Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A FÖLD SZOMJAZIK, MI ÉHEZÜNK! GAÁL ZOLTÁNNÉ okl. vegyészmérnök, Zöldtárs Alapítvány kuratóriumi tag, Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv. Környezet egészségügyi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A FÖLD SZOMJAZIK, MI ÉHEZÜNK! GAÁL ZOLTÁNNÉ okl. vegyészmérnök, Zöldtárs Alapítvány kuratóriumi tag, Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv. Környezet egészségügyi."— Előadás másolata:

1 A FÖLD SZOMJAZIK, MI ÉHEZÜNK! GAÁL ZOLTÁNNÉ okl. vegyészmérnök, Zöldtárs Alapítvány kuratóriumi tag, Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv. Környezet egészségügyi és kémiai biztonsági felügyelő KLÍMABARÁT MINTAPROGRAM SZEKSZÁRD TÉRSÉGÉBEN SZAKMAI KONFERENCIA Szekszárd, január 19.

2 Women react as they flee from their flooded area in Jakarta on Jan 17, Friss hír: Dzsakartában az eső képtelen elállni. Az utcákon méter magasan hömpölyög az ár. Az áradás a fővárost megbénította, embert kellett evakuálni. Négyen meghaltak. Néhol két méter magas a víz.

3 KLÍMAVÁLTOZÁSI TRENDEK Nyári hőmérséklet emelkedése Növekvő vízigény, melegebb felszíni víz Téli hőmérséklet emelkedése Növekvő vízigény, évszakok kitolódása Növekvő téli csapadékmennyiség Árvíz, magasabb vízszint Csökkenő nyári csapadékmennyiség Aszály, talajvízszint csökkenés Intenzívebb esőzések „Flash-flood”, szennyezett csapadékvíz Tengerszint emelkedés Talajvízszint csökkenés, sótartalom növekedése Extrém időjárási események növekvő gyakorisága Forrás: Dr. Vargha Márta (OKI) A vízzel kapcsolatos betegségek és a klímaváltozás

4 MELEGEBB, SZÁRAZABB NYARAK Változó vízhasználat Fürdőzés, vizes játszóterek, szökőkutak stb IVÓVÍZ FOGYASZTÁS NÖVEKEDÉSE kapacitás probléma, nyomásesés, szennyvíz mennyisége nő IVÓVÍZ HIÁNY Higiénés kockázat, rosszabb minőségű vízbázisok bevonása NÖVEKVŐ VÍZHŐMÉRSÉKLET Hálózati utánszaporodás, Legionella kockázat, patogének túlélése, trópusi/szubtrópusi patogének ASZÁLY Felszíni vízszint csökken – relatív szennyvíz terhelés nő (rekreációs használat, ivóvíz készítés) Cianobaktérium virágzás kockázat (hőmérséklet, tápanyag)

5 ENYHÉBB, CSAPADÉKOSABB TELEK Árvíz Közvetlen egészségkockázat (fulladás, sérülés) Kémiai és mikrobiológiai szennyezés bemosódás MAGASABB VÍZSZINT Bizonyított összefüggés a járvány gyakorisággal NÖVEKVŐ VÍZHŐMÉRSÉKLET Patogének túlélése, Évszakok kitolódása Hosszabb kockázati időszak (pl. cianobaktérium vízvirágzás) Új fajok megjelenése (pl. Cylindrospermopsis raciborskii)

6 HEVES ESŐZÉS ÁRVÍZ Elsősorban kis vízfolyások hirtelen áradása FELSZÍNEN LEFUTÓ CSAPADÉKVÍZ Kémiai és mikrobiológiai szennyezés SZENNYVÍZTISZTÍTÓK TÚLTERHELÉSE Szennyvíz túlfolyás ÉRZÉKENY VÍZBÁZISOK Karsztvíz, felszíni víz

7 800 millió és 1 milliárd közé tehető azok száma a világban, akiknek nincs közvetlen hozzáférésük ivóvízhez; a megfelelő higiéniához való hozzáférés nagyon egyenlőtlen a világban; A vidéki övezetekben jelentős javulások történtek az elmúlt években; A nagyvárosok nyomornegyedeiben rosszabb a helyzet: az UNESCO szerint 2,6 milliárd embernek egyáltalán nem megfelelőek a higiéniés körülményei, s emiatt még mindig a víz útján terjedő betegségek (kolera, hasmenés) számítanak az első számú haláloknak a világban. Az ivóvízhez való jogot 2010-ben emberi jogként ismerte el az ENSZ. ENSZ-jelentés a vízellátás helyzetéről A forrásokhoz való hozzáférés azonban hatalmas diplomáciai feszültségeket teremt a világban, miután a nemzeti szuverenitást érintő problémáról van szó.

8 ELTŰNŐ VIZEK. AZ ÉDESVÍZKÉSZLET KITERMELÉSÉNEK KORLÁTJA: VÍZKÖRFORGÁS FOLYAMATOSAN MEGÚJULÓ, DINAMIKUS KÉSZLET A FOLYAMATOSAN MEGÚJULÓ VÍZKÉSZLETET TÚLLÉPÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYE: TALAJVÍZSZINT SÜLLYED TAVAKBAN TÁROLT VÍZ MENNYISÉGE CSÖKKEN A TENGERBE CSORDOGÁLÓ FOLYÓK NEM BIZTOS, HOGY ELÉRIK A TORKOLATUKAT ≈ km 3 /év

9 A DINAMIKUS VÍZKÉSZLETET REDUKÁLÓ TOVÁBBI TÉNYEZŐK: A megújuló készletek mintegy 20%-a eldugott területen található, nehezen hozzáférhető (Amazonas). FIZIKAI VÍZHIÁNY: A hasznosítható vizek közel fele árvizekkel, nagy esőkkel, monszunnal érkezik, vagyis gyorsan lefolyik. ÖKOLÓGIAI VÍZIGÉNY A Földnek, a fáknak, növényeknek, állatoknak is élnie kell! VÍZSZENNYEZÉSEK A készletek jelentős része kiiktatódik a legkülönbözőbb szennyezések (szerves- és tápanyagok, különféle mikroszennyezők, gyógyszermaradványok, szintetikus szteroidok stb.) következtében. Ténylegesen elérhető és hasznosítható szárazföldi édesvízkészlet: ≈ km3/év (Forrás: Somlyódy László: A Világ vízdilemmája )

10 A víz a változó világban [UN Water, 2009 jelentés) A termékek előállításához és a szolgáltatások biztosításához közvetve vagy közvetlenül nagy mennyiségű vizet használnak. ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM VÍZLÁBNYOM A vízlábnyom az a térfogatban kifejezett, egy főre eső vízmennyiség, amennyit valamilyen termék előállításához és/vagy szolgáltatás elvégzéséhez évente felhasználunk. Egy ország esetében a vetítési alap az ország összes terméke és szolgáltatása. A lábnyom globális átlaga a jelenlegi becslések szerint: 1240 m³/fő/év 1000 m³/fő/év Egyéb számítások szerint az átlag vízhasználat : 1000 m³/fő/év

11 A víz a változó világban [UN Water, 2009 jelentés) Összességében a számításba vehető megújuló, hozzáférhető és hasznosítható vízkészlet, a népességet is figyelembe véve: 2000 m³/fő/év km³/év és km³/év A legújabb becslések szerint a rendelkezésre álló megújuló dinamikus vízkészlet: km³/év és km³/év között van km³/év A vízkivétel ENSZ által becsült legfrissebb értéke 3840 km³/év Globális szinten a ténylegesen hasznosítható készlet csupán mintegy kétszerese az igénynek. A rendelkezésre álló vízkészletek kihasználtsága 50% körüli. 40 % fölött már kritikus. (Magyarországon 8%, kisvíznél 20 %) Az egy főre eső teljes vízigény: m³/fő/év

12 A növénytermesztés teljes vízigénye a világon (csapadék és öntözés): 6390 km 3 Ebből az öntözésre használt vízmennyiség: 2650 km 3 Ebből veszteség: 1590 km3 rizstermelés 593 millió t/év rizs vízigénye 2291 m 3 /t gabonatermelés 595 millió t/év gabona vízigénye 1334 m 3 /t Rizstermelés vízigénye: 1359 km 3 Ha a világon minden ország maga állítaná elő azokat a termékeket, amelyeket most importál, ennek vízigénye 1625 km 3 lenne! Ennek 80%-a az importált élelmiszerek vízigénye, 20%-a az importált ipari termékeké. Forrás: Dr. Ijjas István (Prof. Emeritus BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék): Az öntözés feltételei és várható szerepe a világ és Magyarország biztonságos élelmiszerellátásában VÍZ VILÁGNAP Szekszárd, március 22.

13 Néhány példa a szükséges vízmennyiségre (liter) 125 ml-es csésze kávé 140 l 1100 csepp víz kell egy csepp kávé előállításához Csésze tea 35 l 2 dl tej 200 l 10 dekás alma 70 l 10 deka burgonya 25 l 2 dl almalé 190 l 2 dl sör 75 l 30 gr-os szelet fehér kenyér 40 l A világ évi kávészükségletének előállításához 110 km 3 vizet használnak, ami a Rajna éves lefolyásának a másfélszerese és körülbelül annyi, amennyi víz egy év alatt lefolyik a Dunán Budapestnél

14 Termékek előállításának vízigénye (liter): T-shirt (közepes méret, 500 gr) 4100 A4 papírlap 10 Pohár bor (125 ml) db tojás (40 g) hamburger (150 g) paradicsom (70 g) 13 1 narancs (100 g) 50 1 pár bőr cipő mikrochip (2 g) 32 Az ipari termékek vízigénye: l/USD Világ átlag: 80 l/USD USA: 100 l/USD Németország, Hollandia: 50 l/USD Japán, Ausztrália, Kanada: l/USD Kína, India: l/USD Forrás: Dr. Ijjas István (Prof. Emeritus BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék): Az öntözés feltételei és várható szerepe a világ és Magyarország biztonságos élelmiszerellátásában VÍZ VILÁGNAP Szekszárd, március 22.

15 Marhahús előállítás vízigényének számítása Három év kell ahhoz, hogy egy állat vágásérett legyen és 200 kg csontnélküli húst adjon. Ez alatt az állat 1300 kg szemestakarmányt és 7200 kg szálastakarmányt fogyaszt, valamint 24 m 3 ivóvizet és 7 m 3 egyéb vizet igényel Egy kg marhahús előállításához 6.5 kg szemestakarmány 36 kg szálastakarmány Forrás: Dr. Ijjas István (Prof. Emeritus BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék): Az öntözés feltételei és várható szerepe a világ és Magyarország biztonságos élelmiszerellátásában VÍZ VILÁGNAP Szekszárd, március – liter VÍZ

16 Termékek előállításának vízigénye (m 3 /t) kukorica 408 (Hollandia) – 1937 (India) tej 641 (Hollandia) – 2382 (Mexikó) búza 619 (Hollandia) – 2375 (Oroszo.) szója 1076 (Brazília) – 4124 (India) rizs 1327 (Ausztrália) – 4003 (Brazília) baromfihús 2222 (Hollandia) – 5763 (Oroszo.) tojás 1389 (Olaszo.) – 7531 (India) sajt 3190 (Hollandia) – (Mexikó) disznóhús 2211 (Kína) – 6559 (Mexikó) marhahús (Japán) – (Mexikó) Forrás: Dr. Ijjas István (Prof. Emeritus BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék): Az öntözés feltételei és várható szerepe a világ és Magyarország biztonságos élelmiszerellátásában VÍZ VILÁGNAP Szekszárd, március 22.

17 Bioenergia termelés vízlábnyoma, m 3 /GJ Növény Hollandia USA Brazília Zimbabwe Kukorica Napraforgó Fűz Cukornád Búza Repce Forrás: Dr. Ijjas István (Prof. Emeritus BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék): Az öntözés feltételei és várható szerepe a világ és Magyarország biztonságos élelmiszerellátásában VÍZ VILÁGNAP Szekszárd, március 22.

18 Energiatermelés vízigénye (vízlábnyoma) Energiaforrás átlagos vízlábnyom (világ-átlag) m 3 /GJ Nem-megújuló Földgáz 0.11 Szén 0.16 Ásványolaj 1.06 Uránium 0.09 Megújuló Szél 0.00 Szoláris 0.27 Vízenergia 22 Biomassza 70 (10-150) Forrás: Dr. Ijjas István (Prof. Emeritus BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék): Az öntözés feltételei és várható szerepe a világ és Magyarország biztonságos élelmiszerellátásában VÍZ VILÁGNAP Szekszárd, március 22.

19 Virtuális Vízkoncepció: Annak a „virtuális vízmennyiségnek” a figyelembe vétele a vízgazdálkodásban, amennyit a termékek előállításához felhasználnak A koncepció alapjainak fő kidolgozója: Tony Allan Prof.of Geography at Kings College London 2008 Stockholm Water Prize – víztudományok „Nobel Díja” kitüntetést kapott a virtuális víz koncepció területén kifejtett úttörő munkásságáért Legújabb könyve (2011): Virtual Water: Tackling the Threat to Our Planet’s Most Precious Resource Virtuális Víz: Küzdelem Földünk Legértékesebb Készletének Veszélyeztetettségével Forrás: Dr. Ijjas István (Prof. Emeritus BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék): Az öntözés feltételei és várható szerepe a világ és Magyarország biztonságos élelmiszerellátásában VÍZ VILÁGNAP Szekszárd, március 22.

20 A PROGNOSZTIZÁLT 9 MILLIÁRD FŐ ELÉRÉSEKOR A JELENLEGI TERMELÉSI SZINTET 70%-KAL KELLENE EMELNI (ÉS MÉG ÍGY IS LENNÉNEK ÉHEZŐK!). A FAO ADATAI SZERINT 2009-BEN AZ ALULTÁPLÁLTAK SZÁMA MEGHALADTA AZ EGYMILLIÁRD FŐT A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSBEN EGYRE GYAKRABBAN ÉS MIND SÚLYOSABBAN JELENTKEZNEK A KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK, AMELYEK ÖSSZEFONÓDNAK A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KIHÍVÁSAIVAL. A JÖVŐ IGÉNYEINEK KIELÉGÍTÉSÉHEZ NEM ELÉG CSUPÁN EGY-EGY TERMÉK ELŐÁLLÍTOTT VOLUMENÉNEK A NÖVELÉSE

21 A világ jelenlegi élelmiszertermelése több, mint amennyi a népesség megfelelő ellátásához kellene, de: egy milliárd ember alultáplált két milliárd ember túlsúlyos A megtermelt élelmiszerek fele elvész vagy elszennyeződik Változtatások nélkül a következő évtizedekben 40%-al nőnek a vízigények 50%-al nő az élelmiszer igény Ezek kielégítése fenntartható módon nem lehetséges! Nagyon sok lehetőség van arra, hogy az élelmiszereket, illetve a vizet hatékonyabban használjuk! Forrás: Dr. Ijjas István (Prof. Emeritus BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék): Az öntözés feltételei és várható szerepe a világ és Magyarország biztonságos élelmiszerellátásában VÍZ VILÁGNAP Szekszárd, március 22.

22 Egy ember napi élelmiszer szükségletének előállításához: liter vízre van szükség! Lehet, hogy a világon 9 milliárd ember fog élni 2050-ben! Lesz-e elég élelmiszer? Lesz-e elég víz? Forrás: Dr. Ijjas István (Prof. Emeritus BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék): Az öntözés feltételei és várható szerepe a világ és Magyarország biztonságos élelmiszerellátásában VÍZ VILÁGNAP Szekszárd, március 22.

23 ÚJABB DILEMMA A KIZSIGERELT FÖLDIG ROMBOLT KÖRNYEZETI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT MILYEN MINŐSÉGŰ ÉLELMISZEREK KERÜLNEK A KOSÁRBA? A JÓ MINŐSÉGÚ ÉLELMISZER TÁPLÁLÉK – NEMCSAK ENNIVALÓ! FUNKCIONÁLIS ÉHEZÉS ÉLELMISZER BOTRÁNYOK

24 Elérhető megtakarításElérhető megtakarítás A jelenlegi vízkészleteket jobban ki lehet használni! Elérhető megtakarítás az öntözésben az EU-ban: Vízszétosztó rendszer % Hatékonyabb vízfelhasználás % Öntözési mód változtatása % Szárazságot jobban tűrő növények termesztése 50 % Szennyvízöntözés Összesen az EU-ban 43 % Veszteségek: Földmeder 35 % Burkolt meder 20 % Csővezeték 5 % Forrás: Víz takarékosság lehetőségei az Európai Unióban Ecologic EU Water saving potencial, Final Report, 19.July Forrás: Dr. Ijjas István (Prof. Emeritus BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék): Az öntözés feltételei és várható szerepe a világ és Magyarország biztonságos élelmiszerellátásában VÍZ VILÁGNAP Szekszárd, március 22.


Letölteni ppt "A FÖLD SZOMJAZIK, MI ÉHEZÜNK! GAÁL ZOLTÁNNÉ okl. vegyészmérnök, Zöldtárs Alapítvány kuratóriumi tag, Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv. Környezet egészségügyi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések