Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Várhalmi A. Miklós Az infokommunikációs biztonság és háború 2008.09.19. Az infokommunikációs közművek biztonsági kockázatai és az információs hadviselés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Várhalmi A. Miklós Az infokommunikációs biztonság és háború 2008.09.19. Az infokommunikációs közművek biztonsági kockázatai és az információs hadviselés."— Előadás másolata:

1

2

3 Várhalmi A. Miklós Az infokommunikációs biztonság és háború Az infokommunikációs közművek biztonsági kockázatai és az információs hadviselés The security risks of infocommunication infrastructure and the information warfare Várhalmi A. Miklós (www.varhalmi.hu) a Magyar Hadtudományi Társaság biztonságpolitikai és nemzetbiztonsági szakértője valamint a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem PhD hallgatója

4 Várhalmi A. Miklós Az infokommunikációs biztonság és háború

5 Az előadás címének értelmezése I. Infokommunikáció = informatika+kommunikáció Számítástechnika + távközlés Az infokommunikációs rendszer országos infrastruktúra illetve közmű lett, mint az energia, víz, távközlés Az infokommunikáció a többi közmű létfeltétele Egy ország gazdasági biztonságának fontos feltétele az infokommunikációs biztonság Várhalmi A. Miklós Az infokommunikációs biztonság és háború

6

7 Az előadás címének értelmezése II. Az információs forradalom és társadalom a jövő motorja, de egyben növekvő kockázata is Az élet alapfeltételeit jelentő közművek támadhatósága jelentős kockázattá vált Az információ biztonság és az informatikai biztonság eltérő fogalmak Információs- és hálózatcentrikus háború Várhalmi A. Miklós Az infokommunikációs biztonság és háború

8

9 emberi vonatkozásaira Az előadás célja a figyelemfelhívás az infokommunikáció jelentős és növekvő biztonsági kockázataira, ezek társadalmi, politikai, gazdasági, infrastruktúrális, katonai, rendvédelmi és

10

11 A biztonság átfogóbb értelmezése I. A XXI. századra kibővült és összetetté vált A hidegháborúban, 1990 előtt a katonai vonatkozása volt a jellemzőbb Ma a politikai, gazdasági, környezeti, pénzügyi, egészségügyi, informatikai, belügyi, stb biztonság a cél Várhalmi A. Miklós Az infokommunikációs biztonság és háború

12

13 A biztonság átfogóbb értelmezése II. Bővült a biztonsági kockázatokat jelentő szereplők köre is A nemzetállamok mellett egyre nagyobb szerephez jutnak a nemzetközi szervezetek, multinacionális vállalatok, nemzetközi bűnözői-terror csoportok Az új fenyegetések globálisak, sokirányúak, kevésbé jelezhetők előre és sokkal kiszámíthatatlanabbak Várhalmi A. Miklós Az infokommunikációs biztonság és háború

14

15 Az Információs Forradalom és Társadalom kihívásai I. Norbert Wienernek, az információelmélet és a modern kibernetika megalkotójának előrelátása: –Az információ sorsa az, hogy áru lesz, venni és eladni lehet –Kérdés, hogy ez a kereskedői álláspont erkölcsös-e vagy nem –Ez az álláspont az információ és a vele kapcsolatos fogalmak félreértéséhez és félrekezeléséhez vezet Várhalmi A. Miklós Az infokommunikációs biztonság és háború

16

17 Az Információs Forradalom és Társadalom kockázatai II. A biztonságos információ problematikáját az alábbiak határozzák meg: –Az információ tömegcikké válása –Az információipar tömegtermelővé válása –Az információ birtoklásának és manipulálásának hatalmi ággá válása A problémakört reprezentálja a globális kommunikációs modell, az INTERNET A társadalmak egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a globális hálózatokra, melyek sokkal sebezhetőbbek egyéni támadások által is Várhalmi A. Miklós Az infokommunikációs biztonság és háború

18

19 Az Információs Forradalom és Társadalom kockázatai III. Az infokommunikáció globalizálódása a jövő egyik legnagyobb biztonsági kockázata A globális infokommunikáció mindentudó elektronikus kommunikátorként irányítja életünket, szinte láthatatlanul Nagyon sérülékeny a fejlett társadalmak informatikai biztonsági helyzete Az informatika növeli a bűnüldözés hatékonyságát és a személyi biztonságot is Viszont a XXI. századi diktatúrák is jó segítséget találnak benne (lásd Big Brother) Várhalmi A. Miklós Az infokommunikációs biztonság és háború

20

21 A közszféra információ illetve informatikai biztonsága I. Az informatika védelmére minden intézmény áldoz A stratégiai szemlélet ritkán nyer teret Jellemzően az alkalmazott eszközökre fókuszálnak Az intézmények mind jobban függenek az informatikai rendszereiktől Magyar Infokommunikációs Jelentés adatai Várhalmi A. Miklós Az infokommunikációs biztonság és háború

22

23 A közszféra információ illetve informatikai biztonsága II. Az intézmények általában alkalmaznak IT biztonsági és üzletmenet folytonossági megoldásokat Az IT biztonság legtöbbször kimerül az antivírus­ szoftverek és a tűzfalmegoldások használatában Szofisztikáltabb, kidolgozottabb védelmi megoldások csak 20%-ban, mint pl. a rendszerhasználat és a hozzáférés naplózása vagy a behatolás-érzékelés Gyakori példák külföldi kormányzati adatlopásokra (Németország, USA, stb): mulasztás, szándékos károkozás vagy véletlen hiba következtében Várhalmi A. Miklós Az infokommunikációs biztonság és háború

24

25 A közszféra információ illetve informatikai biztonsága III. Az intézmények stratégiai gondolkodásában az IT biztonsági tudatosság minimális Katasztrófa elhárítási tervvel csak 10% rendelkezik Informatikai szabályzattal csak 20% rendelkezik Biztonsági audittal csak 5% rendelkezik Hiányzik a szervezetek működésének egészét befolyásoló infokommunikációs filozófia Az alkalmazott eszközök halmazaira koncentrálnak Várhalmi A. Miklós Az infokommunikációs biztonság és háború

26

27 A gazdasági szféra információ illetve informatikai biztonsága I. Az informatikai rendszerek nélkül nem tudunk és nem is akarunk élni Meg kell tanulnunk tehát az együttélés megfelelő és az eddiginél lényegesen kényelmetlenebb módját Kiengedtük a szellemet a palackból, de függővé is váltunk tőle A világnak tudomásul kellett vennie, hogy az új körülmények között bizonytalan lábakon rogyadozó informatikát nem lehet a korábban megszokott módon használni Várhalmi A. Miklós Az infokommunikációs biztonság és háború

28

29 A gazdasági szféra információ illetve informatikai biztonsága II. Ez mindenkire vonatkozik, aki kilóg a sorból, az a többieket is veszélybe sodorja Jó hír viszont, hogy a nemzetközi szabványok lehetővé teszik az informatikai biztonság egységes, mérhető és ellenőrizhető kezelését Hamarosan a világ informatikai beruházásainak 40%-át teszi ki az informatikai biztonság A cégek többségének nincs az üzleti célokat kiszolgáló informatikai stratégiája Várhalmi A. Miklós Az infokommunikációs biztonság és háború

30

31 A gazdasági szféra információ illetve informatikai biztonsága III. Gyakori, hogy a felső vezetésben nem tudatosul az informatika legcélszerűbb hasznosíthatósága A legtöbb cégnél nem átfogóan gondolkodnak, hanem csak egyes részterületeken hasznosítják Sokszor elegendőnek tartják az eszközök vásárlását Várhalmi A. Miklós Az infokommunikációs biztonság és háború

32

33 A gazdasági szféra információ illetve informatikai biztonsága IV. A cég üzleti stratégiájába az informatikának és az informatikai biztonságnak is illeszkednie kell Hiányos az emberi tevékenységek szabályozása és az oktatás, ami a biztonsági kockázatok kulcsa Tudatosulni kellene, hogy az informatikai biztonság nem pusztán áru és szolgáltatás vásárlás, hanem a cég életébe beépülő szerves folyamat Várhalmi A. Miklós Az infokommunikációs biztonság és háború

34

35 Az informatikai biztonság legnagyobb kockázati eleme az EMBER I. Az emberek különböző szerepkörökben kapcsolódnak az infokommunikációs rendszerekhez A rendszergazdák, a különböző hozzáférési jogú felhasználók mind kockázati tényezők Az ember ellenőrizhetősége megszervezhető A teljes kockázatmentességet nem lehet elérni Az ember szubjektum, élete egy változó folyamat Várhalmi A. Miklós Az infokommunikációs biztonság és háború

36

37 Az informatikai biztonság legnagyobb kockázati eleme az EMBER II. Tulajdonságainak, érdekviszonyainak változásai részben követhetetlenek és kiszámíthatatlanok Egészségügyi, magánéleti, vagyoni, pénzügyi, politikai, erkölcsi, vallási és egyéb változások Nem elég a felvételkori tesztrendszerek alkalmazása Rendszeres és sokoldalú ellenőrzés szükséges Az információ és adatvadászok számára legegyszerűbb és legolcsóbb megvenni az EMBERT! Várhalmi A. Miklós Az infokommunikációs biztonság és háború

38

39 Az információs illetve informatikai biztonság rendvédelmi feladat I. Az adat-információ biztonság alapvetően nem informatikusi feladat, hanem rendvédelmi A fejlett infokommunikációs rendszerek konfigurálhatósága széleskörű, növekvő kockázat is Az üzemeltetők, felhasználók és a kezelők informatikai ismeretekkel rendelkező személyek Végzik a konfigurálásokat, jogossági beállításokat, védelmi szoftver beállításokat, mentéseket, stb Az informatikusok, a felhasználók szemlélete általában messze van a rendvédelmi szemlélettől Várhalmi A. Miklós Az infokommunikációs biztonság és háború

40

41 Az információs illetve informatikai biztonság rendvédelmi feladat II. Képzésük, ismereteik, a gyakorlatuk, a szemléletük, az egyéniségük ettől jelentősen eltérő A cégek vezetői ezt általában nem látják át Mivel az információ=hatalom, így a rendszergazdák, a képzettebb kezelők-felhasználók kezében van a „hatalom”, hiszen ők mindenhez hozzáférhetnek Ez a monopol helyzetük jelenti a legkomolyabb kockázatot! Lásd az utóbbi időkben a német hírszerzés és a lichtensteini banki rendszergazda közötti, orgazda jellegű, személyi-pénzügyi adatvásárlását Várhalmi A. Miklós Az infokommunikációs biztonság és háború

42

43 Információs – Hálózati - Vezetési Hadviselés (halott nélküli háború) I. A hálózatközpontú hadviselés legfontosabb eleme az információk megszerzésének és felhasználásának radikálisan új módja Amelyik fél az információhoz előbb fér hozzá és azzal jól tud gazdálkodni, az nyer Lehetővé teszi, hogy minden információ a vezetés minden szintjén egy időben álljon rendelkezésre A döntések mindig a lehető leggyorsabban, és a lehető legalacsonyabb szinten történjenek Ez lehetővé teszi a minimális erő alkalmazását is Várhalmi A. Miklós Az infokommunikációs biztonság és háború

44

45 Információs – Hálózati - Vezetési Hadviselés (halott nélküli háború) II. Elkerüli a „baráti tűzből” esetleg adódó problémákat Számottevően csökkenteni az élőerőben és az anyagi javakban bekövetkező veszteségeket Az információs fölénnyel a cél nem a katonai siker mindenáron való kikényszerítése, hanem az ellenséges szándékról való lemondatás A cél alapvetően az ellenfél vezetési rendszerének, együttműködésének, felderítési-logisztikai-műszaki és tűzrendszerének megbontásán keresztül érhető el elsősorban Várhalmi A. Miklós Az infokommunikációs biztonság és háború

46

47 Információs – Hálózati - Vezetési Hadviselés (halott nélküli háború) III. A minimális veszteségre való törekvés a békefenntartó műveletek alapvető célja, mely megköveteli: Különböző nemzetiségű, rendeltetésű és harcértékű alakulatok hatékony együttműködését A műszeres felderítés és az automatikus tűzvezetés egységben történő alkalmazását Az információk továbbításának és feldolgozásának automatizálását A vezetési-döntéshozatali folyamatok optimalizálását Végső soron a rendszerszemléleti alapokon nyugvó, új típusú katonai gondolkodásmód kialakítását Várhalmi A. Miklós Az infokommunikációs biztonság és háború

48

49 Információs – Hálózati - Vezetési Hadviselés (halott nélküli háború) IV. Az USA egyik vezérkari tagja szerint „Az információs hadviselés már nemcsak a képzelet terméke, hanem létező rész az Egyesült Államok szárazföldi, tengeri és légi erőinek arzenáljában” „A távközlési-informatikai hadviselés megjelenése legalább annyira megváltoztatta a hadművészet és a stratégia alapképleteit, mint annak idején az atombomba” „Ám nem a végpusztulás réme által, hanem ellenkezőleg” Várhalmi A. Miklós Az infokommunikációs biztonság és háború

50

51 Információs – Hálózati - Vezetési Hadviselés (halott nélküli háború) V. „Puskalövés nélkül meg lehet bénítani az ellenség hadseregét, sőt egész gazdaságát, bankrendszerét, egészségügyi ellátását, iparát: mindent, amit komputerek tartanak nyilván és segítenek irányítani” „Meg lehet fosztani a vezérkart és a kormányt az információ továbbításának lehetőségétől” „Kevesen halnak meg, talán egy ház sem dől össze, a legyőzött ország gazdasága mégis hosszú évekig romokban hever” Várhalmi A. Miklós Az infokommunikációs biztonság és háború

52

53 Mottó: „Nem vállalok közösséget azzal a könnyelmű reménnyel, hogy valami véletlen majd megment bennünket” (Carl von Clausewitz) Várhalmi A. Miklós Az infokommunikációs biztonság és háború

54

55 KÖSZÖNÖM AZ ÉRDEKLŐDÉSÜKET! Várhalmi A. Miklós (www.varhalmi.hu) a Magyar Hadtudományi Társaság biztonságpolitikai és nemzetbiztonsági szakértője valamint a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem PhD hallgatója Várhalmi A. Miklós Az infokommunikációs biztonság és háború


Letölteni ppt "Várhalmi A. Miklós Az infokommunikációs biztonság és háború 2008.09.19. Az infokommunikációs közművek biztonsági kockázatai és az információs hadviselés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések