Szükségletek vizsgálata és a finanszírozási rendszer kapcsolata

Az előadások a következő témára: "Szükségletek vizsgálata és a finanszírozási rendszer kapcsolata"— Előadás másolata:

1 Szükségletek vizsgálata és a finanszírozási rendszer kapcsolata
Skultéti József Szociális Klaszter Nyíregyháza, február 15.

2 Előzmények A „normatív állami hozzájárulás születése”
A következetlenség következményei 2004 MÉCS 2007 HGCs-1 2009 HGCs-2 2011 HGCs-3 ………???

3 Az állami hozzájárulások változásai
Normatíva megnevezése 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. Idősek Otthonai (Ft/ellátott/év) v. v. - átlagos szintű ápolás - demens betegek ápolása - emelt színvonalú ellátás * * Értelmi Fogyatékosok és Pszichiátriai Betegek Otthonai (Ft/ellátott/év) Átmeneti szállás, éjjeli menedékhely (Ft/ellátott/év) Nappali ellátás (Ft/ellátott/év) Házi segítségnyújtás otthonközeli ellátás* Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 62 000 50 000 40 000 30 000 29 500 pályázat 55 360 Étkeztetés 75 600 70 800 81 200 82 000 Utcai szociális munka (szolgálatonként) Kötött normatíva 23 000 9 400 Szociális továbbképzés és szakvizsga (Ft/fő) *az otthon-közeli ellátás ( Ft/fő) 65 %-át igényelheti a települési önkormányzat szociális étkeztetés+nappali ellátás után. BPFPH Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa (SZIIR) 2011.

4 jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
Az állami hozzájárulások változásai év házi segítségnyújtás jelzőrendszeres házi segítségnyújtás étkeztetés 2000. 1030 forint/fő (L) 1. 2001. 1100 Ft./fő (L)/ Gond Központ 2,2 mFt- 3,3 mFt. 3-5 efős település 2002. 1160 Ft./fő (L)/ Gond Központ 2,4 mFt- 3,5 mFt. 3-5 efős település 2003. 1300 Ft./fő (L)/ Gond Központ3 mFt- 4 mFt 3-5 efős település forint/szolgálat 2004. 1300 forint/fő (L)/Gond Központ3 mFt- 4 mFt 3-5 efős település /GondKörzet forint/körzet max 3 efő 2005. ft/számított ellátott 2. forint/ellátott forint/ellátott 2006. forint/fő forint/fő forint/fő 2007. forint/fő forint/fő forint/fő 2008. forint/fő( forint/fő forint/fő – az 1 főre eső jöv. a NYMIN 150%-át nem haladja meg, vagy meghaladja) forint/fő forint/fő 2009. forint/fő forint/fő (az 1 főre eső jöv. a NYMIN 150%-át nem haladja meg, vagy meghaladja)/ forint/fő 10 efőnél nagyobb és 40 készülék szoc rászorultaknak forint/fő – 1 főre NYMIN 150%-a alatt, Ft/fő % között, Ft/fő meghaladja a 300 %-ot 2010. forint/fő 3. 1. Alap-hozzájárulás a települési önkormányzatoknak évi III. törvényben meghatározott különösen a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás fizetendő térítési díj normatív kedvezményének biztosítása. Az alap-hozzájárulás a települési önkormányzatot az január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg. 2. A hozzájárulás a települési önkormányzatot a házi segítségnyújtásban részesített személyek száma és az egy ellátottra vonatkozó átlagos gondozási óraszám alapján illeti meg. 3. Az otthonközeli ellátáshoz nyújtott hozzájárulás x %-át igényelheti a tel. Önk., aki a szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, idősek nappali ellátását együttesen/vegyesen biztosítja.

5 A fővárosi szociális intézmények
működési bevételeinek arányváltozásai BPFPH Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa (SZIIR) 2011.

6 a Szociális Érdekegyeztető Munkacsoport (2004-
Hazai szakemberek a Szociális Érdekegyeztető Munkacsoport (SZÉM) keretei között 2004-ben kialakítottak egy új fogalmat a bentlakásos intézményekben élő idősek ápolási – gondozási rászorultságának mérésére: ez a Homogén Gondozási Csoport (HGCS) A munkacsoport tagjai között szociális szakemberek és gerontológiával foglalkozó orvosok voltak: Csepregi Teréz - Csoó Lászlóné - dr. Egervári Ágnes - dr. Gabányi József - Pesti Györgyné - Tóth Árpádné. Több hónapos munkával, az egészségügyi és szociális nyelvezet összehangolásával, a pontrendszer többszöri átdolgozásával és az intézményekben való kipróbálásával született meg a Homogén Gondozási Csoport fogalma és az adatlap. A szakmai kérdések körével foglalkozó munkacsoport első lépésben az ápolási – gondozási igények felmérésére szolgáló egyszerűbb adatlapot dolgozott ki, a későbbiekben az egyes tevékenységek normaidejének meghatározására, ill. az ápolási- gondozási kategóriák megállapítására tett javaslatot.

7 Mit és hogyan mér a HGCs-besorolás?
Az ápolási- gondozási függőség mérésének egyszerű, jól mérhető, reprodukálható módja a HGCS besorolás.  6 kérdéscsoport köré rendezett adatlapon vizsgáljuk az egyes funkciókat és képességeket, valamint az egészségügyi ápolási tevékenység szükségességét A gondozottak besorolása 4 gondozási csoportba történik, melyek a megközelítően hasonló gondozási tevékenység, a függőség mértékében „homogének”. A szociális gondoskodás szempontjából vizsgálva a gondozási függőséget; irreleváns, milyen betegség idézte elő a kialakult állapotot. Nem az egészségkárosodás folyamatát és mértékét, hanem az ennek eredményeként kialakult aktuális állapotot vizsgálja a módszer. A következő oldalakon a HGCs-2 modellkísérlet dokumentumait tekintjük át:

8 Egyszerűsített pénzügyi táblázat 2008 december 31-én
szakmai tevékenységenként (pl. idős, demens mozgássérült stb.) INTÉZMÉNY AZONOSÍTÓ ADATAI Intézmény megnevezése Címe, elérhetőség Szakmai profil Összes HGCS Ügyintéző neve Elérhetőség Tel. Gondozási napok száma 2008 nap Élelmezési napok száma 2008 ÖSSZES DOLGOZÓ fő Ápolásban dolgozók száma Bevételek Megnevezés érték e/Ft Normatív állami hozzájárulás Fenntartói támogatás Személyi térítési díj Pályázati források Egyéb bevétel Bevételek összesen Anyagköltség Szakmai anyagok (gyógyszer, egyszer használatos eszközök) Gyógyászati segédeszközök Élelmezési anyagok Egyéb anyagok Anyagköltség összesen (7-től 10-ig Munkabérköltség ápolásban, ellátásban dolgozók munkabére bérjellegű kifizetése Egyéb tevékenységben dolgozók munkabére bérjellegű kifizetése Összes munkabér Munkabérek közterhe Bér + közteher összesen Egyéb Fenntartóüzemek, segédüzemek költsége; (konyha költség nyersanyagköltség nélkül, segédüzemek költsége bér nélkül!) Egyéb közvetlen költség Összesen közvetlen költségek ( ) Fedezet Üzemi általános költségek (rezsi költségek) Tevékenység szűkített önköltsége Intézményi általános költség Ellátás teljes önköltsége Beruházási kiadások Kiadások mindösszesen Bevételek – kiadások egyenlege

9 Ellátott neve: ________________________
Felmérést végző személy:______________________ Állapotfelmérés időpontja: │__│__│.│__│__│ Tevékenység Segítség 1.Térbeli- időbeni tájékozódás 1: ha mindig, mindenkor térben, időben, személyeket illetően tájékozott esetenként segítségre, tájékoztatásra szorul, 2: enyhe probléma, 3: közepes probléma, 4: súlyos probléma, 5: általában térben, időben tájékozatlan 2. Helyzetnek megfelelő viselkedés 1: mindig, mindenkor a helyzetnek megfelelően viselkedik esetenként bonyolultabb helyzetekben segítségre, korrekcióra szorul, 2: enyhe probléma, 3: közepes probléma, 4: súlyos probléma, 5: az adott helyzetnek nem megfelelő viselkedés 3. Tevékenységek, funkciók 3.1.  Étkezés 1: a tevékenységet az ellátott önállóan rendszeresen és helyesen elvégzi (segédeszközzel vagy anélkül) illetve az adott funkciónak birtokában van. Ha a tevékenységet az ellátott önállóan nem rendszeresen és/vagy nem helyesen végzi el, értékelje, milyen mértékű segítségre szorul, 2: enyhe probléma, 3: közepes probléma, 4: súlyos probléma, 5: ha a tevékenységre az ellátott nem képes A 3.3 ill. 3.5 nem ugyanazt jelenti, lehet, hogy a gondozott számára WC használata már nem kivihető, de székletét-vizeletét tartani képes. 3.6: Képes-e megfogalmazni, ill. elmondani a panaszát, megérti-e amit mondanak neki. 3.7: Rábízható-e az előírt gyógyszerek adagolása, szedése. 3.8: Ágyban megfordulni, felülni, ágyból kiülni-átülni székre, asztalhoz, stb. 3.9: Ha valaki pl. kerekes székkel önálló, akkor ez a válasz 2! 3.2.  Öltözködés 3.3.  WC használat 3.4.  Tisztálkodás 3.5.  Kontinencia 3.6.  Kommunikáció 3.7.  Terápia követés 3.8. Helyzetváltoztatás 3.9. Helyváltoztatás 4. Látás 1: ha jól lát, átlagos fényviszonyok mellett tájékozódik, tárgyakat felismer, de olvasni, TV-t kezelni már nem tud…, 2: enyhe probléma, 3: közepes probléma 4: súlyos probléma, 5: nem lát 5. Hallás 1: ha átlag-közeli hangerő mellett a beszédet megérti halláskárosodása kommunikációs zavart okoz, 2: enyhe probléma, 3: közepes probléma, 4: súlyos probléma 5: ha nem hall 6. Szakápolási teendők 6.1. Vitális funkciók megfigyelése naponta többször egyszerű választás: rászorul-e az adott szakápolási tevékenységre 2: igen 1: nem naponta hetente 6.2. Vizsgálati anyagok vétele hetente gyakrabban 6.3. Kötözés, sebellátás 6.4. Decubitus kezelése, kötözése I. stad 64. Decubitus kezelése, kötözése II. stád 64. Decubitus kezelése, kötözése III. stád 6.5. Táplálkozási intervenció (gyomorszonda, PEG szonda) 6.6.Gyógytorna, egyéb rehabilitáció (masszázs) 6.7. Egyéb egészségügyi szaktevékenység injekció infúzió peritoneális dialysis oxigénterápia fájdalomcsillapítás (kanül, gyógyszer, eszköz) 6.9. Állandó felügyelet igénye összpontszám: HGCS :

10 I. TÁRSAS KAPCSOLATOK ÉS SEGÍTŐK Pontszám III. ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
1. Milyen családi környezetben él? 1. Lépcső Családtagokkal él Lakás/ház földszinten, lépcső nélkül, vagy liftes házban. Egyedül él 1 Sok lépcső, lakás az emeleten 2. Van-e a lakóhelyén a törvényben előírt alapellátási szolgálat? 2. A lakóhely kényelmessége (ha nincs, ugorjon az 5. kérdésre) A lakás kellően tágas, egy szinten helyezkedik el, kerekes sszékkel bejárható. Igen Zsúfolt lakás, küszöbökkel, sok szőnyeg Nem 3 Több szintű lakás/ház, kerekes szék számára alkalmatlan 2 3. Milyen gyakran találkozik a hivatásos segítőkkel? 3. Fűtés Mindennap, akár többször is Kényelmes és hatékony Hetente többször Költséges, vagy fizikai munkát igényel Ritkán (havonta egyszer- kétszer), 4. Víz Soha Meleg víz hozzáférhető a konyhában / fürdőszobában 4. Milyen a kapcsolata ezekkel a segítőkkel? Nincs meleg víz Harmónikus, bizalomteli Nincs vezetékes víz Konfliktus, feszültség terheli 5. Fürdőszoba / WC Tarthatatlan, ellenséges Lakáson belül, kényelmesen megközelíthető, kerekes székkel is 5. Hogyan alakultak társas kapcsolatai az utóbbi időben? Kis méretű, vagy nem jól megköelíthető, lakáson kívüli Új embereket ismert meg, nem változott Lakáson kívüli Néhányan elmaradtak 6. Telefon Szinte minden kapcsolata megszakadt Lakásban van (vagy mobiltelefon használata megoldott) 6. Meg van elégedve társas kapcsolataival és az elérhető segítséggel? Nincs Úgy érzem, figyelnek rám, szükség esetén gondoskodnak rólam 7. Világítás Elfogadható, ez van Van áramszolgáltatás Egyedül, elhagyatva érzem magam Nincs áramszolgáltatás II. TÁRSAS TEVÉKENYSÉGEK Az áramszolgáltatást kikapcsolták 1. Életkor 8. Bevásárlás 70 alatt A mindennapi élethez szükséges boltok jól elérhetőek között Korlátozott lehetőségek, pl. csak egy kis üzlet. között Minden bolt messze van 90 fölött 9. Tömegközlekedés 2 Mi volt a foglalkozása? Megálló 1 km-en belül Rendszeres, önálló kereső tevékenységet folytatott Nincs a közelben megálló Alkalmi munkákat végzett, illetve nem volt munkája IV. ANYAGI HELYZET 3. Milyen gyakran hagyja el otthonát? 1. Van-e rendszeres jövedelme? Naponta z 1993.lvi III.tv.4. § (1) a szerint Legalább hetente egyszer- kétszer - mindenkori nyugdíjminimum ötszörösét meghaladó Szinte soha - háromszoros és ötszörös között 4. Hogyan változott érdeklődési köre az utóbbi időben? - kétszeres és háromszoros között 5 Nem változott - kétszerese alatt 7 Szinte semmilyen érdeklődésének megfelelő programja nincs. 2. Van-e saját megtakarítása, a szociális törvény értelmében vett vagyona? 5. Meg van elégedve jelenlegi helyzetével? A törvény 4§ (1) b szerint Teljesen, nem érzem korlátozva magam ?? Kicsit korlátozva vagyok, de ezt elfogadom A törvény 2§ (1) ba-ban meghatározott mértéket sem éri el Nem, a korom/ betegségem megakadályoz sok mindenben 3. Van-e tartásra kötelezhető hozzátartozója Igen, és segíti is anyagilag TÁRSAS KAPCSOLATOK ___ / 14 Igen, de anyagilag nem segít TÁRSAS TEVÉKENYSÉGEK ___ / 10 ÉLETKÖRÜLMÉNYEK 4. Saját maga intézi anyagi ügyeit? ANYAGI HELYZET ___ / 12 igen nem SZOCIÁLIS FELMÉRÉS ÖSSZPONTSZÁMA ___ / 50

11 A HGCs-1 modellkísérlet - 2007
A vizsgálat célja: a módszer alkalmassága az intézményi ellátás szükségességének megítélésére. A vizsgált minta: az idősellátás területén, az alapszolgáltató (4)- és szakellátó (26) intézmények gondozottai közül 794 idős ember az idősotthonok-, +98 fő várólistán szereplő várakozó állapota lett az eszközzel vizsgálva. A vizsgálat tapasztalatai: A gyakorlatban is jól használható a HGCS I.-IV. gondozási csoportok kialakítása. A módszer egyszerű, a napi munkába illeszthetően elvégezhető, időigénye néhány perc rutinos vizsgáló esetében. Alkalmas arra, hogy a gondozott állapotváltozásait kövessük – így akár rendszeres jelentésre, a finanszírozás lehívásához is használható. Összehasonlítva a gondozási függőség alapján kialakított gondozási csoportok rendszerét más európai modellekkel, a HGCS jól megfeleltethető azokkal.

12 A HGCs-1 modellkísérlet - 2007
Összességében: Gyakorlati használata tervezhetőbbé teszi az intézményi munkát, a gondozási csoportok kialakítását és a gondozószemélyzet létszámát és összetételét, az intézmény-alapú finanszírozás helyett a gondozott állapotától függő, differenciált finanszírozás alapjául szolgálhat, Az eszköz (a HGCS) jól alkalmazható mind alapellátások, mind a szakosított ellátások esetén. A felmérés által homogén csoportok alakíthatók ki, amelyeknél a közös nevező, a gondozási függőség. A szociális szolgáltatás felhasználói számára a HGCS egyik fő kihatása, hogy kiszámítható, a felmérési adatlap közismertté, nyilvánossá tehető, így a potenciális felhasználók számára is világossá tehető a bekerülés feltétele. S ez arra is lehetőséget nyújt hosszú távon, hogy maguk az érintettek is befolyásolni tudják a szolgáltatások formáját és minőségét. A HGCS előnye, hogy az állapotfüggő ellátások felmérése által a kompetencia határok világossá válhatnak egészségügy és szociális terület között. A HGCS a szociális ellátásban meglévő „természetes” volumenkorlát (a gondozási nap alapú elszámolás) mellett az állapotfüggő differenciált finanszírozás eszköze lehet a csoportosítva megjelenő szakápolási teendőkkel esetleg az egészségügyi kasszát is megcélozva! HGCS: a Multifunkciós rendszer amely alkalmas arra, hogy viszonylag objektívan bemutassa az ellátott rászorultságát, dependenciáját, függőségét és ellátási igényét, akkor az a rendszer alkalmassá tehető az állami támogatás (NORMATÍVA); a személyi térítési díj és a létszámnorma megállapítására.

13 A HGCs-2 modellkísérlet - 2009
A helyzet kezelése után!!! Szakmai program: a szociális és egészségügyi határterületi tevékenységek tartalmi feltérképezése – az alap- és szakápolási tevékenység mérése prospektív vizsgálat keretében. Hipotézis: az alap- és szakápolási, gondozási tevékenység az ápolási osztályon ill. tartós bentlakásos intézményben hasonló, a szakmai tartalom mérhető és összevethető. A HGCS módszer alkalmas eszköz az intézményekben ellátottak állapotának követésére. A HGCS alkalmas a gondozási tevékenység alapján történő jelentésre és a teljesítmény finanszírozás alapjául szolgálhat Lehetséges a szakápolási tevékenység mérése és kiegészítő finanszírozása a HGCS besorolás alapján.

14 A HGCs-2 modellkísérlet - 2009
A projekt paraméterei: 20 szociális és 5 eü. intézmény 1829 adatlap, közülük 1554-en szociális intézmények lakói. Ez az összes idősotthoni lakó mintegy 3 %-a, az egészségügyi intézményekben ápoltak közül 275 főt vizsgáltunk. A minta közel hatoda, 16,3%-a bekerült az előző modellkísérlet mintájába is. A vizsgáltak átlagéletkora 77,2 év, ffi/nő: 26,9-76,1 %. intézmények: 19 intézmény szolgáltatott adatot A 19 intézményben 3033 idős él 2446 normál szinten, 256 emelt szinten, 331 demens Átlagos ellátotti létszám: 159,6 – de 3 intézmény jelentősen felhúzza az átlagot 1519 betöltött álláshely – 80 álláshely intézményenként, 1,9967 állás idősenként Érdekesség: 2003-ban éppen ennyi volt Gondozók száma: ,2%-a a teljes állománynak, 3,4 idős jut egy gondozóra költségoldal – intézményi adatok A 19 intézmény összköltsége 6,1 milliárd Ft volt, 3,3 milliárd Ft a személyi jellegű kiadások (54,03%) (2003: 59,3%) 0,6 milliárd Ft élelmezés (10,08%) (2003: 10,4%) 0,1 milliárd Ft gyógyszer (1,59%) (2003: 2,0%)

15 A HGCs-2 modellkísérlet - 2009
A kutatás tapasztalatai: A HGCS ápolási-gondozási szükségletfelmérést alkalmasnak ítélték, hogy a szociális és egészségügyi ellátórendszerben az idősek állapotának követésére, időszakos jelentések alapjául szolgáljon. A felmérés tapasztalatai azt mutatták, a szociális intézmények munkatársai éppen úgy képesek az adatlapok kitöltésére és a kérdőívek megválaszolására - mint ahogyan az egészségügyben ez már gyakorlat. A HGCS alapú állapotfüggő differenciált finanszírozás. A projekt ajánlásai: Geriátriai szemléletű idősellátás (nappali centrum ) Kövesse az ellátottat a finanszírozás Szakápolási feladatok finanszírozása Ágazatok közti együttműködés Képzési átjárhatóság költségoldal – HGCS2 struktúra  Teljes kiadás = Szakmai (ápolás-gondozás) költsége: 2,48 milliárd Ft ,3% (2004: 52,2%) Hotelszolgáltatás költsége: 3 milliárd Ft – 49,9% (2004: 47,8%) Központi irányítás költsége: 0,53 milliárd Ft - 8,8% (2004: nem volt mérve) A program felvetette egy új finanszírozási modell kereteit: önköltség= 1.bázis normatíva +2. HGCS I-IV szerint állapotfüggő kiegészítő finanszírozás (III –IV ) +3. kiegészítő OEP támogatás (ha van szakápolási tevékenység is) + 4. térítési díj (amit az ellátott fizet)

16 Szükségletek és finanszírozás ellentmondásai
Kiszámíthatatlan és folyamatosan változó finanszírozás és szabályozás, határterületi finanszírozatlanság, nem épül egymásra az alap- és a szakellátás az eredményesség nem számít kikényszeríthetetlen ellátási kötelezettség előírások vannak, de nincs hozzá elégséges forrás – és nincs is számon kérés, az ellátási felelősség – települési szint, adminisztratív előírások (településnagysághoz kötött ellátási kötelezettség) szükséglet és ellátás közvetlen megfeleltetése.

17 Szakellátás-finanszírozási mátrix javaslat a HGCs-2 tapasztalatai alapján
Közfinanszírozás Magánfinanszírozás Szakmai költségek – gondozási rászorultság HGCS-klaszterek (3 vagy 4) alapján differenciált, az utolsó klaszterben belépő OEP-finanszírozás rögzített jövedelemhatár alatt nyugdíj meghatározott része, afölött további kiegészítés Szakmai költségek – jövedelmi rászorultság jegyzői jövedelemvizsgálathoz kötött voucher családon belüli transzfer, intézményen belüli kiegyenlítés Hotelköltségek fix összegű központi költségvetésből relatíve alacsony változó összegű egyszeri belépési díj és térítési díj is tükrözi

18 Rövidtávú és hosszútávú determinációk
Középtávon: a demográfia, a gondozási rászorultság és a szolgáltatások által nyújtott ellátás kapcsolatának elemzése és előrejelzése rugalmas szabályozás az alapellátási szolgáltatókra, erős civilesítés, belépési korlátok enyhítésével, több klienscsoportra kiterjedő szakmai profillal modellkísérletek szolgáltatáscsomagok előkészítése, sztenderdizáció a jövedelmi rászorultság szempontjának érvényesítése a finanszírozásban

19 Rövidtávú és hosszútávú determinációk
Hosszú távon: gondozási rászorultság visszaépítése a jogosultságszabályozásban gondozási rászorultsághoz igazított szolgáltatáscsomagok, és ezekhez társuló finanszírozás fejkvóta helyett gondozási rászorultsági csoport alapú finanszírozás egészségügyi források bevonása ápolásbiztosítási rendszer magánforrások fokozott bevonása kliensút-szabályozás: esetmenedzser a gazdasági növekedés miatti aktivizálódás megnöveli a keresletet a minőségi elhelyezéssel párosuló magas színvonalú ellátás iránt

20 Köszönöm a figyelmet!