Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szociális gazdaságfejlesztés lehetőségei, a fejlesztéspolitikai beavatkozások eddigi tapasztalatai Dr. Németh Nándor Pannon.Elemző Iroda – Magyar Máltai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szociális gazdaságfejlesztés lehetőségei, a fejlesztéspolitikai beavatkozások eddigi tapasztalatai Dr. Németh Nándor Pannon.Elemző Iroda – Magyar Máltai."— Előadás másolata:

1 A szociális gazdaságfejlesztés lehetőségei, a fejlesztéspolitikai beavatkozások eddigi tapasztalatai Dr. Németh Nándor Pannon.Elemző Iroda – Magyar Máltai Szeretetszolgálat Pannon.Elemző Iroda ◙ 7227 Gyulaj, Dózsa u. 45. ◙ Postacím: 8640 Fonyód, Rózsa u. 30. ◙ Tel.: +3630/ ◙

2 Click to edit Master title style 2 Hátrányos helyzetű térségek a fejlesztéspolitikában Kiindulópont: A legelmaradottabb térségek dinamizálása a fejlesztéspolitika fontos és a fejlesztéspolitikai dokumentumokban is felvállalt feladata. Térségi szempontú, elfogadott diagnózis: A gazdaság további leépülése, az aktív és iskolázottabb népesség elvándorlása lokálisan a deficitek felhalmozódásához, szegregációhoz, helyi konfliktusok kiéleződéséhez vezet, az elmaradottság tovább mélyül és egyre nagyobb térségre terjed ki. Hosszabb távon pedig olyan mértékű területi feszültségek alakulnak ki, amelyek az ország egészének felemelkedését gátolják. A probléma kezelése: Az általános fejlesztéspolitikai dokumentumok többsége helyzetképet ad az ország gazdasági, társadalmi és környezeti szempontú területi különbségeiről és az egyenlőtlenségek alakulásáról, az elmaradott térségek, külső és belső perifériák fejlesztése és felzárkóztatása – a dokumentumok jellegéből adódóan változó hangsúllyal – megjelenik a célok, prioritások között is. A fejlesztéspolitika tehát tisztában van az elmaradott terek problémáival, szándékát a felzárkóztatásra meg is fogalmazta, az elmaradott térségek lehatárolásának módszerét, a kiemelten támogatandó térségek országgyűlési határozatokba és kormányrendeletekbe foglalta.

3 Click to edit Master title style 3 Kezelendő problémák – térségi szempontból A helyi gazdaság gyenge, alig van piaci szereplő, a munkalehetőségek hiánya az elmaradott térségek egyik kulcsproblémája. A helyi társadalom egészségi állapota, szociális helyzete, iskolázottsága jelentősen elmarad az országos átlagtól, ami a fiatal, képzett népesség elvándorlásával fokozódik. A közösségek gyengék, vagy nem is beszélhetünk már települési és településen belüli közösségekről, illetve ezek közösségi jellemzői különféle szubkultúrákba tagozódnak be. A közszolgáltatások jelentős része egyáltalán nem vagy nem a kellő gyakorisággal érhető el, továbbá az elérhető közszolgáltatások működési színvonala is sokszor gyenge, ami csak tovább fokozza az egyenlőtlenségeket, a leszakadást mind térségi értelemben, mind az legsérülékenyebb társadalmi csoportok szintjén. Éppen ezért egyes közszolgáltatások (egészségügyi ellátás, korai fejlesztés, oktatás, szociális szolgáltatások, közlekedés) többlettámogatást igényelnek, melyeket nem pályázati forrásokból lenne célszerű finanszírozni.

4 Click to edit Master title style 4 Pályázati források útjai – területfejlesztési szempontból A pályázati források lekötésében és optimális hasznosulásában gátat jelent, hogy e térségekben –a fejlesztéspolitikai intézményrendszer és humán kapacitás is gyenge, az átlagostól rosszabb; –a helyi szereplők közötti bizalmi szint – főképp a legelmaradottabb térségekben – nagyon alacsony, ami akadályozza a közösségi kezdeményezéseket, a helyi szereplők összefogásán alapuló, koordinált fejlesztéseket; –a belső fejlettségi egyenlőtlenségek nagyobbak az átlagosnál és ezek tükröződnek a helyi döntéshozatali mechanizmusokban is. (Így épp azok a társadalmi csoportok, térségek, települések, intézmények maradhatnak ki a fejlesztésből, amelyek fejlesztésével a lényegi problémák kezelhetők és a legnagyobb előrelépést lehetne elérni.) –Az önkormányzati szféra túlreprezentált, a civil szféra a legelmaradottabb térségekben gyenge, formális vagy hiányzik, a partnerség kialakulása nehézkes.

5 Click to edit Master title style 5 Probléma-felvetés Az elmúlt 6-7 évtized településfejlődési, vagy inkább település-átalakulási útjai elszegényedett, kirekesztett, szegregálódott közösségek/települések százait hozták létre. Ezekben a terekben a populáció fiatalos korösszetételű, de legalábbis jelentős arányban élnek itt aktív korúak, és természetes szaporodás vagy legalább a lélekszám stagnálása tapasztalható. Ugyanakkor strukturális munkaerőpiaci problémák vannak, emellett az alacsony iskolázottság a jellemző. A lakosok döntő hányada nincs munkavégző-képessége teljes birtokában. A munkaerőpiac igen kevés munkahelyet kínál alacsonyan képzett emberek számára, különösen, ha azok falun (várostól távolabb) élnek, nincs munkatapasztalatuk, és még előítéletek is élnek velük szemben. Falun általában egyedül a mezőgazdaság tudna rendszer-szintű megoldást adni a problémára. Ám a nagyüzemeknek nem kell ez a munkaerő, az elszegényedett lakosságnak pedig nincs tőkéje és tulajdona, így konzerválódik illetve egyre súlyosbodik a szegénység, a kirekesztettség és az esélyegyenlőtlenség. A közösségi gazdálkodás eszközöket és tudásokat adhat a megoldáshoz.

6 Click to edit Master title style 6 Kérdések A szociális földprogramok révén két évtizede vannak törekvések arra, hogy hátrányos helyzetű, szegénységben élő családok is megműveljék a kertjüket, és legalább háztájiban elkezdjenek gazdálkodni. Egyéb forrásokból is zajlik vetőmag- és kisállat-osztás. A korlátozott eredmények láttán nem kellene-e átértelmezni az alkalmazott módszertant? A Start-munka program a korábbiaknál jóval több eszközt adott az önkormányzatok kezébe, hogy közösségi mezőgazdasági termelést indítsanak be a falvakban. A szabályozás azonban igen nagy terhet ró az önkormányzatokra, sok polgármester „téesz-elnöknek” érzi magát. Hangzatos politikai szlogen a helyi termékek előállítása, a helyi piacra termelés, és már-már elvárás lesz szociális szövetkezetek alapítása és működtetése. Ám hogy személyében kiktől és milyen helyi rendszerektől várhatjuk ezt el, arról keveset tudunk. Az EU-források felhasználása a mai rendszerben már nem elég hatékony, látszik egy sor metódus, amin változtatni kellene és lehetne is a as időszakban.

7 Click to edit Master title style 7 Hátrányos helyzetű településeink

8 Click to edit Master title style 8 A saját jogon ÚMFT és ÚSZT forrásokhoz nem jutott települések területi eloszlása

9 Click to edit Master title style 9 Saját jogon való forrásszerzés – településkategóriák szerint

10 Click to edit Master title style 10 Ki a felszínen, ki alatta… Létminimum alatt élők: 3,7 millió ember; a legdurvább esetekben nyomor, kielégítetlen létszükségletek; a munkavégző-képesség hiánya; nem kertészkednek Létminimum szintje; „tisztes” szegénység; részben elvesztett munkavégző-képesség; van esély a háztáji gazdálkodásra Átlagos jövedelmi viszonyok; munkaerőpiachoz közeli állapot; háztáji gazdálkodás valószínűsége Folyamatos átmenetek vannak a csoportok között A fejlesztéspolitika értelmezési tartománya: felfelé nyitott, lefelé sokkal inkább zárt

11 Click to edit Master title style 11 Közmunka-programok résztvevői átlagosan alacsony jövedelem nem versenyképes iskolázottság még javítandó munkavégző- képesség társadalmi integráltság „tisztes” szegénységaluliskolázottság gyenge munkavégző- képesség a társadalmi integráció jelei mutatkoznak mélyszegénység (nyomor) aluliskolázottság igen gyenge munkavégző- képesség gyenge érdekérvényesítő képesség, „társadalmon- kívüliség” Ezen a szinten a közfoglalkoztatás a szociális munka eszköze, a társadalmi integráció útja, és nem a termelési eredményekről szól. A munkavégző-képesség ezen a szinten sem teljes, itt is aktív szociális segítő munkára és közösségfejlesztésre van szükség, és évtizedes programokban kell segíteni a társadalmi integrációt Itt már van esély pl. szociális szövetkezet működtetésére, kiválaszthatók munka-irányítók a közfoglalkoztatottak közül.

12 Click to edit Master title style 12 Kisvejke térsége és a szövetkezeti gyümölcstermesztés -A 1,5 évtizedes múltra visszanyúló szövetkezeti gyümölcstermesztés jelentősen csökkentette a térség munkanélküliségét. Jelentős mellékjövedelmet tud nyújtani a résztvevőknek. Európai hírű termékek előállítása. -„Gyors Reagálás” – elfeledett módszer a hazai fejlesztéspolitikából -Összetett kapcsolati rendszer és érdekháló működteti a programot. -80 szövetkezeti tag, külsős beszállítók. Összesen 400ha-on zajlik a termelés. -Kajszin kívül egyéb gyümölcsök is. -Minden igényt kielégítő hűtőház és csomagoló tér. 98% Export, 2% hazai piac. Legmagasabb minőségű gyümölcsök értékesítése – biztos jövedelem. -A szövetkezeti tagság számára tisztes mellékjövedelmet nyújt a termelés. -TÉSZ tagság Sajátos helyi probléma: hiába lenne (ha csak idény jelleggel is) szinte minden helyi lakos számára munkalehetőség, a szakképzettség hiánya, a munkanélküliek nem megfelelő hozzáállása nem teszi lehetővé elhelyezkedésüket.

13 Click to edit Master title style 13 A kisvejkei siker tényezői 60 hektáron indult el a gyümölcstermesztés bő egy évtizede, mára azonban már több mint 400 hektáron gazdálkodnak. Azt, hogy ilyen mértékű gyümölcstermesztés elindulhasson a mikrotérségben, több tényező együttes meglétének tulajdonítjuk: Szerencsés volt a térség, hogy a termelőszövetkezet révén jól működő ültetvényeket örökölt, tehát megvolt a kiindulási alap. A térség szakképzési hagyományai révén (Lengyel) megvolt a helyiekben a szakértelem, amely révén egyénileg is el tudtak indulni. Legfontosabb elemnek mégis azt tarthatjuk, hogy a helyiek felismerték, hogy összefogva sokkal nagyobb eredményeket érhetnek el, és megalapították a szövetkezetet. Ebben nagy segítséget jelentett az „amerikai” program is. Végül a siker okai közé sorolhatjuk azt a tényt, hogy a szövetkezet élére olyan személyek kerültek, akik a folyamatos innováció révén állandó fejlődésre ösztönzik a termelőket és közvetve az egész térséget is.

14 Click to edit Master title style 14 Falugazdasági program Belecskán -13 éves falugazdasági program, amely lényegében megszüntette a falu munkanélküliségi problémáit. Szociális gazdaság. Közfoglalkoztatási jó gyakorlat, értékteremtés. -0,5ha - >23ha, fő állandó, fő rövid szezonális foglalkoztatása -Teljes géppark, eszközkészlet, üvegházak -10 év alatt 80 millió forint pályázati ráfordítás (2009-es árakon) -Minden siker ellenére a program nem önfenntartó -Rászorul a különböző foglalkoztatási támogatásokra -> Termelő munkára tudja fordítani a munkabérre nyújtott forrásokat -Értékesítési kérdések – problémák -MINTAÉRTÉKŰ JÓ GYAKORLAT (volt…?!)

15 Click to edit Master title style 15 A belecskai siker tényezői Helyben meglevő erőforrásokat használ, olyan munkalehetőségeket biztosít, amibe az alacsony képzettségűek könnyen, előzetes tapasztalat nélkül is, rövid idő alatt beletanulnak; Nonprofit célok megvalósítását követi, folyamatos megújulásra és növekedésre képes, irányításában elkötelezett és hozzáértő személyek vesznek részt; A növekedéshez igénybe veszi a különböző – időben is változó – állami támogatásokat, így a rendszer rugalmas helyi fejlesztési központként működik; Tényleges helyi elfogadottságon alapul; Nem törekszik nagy piacok megszerzésére, kihasználja azt a lehetőséget, hogy a zöldség és gyümölcs könnyen és jobb áron értékesíthető a helyi piacokon is.

16 Click to edit Master title style 16 Háztáji, kiskerti termelés segítése - JELENLÉT A hatásos eszköz a JELENLÉTen alapuló segítő munka lehet. A termelőeszközök kiosztása önmagában semmit sem jelent; a velünk együtt dolgozó családokat és lakókörnyezetüket fel kell készíteni egy újfajta életmódra. Teljes tévedés, hogy aki falun él, az rendelkezik a paraszti hagyományokkal és termelési kultúrával; különösen a cigányság esetében ez gyökeresen nem így van. Aktív, „utcai” szociális munka nélkül nem lehet tartós eredményt elérni, ugyanakkor gondoskodni kell a termelőeszközökről a föld megműveléséhez és a kisállat-tartáshoz egyaránt. Évtizedes távlatban érhetők csak el átfogó eredmények, hiszen a kultúrát magát kell megváltozatni és megerősíteni. Közben folyamatosan tartani kell a lelket az emberekben, amihez Jelenlét, kísérés, nyomon-követés kell. Egy falu – egy program: a falvak egyenként fejleszthetők.

17 Click to edit Master title style 17 Start-munka Differenciálni kell az eszközöket (és talán a béreket is) a szerint, hogy hol milyen társadalmi csoportok vesznek részt a közfoglalkoztatásban. Átalakul a polgármesteri funkció, hangsúlyosan megjelenik esetükben a termelés-irányítás, termelés-szervezés: ha ez állandó stratégia marad, akkor egyrészt nyíltan kommunikálni kell ezt a döntést, másrészt fel kell készíteni a polgármestereket a feladatra, hiszen nem mindegyikük képes mezőgazdasági termelést folytatni és irányítani. Munkavezetőkre viszont minden körülmények között szükség van, egy 100 fős vállalkozást sem a tulajdonos vezet egyszemélyben, sőt. Ehhez differenciált bérekre és hosszú távú, többéves szerződésekre van szükség, hogy a termelést irányító szakemberek folyamatos fejlesztésben tudjanak gondolkodni. A mezőgazdaság alapvetően nem egyéves ciklusokban működik, legalábbis a kézimunka-igényes ágazatokban nem. Nehéz körülmények között mindenképpen gondoskodni kell szociális munkáról. A termelési elvárásokat pedig a résztvevők állapotához kell igazítani.

18 Click to edit Master title style 18 Helyi termékek, szociális szövetkezetek A helyi termékek előállításának rendszere piramis-alakú (Szabadkai Andrea gondolata nyomán): csak széles alapokról nőhetnek ki minőségi termékek és minőségi termelők, máskülönben ők mindig kívülállók maradnak, idegenek lesznek magától a helytől. Az első lépés a hátrányos helyzetű, vagy akár gettósodó falvakban az egyéni/családi szükségletek kielégítése: enni kell adni a családnak. A legtöbb esetben ennek elérése is évekig tartó komoly segítő munkát igényel. A második lépés lehet a közkonyha ellátása, egy védett piacra való termelés. Mindkét lépést nagyon erősen tudja támogatni a közösségi gazdálkodás bevezetése: közös földön, közös szervezésben és irányításban, tanító- jelleggel. Nagyon kell figyelni arra, hogy a gyerekek már ezt a kultúrát tegyék magukévá. És csak ezt követően gondolkodhat egy közösség piacra való termelésben, illetve ezen a ponton tudnak kiválasztódni tehetségesebb termelők. Szociális szövetkezetet is csak olyan emberekből lehet – fenntartható, működőképes módon – alakítani, akik már maguk is termelők, és visszanyerték munkavégző- képességük nagy részét. A mezőgazdaság és az agrárvállalkozók gondolkodásának strukturális átalakítása nélkül nem érhető el tartós (foglalkoztatási) eredmény.

19 Click to edit Master title style 19 Fejlesztéspolitikai kihívások Társadalmi értelemben hatékony területi koordinációra van szükség a problémák komplex kezeléséhez. Többrétegű beavatkozási kényszer tapasztalható: A megcélzott falvak intézményei gyengék, a helyi humánerőforrás a legtöbb esetben nem elégséges ahhoz, hogy hosszú távú és komplex, társadalmi és gazdasági kérdéseket egyaránt rendszer-szinten kezelő beavatkozásokat levezényeljen. Ehhez megyei szintű szaktanácsadásra és szakmai koordinációra feltétlenül szükség van. A komplex fejlesztés megköveteli azt is, hogy amely településen helyi gazdaságfejlesztés indul el, ott a közszolgáltatások elérését is a magas szinten biztosítsuk, hiszen semmiféle helyi gazdaságfejlesztés nem tartható fenn pl. jó oktatás és hatékony egészségügyi ellátás nélkül, ami a leghátrányosabb helyzetű, mélyszegénységben élő lakosokat is ugyanolyan eséllyel éri el, mint a többieket. Ebben, úgy tűnik, a megyék szerepe megkerülhetetlen lesz. A gyakorlati, tényleges vidékfejlesztés integráns eszköze ma már a szociális munka, és ehhez kapcsolódóan a közösségfejlesztés. A közfoglalkoztatást is e rendszer részeként kell megszervezni, vagyis helyi gazdaságfejlesztést kell végezni szociális munkával és közösségfejlesztéssel támogatva. Ez olyannyira új szemlélet a legtöbb helyen, ami magától, csak a polgármesterekre bízva nem fog generálisan működni, így a megyei koordináció jelentős szerepet játszhat ebben is.

20 Click to edit Master title style 20 Köszönöm a figyelmet! Németh Nándor /


Letölteni ppt "A szociális gazdaságfejlesztés lehetőségei, a fejlesztéspolitikai beavatkozások eddigi tapasztalatai Dr. Németh Nándor Pannon.Elemző Iroda – Magyar Máltai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések