Kép – Vers - Képvers „Ecset és toll” II..

Az előadások a következő témára: "Kép – Vers - Képvers „Ecset és toll” II.."— Előadás másolata:

1 Kép – Vers - Képvers „Ecset és toll” II.

2 Közelítések a képvershez (1)
A képvers olyan vers, amely szakaszait, sorait, betűit úgy helyezi el, hogy valamilyen kép-alakzat rajzolódjon ki belőlük. Irodalmi Fogalmak Kisszótára

3 Közelítések a képvershez (2)
A képvers (görögül kalligramma) olyan vers, amelynek írásképe különös, új jelentést hordoz, és összképe ábrázol valamit. Ez az ábrázolás általában közvetlen vagy szimbolikus kapcsolatban van a vers tartalmával. Fogalomgyűjtemény magyar nyelv- és irodalomból

4 Közelítések a képvershez (3)
A képvers (kalligramma) hagyományosabb formájában egy „szabályos” versszöveget rendez el képszerűen a szerző. A másik típusában már nem – vagy alig – szerepel folyamatosan összefüggő szöveg, a betűsorok is képi elemként jelennek meg.

5 A képvers kezdetei és fénykorai
ógörögök >> Theokritos, Simias kínaiak >> a középkortól arabok >> a középkortól európaiak >> középkor barokk kor avantgarde amerikaiak >> a századtól máig

6 Az első képvers. Theokritos (Kr.e. 305-260): S y r i n x
Az alexandriai (hellenisztikus) kor kedvelte a képverseket és versrejtvényeket. Theokritos Syrinxe is ilyen, sok egyéb rejtélyt tartalmazó képvers. A vers külső (tipográfiai) formája a 10 rövidülő nádszálból álló syrinx (=pásztorsíp, pánsíp) alakját utánozza; két-két sor azonos hosszúságú, a versmérték: féllábanként csökkenő hexameter. A költemény hőse Pán, akit egyes mítoszok Pénelopé és Hermés vagy az egyik kérő gyermekének tartanak.

7 Az első képvers. S y r i n x : a vers és a hangszer

8 Géczi János (1954-) Syrinx. A vers „felülírása”

9 (Állítólag) fogadalmi ajándékokra festett hellenisztikus kori képversek
A szerző itt is a rodoszi Simias, tárgya a bárd, mellyel Epeios phókiai ácsmester a trójai falovat ácsolta, ezzel bejuttatta a görögöket Trójába (a Dardanidák várába), s örök dicsőséget szerzett magának. A bárdot elképzelhetjük egyszerű és kettős bárdnak is.

10 A rodoszi Simias Tojás című műve. A „dór csalogány”: maga a költő.
(Állítólag) fogadalmi ajándékokra festett hellenisztikus kori képversek Ím fogadd szívesen fürgenyelvű csöpp szülő újszövésű magzatát, mit dór madárka tojt jajongva fennen, ezernyi kín között hozott világra, a szent, a tiszta csalogány, s a hangos égi hírnök Hermés, a szárnyai alól lopott az embereknek. Parancsa volt, hogy egyszakaszú ütemtől kezdve egyre nőjön, amíg a lábak száma tízig el nem ér… A rodoszi Simias Tojás című műve. A „dór csalogány”: maga a költő.

11 (Állítólag) fogadalmi ajándékokra festett hellenisztikus kori képversek
Az egyszerűbb találós versek közé tartozik: nem mondja meg, de kitalálhatjuk, hogy Erós mutatkozik be benne, aki a régebbi mítosz szerint nem Aphrodíté és Árés, hanem Khaos (Chaos), az ős-zűrzavar szülötte. Akmonidás: az Ég (Uranos), párja a a Föld (Gaia). Az ő trónjukat foglalta el – Simias szerint – Erós.

12 Középkori kínai ábravers

13 A képvers kezdetei Keleten. A redukálódó strófaszerkezetű varázsformula
Abrakadabra Abrakadabr Abrakadab Abrakada Abrakad Abraka Abrak Abra Abr Ab A Abrakadabra: arámi eredetű, máig használt varázsszó. Eredetileg: Abbadâ re-dabrâ Jelentése: szűnjék meg (a betegség), mint ez a szó. Gyógyító erejű formula.

14 Szenci Molnár Albert (1574-1639) híres cubusa
1607-ben küldte mesterének, Johann Heidfeldnek Marburgba, tiszteletből. A szöveg az ókoriak mágikus hitére utal. „Kezdd el olvasni ezt a négyzetet az L-től, balra, jobbra, föl, le, s mindig ugyanazt a pentametert kapod: Légyen e férfierő // négyzete képe tiéd…

15 XVIII. századi ábravers
Lepsényi István pápai poétika-tanár kézirat- gyűjteményéből maradt fenn ez a kettős kereszt alakú ábravers. Itt már megfigyelhető az addig egyházi képvers laicizálódása: a korábbi jelképekből díszítőelem, illusztráció lett. A „varázsszöveg értelme: Munera mitte, Deus/Ajándékot küldj, Uram!

16 A vizuális költészet utóbbi 100 éve
A XIX. század végén Stéphane Mallarmé „Egy kockadobás nem szünteti meg soha a véletlent” c. versével újraéled a vizuális költészet. Őt követik a XX. század elején a futuristák (Marinetti, Hlebnyikov etc.); dadaisták (Tristan Tzara etc.); „kalligráfusok” (Apollinaire, Ezra Pound, e.e.cummings etc.) lettristák (a 2.vh. után, a betű! pl. Isidore Isou...) „konkretisták” (főleg németek és brazilok pl. Ernst Jandl, Noigandres) „spacionisták” v. „spacialisták” (spatium = tér,köz; főleg franciák, pl. Pierre Garnier és Henri Chopin) számítógépes képversek (pl. Ladislao Pablo Györi)

17 A vizuális költészet rendszerezése A statikus kétdimenziós művek rendezőelve lehet
a jelkészletekkel való zsonglőrködés; ez a lettrizmus sajátossága. Azt mondja Isidore Isou, a lettrizmus pápája 1947-ben, hogy a lettristákat az a költészet érdekli, amely lerombolja a szavakat, kivonja belőlük a betűket, s alapelemként ezeket használja föl az új művekben. A lettrista vizuális kompozícióban az írott betű vagy a bármilyen jelkészletből kölcsönzött jel helyettesítheti a figuratív ábrákat és a geometrikus alapelemeket. Ebből nő ki a meta- vagy hipergrafika is.

18 A vizuális költészet rendszerezése Példa a lettrizmusra
a jelkészletekkel való zsonglőrködés; ez a lettrizmus sajátossága. A lettrista vizuális kompozícióban az írott betű vagy a bármilyen jelkészletből kölcsönzött jel helyettesítheti a figuratív ábrákat és a geometrikus alapelemeket. Maurice Lemalrtre: Virágalakú dadalettria

19 Pierre Garnier spacionalista költeménye – Nagy László: Vírág sírverse
A vizuális költészet rendszerezése Példa a spacionalista versre és a kalligrammra Pierre Garnier spacionalista költeménye – Nagy László: Vírág sírverse

20 A vizuális költészet rendszerezése Papp Tibor felosztása alapján
A vizuális irodalom két nagy tartománya kinetikus vagy dinamikus művek (fényköltemény, versgép etc. Tamkó Sirató Károly, Finnley, Cox) statikus művek háromdimenziósak kétdimenziósak Részletezés >> Lsd. Papp Tibor: Ige és kép ( M.P.T. maga is kiváló vizuális költő.)

21 A vizuális költészet rendszerezése A statikus kétdimenziós művek rendezőelve lehet
1. topo-logikus: az olvasó a vizuális költeményben található szabályos mondatokat, mondatfoszlányokat, szócafatokat, szótagokat vagy akár magányos betűket helyzeti adottságaik, grafikai analógiájuk vagy elszigeteltségük szerint kapcsolja egymáshoz vagy különíti el őket egymástól, pl. ilyen a rákvers, a legtöbb ismert képvers, Kassák több munkája.

22 Kassák Lajos: Virágok (1921)
A vizuális költészet rendszerezése Példa a topo-logikus rendezőelvű képversre Kassák Lajos: Virágok (1921)

23 Tamkó Sirató Károly: Eposz az emberről (planopoems IX. budapest 1929)
A vizuális költészet rendszerezése Példa a topo-logikus rendezőelvű képversre Tamkó Sirató Károly: Eposz az emberről (planopoems IX. budapest 1929)

24 A vizuális költészet rendszerezése A statikus kétdimenziós művek rendezőelve lehet
2. topo-szintaktikus: ezekben az alkotásokban a síkban elhelyezett (nyelvi sallangoktól, kulturális örökségtől, történelmi háttértől és társadalmi vonatkozásoktól megfosztott) szavak topológiai közelségük vagy távolságuk szerint állnak össze komplex jelentéssé vagy elszigeteltségük révén villantják fel határtalan jelentéstartományukat.

25 A vizuális költészet rendszerezése Példa a topo-szintaktikus rendezőelvű képversre
Nagy László: Emberpár

26 A vizuális költészet rendszerezése A statikus kétdimenziós művek rendezőelve lehet
3. ikono-logikus, ezekben a művekben a szöveget (és a kiegészítésként esetleg hozzáadott nyomdai vagy grafikai elemeket) a költő úgy rendezi el a síkban, hogy a kialakult látvány felismerhető képmása legyen valaminek. Apollinaire óta ennek a vizuális formának kalligramm(a) a neve. Ezekben a költeményekben a költő általában nem törekszik a képi tökéletességre, ugyanis az ikonikus megformáltságban az alkotó szempontjából az utalás a legfontosabb. A kalligrammáknak négy csoportja ismeretes. >>

27 A vizuális költészet rendszerezése A statikus kétdimenziós művek rendezőelve lehet
A kalligrammák négy csoportja: a nyelvi anyag lineáris és megfelel a normatív szintaxisnak (legtöbbjük hagyományosan szedett sorokban is megállja a helyét); a képet megformáló szöveg megfelel a normatív szintaxisnak, de teljességében nem lineáris, ebből kifolyólag viszont nem tudjuk egyértelműen leszögezni: hol kezdődik és hol végződik a költemény olvasata; a kirajzolt kép szövege nem követi a normatív szintaxis követelményeit, részleteiben lineáris, azaz a jelentések egymásutánjában logikai folyamatot sejtet; a szöveg nem követi a normatív szintaxis követelményeit és részleteiben sem lineáris. Kép és szöveg csak együtt, az egymást kiegészítő kölcsönhatásban érvényesülnek. PÉLDÁK>>

28 A vizuális költészet rendszerezése Példák a kalligrammák négy csoportjára
1. a nyelvi anyag lineáris és megfelel a normatív szintaxisnak (legtöbbjük hagyományosan szedett sorokban is megállja a helyét); Guillaume Apollinaire ( ): A megsebzett galamb és a szökőkút >>

29 A megsebzett galamb és a szökőkút Radnóti Miklós fordítása
Látom megkínzott arcotok csodás virágzó szátok Mareye Marie Anette Lorie Mia s te szőke Yette Hol vagytok ó jaj ifju lányok De itt e jajgató szökőkút mellett ez a galamb is ríva repked Ó, ég felé szökellő emlék Hol van Raynal Billy Dalize A sok barát aki még nemrég Szájamban régi méla íz Velem volt harcol messzi már Nevek zsongása andalítsz S a vízből haldokló sugár S hol van most Cremnitz merre jár Álmos szemük pillant reám Mindannyian holtak talán Hol van Braque s Max Jacob a hű Emlékkel telt meg ím a lelkem S Derain a hajnalszín szemű Sír a szökőkút is felettem Harcolni mentek ők minden hiába S most fönt csatáznak északon Ó vérző tenger Leander burjánzik vadon A kertekben körül harcok virága [Ó vérző tenger]

30 Szúnyogh Sándor (Újvidék): Forrónadtágocska (1991)
A vizuális költészet rendszerezése Példák a kalligrammák négy csoportjára 1. a nyelvi anyag lineáris és megfelel a normatív szintaxisnak (legtöbbjük hagyományosan szedett sorokban is megállja a helyét); Szúnyogh Sándor (Újvidék): Forrónadtágocska (1991)

31 A vizuális költészet rendszerezése Példák a kalligrammák négy csoportjára
1. a nyelvi anyag lineáris és megfelel a normatív szintaxisnak (legtöbbjük hagyományosan szedett sorokban is megállja a helyét); Utassy József: Az én keresztem

32 A vizuális költészet rendszerezése Példák a kalligrammák négy csoportjára
„Én innét ki nem találok, csak kiabálok egy régi görcs néma erdejébe tévedve, félve. Fehér vagyok, mint a folyókról elúszott homokpadok. Ordít belül a félelem, és én rohanok, és Hallgatok...” 1. a nyelvi anyag lineáris és megfelel a normatív szintaxisnak (legtöbbjük hagyományosan szedett sorokban is megállja a helyét);

33 Illyés Gyula: Újévi ablak
A vizuális költészet rendszerezése Példák a kalligrammák négy csoportjára 2. a képet megformáló szöveg megfelel a normatív szintaxisnak, de teljességében nem lineáris, ebből kifolyólag viszont nem tudjuk egyértelműen leszögezni: hol kezdődik és hol végződik a költemény olvasata; Illyés Gyula: Újévi ablak

34 A vizuális költészet rendszerezése Példák a kalligrammák négy csoportjára
3. a kirajzolt kép szövege nem követi a normatív szintaxis követelményeit, részleteiben lineáris, azaz a jelentések egymásutánjában logikai folyamatot sejtet; Nagy László: Hordószónok -- Önarckép

35 Harmadik típusú kalligramma -- Guillaume Apollinaire: Vakok a hídon
A vizuális költészet rendszerezése Példák a kalligrammák négy csoportjára Sekorlát Padlóig sehídrács derékban legörbülve letörpülve mind mind lent utat magának kezével tapint üres szemgolyójuk a faruk meg feltólva szanaszét tekint a zord égnek int Harmadik típusú kalligramma -- Guillaume Apollinaire: Vakok a hídon

36 A vizuális költészet rendszerezése Példák a kalligrammák négy csoportjára
3. a kirajzolt kép szövege nem követi a normatív szintaxis követelményeit, részleteiben lineáris, azaz a jelentések egymásutánjában logikai folyamatot sejtet; Harmadik típusú kalligramma -- Guillaume Apollinaire: Eiffel-torony

37 A vizuális költészet rendszerezése Példák a kalligrammák négy csoportjára
4. a szöveg nem követi a normatív szintaxis követelményeit és részleteiben sem lineáris. Kép és szöveg csak együtt, az egymást kiegészítő kölcsönhatásban érvényesülnek. Középkori perzsa ábravers

38 A cseresznyefa virágzik Egyik lábam a másik előtt
A hagyományos sor- és strófaszerkezet megbontása: Karinthy Frigyes ( ) S A E A J N é c g m ó e t s y á h m á e i s o t l r k i g u o e l k y d k s á a n n k z b z i á i n a e n m s y m g c h k e a y s o e f m i h v r a á k a a t v s u r t e i i t m e m r k á a g b á e n d y e g l i e n z ő k m i t k t Sétálok kis kertemben A cseresznyefa virágzik Egyik lábam a másik előtt A másik az egyik után Jó hogy nincs harmadik Nem tudnám hova tegyem

39 A vizuális költészet rendszerezése A statikus kétdimenziós művek rendezőelve lehet
tycho-szintaktikus, ami a permutációt, a variálást teszi meg a vizuális költemény rendezőelvévé. Az ennek alávetett művek bizonyítják, hogy a vizuális irodalomban is helye van a vidámságnak, helye van a játéknak, amely nélkül a költészet életunt cselekvéssé degradálódik. A variációt rendezőelvként felmutató költemények szintén a konkrét költészet

40 A vizuális költészet rendszerezése A statikus kétdimenziós művek rendezőelve lehet
ikono-szintaktikus, az ide sorolható költeményekben a művet megformáló jelek grafikai hozzáadás nélkül ikonná átlényegült képet sugallnak Tandori Dezső: „Halottas urna két füle e.e. cummings magángyűjteményéből”

41 A vizuális költészet rendszerezése A statikus kétdimenziós művek rendezőelve lehet
tipografikus, melyben a rendezőelv lényegében ikono-logikus, de a művekben a szerkezethez rendelt kép szerepét egy absztrakt forma, (például keresztrejtvény, térkép, vasúti menetrendkönyv táblázata, labirintus stb.) helyettesíti

42 A vizuális költészet rendszerezése Példa a tipografikus rendezőelvű képversre
tipografikus, melyben a rendezőelv lényegében ikono-logikus, de a műben a szerkezethez rendelt kép szerepét egy absztrakt forma, (például keresztrejtvény, térkép, vasúti menetrendkönyv táblázata, labirintus stb.) helyettesíti Papp Tibor: New Montgomery

43 Felbontott szavak, zegzugos sorok. edward estlin cummings (1894-1962)
m (a le vél hu ll) a gá ny Ver ő fén ybenf o r g E gy ég i kép e suj s ág Fordították: Weöres Sándor és Tandori Dezső

44 Cseh Károly kereszt-képversei
E löl já rók tól és végződésektől egyaránt függ Nem-ünk, a nagyhatalmi sza bá lyok sze rint (Herderi nyelvtan) Nem Lesz Megváltó mindből, aki Jászolban sír föl, és Barmok Veszik Körül (Karácsonyi jóslat)

45 Petőcz András (1959-): Teremtek
Bal „csiga”: íme szolgát teremtek és urat EMBERT ki rám hasonlít dicsőséget mozgást hoz a világba. játszom vele ha kell : elpusztítom Jobb „csiga”: íme teremtek urat ISTENT ki szolga és rám hasonlít jobbik felem ő eszmét hoz a világba

46 Összegzésféle Összességében elmondható, hogy a vizuális költészet kevesebb is, több is a tisztán verbális költészetnél. Kevesebb, amennyiben a belső látást fixálja, a külső látás pályái felé tereli, s a szöveget másodlagossá teheti a látvánnyal szemben. Több, amennyiben a nyelvi elemek vizuális elemekként is funkcionálnak, és már maga ez a tény jelentéstöbbletet ad a műnek, új rétegei tárulhatnak fel a továbbgondolás vagy elemzés során. Köszönöm a figyelmet. bpixgaboragnes

47 Ráadás: Ezen az oldalon teljesen régi-új dolgok vannak
Ráadás: Ezen az oldalon teljesen régi-új dolgok vannak. Akit érdekel … …parlez vous Francais?