltatások).”

77 ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” 6 ▪„Az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek (gyermek- és ifjúsági tábor, telepített sátortábor, turistaház) és kapcsolódó szolgáltatások kialakításának, már működő egységek bővítésének, korszerűsítésének, akadálymentesítésének, és szolgáltatásai fejlesztésének támogatása. A kivitelezés során a helyi alapanyag és helyi munkaerő alkalmazását ösztönözzük, ami hozzájárul az ökoszociális feltételek javításához. A fejlesztések révén bővülnek a térségben élő nők, fiatalok munkalehetőségei. A szálláshelyek (programjaik révén) jelentősen hozzájárulnak a fiatalok környezetvédelmi szemléletének fejlődéséhez.” ▪„A fejlesztések eredményeképpen az ifjúsági turizmussal foglalkozó magánszálláshelyek számának 10%- os növekedésére, valamint a magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 15%-os emelkedésére számítunk a projektek indításától számított második év végére. A szálláshelyek térségi turisztikai kínálatba való illeszkedése garantálja a fejlesztések gazdasági fenntarthatóságát.” 76 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 7 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

78 77 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 7 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„Az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek (gyermek- és ifjúsági tábor, telepített sátortábor, turistaház) és kapcsolódó szolgáltatások kialakításának, már működő egységek bővítésének, korszerűsítésének, akadálymentesítésének, és szolgáltatásai fejlesztésének támogatása. A kivitelezés során a helyi alapanyag és helyi munkaerő alkalmazását ösztönözzük, ami hozzájárul az ökoszociális feltételek javításához. A fejlesztések révén bővülnek a térségben élő nők, fiatalok munkalehetőségei. A szálláshelyek (programjaik révén) jelentősen hozzájárulnak a fiatalok környezetvédelmi szemléletének fejlődéséhez.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A fejlesztések eredményeképpen az ifjúsági turizmussal foglalkozó magánszálláshelyek kapacitásának 20%-os növekedésére, valamint a magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 30%-os növekedésére számítunk a projektek indításától számított második év végére. A szálláshelyek térségi turisztikai kínálatba való illeszkedése garantálja a fejlesztések gazdasági fenntarthatóságát.” Szektor

79 ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” 8 ▪„Új kereskedelmi szálláshelyek létrehozásának, a meglévők minőségi fejlesztésének (pl. bővítés, átalakítás, szolgáltatások fejlesztése) támogatása; a keresleti igényeknek megfelelő térségi szálláshely-kapacitás kialakulása céljából. Az új szálláshelyek létrehozása különösen a fiatalok, nők munkavállalási lehetőségeit bővíti. A támogatás során ösztönözni kívánjuk a helyi termékek értékesítési – promóciós csatornáinak kiszélesítését, így a bevont kereskedelmi szálláshely tulajdonosai egyben információs partnerekként is segítik a gazdaságfejlesztés további tervezett tevékenységeinek megvalósulását.” ▪„A fejlesztések eredményeképpen a támogatásból fejlesztett kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 15%- kal növekszik a projektek indításától számított harmadik év végére.” 78 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 7 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

80 79 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 7 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„Helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek létrehozásának, fejlesztésének (pl. szervezet infrastrukturális hátterének fejlesztése, szervezetfejlesztés, informatikai rendszer kialakítása, szakmai program megvalósítása) támogatása, a térségi idegenforgalom versenyképességének fejlesztése céljából. A desztináció menedzsment esélyt teremt mindazon szervezetek/vállalkozások számára, amelyek az együttműködés lehetőségeit kihasználva egyeztetik programkínálatukat, fejlesztési elképzeléseiket, a piacon való megjelenésüket. Ez az együttműködés biztosítja a társadalmi, gazdasági fenntarthatóságot, de a program hozzájárul a térségi kohézió erősítéséhez is.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A menedzsment működtetésének eredményeképpen a térségbe látogató turisták száma 10%-kal növekszik a projektek kezdetétől számított 3 éven belül. A mennyiségi növekedésen kívül az ide látogatók összetételének szerkezetében kedvező változásként predesztináljuk, hogy a vendégkör ökotudatos, kulturális programokra nyitott, jó egzisztenciális helyzettel rendelkezik és szabadidejének eltöltésére, a programok megválasztására igényes.”

81 ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” 10 ▪„Kerékpárútszakaszok kiépítésének, kitáblázásának; természetvédelmi területek látogathatóságát elősegítő fejlesztéseknek; téma-, kaland- és szabadidőparkok kialakításának; fürdési és evezési célú vízi turizmus fejlesztésének; turisztikai célú vasúti mellékvonalak fejlesztésének; valamint a borturizmushoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésének támogatása; tájegységi, öko- és aktív turisztikai programcsomagok kialakítása céljából. A beruházások lehetőséget teremtenek a háttértelepülések fejlesztésére, új munkahelyek létrehozására, a meglévő kapacitások erősítésére, és a szolgáltatások együttműködésére. A létrehozandó új munkahelyek javítják a fiatalok, nők, értelmiségi munkanélküliek elhelyezkedési esélyeit.” ▪„A fejlesztéseknek köszönhetően a térségbe látogató turisták átlagos tartózkodási ideje 0,2 nappal növekszik a projektek indításától számított 3 éven belül. Továbbá az idegenforgalmi központokon kívüli programlehetőségek bővülésével a kistelepüléseken megforduló turisták számának emelkedésére is számítunk. A környezeti terhelés mérséklését szem előtt tartó fejlesztések hozzájárulnak az érzékeny természeti környezet megóvásához és fenntartható hasznosításához.” 80 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 7 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

82 81 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

83 82 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Oktatás fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„Kompetenciafejlesztő, gyakorlatorientált képzési programok, ismeretterjesztő programsorozatok és a hátrányos helyzetűek elhelyezkedését segítő szakmaorientált képzések szervezésének, valamint indokolt esetben a hozzájuk kapcsolódó tanulmányutak támogatása, a munkavállalás esélyeinek, a vállalkozások jövedelmezőségének javítása, illetve a környezettudatosság erősítése és gazdasági fenntarthatóság céljából. Azok a helyi projektek finanszírozhatóak, amelyeket az ÚMVP I., II. III. tengelye ill. az ÚMFT Operatív Programjai nem támogatnak. Kiemelten támogatottak azok a képzések, amelyek kapcsolódnak a LEADER fejlesztési elképzelésekhez. A cél az, hogy az érintettek a helyi szükségleteknek megfelelő ismeretekhez lakóhelyükhöz közel tudjanak hozzájutni.” Megoldási javaslat ▪„A támogatás jóvoltából 3 képzési program indítására számítunk, amelyből legalább egy a hátrányos helyzetűek felzárkóztatását szolgálja. Az egy-egy képzésre beiskolázottak száma várhatóan 15-20 fő, a képzést elvégzők száma összesen 80 fő. Ebből legalább 50% nő, 10% megváltozott munkaképességű. Az ismeretterjesztő programok várható száma 2, melyeken összesen legalább 50 ember vesz részt. A fejlesztés eredményeképpen a képzéseken résztvevő munkanélküliek elhelyezkedési esélye jelentősen növekszik.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma

84 83 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Oktatás fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„A Zala Termálvölgye egységének erősítése érdekében; a térségben belüli együttműködésekhez kötődő tevékenységek (pl. márkanév kialakítása; kiadványok, térképek készítése; információtechnológiai fejlesztések) támogatása. A támogatás elsősorban a Zala Termálvölgye egészét átfogó együttműködések fejlesztését célozza. Az együttműködések generálása segíti a térségi szemlélet és a társadalmi kohézió megerősödését.” Megoldási javaslat ▪„A projektek indításától számított harmadik év végére legalább 2 az egész térséget átfogó fejlesztés (pl. kiadvány) valósul meg. A közös fellépés eredményeként a térség versenyképessége erősödik, nő a helyi gazdasági szereplők jövedelmezősége, a térség imázsa pozitívan változik. A közös marketing tevékenységeknek, az egységes megjelenésnek köszönhetően a Zala Termálvölgye hazai ismertsége növekszik. A megalapozott együttműködések továbbgyűrűző hatásaként a közös tevékenységek más források felhasználásával történő folytatására számítunk.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Gazdaságfejlesztési szervezetek” Fejlesztési téma

85 84 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Oktatás fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„A térségi falvakban álló, funkció nélküli épületek felújításának, lakhatóvá tételének, azaz ún. „fecskeházak” kialakításának támogatása, a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok letelepedésének segítése céljából. A cél elsősorban olyan értelmiségi fiatalok lakáshoz jutásának segítése, akik felvállalják az innovatív kezdeményezések elindítását a térségben.” Megoldási javaslat ▪„A fejlesztés eredményeképpen, a kialakításra kerülő legalább 4 db „fecskeház” 90%-os kihasználtságára és legalább 8 fiatal letelepedésére számítunk a projektek indításától számított második év végére. A felsőfokú végzettségű fiatalok hozzájárulnak a falvak megújulásához, fennmaradásához. Ezzel a megoldással csökkenthető a népességfogyás, erősíthető a térségi kohézió.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

86 85 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Oktatás fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„Olyan foglalkoztatási programok hátterének megteremtése, amelyek új innovatív megoldások alkalmazásával biztosítja a hátrányos helyzetű személyek (pl. tartós munkanélküliek, nők, romák, megváltozott munkaképességűek) foglalkoztatását, és biztosítja az egyéb programokhoz való kapcsolódást (pl. településkép javítása, épületek felújítása). A program a foglalkoztatás infrastrukturális hátterének megteremtését célozza pl. gépek, eszközök beszerzése, a foglalkoztatáshoz szükséges szociális létesítmények elkészítése, egyéb fejlesztések megvalósítása. A beruházások támogatásánál előnyt élveznek a leghátrányosabb helyzetű települések, illetve azok a települések, ahol kiemelkedően magas a roma nemzetiségűek, és a női munkanélküliek száma.” Megoldási javaslat ▪„A települések épületeinek, környezetének karbantartása, szépülő faluképet, eredményez. A fejlesztésnek köszönhetően a beszerzett eszközök, legalább 20 fő hátrányos helyzetű munkanélküli foglalkoztatási feltételeit javítják a projektek indításától számított második év végére. Továbbá a korszerű eszközök alkalmazásával az elvégzett munka hatékonyságának jelentős növekedésére is számítunk, amelynek a projektek indításától számított négy éven belül tovagyűrűző hatásai lehetnek (pl. növekvő esély az elsődleges munkaerőpiacra, való visszatérésre).” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

87 86 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Oktatás fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„Természeti és történelmi látnivalók bemutatását elősegítő, már meglévő útvonal mentén új pihenőhelyek létesítésének (pl. kilátó, pad, asztal, esőbeálló), a meglévők felújításának; a látnivalók közvetlen környezete rehabilitációjának (pl. növénytelepítés, parkosítás, tereprendezés) támogatása; a természeti és történelmi tájkép, valamint az azt alkotó táji elemek kialakítása, állapotának javítása céljából.” Megoldási javaslat ▪„A fejlesztések következményeképpen a túraútvonalakat használó turisták számának 100%-os emelkedésére, az útvonalakhoz kötődő szervezett túrák számának 50%-os növekedésére számítunk a projekt indításától számított második év végére. A több látnivalót, élményt kínáló útvonalaknak köszönhetően növekednek a térségi idegenforgalmi bevételek, melyekből alapot képezhetnek a fenntartók a fejlesztések állagmegóvására, fejlesztésére, így biztosítva a gazdaságos működést hosszabb távon.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Természeti adottságok”

88 87 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Oktatás fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„A már létező fesztiválokra és egyéb eseményekre épített rendezvénysorozatok, kiemelkedő turisztikai vonzerővel bíró rendezvények létrehozásának és az azt segítő marketingnek a támogatása; a rendezvények hatásfokának javítása, a rendezvényszervezők közötti szoros együttműködés kialakítása, a fesztiválok idegenforgalmi szerepének növelése, illetve a térségi identitástudat kialakulása céljából. A támogatás elsősorban a Zala Termálvölgye egészére kiterjedő rendezvénysorozatok létrehozását célozza, a rendezvényszervezők közötti hosszú távú együttműködések kialakulása céljából. A rendezvények megvalósítása során ösztönözzük az esélyegyenlőség érdekében végzett tevékenységeket (akadálymentesítés, tájékoztatás).” Megoldási javaslat ▪„A helyi adottságokra, hagyományokra és humánerőforrásra építő, egymással hatékony együttműködésben megvalósuló rendezvények következményeképpen, a rendezvények látogatószámának 20%-os növekedésére számítunk a projekt indításától számított második év végére. A projektek eredményeképpen megteremtődik a tapasztalati háttere a rendezvényszervezők közötti munkamegosztásnak, a marketingbeli és egyéb együttműködéseknek. Ez a kapcsolatok fennmaradását eredményezheti a támogatás megszűnését követő években is.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

89 88 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Oktatás fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„Szakmai rendezvények (pl. tanulmányút, konferencia, szakmai találkozók, workshop-ok) szervezésének támogatása; a térség gazdaságának és idegenforgalmának fejlődésében érdekelt szereplők együttműködési készségének javítása céljából. A támogatás elsősorban a Zala Termálvölgye egészét átfogó együttműködések (pl. helyi termelők között) létrejöttét, az ahhoz szükséges szemléletformálást, a párbeszédek elindulását, a máshol alkalmazott jó megoldások megismerését célozza. Az együttműködések generálása segíti a térségi szemlélet és a társadalmi kohézió megerősödését.” Megoldási javaslat ▪„A projektek indításától számított harmadik év végére legalább 50 szervezet, vállalkozás bevonása valósul meg. A rendezvényeknek köszönhetően jelentősen javul az érintettek együttműködési készsége, megteremtődik a feltétele a közös tevékenységek végrehajtásának. A javuló információáramlásnak, egymás megismerésének köszönhetően közvetlenül is létrejönnek új üzleti, szakmai kapcsolatok a térségen belül. A tanulmányutakon szerzett tapasztalatok újszerű, fenntartható egyéni fejlesztések megvalósulását eredményezik.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Gazdaságfejlesztési szervezetek” Fejlesztési téma

90 89 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Oktatás fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„A település környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések (például védelem alatt nem álló közparkok, pihenőhelyek, sétautak, zöld felületek, látvány és használati térelemek kialakítása, fejlesztése) támogatása; a térségi települések vonzerejének fokozása, az életminőség növelése, az elvándorlás, valamint a kedvezőtlen gazdasági és társadalmi tendenciák visszafordítása céljából. A fejlesztések hozzájárulhatnak a hátrányos helyzetű települések felzárkóztatásához.” Megoldási javaslat ▪„A fejlesztések eredményeképpen a térségben kialakított zöldfelületek számának 30%-os növekedésére számítunk a projektek indításától számított második év végére. A településkép javulása hozzájárul a turisták számának növekedéséhez is, amelynek a projektek indításától számított négy éven belül tovagyűrűző hatásai lehetnek (pl. jövedelmezőbb falusi vendéglátás, új vállalkozások). A helyben foglalkoztatott szak- és betanított munkások közreműködésével megvalósuló infrastruktúra fejlesztések hozzájárulnak a foglalkoztatási szint növeléséhez.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

91 90 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Oktatás fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„Tanösvények, tematikus utak, és túraútvonalak kialakításának; a helyi természeti és történelmi értékekről, a környezet védelméről szóló tájékoztató kiadványok készítésének, ill. táblák készítésének és elhelyezésének támogatása; a helyi identitás fejlesztése és megőrzése; a környezeti tudatosság erősítése céljából.” Megoldási javaslat ▪„A támogatásoknak köszönhetően legalább 8 tanösvény ill. kiadvány elkészülésére számítunk a projektek indításától számított második év végére. Az információs anyagok megjelenésével a környezettudatosság és az identitástudat erősödésére számítunk a térségben, aminek a projektek indításától számított öt éven belül tovagyűrűző hatásai lehetnek (illegális hulladéklerakók számának csökkenése). Legfontosabb eredményként azt várjuk a tevékenységek megvalósulásától, hogy a környezeti és természeti szempontoknak megfelelő gondolkodás társadalmiasul.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma

92 91 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Oktatás fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Egy megfelelően kiépített felnőttképzési központ kialakítása – régi épület új funkcióval való ellátásával - ill. mobil oktatási segédeszközök, felszerelések beszerzésének (pl. asztali és hordozható számítógépek, projektor) támogatása a helyi szükségleteknek megfelelő képzések, előadások infrastrukturális hátterének biztosítása céljából. A támogatás célja az, hogy a lakóhelyhez közel megszervezett képzéseken azok is részt tudjanak venni, akik eddig a közlekedés nehézségei miatt erre képtelenek voltak. A központ kialakításához szükséges azoknak a szervezeteknek az összefogása, amelyek konzorciumi megállapodás keretében biztosítani tudják a képzések szervezését, és lebonyolítását.” Megoldási javaslat ▪„A fejlesztések eredményeként legalább 5 képzés, 5 előadás, 5 tanácskozás megrendezésére számítunk évente. A létrejött infrastruktúrát legalább 100 ember veszi igénybe a projektek indításától számított második év végére. A fejlesztés hozzájárul a térség humánerőforrás igényének fenntartható, hosszú távú biztosításához.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma 10

93 92 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

94 93 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/48 Kód: NyD-22-SzF-B-08 Sorszám: 4050 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Gazdaságfejlesztés, különös tekintettel a Zala Termálvölgye turizmusára Intézkedés: Idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A térség nemzetközi szinten is jelentős turisztikai vonzerővel rendelkezik (pl. hévízi tó), amelynek köszönhetően jelentős számú vendég tartózkodik a térségben. A térségnek - táji-, épített és kulturális értékei révén – kitűnő adottságai vannak az öko-, kerékpáros-, kulturális- és az örökségturizmus területén. A kerékpáros turizmus fejlődését akadályozza, hogy a térség több útszakaszán a forgalom miatt nem biztonságos a közlekedés. Probléma/ lehetőség ▪Kerékpáros közlekedés feltételeinek javításával, fejlődésnek indulhat a kerékpáros turizmus a térségben. Ez a programlehetőség kitűnően kiegészítheti a fejlett gyógy-, és termálturizmust, hiszen a többnyire hosszabb időre érkező vendégek számára kitűnő alternatív programot jelenthet az öko és aktív turizmus. Ráadásul a kerékpáros közlekedés fejlesztése növelheti a helyi munkaerő mobilitását, a lakosság komfortját is. Megoldási javaslat ▪Új kerékpárutak, a hozzá kapcsolódó alépítmények és kiegészítő felszerelések építésének támogatása, a nagy forgalommal terhelt belterületi, illetve négy- és ötszámjegyű utak, külterületi útszakaszok mentén történő biztonságos kerékpározási lehetőség megteremtése céljából. Az elkészült kerékpárutak összekötik a településeket, erősítik a települések közötti kapcsolatokat, ezzel együtt a társadalmi kohéziót. A kerékpárutak létezése újabb szolgáltatások bevezetését eredményezheti, amely segíti a kistelepülések felzárkóztatását. ▪A fejlesztéseknek köszönhetően az újonnan épített kerékpárutak hossza 20 km-el növekszik a projektek indításától számított 2 éven belül. A kerékpárutaknak köszönhetően fejlődik a kerékpáros turizmus és csökken kerékpáros balesetek száma, új célcsoportok figyelme irányul a térség egésze felé. A kerékpáros célcsoport jellemzően érzékenyebb a természetvédelem, környezetterhelés problémáira, ezáltal a fenntartható turizmus fejlesztés eszközeként lehet támogatni a tervezett tevékenységeket.

95 94 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága1440000 EUR 1800000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Almásháza, Alsópáhok, Batyk, Cserszegtomaj, Döbröce, Dötk, Felsőpáhok, Hévíz, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Nemesbük, Óhíd, Pakod, Rezi, Sármellék, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Szentgyörgyvár, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaköveskút, Zalaszentgrót, Zalaszentlászló, Zalavég ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪NYDOP - 4. prioritás - Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 1/48 Kód: NyD-22-SzF-B-08 Sorszám: 4050

96 95 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/48 Kód: NyD-22-GF-A-04 Sorszám: 196 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Gazdaságfejlesztés, különös tekintettel a Zala Termálvölgye turizmusára Intézkedés: Idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térség fejlett gyógy- és termálturizmussal (pl. Hévíz, Kehidakustány) rendelkezik, amelynek köszönhetően jelentős számú vendég tartózkodik a térségben. A térség kisebb településein dinamikusan fejlődik a falusi-, agro- és ökoturizmus. A települések programkínálatában kiemelkedő jelentőségűek a Balaton-felvidéki és a Zalai borvidék borosgazdái, a lovardák. Jó adottságai vannak a vadász-, horgász- illetve bakancsos turizmusnak is. Probléma/ lehetőség ▪A minőségi agro- és ökoturizmus megfelelő kiegészítő programkínálatot jelenthet a fejlett egészségturizmus mellett. Az így létrejövő, több célcsoport igényeinek is megfelelő kínálat hozzájárulhat ahhoz, hogy a térségi idegenforgalom dinamikus fejlődésnek induljon. Az új programok révén az eddig háttérbe szoruló, leszakadó kistelepülések is közvetlenül profitálhatnak a turizmus fellendüléséből. Megoldási javaslat ▪Agro- és ökoturisztikai fejlesztések (pl. lovas-, vadász-, erdei-, horgász-, borturisztikai, kapcsolódó gasztronómiai szolgáltatások) támogatása; a szálláshelyhez nem feltétlenül kötött – a térségi települések természeti erőforrásaira, mezőgazdasági, erdő-, vad-, és halgazdálkodási adottságaira, közösségi-kulturális és gasztronómiai örökségekre, mint turisztikai vonzerőre épülő minőségi és komplex szolgáltatások kiépítése céljából. A támogatásoknál fontos szempont, hogy a fejlesztések szem előtt tartsák a környezeti terhelés mérséklését, az érzékeny természeti környezet megóvását. ▪A fejlesztéseknek köszönhetően a térségbe látogató turisták átlagos tartózkodási ideje 0,2 nappal növekszik a projektek indításától számított 3 éven belül. Továbbá az idegenforgalmi központokon kívüli programlehetőségek bővülésével a kistelepüléseken megforduló turisták számának emelkedésére is számítunk, amelynek a projektek indításától számított négy éven belül tovagyűrűző hatásai lehetnek (pl. szépülő lakókörnyezet, több munkahely, magasabb életminőség).

97 96 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága400000 EUR 740000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 65% 100% 65% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma14 db ▪Almásháza, Alsópáhok, Batyk, Cserszegtomaj, Döbröce, Dötk, Felsőpáhok, Hévíz, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Nemesbük, Óhíd, Pakod, Rezi, Sármellék, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Szentgyörgyvár, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaköveskút, Zalaszentgrót, Zalaszentlászló, Zalavég ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 2/48 Kód: NyD-22-GF-A-04 Sorszám: 196

98 97 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/48 Kód: NyD-22-GF-B-06 Sorszám: 4045 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Gazdaságfejlesztés, különös tekintettel a Zala Termálvölgye turizmusára Intézkedés: Idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térség nemzetközi szinten is jelentős turisztikai vonzerővel rendelkezik (pl. hévízi tó, a Balaton közelsége), amelynek köszönhetően jelentős számú vendég tartózkodik a térségben. A térségnek - táji-, épített és kulturális értékei révén – kitűnő adottságai vannak az öko-, kerékpáros-, kulturális- és az örökségturizmus területén. Ezeknek a programoknak azonban a térség idegenforgalmi kínálatában betöltött szerepük - a gyógy és termálturizmushoz, valamint a lehetőségekhez képest - nem jelentős. Probléma/ lehetőség ▪A minőségi öko- és aktívturizmus megfelelő kiegészítő programkínálatot jelenthet a fejlett egészségturizmus mellett. Ráadásul ezek önálló termékként is jelentős vonzerőt gyakorolhatnak. Az idegenforgalom pozitív hatásai a térségben eddig csak néhány településre (pl. Hévíz) összpontosultak. A fejlesztések hatására bevonásra kerülhetnek a fejletlenebb települések is. Megoldási javaslat ▪Kerékpárútszakaszok kiépítésének, kitáblázásának; természetvédelmi területek látogathatóságát elősegítő fejlesztéseknek; téma-, kaland- és szabadidőparkok kialakításának; fürdési és evezési célú vízi turizmus fejlesztésének; turisztikai célú vasúti mellékvonalak fejlesztésének; valamint a borturizmushoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésének támogatása; tájegységi, öko- és aktív turisztikai programcsomagok kialakítása céljából. A beruházások lehetőséget teremtenek a háttértelepülések fejlesztésére, új munkahelyek létrehozására, a meglévő kapacitások erősítésére, és a szolgáltatások együttműködésére. A létrehozandó új munkahelyek javítják a fiatalok, nők, értelmiségi munkanélküliek elhelyezkedési esélyeit. ▪A fejlesztéseknek köszönhetően a térségbe látogató turisták átlagos tartózkodási ideje 0,2 nappal növekszik a projektek indításától számított 3 éven belül. Továbbá az idegenforgalmi központokon kívüli programlehetőségek bővülésével a kistelepüléseken megforduló turisták számának emelkedésére is számítunk. A környezeti terhelés mérséklését szem előtt tartó fejlesztések hozzájárulnak az érzékeny természeti környezet megóvásához és fenntartható hasznosításához.

99 98 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága240000 EUR 480000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Almásháza, Alsópáhok, Batyk, Cserszegtomaj, Döbröce, Dötk, Felsőpáhok, Hévíz, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Nemesbük, Óhíd, Pakod, Rezi, Sármellék, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Szentgyörgyvár, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaköveskút, Zalaszentgrót, Zalaszentlászló, Zalavég ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪NYDOP - 2. prioritás - Turizmusfejlesztés (Pannon örökség megújítása) Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 3/48 Kód: NyD-22-GF-B-06 Sorszám: 4045

100 99 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/48 Kód: NyD-22-GF-B-07 Sorszám: 4046 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Gazdaságfejlesztés, különös tekintettel a Zala Termálvölgye turizmusára Intézkedés: Idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térség nemzetközi szinten is jelentős turisztikai vonzerővel rendelkezik (pl. hévízi tó), amelynek köszönhetően jelentős számú vendég tartózkodik a térségben. Az egy főre jutó vendégéjszakák száma a magas kategóriájú szálláshelyeken 3201 százalékponttal, az alacsonyabb kategóriájú szállások száma 550 százalékponttal magasabb az országos átlagnál. Az Akciócsoport elnevezésében (Zala Termálvölgye) is tükröződik az a tény, hogy a térségünk fejlett gyógy- és termálturizmussal rendelkezik. Probléma/ lehetőség ▪A térség idegenforgalmának egyik fő vonzerejét a meglévő fürdők jelentik (pl. Kehidakustány, Zalaszentgrót). A hazai turisztikai piacon való versenyképességünk megőrzése érdekében szükséges a már meglévő, de hiányos szolgáltatási struktúrával bíró gyógy- és termálfürdőkben a célcsoport specifikus gyógyászati szolgáltatások és azok színvonalát emelő, a fürdők környezetének minőségi fejlesztése. Megoldási javaslat ▪A termál- és gyógyfürdők szolgáltatási színvonala fejlesztésének, fedett területei növelésének (pl. öltözők, napozók, kezelő helyiségek, fedett medencék) és kiegészítő szolgáltatásai fejlesztésének (pl. masszázs, szauna, gőzfürdő, szolárium, kozmetika) támogatása, a meglévő fürdők versenyképességének, vonzerejének növelése céljából. A fejlesztések hozzájárulnak a foglalkoztatottsági szint növeléséhez, amely elsősorban a fiatalok, és a nők számára teremt munkalehetőséget. ▪A gyógy- és termálfürdők színvonalának emelkedésével a térségbe látogató turisták számának növekedésére számítunk. A fejlesztéseknek köszönhetően a fürdőkbe belépőjegyet váltó vendégek átlagos száma 15%-kal növekszik a projektek indításától számított 3 éven belül.

101 100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága72000 EUR 240000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Kehidakustány, Zalaszentgrót ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪NYDOP - 2. prioritás - Turizmusfejlesztés (Pannon örökség megújítása) Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 4/48 Kód: NyD-22-GF-B-07 Sorszám: 4046

102 101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/48 Kód: NyD-22-GF-B-05 Sorszám: 4040 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Gazdaságfejlesztés, különös tekintettel a Zala Termálvölgye turizmusára Intézkedés: Szálláshelyfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térségben országos szinten is kiemelkedő szálláshely kapacitás van. Az egy főre jutó magas kategóriájú szálláshelyek száma 1864 százalékponttal, az alacsonyabb kategóriájú szállások száma 530 százalékponttal magasabb az országos átlagnál. A kereskedelmi szálláshelyek egy-egy településre összpontosulva jelennek meg a térségben (pl. Hévíz, Kehidakustány). A térség egyes részein (pl. Zalaszentgrót) az idegenforgalom továbbfejlődésének akadályát jelenti a szálláshelyek hiánya. Probléma/ lehetőség ▪A kereskedelmi szálláshelyek minőségi fejlesztésével, szolgáltatásainak bővítésével, a szálláskapacitás bővítésével növelhető a térségbe látogató turisták száma. A fejlett idegenforgalmi központokon kívüli szálláshely-létesítés hozzájárulhat a hátrányos helyzetű kistelepülések felzárkózásához. A turisztikai bevétel erősíti a helyi gazdaságot, így hozzájárul az életszínvonal javításához. Megoldási javaslat ▪Új kereskedelmi szálláshelyek létrehozásának, a meglévők minőségi fejlesztésének (pl. bővítés, átalakítás, szolgáltatások fejlesztése) támogatása; a keresleti igényeknek megfelelő térségi szálláshely-kapacitás kialakulása céljából. Az új szálláshelyek létrehozása különösen a fiatalok, nők munkavállalási lehetőségeit bővíti. A támogatás során ösztönözni kívánjuk a helyi termékek értékesítési – promóciós csatornáinak kiszélesítését, így a bevont kereskedelmi szálláshely tulajdonosai egyben információs partnerekként is segítik a gazdaságfejlesztés további tervezett tevékenységeinek megvalósulását. ▪A fejlesztések eredményeképpen a támogatásból fejlesztett kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 15%-kal növekszik a projektek indításától számított harmadik év végére.

103 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága1000000 EUR 3333333 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Almásháza, Alsópáhok, Batyk, Cserszegtomaj, Döbröce, Dötk, Felsőpáhok, Hévíz, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Nemesbük, Óhíd, Pakod, Rezi, Sármellék, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Szentgyörgyvár, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaköveskút, Zalaszentgrót, Zalaszentlászló, Zalavég ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪NYDOP - 2. prioritás - Turizmusfejlesztés (Pannon örökség megújítása) Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 5/48 Kód: NyD-22-GF-B-05 Sorszám: 4040

104 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/48 Kód: NyD-22-GF-A-05 Sorszám: 197 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Gazdaságfejlesztés, különös tekintettel a Zala Termálvölgye turizmusára Intézkedés: Szálláshelyfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térségben az egy főre jutó magas kategóriájú szálláshelyek száma 1864 százalékponttal, az alacsonyabb kategóriájú szállások száma 530 százalékponttal magasabb az országos átlagnál. A fejlett termál- és gyógyturizmust kiegészítő, főként a hátrányos helyzetű településeken jelen lévő falusi-, öko- és aktívturizmus az utóbbi években dinamikus fejlődésen ment keresztül. Az ifjúsági turizmus eddig ugyan csak pár településen volt jelen, de az adottságai megvannak a térségben (pl. tanösvények, túraútvonalak, erdei iskolák). Probléma/ lehetőség ▪A térség idegenforgalmi kínálatába (pl. Kovácsi hegy, Kis-Balaton, termálfürdők) remekül illeszkedik az ifjúsági turizmus. Az ennek a célcsoportnak nyújtandó szolgáltatások bővíthetik a hátrányos helyzetű kistelepülések munkalehetőségeit, a fejlődő turizmus hozzájárulhat az életszínvonal növekedéséhez, a vidéki örökség megőrzéséhez, és segítheti a fiatalok letelepedését ösztönző „hazatérés” programot. Megoldási javaslat ▪Az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek (gyermek- és ifjúsági tábor, telepített sátortábor, turistaház) és kapcsolódó szolgáltatások kialakításának, már működő egységek bővítésének, korszerűsítésének, akadálymentesítésének, és szolgáltatásai fejlesztésének támogatása. A kivitelezés során a helyi alapanyag és helyi munkaerő alkalmazását ösztönözzük, ami hozzájárul az ökoszociális feltételek javításához. A fejlesztések révén bővülnek a térségben élő nők, fiatalok munkalehetőségei. A szálláshelyek (programjaik révén) jelentősen hozzájárulnak a fiatalok környezetvédelmi szemléletének fejlődéséhez. ▪A fejlesztések eredményeképpen az ifjúsági turizmussal foglalkozó magánszálláshelyek számának 10%-os növekedésére, valamint a magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 15%-os emelkedésére számítunk a projektek indításától számított második év végére. A szálláshelyek térségi turisztikai kínálatba való illeszkedése garantálja a fejlesztések gazdasági fenntarthatóságát.

105 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága250000 EUR 405000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 65% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db ▪Almásháza, Alsópáhok, Batyk, Cserszegtomaj, Döbröce, Dötk, Felsőpáhok, Hévíz, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Nemesbük, Óhíd, Pakod, Rezi, Sármellék, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Szentgyörgyvár, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaköveskút, Zalaszentgrót, Zalaszentlászló, Zalavég ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 6/48 Kód: NyD-22-GF-A-05 Sorszám: 197

106 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/48 Kód: NyD-22-GF-A-07 Sorszám: 199 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Gazdaságfejlesztés, különös tekintettel a Zala Termálvölgye turizmusára Intézkedés: Szálláshelyfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térségben országos szinten is kiemelkedő szálláshely kapacitás van. Az egy főre jutó magas kategóriájú szálláshelyek száma 1864 százalékponttal, az alacsonyabb kategóriájú szállások száma 530 százalékponttal magasabb az országos átlagnál. A fejlett termálturizmust kiegészítő, főként a hátrányos helyzetű településeken jelen lévő falusi turizmus az utóbbi években dinamikus fejlődésen ment keresztül. Ugyanakkor a falusi szálláshelyek jelentős részére a viszonylag alacsony szolgáltatási színvonal, illetve szerény kapacitáskihasználtság jellemző. Probléma/ lehetőség ▪A meglévő gyógy- és termálturizmushoz szorosan kapcsolódó falusi turizmus fejlesztése jelentős mértékben hozzájárulhat a hátrányos helyzetű kistelepülések felzárkózásához, hiszen mindez javuló életszínvonalat, szépülő településképet, megőrzött épített és természeti örökségeket jelenthet. A turisztikai bevétel erősíti a helyi gazdaságot, így hozzájárul az aprófalvak gazdasági hátrányainak enyhítéséhez. Megoldási javaslat ▪A falusi turizmushoz kapcsolódó (nem kereskedelmi) minőségi magánszálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakításának, már működő szálláshelyek bővítésének, korszerűsítésének, akadálymentesítésének, szolgáltatásai fejlesztésének támogatása. A minőségi szálláshelyek fejlesztése hozzájárul a meglévő munkahelyek megőrzéséhez, új munkahelyek létrehozásához, amely elsősorban a térségben élő nők számára nyújt foglalkoztatási lehetőséget. A szálláshelyek fejlesztését abban a formában szeretnénk ösztönözni, hogy az a helyi termékek értékesítési pontjaként is tudjon funkcionálni, így a gazdaságossági és fenntarthatósági kritériumok egymást erősíthetik. ▪A fejlesztések eredményeképpen a falusi turizmussal foglalkozó magánszálláshelyek számának 5%-os bővülésére, valamint a magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 10%-os növekedésére számítunk a projektek indításától számított 2. év végére. Továbbá a szálláshely-kapacitás növekedésével a településeken megforduló turisták számának emelkedésére is számítunk, amelynek a projektek indításától számított négy éven belül tovagyűrűző hatásai lehetnek (pl. szépülő lakókörnyezet, új turisztikai szolgáltatók).

107 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága250000 EUR 405000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 65% 0% 65% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma11 db ▪Almásháza, Alsópáhok, Batyk, Cserszegtomaj, Döbröce, Dötk, Felsőpáhok, Hévíz, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Nemesbük, Óhíd, Pakod, Rezi, Sármellék, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Szentgyörgyvár, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaköveskút, Zalaszentgrót, Zalaszentlászló, Zalavég ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 7/48 Kód: NyD-22-GF-A-07 Sorszám: 199

108 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/48 Kód: NyD-22-GF-A-06 Sorszám: 198 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Gazdaságfejlesztés, különös tekintettel a Zala Termálvölgye turizmusára Intézkedés: Szálláshelyfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térségben országos szinten is kiemelkedő szálláshely kapacitás van. A fejlett termál- és gyógyturizmust kiegészítő, főként a hátrányos helyzetű településeken jelen lévő falusi-, öko és aktívturizmus az utóbbi években dinamikus fejlődésen ment keresztül. Az ifjúsági turizmus eddig ugyan csak az 5 leghátrányosabb helyzetű települések közül egyen (Döbröce) volt jelen, de az adottságai megvannak a mikrotérségben (pl. tanösvények, túraútvonalak, erdei iskola) és e terület jelentős fejlődés előtt állhat. Probléma/ lehetőség ▪A mikrotérség idegenforgalmi kínálatába (pl. Kovácsi hegy, vindornyai láp) nagyon jól illeszkedik az ifjúsági turizmus. Az ennek a célcsoportnak nyújtandó szolgáltatások bővíthetik a leghátrányosabb helyzetű települések munkalehetőségeit, a fejlődő turizmus hozzájárulhat az életszínvonal növekedéséhez, a vidéki örökség megőrzéséhez. Megoldási javaslat ▪Az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek (gyermek- és ifjúsági tábor, telepített sátortábor, turistaház) és kapcsolódó szolgáltatások kialakításának, már működő egységek bővítésének, korszerűsítésének, akadálymentesítésének, és szolgáltatásai fejlesztésének támogatása. A kivitelezés során a helyi alapanyag és helyi munkaerő alkalmazását ösztönözzük, ami hozzájárul az ökoszociális feltételek javításához. A fejlesztések révén bővülnek a térségben élő nők, fiatalok munkalehetőségei. A szálláshelyek (programjaik révén) jelentősen hozzájárulnak a fiatalok környezetvédelmi szemléletének fejlődéséhez. ▪A fejlesztések eredményeképpen az ifjúsági turizmussal foglalkozó magánszálláshelyek kapacitásának 20%-os növekedésére, valamint a magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 30%-os növekedésére számítunk a projektek indításától számított második év végére. A szálláshelyek térségi turisztikai kínálatba való illeszkedése garantálja a fejlesztések gazdasági fenntarthatóságát.

109 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret104998 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága104998 EUR 161535 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 65% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db ▪Döbröce, Kisgörbő, Nagygörbő, Szalapa, Vindornyaszőlős ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 8/48 Kód: NyD-22-GF-A-06 Sorszám: 198

110 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/48 Kód: NyD-22-GF-2-01 Sorszám: 191 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Gazdaságfejlesztés, különös tekintettel a Zala Termálvölgye turizmusára Intézkedés: Vállalkozásfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térségben számos olyan gazdasági terület van (pl. helyi termékek előállítása) és helyi szolgáltatás (pl. helyi termékek értékesítése) van, amelyre ugyan van fizetőképes kereslet, de fejlesztésére a jelenlegi pályázati konstrukciók (ÚMVP I., II., III., ill. ÚMFT) nem nyújthatnak támogatást. A már létező vállalkozási tevékenységek mellett több olyan újszerű, "LEADER- szerű" fejlesztési elképzelés is napvilágot látott a térségben, amely ugyan fontosak lehetnek a helyi gazdaság fejlesztése szempontjából, de jelenleg nem illeszkedik egyik pályázati konstrukcióhoz sem. Probléma/ lehetőség ▪A helyi gazdaság fejlesztése hozzájárulhat az új munkahelyek számának növekedéséhez. A megnövekedett jövedelmek az eddig leszakadó falvakban csökkenthetnék a szociális és gazdasági hátrányokat okozó inaktivitást, munkanélküliséget. Megoldási javaslat ▪Műszaki, technológiai és infrastrukturális beruházások és egyéb innovatív fejlesztések támogatása, a helyi termékek és szolgáltatások fejlesztése, értékesítése céljából. Azok a helyi projektek finanszírozhatóak, amelyeket az ÚMVP I., II. III. tengelye ill. az ÚMFT Operatív Programjai nem támogatnak. A fejlesztéseknek köszönhetően erősödik a vállalkozások verseny-, jövedelemtermelő- és foglalkoztatási képessége. A támogatás során előnyben részesülnek a környezetkímélő technológiákat alkalmazó fejlesztések. ▪A fejlesztések következményeképpen a mikrotérségben az érintett vállalkozások jövedelmének legalább 10%-os növekedésére, legalább 3 új munkahely létrejöttére számítunk a projektek indításától számított két éven belül. Továbbá például a helyi termékek minőségének javulásával a terméket előállító vállalkozók idegenforgalmi szerepének erősödésére is számítunk, amelynek a projektek indításától számított négy éven belül tovagyűrűző hatásai lehetnek (pl. bemutatóház kialakítása). Az adott térséghez köthető termékek erősítik a helyi lakosok identitástudatát.

111 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága365878 EUR 590000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 65% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db ▪Almásháza, Alsópáhok, Batyk, Cserszegtomaj, Döbröce, Dötk, Felsőpáhok, Hévíz, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Nemesbük, Óhíd, Pakod, Rezi, Sármellék, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Szentgyörgyvár, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaköveskút, Zalaszentgrót, Zalaszentlászló, Zalavég ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 9/48 Kód: NyD-22-GF-2-01 Sorszám: 191

112 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/48 Kód: NyD-22-GF-A-01 Sorszám: 193 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Gazdaságfejlesztés, különös tekintettel a Zala Termálvölgye turizmusára Intézkedés: Vállalkozásfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térség néhány településén (pl. Hévíz), főként az idegenforgalomnak köszönhetően kiemelkedő a vállalkozások száma, tőkeereje. A hátrányos helyzetű zalaszentgróti térségben alacsony a vállalkozói aktivitás. A működő vállalkozások többsége mikro-vállalkozás, amelyekre az önfoglalkoztatás, a kényszervállalkozás, pályázati inaktivitás, alacsony szintű termelékenység és a tőkehiány jellemző. A helybeli vállalkozások csak kevés munkaerőt képesek foglalkoztatni, a helyi munkaerő kb. 50%-a a térségen kívülre (pl. Zalaegerszeg, Jánosháza) jár dolgozni. Probléma/ lehetőség ▪A mikrovállalkozások jövedelemtermelő és foglalkoztatási szerepének erősítésével, a térségi munkanélküliek, valamint az ingázók száma jelentősen csökkenthető. Új mikrovállalkozások létrehozásának és a meglévők fejlesztésének a támogatásával bővíthető a helyi munkahely kínálat, csökkenthető a szociális és gazdasági hátrányokat eredményező inaktivitás és munkanélküliség. Megoldási javaslat ▪Mikrovállalkozások létrehozásának, illetve működő mikrovállalkozások beruházásainak, műszaki-technológiai fejlesztésének támogatása, a helyi gazdaság jövedelemtermelő és foglalkoztatási képességének növelése céljából. A támogatásnál fontos szempont a lehető legalacsonyabb anyag- és energiafelhasználású technológiák alkalmazása a beruházás során. ▪A fejlesztések következményeképpen a mikrovállalkozások jövedelmezőségének 10%-os növekedésére, legalább 1 új vállalkozás elindulására és 6 munkahely létrejöttére számítunk a projektek indításától számított második év végére. A vállalkozások versenyképességének, anyagi helyzetének javulásával a helyi vállalkozások innovációs képességének erősödésére is számítunk, amelynek a projektek indításától számított öt éven belül tovagyűrűző hatásai lehetnek (pl. új termelési eljárások, speciális szolgáltatások).

113 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága259851 EUR 420000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 65% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db ▪Almásháza, Alsópáhok, Batyk, Cserszegtomaj, Döbröce, Dötk, Felsőpáhok, Hévíz, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Nemesbük, Óhíd, Pakod, Rezi, Sármellék, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Szentgyörgyvár, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaköveskút, Zalaszentgrót, Zalaszentlászló, Zalavég ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 10/48 Kód: NyD-22-GF-A-01 Sorszám: 193

114 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/48 Kód: NyD-22-SzF-B-09 Sorszám: 4106 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Gazdaságfejlesztés, különös tekintettel a Zala Termálvölgye turizmusára Intézkedés: Vállalkozásfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Ipari parkok ▪A térségben két ipari park van. A sármellékit a gyorsan fejlődő FlyBalaton Repülőtér áruszállító tevékenysége; a türjeit pedig a térséget északon érintő Helsinki V. vasúti korridor teszi vonzóvá. A jelentősebb ipari múlttal rendelkező Zalaszentgrót iparterülete fejlesztésével kíván a letelepedni szándékozó vállalatok számára helyet biztosítani. A térségben jelentős számú, szakképzett munkaerő áll rendelkezésre. A munkavállalók nagy része (kb. 50%) jelenleg térségen kívüli településekre jár dolgozni (pl. Zalaegerszeg). Probléma/ lehetőség ▪Az ipari övezetek egy része mára megtelt illetve egyes fejlesztések hiánya (pl. közművesítés) akadályozza a továbblépést. Az ipari parkok és iparterületek fejlesztése hozzájárul a helyben foglalkoztatottak számának emelkedéséhez, az ingázók számának csökkenéséhez. A helyi vállalkozók révén csökken a szociális és gazdasági hátrányokat eredményező inaktivitás és munkanélküliség. Megoldási javaslat ▪Az ipari park címmel rendelkező és nem rendelkező területek ipari telepítésre alkalmassá tételének (infrastrukturális fejlesztések), valamint vállalkozói övezetek kialakításának és az ipari parkok szolgáltatásai fejlesztésének támogatása; a helyi gazdaság élénkítése, vonzó térségi befektetési környezet kialakítása céljából. ▪2013-ig egy iparterület- és egy ipari park fejlesztés várható. A fejlesztéseknek köszönhetően legalább 6 új vállalkozás letelepedésére számítunk ezeken a területeken. Mindez legalább 20 új munkahelyet hozhat létre. A tevékenységek megvalósítása kapcsán kiemelten ösztönözni kívánjuk a térség adottságaihoz, erőforrásaihoz jól illeszkedő környezettechnológiai, „zöld” ipari vállalkozások aktivitását.

115 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága198000 EUR 660000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Sármellék, Türje, Zalaszentgrót ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪NYDOP - 1. prioritás - Regionális gazdaságfejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 11/48 Kód: NyD-22-SzF-B-09 Sorszám: 4106

116 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/48 Kód: NyD-22-GF-A-02 Sorszám: 4100 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Gazdaságfejlesztés, különös tekintettel a Zala Termálvölgye turizmusára Intézkedés: Vállalkozásfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térségben több mezőgazdasági üzem foglalkozik élelmiszeripari alapanyag termelésével. A megtermelt alapanyagok feldolgozás nélkül hagyják el a térséget, ezáltal kevés bevételt jelentve a térségnek. A térségben található feldolgozással foglalkozó üzemek a tőkehiány, az élőmunka alacsony hatékonysága, a korszerűsítés és innováció hiánya miatt nem versenyképesek a hazai, illetve a nemzetközi piacon. Probléma/ lehetőség ▪A termeléssel foglakozó mezőgazdasági üzemek, a feldolgozó üzemek hiánya és távolsága miatt kevesebb jövedelemre tesznek szert termékeik értékesítése során. A feldolgozóüzemek a lehetőségeikhez képest kevésbé járulnak hozzá a térség munkaerejének foglalkoztatásához. Fő probléma, hogy ezek az üzemek önerőből nem képesek elvégezni a továbblépéshez szükséges beruházásokat, fejlesztéseket. Megoldási javaslat ▪Az élelmiszeripari és a nem élelmiszeripari jellegű feldolgozási tevékenységet folytató vállalkozások szerepvállalásának, technikai- műszaki fejlesztésének támogatása; a mezőgazdasági termékek értékének, versenyképességének növelése, a térségi foglalkoztatás bővítése, az élelmezés- és közegészségügy fejlesztése céljából. ▪A fejlesztések következményeképpen a térségben előállított termékek 20%-os értéknövekedésével párhuzamosan 5 új munkahely létrejöttére számítunk a projektek indításától számított két éven belül. A tevékenységek megvalósítása hozzájárul a diverzifikált vidéki termékkínálat bővüléséhez.

117 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága72000 EUR 160000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Almásháza, Alsópáhok, Batyk, Cserszegtomaj, Döbröce, Dötk, Felsőpáhok, Hévíz, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Nemesbük, Óhíd, Pakod, Rezi, Sármellék, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Szentgyörgyvár, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaköveskút, Zalaszentgrót, Zalaszentlászló, Zalavég ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 123 A mezőgazdasági termékek értéknövelése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 12/48 Kód: NyD-22-GF-A-02 Sorszám: 4100

118 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/48 Kód: NyD-22-GF-A-03 Sorszám: 4102 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Gazdaságfejlesztés, különös tekintettel a Zala Termálvölgye turizmusára Intézkedés: Vállalkozásfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪90-es évek előtt a térség kevésbé fejlett részein a megélhetést főként a termelőszövetkezetek és azok ipari melléküzemágai nyújtották. Mára a mezőgazdaság foglalkoztatásban betöltött szerepe is mérséklődött (6%). A mezőgazdasággal foglalkozók kiegészítő tevékenységei (pl. kézművesség, agroturizmus, szociális szolgáltatások, szabadidős tevékenységek) csökkenthetik a mezőgazdaságból származó bevételek ingadozását, illetve a hagyományok megőrzését. Probléma/ lehetőség ▪A térségben az alternatív tevékenységek nagy hagyományokkal bírnak. A mezőgazdaságból élő térségi lakosság keresőképességének javítása, valamint az agrárágazaton kívüli munkahelyek teremtése és megtartása hozzájárulhat a térségi területekről való elvándorlás visszaszorításához és a vidéki életkörülmények javításához. Megoldási javaslat ▪Technológiai fejlesztések; a beruházáshoz kapcsolódó szabadalom, engedély vagy gyártási technológia megvásárlásának; a beruházáshoz kapcsolódó marketingtevékenység; valamint nem élelmiszeripari minőségbiztosítási rendszerek bevezetésének támogatása; a mezőgazdaságból származó jövedelemmel rendelkező háztartások egyéb jövedelemtermelő, termelő és szolgáltató tevékenységeinek, továbbá a helyben előállított termékek piacra vitelének ösztönzése céljából. ▪A fejlesztéseknek köszönhetően legalább 10 új nem mezőgazdasági tevékenység indul el a térségben a projektek indításától számított 3 éven belül. A tevékenységek következtében bővül a térségben a turisták és a helybeliek által igénybe vehető szolgáltatások száma, javul a mezőgazdaságból élő térségi lakosság keresőképessége, nő a megtartott és az új munkahelyek száma.

119 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága63000 EUR 140000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Almásháza, Alsópáhok, Batyk, Cserszegtomaj, Döbröce, Dötk, Felsőpáhok, Hévíz, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Nemesbük, Óhíd, Pakod, Rezi, Sármellék, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Szentgyörgyvár, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaköveskút, Zalaszentgrót, Zalaszentlászló, Zalavég ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 311 A nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 13/48 Kód: NyD-22-GF-A-03 Sorszám: 4102

120 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/48 Kód: NyD-22-GF-B-03 Sorszám: 4103 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Gazdaságfejlesztés, különös tekintettel a Zala Termálvölgye turizmusára Intézkedés: Vállalkozásfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A kkv- szektor térségi eloszlása meglehetősen egyenlőtlen, néhány településen (pl. Hévíz), főként az idegenforgalomnak köszönhetően kiemelkedő a vállalkozások száma és tőkeellátottsága. A Zalaszentgróton és környékén működő kis- és középvállalkozásokra az alacsony tőkeerő, -termelékenység és jövedelemtermelő képesség a jellemző. A térségi vállalatok csak kevés munkaerőt képesek foglalkoztatni, a helyi munkaerő kb. 50%-a a térségen kívülre (pl. Zalaegerszeg, Jánosháza) jár dolgozni. Probléma/ lehetőség ▪A vállalkozói szektor alacsony hatékonyságának, és termelékenységének egyik fő oka, hogy a vállalkozások jelentős hányada technológiailag elavult termelő-berendezésekkel, IKT eszközökkel és alkalmazásokkal rendelkezik és innovatív tevékenységük is alacsony. A helyi vállalatok jövedelemtermelő és foglalkoztatási szerepének erősítésével, a térségi munkanélküliek, valamint az ingázók száma jelentősen csökkenthető. Megoldási javaslat ▪Eszközbeszerzések; infrastrukturális és ingatlan beruházások; gyártási licenc, know-how beszerzések; információs technológia-fejlesztések; marketingeszközök alkalmazásának; tanácsadások igénybevételének stb. támogatása; a térségi kis- és középvállalkozások korszerűsítése és a modernizációt eredményező innovatív eljárások széleskörű alkalmazása, valamint foglalkoztatási képességük növelése céljából. ▪A fejlesztések következményeképpen az érintett vállalatok 10%-os bevétel-növekedésére ill. 5 új munkahely létrejöttére számítunk a projekt indításától számított második év végére. A versenyképesség, jövedelemtermelő képesség javítása elősegíti a vállalkozások hazai piacon való megerősödést és hosszútávon a nemzetközi piacra jutást.

121 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága48000 EUR 160000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Almásháza, Alsópáhok, Batyk, Cserszegtomaj, Döbröce, Dötk, Felsőpáhok, Hévíz, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Nemesbük, Óhíd, Pakod, Rezi, Sármellék, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Szentgyörgyvár, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaköveskút, Zalaszentgrót, Zalaszentlászló, Zalavég ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪GOP - 2. prioritás - A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 14/48 Kód: NyD-22-GF-B-03 Sorszám: 4103

122 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/48 Kód: NyD-22-GF-2-02 Sorszám: 192 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Gazdaságfejlesztés, különös tekintettel a Zala Termálvölgye turizmusára Intézkedés: Vállalkozásfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A mikrotérségben számos olyan gazdasági terület van (pl. helyi termékek előállítása) és helyi szolgáltatás (pl. helyi termékek értékesítése) van, amelyre ugyan van fizetőképes kereslet, de fejlesztésére a jelenlegi pályázati konstrukciók (ÚMVP I., II., III., ill. ÚMFT) nem nyújthatnak támogatást. A már létező vállalkozási tevékenységek mellett több olyan újszerű, "LEADER-szerű" fejlesztési elképzelés is napvilágot látott a térségben, amely ugyan fontosak lehetnek a helyi gazdaság fejlesztése szempontjából, de jelenleg nem illeszkedik egyik pályázati konstrukcióhoz sem. Probléma/ lehetőség ▪A helyi gazdaság fejlesztése hozzájárulhat az új munkahelyek számának növekedéséhez. A megnövekedett jövedelmek az eddig leszakadó falvakban csökkenthetnék a szociális és gazdasági hátrányokat okozó inaktivitást, munkanélküliséget. Megoldási javaslat ▪Műszaki, technológiai és infrastrukturális beruházások és egyéb innovatív fejlesztések támogatása, a helyi termékek és szolgáltatások fejlesztése, értékesítése céljából. Azok a helyi projektek finanszírozhatóak, amelyeket az ÚMVP I., II. III. tengelye ill. az ÚMFT Operatív Programjai nem támogatnak. A fejlesztéseknek köszönhetően erősödik a vállalkozások verseny-, jövedelemtermelő- és foglalkoztatási képessége. A támogatás során előnyben részesülnek a környezetkímélő technológiákat alkalmazó fejlesztések. ▪A fejlesztések következményeképpen a mikrotérségben az érintett vállalkozások jövedelmének legalább 10%-os növekedésére, legalább 1 új munkahely létrejöttére számítunk a projektek indításától számított két éven belül. Továbbá például a helyi termékek minőségének javulásával a terméket előállító vállalkozók idegenforgalmi szerepének erősödésére is számítunk, amelynek a projektek indításától számított négy éven belül tovagyűrűző hatásai lehetnek (pl. bemutatóház kialakítása). Az adott térséghez köthető termékek erősítik a helyi lakosok identitástudatát.

123 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15474 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága15474 EUR 23806 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 65% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Döbröce, Kisgörbő, Nagygörbő, Szalapa, Vindornyaszőlős ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 15/48 Kód: NyD-22-GF-2-02 Sorszám: 192

124 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/48 Kód: NyD-22-GF-B-02 Sorszám: 4095 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Gazdaságfejlesztés, különös tekintettel a Zala Termálvölgye turizmusára Intézkedés: Szervezetfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térségben a vállalkozások, az önkormányzati szféra és a civil szervezetek között már elkezdődött az együttműködés (pl. Zalaszentgróti Foglalkoztatási Paktum). A vállalkozások közötti párbeszédnek, a közös fellépésből származó előnyök kihasználásának is vannak már hagyományai (pl. Zalai Borút Egyesület). A kedvező tapasztalatok ellenére az együttműködések sok esetben még nem váltak önfenntartóvá, támogatás nélkül elhalnának. Probléma/ lehetőség ▪A helyi és térségi fejlesztési kezdeményezések és együttműködések támogatása, új munkahelyeket, a keresletnek megfelelő képzettségű munkaerőt illetve hatékonyabban működő, jövedelmezőbb vállalkozásokat eredményezhet. Megoldási javaslat ▪Új klaszterek létrehozásának, valamint a már meglévők szolgáltatásai fejlesztésének (pl. piackutatás, marketing, képzés, foglalkoztatás) támogatása, a helyi vállalkozások versenyképességének növelése, a felnőttoktatás és a foglalkoztatás fejlesztése céljából. A klaszterek működésének köszönhetően javul a vállalkozások versenyképessége, hatékonyabbá válik a piacon való megjelenés, és új – a vállalkozásokat segítő – szolgáltatások jönnek létre. A klaszterek működése pozitív hatást gyakorolhat a kistelepüléseken élők munkavállalási esélyeire is. ▪A fejlesztéseknek köszönhetően az együttműködésbe bevont vállalkozások, partnerek száma 25 darabbal növekszik a projektek indításától számított 2 éven belül.

125 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR 80000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Almásháza, Alsópáhok, Batyk, Cserszegtomaj, Döbröce, Dötk, Felsőpáhok, Hévíz, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Nemesbük, Óhíd, Pakod, Rezi, Sármellék, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Szentgyörgyvár, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaköveskút, Zalaszentgrót, Zalaszentlászló, Zalavég ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪NYDOP - 1. prioritás - Regionális gazdaságfejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 16/48 Kód: NyD-22-GF-B-02 Sorszám: 4095

126 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/48 Kód: NyD-22-GF-B-04 Sorszám: 194 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Gazdaságfejlesztés, különös tekintettel a Zala Termálvölgye turizmusára Intézkedés: Szervezetfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪Főként a fejlett egészségturizmusnak (pl. Hévíz) köszönhetően a térségben jelentős számú turista van jelen egész évben. A térség épített és természeti értékei (pl. kallósdi kerektemplom, Kovácsi-hegy – sziklafolyosó), jelentős számú turisztikai szolgáltató (pl. szállodák, borosgazdák, lovardák), a rendezvények (pl. bornapok) azonban nem tudják megfelelően erősíteni egymást, mert nem működik megfelelően a szakmai alapú koordináció, nincs együttműködés. Probléma/ lehetőség ▪Ahhoz, hogy a térség turisztikai kínálata versenyképes legyen, rugalmasan kell reagálnia a mikro- és makrokörnyezeti tényezők változásaira, erősíteni kell a térségi együttműködés kultúráját. Az érdekek szoros kapcsolatán alapuló, a nonprofit és a piaci elvek mentén történő együttműködésekkel, hatékony kompetenciákkal rendelkező menedzsment kiépítésével a térség idegenforgalma jelentős fejlődésen mehetne keresztül. Megoldási javaslat ▪Helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek létrehozásának, fejlesztésének (pl. szervezet infrastrukturális hátterének fejlesztése, szervezetfejlesztés, informatikai rendszer kialakítása, szakmai program megvalósítása) támogatása, a térségi idegenforgalom versenyképességének fejlesztése céljából. A desztináció menedzsment esélyt teremt mindazon szervezetek/vállalkozások számára, amelyek az együttműködés lehetőségeit kihasználva egyeztetik programkínálatukat, fejlesztési elképzeléseiket, a piacon való megjelenésüket. Ez az együttműködés biztosítja a társadalmi, gazdasági fenntarthatóságot, de a program hozzájárul a térségi kohézió erősítéséhez is. ▪A menedzsment működtetésének eredményeképpen a térségbe látogató turisták száma 10%-kal növekszik a projektek kezdetétől számított 3 éven belül. A mennyiségi növekedésen kívül az ide látogatók összetételének szerkezetében kedvező változásként predesztináljuk, hogy a vendégkör ökotudatos, kulturális programokra nyitott, jó egzisztenciális helyzettel rendelkezik és szabadidejének eltöltésére, a programok megválasztására igényes.

127 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR 80000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Almásháza, Alsópáhok, Batyk, Cserszegtomaj, Döbröce, Dötk, Felsőpáhok, Hévíz, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Nemesbük, Óhíd, Pakod, Rezi, Sármellék, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Szentgyörgyvár, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaköveskút, Zalaszentgrót, Zalaszentlászló, Zalavég ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪NYDOP - 2. prioritás - Turizmusfejlesztés (Pannon örökség megújítása) Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 17/48 Kód: NyD-22-GF-B-04 Sorszám: 194

128 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/48 Kód: NyD-22-SzF-B-15 Sorszám: 4146 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Élhető települések a Zala Termálvölgyében Intézkedés: Települések infrastruktúrális fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség két városi rangú településén (Hévíz, Zalaszentgrót) egyaránt szükséges a központi területek fejlesztése. Az országos szinten is kiemelkedő idegenforgalommal bíró Hévíz esetében a versenyképesség, a vonzerő fenntartása indokolja az állandó megújulást. A hátrányos helyzetű Zalaszentgrót, a település leromlott részein esedékes fejlesztéseket önerőből képtelen lenne végrehajtani. Zalaszentgrót város csökkenő funkciói, csökkenő lakosságszámmal, a fiatalok elvándorlásával párosulnak. Probléma/ lehetőség ▪Vonzó települési környezet kialakításával javulnak az életkörülmények. A vállalkozások működési környezetében minőségi változás állhat be, hozzájárulva a gazdasági potenciál és a turisztikai lehetőségek jobb kihasználásához. A településszerkezet javításával vonzó élettér alakul ki a fiatalok számára is. Mindkét település kistérségi központ, így a beruházások közvetve a környező települések fejlődését is szolgálják. Megoldási javaslat ▪Városközponti területek fejlesztésének, felújításának (pl. gazdasági-, közösségi-, városi funkciókat erősítő tevékenységek, közlekedés fejlesztése, közszféra funkciójának megerősítését szolgáló fejlesztések stb.) támogatása, a térségközponti szerepkört betöltő települések vonzerejének fokozása, az életszínvonal növekedése és a gazdasági megújulás ösztönzése céljából. ▪A fejlesztések eredményeképpen a projekt indítását követő harmadik év végére a támogatással érintett területeken a telephellyel rendelkező vállalkozások bevétele 10%-al nő és a vendégek, valamint az érintett lakosság elégedettsége 50%-al emelkedik a kiinduló értékekhez viszonyítva.

129 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága2600000 EUR 4333333 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Hévíz, Zalaszentgrót ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪NYDOP - 5. prioritás - Helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 18/48 Kód: NyD-22-SzF-B-15 Sorszám: 4146

130 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/48 Kód: NyD-22-SzF-A-14 Sorszám: 930 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Élhető települések a Zala Termálvölgyében Intézkedés: Települések infrastruktúrális fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térség településein a zöldfelületek, parkok, pihenőhelyek elhanyagoltak, nem tükrözik a települések arculatát. Nem szolgálják megfelelőképpen a helyi lakosság és az ideérkező vendégek kényelmét, elvárásait. Sok esetben hiányos az infrastruktúra (pl. nincsenek padok, asztalok, hulladékgyűjtők, táblák, egyéb szükséges térelemek). A meglévő növények a korábbi tervszerűtlen parkosítások eredményeként legtöbbször nem őshonosak, nem illeszkednek a tájba. A szükséges fejlesztéseket a forráshiányos önkormányzatok önerőből képtelenek végrehajtani. Probléma/ lehetőség ▪A településkép esztétikus kialakítása hozzájárulhat ahhoz, hogy az itt élő emberek jól érezzék magukat, kulturált környezetben éljenek és szívesebben maradjanak a térségben. A vonzóbb településkép kialakítása, és gondozása foglalkoztatási lehetőséget jelent, elsősorban a hátrányos helyzetűek számára. Az igényesen kialakított közterületek hozzájárulnak az idegenforgalom fellendüléséhez is. Megoldási javaslat ▪A település környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések (például védelem alatt nem álló közparkok, pihenőhelyek, sétautak, zöld felületek, látvány és használati térelemek kialakítása, fejlesztése) támogatása; a térségi települések vonzerejének fokozása, az életminőség növelése, az elvándorlás, valamint a kedvezőtlen gazdasági és társadalmi tendenciák visszafordítása céljából. A fejlesztések hozzájárulhatnak a hátrányos helyzetű települések felzárkóztatásához. ▪A fejlesztések eredményeképpen a térségben kialakított zöldfelületek számának 30%-os növekedésére számítunk a projektek indításától számított második év végére. A településkép javulása hozzájárul a turisták számának növekedéséhez is, amelynek a projektek indításától számított négy éven belül tovagyűrűző hatásai lehetnek (pl. jövedelmezőbb falusi vendéglátás, új vállalkozások). A helyben foglalkoztatott szak- és betanított munkások közreműködésével megvalósuló infrastruktúra fejlesztések hozzájárulnak a foglalkoztatási szint növeléséhez.

131 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága280000 EUR 310000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma9 db ▪Almásháza, Alsópáhok, Batyk, Cserszegtomaj, Döbröce, Dötk, Felsőpáhok, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Nemesbük, Óhíd, Pakod, Rezi, Sármellék, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Szentgyörgyvár, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaköveskút, Zalaszentlászló, Zalavég ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 19/48 Kód: NyD-22-SzF-A-14 Sorszám: 930

132 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/48 Kód: NyD-22-SzF-A-09 Sorszám: 4140 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Élhető települések a Zala Termálvölgyében Intézkedés: Települések infrastruktúrális fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A lakókörnyezet és a települések általános fizikai állaga egyre romló állapotot mutat. A települések arculata nem egységes, a települések karakterét meghatározó épületek elhanyagoltak, felújításra szorulnak. A szükséges fejlesztéseket az önkormányzatok, civil szerveztek nem képesek önerőből megvalósítani. A kevésbé esztétikus településekről a fiatalok elvándorolnak, és megindul a településrészek lepusztulása. A települések negatív megjelenése rontja az idegenforgalmi szolgáltatások, látványosságok vonzerejét is. Probléma/ lehetőség ▪A vonzóbb településkép kialakításával elérhető, hogy a lakosság szívesebben maradjon a településen, az elvándorlás, a falvak elnéptelenedése megállítható. Az épületek felújításával, az egységes településkép létrehozásával, a helyi épített értékek megőrzésével, a településekre érkező turisták megtalálják számításaikat, így a fejlesztések hozzájárulnak az idegenforgalom fellendüléséhez is. Megoldási javaslat ▪A településeken áthaladó szilárd burkolatú útvonalak mentén fekvő; a települések központját alkotó vagy közvetlenül övező; valamint a helyi turisztikai látványosságokhoz közvetlenül vezető útvonalak mentén fekvő, védelem alatt nem álló épületek külső felújításának támogatása; a térségi települések vonzerejének fokozása, az életminőség növelése, az elvándorlás, valamint a kedvezőtlen gazdasági és társadalmi tendenciák visszafordítása céljából. ▪A térség falvainak 25%-án számítunk épületek megújulására a projektek indítását követő harmadik év végére. Az esztétikus településkép kialakításnak köszönhetően növekszik a turisták száma is az érintett településeken, amely hozzájárul a helyi adóbevételek növekedéséhez. A bővülő forrásokból az önkormányzatok többet fordíthatnak állagmegóvásra, a fenntartható értékmegőrzés biztosítására. Az állagmegóvás majdani munkálatai elsősorban az alacsony iskolai végzettségűek körében jelentenek foglalkoztatás bővülést.

133 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága280000 EUR 300000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma14 db ▪Almásháza, Alsópáhok, Batyk, Cserszegtomaj, Döbröce, Dötk, Felsőpáhok, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Nemesbük, Óhíd, Pakod, Rezi, Sármellék, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Szentgyörgyvár, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaköveskút, Zalaszentlászló, Zalavég ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 20/48 Kód: NyD-22-SzF-A-09 Sorszám: 4140

134 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/48 Kód: NyD-22-SzF-B-10 Sorszám: 4149 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Élhető települések a Zala Termálvölgyében Intézkedés: Települések infrastruktúrális fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság ▪A kistelepülések felében nincs kiépített szennyvízcsatorna vagy más természet közeli eljárással működő szennyvíztisztító. A meglévő hálózatoktól távol eső, és kis lélekszámú településeken jelenleg csak egyedi szennyvíztárolókba kerül a szennyvíz. Ezeknek a tározóknak a többsége nem zárt rendszerű, a szivárgás a talajvízben jelentős ökológiai károkat idéz elő. A szennyvíztisztítók, csatornahálózatok hiánya környezetvédelmi, gazdaságfejlesztési szempontból jelentős problémát okoz. Probléma/ lehetőség ▪A korszerű szennyvízkezelési beruházások megvalósításával (új létesítmények, a meglévő technológiák korszerűsítése) javulhat a környezet- és életminőség, erősödhet a vízbázisok védelme. A lakosság életszínvonala nő, a beruházási körülmények javulásának köszönhetően megélénkülhetnek a különböző fejlesztések, erősödik a térség megtartó ereje. A települések ezeket a fejlesztéseket önerőből nem képesek megvalósítani. Megoldási javaslat ▪A meglévő szennyvízhálózatra történő csatlakozás, természet közeli technológián alapuló szennyvíztisztítók építésének, egyedi zárt szennyvíztárolók létesítésének támogatása, a környezetvédelmi károk mérséklésének, a vízbázisok védelmének, a lakosság életminőségének, a térség népességmegtartó erejének javítása céljából. ▪A fejlesztések eredményeképpen a projekt indítását követő négy éven belül a térség legalább 5 településén megvalósításra kerülnek az adott települési körülmények között gazdasági és környezetvédelmi szempontok szerint legkedvezőbben kiépíthető szennyvízkezelési megoldások. A környezettudatos megoldások révén az ökológiai szemléletű tájgazdálkodás részeként valósulnak meg a fejlesztések.

135 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága262800 EUR 292000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Almásháza, Alsópáhok, Batyk, Döbröce, Dötk, Felsőpáhok, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Nemesbük, Óhíd, Pakod, Rezi, Sármellék, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Szentgyörgyvár, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaköveskút, Zalaszentlászló, Zalavég ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪NYDOP - 4. prioritás - Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 21/48 Kód: NyD-22-SzF-B-10 Sorszám: 4149

136 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/48 Kód: NyD-22-SzF-A-10 Sorszám: 4141 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Élhető települések a Zala Termálvölgyében Intézkedés: Települések infrastruktúrális fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térségi települések bővelkednek kulturális, épített és természeti értékekben. A vidéki területek vonzerejének növelése érdekében szükséges a vidéki épített örökségek megőrzése és bemutatása. A települések nem rendelkeznek elegendő forrással ahhoz, hogy meglévő értékeiket megfelelő módon bemutathassák, megóvják és fejlesszék. A lakosság egyre kevésbé találja meg számításait, jellemző az elvándorlás, az elöregedés, a helyi öntudat hiánya. Probléma/ lehetőség ▪A településeken védelem alatt álló építmények felújítása, rendszeres látogathatóságának biztosítása hozzájárulhat a helyi identitás megőrzéséhez, a települések vonzerejének növeléséhez. Esztétikus településkép kialakításával csökkenthetjük az elvándorlást, így nőhet a települések népességmegtartó ereje. A meglévő kulturális örökségek bemutathatóvá tétele hozzájárul az idegenforgalom fellendüléséhez. Megoldási javaslat ▪Helyi és/vagy országos védelem alatt álló épületek felújításának és rendszeres látogathatóságuk biztosításának támogatása, a települések kulturális értékeinek megőrzése, bemutatása céljából. A támogatás során előnyben részesülnek a megújuló erőforrásokat, környezetbarát technológiákat és anyagokat alkalmazó beruházások. ▪Legalább hat épület megújulására számítunk 2011-ig. Továbbá a településkép javulásával, a látnivalók számának növekedésével a településeken megforduló turisták számának növekedésére is számítunk, amelynek a projektek indításától számított öt éven belül tovagyűrűző hatásai lehetnek (pl. jövedelmezőbb falusi vendéglátás, új vállalkozások). A helyi adóbevételek növeléséhez a fejlesztések áttételesen járulnak hozzá, melyből az önkormányzat külön alapot képezhet az állagmegóvásra, a fenntartható értékmegőrzés biztosítására.

137 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága237596 EUR 250000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma7 db ▪Almásháza, Alsópáhok, Batyk, Cserszegtomaj, Döbröce, Dötk, Felsőpáhok, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Nemesbük, Óhíd, Pakod, Rezi, Sármellék, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Szentgyörgyvár, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaköveskút, Zalaszentlászló, Zalavég ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 22/48 Kód: NyD-22-SzF-A-10 Sorszám: 4141

138 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/48 Kód: NyD-22-SzF-B-16 Sorszám: 4147 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Élhető települések a Zala Termálvölgyében Intézkedés: Települések infrastruktúrális fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térségi települések nagy lemaradásban van a középületek akadálymentesítésének megoldásában. A térségben - főként az egyre nagyobb arányú időskorú lakossággal bíró kistelepüléseken - sürgető feladat a közintézmények fizikai akadálymentesítése. A lakosság alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférésének megoldása fontos feladat az esélyegyenlőség megteremtése szempontjából. A törvényi előírások, és a feladat szükségessége ellenére, a forráshiányos önkormányzatok a legtöbb épületen önerőből nem tudják az átalakításokat elvégezni. Probléma/ lehetőség ▪A középületek (orvosi rendelők, egyéb szociális ellátó intézmények) jelenlegi állapota korlátozza a lakosság jelentős részének a szolgáltatásokhoz való hozzáférését. Az akadálymentesítéssel elérhető, hogy a fogyatékkal élők is teljes körűen igénybe tudják venni a szolgáltatásokat. A fejlesztéseknek köszönhetően javulhat az életminőség, mérséklődhet a kistelepülésen élők hátrányos helyzete. Megoldási javaslat ▪Az önkormányzati felelősségi körbe tartozó intézmények utólagos akadálymentesítésének támogatása, a térségben élők életszínvonalának növelése és a kedvezőtlen társadalmi tendenciák visszafordítása céljából. ▪A középületek akadálymentesítésének következményeképpen a projektek indításától számított második év végére 20%- kal nő azon lakosoknak a száma, akik nehézségek nélkül igénybe tudják venni az alapvető lakossági szolgáltatásokat. Továbbá az életkörülmények javulásával, a településeken élők életminőségének emelkedésére és a térség népességmegtartó erejének növekedésére számítunk.

139 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága58800 EUR 84000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Almásháza, Alsópáhok, Batyk, Cserszegtomaj, Döbröce, Dötk, Felsőpáhok, Hévíz, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Nemesbük, Óhíd, Pakod, Rezi, Sármellék, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Szentgyörgyvár, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaköveskút, Zalaszentgrót, Zalaszentlászló, Zalavég ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪NYDOP - 5. prioritás - Helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 23/48 Kód: NyD-22-SzF-B-16 Sorszám: 4147

140 139 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/48 Kód: NyD-22-SzF-A-15 Sorszám: 931 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Élhető települések a Zala Termálvölgyében Intézkedés: Települések infrastruktúrális fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪Az 5 leghátrányosabb település alkotta mikrotérség településein a zöldfelületek elhanyagoltak, nem illeszkednek a meglévő települési környezethez. Nem szolgálják megfelelőképpen a helyi lakosság és az ideérkező vendégek elvárásait. Sok esetben hiányos az infrastruktúra (pl. nincsenek szemétgyűjtők, padok, asztalok). A meglévő növények a korábbi tervszerűtlen parkosítások eredményeként legtöbbször nem őshonosak, nem illeszkednek a tájba. A szükséges fejlesztéseket a forráshiányos önkormányzatok önerőből képtelenek végrehajtani. Probléma/ lehetőség ▪A vonzóbb településkép kialakításával elérhető a helyi lakosság kényelmének, életminőségének növekedése. A helyi lakosok számára is vonzóvá tett településkép kialakításával csökkenhet az elvándorlás, nőhet a mikrotérség megtartó ereje, csökkenhet a társadalmi-gazdasági lemaradás. Az igényesen kialakított közterületek hozzájárulnak az idegenforgalom fellendüléséhez is. Megoldási javaslat ▪Parkok, pihenőterületek, sétányok és egyéb közterületek fejlesztésének és kialakításának támogatása, a mikrotérségi települések vonzerejének fokozása, az életminőség növelése, az elvándorlás, valamint a kedvezőtlen gazdasági és társadalmi tendenciák visszafordítása céljából. A támogatás során előnyben részesülnek az őshonos növényeket alkalmazó fejlesztések. ▪A projektek indítását követő egy éven belül a kialakított zöldfelületek számának 35%-os növekedésére számítunk. A településkép javulásával a turisták számának növekedésére is számítunk, amelynek a projektek indításától számított négy éven belül tovagyűrűző hatásai lehetnek (pl. jövedelmezőbb falusi vendéglátás, új vállalkozások). A helyben foglalkoztatott szak– és betanított munkások közreműködésével megvalósuló infrastruktúra fejlesztések hozzájárulnak a foglalkoztatási szint növeléséhez és a társadalmi méltányosság kialakulásához.

141 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret56330 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága56330 EUR 67623 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Döbröce, Kisgörbő, Nagygörbő, Szalapa, Vindornyaszőlős ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 24/48 Kód: NyD-22-SzF-A-15 Sorszám: 931

142 141 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/48 Kód: NyD-22-SzF-A-11 Sorszám: 4143 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Élhető települések a Zala Termálvölgyében Intézkedés: Települések infrastruktúrális fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A mikrotérségi települések bővelkednek kulturális, épített és természeti értékekben. A vidéki területek vonzerejének növelése érdekében szükséges a vidéki épített örökségek megőrzése és bemutatása. A települések nem rendelkeznek elegendő forrással ahhoz, hogy meglévő értékeiket megfelelő módon bemutathassák, megóvják és fejlesszék. A lakosság egyre kevésbé találja meg számításait, jellemző az elvándorlás, az elöregedés, a helyi öntudat hiánya. Probléma/ lehetőség ▪A településeken védelem alatt álló építmények felújítása, rendszeres látogathatóságának biztosítása hozzájárulhat a helyi identitás megőrzéséhez, a települések vonzerejének növeléséhez. Esztétikus településkép kialakításával csökkenthetjük az elvándorlást, így nőhet a települések népességmegtartó ereje. A meglévő kulturális örökségek bemutathatóvá tétele hozzájárul az idegenforgalom fellendüléséhez. Megoldási javaslat ▪Helyi és/vagy országos védelem alatt álló épületek felújításának és rendszeres látogathatóságuk biztosításának támogatása, a települések kulturális értékeinek megőrzése, bemutatása céljából. A támogatás során előnyben részesülnek a megújuló erőforrásokat, környezetbarát technológiákat és anyagokat alkalmazó beruházások. ▪Legalább kettő épület megújulására számítunk 2011-ig. Továbbá a településkép javulásával, a látnivalók számának növekedésével a településeken megforduló turisták számának növekedésére is számítunk, amelynek a projektek indításától számított öt éven belül tovagyűrűző hatásai lehetnek (pl. jövedelmezőbb falusi vendéglátás, új vállalkozások). A helyi adóbevételek növeléséhez a fejlesztések áttételesen járulnak hozzá, melyből az önkormányzat külön alapot képezhet az állagmegóvásra, a fenntartható értékmegőrzés biztosítására.

143 142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret52000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága52000 EUR 62400 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Döbröce, Kisgörbő, Nagygörbő, Szalapa, Vindornyaszőlős ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 25/48 Kód: NyD-22-SzF-A-11 Sorszám: 4143

144 143 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/48 Kód: NyD-22-SzF-A-16 Sorszám: 4151 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Élhető települések a Zala Termálvölgyében Intézkedés: Települési szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A szolgáltatásokhoz való hozzáférés a térség aprófalvaiban nem megfelelő, az elérhető szolgáltatások hiányosak. Ennek eredményeképpen a falvak népességmegtartó ereje csökken, a fiatalok a nagyobb városokba, a térségen kívülre vándorolnak. A falvak jelentős részében nincsen a közösségi feladatokat komplexen ellátó objektum, így nincs biztosítva az itt élők megfelelő esélyteremtése. A meglévő közösségi épületek zöme leromlott állapotban van, és kihasználatlanul áll a településeken. Probléma/ lehetőség ▪A falvak lakossága hátrányban van a szolgáltatásokhoz való hozzáférést illetően. A kistelepülések lakosságának megtartása érdekében, a helyben elérhető, alapvető szolgáltatások körét és színvonalát növelni, hozzáférését javítani kell. A komplex kihasználású közösségi terek kialakításával, költséghatékonyság és kihasználtság szempontjából is racionálissá tehetőek a közösségi célokat szolgáló épületek. Megoldási javaslat ▪Többfunkciós, szolgáltató, közösségi terek kialakításának támogatása, a térségi településeken elérhető lakossági szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztése, a települések vonzerejének fokozása, az életszínvonal, a társadalmi esélyegyenlőség növelése, valamint a kedvezőtlen gazdasági tendenciák visszafordítása céljából. A támogatásra javasolt települések között találhatóak a leghátrányosabb települések, és azok, amelyek képesek több funkció összekapcsolására. ▪A fejlesztés eredményeképpen a projekt indítását követő két éven belül a fejlesztés által érintett településeken 70%-kal nő a lakosság körében elérhető szolgáltatások száma. A kistelepüléseken élők életminőség-javulásának köszönhetően, az elvándorlás hosszú távon megáll, a falvakban letelepedők száma növekszik. A közösségi terek az integrált megoldásnak köszönhetően költséghatékonyan, gazdaságilag fenntartható módon látják el funkcióikat.

145 144 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága216580 EUR 260000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Almásháza, Alsópáhok, Batyk, Cserszegtomaj, Döbröce, Dötk, Felsőpáhok, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Nemesbük, Óhíd, Pakod, Rezi, Sármellék, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Szentgyörgyvár, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaköveskút, Zalaszentlászló, Zalavég ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál... Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 26/48 Kód: NyD-22-SzF-A-16 Sorszám: 4151

146 145 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/48 Kód: NyD-22-SzF-A-12 Sorszám: 928 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Élhető települések a Zala Termálvölgyében Intézkedés: Települési szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térségben egyre csökken a fiatalok száma, a települések folyamatosan elöregszenek. Ennek oka többek között az aprófalvas településszerkezetből fakadó kedvezőtlen közlekedés, és a minőségi szabadidő eltöltési lehetőségek hiánya. A térség egyes településein egyáltalán nincs játszótér, más településeken az elavult játékszerek felújítása, EU-konformmá tétele jelent feladatot. A gyermekek biztonságos szórakozásához szükséges fejlesztéseket a forráshiányos önkormányzatok önerőből képtelenek végrehajtani. Probléma/ lehetőség ▪A hiányos települési szolgáltatások miatt a fiatalok elvándorolnak, a családok egyre kevésbé választják a térségi kistelepüléseket lakóhelyül. A vidéki életminőség javításában a játszóterek kialakítása is fontos szereppel bír. Ezen felül az igényesen kialakított közterületek hozzájárulnak az idegenforgalom fellendüléséhez. Megoldási javaslat ▪Új játszóterek kialakításának, a régiek biztonságossá tételének és felújításának támogatása, a gyermekek kulturált és biztonságos szórakozási lehetőségeinek növelése, a térségi települések vonzerejének fokozása, az életminőség javítása, az elvándorlás, valamint a kedvezőtlen gazdasági és társadalmi tendenciák visszafordítása céljából. A támogatásnál előnyben részesülnek a helyi alapanyagot, munkaerőt alkalmazó beruházások. ▪A fejlesztések eredményeként a térség településeinek legalább 25%-ában új, biztonságos játszóterek kialakítására számítunk a projektek indításától számított második év végére. A helyi erőforrásokra támaszkodó megvalósítás javítja a térség ökoszociális érdekeltségét. A játszóterek nem csak a helyi lakosság, de az ide érkező nagyszámú vendégkör szórakozási- és szabadidő eltöltési lehetőségeit is kiemelt mértékben növelik.

147 146 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret160000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága160000 EUR 180000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db ▪Almásháza, Alsópáhok, Batyk, Cserszegtomaj, Döbröce, Dötk, Felsőpáhok, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Nemesbük, Óhíd, Pakod, Rezi, Sármellék, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Szentgyörgyvár, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaköveskút, Zalaszentlászló, Zalavég ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 27/48 Kód: NyD-22-SzF-A-12 Sorszám: 928

148 147 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/48 Kód: NyD-22-SzF-A-17 Sorszám: 4153 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Élhető települések a Zala Termálvölgyében Intézkedés: Települési szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A szolgáltatásokhoz való hozzáférés a térség aprófalvaiban nem megfelelő, az elérhető szolgáltatások hiányosak. Ez különösen az itt élő idős, és a hátrányos helyzetű lakosság számára jelent problémát. A szolgáltatásokkal nem rendelkező települések hátrányainak mérséklése érdekében a szolgáltatások lakossághoz való eljuttatása a szükséges megoldás. Az ilyen célokat szolgáló falugondnoki busszal és falugondnokkal a térségben 8 település (24%) rendelkezik. Probléma/ lehetőség ▪A falvak lakossága hátrányban van városi társaival szemben a szolgáltatásokhoz való hozzáférést illetően. A kistelepülések lakosságának megtartása érdekében az elérhető alapvető szolgáltatások körét bővíteni kell. Falugondnoki buszok működtetésével a helyi lakosság szükségleteinek megfelelő szolgáltatások hozzáférhetővé válnak, így javítható a vidéki lakosság életminősége. Megoldási javaslat ▪Közlekedési szolgáltatások kialakítása és falugondnoki buszok beszerzésének támogatása a szolgáltatásokkal nem, vagy hiányosan rendelkező települések hátrányainak mérséklése, az életminőség és a közszolgáltatások elérhetőségének javítása, a települési funkciók bővítése és a fiatalok vidékhez való kötődésének erősítése céljából. ▪A fejlesztések eredményeképpen, a projektek indítását követő egy éven belül az érintett településeken élők szolgáltatásokhoz jutása 40%-kal növekszik. A kistelepüléseken élők életminőség-javulásának köszönhetően az elvándorlás hosszú távon megáll, a falvakban letelepedők száma növekszik. Az önkormányzatok közreműködésével a társadalmi méltányosság szintje javul, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés a leginkább rászorultak részére is elérhetővé válik.

149 148 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága149940 EUR 180000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Almásháza, Batyk, Döbröce, Dötk, Kallósd, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Sénye, Szalapa, Szentgyörgyvár, Tilaj, Vindornyaszőlős, Zalaköveskút, Zalavég ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál... Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 28/48 Kód: NyD-22-SzF-A-17 Sorszám: 4153

150 149 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/48 Kód: NyD-22-SzF-A-13 Sorszám: 929 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Élhető települések a Zala Termálvölgyében Intézkedés: Települési szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪Az 5 leghátrányosabb település alkotta mikrotérségben egyre csökken a fiatalok száma, a települések folyamatosan elöregszenek. Ennek okai többek között az aprófalvas településszerkezet, a kedvezőtlen közlekedés, és a minőségi szabadidő eltöltési lehetőségek hiánya. A térség egyes településein egyáltalán nincs játszótér, más településeken az elavult játékszerek felújítása, EU-konformmá tétele jelent feladatot. A gyermekek biztonságos szórakozásához szükséges fejlesztéseket a forráshiányos önkormányzatok önerőből képtelenek végrehajtani. Probléma/ lehetőség ▪A hiányos települési szolgáltatások miatt a fiatalok elvándorolnak, a családok egyre kevésbé választják a térségi kistelepüléseket lakóhelyül. A vidéki életminőség javításában a játszóterek kialakítása is fontos szereppel bír. Ezen felül az igényesen kialakított közterületek hozzájárulnak az idegenforgalom fellendüléséhez. Megoldási javaslat ▪Új játszóterek kialakításának, a régiek biztonságossá tételének és felújításának támogatása a gyermekek kulturált és biztonságos szórakozási lehetőségeinek növelése, a mikrotérségi települések vonzerejének fokozása, az életszínvonal növelése, az elvándorlás, valamint a kedvezőtlen gazdasági és társadalmi tendenciák visszafordítása céljából. A támogatásnál előnyben részesülnek a helyi alapanyagot, munkaerőt alkalmazó beruházások. ▪A fejlesztések eredményeként a mikrotérség településeinek legalább 20%-ában új, biztonságos játszóterek kialakítására számítunk a projektek indításától számított második év végére. A helyi erőforrásokra támaszkodó megvalósítás javítja a térség ökoszociális érdekeltségét. A játszóterek nem csak a helyi lakosság, de az ide érkező nagyszámú vendégkör szórakozási– és szabadidő eltöltési lehetőségeit is kiemelt mértékben növelik.

151 150 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20000 EUR 24010 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Döbröce, Kisgörbő, Nagygörbő, Szalapa, Vindornyaszőlős ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 29/48 Kód: NyD-22-SzF-A-13 Sorszám: 929

152 151 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/48 Kód: NyD-22-SzF-1-03 Sorszám: 932 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Élhető települések a Zala Termálvölgyében Intézkedés: Hazatérés Program Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térségben egyre csökken a fiatalok száma, a települések elöregednek. Ennek oka legfőképpen az aprófalvas településszerkezet, a rossz közlekedési viszonyok, a helyi munkahelyek, a minőségi szabadidő eltöltési lehetőségek hiánya. A térségben a felsőfokú végzettségű fiatalok száma csökken leginkább, hiszen kevés a végzettségüknek megfelelő munkahely – ha pedig sikerül elhelyezkedniük, pályakezdőként a családalapítás, a saját lakás megfizethetetlen költséget jelent számukra. Probléma/ lehetőség ▪A munkavállalás utáni első pár évben felvállalhatatlan terhet róna egy önálló lakás a családot alapítani szándékozó fiatalra. Az önkormányzatok nehéz anyagi helyzete miatt nem -, vagy csak minimális összeggel tudják a fiatalok letelepedését támogatni. A térségi lakóhelyválasztás ösztönzésével, megtarthatóvá válnának a falvak fennmaradásában kulcsfontossággal bíró felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok. Megoldási javaslat ▪A térségi falvakban álló, funkció nélküli épületek felújításának, lakhatóvá tételének, azaz ún. „fecskeházak” kialakításának támogatása, a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok letelepedésének segítése céljából. A cél elsősorban olyan értelmiségi fiatalok lakáshoz jutásának segítése, akik felvállalják az innovatív kezdeményezések elindítását a térségben. ▪A fejlesztés eredményeképpen, a kialakításra kerülő legalább 4 db „fecskeház” 90%-os kihasználtságára és legalább 8 fiatal letelepedésére számítunk a projektek indításától számított második év végére. A felsőfokú végzettségű fiatalok hozzájárulnak a falvak megújulásához, fennmaradásához. Ezzel a megoldással csökkenthető a népességfogyás, erősíthető a térségi kohézió.

153 152 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret74800 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága74800 EUR 92400 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db ▪Almásháza, Alsópáhok, Batyk, Cserszegtomaj, Döbröce, Dötk, Felsőpáhok, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Nemesbük, Óhíd, Pakod, Rezi, Sármellék, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Szentgyörgyvár, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaköveskút, Zalaszentlászló, Zalavég ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 30/48 Kód: NyD-22-SzF-1-03 Sorszám: 932

154 153 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 31/48 Kód: NyD-22-SzF-1-04 Sorszám: 933 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Élhető települések a Zala Termálvölgyében Intézkedés: Hazatérés Program Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A leghátrányosabb helyzetű településeken (5 település) egyre csökken a fiatalok száma, a lakosság elöregedik. Ennek oka legfőképpen az aprófalvas településszerkezet; a rossz közlekedési viszonyok; a helyi munkahelyek, a minőségi szabadidő eltöltési lehetőségek hiánya. A mikrotérségben a felsőfokú végzettségű fiatalok száma csökken leginkább, hiszen kevés a végzettségüknek megfelelő munkahely. Amennyiben sikerül elhelyezkedniük, pályakezdőként a családalapítás, a saját lakás megfizethetetlen költséget jelent számukra. Probléma/ lehetőség ▪A leghátrányosabb helyzetű önkormányzatok nehéz anyagi helyzete miatt nem -, vagy csak minimális összeggel tudják a fiatalok letelepedését támogatni. A térségi lakóhelyválasztás ösztönzésével, megtarthatóvá válnának az aprófalvak fennmaradásában kulcsfontossággal bíró felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok. Megoldási javaslat ▪A leghátrányosabb helyzetű falvakban álló, funkció nélküli épületek felújításának, lakhatóvá tételének, azaz ún. „fecskeházak” kialakításának támogatása, a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok letelepedésének segítése céljából. A cél elsősorban olyan értelmiségi fiatalok lakáshoz jutásának segítése, akik felvállalják az innovatív kezdeményezések elindítását a térségben. ▪A fejlesztés eredményeképpen, a kialakításra kerülő legalább 1 db „fecskeház” 100%-os kihasználtságára és legalább 2 fiatal letelepedésére számítunk a projektek indításától számított második év végére. A felsőfokú végzettségű fiatalok hozzájárulnak a falvak megújulásához, fennmaradásához. Ezzel a megoldással csökkenthető a népességfogyás, erősíthető a térségi kohézió. A kísérleti jellegű fecskeházak sikeressége esetén, hosszútávon újabb hasonló fejlesztések követhetik a projektet.

155 154 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret18914 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága18914 EUR 22697 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db ▪Döbröce, Kisgörbő, Nagygörbő, Szalapa, Vindornyaszőlős ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 31/48 Kód: NyD-22-SzF-1-04 Sorszám: 933

156 155 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 32/48 Kód: NyD-22-SzF-A-08 Sorszám: 924 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Természeti értékek és környezeti erőforrások fenntartható hasznosítása Intézkedés: Környezeti erőforrásaink fenntartható hasznosítása Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A helyi lakosságra nem jellemző a környezettudatos magatartás. Ennek egyik következménye például, hogy egyre növekvő számban jelennek meg illegális hulladéklerakók a természetben, a települések külterületein. A helyi fiatalok környezettudatos gondolkodásmódjának kialakulásához nem áll rendelkezésre elegendő, eszköz (pl. látogatható tanösvény). A lakosságot célzó ismeretterjesztő, szemléletformáló eszközök (pl. előadások, szemétgyűjtő akciók) csak esetlegesen és alacsony hatékonysággal kerültek megvalósításra. Probléma/ lehetőség ▪A helyi lakosok többsége nincsen tisztában környezete természeti értékeivel, nem rendelkezik a környezettudatos életvitelhez szükséges ismeretekkel. A vonatkozó ismeretek hiánya gátolja a térség fenntartható fejlődését. A települések környezetének állapota, a sokaknak megélhetést nyújtó idegenforgalom fejlődésének is gátja lehet, ezért szemléletváltoztatásra van szükség a térségben élők körében. Megoldási javaslat ▪Tanösvények, tematikus utak, és túraútvonalak kialakításának; a helyi természeti és történelmi értékekről, a környezet védelméről szóló tájékoztató kiadványok készítésének, ill. táblák készítésének és elhelyezésének támogatása; a helyi identitás fejlesztése és megőrzése; a környezeti tudatosság erősítése céljából. ▪A támogatásoknak köszönhetően legalább 8 tanösvény ill. kiadvány elkészülésére számítunk a projektek indításától számított második év végére. Az információs anyagok megjelenésével a környezettudatosság és az identitástudat erősödésére számítunk a térségben, aminek a projektek indításától számított öt éven belül tovagyűrűző hatásai lehetnek (illegális hulladéklerakók számának csökkenése). Legfontosabb eredményként azt várjuk a tevékenységek megvalósulásától, hogy a környezeti és természeti szempontoknak megfelelő gondolkodás társadalmiasul.

157 156 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága260000 EUR 280000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db ▪Almásháza, Alsópáhok, Batyk, Cserszegtomaj, Döbröce, Dötk, Felsőpáhok, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Nemesbük, Óhíd, Pakod, Rezi, Sármellék, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Szentgyörgyvár, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaköveskút, Zalaszentlászló, Zalavég ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 32/48 Kód: NyD-22-SzF-A-08 Sorszám: 924

158 157 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 33/48 Kód: NyD-22-GF-B-01 Sorszám: 4115 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Természeti értékek és környezeti erőforrások fenntartható hasznosítása Intézkedés: Környezeti erőforrásaink fenntartható hasznosítása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség mezőgazdasági jellegéből (pl. biomassza, biogáz) és egyéb adottságaiból (pl. napenergia) adódóan, jelentős potenciál van a megújuló energiák hasznosításában. A megújuló energiaforrások alkalmazásának meghatározó területét jelenti a hő- és/vagy villamosenergia-termelés, a fosszilis energiahordozók kiváltása, illetve új/többlet kapacitások létrehozása révén. A térségben korábban már voltak kezdeményezések ilyen jellegű fejlesztések végrehajtására, de megfelelő támogatás híján ezek nem voltak életképesek. Probléma/ lehetőség ▪A térségi adottságok lehetőséget adnak a megújuló energiaforrások intenzívebb kiaknázására, ugyanakkor a szükséges beruházások megtérülése és kockázata megkívánja ezeknek a beruházásoknak az ösztönzését, támogatását. Egy sikeresen megvalósított megújuló energiát hasznosító beruházás mintaértékű lenne a térség érintett szereplői (pl. mezőgazdálkodók, önkormányzatok, vállalkozók) számára. Megoldási javaslat ▪Megújuló energiaforrás alapú hő- és villamosenergia-előállításhoz kapcsolódó beruházások (pl. biogáz üzem) támogatása; a helyi erőforrásokat (pl. biomassza) fenntartható módon hasznosító, a helyi gazdaságot erősítő, mintaértékű projektek megvalósulása céljából. ▪2013-ig a térségben legalább egy olyan megújuló energiát hasznosító projekt (pl. biogáz üzem) valósul meg, amely a térség adottságaira épül. A fejlesztések hozzájárulnak a helyi társadalom szemléletformálásához, a fenntartható gazdasági fejlődéshez.

159 158 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága200000 EUR 400000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Almásháza, Alsópáhok, Batyk, Cserszegtomaj, Döbröce, Dötk, Felsőpáhok, Hévíz, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Nemesbük, Óhíd, Pakod, Rezi, Sármellék, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Szentgyörgyvár, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaköveskút, Zalaszentgrót, Zalaszentlászló, Zalavég ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 33/48 Kód: NyD-22-GF-B-01 Sorszám: 4115

160 159 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 34/48 Kód: NyD-22-SzF-A-18 Sorszám: 4109 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Természeti értékek és környezeti erőforrások fenntartható hasznosítása Intézkedés: Természeti értékek megőrzése és bemutatása Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség épített és természeti értékei (pl. kallósdi kerektemplom, Kovácsi-hegy – sziklafolyosó), a jelentős számú turisztikai szolgáltató (pl. borosgazdák, lovardák), valamint a térségben már jelen lévő turista tömeg (pl. Hévíz, Kehidakustány) lehetőséget teremt a bakancsos, lovas ill. kerékpáros turizmus fejlesztésére. A térséget számos jelzett túraútvonal (összesen kb. 110 km) szeli át. Ezek egy része folyamatos használatban van, illetve kötődnek hozzájuk rendezvények is (pl. kerékpáros maraton). Probléma/ lehetőség ▪A jelzett túraútvonalak a lehetőségekhez képest kevésbé jelentenek vonzerőt az ökoturistáknak. Az útvonalakhoz csak elvétve kapcsolódik infrastruktúra, ami a barangolás élményét fokozná, továbbá az útvonalakhoz nem kapcsolódik marketing (pl. térképek). Természeti és történelmi örökségünk megőrzéséhez, fennmaradásához jelentősen hozzájárulhat azok megfelelő körülmények között történő bemutatása. Megoldási javaslat ▪Természeti és történelmi látnivalók bemutatását elősegítő, már meglévő útvonal mentén új pihenőhelyek létesítésének (pl. kilátó, pad, asztal, esőbeálló), a meglévők felújításának; a látnivalók közvetlen környezete rehabilitációjának (pl. növénytelepítés, parkosítás, tereprendezés) támogatása; a természeti és történelmi tájkép, valamint az azt alkotó táji elemek kialakítása, állapotának javítása céljából. ▪A fejlesztések következményeképpen a túraútvonalakat használó turisták számának 100%-os emelkedésére, az útvonalakhoz kötődő szervezett túrák számának 50%-os növekedésére számítunk a projekt indításától számított második év végére. A több látnivalót, élményt kínáló útvonalaknak köszönhetően növekednek a térségi idegenforgalmi bevételek, melyekből alapot képezhetnek a fenntartók a fejlesztések állagmegóvására, fejlesztésére, így biztosítva a gazdaságos működést hosszabb távon.

161 160 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága200000 EUR 210000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Almásháza, Alsópáhok, Batyk, Cserszegtomaj, Döbröce, Dötk, Felsőpáhok, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Nemesbük, Óhíd, Pakod, Rezi, Sármellék, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Szentgyörgyvár, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaköveskút, Zalaszentlászló, Zalavég ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 34/48 Kód: NyD-22-SzF-A-18 Sorszám: 4109

162 161 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 35/48 Kód: NyD-22-SzF-B-17 Sorszám: 4110 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Természeti értékek és környezeti erőforrások fenntartható hasznosítása Intézkedés: Természeti értékek megőrzése és bemutatása Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térséget Pakodtól Sármellékig - közel 40 km hosszon – keresztül szeli a Zala folyó, amely Sármellék közelében folyik a Kis-Balatonba. A folyót az 1960-as években történő szabályozás kis víztömeggel rendelkező gyors folyásúvá alakította, mely következtében az ökológiai viszonyai elszegényedtek, hasznosítása (malmok hajtása, csónakázás) megszűnt. A helyenként meglévő holtágak, malomtavak nyomokban őrzik a folyóhoz régen tartozó ökológiai sokszínűséget. Ugyanakkor a vadvízi sportot kedvelők kezdik felfedezni a folyó kínálta lehetőségeket. Probléma/ lehetőség ▪A holtágakban a feltöltődés miatt folyamatosan veszítik el életterüket az őshonos növény és állatfajok. A meder elhanyagolt, sok helyen benyúlnak a parti fák. A folyó és holtágai jelen állapotukban a lehetőségekhez képest kevésbé jelentenek vonzerőt a vízi sportok kedvelőinek. Megoldási javaslat ▪A Zala folyó és környezetéhez tartozó vizek rehabilitálásának támogatása, a felszíni vizek okozta kockázatok csökkentése céljából. A holtágak és malomtavak tisztításával a vízellátás biztosításával, valamint a folyómeder karbantartásával javul az ökológiai állapot, valamint biztonságosabbá válik az árvízi védekezés. A folyómederbe benyúló fák nyesésével az árvizek levonulása gyorsítható. A holtágak, malomtavak és a folyómeder helyreállításánál fontos szempont lehet az idegenforgalmi hasznosítás azon a partszakaszon, ahol ez biztonsági és ökológiai szempontok szerint lehetséges. ▪A fejlesztések következményeképpen 2013-ig a Zala folyó mentén a térségben legalább 2 szakaszon a holtág és 1 településhez tartozó malomtó kitisztítására kerül sor. Javulnak a folyóhoz tartozó vízi és a vízparti ökoszisztémák életfeltételei. A folyóhoz kötődő természeti értékek megőrzésre kerülnek. A beruházások megvalósulása lehetőséget ad a folyó turisztikai hasznosítására. A rehabilitált területek hozzájárulnak a települések környezetének javulásához.

163 162 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága120000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Almásháza, Alsópáhok, Batyk, Cserszegtomaj, Döbröce, Dötk, Felsőpáhok, Hévíz, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Nemesbük, Óhíd, Pakod, Rezi, Sármellék, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Szentgyörgyvár, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaköveskút, Zalaszentgrót, Zalaszentlászló, Zalavég ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪NYDOP - 4. prioritás - Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 35/48 Kód: NyD-22-SzF-B-17 Sorszám: 4110

164 163 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 36/48 Kód: NyD-22-SzF-B-12 Sorszám: 4178 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A helyi emberi erőforrás fejlesztése a Zala Termálvölgyében Intézkedés: Esélyteremtés Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás ▪A térségben 1500 főnél is több fogyatékkal élő ember él, ennek ellenére jelenleg nincs olyan szolgáltatás, amely biztosítani tudja a nappali ellátásukat. Jelenleg van kialakítás alatt a Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ, amely több térségi szociális szolgáltatási feladatot fog felvállalni (pl. támogató szolgálat, házi segítségnyújtás, pszichiátriai betegek ellátása). Probléma/ lehetőség ▪A nappali felügyelet hiánya problémát jelent az aktív korú szülők számára, akik a szolgáltatási rendszer hiányosságai miatt kiszorulnak a munkaerőpiacról. A Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete a jelenlegi szolgáltatások bővülésével komplex szociális szolgáltatásnyújtást tudna megvalósítani. Megoldási javaslat ▪Fogyatékosok nappali ellátása szociális szolgáltatási feladat kialakításának és a hozzá kapcsolódó foglalkoztatási program megvalósításának támogatása Zalaszentgróton, a szociális ellátás fejlesztése és a fogyatékkal élők szüleinek munkaerőpiacra való visszatérésének elősegítése céljából. A projekt során kihasználásra kerülnek a szolgáltatások közötti szinergiák, például a térség településeiről a támogató szolgálat gépjárművével szállítanák a fogyatékkal élő személyeket. ▪A fejlesztések eredményeképpen létrejön egy kistérségi komplex szolgáltatási centrum a projektek indításától számított 2 éven belül. A szolgáltatási centrum egymásra épülő rendszerével a fogyatékkal élők teljes ellátását fel tudja vállalni.

165 164 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága216000 EUR 240000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Almásháza, Batyk, Döbröce, Dötk, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Óhíd, Pakod, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaszentgrót, Zalaszentlászló, Zalavég ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪NYDOP - 5. prioritás - Helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 36/48 Kód: NyD-22-SzF-B-12 Sorszám: 4178

166 165 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 37/48 Kód: NyD-22-SzF-B-11 Sorszám: 4173 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A helyi emberi erőforrás fejlesztése a Zala Termálvölgyében Intézkedés: Esélyteremtés Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás ▪A Zala Termálvölgye legnagyobb problémáját a jelenlévő társadalmi, gazdasági egyenlőtlenségek, esélyegyenlőségi különbségek adják. A zalaszentgróti térségben kiemelkedően magas a munkanélküliség (2007. január – 15,3%). A munkanélküliek többsége a kistelepüléseken, és azokon a településeken található, amelyek az idegenforgalmi centrumoktól (pl. Hévíz) távol esnek. A tartós munkanélküliekre jellemző az aluliskolázottság, a motiváció hiánya, a gazdasági inaktivitás és a roma nemzetiséghez való tartozás. Probléma/ lehetőség ▪A tartós munkanélküliek és hátrányos helyzetűek elhelyezkedési esélyei lecsökkentek. A vállalkozások többsége nem kívánja őket alkalmazni, ezért a foglalkoztatásuk csak speciális foglalkoztatási programok keretében tud megvalósulni. A térségben jelen van az a tudás, és azok a szervezetek, amelyek képesek az ilyen programokat megtervezni és menedzselni. Megoldási javaslat ▪Olyan újszerű foglalkoztatási programok indítása, amelyek lehetőséget teremtenek a hátrányos helyzetűek-, tartós vagy megváltozott munkaképességűek, romák, vagy nők munkavállalására, és összhangban vannak a helyi igényekkel (pl. kertészeti tevékenység, építő brigád, környezetvédelmi brigád). A program elsősorban az aprófalvakat, az elmaradott településeket, és azokat a községeket érinti, ahol magas a hátrányos helyzetű munkavállalók száma (pl. Kisgörbő, Nagygörbő, Türje). A fenntarthatóság érdekében a jövedelemtermelő tevékenységek támogatása prioritást élvez, ennek ösztönzését tanácsadással kívánjuk elősegíteni. ▪A foglalkoztatási programoknak köszönhetően legalább 30 fő elhelyezkedésére számítunk a projektek indításától számított 2 éven belül. A hátrányos helyzetűek foglalkoztatása eredményeképpen az érintettek 10%-a visszatér az elsődleges munkaerőpiacra.

167 166 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága200000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Almásháza, Alsópáhok, Batyk, Cserszegtomaj, Döbröce, Dötk, Felsőpáhok, Hévíz, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Nemesbük, Óhíd, Pakod, Rezi, Sármellék, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Szentgyörgyvár, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaköveskút, Zalaszentgrót, Zalaszentlászló, Zalavég ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪TAMOP - 1. prioritás - A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segíté... Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 37/48 Kód: NyD-22-SzF-B-11 Sorszám: 4173

168 167 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 38/48 Kód: NyD-22-SzF-1-05 Sorszám: 4171 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A helyi emberi erőforrás fejlesztése a Zala Termálvölgyében Intézkedés: Esélyteremtés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség 24 települése társadalmi, gazdasági szempontból elmaradott, ezen belül is 5 település a leghátrányosabb települések köréhez tartozik. Van olyan település, ahol a munkanélküliségi ráta több mint 20%-os. A tartós munkanélküliek számára nincs munkavállalási lehetőség, az ő számukra az egyetlen esélyt csak a közmunkaprogramok, vagy közcélú munkavégzések biztosítják. A települések környezete sok helyen elhanyagolt, az önkormányzati területek karbantartásához szükséges felszerelések hiányoznak. Probléma/ lehetőség ▪A tartós munkanélküliek és hátrányos helyzetűek elhelyezkedési esélyei lecsökkentek, foglalkoztatásukról csak az önkormányzatok, vagy a non-profit szervezetek tudnak gondoskodni. Foglalkoztatásuk javíthatja a munkaerőpiacra történő visszatérés esélyeit, és munkájuknak köszönhetően javulhat a településkép, amely pozitív hatással bír az idegenforgalomra is. Megoldási javaslat ▪Olyan foglalkoztatási programok hátterének megteremtése, amelyek új innovatív megoldások alkalmazásával biztosítja a hátrányos helyzetű személyek (pl. tartós munkanélküliek, nők, romák, megváltozott munkaképességűek) foglalkoztatását, és biztosítja az egyéb programokhoz való kapcsolódást (pl. településkép javítása, épületek felújítása). A program a foglalkoztatás infrastrukturális hátterének megteremtését célozza pl. gépek, eszközök beszerzése, a foglalkoztatáshoz szükséges szociális létesítmények elkészítése, egyéb fejlesztések megvalósítása. A beruházások támogatásánál előnyt élveznek a leghátrányosabb helyzetű települések, illetve azok a települések, ahol kiemelkedően magas a roma nemzetiségűek, és a női munkanélküliek száma. ▪A települések épületeinek, környezetének karbantartása, szépülő faluképet, eredményez. A fejlesztésnek köszönhetően a beszerzett eszközök, legalább 20 fő hátrányos helyzetű munkanélküli foglalkoztatási feltételeit javítják a projektek indításától számított második év végére. Továbbá a korszerű eszközök alkalmazásával az elvégzett munka hatékonyságának jelentős növekedésére is számítunk, amelynek a projektek indításától számított négy éven belül tovagyűrűző hatásai lehetnek (pl. növekvő esély az elsődleges munkaerőpiacra, való visszatérésre).

169 168 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága60000 EUR 72000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Almásháza, Alsópáhok, Batyk, Cserszegtomaj, Döbröce, Dötk, Felsőpáhok, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Nemesbük, Óhíd, Pakod, Rezi, Sármellék, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Szentgyörgyvár, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaköveskút, Zalaszentlászló, Zalavég ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 38/48 Kód: NyD-22-SzF-1-05 Sorszám: 4171

170 169 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 39/48 Kód: NyD-22-SzF-B-13 Sorszám: 4182 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A helyi emberi erőforrás fejlesztése a Zala Termálvölgyében Intézkedés: Esélyteremtés Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás ▪A Zala Termálvölgye térség kisvárosában – Zalaszentgróton – és annak statisztikai kistérségében nem működik bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet, amely a 0-4 éves hátrányos helyzetű korosztály részére speciális szolgáltatásként biztosítja a gyermekek napközbeni ellátását. A Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ Gyermekjóléti Szolgálata támogatta az önszerveződési folyamatok, csoportok, klubok elindítását (pl. NOE Szivárvány helyi csoport, Baba-Mama Klub). Probléma/ lehetőség ▪A hátrányos helyzetű családokban nevelkedett gyermekek számára, olyan környezet, szakképzett segítő és feltételrendszer kialakítása szükséges, amely a megfelelő gyermeki fejlődés elősegítését szolgálja. Erre lehetőséget nyújt a Biztos Kezdet Program, amely ágazatközi együttműködésen alapuló és civil szerveződésekkel együttesen működtetett, a 0-4 éves korú gyermekek esélyegyenlőségének megteremtésére irányul. Megoldási javaslat ▪A Biztos Kezdet Program indítása, amely – a „Legyen jobb a gyermekeknek!” 2007-2032 Nemzeti Stratégiával összhangban – olyan Klubok megszervezését és működtetését támogatja, amelyek megelőzhetik a gyermekszegénység következményeit, a későbbi problémák kialakulását (pl. iskolai lemorzsolódás, részképesség hiányok, beilleszkedési- magatartási zavarok). A korai fejlesztés megvalósítása helyben, vagy elérhető távolságban történik. A program megvalósításán együtt dolgozik a gyermekvédelem, egészségügy, oktatás és a szociális terület. ▪A családok és kiemelten a 0-4 éves korú gyermekek megkapják a szakemberek által és segítségével mindazt a támogatást, ami segíti a szociális és érzelmi fejlődésüket. A családi nevelés értékeit megtartva, a hiányosságokat pótolva segít a Biztos Kezdet Program abban, hogy a gyermekek saját képességeik maximumára jussanak el. A programokban legalább 50 gyermek lesz érintett a projektek megvalósításától számított második év végére.

171 170 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága54000 EUR 60000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Almásháza, Batyk, Döbröce, Dötk, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Óhíd, Pakod, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaszentgrót, Zalaszentlászló, Zalavég ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪NYDOP - 5. prioritás - Helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 39/48 Kód: NyD-22-SzF-B-13 Sorszám: 4182

172 171 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 40/48 Kód: NyD-22-SzF-1-01 Sorszám: 4167 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A helyi emberi erőforrás fejlesztése a Zala Termálvölgyében Intézkedés: A felnőttképzés feltételeinek megteremtése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A Zala Termálvölgye területén csak Hévízen található olyan konferencia központ, vagy előadóterem, amely alkalmas felnőttképzések lebonyolítására, de a Zalaszentgrót térségéhez tartozó települések egyikén sem lehet biztosítani a kihelyezett képzés feltételeit (előadótermek, technikai eszközök). A tanulni vágyók többsége a közlekedési nehézségek miatt nem tudja vállalni a térségen kívüli tanulás feltételeit. A térségre jellemző a strukturális munkanélküliség, a munkanélküliek többsége nem a megfelelő képzettséggel/tudással rendelkezik. Probléma/ lehetőség ▪A piacképes, helyi szükségleteknek megfelelő ismeretek a leghatékonyabban kihelyezett képzések szervezésével juthatnak el az érintettekhez. A megfelelő infrastruktúra kialakításával megteremthető a helyben lebonyolított képzési programok szervezésének feltételrendszere, hiszen a térségben megtalálhatóak azok a szervezetek, amelyek képesek egy felnőttképzési rendszer kialakítására. Megoldási javaslat ▪Egy megfelelően kiépített felnőttképzési központ kialakítása – régi épület új funkcióval való ellátásával - ill. mobil oktatási segédeszközök, felszerelések beszerzésének (pl. asztali és hordozható számítógépek, projektor) támogatása a helyi szükségleteknek megfelelő képzések, előadások infrastrukturális hátterének biztosítása céljából. A támogatás célja az, hogy a lakóhelyhez közel megszervezett képzéseken azok is részt tudjanak venni, akik eddig a közlekedés nehézségei miatt erre képtelenek voltak. A központ kialakításához szükséges azoknak a szervezeteknek az összefogása, amelyek konzorciumi megállapodás keretében biztosítani tudják a képzések szervezését, és lebonyolítását. ▪A fejlesztések eredményeként legalább 5 képzés, 5 előadás, 5 tanácskozás megrendezésére számítunk évente. A létrejött infrastruktúrát legalább 100 ember veszi igénybe a projektek indításától számított második év végére. A fejlesztés hozzájárul a térség humánerőforrás igényének fenntartható, hosszú távú biztosításához.

173 172 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR 125846 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Almásháza, Alsópáhok, Batyk, Cserszegtomaj, Döbröce, Dötk, Felsőpáhok, Hévíz, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Nemesbük, Óhíd, Pakod, Rezi, Sármellék, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Szentgyörgyvár, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaköveskút, Zalaszentgrót, Zalaszentlászló, Zalavég ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 40/48 Kód: NyD-22-SzF-1-01 Sorszám: 4167

174 173 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 41/48 Kód: NyD-22-SzF-3-01 Sorszám: 922 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A helyi emberi erőforrás fejlesztése a Zala Termálvölgyében Intézkedés: Képzések Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térségre jellemző a strukturális munkanélküliség. Az itt élő felnőtt munkavállalók sok esetben nem rendelkeznek a munkavégzéshez szükséges kompetenciákkal, gyakori az egyszakmás képzettség. A felnőttképzés rendszere hiányzik a térségben, nem indulnak kihelyezett képzési programok, vagy gyakorlatorientált felkészítő képzések. Hiányoznak a korszerű tudás megszerzését lehetővé tevő ismeretterjesztő programok is. A képzéseken való részvételt a közlekedés nehézségei is gátolják. Probléma/ lehetőség ▪A megfelelő ismeretek, tudás hiánya, csökkenti a munkavállalás esélyét, csökkenti a minőségi munkavégzés lehetőségét. Megfelelő tudás hiányában különösen a hátrányos helyzetű csoportok (pl. romák) szorulnak ki a munkaerőpiacról. A nem naprakész, piacképtelen ismeretek akadályozzák a helyi gazdaság, az idegenforgalom fejlődését, a fenntartható, környezettudatos vidéki élet kialakulását. Megoldási javaslat ▪Kompetenciafejlesztő, gyakorlatorientált képzési programok, ismeretterjesztő programsorozatok és a hátrányos helyzetűek elhelyezkedését segítő szakmaorientált képzések szervezésének, valamint indokolt esetben a hozzájuk kapcsolódó tanulmányutak támogatása, a munkavállalás esélyeinek, a vállalkozások jövedelmezőségének javítása, illetve a környezettudatosság erősítése és gazdasági fenntarthatóság céljából. Azok a helyi projektek finanszírozhatóak, amelyeket az ÚMVP I., II. III. tengelye ill. az ÚMFT Operatív Programjai nem támogatnak. Kiemelten támogatottak azok a képzések, amelyek kapcsolódnak a LEADER fejlesztési elképzelésekhez. A cél az, hogy az érintettek a helyi szükségleteknek megfelelő ismeretekhez lakóhelyükhöz közel tudjanak hozzájutni. ▪A támogatás jóvoltából 3 képzési program indítására számítunk, amelyből legalább egy a hátrányos helyzetűek felzárkóztatását szolgálja. Az egy-egy képzésre beiskolázottak száma várhatóan 15-20 fő, a képzést elvégzők száma összesen 80 fő. Ebből legalább 50% nő, 10% megváltozott munkaképességű. Az ismeretterjesztő programok várható száma 2, melyeken összesen legalább 50 ember vesz részt. A fejlesztés eredményeképpen a képzéseken résztvevő munkanélküliek elhelyezkedési esélye jelentősen növekszik.

175 174 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret46000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága46000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 100% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db ▪Almásháza, Alsópáhok, Batyk, Cserszegtomaj, Döbröce, Dötk, Felsőpáhok, Hévíz, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Nemesbük, Óhíd, Pakod, Rezi, Sármellék, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Szentgyörgyvár, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaköveskút, Zalaszentgrót, Zalaszentlászló, Zalavég ▪LEADER - Képzés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 41/48 Kód: NyD-22-SzF-3-01 Sorszám: 922

176 175 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 42/48 Kód: NyD-22-SzF-3-02 Sorszám: 923 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A helyi emberi erőforrás fejlesztése a Zala Termálvölgyében Intézkedés: Képzések Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térségben az országos átlagnál alacsonyabb a fiatalok száma, jelentős az elvándorlás. A helyi fiataloknak vidéki lakóhelyük ellenére alacsony a környezettudatosságuk, nem ismerik térségük természeti értékeit, hagyományait. Ez utóbbi is hozzájárul ahhoz, hogy a régi, hagyományos mesterségek szinte teljesen kihaltak, nem terjedt el széles körben a helyi termékek előállításának kultúrája. Jellemző még, hogy kevés a fiatalok számára szervezett közösségi program, az alkotó találkozási lehetőség. Probléma/ lehetőség ▪A helyi kézműves hagyományok (pl fazekasság), a minket körülvevő környezet megismertetése és megkedveltetése a fiatalokkal hozzájárulhat egy fenntartható, szerethető vidéki életforma kialakulásához. A térség jelentős turisztikai potenciáljának köszönhetően; a hagyományos mesterségek gyakorlása, az egyedi helyi termékek értékesítése a jövőben megélhetést, vagy legalábbis kiegészítő jövedelmet nyújthat fiataljainknak. Megoldási javaslat ▪Az akciócsoport területén megszervezett ifjúsági alkotó-, fejlesztő- és egyéb tematikus táborok szervezésének támogatása, a térségi fiatalok környezethez, hagyományos mesterségekhez, művészetekhez kötődő ismereteinek bővítése, és a térségi identitástudat erősítése céljából. A táborok fenntarthatósága szempontjából kiemelten javasolt tevékenységek: kézműves foglalkozások, néptánc oktatás, tájismereti kirándulások stb. A támogatásnál előnyben részesülnek a kistelepüléseken szervezett táborok. ▪A támogatás jóvoltából 3 ifjúsági tábor megvalósulására számítunk a térségben, amelyeken legalább 60 térségi fiatal vesz részt a projektek indításától számított második év végére. A táborok eredményeként növekszik a térségi fiatalok környezeti tudatossága, erősödik identitástudatuk. A táborok megszervezése felzárkóztatási lehetőséget jelent a kistelepülések számára, és esélyt teremt a hátrányos helyzetű fiatalok számára is.

177 176 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret16000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága16000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 100% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db ▪Almásháza, Alsópáhok, Batyk, Cserszegtomaj, Döbröce, Dötk, Felsőpáhok, Hévíz, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Nemesbük, Óhíd, Pakod, Rezi, Sármellék, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Szentgyörgyvár, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaköveskút, Zalaszentgrót, Zalaszentlászló, Zalavég ▪LEADER - Képzés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 42/48 Kód: NyD-22-SzF-3-02 Sorszám: 923

178 177 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 43/48 Kód: NyD-22-SzF-B-14 Sorszám: 4193 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A helyi emberi erőforrás fejlesztése a Zala Termálvölgyében Intézkedés: Társadalmi részvétel, helyi identitástudat erősítése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A Zala Termálvölgye térségében közel 189 civil szervezet működik. Jogi szervezeti formát tekintve 56%-a egyesületként, 43 %-a alapítványként, de a térségben működik több közhasznú társaság, non-profit kft is. A szervezetek többsége kicsi, amely nem képes önálló menedzsmentet fenntartani, önálló programokat indítani, vagy egy hosszabb távú partnerségben részt venni. Probléma/ lehetőség ▪Problémát jelent a kisebb civil szervezetek körében, hogy nem kapnak megfelelő szakmai, jogi, pénzügyi segítséget a munkájukhoz, és nincs önálló menedzsmentjük, így a munkájukat az esetlegesség, a bizonytalanság, és a kiszolgáltatottság jellemzi. A civil szervezetek nem tudnak aktívan részt venni a helyi közéleti munkában. Megoldási javaslat ▪Olyan helyi szintű, befogadást és részvételt erősítő programok (pl. fórumok, tapasztalatcserék, tolerancia programok, nyilvánosság megteremtését segítő projektek) indítása, amelyek a helyi civil szervezetek részvételével valósulnak meg, és szorosan kapcsolódnak a helyi közösségi terek programjához (pl. Vindornyaszőlős, Kisgörbő, Türje). ▪A közösségteremtő programok erősítik a létrejött közösségi terek szakmai programját, minden elkészült közösségi tér legalább egy-egy ilyen programot lebonyolít. Tervezett ütem: a közösségi terek megépítését követően, évente.

179 178 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Almásháza, Alsópáhok, Batyk, Cserszegtomaj, Döbröce, Dötk, Felsőpáhok, Hévíz, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Nemesbük, Óhíd, Pakod, Rezi, Sármellék, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Szentgyörgyvár, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaköveskút, Zalaszentgrót, Zalaszentlászló, Zalavég ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪TAMOP - 5. prioritás - A társadalmi befogadás, részvétel erősítése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 43/48 Kód: NyD-22-SzF-B-14 Sorszám: 4193

180 179 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 44/48 Kód: NyD-22-SzF-4-01 Sorszám: 926 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Az 5. elem - A Zala Termálvölgye közösségének erősítése Intézkedés: A Zala Termálvölgye egységének erősítése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térségben számos több éves, évtizedes múltra visszatekintő rendezvény van, amelyek kapcsolódnak a helyi épített örökséghez (pl. Rezi Vártúra), a helyi kultúra, hagyományok megőrzését szolgálják (pl. Szérűskert Ünnep) ill. amelyek turisztikai vonzerővel bírnak (pl. Zalaszentgróti Szüreti Fesztivál). E rendezvények hozzájárulnak a térség ismertségének növeléséhez; a helyi turisztikai szereplők jövedelmezőségének fokozásához; és a helyi lakosság térséghez, településhez kötődő identitástudatának erősítéséhez. Probléma/ lehetőség ▪A rendezvények jórészt egymástól elszigetelten valósulnak meg, az információáramlás hiánya miatt nem jelennek meg turisztikai programként, látogatószámuk a lehetőségekhez képest alacsony. A rendezvények szervezés és marketing terén történő együttműködésével országos szintű vonzerőre tehetnének szert, emellett hatékonyan járulhatnának hozzá a Zala Termálvölgyében élők térségi identitástudatának kialakításához. Megoldási javaslat ▪A már létező fesztiválokra és egyéb eseményekre épített rendezvénysorozatok, kiemelkedő turisztikai vonzerővel bíró rendezvények létrehozásának és az azt segítő marketingnek a támogatása; a rendezvények hatásfokának javítása, a rendezvényszervezők közötti szoros együttműködés kialakítása, a fesztiválok idegenforgalmi szerepének növelése, illetve a térségi identitástudat kialakulása céljából. A támogatás elsősorban a Zala Termálvölgye egészére kiterjedő rendezvénysorozatok létrehozását célozza, a rendezvényszervezők közötti hosszú távú együttműködések kialakulása céljából. A rendezvények megvalósítása során ösztönözzük az esélyegyenlőség érdekében végzett tevékenységeket (akadálymentesítés, tájékoztatás). ▪A helyi adottságokra, hagyományokra és humánerőforrásra építő, egymással hatékony együttműködésben megvalósuló rendezvények következményeképpen, a rendezvények látogatószámának 20%-os növekedésére számítunk a projekt indításától számított második év végére. A projektek eredményeképpen megteremtődik a tapasztalati háttere a rendezvényszervezők közötti munkamegosztásnak, a marketingbeli és egyéb együttműködéseknek. Ez a kapcsolatok fennmaradását eredményezheti a támogatás megszűnését követő években is.

181 180 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága60000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 100% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db ▪Almásháza, Alsópáhok, Batyk, Cserszegtomaj, Döbröce, Dötk, Felsőpáhok, Hévíz, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Nemesbük, Óhíd, Pakod, Rezi, Sármellék, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Szentgyörgyvár, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaköveskút, Zalaszentgrót, Zalaszentlászló, Zalavég ▪LEADER - Rendezvény Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 44/48 Kód: NyD-22-SzF-4-01 Sorszám: 926

182 181 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 45/48 Kód: NyD-22-SzF-1-06 Sorszám: 934 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Az 5. elem - A Zala Termálvölgye közösségének erősítése Intézkedés: A Zala Termálvölgye egységének erősítése Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A Zala Termálvölgye térség meglévő adottságai, erőforrásai szétszórtak, nincsenek összefogva, egységesítve. Sokszor a helyi szereplők sincsenek tisztában térségük adottságaival, lehetőségeivel. Az összefogás hiányát példázza, hogy a térségben megjelenő turisztikai kiadványok és működtetett honlapok különböző koncepciók szerint jönnek létre, nincs közöttük átjárás, egymástól elszigetelten működnek. Probléma/ lehetőség ▪A Zala Termálvölgye egészére vonatkozó fejlesztések támogatása segítheti a térségen belüli szinergiák, a meglévő adottságok optimális kihasználását. Az egymással versenyzés-szemlélete helyett az együtt versenyzés, a közös fellépés támogatása, enyhíti a térségen belüli fejlettségbeli különbségeket, fokozza a térség versenyképességét. Megoldási javaslat ▪A Zala Termálvölgye egységének erősítése érdekében; a térségben belüli együttműködésekhez kötődő tevékenységek (pl. márkanév kialakítása; kiadványok, térképek készítése; információtechnológiai fejlesztések) támogatása. A támogatás elsősorban a Zala Termálvölgye egészét átfogó együttműködések fejlesztését célozza. Az együttműködések generálása segíti a térségi szemlélet és a társadalmi kohézió megerősödését. ▪A projektek indításától számított harmadik év végére legalább 2 az egész térséget átfogó fejlesztés (pl. kiadvány) valósul meg. A közös fellépés eredményeként a térség versenyképessége erősödik, nő a helyi gazdasági szereplők jövedelmezősége, a térség imázsa pozitívan változik. A közös marketing tevékenységeknek, az egységes megjelenésnek köszönhetően a Zala Termálvölgye hazai ismertsége növekszik. A megalapozott együttműködések továbbgyűrűző hatásaként a közös tevékenységek más források felhasználásával történő folytatására számítunk.

183 182 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret54385 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága54385 EUR 60428 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Almásháza, Alsópáhok, Batyk, Cserszegtomaj, Döbröce, Dötk, Felsőpáhok, Hévíz, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Nemesbük, Óhíd, Pakod, Rezi, Sármellék, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Szentgyörgyvár, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaköveskút, Zalaszentgrót, Zalaszentlászló, Zalavég ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 45/48 Kód: NyD-22-SzF-1-06 Sorszám: 934

184 183 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 46/48 Kód: NyD-22-SzF-4-02 Sorszám: 4187 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Az 5. elem - A Zala Termálvölgye közösségének erősítése Intézkedés: A Zala Termálvölgye egységének erősítése Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A Zala Termálvölgyének adottságai (pl. Hévízi tó, nemzetközi repülőtér, túraútvonalak, termálfürdők) és meglévő vállalkozásai (pl. szállásadók, helyi termelők, borászok, lovardák) lehetővé tennék az idegenforgalom, a helyi gazdaság jelenleginél nagyobb mértékű, a térség egészére kiterjedő fejlődését. Az egységes megjelenés, az együttműködések hiánya miatt azonban a fejlettség csak a térség néhány településén tapasztalható (pl. Hévíz, Kehidakustány). A térség versenyképességét gyengíti, hogy az egyes érdekcsoportokon belül nincs együttműködés. Probléma/ lehetőség ▪Az összefogás hiányának oka leginkább az, hogy az idegenforgalom, a helyi gazdaság fejlődésében érintett szereplők (pl. vállalkozások) nem ismerik fel a közösségben való gondolkodásból fakadó előnyöket, hasznokat. Az együttműködési készség fejlesztésével csökkenthetőek a belső szinergiák kihasználását eddig gátló szemléletbeli problémák. Megoldási javaslat ▪Szakmai rendezvények (pl. tanulmányút, konferencia, szakmai találkozók, workshop-ok) szervezésének támogatása; a térség gazdaságának és idegenforgalmának fejlődésében érdekelt szereplők együttműködési készségének javítása céljából. A támogatás elsősorban a Zala Termálvölgye egészét átfogó együttműködések (pl. helyi termelők között) létrejöttét, az ahhoz szükséges szemléletformálást, a párbeszédek elindulását, a máshol alkalmazott jó megoldások megismerését célozza. Az együttműködések generálása segíti a térségi szemlélet és a társadalmi kohézió megerősödését. ▪A projektek indításától számított harmadik év végére legalább 50 szervezet, vállalkozás bevonása valósul meg. A rendezvényeknek köszönhetően jelentősen javul az érintettek együttműködési készsége, megteremtődik a feltétele a közös tevékenységek végrehajtásának. A javuló információáramlásnak, egymás megismerésének köszönhetően közvetlenül is létrejönnek új üzleti, szakmai kapcsolatok a térségen belül. A tanulmányutakon szerzett tapasztalatok újszerű, fenntartható egyéni fejlesztések megvalósulását eredményezik.

185 184 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 100% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Almásháza, Alsópáhok, Batyk, Cserszegtomaj, Döbröce, Dötk, Felsőpáhok, Hévíz, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Nemesbük, Óhíd, Pakod, Rezi, Sármellék, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Szentgyörgyvár, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaköveskút, Zalaszentgrót, Zalaszentlászló, Zalavég ▪LEADER - Rendezvény Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 46/48 Kód: NyD-22-SzF-4-02 Sorszám: 4187

186 185 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 47/48 Kód: NyD-22-SzF-1-02 Sorszám: 6540 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Az 5. elem - A Zala Termálvölgye közösségének erősítése Intézkedés: A Zala Termálvölgye egységének erősítése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térségben számos több éves, évtizedes múltra visszatekintő rendezvény van, amelyek kapcsolódnak a helyi épített örökséghez (pl. Rezi Vártúra), a helyi kultúra, hagyományok megőrzését szolgálják (pl. Szérűskert Ünnep) ill. amelyek turisztikai vonzerővel bírnak (pl. Zalaszentgróti Szüreti Fesztivál). E rendezvények hozzájárulnak a helyi lakosság térséghez, településhez kötődő identitástudatának erősítéséhez, a helyi közösségek megerősödéséhez. Probléma/ lehetőség ▪A helyi közösségek erősítését szolgáló rendezvények jövőbeni fenntarthatósága veszélybe kerülhet, mert a települések nem rendelkeznek a szervezéshez nélkülözhetetlen eszközökkel (pl. sörpadok, sátor). Ezeket a szervezők kénytelenek külső szolgáltatóktól bérelni, ami jelentősen megnöveli egy-egy falunap stb. költségét. Megoldási javaslat ▪A térségben megvalósuló, közösségi rendezvények lebonyolítását segítő eszközök (pl. sörpad, sátor) beszerzésének támogatása; a rendezvények fenntarthatóságának javítása, a költségek csökkentése céljából. A rendezvényekhez kötödő infrastrukturák a térség valamennyi közösségi célú rendezvényének megvalósulását kell, hogy segítsék. ▪A közösségi célú, térségi rendezvények infrastruktúrális feltételeinek javítása eredményeképpen, a rendezvények átlagos költségvetése kb. 10%-kal csökken a projektek indításától számított második év végére. A "közös" eszközök beszerzése hozzájárulhat a rendezvényszervezők közötti együttműködés erősödéséhez is.

187 186 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret12000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága12000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Almásháza, Alsópáhok, Batyk, Cserszegtomaj, Döbröce, Dötk, Felsőpáhok, Hévíz, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Nemesbük, Óhíd, Pakod, Rezi, Sármellék, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Szentgyörgyvár, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaköveskút, Zalaszentgrót, Zalaszentlászló, Zalavég ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 47/48 Kód: NyD-22-SzF-1-02 Sorszám: 6540

188 187 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 48/48 Kód: NyD-22-SzF-6-01 Sorszám: 936 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Az 5. elem - A Zala Termálvölgye közösségének erősítése Intézkedés: Nemzetközi és területközi együttműködések Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A Zala Termálvölgye Akciócsoport helyi szervezetei jelentős tapasztalattal bírnak számos fejlesztési területen (pl. vidékfejlesztés, borturizmus), ugyanakkor a mintaszerű fejlesztések létrehozásához a helyi humánerőforrás kreativitása és szaktudása mellett, már eddig is sok esetben külső impulzusokra, például egy tanulmányúton látott jó megoldás felhasználására volt szükség. Probléma/ lehetőség ▪Számos olyan akciócsoport van Európában, amelyek helyi adottságaikat innovatív módon hasznosítva követendő megoldásokat hoztak létre működésük során. Az ezekkel az akciócsoportokkal való együttműködés, a tapasztalatok cseréje, a közös gondolkodás és munka, mindkét (valamennyi) térség számára hasznot hozhat, áttörést jelenthet az akciócsoport által prioritást élvező fejlesztési területeken. Megoldási javaslat ▪Előkészítő tevékenységek, tapasztalatcserék, közösen működtetett szervezetek, közös struktúrák kiépítésének a támogatása; know-how, eljárások cseréje és közös, innovatív fejlesztések megvalósítása céljából, egy vagy több - országon és EU-n belüli - akciócsoporttal közösen a Zala Termálvölgye Helyi Közösség Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában szereplő fejlesztési célokhoz kötődően (pl. marketing, turizmus, helyi termékek, rendezvények). ▪A legalább egy területközi és/vagy nemzetközi együttműködési projekt közösen végrehajtott fejlesztései következményeképpen a fejlesztési területhez kötődő tevékenységek (pl. helyi termék értékesítés) jövedelmezőségének 10%-os növekedésére számítunk a projekt indításától számított harmadik év végére. Az együttműködés kulturális és gazdasági vetületei testvértelepülési kapcsolatokon keresztül hosszú távon fenntarthatóvá teszik a kezdeti lépések eredményeit.

189 188 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret24000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága24000 EUR 26667 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 90% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Almásháza, Alsópáhok, Batyk, Cserszegtomaj, Döbröce, Dötk, Felsőpáhok, Hévíz, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Nemesbük, Óhíd, Pakod, Rezi, Sármellék, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Szentgyörgyvár, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaköveskút, Zalaszentgrót, Zalaszentlászló, Zalavég ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 48/48 Kód: NyD-22-SzF-6-01 Sorszám: 936

190 189 Akciócsoportunk arra a nehéz feladatra vállalkozott, hogy a térségben meglévő jelentős társadalmi, gazdasági különbségeket megszüntesse, és a LEADER program integrált megközelítésével egy egységes, sikeres szövetséget hozzon létre, amit Zala Termálvölgyének hívnak. Ennek érdekében Stratégiánk öt fő fejlesztési prioritásra, ezen belül 16 intézkedésre épül. A prioritások egymásra épülésének két fontos jellemzője van. Egyrészt a meglévő, gyógyturizmusra épült adottságok és lehetőségek minőségi fejlesztése, másrészt a térség élhetőbbé és vonzóbbá tétele. A stratégia egyik legfontosabb irányultsága a folyamatosan növekedő munkanélküliség megállítása, a Zala Termálvölgye gazdaságának fejlesztése. A foglalkoztatás bővítése a helyi KKV szektor erősítése révén érhető el. A térség adottságai elsősorban az idegenforgalom fejlesztését indokolják. A falusi-, öko- és aktív turizmus fejlesztése, jól kiegészíti a fejlett gyógy- és termálturizmust. A hátrányos helyzetű kistelepülések bevonása a gazdasági vérkeringésbe, az idegenforgalmi szolgáltatások, a szálláshelyek, valamint a helyi termékek fejlesztésén keresztül történhet. A gazdaság fejlesztése és a helyi emberi erőforrás fejlesztés prioritások szorosan kötődnek egymáshoz, hiszen azok a készségek, ismeretek, melyek az emberi erőforrás fejlesztéséhez kapcsolódnak – szolgálják majd a fenntartható működtetés zálogát a gazdaságfejlesztésben megvalósult fejlesztések kapcsán. Ezen a területen eredmény csak akkor érhető el, ha a helyi szükségleteknek megfelelő ismeretekhez, az érintettek lakóhelyükhöz közel tudnak hozzájutni (pl. mobil oktatóbázis kialakításával). A természeti értékek és környezeti erőforrások prioritás, valamint az élhető települések prioritás szintén szorosan összekapcsolódnak az alábbi módon. A településfejlesztési prioritás a Zala Termálvölgye településeinek komfortosabbá, otthonosabbá tételét szolgálja, mely hatványozottan erősíti a települések, és ezáltal a térség vonzerejét, lakosságmegtartó erejét – a környezeti erőforrások fenntartható hasznosítása pedig a lakosság fenntartható, környezettudatos életvitelének megvalósulását támogatja. Akciócsoportunk arra a nehéz feladatra vállalkozott, hogy a térségben meglévő jelentős társadalmi, gazdasági különbségeket megszüntesse, és a LEADER program integrált megközelítésével egy egységes, sikeres szövetséget hozzon létre, amit Zala Termálvölgyének hívnak. Ennek érdekében Stratégiánk öt fő fejlesztési prioritásra, ezen belül 16 intézkedésre épül. A prioritások egymásra épülésének két fontos jellemzője van. Egyrészt a meglévő, gyógyturizmusra épült adottságok és lehetőségek minőségi fejlesztése, másrészt a térség élhetőbbé és vonzóbbá tétele. A stratégia egyik legfontosabb irányultsága a folyamatosan növekedő munkanélküliség megállítása, a Zala Termálvölgye gazdaságának fejlesztése. A foglalkoztatás bővítése a helyi KKV szektor erősítése révén érhető el. A térség adottságai elsősorban az idegenforgalom fejlesztését indokolják. A falusi-, öko- és aktív turizmus fejlesztése, jól kiegészíti a fejlett gyógy- és termálturizmust. A hátrányos helyzetű kistelepülések bevonása a gazdasági vérkeringésbe, az idegenforgalmi szolgáltatások, a szálláshelyek, valamint a helyi termékek fejlesztésén keresztül történhet. A gazdaság fejlesztése és a helyi emberi erőforrás fejlesztés prioritások szorosan kötődnek egymáshoz, hiszen azok a készségek, ismeretek, melyek az emberi erőforrás fejlesztéséhez kapcsolódnak – szolgálják majd a fenntartható működtetés zálogát a gazdaságfejlesztésben megvalósult fejlesztések kapcsán. Ezen a területen eredmény csak akkor érhető el, ha a helyi szükségleteknek megfelelő ismeretekhez, az érintettek lakóhelyükhöz közel tudnak hozzájutni (pl. mobil oktatóbázis kialakításával). A természeti értékek és környezeti erőforrások prioritás, valamint az élhető települések prioritás szintén szorosan összekapcsolódnak az alábbi módon. A településfejlesztési prioritás a Zala Termálvölgye településeinek komfortosabbá, otthonosabbá tételét szolgálja, mely hatványozottan erősíti a települések, és ezáltal a térség vonzerejét, lakosságmegtartó erejét – a környezeti erőforrások fenntartható hasznosítása pedig a lakosság fenntartható, környezettudatos életvitelének megvalósulását támogatja. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/3

191 190 új üzleti kapcsolatok). A HVS belső szinergiákra építő, megalapozott fejlesztéseinek köszönhetően erősödik a humánerőforrás bázis; komplexebb idegenforgalmi kínálat jön létre; bővül a helyi foglalkoztatás; a települések vonzóvá, élhetővé válnak; a térség egy fenntartható növekedési pályára áll. Végeredményben a térség alkalmassá válik más források (egyéb EU, magántőke) hatékony bevonására, képessé válik az innovációra, a nemzetközi szintű tevékenységekre, és ami a legfontosabb, képes lesz tudatosan alakítani életét, környezetét. új üzleti kapcsolatok). A HVS belső szinergiákra építő, megalapozott fejlesztéseinek köszönhetően erősödik a humánerőforrás bázis; komplexebb idegenforgalmi kínálat jön létre; bővül a helyi foglalkoztatás; a települések vonzóvá, élhetővé válnak; a térség egy fenntartható növekedési pályára áll. Végeredményben a térség alkalmassá válik más források (egyéb EU, magántőke) hatékony bevonására, képessé válik az innovációra, a nemzetközi szintű tevékenységekre, és ami a legfontosabb, képes lesz tudatosan alakítani életét, környezetét. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/3

192 191 A fiatalok letelepítése, itthontartása (Hazatérés Program), a falvak fennmaradása, megújulása szempontjából kiemelten fontos célkitűzés. Az első négy prioritást egyaránt átható ötödik prioritás célja a LEADER elvek szerinti térségi kohézió erősítése. A „Zala Termálvölgye” belső és külső kapcsolatrendszerének fejlesztése – ennek keretében a többi négy prioritás megvalósítását megalapozó, a tevékenységek hatékonyságát mérni tudó kutatások; a térségmarketing, és azzal összefüggő kommunikációs eszközök fejlesztése; valamint a nemzetközi kapcsolatok tudatos kialakítása hosszú távon szolgálja a program sikerét, megalapozza a társadalmi beágyazottságát. A HPME-k megvalósításának ütemezésével kapcsolatosan általánosságban elmondható, hogy a legtöbb fejlesztés már a pályáztatási időszak elején elkezdődhet, így a HVS eredményei, hatásai a lehető leghamarabb jelentkezhetnek. Vannak azonban olyan projektek, amelyeket az érintettek bevonásával történő, alapos előkészítés után szabad csak végrehajtani. Ilyenek jellemzően a Zala Termálvölgye egészét átfogó, az együttműködésekre építő fejlesztések, mint például a rendezvénysorozatok, marketing tevékenységek, helyi termék értékesítési rendszerek. A Zala Termálvölgye jelenleg egy társadalmi, gazdasági szempontból jelentős különbségekkel bíró, jóval a lehetőségei alatt teljesítő térség. A stratégia megvalósulásával egy olyan komplex fejlesztéssorozat megy végbe az akciócsoport területén, amely főként az eddig kihasználatlan adottságokra épít. A térségben a fejlesztések ezidáig egymástól elszigetelten valósultak meg; a különböző érdekcsoportok nem látták a közös munka értelmét; nem ismerték fel a közösségben való gondolkodás előnyeit; sőt eddig nem is nagyon ismerték egymást, környezetüket. A Zala Termálvölgye kohéziójának erősödésével már önmagában jelentős eredmények érhetők el (pl. A fiatalok letelepítése, itthontartása (Hazatérés Program), a falvak fennmaradása, megújulása szempontjából kiemelten fontos célkitűzés. Az első négy prioritást egyaránt átható ötödik prioritás célja a LEADER elvek szerinti térségi kohézió erősítése. A „Zala Termálvölgye” belső és külső kapcsolatrendszerének fejlesztése – ennek keretében a többi négy prioritás megvalósítását megalapozó, a tevékenységek hatékonyságát mérni tudó kutatások; a térségmarketing, és azzal összefüggő kommunikációs eszközök fejlesztése; valamint a nemzetközi kapcsolatok tudatos kialakítása hosszú távon szolgálja a program sikerét, megalapozza a társadalmi beágyazottságát. A HPME-k megvalósításának ütemezésével kapcsolatosan általánosságban elmondható, hogy a legtöbb fejlesztés már a pályáztatási időszak elején elkezdődhet, így a HVS eredményei, hatásai a lehető leghamarabb jelentkezhetnek. Vannak azonban olyan projektek, amelyeket az érintettek bevonásával történő, alapos előkészítés után szabad csak végrehajtani. Ilyenek jellemzően a Zala Termálvölgye egészét átfogó, az együttműködésekre építő fejlesztések, mint például a rendezvénysorozatok, marketing tevékenységek, helyi termék értékesítési rendszerek. A Zala Termálvölgye jelenleg egy társadalmi, gazdasági szempontból jelentős különbségekkel bíró, jóval a lehetőségei alatt teljesítő térség. A stratégia megvalósulásával egy olyan komplex fejlesztéssorozat megy végbe az akciócsoport területén, amely főként az eddig kihasználatlan adottságokra épít. A térségben a fejlesztések ezidáig egymástól elszigetelten valósultak meg; a különböző érdekcsoportok nem látták a közös munka értelmét; nem ismerték fel a közösségben való gondolkodás előnyeit; sőt eddig nem is nagyon ismerték egymást, környezetüket. A Zala Termálvölgye kohéziójának erősödésével már önmagában jelentős eredmények érhetők el (pl. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 3/3

193 192 A Zala Termálvölgye Helyi Vidékfejlesztési Stratégiáját a helyi lakosok aktív bevonásával (pl. fórumok, honlap), a beérkezett közel 180 projektötlet, valamint a korábbi projektgyűjtések figyelembevételével készítettük el. Az esélyegyenlőséget, a fenntarthatóságot a HVS teljes tervezése, végrehajtása, monitoringja és értékelése során érvényesítettük ill. érvényesíteni kívánjuk. A gazdaság fejlesztését célzó HPME-k sikerességét a helyi adottságoknak megfelelő beruházások támogatásával, a gazdaság szereplői együttműködésének ösztönzésével biztosítjuk. Az összegfogás, a szinergiák kihasználása hosszútávon költségmegtakarítást, versenyképesség növekedést eredményez az érintett szektorokban. A helyi kapacitások erősítése, a gazdaság humánerőforrás igényének hosszú távú biztosítása érdekében támogatjuk a piacképes, helyi szükségleteknek megfelelő tudáshoz való megfelelő hozzáférést (pl. képzések, mobil oktatási infrastruktúra). A térség természeti értékeinek megőrzését az adottságok fenntartható módon történő hasznosításával (pl. rehabilitáció, bemutatás) és a környezettudatos életmód erősítésével (pl. tanösvények) érjük el. A beruházásoknál, ahol lehetséges ösztönözzük a megújuló energiák, környezetbarát anyagok, valamint a lehető legalacsonyabb anyag- és energiafelhasználású technológiák alkalmazását. Az intézkedések legtöbbje a térségen belüli jelentős társadalmi és gazdasági különbségeket hivatott csökkenteni. Ennek érdekében segítjük a helyi foglalkoztatás bővítését (pl. helyi termékek, mikro vállalkozások fejlesztése), a falvakban lakók életminőségének javulását (pl. szolgáltatások bővítése, falukép fejlesztés) és a helyi közösségek megerősödését (pl. párbeszédkörök). A helyi hagyományok, kulturális értékek (pl. népi kismesterségek, védett épületek) megőrzése, ezáltal a helyi identitástudat erősítése is jelentősen hozzájárul a stratégia társadalmi fenntarthatóságához. A Zala Termálvölgye Helyi Vidékfejlesztési Stratégiáját a helyi lakosok aktív bevonásával (pl. fórumok, honlap), a beérkezett közel 180 projektötlet, valamint a korábbi projektgyűjtések figyelembevételével készítettük el. Az esélyegyenlőséget, a fenntarthatóságot a HVS teljes tervezése, végrehajtása, monitoringja és értékelése során érvényesítettük ill. érvényesíteni kívánjuk. A gazdaság fejlesztését célzó HPME-k sikerességét a helyi adottságoknak megfelelő beruházások támogatásával, a gazdaság szereplői együttműködésének ösztönzésével biztosítjuk. Az összegfogás, a szinergiák kihasználása hosszútávon költségmegtakarítást, versenyképesség növekedést eredményez az érintett szektorokban. A helyi kapacitások erősítése, a gazdaság humánerőforrás igényének hosszú távú biztosítása érdekében támogatjuk a piacképes, helyi szükségleteknek megfelelő tudáshoz való megfelelő hozzáférést (pl. képzések, mobil oktatási infrastruktúra). A térség természeti értékeinek megőrzését az adottságok fenntartható módon történő hasznosításával (pl. rehabilitáció, bemutatás) és a környezettudatos életmód erősítésével (pl. tanösvények) érjük el. A beruházásoknál, ahol lehetséges ösztönözzük a megújuló energiák, környezetbarát anyagok, valamint a lehető legalacsonyabb anyag- és energiafelhasználású technológiák alkalmazását. Az intézkedések legtöbbje a térségen belüli jelentős társadalmi és gazdasági különbségeket hivatott csökkenteni. Ennek érdekében segítjük a helyi foglalkoztatás bővítését (pl. helyi termékek, mikro vállalkozások fejlesztése), a falvakban lakók életminőségének javulását (pl. szolgáltatások bővítése, falukép fejlesztés) és a helyi közösségek megerősödését (pl. párbeszédkörök). A helyi hagyományok, kulturális értékek (pl. népi kismesterségek, védett épületek) megőrzése, ezáltal a helyi identitástudat erősítése is jelentősen hozzájárul a stratégia társadalmi fenntarthatóságához. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

194 193 A HVS rendszerén belül kiemelt figyelmet kapott a fiatalok helyzete, helyzetük javítása (pl. ifjúsági táborok, fecskeház program). Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy bővüljenek a foglalkoztatási és egyéb lehetőségek a nők (pl. falusi turizmus fejlesztése) ill. a romák, tartós munkanélküliek (pl. foglalkoztatási programok hátterének megteremtése, képzések) számára. A hátrányos helyzetűeket célzó programok kidolgozásában és végrehajtásában az akciócsoport több tagja is részt vesz ill. vett. Egy cigány kisebbségi önkormányzat, egy főként roma programokat megvalósító szervezet, valamint a tagok között két olyan civil szervezet is van, amely hátrányos helyzetűek számára valósít meg felzárkóztató programokat. A projektek megvalósítása során elvárásunk lesz az esélyegyenlőség, a diszkriminációmentesség biztosítása, a fizikai és információs akadálymentesítés megvalósítása, a komplex szemlélet és kohézió erősítése (pl. felvilágosító munka a rendezvényeken; képzéseknél a nemek közötti arány megfelelő képviselete; a hátrányos helyzetű célcsoportok programokban való részvétele; az akadálymentesítés biztosítása a beruházások esetében). A HVS rendszerén belül kiemelt figyelmet kapott a fiatalok helyzete, helyzetük javítása (pl. ifjúsági táborok, fecskeház program). Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy bővüljenek a foglalkoztatási és egyéb lehetőségek a nők (pl. falusi turizmus fejlesztése) ill. a romák, tartós munkanélküliek (pl. foglalkoztatási programok hátterének megteremtése, képzések) számára. A hátrányos helyzetűeket célzó programok kidolgozásában és végrehajtásában az akciócsoport több tagja is részt vesz ill. vett. Egy cigány kisebbségi önkormányzat, egy főként roma programokat megvalósító szervezet, valamint a tagok között két olyan civil szervezet is van, amely hátrányos helyzetűek számára valósít meg felzárkóztató programokat. A projektek megvalósítása során elvárásunk lesz az esélyegyenlőség, a diszkriminációmentesség biztosítása, a fizikai és információs akadálymentesítés megvalósítása, a komplex szemlélet és kohézió erősítése (pl. felvilágosító munka a rendezvényeken; képzéseknél a nemek közötti arány megfelelő képviselete; a hátrányos helyzetű célcsoportok programokban való részvétele; az akadálymentesítés biztosítása a beruházások esetében). Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

195 194 A jelenlegi tervezés szempontjából a következő fontosabb alapdokumentumokra építettünk: - Kísérleti LEADER és LEADER+ vidékfejlesztési stratégiák (2002, 2005); - Foglalkoztatási stratégia Zalaszentgrót (2005); - Keszthely-Hévíz Foglalkoztatási Paktum – stratégia (2006); - Nyugat-Balatoni Natur-, Kulturpark megvalósíthatósági tanulmányai; - „HAZATÉRÉS!” Fiatalok helyzete és lehetőségei a zalaszentgróti térségben (2005); - Cselekvési tervek 2007-2013 (2007); - Hévíz városfejlesztési koncepciója (2007); - Zalakanyar turisztikai régió fejlesztési terv (2008). A korábbi koncepciókban megfogalmazott, mai napig jellemző legfontosabb fejlesztési hiányosságok: - a megfelelő koordináció, - a falusi turizmus kínálta lehetőségek kiaknázása, - a célcsoport specifikus programkínálat, - program-csomagok, - rendezvény, ill. programszervezés, - térségen belüli és kívüli együttműködések, kapcsolatrendszerek, - információs, valamint marketing rendszer, - helyi humán kapacitás képzettsége. A legkézzelfoghatóbban azoknak a fejlesztési terveknek volt a térségre vonatkozó hatása, amelyekhez számottevő forrást rendeltek (pl. LEADER). Ezek a források főként az alábbi területek fejlesztését célozták: - A térség turisztikai értékeinek, lehetőségeinek feltárása, bemutatása, - Helyi termékek fejlesztése, értékesítése, - Természeti környezet megóvása, - Humán kapacitások fejlesztése, - Hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, - Társadalmi összetartozás erősítése, esélyegyenlőség támogatása, - Együttműködések erősítése. A jelenlegi tervezés szempontjából a következő fontosabb alapdokumentumokra építettünk: - Kísérleti LEADER és LEADER+ vidékfejlesztési stratégiák (2002, 2005); - Foglalkoztatási stratégia Zalaszentgrót (2005); - Keszthely-Hévíz Foglalkoztatási Paktum – stratégia (2006); - Nyugat-Balatoni Natur-, Kulturpark megvalósíthatósági tanulmányai; - „HAZATÉRÉS!” Fiatalok helyzete és lehetőségei a zalaszentgróti térségben (2005); - Cselekvési tervek 2007-2013 (2007); - Hévíz városfejlesztési koncepciója (2007); - Zalakanyar turisztikai régió fejlesztési terv (2008). A korábbi koncepciókban megfogalmazott, mai napig jellemző legfontosabb fejlesztési hiányosságok: - a megfelelő koordináció, - a falusi turizmus kínálta lehetőségek kiaknázása, - a célcsoport specifikus programkínálat, - program-csomagok, - rendezvény, ill. programszervezés, - térségen belüli és kívüli együttműködések, kapcsolatrendszerek, - információs, valamint marketing rendszer, - helyi humán kapacitás képzettsége. A legkézzelfoghatóbban azoknak a fejlesztési terveknek volt a térségre vonatkozó hatása, amelyekhez számottevő forrást rendeltek (pl. LEADER). Ezek a források főként az alábbi területek fejlesztését célozták: - A térség turisztikai értékeinek, lehetőségeinek feltárása, bemutatása, - Helyi termékek fejlesztése, értékesítése, - Természeti környezet megóvása, - Humán kapacitások fejlesztése, - Hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, - Társadalmi összetartozás erősítése, esélyegyenlőség támogatása, - Együttműködések erősítése. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

196 195 Összességében elmondható, hogy ezek a tervek sikeresen kerültek lebonyolításra. Több kulcsfontosságú beruházás, program megvalósulása mellett sikernek tekinthető az is, hogy a fejlesztések megalapozták további források bevonását (pl. pályázatírás elsajátítása, megvalósíthatósági tanulmányok) és elkezdődött a különböző szektorok közötti párbeszéd. A korábbi LEADER programoknak köszönhetően az elért vállalkozások, civil szervezetek, önkormányzatok megismerték egymást, megtapasztalhatták az együttműködésből fakadó előnyöket (pl. rendezvények- szervezők közös fesztiválsorozata). További eredmény, hogy ezeket a szervezeteket könnyebb megmozgatni, bevonni más típusú tevékenységekbe is. A közös munkába bevont szereplők számát, csak a források jelentős növelésével és az együttműködési projektek nagyobb arányú támogatásával tudjuk növelni, amelyre a jelenlegi Stratégia lehetőséget nyújt. A korábbi fejlesztési keretösszegeket szinte teljesen ki tudtuk használni, amely az alapos tervezésnek, igényfelmérésnek, pontos helyzetfeltárásnak volt köszönhető. A gesztorszervezet komplex segítségnyújtásának köszönhetően, a helyi pályázók képesek voltak a keretösszegek lehívására, a megfelelő elszámolásra. Tapasztalatként elmondható, hogy a jelentős adminisztratív és egyéb kötelezettségek miatt egy bizonyos támogatási összeg alatt nem volt érdemes belefogni a fejlesztésbe. A pályázók és a munkaszervezet irracionális leterhelését elkerülendő törekedni fogunk a kevesebb számú, de minőségi projektek támogatására. Összességében elmondható, hogy ezek a tervek sikeresen kerültek lebonyolításra. Több kulcsfontosságú beruházás, program megvalósulása mellett sikernek tekinthető az is, hogy a fejlesztések megalapozták további források bevonását (pl. pályázatírás elsajátítása, megvalósíthatósági tanulmányok) és elkezdődött a különböző szektorok közötti párbeszéd. A korábbi LEADER programoknak köszönhetően az elért vállalkozások, civil szervezetek, önkormányzatok megismerték egymást, megtapasztalhatták az együttműködésből fakadó előnyöket (pl. rendezvények- szervezők közös fesztiválsorozata). További eredmény, hogy ezeket a szervezeteket könnyebb megmozgatni, bevonni más típusú tevékenységekbe is. A közös munkába bevont szereplők számát, csak a források jelentős növelésével és az együttműködési projektek nagyobb arányú támogatásával tudjuk növelni, amelyre a jelenlegi Stratégia lehetőséget nyújt. A korábbi fejlesztési keretösszegeket szinte teljesen ki tudtuk használni, amely az alapos tervezésnek, igényfelmérésnek, pontos helyzetfeltárásnak volt köszönhető. A gesztorszervezet komplex segítségnyújtásának köszönhetően, a helyi pályázók képesek voltak a keretösszegek lehívására, a megfelelő elszámolásra. Tapasztalatként elmondható, hogy a jelentős adminisztratív és egyéb kötelezettségek miatt egy bizonyos támogatási összeg alatt nem volt érdemes belefogni a fejlesztésbe. A pályázók és a munkaszervezet irracionális leterhelését elkerülendő törekedni fogunk a kevesebb számú, de minőségi projektek támogatására. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

197 196 A stratégia megvalósításakor tovább szeretnénk folytatni azon alapelvek szerinti működést, amelyet a HVS tervezése során már alkalmaztunk, ez a partnerség, a nyilvánosság, a folyamatos monitoring, a hatékony kommunikáció, a közérthetőség, és a kooperáció. Az első lépések egyikeként a két legnagyobb térségi településen, Hévízen és Zalaszentgróton LEADER koordinációs irodák kerülnek kialakításra, amelyek biztosítani képesek a megfelelő területi lefedettséget, és a közvetlen kapcsolatot az érintettekkel. Értelmezésünk és céljaink szerint a lakosság bevonása, a minél szélesebb társadalmi részvétel biztosításának sikere, a HVS megvalósításának alapja. A stratégia fejlesztési forrásaiból megvalósítani tervezett párbeszédkörök, képzések, rendezvények segítségével; az érintettek képességet szereznek és lehetőséget kapnak a közös munkába való bekapcsolódásra, a döntéshozatalba való beleszólásra. A helyi humánerőforrás kapacitás erősítése; az együttműködések, hálózatok létrejöttének támogatása jelentős mértékben segíti a stratégia innovatív megvalósítását. Az akciócsoport a különböző szektorok képviselőivel a tervezési folyamat során jó kapcsolatot alakított ki. Ennek fenntartása, továbbfejlesztése; megfelelő kommunikációs eszközök (pl. portál, hírlevél) alkalmazásával elérhető. Törekszünk arra, hogy a munkaszervezet egyfajta információs központtá, a fejlesztések kiindulópontjává váljon. A szervezet mindezt az információk gyűjtésével, feltárásával; személyes rendelkezésre állással; aktív, „személyre szabott” információs szolgáltatással, tanácsadással; az érintettek összeszervezésével; az alulról jövő kezdeményezések felkarolásával, megvalósításuk támogatásával segíti. Az egyesület komplex térségfejlesztő munkája során elősegíti más források (pl. A stratégia megvalósításakor tovább szeretnénk folytatni azon alapelvek szerinti működést, amelyet a HVS tervezése során már alkalmaztunk, ez a partnerség, a nyilvánosság, a folyamatos monitoring, a hatékony kommunikáció, a közérthetőség, és a kooperáció. Az első lépések egyikeként a két legnagyobb térségi településen, Hévízen és Zalaszentgróton LEADER koordinációs irodák kerülnek kialakításra, amelyek biztosítani képesek a megfelelő területi lefedettséget, és a közvetlen kapcsolatot az érintettekkel. Értelmezésünk és céljaink szerint a lakosság bevonása, a minél szélesebb társadalmi részvétel biztosításának sikere, a HVS megvalósításának alapja. A stratégia fejlesztési forrásaiból megvalósítani tervezett párbeszédkörök, képzések, rendezvények segítségével; az érintettek képességet szereznek és lehetőséget kapnak a közös munkába való bekapcsolódásra, a döntéshozatalba való beleszólásra. A helyi humánerőforrás kapacitás erősítése; az együttműködések, hálózatok létrejöttének támogatása jelentős mértékben segíti a stratégia innovatív megvalósítását. Az akciócsoport a különböző szektorok képviselőivel a tervezési folyamat során jó kapcsolatot alakított ki. Ennek fenntartása, továbbfejlesztése; megfelelő kommunikációs eszközök (pl. portál, hírlevél) alkalmazásával elérhető. Törekszünk arra, hogy a munkaszervezet egyfajta információs központtá, a fejlesztések kiindulópontjává váljon. A szervezet mindezt az információk gyűjtésével, feltárásával; személyes rendelkezésre állással; aktív, „személyre szabott” információs szolgáltatással, tanácsadással; az érintettek összeszervezésével; az alulról jövő kezdeményezések felkarolásával, megvalósításuk támogatásával segíti. Az egyesület komplex térségfejlesztő munkája során elősegíti más források (pl. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

198 197 ÚMFT, magán tőke) bevonását; a különböző hálózatokkal (pl. HVI, Kistérségi Koordinációs Hálózat), szakmai szervezetekkel (pl. kamarák) szoros együttműködést alakít ki. Az akciócsoport nyitott a térségek közötti kooperációra, a megszerzett tudás és tapasztalatok cseréjére; a kifejlesztett innovatív megoldások adaptálására, átadására is. A stratégiaalkotást követően már bejegyzett jogi személyiségű LEADER egyesület kezdi meg működését. Az egyes szektorok megfelelő érdekképviseletét a szervezet vezetőségének kialakításakor garantáltuk: a vállalkozói, civil és önkormányzati szféra 2-2 tagot delegált az elnökségbe, az elnök személyében, pedig egy mindegyik szférához szorosan kötődő, tapasztalt vezető került az egyesület élére. A stratégia végrehajtását szakmailag kiválóan felkészült; a LEADER kísérleti, és a LEADER+ program megvalósításában tapasztalatot szerzett; gyakorlati és elméleti ismeretekkel egyaránt rendelkező; hazai és nemzetközi együttműködésekben, projektmenedzsmentben jártas szakemberekből álló csoport, többségében a jelenlegi TKCS munkatársai fogják végezni. Összességében a munkaszervezet működése garanciát jelent a stratégia hatékony megvalósítására, a közösségi kohézió és a térségi identitástudat erősödésére. ÚMFT, magán tőke) bevonását; a különböző hálózatokkal (pl. HVI, Kistérségi Koordinációs Hálózat), szakmai szervezetekkel (pl. kamarák) szoros együttműködést alakít ki. Az akciócsoport nyitott a térségek közötti kooperációra, a megszerzett tudás és tapasztalatok cseréjére; a kifejlesztett innovatív megoldások adaptálására, átadására is. A stratégiaalkotást követően már bejegyzett jogi személyiségű LEADER egyesület kezdi meg működését. Az egyes szektorok megfelelő érdekképviseletét a szervezet vezetőségének kialakításakor garantáltuk: a vállalkozói, civil és önkormányzati szféra 2-2 tagot delegált az elnökségbe, az elnök személyében, pedig egy mindegyik szférához szorosan kötődő, tapasztalt vezető került az egyesület élére. A stratégia végrehajtását szakmailag kiválóan felkészült; a LEADER kísérleti, és a LEADER+ program megvalósításában tapasztalatot szerzett; gyakorlati és elméleti ismeretekkel egyaránt rendelkező; hazai és nemzetközi együttműködésekben, projektmenedzsmentben jártas szakemberekből álló csoport, többségében a jelenlegi TKCS munkatársai fogják végezni. Összességében a munkaszervezet működése garanciát jelent a stratégia hatékony megvalósítására, a közösségi kohézió és a térségi identitástudat erősödésére. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2