Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ismertesse a tyúk tenyészállat felnevelésének és tojástermelésének technológiáját!

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ismertesse a tyúk tenyészállat felnevelésének és tojástermelésének technológiáját!"— Előadás másolata:

1 Ismertesse a tyúk tenyészállat felnevelésének és tojástermelésének technológiáját!

2 Keltető tojás termelés esetén tenyészállattartásról beszélhetünk, mely komolyabb szakismeretet igényel, mint a végtermék (pecsenyecsirke, árutojás) előállítás. A szigorúbb technológiai fegyelem kockázatosabbá teszi a termelési folyamatot. Ezen túl az állomány értéke is nagyobb, az állategészségügyi kockázat is magasabb. A szaporítási munka végzéséhez tenyésztői engedély szükséges. Tartástechnológia szempontból keltetőtojás előállítása során mélyalmos tartásmód a javasolt és egyben elterjedt. Az egy tyúkra jutó tojásmennyiség alacsonyabb, mint az árutojás előállítására használt állománynál, azonban a keltetőtojás egységára magasabb

3 A tenyészállományok tartási körülményei Jó minőségű tenyésztojást csak optimálisan klimatizált istállóban lehet előállítani, mert csupán így érhető el, hogy az alom állapota olyan maradjon, amely nem veszélyezteti a tojás higiéniai színvonalát. A túl száraz és a nedves alom egyaránt elősegíti a tojások szennyeződését, fertőződését. Az alom vékonyan történő terítésével gondoskodni lehet a minden esetben fertőzött, esetleg szennyezett és tenyésztojásnak nem minősülő alomtojások számának csökkentéséről. Az itatók és az etetők szakszerű elhelyezése, kifogástalan működése hozzájárul az alom rendeltetésszerű állapotának megőrzéséhez, a takarmány szóródásmentes kiosztása által a tojások optimális keltethetőségének biztosításához. Naposállatok fogadása -takarítás, fertőtlenítés, almozás, istálló felfűtése(32-34C) Telepítési sűrűség – Előnevelés:10-14db/m2jérce, 10db/m2kakas – Utónevelés: 5-8db/m2 jérce, 2-5db/m2 kakas

4 A takarmány és az ivóvíz A kelés utáni első napon a csibe a szikzacskójából meríti táplálékát. Ez az "öntáplálkozási" időszak 24 óráig tart, azt követően etetni kell. A csibék optimális ellátása az első két hétben azt jelenti, hogy % nyersfehérje- tartalmú tápot etetünk velük. A nevelőtápokban kiegyenlített optimális energia: fehérje-arányra kell törekednünk. A tenyészérettség elérésekor, 150 napos életkorban az állatok (vonalaktól függően) hozzávetőlegesen 1,5 kg súlyúak. Könnyű testű tojótípusok étvágy szerinti takarmányozás a nevelés egész ideje alatt. Középnehéz testű tojótípusok hajlamosak az elhízásra 7-9hetes korig étvágy szerint, utána adagolt. Hústípusuak: 5 hetes kortól adagolt, korlátozott takarmányozás. A korlátozott takarmányozás célja, hogy takarmányozással késleltetni kell az ivarérést.

5 Akkor termelik a legtöbb tojást, ha a tojótípusuak 20-23, a hústípusuak hetes korban kezdik el. A korlátozás lehet mennyiségi, minőségi. 6.héttől kavics etetése javasolt, a 7 héttől mészkő vagy kagylózúzalékot is adnak. Takarmányvisszatartás idején bizonyos mértékig az ivóvizet is korlátozzák. A tojástermelés megindulása idején szükséges nagy figyelmet fordítani a takarmány vitamin, nyomelem és ásványi anyag tartalmára.

6 Az ivararány A helytelen ivararány rontja a termékenységi eredményeket. Az optimálisnál kevesebb hím állat esetén természetes, hogy romlik a termékenység és csökken a kelési százalék, az előírtnál több hímállat pedig a kialakuló versengés miatt rontja a szaporodási mutatókat. A nevelés két formában történhet: – jércék, kakasok együttes nevelése – jércék, kakasok külön nevelése.(kakasokat 20 hétig külön neveljük) Húshibrid szülőpár 100 jércére 10 kakas, tojó típusnál 100 jércére 7-10kakas.

7 A tojófészek Az állományok számára olyan tojófészkeket kell beállítani, amelyek biztosítják, hogy az oda rakott tojások a környezetükből a lehető legkisebb mértékben szennyeződhessenek, illetve fertőződhessenek. Az igényeknek leginkább az automata tojófészkek felelnek meg, de a hagyományos tojófészkek is megfeleleően üzemeltethetők, ha azokat is higiénikusan kezelik. Ha az állomány létszámához képest kevés tojófészket helyeznek el, jelentősen megemelkedik az alomtojások száma, melyek még tisztítás után sem minősíthetők tenyésztojásnak. Az automata tojófészkek egy részét műanyag szőnyegből készített padozattal szerelik. Ezek tisztántartásáról is folyamatosan gondoskodni kell, de a hagyományos tojófészkekben a puhafa-forgács almot is legalább hetenként cserélni szükséges. A szalmával történő almozást kerülni kell, mert a szalma gyakran fertőzött penész-fajokkal melyek elpusztíthatják az embriót.

8 Megfelelő kelési eredményt és jó vitalitású napos baromfit csak akkor lehetséges előállítani, ha a baromfiistállóból tiszta felületű tojások kerülnek a keltetőbe. A tenyésztojás akkor tekinthető tisztának, ha héjának felületéről csíránál többet nem lehet kimutatni. Az alomra rakott tojások héjának felületén a mikroorganizmusok száma ennek akár a 8-10 szerese is lehet, ami növeli az embrio elhalásának esélyét.

9 A tenyésztojások összegyűjtése A tojáshéj pórusos szerkezete még akkor sem képes teljesen megakadályozni különböző mikroorganizmusok behatolását a tojásba, ha a kutikula réteg ép. A tojás az állat testhőmérsékletén kerül a külvilágba, amely magasabb, mint a környezeti hőmérséklet. A tojás megtojása pillanatától kezdve hűlni kezd és vákuum hatására kialakul a légkamra. Ha a tojás héja szennyezett, a vákuum segítségével kórokozók is behatolhatnak a tojás belsejébe, ahol elszaporodván károsítják vagy meg megölik az embriót.

10 A tojásokat minél előbb el kell távolítani a szennyezett környezetből, optimálisan akkor, amikor hőmérsékletük még nem érte el a környezet hőmérsékletét, sőt a héj felületét mielőbb fertőtleníteni is kell, hogy a héjon megtelepedett csírák lehetőség szerint elpusztuljanak, vagy számukban csökkenjenek. Indokolt a tojást mihamarabb 27 C fok alá hűteni, mert az embrionális sejtek szaporodása csak ebben az esetben áll le. Ha a 27C fok alatti hőmérséklet a tojás számára csak hosszabb idő alatt biztosítható, megnövekszik a korai embrionális elhalás következtében kilámpázott tojások aránya.

11 A tenyésztojásokat, amennyiben azokat kézzel gyűjtik össze, más célra még nem használt, tiszta papír, vagy hitelt érdemlően fertőtlenített műanyag tojástálcákra szabad csak gyűjteni és semmi esetre sem szabad a tojásokat kosárba vagy vödörbe szedni, mert az így keletkezett hajszálrepedéseken át kórokozók juthatnak a tojásba. A tojástálcákra a tojást hegyes végével lefordítva kell elhelyezni. Az automata tojófészkekkel felszerelt istállókban a válogató asztalt és a szállítószalagot folyamatosan meg kell tisztítani minden szennyeződéstől. A brojler szülőpárok tojástermelésüket 3-5 héttel későbben kezdik meg, mint a tojóhibridek. A kezdést követően hat héten belül 80 % körülire emelkedik a termelésük. Ez után tojásrakásukban gyorsabb ütemű mérséklődés következik be, mint a tojóhibridek esetén. A termelés végére %- os intenzitással számolhatunk.

12 A testsúlyúk is gyarapszik még. A hetes tojásrakási időszak alatt hozzávetőleg 1 kg többletsúlyt vesznek fel, 2,00-2,20 kg-ról 3,0- 3,2 kg-ra gyarapodnak. A brojler szülőpárokkal keltetőtojást állítunk elő, vagyis nemcsak az aránylag sok, darab tojás előállítása a cél, hanem tojásaiknak az embriófejlődés zavartalanságát is szavatolni kell. Ehhez elegendő mennyiségű esszenciális zsírsavra, nyomelemre és vitaminra is szükség van a takarmányban, illetve a tojásaikban.

13 A felnevelés során alkalmazott szakszerű takarmányozásnak nagyobb befolyása van a keltetőtojás-termelés eredményességére és a tojáskezdésre, mint az étkezési tojástermelés során. A kistömegű, keltetésre alkalmatlan tojások és a túlzott élősúly elkerüléséről van szó, amelyet a takarmányok, benne az energia és fehérje korlátozásával, megfelelő adagolásával érhetünk el.

14 A tojások fertőtlenítése A tojásokat a telepen, összegyűjtésük, osztályozásuk és válogatásuk után azonnal fertőtleníteni kell. A tenyésztojást még akkor kell fertőtleníteni, amikor még nem hűlt le környezete hőmérsékletére, és ezzel megakadályozható a kórokozók beszaporodása a tojás tömegébe. A leginkább elterjedt módszer az un. formalin- gázos fertőtlenítés, de számos más, hatékony fertőtlenítő anyag és módszer is rendelkezésre áll, mint a spray vagy ködgenerátorral történő beavatkozás.

15 A tenyésztojások tárolása A telepen a tojásokat csak olyan helyiségben szabad tárolni, amelyet más célra nem használnak, amely könnyen tisztítható és fertőtleníthető, klimatizálható és zárható. A telepi tárolóban a tojásokat általában 1-3 napon átraktározzák C fokos hőmérsékleten, 80 % rel. páratartalom mellett. Hosszabb ideig tartó tárolást alacsonyabb hőmérsékleten kell végezni. A tojás a tárolás során sok vizet párologtat el, tömege csökken, légkamrája növekszik, ami negatív hatással van a keltethetőségre. Helytelen hőmérsékleten tárolt tojások fehérjéjének kémhatása a tárolás tartamának arányában lúgosodik is, és a kelési százalék csökken.


Letölteni ppt "Ismertesse a tyúk tenyészállat felnevelésének és tojástermelésének technológiáját!"

Hasonló előadás


Google Hirdetések