Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések ügyvitele A munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések ügyvitele A munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása."— Előadás másolata:

1 A munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések ügyvitele A munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása

2 A munkabalesetek bejelentése 1. A sérült, ill. a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni 2. A munkáltatónak minden bejelentett ill. tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinthető-e. 3. A súlyos balesetet a munkáltatónak (telefonon, személyesen) azonnal be kell jelentenie a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerve munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségének.

3 Munkaügyi szervezet  Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet beolvadásával létrejött a Nemzeti Munkaügyi Hivatal.

4 Súlyos munkabalesetnek tekinthető ami:  A sérült halálát, magzata, vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását okozta.  Valamely érzékszerv elvesztését, vagy jelentős mértékű károsodását okozta.  Életveszélyes sérülést, egészségkárosodást okozott  Súlyos csonkulást (kéz,láb elvesztése)  Torzulást, bénulást, elmezavart okozott.

5 A munkabaleset nyilvántartása 1. Baleseti jegyzőkönyv készítésével, melyet legalább 5 évig meg kell őrizni.  A baleseti jegyzőkönyv tartalmi elemei:  A munkabaleset sorszáma  A sérült személyes adatai  A sérült munkaköre  A sérülés időpontja, helyszíne  A sérült ellátására tett intézkedés  A sérült folytatta-e a munkát

6 A munkabaleset nyilvántartása 2. A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartást vezető szervezeténél kell vezetni.

7 A munkabalesetek kivizsgálása során meg kell állapítani:  A létesítmények, gépek, berendezések, szerszámok, biztonsági állapotát, a vonatkozó előírások meglétét és azt, hogy a sérült ill. a baleset okozója ismerte-e ezeket.  A védőeszközök meglétét, a használatunkra vonatkozó előírások ismeretét és betartását  A környezeti tényezők hatását ( világítás, tisztaság stb.)  A balesetet kiváltó okokat  Hogyan lehetett volna elkerülni a balesetet

8 A kivizsgálás utáni teendők  A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet:  A sérültnek, vagy halála esetén a hozzátartozójának  A Nemzeti Munkaügyi Hivatal területileg illetékes szervének ha a munkabaleset halált vagy 3 napot meghaladó keresőképtelenséget okozott.

9 Foglalkozási megbetegedések bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása  Foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, foglalkozás gyakorlása közben, azzal összefüggésben bekövetkező minden heveny és idült egészségkárosodás.

10 Foglalkozási megbetegedések bejelentése  A bejelentést a Nemzeti Munkaügyi Hivatal területileg illetékes szervének kell megtenni:  A diagnózis felállítását követő 24 órán belül  Halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedés esetén az elsőként észlelő orvosnak szóban azonnal és írásban 24 órán belül  A bejelentés az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell megtenni és a bejelentőlapot zárt borítékban postára kell adni.  A Nemzeti Munkaügyi Hivatal a bejelentést nyilvántartásba veszi és 3 napon belül a bejelentőt értesíti.

11 Foglalkozási megbetegedések kivizsgálása  A kivizsgálást a Nemzeti Munkaügyi Hivatal illetékességgel rendelkező szervei vizsgálják ki.  A vizsgálatokba az érdekképviseleti szervek bevonhatók (szakszervezet, üzemi tanács)  A vizsgálatok eredményeit jegyzőkönyvben összesítik, melynek célja a tapasztalatok szűrése.

12 Foglalkozási megbetegedések kivizsgálása  A jegyzőkönyv tartalmi elemei:  A bejelentés azonosítása  A munkavállaló előző munkahelyein előforduló kóroki tényezők  A betegséget kiváltó tényezők műszeres vizsgálatának eredményei  Valószínűsíthető okok  A munkavállaló magatartása hozzájárult-e a megbetegedés kialakulásához  A kivizsgálást követő intézkedések  A kivizsgálás tapasztalatainak részletezése

13 A munkáltatók és a munkavállalók kötelezettségei és jogai a munkavédelemmel kapcsolatban

14 A munkáltató kötelességei és jogai  Középfokú végzettségű munkavédelmi szakembert kell foglalkoztatnia a munkaadónak :  - heti 1 órában, legfeljebb 9 főt alkalmazó vállalkozás esetén  - napi 1 órában, főt foglalkoztató vállalkozás esetén

15 A munkáltató kötelességei  A munkavállaló egészséges és biztonságos munkafeltételeit megteremteni  A munkavállalókat időben tájékoztatni, utasítani  Munkaeszközöket, védőfelszerelést és azok utánpótlását biztosítani  Új gépek és berendezések használata előtt ill. évente egyszer munka- és tűzvédelmi oktatásban részesíteni az alkalmazottakat  A munka- és foglalkozási megbetegedéseket bejelenteni és nyilvántartani

16 A munkavállalók kötelezettségei  A munkavállaló köteles munkaképes állapotban megjelenni és a legjobb szakmai tudásának megfelelően elvégeznie a rá bízott feladatot  Köteles a védőfelszereléseket rendeltetésszerűen használni, a védőruházatot hordani  A munkaterületen rendet, tisztaságot tartani  Az előírt orvosi vizsgálatokon részt venni  A veszélyt jelentő rendellenességeket jelenteni

17 A munkavállalók jogai  Az egészséges és biztonságos munkafeltételekhez  Az egészség védelmére és a biztonságos munkavégzésre vonatkozó ismeretek rendelkezésre bocsátására  A munkavégzéshez szükséges védőfelszerelésekhez, védőitalhoz, tisztálkodó szerekhez

18 Egyéni védőeszköz fogalma  Minden olyan készülék, berendezés, felszerelés, eszköz, amelynek a rendeltetése, hogy egy személy viselje vagy használja az egészségét, valamint biztonságát fenyegető egy vagy több kockázat elleni védekezés céljából.

19 Az egyéni védőeszközök kategóriái  Az egyéni védőeszközöket jogszabályi keretek között szakember segítségével a munkáltató sorolja be kategóriákba a fennálló kockázatok alapján

20 I. kategória  Azok a védőeszközök amelyeknél a gyártó feltételezheti, hogy kellő időben meg tudja majd állapítani a felhasználó szükséges-e a védőfelszerelés  Felületi sérülést okozó mechanikai veszélyek (szúrt seb, horzsolások elleni védelem – kéz- ujj- fejvédők  Gyengén agresszív hatású tisztító ill. karbantartó szerek elleni védelem – kesztyű

21 II. kategória  Azok az eszközök tartoznak ide amelyek sem az I. sem a III. kat.-ba sem tartoznak:  Védősisakok  Arcvédők  Szem-, fényvédők  Kar-, kézvédők

22 III. kategória  Kiemelt veszélyességű munkafolyamatokban használandó védőeszközök (a szépségiparra ez nem jellemző) Pl:  védőeszközök, amelyek erősebb kémiai hatások és ionizáló sugárzás ellen korlátozott védelmet jelentenek  Amelyek a villamosság által okozott kockázati tényezők ellen biztosítanak védelmet

23 Elsősegélynyújtó eszközök  A védőeszközök használata mellett is előfordulhatnak balesetek  Minden munkahelyen elsősegélydobozt, gyorskötést, 8-10 cm3 orvosi jódot ill. bőrfertőtlenítő szert kell tartani.  Már egyetlen foglalkoztatott esetén kötelező a mentőláda  10 fő felett 2 mentőláda kötelező minden további 50 fő felett újabb mentőláda beszerzése kötelező

24 Mentőláda típusai a MSZ (Magyar Szabvány)szerint  I. típ. 30 főig  II. típ főig  III. típ főig  IV. típ főig

25 Magatartási szabályok a nevelési és oktatási intézményekben

26 Általános magatartási szabályok az oktatási intézményekben  Az intézmény épületét, helyiségeit, berendezéseit csak a rendeltetésének megfelelően szabad használni  Tilos az épületben szaladgálni, csúszást okozó anyagot eldobni, szemetelni  Pihenni az óraközi szünetekben az erre kijelölt helyiségekben mások zavarása nélkül szabad  A tantermekben a terem re ndjétől eltérő tevékenységet folytatni TILOS!  A tanulók csak felügyelettel tartózkodhatnak a tanteremben, baleset okozására alkalmas eszközöket csak tanári irányítással kezelhetnek

27 Elsősegélynyújtás

28 Égési sérülések  Első teendők:  Szüntessük meg az égés okát  Kezdjük meg az égett testrész hűtését  Égési sebek gyógyítására soha ne használjunk krémeket vagy kenőcsöt

29 Égési sérülések- kisebb égések forrázások  A sérülés kis területet érint, bőrpír hólyagosodás jelentkezik  Első teendők:  Kezdjük meg az égett testrész hűtését  Égési sebek gyógyítására soha ne használjunk krémeket vagy kenőcsöt kivéve napozás utáni enyhe leégés esetén: bőrnyugtató krémek használata

30 Az égési sérülések ellátása 1. A ruhadarabokat óvatosan távolítsuk el az égett testrészről 2. Merítsük az égett testrészt legalább 10 percre hideg vízbe 3. Ha a testrész lehült és a fájdalom enyhült az égett területet fedjük be száraz, puha kötéssel. Ne használjunk vattát vagy rojtosodó kötszert 4. Polcoljuk fel az égett végtagot ha eszméleténél van itassunk a sérülttel kortyokban hideg vizet

31 Mérgezések  Általában 5 év alatti gyermekeknél fordul elő, vagy felnőttek esetében szándékos vagy véletlen gyógyszer túladagolás fordul elő  Mérgezés esetén azonnal hívjunk orvost  Az orvosi segítség érkezéséig a teendőnk:  Ha a mérgezett eszméleténél van hánytassuk  Légzésleállás esetén szájból szájba kell lélegeztetni, egyébként stabil oldalfekvő helyzetbe helyezzük

32 Mérgezés esetén az orvossal közölni kell:  Mit vett be a mérgezett  Mennyit vett be  Mikor vette be  Kórházba szállításkor magunkkal kell vinni azt az üveget, poharat amely feltehetően a mérget tartalmazta

33 Vegyszermérgezés  A leggyakoribb mérgezést okozó anyagok:  Háztartási tisztítószerek  Paraffin  Petróleum  Polírozó szerek  Oldószerek és festékek

34 Vegyi anyag okozta sérülések – szembe jutott vegyszer  A szembe jutott vegyszer erős égető fájdalmat okoz  Teendők: a szemet azonnal ki kell mosni (desztillált vízzel vagy szemöblítő folyadékkal végzik a szemre szorítják és a sérült belepislog így kimossa a szemhéj alá került vegyszert. Ezt többször is meg kell ismételni!

35 Vegyi anyag okozta sérülések – lenyelt vegyszer  A lenyelt mérgező anyag egy ideig a gyomorból hánytatással, gyomormosással eltávolítható  Kivétel!!!:  Erős sav vagy lúg lenyelésekor NE HÁNYTASSUNK MERT A VISSZAFOLYÓ ANYAG ÚJABB SÉRÜLÉST OKOZ A NYELŐCSŐBEN!- ORVOSI SEGÍTSÉG!  Eszméletlen sérültnél soha ne próbáljuk meg a hánytatást!

36 Vérzések

37 A vérzések fajtái  Orrvérzés  Súlyos vérzés  Vénás vérzés  Artériás vérzés  Kisebb vágások, horzsolások

38 Orrvérzés  Többnyire kisebb sérülések következménye  Magas vérnyomás esetében, vagy sérült érfalú személyeknél is gyakran előfordul  Ellátása:  Leülni és kissé előrehajolni  Nyitott szájjal lélegezni és a beteg fogja be közben az orrát kb. 10 percig  Véralvadás után pár óráig ne fújja ki a beteg az orrát  Ha 20 perc után sem áll el a vérzés hívjunk orvosi segítséget

39 Vénás (visszeres) vérzés  A vénás vér színe a csökkent oxigéntartalom miatt sötétpiros  A vérzés nem lüktető (a vénákon belül a nyomás kisebb)  A vénás vérzés csillapítása:  A sérültet a hátára fektetem, vérző végtagját a magasba emelem  A sebre tiszta textildarabot helyezzünk és gyakoroljunk rá egyenletes nyomást  A végtagot nem szabad elkötni, elszorítani  Hívjunk mentőt

40 Artériás vérzés  A vér oxigéntartalma nagy ezért a színe élénkpiros  A vér az érben lévő nagy nyomás miatt spriccelve távozik a szívműködéssel azonos ritmusban – kivérzést, sokkot, halált okozhat  Fontos a vérzés mihamarabbi csillapítása

41 Artériás (ütőeres) vérzés csillapítása  a sérült lefektetése (ha ül, akkor is);  a sérült végtag (fej, láb, kéz) felemelése,  az artériás nyomópont elnyomása;  artériás nyomókötés alkalmazása;  ha a kötés átvérzik, akkor újabb nyomókötés alkalmazása (de az előzőt ekkor sem szabad levenni);  ha a vérzés eláll, akkor a sérült végtagot a szí­v feletti magasságban fel kell polcolni, és rögzí­teni kell (ne vérezzen át);  sokk-fektetés alkalmazása, a létfontosságú szervek vérellátásának biztosí­tására.

42 Artériás nyomópontok

43 Súlyos vérzés  Súlyos vérzések:  Erőteljes sugárban ömlő(spriccelő vérzés)  Több mint 250 ml-es vérveszteség  5 perc után sem szűnő vérzés Sürgős orvosi ellátás szükséges! (mentő, orvos hívása)

44 Súlyos vérzés ellátása  Fektessük le a sérültet és emeljük magasra a vérző végtagot  A könnyen eltávolítható idegen testeket (szilánk)távolítsuk el a sebből  A sebszéleket egymáshoz közelítve helyezzük el a nyomókötést (ha a sebben mélyen idegen test van ne nyomjuk meg)  A sebet szorosan kössük be gézzel vagy valamilyen ruhadarabbal, hogy a sebre állandó nyomás nehezedjen  Ha a kötés átüt ne cseréljük ki hanem tegyünk rá újabb kötést!

45 Kisebb vágások, horzsolások  A vérzés kimossa a sebet és magától megszűnik  Gyorsabban elállítható ha a sebre tiszta kötszert nyomunk  Ha a vérzés megszűnt tisztítsuk meg a seb környékét tiszta vattával, kendővel a sebtől távolodó mozdulatokkal

46 Szúrt sebek  Hegyes szerszámok használata során fordulhat elő  A seb elfertőződése fennállhat  A kis vérzés nem mossa ki a sebet így teendők:  A seb fertőtlenítése  Mély seb esetén orvos felkeresése- antibiotikum, tetanusz

47 Eszméletlenség

48 Eszméletlenség fogalma  Az a személy amely öntudatlan, nem tudjuk felébreszteni, magához téríteni aluszékony, zavart, nem reagál a külvilág ingereire: kérdésekre, felszólításra, fájdalomingerre

49 Teendők eszméletlenség esetén 1. Állapítsuk meg a beteg lélegzik-e 2. Távolítsuk el a szájüregéből ha van benne idegen anyag 3. Szájból szájba lélegeztetés megkezdése 4. Ha a légzés visszaáll lazítsuk meg a szorosabb ruhadarabjait 5. Tegyük a sérültet stabil oldalfekvésbe

50 Stabil oldalfekvés

51 Stabil oldalfekvés lépései  A sérült oldalához térdepelünk a dereka magasságában  Térdei alá nyúlunk és lábait térdben felhúzzuk  A térdeket erősen magunk felé húzzuk, ezáltal megdöntjük a medencét, és a törzsének középső részét  A sérült túlsó karját nyújtott helyzetben becsúsztatjuk a kissé megemelkedett medence alá  A hozzánk közel eső felkarját vállmagasságban megfogjuk és a térdénél fogva egy erőteljes mozdulattal átbillentjük a sérült törzsét  Elrendezzük a sérült fejét és végtagjait  Ha fennáll a gerincsérülés veszélye ne alkalmazzuk!

52 Sokk  Fogalma: életveszélyes állapot, amelyet súlyos sérülések, nagy vérveszteség, égés vagy mérgezést előidéző fertőzések okozhatnak.  Legfőbb jellemzője a mérhetetlenül alacsony vérnyomás  Gyanú áll fenn ha a sérült:  Sápadt  Hideg verejtékezés tüneteit mutatja  Aluszékonyság, zavartság

53 A sokk kezelése  A sokkos beteget fektessük hanyatt  Lábait emeljük magasra  Szorosabb ruhadarabjait lazítsuk meg  Takarjuk be melegen  Igyekezzünk megnyugtatni

54 Áramütés  Megelőzése:  Száraz,vagy szigetelő anyagú padlón, száraz és szigetelőanyagból készült vagy ilyen talpú cipő viselése  Elektromos készüléken kívül ne érintkezzünk mással (fémtárggyal, elektromos berendezésekkel stb.)  Készülékeink, munkaeszközeink állapotának folyamatos ellenőrzése  Elektromos hálózat karbantartása

55 Áramütés esetén keletkező sérülések  Elsődleges sérülések : gyenge rázás- halálos áramütés  Külső és belső égési sérülések

56 Sérült ellátása áramütés esetén  Kapcsoljuk ki az áramot, vagy szakítsuk meg a beteggel való összeköttetést  Hívjunk segítséget (akár kiabálással is)Ne érintsük meg a sérültet csak áramot nem vezető eszközzel szabadítsuk ki a sérültet az áramkörből  Állapítsuk meg lélegzik-e, ha szükséges, kezdje el az újraélesztést – ha a légzés visszatér tegyük stabil oldalfekvésbe  Hívjon orvost, mentőket, ha kell más szerveket is.


Letölteni ppt "A munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések ügyvitele A munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések