Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Topic Map/Tématérkép technológia megjelenése az interneten. Tématérképes keresők, metakeresők. A vizuális percepció szerepe az információkeresésben.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Topic Map/Tématérkép technológia megjelenése az interneten. Tématérképes keresők, metakeresők. A vizuális percepció szerepe az információkeresésben."— Előadás másolata:

1 A Topic Map/Tématérkép technológia megjelenése az interneten. Tématérképes keresők, metakeresők. A vizuális percepció szerepe az információkeresésben. Dr. Pajor Enikő Tájékoztatás 3. című kurzusára készítette: Sándori Zoltán és Gulyás László történelem III. – könyvtár-informatika minor II. éves hallgatók

2 1.dia Bizonyára sokszor fordult már elő mindannyiunkkal az internet használata során, hogy az általunk használt keresőprogram (főleg Google) rengeteg találatot adott ki egy keresésünkre  ezek jó része nem releváns. Az ember nem nézi meg csak az első pár találatot, amiben nem biztos hogy megtalálja a hőn áhított információt. A sok információ éppen annyira hátráltathatja a munkát mint a kevés! A megoldás: a tématérképes technikára épülő metakeresők. Mi is ez a tématérkép? Ezt tárgyalom a következő pár dián.

3 2.dia A tématérképes rendszert a legegyszerűbb tezauruszoktól kezdve a legbonyolultabb grafikus metakeresőkig bezáróan hasznosítják. A módszer úgy működik az interneten, hogy a talált dokumentumokat, elhelyezkedésüktől, formátumuktól függetlenül mindenhonnan összegyűjti, és egy hierarchikus rendszer szerint csoportokba rendezi, amelyben megmutatja a benne szereplők egymáshoz való viszonyát, összefüggéseit, és aszerint szolgáltatja a felhasználónak. Erre épülnek a különböző metakeresők, és ezek egyikén (Kartoo) keresztül fogom bemutatni a tématérkép gyakorlati alkalmazását.

4 3.dia A tématérképnek 3 fő része van: a téma, az asszociáció, és az előfordulás. A fenti ábrán a „békéscsaba” szóra keresve például az alábbi találatokat kaptuk: Magyarország, utazás, híres épületek. Ezek valamilyen módon kapcsolódnak Békéscsabához (pl a város Magyarországon van) ezért ugyanabba a témába tartoznak. Ezek a találatok különböző, erősebb vagy gyengébb szállal kapcsolódnak egymáshoz, viszonyrendszerben vannak a másikkal. Ezeket a szálakat nevezzük asszociációknak. Az előfordulás: a „Magyarország” szó forrása ugyanúgy lehet egy földrajzi portál, vagy egy sporttal foglalkozó honlap. A következő dián a tématérkép általános modelljét láthatjuk

5 4.dia A tématérkép technológia általános modellje

6 5.dia A tématérképes rendszerű metakeresők úgy működnek, hogy a felhasználó által megadott keresendő anyagot kiküldik több kereső adatbázisának. Az így összegyűjtött információt aztán a fent említett rendszer szerint szolgáltatják. Az információk egymáshoz való viszonyát néhány metakereső különböző grafikus elemekkel próbálja meg bemutatni, például az egyik, a Grokker kisebb és nagyobb gömbökkel jeleníti meg a találatokat, és színekkel is megpróbálja átláthatóvá tenni a rendszerét. (a következő diákon lehet látni), a Kartoo pedig pókhálószerű rendszert tár a felhasználó elé. Mindegyik metakereső más- és más keresőket használ a művelethez, például a Grokker a Yahoo, MSN, Fast, Altavista, Wisenut és a Teoma találatait használja fel.

7 6.dia Itt látható az előbbi dián leírt, Grokker által kreált „gömbös” megoldás a „békéscsaba” keresésre. A találatokat nagyobb témakörönként nagy körök szimbolizálják, az „altémákat” pedig a nagy körön belüli kisebb körök, és így tovább.

8 7.dia A Kartoo pókhálós szisztémája

9 8.dia Mi a metakeresők előnye a hagyományos keresőkkel szemben? 1.A mai keresők közül egyik sem képes arra, hogy az internet teljes tartalmát lefedje, ezért a tökéletes találati listáért érdemes lenne több keresőben is lefuttatni a keresendő szót  ez időveszteséggel és sok bosszúsággal jár. Ezzel szemben mivel a metakeresők több keresőben is keresnek, az ő „lefedettségük” értelemszerűen nagyobb lesz  mintha egy keresővel keresnénk több kereső adatbázisában  időspórolás 2.A metakeresők nagyobb valószínűséggel tudják eldönteni egy információról, hogy releváns-e mint az egyszerű keresők, hiszen ezek csak a saját adatbázisukra támaszkodhatnak, míg a metakeresők többől kapják az információt. Így a metakeresőktől olyan relevanciaértéket kapunk, amely többféle szempontrendszer szerint lett megállapítva.

10 9.dia Vannak olyan metakeresők is, amelyek például csak bizonyos tudományterület információit szolgáltatják, például az orvostudományét:

11 10.dia Néhány metakereső: 1.www.grokker.comwww.grokker.com 2.www.ujiko.comwww.ujiko.com 3.www.kartoo.comwww.kartoo.com 4.www.liveplasma.comwww.liveplasma.com Magyar vonatkozásban a és a említhető meg.www.ariadnet.huwww.polymeta.hu

12 Bibliográfia és webográfia Baráthné, Hajdú Ágnes: A percepció és megjelenítés jelentősége az információkereső nyelvekben. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. [on-line] Ignéczi Lilla: Tématérkép belső fejlesztéssel – Vizuális tezaurusz a magyar internet katalógusában. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 51. évf sz. [on-line] Mikolás Zoltán: Topic Maps, avagy térjünk a tárgyra. [2002] Pajor Enikő, dr.: Tématérkép (topic map) alkalmazások az interneten. In: Könyvtári Figyelő. 51. évf sz. [on-line] Pajor Enikő, dr.: Tématérkép (Topic Map) alkalmazások az interneten 2. rész. In: Könyvtári Figyelő. 52. évf sz. [on-line]

13 Bibliográfia és webográfia Tóth Máté: Tématérképek a könyvtárosképzésben. Tématérkép, iránytű az információk tengerén: (XML) Topic Maps:


Letölteni ppt "A Topic Map/Tématérkép technológia megjelenése az interneten. Tématérképes keresők, metakeresők. A vizuális percepció szerepe az információkeresésben."

Hasonló előadás


Google Hirdetések