Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tartalom mindmap tézis mottó történet vélemények kritika költségek példák tervpályázatok Az első féléves zárthelyi anyaga: 1. Gyulay-Hollay-Wéber-Száva:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tartalom mindmap tézis mottó történet vélemények kritika költségek példák tervpályázatok Az első féléves zárthelyi anyaga: 1. Gyulay-Hollay-Wéber-Száva:"— Előadás másolata:

1 tartalom mindmap tézis mottó történet vélemények kritika költségek példák tervpályázatok Az első féléves zárthelyi anyaga: 1. Gyulay-Hollay-Wéber-Száva: Az építész- és építőmérnökök tevékenysége... (BME Tankönyvkiadó, Budapest 1996)‏ 2. Szőnyi László: Építőipari beruházások költségtervezése (tanszéki segédlet, 2. átdolgozott kiadás, 2008.)‏

2 tartalom mindmap tézis mottó történet vélemények kritika költségek példák tervpályázatok mai előadás anyagai 1. kreativitás 2. orosz kreativitás 3. a tervpályázatokról 4. a féléves feladat

3 tartalom mindmap tézis mottó történet vélemények kritika költségek példák tervpályázatok a tervpályázatokról

4 tartalom mindmap tézis mottó történet vélemények kritika költségek példák tervpályázatok 4 Rostás Zoltán „A zavart legfőbbképpen az okozza, hogy az építészet fogalma az újabb időben igen kiszélesedett és az építészek gazdasági és politikai jellegű kérdésekben is állást foglalnak. Régente építészet alatt a külső architektonikus megjelenést értették, a hangsúly a művészeti részen volt és a többi magát az építkezést és annak anyagi oldalát érintő kérdések a háttérben maradtak. Ma az építészeknek, hogy problémáikat megvalósíthassák, nemcsak saját ismereteiket kell kimélyíteniök, hanem az építkezés kérdését érintő összes határterületekkel kell foglalkozniok.” Molnár Farkas: FOGALOMZAVAR AZ ÉPÍTÉSZET ÉS POLITIKA KÖRÜL (Nyugat, 1934, Bp. ) 20. szám Mottó

5 tartalom mindmap tézis mottó történet vélemények kritika költségek példák tervpályázatok Jogszabályi környezet a módosult Közbeszerzési Törvény 9.par.g) bekezdése más jogszabályra utalja a tervezési tevékenység szabályozását. Ez jelenleg egy KTM rendelet az 1995.évi XI. Közbeszerzési Törvény módosítása, amely 1999 szeptember 1-től hatályos. 16/1998 (VI.3.) KTM rendelet a „Településrendezési és építészeti tervpályázatok részletes szabályairól” 137/2004 –es tervpályázati kormányrendelet tervpályázati rendelet

6 tartalom mindmap tézis mottó történet vélemények kritika költségek példák tervpályázatok a tervpályázati rendszer kritikája

7 tartalom mindmap tézis mottó történet vélemények kritika költségek példák tervpályázatok a tervpályázat régen - Szabó Ervin: A Főváros könyvtár tervpályázata - részlet: „Hogy a zsűri ítéletén fel ne háborodjunk, ahhoz nyilvánvalóan az kell, hogy lássák: akármilyen is, helyes, helytelen, de őszinte közös érzésből fakad. De a mi zsűrinknél ez nem lehetséges; mert szabály szerint híjával vannak annak, amit a szociológiában kollektív léleknek neveznek. Ez a valami pedig csak az érzés és akarás közösségéből alakulhat ki. Többségi szavazásból nem. Világnézetekről nem lehet szavazni. Márpedig mi is történik a mi zsűrinkben, amelyek összeállításánál rendszerint gondosan ügyelnek, hogy benne legyen a MMÉE és a MÉSZ, a közmunkatanács és a város, vagyis sokszor a legellentétesebben érző és akaró lények. Ezért haszontalan ma minden felháborodás, amely a zsűrik ítélete nyomán minduntalan fölfakad. Elfogadható ítéleteket csak akkor fogunk kapni, ha teljesen egynézetűek, egyérzésűek a bírák, vagy ha elvonunk a zsűri ítélete elől mindent, ami érzés és az ízlés dolga. Az építészeti pályázatoknál tehát vagy olyan bírákat válasszanak, akik mindannyian egy művészeti irány hívei, vagy zárják ki a művészeti kérdések bírálatát. A mi viszonyaink közt csak erről lehet szó. Nem lehet tehát másról szó, mint a tervek azon szempontból való bírálatáról, hogy az épület célszerű lesz-e és technikailag helyes? Mert ezekről lehet racionálisan, érvekkel, tapasztalatok alapján beszélni. És figyelme kívül kell hogy maradjanak a homlokzatok és távlati képek és minden egyéb művészi adalék. Hogy milyen stílusban, milyen homlokzatokkal stb. építse a házát, azt döntse el majd a rendelő a maga ízlése szerint, ha az illetékes – de csak erről illetékes – tanácskozása eldöntötte, melyik alaprajz és metszet fejezi ki legjobban az épület célját és elégíti ki a technikai követelményeket. Más szóval a zsűri ne döntsön másról, mint arról; melyik alaprajz nyomán lehet a célnak legjobban szolgáló épületet technikailag tökéletesen megépíteni.”

8 tartalom mindmap tézis mottó történet vélemények kritika költségek példák tervpályázatok vélemények a tervpályázati rendszerről Claude Parent egy sikeres francia építész és teoretikus így ír a pályázati rendszerről: „A szakma folyamatos kikérdezgetése egyre inkább egy újfajta adóvá válik amelynek lényege, hogy az építészek erőforrásaik folyamatos apasztásával járulnak hozzá a gazdasági fellendüléshez. Az Állam a pályázat intézményével egy tiszta látszattevékenységet, egy fikciót hozott létre. Ezzel kelti azt a látszatot, hogy az építészet közege élő és termelékeny. … Az Állam pedig elégedett, hiszen az a szerepe, hogy beszedje az adókat.” Claude Parent: L’architecte – buffon social (Casterman, Paris – 1982) Finta József „a nyílt pályázatok végeredménye könnyen manipulálható, a meghívásos versenyre pedig elve csak a referenciával rendelkezők hivatalosak. Sok pályázat csupán a helyi előírások – például a rendezési tervben foglaltak – miatti kötelezettségek kijátszására szolgál, miközben a nyertest már rég kiválasztották.” „Csokireszelék a tortán” - interjú a Népszabadságban, 2004

9 tartalom mindmap tézis mottó történet vélemények kritika költségek példák tervpályázatok vélemények a tervpályázati rendszerről Finta József „Talán a nyolcvanas évek derekára döbbennek (néhányan perszonálisan, de generációs alapon is) rá arra, hogy a kis finta, vagy a finta jóska felcseperedett, s talán nagyobbra nőtt, mint amekkorára illett volna neki. Ezidőtájt szorítottak ki a Mesteriskoláról, kaptam erős ütéseket (méltatlanokat, igazságtalanokat) pályázati sorsolásokon.” „Nézze, Magyarországon a zsűrizés nyílt titok, s aki egy kicsit is rutinos, a titkos pályázatokon is azonnal felismeri a rajz stílusáról a pályázó személyét.” (Osskó Judit interjúja Finta Józseffel)

10 tartalom mindmap tézis mottó történet vélemények kritika költségek példák tervpályázatok a tervpályázati rendszer ellentmondásai

11 tartalom mindmap tézis mottó történet vélemények kritika költségek példák tervpályázatok Vízben oldódó csónak 1. tézis a (közbeszerzéshez kapcsolódó) tervpályázati rendszer jelenlegi formájában nem szolgálja maradéktalanul sem a köz, sem pedig a beruházás résztvevőinak érdekeit példa a párizsi Tudomány és Technika Múzeumának tervpályázata, ahol a „kiválasztó bizottság” egyik tagja, Adrien Fainsilber, egy egyébként tehetséges és szerény építész, a bizottság által a köztársasági elnök elé terjesztendő hat munkához, látva azok szerinte „silány” voltát, hetedikként a sajátját is hozzácsapta. Hogy, hogy nem, az államfő később őt választotta ki a pályázat győztesének. a Villette bemutatása

12 tartalom mindmap tézis mottó történet vélemények kritika költségek példák tervpályázatok A tervpályázati rendszer problémái 1. A tervpályázati rendszer – az anonimitás következtében – kizárja a későbbiekben oly fontossá váló személyes kapcsolatok kialakulását. Az ismeretlen építész kiválasztása nagy kockázati elemmé válik a későbbi munkakapcsolatok szempontjából, hiszen épp a személyes jellegű szolgáltatás várható színvonalának megítélésétől fosztja meg az építtetőt. Egyszerűbben: tárgyat (tervet) választunk és nem személyt (tervezőt). Akkor hát mégis mi a fontosabb: az építész személye, vagy az adott épület? 2. A tervpályázati rendszer a verseny abszolút hangsúlyozásával elfedi a építész – építtető - közösség között feszülő érdekviszonyokat, és a testületi döntés közös felelőssége (kényegében felelősség alóli felmentése) mögé rejtve olyan döntések meghozatalára ad lehetőséget, amelyek előtérbe helyezhetik bármely érdeket a másik kettő rovására – megbontva ezzel a tervezési és építési folyamat érdekazonosságon alapuló kényes harmóniáját.

13 tartalom mindmap tézis mottó történet vélemények kritika költségek példák tervpályázatok A tervpályázati rendszer problémái 3. A tervpályázatok értékelésében elsődleges „építészeti minőség” fogalom egyrészt tisztázatlan, nehezen mérhető szubjektív kritériumrendszert takar, másrészt pedig alapvetően az építészeti alkotás, mind objektum minőségét kívánja értékelni. Emellett figyelmen kívül hagyja a beruházás teljes, az építészeti tervezést is magában foglaló folyamatának minőségét. Márpedig a minőségfogalom nemcsak tárgyhoz, hanem folyamathoz is köthető. Ezzel kialakul az az ellentmondás, miszerint az építészek számára az alkotás minőségének egyik legfontosabb eleme az építtetővel kialakuló jó kapcsolat, bizalmi viszony – viszont a tervpályázat nem ezt, hanem egy modell, egy meghatározatlan (építészeti) minőségi kritériumrendszerben elbírált kép- és rajzsorozat eredményét tekinti mérvadónak. Ezzel az objektum elsődlegességét hirdeti az alkotó folyamattal szemben. A tárgy legyőzi az embert, a végcél az út elé kerül. 4. A pályamunkák értékelésében ritkán alakul ki a funkciócsoportok ésszerű egyensúlya. A (nem szakértő) zsúri tagjai hajlamosak az érvényesülési funkciók (megjelenés, eredetiség, ötlet) előtérbe helyezésére, hiszen a használati funkciók olvashatósága és a szimbolikus funkciók érthetősége sokkal nehezebb feladat. Az értékelésben részt vevőktől soha nem kéri számon senki, ha egy épület alaprajzilag, funkcionálisan nem tökéletesen megoldott, szimbolikusan „szótlan” – de azt igen, ha unalmas, nem vonzó vagy „nem szép”. A legnagyobb gond azonban az, hogy nem egyformán „olvassuk” a pályázatban megjelenő ígéreteket, mindenkinek más, korábbi élmények (átélt rendelkezésre állási funkciók) alapján alakul ki a véleménye a rajzok alapján elképzelt épület „jóságáról”.

14 tartalom mindmap tézis mottó történet vélemények kritika költségek példák tervpályázatok A tervpályázati rendszer problémái 5. A fentiekből adódóan nehezen lehet elvárni, hogy a döntéstámogatás feltételeinek ilyen kevéssé optimális helyzete mellett megalapozott, igazságos és eredményes döntés szülessen. Ráadásul a tervekről született döntés (absztrakció) és a ténylegesen létrejövő épület (tény) közötti megfelelés sem egyértelmű, hiszen a legritkább esetben történik meg az, hogy a kiválasztott terv változatlan formában épül meg (többnyire nem az építész hibájából). 6. A tervpályázatok nyertesének kihirdetésekor a (Közbeszerzési Törvény értelmében) létrejön a szerződés az építtető és a tervező között. Egy olyan szerződés, amelynek csak a tárgya ismert (eredmény-kötelem) de a létrehozás módja, az együttműködés részletkérdései, a felek részletesen szabályozott jogai és kötelezettségei (gondossági kötelem) azonban nem. Nem ismertek továbbá olyan nem elhanyagolható szerződési feltételek sem, mint például a díjazás mértéke (amely ugyan nem lehet versenyfeltétel, de titok sem), és a legfontosabb: a döntés megszületésekor az építész személye, mint szerződő fél sem ismert.

15 tartalom mindmap tézis mottó történet vélemények kritika költségek példák tervpályázatok A tervpályázati rendszer problémái Összefoglalva: A gyengén kialakított programoknak való megfelelés vagy azok tudatos meghaladása, a rosszul definiálható építészeti minőség megítélésének szubjektív jellege és a közösségi döntéshozatal sajátosságaiból eredően az átlagteljesítmények preferálása nem teszi hatékonnyá a zsűri döntését egy olyan absztrakcióról, amely sok esetben (lényegesen) el fog térni a ténylegesen megépítendő épülettől. 8. A tervpályázati időszak szükséges hosszát a tervező és az építtető eltérően ítélik meg, elsősorban azért, mert nem ismerik (el) egymás munkáját. Az építtető felesleges szöszmötölésnek ítéli az érlelési és alkotási folyamatot, az építész pedig nincs tisztában a beruházás időértékével: egy-egy hónap határidő- csúszás okozta (agyagi és társadalmi értelemben mérhető) elmaradt hasznok nagyságrendjével.

16 tartalom mindmap tézis mottó történet vélemények kritika költségek példák tervpályázatok A tervpályázati rendszer problémái 9. A tervpályázat titkos jellege kizárja, hogy az azon indulni kívánó építész már a beruházás korai fázisában rendelkezésére tudjon állni az építtetőnek, szakszerű válaszaival megszerezve azt a bizalmi kapcsolati tőkét, amellyel közösen gazdálkodhatnak a nehézségek leküzdése során. 10. A tervpályázat anonimitása miatt alapvetően nem képes az építészt, mint művelt partnert (M1), sajátos kritériumrendszere miatt pedig mint vállalkozását irányító menedzsert (M4) bemutatni a megrendelőnek, hiszen (kisebb) részben csak a mérnöki (M3), szubjektív ítéleteken keresztül pedig csak a művészi (M2) teljesítményt kívánja mérni.

17 tartalom mindmap tézis mottó történet vélemények kritika költségek példák tervpályázatok A tervpályázati rendszer problémái 11. A tervpályázat az építtető számára irányíthatatlan, eredményét tekintve kétes értékű folyamat. Az építészek számára ugyancsak kétes, esetenként vitatható eredménnyel záródó, maximális teljesítmény mellett is nagyobb matematikai valószínűséggel inkább kudarcot, mint tényleges megrendelést biztosító megelőlegezett munka. Ez erőforrás-gazdálkodási szempontból kevéssé hatékony megoldás. Ez tehát mindkettőjük számára egy olyan szerencsejáték, melynek eredményére kölcsönösen nincs hatásuk, költségeit pedig közösen viselik, illetve többletköltségeit az építészek állják.

18 tartalom mindmap tézis mottó történet vélemények kritika költségek példák tervpályázatok javaslatok 1. célszerű lenne olyan (kétlépcsős) pályáztatási forma kialakítása, amely egyaránt méri az építészek szolgáltatási képességeit, és szolgálja a létrehozandó épület minél hatékonyabb és szabadabb megtervezését. 2. a pályázatban mérhető lenne egy építész-iroda teljesítményéhez szükséges eszközök megléte - múlt – jelen – jövő - eszköz – ember – teljesítmény mutatók pontozásos értékelése egy mátrixban 3. A tervezőirodák hálózati működésének támogatása 4. a képzés megerősítése a vállalkozói képességekre való felkészítésben

19 tartalom mindmap tézis mottó történet vélemények kritika költségek példák tervpályázatok A tervpályázatok ára

20 tartalom mindmap tézis mottó történet vélemények kritika költségek példák tervpályázatok Egy tervpályázat költségei A munkavégzés napokban és pénzben: → 1 fő vezető tervező – 30 nap x 180 eFt = eFt.- → 1 fő beosztott tervező – 40 nap x 90 eFt = eFt.- → 1 fő rajzoló szerkesztő – 40 nap x 45 eFt = eFt.- Összesen: → eFt Papír és nyomtatási költségek m2-ben → fénymásolás, nyomtatás: 800 x A4 oldal x 12 Ft = 9,6 eFt.- → nyomtatás: 6 db ff A1-es oldal x 4 (vázlatok is) = 36 eFt.- → nyomtatás: 2 db sz A1-es oldal x 4 (vázlatok is) = 40 eFt.- → kötések, borítók, dobozok stb.: 6 eFt.- Összesen: → 91,6 eFt Általános rezsiköltségek: (elvileg a tervezői napidíjban szerepelnek) Alternatív költség: - annak a veszteségnek az értéke, amely az eltöltött idő alatt el nem végzett munkából adódik → ugyan annyi, mint amennyit eddig a pályázatra költöttünk, vagyis egy 2x-es szorzó. Összesen tehát: 10,9 MFt x 2 = 21,8 millió forint

21 tartalom mindmap tézis mottó történet vélemények kritika költségek példák tervpályázatok egy francia kutatás számításai Kis építész iroda: 2 fő építész, 5 alkalmazott évi 35 millió Ft.- árbevétel 1. kiadások: a tervpályázatok költsége évente (havi 1 pályázat) a) kutatás, információszerzés: 12 nap = eFt.- b) kiírások megvétele: havonta 1 x 50 eFt = 600 eFt.- c) kidolgozás: havonta 3 építész és 4 kisegítő nap = 900 eFt.- d) nyomtatás, dokumentálás = 50 eFt x 12 = 600 eFt.- összesen egy évben: eFt.- - egy pályázatra cca. 40 mű érkezik, vagyis a mat.stat. arány a nyerésre 1:40, a díjazásra 1:12 - egy fődíj 3 MFt.-, egy átlagos díjazás (megvétel) 500 eFt.- 2. bevételek: 3 évente 1 fődíj és 1 évente 1 megvétel = 4,5 MFt / 3 év 3. nettó veszteségek: 3 éves pályázati költség – 3 év nyereségei = 12,78 – 4,50 = 8,28 MFt.-, vagyis évente 2,76 MFt.- (egy kis-középkategóriás autó ára)

22 tartalom mindmap tézis mottó történet vélemények kritika költségek példák tervpályázatok a francia MIQCP ajánlása a tervpályázatok díjazására A francia MIQCP (Tárcaközi Bizottság a Közberuházások Minőségéért) 2002-ben a következő ajánlást tette a pályázatokon részt vevő építészek költségeinek fedezését szolgáló minimális díjazásra általános tervpályázati feltételek mellett: egy 1000 – 1500 m2 közötti épület esetében 3700 Euro egy 4500 – 8000 m2 közötti épület esetében Euro egy – m2 közötti épület esetében Euro Vagyis egy ötezer négyzetméteres irodaépület pályadíja (önköltsége) Euró, azaz cca. három és fél millió forint. Ehhez még hozzájárulhatnak komplexitási szorzószámok (városépítészet, rekonstrukció, technológia), a grafikai szolgáltatások különdíjai (pl. A0-ás színes tabló 7000 Euróért), makett díja, stb. forrás: GUIDE DE LA COMMANDE PUBLIQUE D’ARCHITECTURE - Yves DUJOL, CROARA (2002 február)

23 tartalom mindmap tézis mottó történet vélemények kritika költségek példák tervpályázatok Lehetséges értékelési rendszerek

24 tartalom mindmap tézis mottó történet vélemények kritika költségek példák tervpályázatok egy lehetséges értékelési szempontrendszer - alkalmasság ad 1. (múlt – eszközállomány) – 1 pont Mióta létezik az iroda? Hogyan alakult, melyek voltak az alapítás körülményei / előzményei? ad 2. (múlt – emberi erőforrások) – 2 pont Kik voltak a munkatársak az elmúlt 5-7 esztendőben? Hányan dolgoztak a különböző munkakörökben? Kik a társirodák, akikkel jó munkakapcsolatban vannak? ad 3. (múlt – teljesítmény) – 3 pont Hasonló (nagyságrendű, funkciójú) megépült épületeik:? ad 4. (jelen – eszközállomány) – 4 pont Milyen az iroda gép- és szoftwer ellátottsága.? Van-e dokumentációhoz, másoláshoz, ad 5. (jelen – emberi erőforrások) – 5 pont Milyen az iroda felépítése és személyi állománya? Hány vezető tervező, beosztott mérnök asszisztens, stb. dolgozik ott? Melyek a társirodák, akikkel jó munkakapcsolatban vannak? ad 6. (jelen – teljesítmény) – 6 pont Hasonló, most folyó munkák:? (munkaszervezés, átcsoportosítás) ad 7. (jövő – eszközállomány) – 7 pont Tervezett fejlesztések, irodabővítés, szoftverbeszerzés. ad 8. (jövő – emberi erőforrások) – 8 pont Mely munkatársakat kívánja bevonni? Van-e megfelelő kapacitás tervezési és szakági oldalon egyaránt? ad 9. (jövő – teljesítmény) – 9 pont Munkaterv - hány emberrel, mennyi ideig és milyen dokumentumokat szállít le?

25 tartalom mindmap tézis mottó történet vélemények kritika költségek példák tervpályázatok egy kanadai példa – kétfordulós pályázat értékelési szempontjai kétszer 6 hónapos értékelési forduló (1) első rész: nemzetközi pályázati felhívás – kvalifikációs tender (a projekthez kapcsolódó szempontokat bemutató anyag az irodáról, referenciák, tervezési koncepció és módszertan leírása, a résztvevők bemutatása és méltatása, az iroda működése, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS, stb.) ennek alapján 5 előzsűrizett résztvevő kiválasztása (egyetlen vonal nélkül – csak a KÉPESSÉG (és motiváció) bizonyítása alapján (2) második rész: tervezési fázis a kiválasztottak kötelesek tervvázlatokat, terveket benyújtani amelyeket a zsűri értékel a következő szempontok szerint: (építészeti minőség, funkcionalitás, megfelelés a programnak, városi szövetbe illesztés, a terek atmoszférája és használati értéke, megfelelés a technikai / technológiai követelményeknek, szimbolikus erő – mindez természetesen a bemutatott költségkereten belül) ebben a fázisban mind az öt szereplő megkapja a munkája ellenértékét, a nyertes pedig a munkát is. (belga példa: konzultációk a zsűrivel – és közös, nyilvános tervbemutatás a zsűri döntése előtt… )

26 tartalom mindmap tézis mottó történet vélemények kritika költségek példák tervpályázatok a féléves feladat: egy tervpályázat kiírása

27 tartalom mindmap tézis mottó történet vélemények kritika költségek példák tervpályázatok féléves feladat tárgy: egy hallgatói terv – ipar, közép, többlakásos lakó, éptört, komplex, diploma feldolgozás: tervpályázati kiírás a rendelet alapján minta: tervpályázatok a netről: építészfórum TED – európai közbeszerzési lap beadandó: A4-es formátumban, a szükséges mennyiségű szöveggel, egy példányban, HATÁRIDŐRE (a féléves feladatok beadásának kari határideje)


Letölteni ppt "Tartalom mindmap tézis mottó történet vélemények kritika költségek példák tervpályázatok Az első féléves zárthelyi anyaga: 1. Gyulay-Hollay-Wéber-Száva:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések