Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Pszicholingvisztika A beszédprodukció folyamata Készítette: Bődi Gabriella & Varga Nikolett.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Pszicholingvisztika A beszédprodukció folyamata Készítette: Bődi Gabriella & Varga Nikolett."— Előadás másolata:

1 Pszicholingvisztika A beszédprodukció folyamata Készítette: Bődi Gabriella & Varga Nikolett

2 I.Pszicholingvisztika kialakulása június 18- augusztus 10.: Cornell Egyetem október : megalakul a Nyelvészeti és Pszichológiai Bizottság Pszicholingvisztika: a nyelvészet és pszichológia határterületeiből alakult ki. A nyelv pszicholingvisztikai szempontból: az emberi viselkedés sajátos formája, amelyben a szokásokon alapuló, egymással összefüggő jelrendszer használata történik.

3 II. A beszéd típusai: - spontán beszéd - művészi beszéd /inerpretatív beszéd/

4 III. Beszédprodukciós modellek - Hermann Paul: „ A beszélők fizikai folyamatokon adják át gondolataikat.” - George Miller: „ Mint minden más készséget, a beszédprodukciót is egy terv vezérli.” Beszédprodukció formációs transzformációs as évek: a tanulmányozás két úton indult meg: 1. hezitációs jelenségek /produkciót megelőző folyamatok/ 2. Fromkin modellje: a beszéd szerkezeti szintjeinek vizsgálata, a nyelvbotlások alapján

5 Ezeken alapszik Garrett modellje. A beszélő elhatározásától egészen a kifejezésig több produkciós szinten keresztül jön létre a beszéd. A modell három fő szintje: 1.szemantikai processzor /üzenet szintje/ 2.szintaktikai processzor /mondat szintje/ 3.fonetikai processzora /artikulációs szint/

6 Clark házaspár modellje (1977) Öt szintből építkezik: 1.Szövegtervek 2.Mondattervek 3.Összetevőkre bontás 4.Kiejtési program előkészítése 5.Kiejtés A modellben megjelenik az együttműködési alapelv.

7 Dell (1986) Konnekcionista modell Willem Levelt (1989) Beszélés c. monográfia

8 IV. A beszédet megelőző folyamatok 1.gondolat megtervezése /beszédtervezés/ 2.adott nyelvi forma hozzárendelése /beszédkivitelezés/ Spontán közlés két csoportja: 1.csak a kivitelezés spontán 2. tervezés és a kivitelezés is spontán Spontán beszéd két fő sajátossága: 1.redudancia 2.hiány

9 V. A szándéktól a beszédtervezésig 1.Makrotervezés: közlés nagyvonalakban képi forma nem időrendi 2. Miktotervezés: makrotervezés eredménye időrend

10 A mondatok létrehozásának modellje Motiváció. Helyzet, cél MAKROTERVEZÉS Gondolati folyamat ↔ Ismeretek, fogalmak Pragmatika↓ Szemantikai szerkezet ↓Stratégiák Szintaktikai szerkezet ↓ Transzformációs szabályok, tárolt egységek MIKROTERVEZÉS

11 Felszíni szerkezet ↓ Fonológiai szabályok Fonetikai szerkezet ↓ Artikulációs működések ↓ Akusztikai hullámforma  A szemantikai szerkezet: az a tartalom, amit a beszélő közölni szándékozik. Fonológiai szabályok érvényesülése:  fonetikai struktúra: előkészíti az artikulációs gesztusok megformálását  beszédhangsorozatok kiejtése  akusztikai jelsorozat  a hallgató dekódolása

12 Közlésfolyamatok A makrotervezés megjelenése a közlésben: A hirtelen aktiválás következtében szervetlenül beékelődő nyelvi formák:  közbeékelések  alanyváltások  váratlan bővítmények  A spontán beszéd során jellegzetesen és gyakran megjelenő jelenségek a közbeékelések.

13 Pl. „De hát nagyon élvezem, nagyon, azt érzem, sokszor, te lehet, hogy te is úgy vagy vele, hogy, hogy ö veszem föl a más többi tesztet, és akkor bekattan még azokban a részpróbákban is, hogy na ez azért van, vagy ezért nem megy.”  Hirtelen aktivált gondolat: te lehet, hogy te is úgy vagy vele.  Befejezetlen beékelődés: azt érzem sokszor

14 Morfológiai, szintaktikai  egyszerűsítés  befejezetlenség  [+ a beszédszünet hiánya a szerkezet előtt és után]

15 Alanyváltás Pl. „Ja, Andrea is most néz striguláz nekem bizonyos anyagokat (alany: Andrea), tehát ide eleve akkor jönnek, hogyha valami gond van (alany: gyerekek), szóval érthető (általános alany), hogy itt előbb utóbb azért találunk valamit (alany: logopédusok).”

16 A váratlan bővítmény: a közlésben gyakran nem a szintaktikailag megfelelő helyen fordul elő. Pl. „…mert nem tudnak úgy történetet ö huszonöt percben elhelyezni, beépíteni, megalkotni valamit, egy olyan ötletet, ami huszonöt percen keresztül izgalmas.” A közlést hosszabb összetett mondattal vagy több mondattal lehetne megfelelő a megfelelő szerkezeti és stilisztikai formában megfogalmazni. A közlést hosszabb összetett mondattal vagy több mondattal lehetne megfelelő a megfelelő szerkezeti és stilisztikai formában megfogalmazni.

17 A mikrotervezés és a verbális produkció összehangoltsága  …hogyha megnézed a nekem például…  …ez a rossz hallás észlelésem…  …az ő sorsuk a legrossz a legkeményebb végül is…  …nagyon kevés pénzért csinálják ezt olyan, kiszúrták vele a szemüket…  …alig van evvel probléma…  …egy kis margarint reszel a serpenyőbe, megpir üvegesre pirítod a hagymát…

18 Az egyeztetési tévedések (agrammatikus formák) A „hibák” nem ismerethiány vagy törlődés (felejtés), hanem a beszédtervezés és a kivitelezés paradoxonának következményei. A „hibák” nem ismerethiány vagy törlődés (felejtés), hanem a beszédtervezés és a kivitelezés paradoxonának következményei. Pl. Pl. …befejeztük a főiskolát, férjhez ment és elkezdett szülni… …befejeztük a főiskolát, férjhez ment és elkezdett szülni… (a beszélő gondolatában már alanyváltás történt) …az ottani rendezők is azok általában egy kivétellel azok ilyen vagy éppen nem végezte el a főiskolát. …az ottani rendezők is azok általában egy kivétellel azok ilyen vagy éppen nem végezte el a főiskolát. (téves lexikális választás: ilyen; az alany és állítmány egyeztetése elmarad) Hát van, akinek jót tesz, van, akinek nem tesz jót, hogy állandóan felnőtt társaságban vannak… Hát van, akinek jót tesz, van, akinek nem tesz jót, hogy állandóan felnőtt társaságban vannak… (alany és állítmány egyeztetésének hibája)

19 Alanyi és tárgyas ragozás hibája Pl. Nem, ez úgy van megcsinálva, hogy most már nagyon rövid idő alatt vesszük föl egy részt…  …nagyon durva leszek öö hogy tehát hogyha ti lennétek…  vagy:  …és és ö hát úgy gondolom…  vagy:  …és ö és szóval hát én is…  vagy:  …ami ami úgy szóval… (szavak indokolatlan ismétlése: kötőszók, töltelékszavak)

20 Mikrotervezési stratégiák a közlésben A közlésbe formailag szervetlenül ékelődő részek rendszerint a korábban elhangzottakkal vannak valamiféle (szemantikai, logikai) kapcsolatban. A közlésbe formailag szervetlenül ékelődő részek rendszerint a korábban elhangzottakkal vannak valamiféle (szemantikai, logikai) kapcsolatban.Pl. Én kicsi vagyok, hát remélem, hogy azért nagy, és meg fogom még egyszer nézni. Én kicsi vagyok, hát remélem, hogy azért nagy, és meg fogom még egyszer nézni. …a második osztállyal érdemes, még akkor is, hogyha egy évvel, mert ott már ahol nagyon… …a második osztállyal érdemes, még akkor is, hogyha egy évvel, mert ott már ahol nagyon… …én szerintem nem úgy gondolom, jó. …én szerintem nem úgy gondolom, jó. (Visszautalás a korábban elhangzottakra, egy bizonyos különbségre.) (Visszautalás a korábban elhangzottakra, egy bizonyos különbségre.)

21 A korrigált részek nem feltétlenül egymást követve jelennek meg. Pl. …és igazából itt öt perc alatt kiderül vagy három perc alatt, hogy ezzel kezdem… …és igazából itt öt perc alatt kiderül vagy három perc alatt, hogy ezzel kezdem… A beszélő gondolata rendkívül összetett:  tények  felmerülő összefüggések (asszociációk)  vélemény

22 Ugyanakkor nem tartalmazza feltétlenül a már ismertnek vélt információt. Pl. „Kiderült, hogy megkésett, hát megbeszéltük, hogy valószínű és az is, megkésett beszédfejlődésű gyerek volt és és hát én jól mértem, csak a gyereknek ilyen gyenge az eredménye.” „Kiderült, hogy megkésett, hát megbeszéltük, hogy valószínű és az is, megkésett beszédfejlődésű gyerek volt és és hát én jól mértem, csak a gyereknek ilyen gyenge az eredménye.” Tömör közlés, kismértékben szituatív, és mintegy rejtjelszerűen továbbítja a beszélő gondolatát.

23 A kivitelezés korrekciója A beszélő nemegyszer rákényszerül beszéd közben az önjavításra. Az adott beszédhelyzet valamiért javításra készteti a beszélőt (például a hallgató valamilyen reakciója miatt). A beszélő nemegyszer rákényszerül beszéd közben az önjavításra. Az adott beszédhelyzet valamiért javításra készteti a beszélőt (például a hallgató valamilyen reakciója miatt). A spontán beszédben jelentkező ’ejtéshibák’ két nagy csoportra oszthatók:  elszólások  nyelvbotlások

24 Az elszólás tudományos igényű tanulmányozása a múlt századra nyúlik vissza; népszerűvé Freud tette és ’freudi elszólás’ néven vált ismertté. Egészséges felnőttek spontán anyanyelvi beszédében 1000 szövegszóra esik 1-2 elszólás, illetőleg nyelvbotlás. Egészséges felnőttek spontán anyanyelvi beszédében 1000 szövegszóra esik 1-2 elszólás, illetőleg nyelvbotlás. A gyakoriságot növelik: beszédtempó, izgalmi állapot. A leggyakoribb hibaforrás a nyelvi jelek fonetikai hasonlósága. A gyakoriságot növelik: beszédtempó, izgalmi állapot. A leggyakoribb hibaforrás a nyelvi jelek fonetikai hasonlósága.

25 Vizsgálat (Huszár 1998) Fonémák és szavak szintjén:  Tréfás tojás helyett téfás tojás  Dani drága helyett Drani drága Preszeverációs hibák:  grillje helyett grirje Fonémacserék:  kacsa helyett Kata  kukát helyett kukát

26 (Huszár) Fonetikai nyelvbotlások:  „Hacsek és hajó”  „megköszönöm az érdeklédésüket”  „transzformációs, generációs grammatika” Morfológiai nyelvbotlások:  „a mentálisbeli lexikon egységei”  „a moldvai csángók csak egynegyede beszéli valamilyen szintet a magyar nyelvet” Szemantikai nyelvbotlások:  „intézkedések alig készültek….történtek”  „elmentünk vidékre két koncertet játszani”  „katonák, akik rendszerint jelentettek”  „nagyon rám szorul, hogy segítsen… rám fér

27 Köszönjük a figyelmet


Letölteni ppt "Pszicholingvisztika A beszédprodukció folyamata Készítette: Bődi Gabriella & Varga Nikolett."

Hasonló előadás


Google Hirdetések