Komplex helyi gazdaságfejlesztési program

Az előadások a következő témára: "Komplex helyi gazdaságfejlesztési program"— Előadás másolata:

1 Komplex helyi gazdaságfejlesztési program
"Társadalmi Vállalkozásunkat, - a vidéki településeket sújtó gazdasági és társadalmi problémák felszámolásáért -, egy közösség által támogatott, szociális alapú helyi gazdaságfejlesztési keretprogram megvalósítása céljából indítottuk el. Programunkat azért dolgoztuk ki, hogy a települések közössége saját kezébe vegye a sorsa alakítását, és ne arról ábrándozzanak, hogy az állam, az önkormányzat majd önmagában megoldja a gondjaikat. Fogjanak össze, működjenek együtt, és ne várják, inkább "csinálják" a jövőjüket!” 1

2 A program indokoltsága, megoldandó problémák
A települések többségének,- főleg a kisebb lélekszámúak,- gazdasági ereje, önfenntartó képessége nagyon gyenge, állami támogatások nélkül fejlesztésre képtelenek, de ami még ennél is nagyobb probléma, jelentős részük MŰKÖDÉSKÉPTELEN!(vagy közel van a működésképtelenséghez) A települések többsége (beleértve a városokat is, mint kistérségi központok) nem rendelkeznek helyi ill. térségi gazdaságfejlesztési tervvel! A közösségi, és háztáji gazdálkodás, a felvásárló hálózatok „elsorvadása” (tudatos leépítése?), szinte kezelhetetlen munkanélküliséget, és kilátástalanságot, eredményezett a vidéki lakosság körében. Sok településen szinte teljesen eltűntek a helyi termékek, jellemző gazdálkodási formák, szakmák. A MUNKA elvesztette a becsületét! Rendszerváltás óta generációk születtek bele a munkanélküliségbe!!! A korábban jellemző helyi együttműködéseket, munkamegosztást felváltotta az egyéni érdekek érvényesítése, ami a közösségi értékek egyik legnagyobb rombolását eredményezte. A roma lakosság körében kialakult „negatív diszkrimináció” a munkaerőpiacon, a munka szocializáló hatásának hiánya, sok településen társadalmi feszültségekhez vezetett.

3 Főbb célterületek a problémák kezelése érdekében:
1 .A települések közössége kialakíthat egy helyi gazdasági weboldalt a helyipiac.hu rendszerében, melyen keresztül „kirakatba, és láthatóvá tehetik”, közvetlenül értékesíthetik, naprakészen aktualizálhatják a helyi termékek információit, árát, készletváltozását. 2. Helyi ill. térségi gazdasági társulások, alapításának ösztönzése, szervezése. - Közösség Által Támogatott (szociális alapú) helyi gazdaságfejlesztési szemlélet erősítése, helyi ill. lokális együttműködések ösztönzése. - A önkormányzatok gazdálkodó – szolgáltató – integrátor szerepkörének erősítése. "Településvállalat (faluvállalat)" program elindítása - Önellátás helyi termékekkel – családi, települési és térségi szinteken - Háztáji gazdálkodás, és a hozzá kapcsolódó felvásárlási rendszer újbóli kiépítése. (Kisebb településeken a közétkeztetés lehetőségeire építve) - A településen előállított termék helyi, és a felesleg helyi ill. lokális piacokon, és más csatornákon történő értékesítése.

4 Panyola már „nem csak várja, hanem csinálja a jövőt”!
Panyola község, Szatmár szívében, három folyó ölelésében fekvő 630 lelket számláló (zsák) település megannyi szépségével és sajnos megannyi gazdasági hátrányával. Nincs 20 éve, hogy Panyola 5 utcáját reggel és este „két csorda” foglalta el. Minden házban konyhakert volt, amelyet az utóbbi években "jó esetben nyírt pázsit" váltott fel. A szociális segélyezési rendszer, alacsony felvásárlási árak és még egy sor negatív hatás gyakorlatilag tönkre tette az egyszerű falusi gazdálkodást, amelynek újraélesztése nagy és komoly kihívást jelentett a felelősen gondolkodó vezetőknek. Ezért Szociális Földprogram indítottak el, és az országban elsőként csatlakoztak a Helyi Gazdaságok Termék Szövetségének, „Közösség által támogatott, - szociális alapú – helyi gazdaságfejlesztési programjához”, amely a helyi gazdaság élénkítésére, valamint fejlesztésére irányul. 2010-ben, több mint 2,5 M Ft értékű helyi termék jutott el a vásárlókhoz, csak a gazdasági weboldalukon keresztül!  

5 Termék - Piac - Vásárló Értékesítési lehetőségek:
A helyi gazdaság élénkítéséhez nemcsak a termelő és szolgáltató szereplők együttműködésére van szükség, hanem a helyi, térségi lakosság és kereskedők, közintézmények vásárlási, ill. beszerzési szokásainak formálására is! Elsősorban Ők jelenthetnek állandó piacot a helyi termékek számára! Értékesítési lehetőségek: Közétkeztetés Helyi ill. térségi termelői piacok Helyi termékpolcok kialakítása a boltokban Turizmus- falusi vendégasztal Gazdabolt - szociális - termelői boltok Háztól, gazdaságból értékesítés Internetes értékesítés - webáruházak Bevásárló körök Dobozrendszerek Közösségek által támogatott gazdaságok Fogyasztási, ill. fogyasztói szövetkezetek Házhoz és gyűjtőpontra szállítás Úton - útfélen értékesítés Szedd magad akciók

6 Helyi termelői piacok Megyei jogú város+BP Város Nagyközség Község Összesen Megjegyzés 24 304 118 2706 3152 Létrehozható helyi piacok becsült száma 300 1870 Piaci napok becsült száma/piac 48 Összes piaci napok száma/év 1152 14592 2832 7200 26928 Árusító helyek becsült száma/piac/ nap 30 20 15 10 Új munkahely Napi becsült forgalom (Ft)/árus 80.000 70.000 50.000 30.000 Éves becsült forgalom (Ft)/árus Éves forgalom / egy piac Éves forgalom / összes piac 2.764,8M 20.428,8 M 2.124M 2.160 M M  Kb.27,5 Mrd

7

8

9 On-line Helyi  Piacok Megyei jogú város+BP Város Nagyközség Község Összesen Megjegyzés 24 304 118 2706 3152 Létrehozható on-line helyi piacok  száma 48 3175 Piaci hónapok száma 12 Piaci napok becsült száma/piac/év 365           365 Összes piaci napok száma/év 17155 110960 43070 992690 Árusító helyek becsült száma/piac 47 Összes árus  Kb Új munkahely Napi becsült forgalom (Ft)/piac 80000 40000 10000 4000 Éves forgalom (Ft)/piac Összes éves forgalom 1.401,6M 4.438,4M 430,7M M 10.221,5M Kb. 10 Mrd Ft

10 Közétkeztetés Zöldségek Gyümölcsök Tészták Tojás Tejtermékek Lekvárok
Szörpök Kompótok 2010-ben már kb. 2M Ft értékben helyi alapanyagok kerültek be a konyhára!

11 Önellátó település – Közétkeztetési (menza) Program
Megyei jogú város+BP Város Nagyközség Község Összesen Megjegyzés 24 304 118 2706 3152 Közétkeztetési „partnerpontok” száma 48 606 800 1870 Közétkeztetési napok száma   260 Összes közétkeztetési nap 12480 157560 30680 208000 Helyi alapanyag felhasználás/nap/ partnerpont 600000 300000 60000 30000 26928 Éves (helyi Magyar élelmiszer )alapanyag beszerzés/partnerpont Beszállítók becsült száma/partnerpont 30 20 15 10 Új munkahely Beszállítók, becsült éves árbevétele 7.488M 47.268M 1.840,8M 6.240M 62.836,8M Kb. 63 Mrd

12 „Adj egy méter esélyt a helyi termékeknek!”
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Panyola község vegyesboltjában adtuk át először azt az egyméternyi polcot, amelyre kizárólag Helyi Termék Védjegy címkével jelzett, helyben előállított termékek kerülhettek fel. Minden településen megvalósítható, és szinte semmilyen költségigénye nincsen! A helyi termékek bekerülnek a térségi, és regionális város központok üzleteibe! Itt már a polcra, nem csak egy település helyi termékei kerülnek fel, hanem más, aktivitást mutató kistérségi településé is.

13 Egységes Helyi Termék Eredet-Védjegy
Kialakítás alatt van az egységes Helyi Termék Védjegy, mely felkerülhet a településeken helyi alapanyagokból, helyi munkaerővel előállított termékekre, így aki azokat a boltban leemeli a polcról, eldöntheti, hogy vásárláskor előnyben részesíti-e a helyi vagy térségi terméket. Ezt a védjegyet az általunk elképzelt termékszövetségek adják ki, és az önkormányzatok felügyelik egy minőségbiztosítási rendszer alapján. Országos szinten egyre több település helyben előállított termékein fogják majd hamarosan látni a védjegyet, akár a boltok polcain is!

14 Panyolai Szociális Szövetkezet
A elsődleges célkitűzésük, hogy a helyben gyártott termékeket - ezen belül a szövetkezet saját termékeit, a településen termesztett gyümölcsök feldolgozásából származó késztermékként, egységes arculattal, mint szatmári - panyolai „brandet” piacra juttassa. Mindezt szövetkezeti formában, otthon végezhető atipikus munkavégzéssel, a térség hátrányos helyzetű célcsoportjainak bevonásával.

15 A Helyi Gazdasági Társulás rendszerszerű kiépítése, a Vidékfejlesztési Stratégia egyik prioritása lehet! A Helyi Gazdasági Társulás (HGT): A HGT szervezet elsősorban az adott földrajzi egység, település, kistérség, tájegység, régió területén a helyi termékeket, szolgáltatásokat teljes körűen lefedő, vagy a lokális gazdasághoz kötődően tevékenykedő vállalkozások, szervezetek, önkormányzatok stb. együttműködésével jön létre. Fő célja a helyi termékek versenyképességének növelése .új szervezeti struktúra, - a helyi gazdaságfejlesztésre alapozva - országosan egységesen kezelt, államilag is ösztönzött széleskörű részvételre alapozott versengés helyett együttműködésre helyeződik a hangsúly lehetővé teszi a változó kereslethez való rugalmas alkalmazkodást feladatok koordinált ellátása, partnerek közötti feladatmegosztás átláthatóság, egy kézbe kerülnek a tervezéstől a monitoringig a feladatok

16 Helyi Gazdasági Társulás résztvevői - HGT:
Önkormányzat Helyi termelők, mezőgazdasági vállalkozók; Helyi gyártó, feldolgozó vállalkozások; Helyi kézművesek, Helyi fizető vendéglátók, ill. falusi szállásadók. Támogató partnerek: Helyi TÉSZ; Helyi lakosok; Civil szervezetek; Helyi kisebbségi önkormányzatok; Egyházak; Szakmai szervezetek helyi képviselője pl. falugazdász; Helyi média;  Kisebb turisztikai vonzerővel rendelkező településeken a Helyi TDM szerepét is betöltheti!

17 HGT szervezetek javasolt működési formái:
A Helyi Gazdasági Társulás nem civil vagy társadalmi szervezetként és nem alapítványként, hanem - a helyi önkormányzat koordinálásával - helyi termelők, gazdálkodók, kézművesek, vállalkozások, magánszemélyek (helyi lakosok), civil szervezetek, egyesületek és alapítványok együttműködésével szerveződik és kezdi el a munkáját. (Közösségi Önsegítő Rendszer – KÖR – szabályai szerint.) A Helyi Gazdasági Társulás megalapítását, ill. a tagság bizalmi megerősödését követően, céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet a későbbiek során, a következő keretek közözött végezhet. Nonprofit gazdasági társulás „Településvállalat” Szövetkezet Klaszter

18 A szervezet kiépítésének előnyei:
• A helyi gazdaság szereplői, a saját szempontjaik, érdekeik figyelembevétele mellett együttműködnek a helyi piacon • Előtérbe kerülnek a helyben előállított termékek, a térségre jellemző specialitások • Marketing költségek megosztása, megsokszorozódása, egységes arculat • A térség piaci részesedése növekszik • Információval való ellátottság javul, ezáltal kiszámíthatóbb működési környezet, adott helyi igényeket figyelembe vevő koordinált fejlesztések • Döntéshozatalban való hatékonyabb részvétel • Érdekérvényesítő képesség javul • Szemléletformálás, fokozottabb felelősség kialakulása a közvetlen környezet iránt.

19 Helyi Gazdasági Társulások Szövetségének kistérségi, megyei, és országos menedzsmentjének résztvevői : Kistérségi GT résztvevői: Kistérségi társulás. A kistérség HGT-inek képviselői. Térségi TDM-ek Térségi LEADER csoport Megyei GT résztvevői: Megyei Önkormányzat A kistérségi GT-k képviselői. Regionális TDM-ek A megye területén működő LEADER csoportok Országos GT résztvevői: Vidékfejlesztési minisztérium Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium A megyei GT-k képviselői. TDM Szövetség LEADER Szövetség Támogató partnerek: Térségi TÉSZ-ek; Térségi Áfész-ek Térségi lakosok; Civil szervezetek; Egyházak, Szakmai szervezetek képviselője  

20 A HGT-k állami támogatáshoz szempontrendszer kidolgozása, és elvárás indokolt:
Gazdaságfejlesztési koncepcióval, stratégiával rendelkezzen • Vezető szakember végzettsége, elhivatottsága • Meghatározott alapvető feladatok ellátása Önkormányzatok részvétele nélkül nem jöhet létre HGT szervezet, viszont ehhez vállalkozó szemléletű önkormányzatok kellenek!

21 FALUVÁLLALAT

22 „Hogyan teremtsünk a falvakban munkahelyeket Falugazdaság (faluvállalat) a gyakorlatban”
Általánosságban a vidék, a mezőgazdaság megerősítésére, fejlesztésére számos uniós és hazai program indult és indul ,- amelyek  a  mezőgazdasági vállalkozások  a gazdák,és általában a mezőgazdaságból életvitelszerűen élők számára valóban perspektivikus lehetőségeket nyitottak, és nyitnak meg. Ezenközben  a falvak, mint természetes gazdasági  központok, mint közösségek, mint potenciális biológiai életterek gazdasági  fejlesztése esetleges, koncepciótlan, kívülről vezérelt, valójában nincsenek modellszerű (és fenntartható ) megoldások.

23 Az állami vidékfejlesztési lépések, és hatásuk A korábbi kizárólag az infrastruktúra kiépítését célzó pályázatokon ,és kistérségi programokon túl a vidékfejlesztés folyamata ,- lassan de biztosan megindult (különösen a politikai kurzusváltás hatására.) Már működő elemei:/Magyarországon/ Falusi turizmus hálózatának kiépülése Fiatal gazdák segítése Tanyaprogram indítása Biofarmok kiépülése Helyi kézműipar termékeinek propagálása Bor és pálinka kultúra elősegítése Földalap pályáztatások Szociális, és közmunka programok A közmunka buktatói – a cél az értelmes munka lenne ,- helyette takarítás, fűnyírás, gereblyézés ! Az ok még mindig a régi beidegződés,a költségvetési szemlélet, a szervezeti megoldás (modell) hiánya.

24 Az lenne a valóban elsőrendű közösségi érdek, hogy minden Önkormányzatnak legyen gazdasági háttértevékenysége, termelése, szolgáltatásai, kooperációi,erőforrásai – tehát aktívan lépjen fel a helyi gazdálkodási térben ! Ettől nem kell félni ( ideológiailag) , hiszen az Önkormányzatok  azért jöttek létre, hogy minden (törvényes) eszközzel a közösségüket szolgálják, így fel sem merülhetne elméletileg, hogy bármely termelő, vállalkozási  célú tevékenységük ellentétes lehetne ezzel. Az ezt szolgáló közmunkák során, a közhasznú- közcélú munkások ,végre tényleg a sokat hangoztatott közösségi értékteremtésben vehetnének részt. A falvakban földet művelnének, állatokat tenyésztenének, házilagos feldolgozással, háziiparral, kisiparral foglalkoznának (amihez egyébként is értenek).

25 Ma miért nincs Az önkormányzat tulajdonában ültetvény, szőlő, gépjavító műhely, miért nincs istállója ,baromfiudvara, Miért nem végez saját jogú szolgáltatásokat, segít ahol tud fizikailag is, Miért nem termeli meg azt az élelmiszert amire a saját intézményeinek (óvoda, iskola, szociálisan rászoruló öregek) szüksége lenne, Miért nem működik együtt a helyi vállalkozókkal (közös cég, munkaerő átadása, csere,feldolgozás,helyi piac, Miért nincs mintakertészete, csemetekertje, hizlaldája, egyáltalán bármilyen gazdálkodói tevékenysége, Pedig van földje, üres házai, ingyen (köz)munkaereje, eszközei, és lenne rá igény is….- az ok : hiányzik az elhatározás a világos program, még hat a múlt,- az ideológiai fenntartások…

26 FALUVÁLLALAT- FALUGAZDASÁG
A favak megújítását csak új szemlélettel , és ÚJ PARADIGMÁVAL érhetjük el ! Elöljáróban le kell szögeznünk, hogy a javasolt megoldás csak a helyi önkormányzatok bázisán képzelhető el. Az önkormányzat ugyanis az egyetlen (formális) szervező erő, ami a falvakban maradt. Napjainkban minden külső program elhal, megszűnik, amikor a  külső mentor  felhagy a támogatással, a pályázati forrás elapad , vagy a pályázati idő lejár. A néhány „megszállott” polgármester által végzett ilyen típusú kezdeményezés „személyfüggő”, - ha a polgármester személye megváltozik a program is megszűnik. Az ok , hogy nincs helyben olyan szervezet, ami a külső és belső kezdeményezéseket  „hivatalból” (saját érdekében) továbbviszi. Az általunk javasolt lehetséges megoldás érdekében új  közgazdasági, (vállalatgazdasági ) fogalmat kell elismertetnünk , és bevezettetnünk, ez pedig a FALUVÁLLALAT- FALUGAZDASÁG 

27 FALUVÁLLALAT- FALUGAZDASÁG fogalma.
A falvak önmagukat, gazdaságukat csak akkor tudják újra fejlődési pályára állítani,  ha ténylegesen  termelési szervezetekké (is) válnak ; a falvak, mint önálló (vállalat) gazdasági egységek is megszerveződnek, és megerősödnek. A falu (település) ,- mint elkülönült földrajzi, természeti , társadalmi  egység,-  megkezdi erőforrásai,  eszközei, munkaereje felmérését, és meglévő  tapasztalatait felhasználva termel, szolgáltat, vállalkozik, összefogja, teljesítményre sarkallja a közösséget, eközben szervezve is azt. Tekintettel arra,hogy az  önkormányzatok  önmagukban teljesen alkalmatlanok bármilyen aktív gazdálkodási  tevékenység megszervezésére, ezért a „ FALUGAZDASÁG” „FALUVÁLLALAT az önkormányzat által alapított, de attól lényegében „független, „közhasznú munkaszervezet”, nonprofit  gazdasági társaság legyen !. Feladata a falugazdálkodás komplex lehetőségeinek kihasználása, alapvetően a termelés a szolgáltatások, és az új típusú elosztás.

28 A falugazdaság tehát egy új típusú munkaszervezet (vállalat) :
egyesíti magában a Termelő szövetkezet a Költségvetési üzem, és a Vállalkozások minden előnyét. Az Önk. 100 % -os tulajdonú közhasznú társasága egyetlen  határozattal,könnyen alapítható,minimális költséggel,és adminisztrációval. Vezetője és dolgozói (1-2 évig ) közhasznú munkások (kezdetben fő ,- egyedüli feladatuk a falu erőforrásait felhasználni, termelni, szolgáltatni, azaz dolgozni. Kialakítják telephelyüket – szerszámokat kerítenek, és megkezdik a hasznos munkát. Felmérik az Önk. földjeit, eszközeit, lehetőségeit, majd mindazon egyéb lehetőségeket melyek a településen KIHASZNÁLATLANUL állnak. Üres ólak, pajták, kertek elhanyagolt gyümölcsösök,szőlők. Ezeket a falu számára szívességi használattal , elkérik hasznosításra, és helyrehozzák, elültetik, állatokkal népesítik be. Cserébe szolgáltatnak , segítenek, javítanak, lehet rájuk számítani! szociálisan is gondoskodnak a faluról,főleg az öregekről. Kezdetben a munkaerő, a földek, épületek, eszközök ingyenesen állnak rendelkezésre, ami az induláskor elengedhetetlen

29 Fenntarthatóság Kezdetben a munkaerő az infrastruktúra , az egyszerűbb eszközök , a szakértelem adott. Bevételek: Kötelező feladatok (pénzeszközeinek) átvétele az Önkormányzattól Köztisztaság,Karbantartás, Falufenntartás, (szállítás, étkeztetés,rendezvények stb.) Segélyek kiváltása természetben juttatásokkal ? Egyéb bevételek : saját jogú termelés: hagyományos falusi gazdálkodás falukertészet- mintakertészet, csirkefarm-lábasjószágok, haszonállatok csemetekert –faiskola szántóföldi növénykultúra-káposzta,hagyma,stb. feldolgozás : tej,sajt, hús, tojás,tészta,szölö-bor,méz,savanyúság, befőtt, lekvár, erdei termék, stb. szolgáltatások : javítás, karbantartás, szállítás, munkaerő átadása, kaláka, barter, cserék, stb. ipari tevékenység csírái : faipar, fazekasság, betonelem,szappan,takarmány,ládagyártás,bértárolás,Tüzép telep,építkezés A falugazdaság általános vállalatgazdasági módszertana már elkészült, de a helyi sajátosságokat külön-külön helyben kell felismerni és kihasználni..

30 A modell alkalmazása esetén milyen „ hasznokat”  remélhetünk a Faluvállalatoktól ? Legkevesebb ember foglalkoztatása  azonnal !! Társadalompolitikai hasznok - Falusi munkanélküliség csökkentése, („értelmes munkával”) - Roma(cigány) tömegek számára munkalehetőség + jövőkép - Szociális (természetbeni) segítség, életminőség érezhető javulása Gazdaságpolitikai hasznok - Tényleges fizikai termelés, elosztás, kézzelfogható eredménnyel, - Hosszabb távon alkalmas lesz ( az annyira hiányzó) forrásteremtésre. - Mivel elsősorban önerőre épül, nem igényel központi pénzügyi forrásokat, - Bár a FALUVÁLLALAT kezdetben „rurális”, manufakturális jellegű, de kreativitásra, fejlődésre ösztönöz, így fokozatosan (modern) gazdasági erőtényezővé válhat a falvakban, - Be tudja fogadni a közösségfejlesztő- , és termelési célú pályázatokat, programokat  - Széchenyi terv termelési célú pályázatait is ! - Könnyen hálózattá fejleszthető, - egyben valódi kooperációra, együttműködésre törekszik a többi helyi gazdasági szereplővel.

31 Politikai hasznok A FALUVÁLLALAT TELJESEN ÚJ  ELEM lenne a közbeszédben, cselekvésre mozgósító, jól kommunikálható ! A (cigánypolitika) az állami, és civil kezdeményezések, társadalmi, szociális pályázatok rákapcsolódhatnak, - hiszen végre van befogadó (input) munkaszervezet. A FALUVAGYON kialakul, és ténylegesen mérhetővé válik, Könnyen kialakítható a FALUVÁLLALATOK HÁLÓZATA , mint új TÍPUSÚ közösségi tényező. A Modell , nem csak Magyarországon, hanem a Kárpát-medence (magyarlakta) falvaiban is adaptálható. FALUVÁLLALAT dr. Keszthelyi Gábor ,- jogász, közgazdász Tel:

32 Felvidék

33

34

35

36 FALUVÁLLALATOT ALAPÍTHATNAK!
Miért érdemes csatlakozni a Helyi Gazdaságfejlesztési Programhoz? - Jó apropót teremt arra, hogy az érintettek elkezdjenek beszélgetni egymással a helyi gazdaságuk jelenéről, és lehetőségeiről. - Hatékonyan üzemeltethetik a helyi gazdasági weboldalukat a helyipiac.hu rendszerében. - Helyi gazdasági stratégiai (cselekvési) tervet készíthetnek. - Megtanulhatják feladatukat a rendszer használatában, szerepüknek megfelelően. - Együttműködéseket kezdeményezhetnek a helyi gazdaság szereplőivel, szomszéd településekkel, térségekkel. - Szakmai és civil szervezeteket, bevonhatják a koordinációs munkába. - Erősíthetik a helyi kezdeményezések (JÓ MINTÁK) és „kulcsemberek” támogatását. - Az aktív résztvevők kezdeményezhetik a Helyi Gazdasági Társulás létrehozását. - Megszervezhetik településük önellátását. FALUVÁLLALATOT ALAPÍTHATNAK!

37 Köszönjük megtisztelő figyelmüket!
Tisztában vagyunk vele, hogy rövidtávon nem minden településnek hoz látványos eredményeket a csatlakozás, de meggyőződésünk, hogy több száz település és rajtuk keresztül több ezer gazdálkodó korrekt együttműködése tud eredményeket produkálni. Köszönjük megtisztelő figyelmüket! helyipiac.hu Pál Rudolf ötletgazda-programvezető helyipiac.hu/felvidek Paholics Gábor faluvallalat.helyipiac.hu dr. Keszthelyi Gábor ,- jogász, közgazdász Tel: