Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Horváth Ágnes dr. főiskolai tanár

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Horváth Ágnes dr. főiskolai tanár"— Előadás másolata:

1 Horváth Ágnes dr. főiskolai tanár
A Bologna-folyamat és hazai megvalósításának eddigi tapasztalatai „A pedagógusképzés tartalmi és szerkezeti fejlesztése” című projekt eredményeinek disszeminációja a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karának oktatói körében HEFOP Horváth Ágnes dr. főiskolai tanár

2 A Bologna-folyamat célja:
Európai Felsőoktatási Térség Oktatáspolitikák összehangolása A képzési rendszerek racionális harmonizálása Ekvivalencia követelmények Kreditrendszer – mobilitás

3 A Bologna-folyamat állomásai:
Lisszabon 2000 Bologna 1999 Prága 2001 Berlin 2003 Bergen 2005 London 2007 Budapest 2010

4 A lisszaboni cél: 2010-re Európának "a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell válnia, amely több és jobb munkahely, valamint az erősebb társadalmi kohézió révén képes a fenntartható gazdasági növekedésre”. (Az Európa Tanács lisszaboni ülésén) LISBON EUROPEAN COUNCIL 23 AND 24 MARCH 2000 PRESIDENCY CONCLUSIONS

5 Bolognai Nyilatkozat Aláíró országok száma: 1999-ben 29 és később újabb 16; Az aláírók önként vállalták, hogy felsőoktatás-politikáikat összehangolják; A folyamat eredményeképpen az egyes országok felsőoktatási rendszerei egy nagy, európai rendszer, az Európai Felsőoktatási Térség részeivé válhatnak. Határidő: 2010 Bolognai Nyilatkozat

6 Prágai Kommüniké (2001. IX. 19.) Alapvetően kétszintű képzés a felsőoktatásban: Az angol szóhasználatban „undergraduate”, vagy „bachelor’s degree”, amely tartalmilag a magyar főiskolai képzésnek felel meg; Az angol szóhasználatban „graduate”, vagy „master’s degree”, amely tartalmilag a magyar egyetemi képzésnek felel meg; A végzettségek ECTS vagy egyéb ECTS-kompatibilis kreditrendszer által támogatott közös alapjainak elfogadása, biztosítva mind az átválthatóságot, mind pedig az akkumulációt; A mobilitás elősegítése Együttműködés a minőségbiztosítás terén Élethosszig tartó tanulás Prágai Nyilatkozat

7 Berlini Kommüniké (2003. IX. 19.)
ENIC és NARIC irodák – Lisszaboni elismerési egyezmény az oklevélmelléklet (diploma supplement) kiadása 2005-től automatikusan, ingyenesen (angolul is!) az oklevélmelléklet használatának elterjesztése az oktatási rendszer leírása az oklevélmellékletben a nemzeti ENIC-iroda (European Network of National Information Centres on Academic Mobility and Recognition) feladata szorosabb együttműködés az ENQA (European Network for Quality Assurance in Higher Education) európai minőség-biztosítási szervezettel közös fokozatot (joint degree) adó képzések elismerésének lehetővé tétele berlini kommunike

8 Bergeni Kommüniké (2005. V. 19-20.)
Partnerség erősítése, újabb csatlakozók üdvözlése; A nyomon követésért felelős csoport (Follow-up Group) 2003–2005-ről szóló általános jelentésének elfogadása; a fokozatok kétciklusú rendszere (BSc/BA, MSc/MA) bevezetésének üdvözlése (a legtöbb országban a diákok több mint felét érinti) EFT képesítési kereteinek (három ciklus) és ezek kredit-tartományainak elfogadása Az Európai Felsőoktatási Térségben tervezett minőségbiztosításra vonatkozó szabványok és iránymutatások elfogadása az ENQA által javasoltak szerint bergeni kommunike

9 Londoni Kommüniké (2007. V. 17-18.)
Helyzetértékelés, megerősítés Szociális dimenzió: a felsőoktatásnak határozott szerepet kell játszania a társadalmi kohézió elősegítésében, az egyenlőtlenségek csökkentésében, valamint a társadalom tudásszintjének, készségeinek és kompetenciáinak növelésében A kormányoknak és a felsőoktatási intézményeknek többet kell kommunikálniuk a munkaadókkal és az egyéb érdekelt felekkel reformjaik alapvető logikájáról. Mi kormányainkon belül azon leszünk, hogy biztosítsuk, hogy a közalkalmazotti szféra foglalkoztatási és karrierszerkezete teljes mértékben összeegyeztethető legyen az új képzési rendszerrel. Előretekintés 2010-re (Budapest!!!) londoni kommunike

10 Oktatás és képzés 2010 Az Európai Unió Tanácsa 2001-ben számos közös prioritást határozott meg a jövőre, valamint az oktatási és képzési rendszerektől elvárt erőfeszítésekre nézve. Alapelv: az oktatás egyik fontos feladata a társadalmaink által közösnek tekintett humán értékek érvényre juttatása. Bologna-képzés\okt_es_ kepzes_2001 A Tanács azon általános célokat is figyelembe vette, amelyeket a társadalom az oktatásnak és a képzésnek tulajdonít, nevezetesen: - az egyén fejlődése, hogy ezáltal képességeit teljes mértékben kiaknázza és értékes életet éljen; - a társadalom fejlődése, különösen a demokrácia támogatása, az egyének és csoportok közötti különbözőségek és egyenlőtlenségek csökkentése, és a kulturális sokszínűség ösztönzése révén; - a gazdaság fejlődése, annak biztosítása révén, hogy a munkaerő képességei igazodjanak a gazdasági és technológiai forradalomhoz.

11 Oktatás és képzés 2010 munkaprogram A munkaprogram struktúrája – stratégiai célok
1. stratégiai célkitűzés – Az EU-s oktatási és képzési rendszerek minőségének és hatékonyságának javítása 1.1 A tanárok és oktatók oktatásának és képzésének fejlesztése 1.2 A tudás alapú társadalom által megkívánt ismeretek fejlesztése (kulcskompetenciák) 1.3 Az információs és kommunikációs technológiához (ICT) való hozzáférés biztosítása mindenki számára 1.4 A tudományos és műszaki tanulmányok vonzóbbá tétele 1.5 Az erőforrások legjobb kihasználása 2. stratégiai célkitűzés – Az oktatási és képzési rendszerekhez való hozzáférés megkönnyítése mindenki számára 2.1 Nyitott tanulási környezet 2.2 A tanulás vonzóbbá tétele 2.3 Az aktív állampolgárság, az egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió támogatása 3. stratégiai célkitűzés – Az oktatási és képzési rendszerek megnyitása a külvilág felé 3.1 A kapcsolódási pontok erősítése a munka és a kutatás világával, valamint a társadalommal általában 3.2 A vállalkozó szellem fejlesztése 3.3 Az idegennyelv tanulás fejlesztése 3.4 A mobilitás erősítése 3.5 Az európai együttműködés erősítése munkaprogram

12 Az élethosszig tartó tanulás és a felnőttképzés
Kivonat az Oktatás és képzés 2010 dokumentumból: A Tanács munkája során figyelembe vette a Bizottság által a lisszaboni Európai Tanács óta tett intézkedéseket - különös tekintettel az „e-tanulás”-ra (e-learning) vonatkozó Tájékoztatások (Communications) közzétételére, valamint az Oktatási Tanács elé november 9-én terjesztett Egész életen át tartó tanulásra vonatkozó Nyilatkozatra (Memorandum of Lifelong Learning) progress_report_indicators_101

13 Az egész életen át tartó tanulás stratégiája (2005)
A magyar stratégia az oktatási és képzési rendszer számos kulcsterületén kínál fejlesztő lépéseket: az alapkészségek (olvasás, írás, matematikai kompetenciák) és kulcskompetenciák fejlesztése (beleértve idegen-nyelvi ismeretek, számítógépes ismeretek, állampolgári ismeretek, vállalkozói készségek, stb.); az egész életen át tartó pályaorientáció és pályatanácsadás rendszerének fejlesztése; a tanulási lehetőségek kiszélesítése és a végzettségek elismerése - beszámítás rendszerének kiépítése (beleértve munkahelyi tanulás, alternatív tanulási formák, távoktatás); a szakképzés, felsőoktatás és felnőttképzés továbbfejlesztése munkaerő-piaci és egyéni igényekhez alkalmazkodva; a tanuláshoz való hozzáférés szélesítése minden korosztály és társadalmi csoport számára, különös tekintettel a tanulás szempontjából hátrányos helyzetű és a munkaerő-piaci szempontból veszélyeztetett csoportokra. Az Európai Unió oktatást és szakmai képzést támogató programjai, a Socrates és a Leonardo da Vinci, január 1-től új formában, az Egész életen át tartó tanulás program keretében folytatódnak.

14 A Tanács és az Európai Parlament ajánlása az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszeréről (2008. július 18.) Az EKKR legfontosabb céljai a következők: Az egyes tagországok legkülönbözőbb szintű és rendszerben szervezett képesítéseinek más országok képesítéseivel való összehasonlíthatóvá tétele az ezen képesítéseket alkotó rendszerek harmonizációja nélkül. A tanulási eredmények (tudás, készségek, képességek és kompetenciák) különböző szintjeire építő semleges, a nemzeti oktatási rendszerek sokszínűségét szem előtt tartó referenciapontok kialakítása, amely lehetővé teszi a formális, nem-formális és informális tanulás eredményeinek elismerését is. Az oktatási szolgáltatások minőségbiztosításának támogatása és az egyes országok képesítési rendszerei továbbfejlesztésének ösztönzése. Nem jogi megoldás, eszköz a a legkülönbözőbb képesítéseknek az EKKR referenciaszintjei szerinti besorolásához.

15 A nyitott koordináció módszere az oktatás területén (szerz. 149-150.§)
A módszer: a közös problémák és célkitűzések meghatározásán, a helyes gyakorlat terjesztésén és az előmenetel előzetesen közösen meghatározott eszközeivel történő nyomon követésén alapszik. Az eredmények minden tekintetben összehasonlíthatóak. A módszer alkalmazása szükségessé teszi az oktatással összefüggő ráfordítások, az oktatásban résztvevő tanulók/hallgatók/felnőttek, valamint az oktatás eredményességét tükrözők mutatók folyamatos, egységes módszer alapján történő mérését, a statisztikai adatok összehasonlító elemzését. Emellett az egyes országok jelentései, riportjai szolgáltatják az információkat.

16 Indikátorok az oktatásban
Az indikátorok sajátosan alkalmazott mérőszámok, amelyek adott területen alkalmasabb a különböző országokban zajló oktatáspolitikai folyamatos objektív összehasonlítására. Az indikátorokat a különböző munkacsoportok és bizottságok határozzák meg. Az indikátorok konkrét, mérhető tevékenységi területekhez kapcsolódnak, az adatok gyűjtése és összesítése a nemzeti statisztikai adatgyűjtési folyamat része. Az indikátorok értékelésének forrása legtöbbször az Eurostat adatbázis. Az oktatásra vonatkozóan 29 indikátort alkalmaznak. Eurostat_id.nyelv Eurostat_arány page.html page2.html page3.html Eurostat_Table_termtud

17 Indikátor a munkaprogram 2.2. célkitűzéséhez A TANULÁS VONZÓBBÁ TÉTELE
EU átlag A 3 legjobban teljesítő EU-tagállam átlaga USA Japán A felsőfokú oktatásban részt vevő hallgatók száma (ISCED 5, 6) az összes tanuló és hallgató százalékában, 1999/00, (a) 15% 20,8% A 25–34 éves korosztályba tartozó, magasabb középfokú végzettséggel nem rendelkezők aránya, 2000 (b) 25,9% 12,1% (a) Forrás = Eurostat, UOE (b) Forrás = LFS

18 A Bologna-folyamat megvalósításának értékelése
Jogszabályi háttér megteremtése + Testületek, bizottságok, hatóságok felállítása + Kreditrendszer bevezetése – Mobilitás támogatása + Képzési programok kidolgozása – Intézmények elkötelezettsége – Vezetők, oktatók felkészítése – Társadalmi kommunikáció – Minőségbiztosítás – eurydice_ert_

19 Kompetencia-alapú képzés a felsőoktatásban
A BA képzés kiindulópontja: a feladat ellátásához szükséges kimeneti kompetenciák meghatározása; A BA képzés struktúrája: a kimeneti kompetenciák kialakításához vezető elemek meghatározása, egymásra épülő rendszerben; A BA képzés tartalma: a kimeneti kompetenciák kialakulásához szükséges ismeretek, képességek, készségek, jártasságok, alkalmazásának elsajátíttatása

20 A kompetencia-fogalom értelmezése
Kompetencia mint képesség Kompetencia mint készség Kompetencia mint jártasság Kompetencia mint alkalmasság Kompetencia mint alkalmazás Kompetencia mint hozzáértés

21 A kompetencia-fogalom alkalmazásának szükségessége
A feladat- és gyakorlat-orientált képzés Az alkalmazott tudás, ismeret és képesség Kimeneti szabályozás EU kulcskompetenciák NSZFI kompetencia-struktúra Munkavállalói kompetenciák

22 EU kulcskompetenciák A kompetenciák nagyobb halmazokban való elhelyezésére, rendszerezésére szolgálnak a kulcskompetenciák. Az Európai Bizottság által létrehozott munkacsoport erre vonatkozó definíciója a következő: „A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A kulcs-kompetenciákat a kötelező oktatás illetve képzés időszaka alatt kell elsajátítani. A későbbiekben az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik.„

23 EU kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció
Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák Digitális kompetencia A tanulás tanulása Személyközi és állampolgári kompetenciák Vállalkozói kompetencia Kulturális kompetencia OECD – Definition and Selection of Competencies (DeSeCo) –

24 NSZFI kompetencia struktúra
A szakképzés megújítását szolgáló szakmai és vizsgakövetelmények kialakításánál alkalmazott kompetencia csoportok: Személyes kompetenciák Társas kompetenciák Módszer kompetenciák Az SZVK kialakításánál a kiindulópont az adott szakma feladatprofilja (tevékenységek), ehhez társulnak a kompetenciák, az ismeretek és az általános szakmai készségek (pl. olvasás, számolás stb.) NSZFI-kompetenciák.xls

25 Munkavállalói kompetenciák ROP 3.3.
Általános szellemi képességek fejlesztésével kialakítható kompetenciák Kreatív képességek fejlesztésével kialakítható kompetenciák Munkavégzési, technikai képességekkel kapcsolatos kompetenciák Akció-képességek fejlesztésére irányuló lehetséges célirányok A munkavégzés minőségét befolyásoló képességek Szociális képességek Önbecsüléssel összefüggő képességek Vezetői kompetenciák Személyiség- jegyek fejlesztésével alakítható kompetenciák Mozgásossággal összefüggő kompetenciák Ismeretek el-sajátítása és alkalmazása Egyéb képességek

26 HEFOP kompetenciák A tanító szak tanterve tartalmazza a tanulási folyamathoz rendelhetı kompetenciákat, a tantárgyakon, műveltségterületeken átívelő (kereszttantervi) kompetenciákat, kulcskompetenciákat. Ez utóbbi kompetenciák fejlesztésével a munka világába (közoktatásba) történı bekapcsolódást, illetve a társadalmi részvétel eredményességét biztosítja a tanterv (a tanítás tanulása, a kulturális tudatosság, az anyanyelvi és az idegen nyelvi kommunikáció, az áltudományok kiszűrése, a személyközi állampolgári kompetenciák). Közös kompetenciák Óvodapedagógus, tanító képzési ágon Ismeretekhez kapcsolódó kompetenciák Ismeretek alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák Szakmai attitűdökhöz és magatartáshoz kapcsolódó kompetenciák

27 Hasznos linkek EURÓPAI UNIÓ: http://europa.eu.int, www.euroinfo.hu
MOBILITÁS: ELISMERÉSI KÉRDÉSEK: KÖZÖSSÉGI JOG: OKTATÁS: UNIÓS MUNKAVÁLLALÁS:


Letölteni ppt "Horváth Ágnes dr. főiskolai tanár"

Hasonló előadás


Google Hirdetések