Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Horváth Ágnes dr. Horváth Ágnes dr. főiskolai tanár főiskolai tanár A Bologna-folyamat és hazai megvalósításának eddigi tapasztalatai „A pedagógusképzés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Horváth Ágnes dr. Horváth Ágnes dr. főiskolai tanár főiskolai tanár A Bologna-folyamat és hazai megvalósításának eddigi tapasztalatai „A pedagógusképzés."— Előadás másolata:

1 Horváth Ágnes dr. Horváth Ágnes dr. főiskolai tanár főiskolai tanár A Bologna-folyamat és hazai megvalósításának eddigi tapasztalatai „A pedagógusképzés tartalmi és szerkezeti fejlesztése” című projekt eredményeinek disszeminációja a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karának oktatói körében HEFOP

2 Európai Felsőoktatási Térség Európai Felsőoktatási Térség Oktatáspolitikák összehangolása Oktatáspolitikák összehangolása A képzési rendszerek racionális harmonizálása A képzési rendszerek racionális harmonizálása Ekvivalencia követelmények Ekvivalencia követelmények Kreditrendszer – mobilitás Kreditrendszer – mobilitás A Bologna-folyamat célja:

3 Lisszabon 2000 Lisszabon 2000 Bologna 1999 Bologna 1999 Prága 2001 Prága 2001 Berlin 2003 Berlin 2003 Bergen 2005 Bergen 2005 London 2007 London 2007 Budapest 2010 Budapest 2010 A Bologna-folyamat állomásai:

4 A lisszaboni cél: re Európának "a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell válnia, amely több és jobb munkahely, valamint az erősebb társadalmi kohézió révén képes a fenntartható gazdasági növekedésre”. (Az Európa Tanács lisszaboni ülésén) LISBON EUROPEAN COUNCIL 23 AND 24 MARCH 2000 LISBON EUROPEAN COUNCIL 23 AND 24 MARCH 2000 PRESIDENCY CONCLUSIONS PRESIDENCY CONCLUSIONS

5 Bolognai Nyilatkozat Aláíró országok száma: 1999-ben 29 és később újabb 16; Aláíró országok száma: 1999-ben 29 és később újabb 16; Az aláírók önként vállalták, hogy felsőoktatás-politikáikat összehangolják; Az aláírók önként vállalták, hogy felsőoktatás-politikáikat összehangolják; A folyamat eredményeképpen az egyes országok felsőoktatási rendszerei egy nagy, európai rendszer, az Európai Felsőoktatási Térség részeivé válhatnak. A folyamat eredményeképpen az egyes országok felsőoktatási rendszerei egy nagy, európai rendszer, az Európai Felsőoktatási Térség részeivé válhatnak. Határidő: 2010 Határidő: 2010 Bolognai Nyilatkozat Bolognai Nyilatkozat

6 Prágai Kommüniké (2001. IX. 19.) Alapvetően kétszintű képzés a felsőoktatásban: 1. 1.Az angol szóhasználatban „undergraduate”, vagy „bachelor’s degree”, amely tartalmilag a magyar főiskolai képzésnek felel meg; 2. 2.Az angol szóhasználatban „graduate”, vagy „master’s degree”, amely tartalmilag a magyar egyetemi képzésnek felel meg; A végzettségek ECTS vagy egyéb ECTS- kompatibilis kreditrendszer által támogatott közös alapjainak elfogadása, biztosítva mind az átválthatóságot, mind pedig az akkumulációt; A mobilitás elősegítése Együttműködés a minőségbiztosítás terén Élethosszig tartó tanulás Prágai Nyilatkozat Prágai Nyilatkozat

7 Berlini Kommüniké (2003. IX. 19.) ENIC és NARIC irodák – Lisszaboni elismerési egyezmény az oklevélmelléklet (diploma supplement) kiadása 2005-től automatikusan, ingyenesen (angolul is!) az oklevélmelléklet használatának elterjesztése az oktatási rendszer leírása az oklevélmellékletben a nemzeti ENIC-iroda (European Network of National Information Centres on Academic Mobility and Recognition) feladata szorosabb együttműködés az ENQA (European Network for Quality Assurance in Higher Education) európai minőség- biztosítási szervezettel közös fokozatot (joint degree) adó képzések elismerésének lehetővé tétele berlini kommunike

8 Bergeni Kommüniké (2005. V ) Partnerség erősítése, újabb csatlakozók üdvözlése; A nyomon követésért felelős csoport (Follow-up Group) 2003–2005-ről szóló általános jelentésének elfogadása; a fokozatok kétciklusú rendszere (BSc/BA, MSc/MA) bevezetésének üdvözlése (a legtöbb országban a diákok több mint felét érinti) EFT képesítési kereteinek (három ciklus) és ezek kredit-tartományainak elfogadása Az Európai Felsőoktatási Térségben tervezett minőségbiztosításra vonatkozó szabványok és iránymutatások elfogadása az ENQA által javasoltak szerint bergeni kommunike

9 Helyzetértékelés, megerősítés Szociális dimenzió: a felsőoktatásnak határozott szerepet kell játszania a társadalmi kohézió elősegítésében, az egyenlőtlenségek csökkentésében, valamint a társadalom tudásszintjének, készségeinek és kompetenciáinak növelésében A kormányoknak és a felsőoktatási intézményeknek többet kell kommunikálniuk a munkaadókkal és az egyéb érdekelt felekkel reformjaik alapvető logikájáról. Mi kormányainkon belül azon leszünk, hogy biztosítsuk, hogy a közalkalmazotti szféra foglalkoztatási és karrierszerkezete teljes mértékben összeegyeztethető legyen az új képzési rendszerrel. Előretekintés 2010-re (Budapest!!!) londoni kommunike Londoni Kommüniké (2007. V )

10 Oktatás és képzés 2010 Az Európai Unió Tanácsa 2001-ben számos közös prioritást határozott meg a jövőre, valamint az oktatási és képzési rendszerektől elvárt erőfeszítésekre nézve. Az Európai Unió Tanácsa 2001-ben számos közös prioritást határozott meg a jövőre, valamint az oktatási és képzési rendszerektől elvárt erőfeszítésekre nézve. Alapelv: az oktatás egyik fontos feladata a társadalmaink által közösnek tekintett humán értékek érvényre juttatása. Alapelv: az oktatás egyik fontos feladata a társadalmaink által közösnek tekintett humán értékek érvényre juttatása. Bologna-képzés\okt_es_ kepzes_2001 Bologna-képzés\okt_es_ kepzes_2001 Bologna-képzés\okt_es_ kepzes_2001 Bologna-képzés\okt_es_ kepzes_2001 A Tanács azon általános célokat is figyelembe vette, amelyeket a társadalom az oktatásnak és a képzésnek tulajdonít, nevezetesen: A Tanács azon általános célokat is figyelembe vette, amelyeket a társadalom az oktatásnak és a képzésnek tulajdonít, nevezetesen: - az egyén fejlődése, hogy ezáltal képességeit teljes mértékben kiaknázza és értékes életet éljen; - a társadalom fejlődése, különösen a demokrácia támogatása, az egyének és csoportok közötti különbözőségek és egyenlőtlenségek csökkentése, és a kulturális sokszínűség ösztönzése révén; - a gazdaság fejlődése, annak biztosítása révén, hogy a munkaerő képességei igazodjanak a gazdasági és technológiai forradalomhoz.

11 Oktatás és képzés 2010 munkaprogram A munkaprogram struktúrája – stratégiai célok 1. stratégiai célkitűzés – Az EU-s oktatási és képzési rendszerek minőségének és hatékonyságának javítása 1.1 A tanárok és oktatók oktatásának és képzésének fejlesztése 1.2 A tudás alapú társadalom által megkívánt ismeretek fejlesztése (kulcskompetenciák) 1.3 Az információs és kommunikációs technológiához (ICT) való hozzáférés biztosítása mindenki számára 1.4 A tudományos és műszaki tanulmányok vonzóbbá tétele 1.5 Az erőforrások legjobb kihasználása 2. stratégiai célkitűzés – Az oktatási és képzési rendszerekhez való hozzáférés megkönnyítése mindenki számára 2.1 Nyitott tanulási környezet 2.2 A tanulás vonzóbbá tétele 2.3 Az aktív állampolgárság, az egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió támogatása 3. stratégiai célkitűzés – Az oktatási és képzési rendszerek megnyitása a külvilág felé 3.1 A kapcsolódási pontok erősítése a munka és a kutatás világával, valamint a társadalommal általában 3.2 A vállalkozó szellem fejlesztése 3.3 Az idegennyelv tanulás fejlesztése 3.4 A mobilitás erősítése 3.5 Az európai együttműködés erősítése munkaprogram

12 Az élethosszig tartó tanulás és a felnőttképzés Kivonat az Oktatás és képzés 2010 dokumentumból: A Tanács munkája során figyelembe vette a Bizottság által a lisszaboni Európai Tanács óta tett intézkedéseket - különös tekintettel az „e-tanulás”-ra (e-learning) vonatkozó Tájékoztatások (Communications) közzétételére, valamint az Oktatási Tanács elé november 9-én terjesztett Egész életen át tartó tanulásra vonatkozó Nyilatkozatra (Memorandum of Lifelong Learning) progress_report_indicators_101

13 Az egész életen át tartó tanulás stratégiája (2005) A magyar stratégia az oktatási és képzési rendszer számos kulcsterületén kínál fejlesztő lépéseket: az alapkészségek (olvasás, írás, matematikai kompetenciák) és kulcskompetenciák fejlesztése (beleértve idegen-nyelvi ismeretek, számítógépes ismeretek, állampolgári ismeretek, vállalkozói készségek, stb.); az alapkészségek (olvasás, írás, matematikai kompetenciák) és kulcskompetenciák fejlesztése (beleértve idegen-nyelvi ismeretek, számítógépes ismeretek, állampolgári ismeretek, vállalkozói készségek, stb.); az egész életen át tartó pályaorientáció és pályatanácsadás rendszerének fejlesztése; az egész életen át tartó pályaorientáció és pályatanácsadás rendszerének fejlesztése; a tanulási lehetőségek kiszélesítése és a végzettségek elismerése - beszámítás rendszerének kiépítése (beleértve munkahelyi tanulás, alternatív tanulási formák, távoktatás); a tanulási lehetőségek kiszélesítése és a végzettségek elismerése - beszámítás rendszerének kiépítése (beleértve munkahelyi tanulás, alternatív tanulási formák, távoktatás); a szakképzés, felsőoktatás és felnőttképzés továbbfejlesztése munkaerő- piaci és egyéni igényekhez alkalmazkodva; a szakképzés, felsőoktatás és felnőttképzés továbbfejlesztése munkaerő- piaci és egyéni igényekhez alkalmazkodva; a tanuláshoz való hozzáférés szélesítése minden korosztály és társadalmi csoport számára, különös tekintettel a tanulás szempontjából hátrányos helyzetű és a munkaerő-piaci szempontból veszélyeztetett csoportokra. a tanuláshoz való hozzáférés szélesítése minden korosztály és társadalmi csoport számára, különös tekintettel a tanulás szempontjából hátrányos helyzetű és a munkaerő-piaci szempontból veszélyeztetett csoportokra. Az Európai Unió oktatást és szakmai képzést támogató programjai, a Socrates és a Leonardo da Vinci, január 1-től új formában, az Egész életen át tartó tanulás program keretében folytatódnak.

14 A Tanács és az Európai Parlament ajánlása az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszeréről (2008. július 18.) Az EKKR legfontosabb céljai a következők: Az egyes tagországok legkülönbözőbb szintű és rendszerben szervezett képesítéseinek más országok képesítéseivel való összehasonlíthatóvá tétele az ezen képesítéseket alkotó rendszerek harmonizációja nélkül. Az egyes tagországok legkülönbözőbb szintű és rendszerben szervezett képesítéseinek más országok képesítéseivel való összehasonlíthatóvá tétele az ezen képesítéseket alkotó rendszerek harmonizációja nélkül. A tanulási eredmények (tudás, készségek, képességek és kompetenciák) különböző szintjeire építő semleges, a nemzeti oktatási rendszerek sokszínűségét szem előtt tartó referenciapontok kialakítása, amely lehetővé teszi a formális, nem-formális és informális tanulás eredményeinek elismerését is. A tanulási eredmények (tudás, készségek, képességek és kompetenciák) különböző szintjeire építő semleges, a nemzeti oktatási rendszerek sokszínűségét szem előtt tartó referenciapontok kialakítása, amely lehetővé teszi a formális, nem-formális és informális tanulás eredményeinek elismerését is. Az oktatási szolgáltatások minőségbiztosításának támogatása és az egyes országok képesítési rendszerei továbbfejlesztésének ösztönzése. Az oktatási szolgáltatások minőségbiztosításának támogatása és az egyes országok képesítési rendszerei továbbfejlesztésének ösztönzése. Nem jogi megoldás, eszköz a a legkülönbözőbb képesítéseknek az EKKR referenciaszintjei szerinti besorolásához.

15 A nyitott koordináció módszere az oktatás területén (szerz §) A módszer: a közös problémák és célkitűzések meghatározásán, a közös problémák és célkitűzések meghatározásán, a helyes gyakorlat terjesztésén és a helyes gyakorlat terjesztésén és az előmenetel előzetesen közösen meghatározott eszközeivel történő nyomon követésén alapszik. az előmenetel előzetesen közösen meghatározott eszközeivel történő nyomon követésén alapszik. Az eredmények minden tekintetben összehasonlíthatóak. A módszer alkalmazása szükségessé teszi az oktatással összefüggő ráfordítások, az oktatásban résztvevő tanulók/hallgatók/felnőttek, valamint az oktatás eredményességét tükrözők mutatók folyamatos, egységes módszer alapján történő mérését, a statisztikai adatok összehasonlító elemzését. Emellett az egyes országok jelentései, riportjai szolgáltatják az információkat.

16 Indikátorok az oktatásban Az indikátorok sajátosan alkalmazott mérőszámok, amelyek adott területen alkalmasabb a különböző országokban zajló oktatáspolitikai folyamatos objektív összehasonlítására. Az indikátorokat a különböző munkacsoportok és bizottságok határozzák meg. Az indikátorok konkrét, mérhető tevékenységi területekhez kapcsolódnak, az adatok gyűjtése és összesítése a nemzeti statisztikai adatgyűjtési folyamat része. Az indikátorok értékelésének forrása legtöbbször az Eurostat adatbázis. Az oktatásra vonatkozóan 29 indikátort alkalmaznak. Eurostat_id.nyelvEurostat_id.nyelv Eurostat_arány page.html page2.html page3.html Eurostat_Table_termtud Eurostat_aránypage.htmlpage2.html page3.htmlEurostat_Table_termtud Eurostat_id.nyelvEurostat_aránypage.htmlpage2.html page3.htmlEurostat_Table_termtud

17 Indikátor a munkaprogram 2.2. célkitűzéséhez A TANULÁS VONZÓBBÁ TÉTELE EU átlag A 3 legjobban teljesítőEU-tagállamátlagaUSAJapán A felsőfokú oktatásban részt vevő hallgatók száma (ISCED 5, 6) az összes tanuló és hallgató százalékában, 1999/00, (a) 15%20,8% A 25–34 éves korosztályba tartozó, magasabb középfokú végzettséggel nem rendelkezők aránya, 2000 (b) 25,9%12,1% (a) Forrás = Eurostat, UOE (b) Forrás = LFS

18 A Bologna-folyamat megvalósításának értékelése Jogszabályi háttér megteremtése + Jogszabályi háttér megteremtése + Testületek, bizottságok, hatóságok felállítása + Testületek, bizottságok, hatóságok felállítása + Kreditrendszer bevezetése – Kreditrendszer bevezetése – Mobilitás támogatása + Mobilitás támogatása + Képzési programok kidolgozása – Képzési programok kidolgozása – Intézmények elkötelezettsége – Intézmények elkötelezettsége – Vezetők, oktatók felkészítése – Vezetők, oktatók felkészítése – Társadalmi kommunikáció – Társadalmi kommunikáció – Minőségbiztosítás – Minőségbiztosítás – eurydice_ert_ eurydice_ert_

19 A BA képzés kiindulópontja: a feladat ellátásához szükséges kimeneti kompetenciák meghatározása; A BA képzés kiindulópontja: a feladat ellátásához szükséges kimeneti kompetenciák meghatározása; A BA képzés struktúrája: a kimeneti kompetenciák kialakításához vezető elemek meghatározása, egymásra épülő rendszerben; A BA képzés struktúrája: a kimeneti kompetenciák kialakításához vezető elemek meghatározása, egymásra épülő rendszerben; A BA képzés tartalma: a kimeneti kompetenciák kialakulásához szükséges ismeretek, képességek, készségek, jártasságok, alkalmazásának elsajátíttatása A BA képzés tartalma: a kimeneti kompetenciák kialakulásához szükséges ismeretek, képességek, készségek, jártasságok, alkalmazásának elsajátíttatása Kompetencia-alapú képzés a felsőoktatásban

20 A kompetencia-fogalom értelmezése Kompetencia mint képesség Kompetencia mint képesség Kompetencia mint készség Kompetencia mint készség Kompetencia mint jártasság Kompetencia mint jártasság Kompetencia mint alkalmasság Kompetencia mint alkalmasság Kompetencia mint alkalmazás Kompetencia mint alkalmazás Kompetencia mint hozzáértés Kompetencia mint hozzáértés

21 A kompetencia-fogalom alkalmazásának szükségessége A feladat- és gyakorlat-orientált képzés A feladat- és gyakorlat-orientált képzés Az alkalmazott tudás, ismeret és képesség Az alkalmazott tudás, ismeret és képesség Kimeneti szabályozás Kimeneti szabályozás EU kulcskompetenciák EU kulcskompetenciák NSZFI kompetencia-struktúra NSZFI kompetencia-struktúra Munkavállalói kompetenciák Munkavállalói kompetenciák

22 EU kulcskompetenciák A kompetenciák nagyobb halmazokban való elhelyezésére, rendszerezésére szolgálnak a kulcskompetenciák. A kompetenciák nagyobb halmazokban való elhelyezésére, rendszerezésére szolgálnak a kulcskompetenciák. Az Európai Bizottság által létrehozott munkacsoport erre vonatkozó definíciója a következő: Az Európai Bizottság által létrehozott munkacsoport erre vonatkozó definíciója a következő: „A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A kulcs- kompetenciákat a kötelező oktatás illetve képzés időszaka alatt kell elsajátítani. A későbbiekben az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik.„

23 EU kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák Digitális kompetencia Digitális kompetencia A tanulás tanulása A tanulás tanulása Személyközi és állampolgári kompetenciák Személyközi és állampolgári kompetenciák Vállalkozói kompetencia Vállalkozói kompetencia Kulturális kompetencia Kulturális kompetencia OECD – Definition and Selection of Competencies (DeSeCo) –

24 NSZFI kompetencia struktúra A szakképzés megújítását szolgáló szakmai és vizsgakövetelmények kialakításánál alkalmazott kompetencia csoportok: Személyes kompetenciák Személyes kompetenciák Társas kompetenciák Társas kompetenciák Módszer kompetenciák Módszer kompetenciák Az SZVK kialakításánál a kiindulópont az adott szakma feladatprofilja (tevékenységek), ehhez társulnak a kompetenciák, az ismeretek és az általános szakmai készségek (pl. olvasás, számolás stb.) NSZFI-kompetenciák.xls

25 Munkavállalói kompetenciák ROP 3.3. Általános szellemi képességek fejlesztésével kialakítható kompetenciák Általános szellemi képességek fejlesztésével kialakítható kompetenciák Kreatív képességek fejlesztésével kialakítható kompetenciák Kreatív képességek fejlesztésével kialakítható kompetenciák Munkavégzési, technikai képességekkel kapcsolatos kompetenciák Munkavégzési, technikai képességekkel kapcsolatos kompetenciák Akció-képességek fejlesztésére irányuló lehetséges célirányok Akció-képességek fejlesztésére irányuló lehetséges célirányok A munkavégzés minőségét befolyásoló képességek A munkavégzés minőségét befolyásoló képességek Szociális képességek Szociális képességek Önbecsüléssel összefüggő képességek Önbecsüléssel összefüggő képességek Vezetői kompetenciák Vezetői kompetenciák Személyiség- jegyek fejlesztésével alakítható kompetenciák Személyiség- jegyek fejlesztésével alakítható kompetenciák Mozgásossággal összefüggő kompetenciák Mozgásossággal összefüggő kompetenciák Ismeretek el-sajátítása és alkalmazása Ismeretek el-sajátítása és alkalmazása Egyéb képességek Egyéb képességek

26 HEFOP kompetenciák A tanító szak tanterve tartalmazza a tanulási folyamathoz rendelhetı kompetenciákat, a tantárgyakon, műveltségterületeken átívelő (kereszttantervi) kompetenciákat, kulcskompetenciákat. Ez utóbbi kompetenciák fejlesztésével a munka világába (közoktatásba) történı bekapcsolódást, illetve a társadalmi részvétel eredményességét biztosítja a tanterv (a tanítás tanulása, a kulturális tudatosság, az anyanyelvi és az idegen nyelvi kommunikáció, az áltudományok kiszűrése, a személyközi állampolgári kompetenciák). Közös kompetenciák Óvodapedagógus, tanító képzési ágon Közös kompetenciák Óvodapedagógus, tanító képzési ágon Ismeretekhez kapcsolódó kompetenciák Ismeretekhez kapcsolódó kompetenciák Ismeretek alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák Ismeretek alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák Szakmai attitűdökhöz és magatartáshoz kapcsolódó kompetenciák Szakmai attitűdökhöz és magatartáshoz kapcsolódó kompetenciák

27 Hasznos linkek EURÓPAI UNIÓ: EURÓPAI UNIÓ: MOBILITÁS: MOBILITÁS: ELISMERÉSI KÉRDÉSEK: KÖZÖSSÉGI JOG: qualifications/contact.htm OKTATÁS: UNIÓS MUNKAVÁLLALÁS: terium/HU/Tevekenyseg/EuropaiUnio/A_Kulugym iniszteriumiadvanyai_azEUrol.htm ELISMERÉSI KÉRDÉSEK: KÖZÖSSÉGI JOG: qualifications/contact.htm OKTATÁS: UNIÓS MUNKAVÁLLALÁS: terium/HU/Tevekenyseg/EuropaiUnio/A_Kulugym iniszteriumiadvanyai_azEUrol.htmwww.enic-naric.net qualifications/contact.htmwww.okm.gov.huwww.oki.hu terium/HU/Tevekenyseg/EuropaiUnio/A_Kulugym iniszteriumiadvanyai_azEUrol.htmwww.enic-naric.net qualifications/contact.htmwww.okm.gov.huwww.oki.hu terium/HU/Tevekenyseg/EuropaiUnio/A_Kulugym iniszteriumiadvanyai_azEUrol.htm


Letölteni ppt "Horváth Ágnes dr. Horváth Ágnes dr. főiskolai tanár főiskolai tanár A Bologna-folyamat és hazai megvalósításának eddigi tapasztalatai „A pedagógusképzés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések