Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A 21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció projekt eredményei és kapcsolata a Nemzeti alaptantervhez Kaposi József Budapest, 2012. február 24.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A 21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció projekt eredményei és kapcsolata a Nemzeti alaptantervhez Kaposi József Budapest, 2012. február 24."— Előadás másolata:

1 A 21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció projekt eredményei és kapcsolata a Nemzeti alaptantervhez Kaposi József Budapest, február 24.

2 Főbb kutatás-fejlesztési területek : (3 pillér - 44 elemi projekttel) A versenyképesség és az esélyteremtés erősítésével a közoktatási intézményi megújulást, valamint a tanulási környezet- és iskolafejlesztést támogató K+F tevékenységek Az oktatás-irányítás és az iskolarendszer hatékonyságának javítását szolgáló K+F tevékenységek A tudás-menedzsment rendszerszintű fejlesztését támogató K+F tevékenységek, az innováció támogatása Projektidőszak: április 1. – február 29. Forrás: Ft TÁMOP Kiemelt Projekt OFI programelemek

3 A versenyképesség és az esélyteremtés erősítésével a közoktatási intézményi megújulást, valamint a tanulási környezet- és iskolafejlesztést támogató K+F tevékenységek (19 elemi projekt) Témák: 1.Oktatás és a munka világa 2.A társadalmi kohézió irányába ható integrációs törekvések vizsgálata 3.Kompetencia-alapú tanulásfejlesztés 4.Az átmenetek kezelése 5.Tanuló szervezetek és közösségek 6.Az intézmény és társadalmi környezete 7.A tanulás virtuális és fizikai környezete 8.Intézményi fejlesztő beavatkozások 6. pillér

4 Az oktatásirányítás és az iskolarendszer hatékonyságának javítását szolgáló K+F tevékenységek (23 projekt) Témák: 1.Oktatáspolitikai beavatkozások hatásvizsgálata 2.Fejlesztéspolitikai beavatkozások hatásvizsgálata 3.Az irányítási szintek közti felelősség-megosztás, az irányítás professzionalizálódásának és hatékonyságának vizsgálata 4.A tényeken alapuló politika-formálás kultúrájának fejlesztése 7. pillér

5 A tudásmenedzsment rendszerszintű fejlesztését támogató K+F tevékenységek; az innováció támogatása Témák: 1.Az oktatásügyi K+F rendszer elemzése és stratégiai fejlesztése 2.A korszerű tudásmenedzsment és innovációs rendszer elemeinek létrehozása 8. pillér

6 megnevezéscélértékelért célérték Adatbázis9 DB13 DB Policy Javaslat11 DB13 DB Tanulmánykötet16 DB28 DB Tudásmenedzsment eszköz3 DB Honlap látogatottság115%516% Képzettek száma65 FŐ69 FŐ Indikátorok számokban

7 Tartalmi fókuszok:  tanulási eredményesség;  tanulói továbbhaladás;  oktatásirányítás, iskolafenntartás;  pedagógiai tartalmak, tartalmi szabályozók alkalmazása az intézményekben;  az innováció támogatása. Hasznosítás:  szakpolitika, oktatásirányítás számára tematikus elemzések készítése;  jogszabályalkotás szakmai háttértámogatása;  az adatok nyilvánosságának biztosításával az oktatási rendszer szereplőinek informálása  Jövőbeli fejlesztések, szakpolitikai intézkedések szakmai megalapozása, javaslatok megfogalmazása. Indikátorok tartalma összefoglaló

8 1.A nem szakrendszerű oktatás - empirikus kutatási adatbázis 2.Pályakövetés ben szakmát szerzettek kérdőíves vizsgálata 3.Pedagógiai programelemzés empirikus kutatási adatbázisa 4.Tanulói szintű idegen nyelvi eredményességi adatbázis 5.Hazai tankönyvi adatgyűjtemény 6.Intézményi és tanulói vélemények a beiskolázási és továbbhaladási folyamatok változásairól 7.Hiányszakmákban tanuló végzős szakiskolások empirikus kutatási adatbázisa 8.Az idegennyelv-oktatás hatékonyságának vizsgálatára alkalmas adatbázis (nyelvtanulási input és outputváltozókkal) Adatbázisok 1.

9 9.Együttnevelő általános iskolák vezetői az integrált nevelés megvalósulásáról a fogyatékos tanulók esetében – empirikus kutatási adatbázis 10. BA-szakos hallgatók körében végzett kérdőíves kutatás adatait tartalmazó adatbázis 11.Felsőfokú szakképzésben részt vevő tanulók körében végzett adatbázis 12.Kistérségi iskolafenntartás – irányítási információk 13.A felsőoktatásban alapképzésben nappali tagozaton tanuló hallgatók körében végzett kérdőíves kutatás, kitüntetetten a tanárképzéssel kapcsolatos orientációi (1200 fős országos minta), empirikus kutatási adatbázis Adatbázisok 2.

10 Javaslat a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára – Vezetői összefoglaló Ajánlások a minőségi iskolai infrastruktúra kialakításához Tankönyvpolitika Magyarországon összefoglaló áttekintés és oktatáspolitikai ajánlások A 18 éves tankötelezettség teljesítésének alternatívái A TISZK rendszer továbbfejlesztésének lehetséges módja Pályakövetés a szakképzésben Az óvodáztatás meghosszabbodásáról Az oktatási célú IKT használat fejlesztéspolitikájának differenciálása A nemzeti alaptanterv implementációjáról Ajánlások a pedagógusképzés fejlesztéséhez Az idegennyelv-oktatásról Regionális tervezés és közoktatás A kistérségi közoktatás-szervezés tapasztalatai Policy-javaslatok

11 Megjelent kiadványok 1. 1.Az innováció hálózatai. Az iskolarendszer és az iskolamenedzsment új modelljei 2.Bánkuti Zsuzsa – Csorba F. László: Átmenet a tantárgyak között. A természettudományos oktatás megújításának lehetőségei 3.Fehérvári Anikó: Pillanatképek. Társadalmi partnerek az oktatásirányításban 4.Forray R. Katalin – Híves Tamás: Oktatás a határok mentén 5.Györgyi Zoltán: Korlátok között szabadon. Demográfiai folyamatok és helyi oktatáspolitikák 6.Halász Gábor –Balázs Éva – Fischer Márta – Kovács István Vilmos: Javaslat a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára 7.David Hopkins: Minden iskola kiváló iskola. A rendszervezetés lehetőségeinek kiaknázása

12 Megjelent kiadványok 2. 8.Hunya Márta: IKT mozaik. Kézikönyv pedagógusoknak a számítógép tanórai alkalmazásához 9.Hunya Márta: Iskolaportrék. Iskolák az IKT-használat tükrében 10.Imre Anna: Beiskolázás és továbbhaladás. Szabályozás és megvalósulási utak 11.Innováció a tudásalapú gazdaságban. Az innováció hatásai az oktatásra és a tanulásra 12.Kerber Zoltán: Sokarcú implementáció. Kompetenciafejlesztő programcsomagok bevezetése a HEFOP iskolákban 13.Mayer József: Merre tovább? Az iskolai integráció dilemmái 14.Mayer József – Kőpatakiné Mészáros Mária: A szavak és a tettek. Sajátos nevelési igényű tanulók a közoktatásban a 21. század első évtizedében Magyarországon 15.Mártonfi György: Út a munkaerőpiacra – speciális szakiskolákból

13 Megjelent kiadványok Mártonfi György: Térségi integrált szakképző központok. Adalékok az iskolarendszerű szakképzés intézményrendszerének átalakulásáról 17.Mártonfi György: A 18 éves korra emelt tankötelezettség teljesülése és (mellék)hatásai 18.Rapos Nóra – Gaskó Krisztina – Kálmán Orsolya – Mészáros György: Az adaptív-elfogadó iskola koncepciója 19.Réti Mónika: Kívül-belül jó iskola. Tanító terek 20.Szabó Mária – Singer Péter – Varga Attila: Tanulás hálózatban. Elméleti összefoglaló és gyakorlati tanácsok az eredményes hálózati tanulás megvalósításához 21.Az európai polgár kompetenciái. Az implementáció kihívásai és lehetőségei az oktatás világában 22.Sági Matild: Erők és eredők. A pedagógusok munkaerő-piaci helyzete és szakmai továbbfejlődése: nemzetközi kitekintés és hazai gyakorlat 23.Török Balázs: Az iskolák lehetséges szerepe az oktatás-politikai döntés-előkészítésben

14 Tudásmenedzsment indikátorok  video.ofi.hu Honlapon működő videófelület, amely lehetővé teszi a konferenciák, előadások közzétételét, bárki számára elérhetően -több mint 100 feltöltött előadás  Infografikai fejlesztés – infografika.ofi.hu Az adatbázisok, elemzések, projektek tartalmának képi megjelenítésére alkalmas eszköz (pilot, 3 elkészült infografika)  Tudás társadalmasítása Az elkészült kutatás-fejlesztési eredmények interaktív disszeminálása alhonlapokon, közösségi portálokon keresztül (4 alhonlap, 4 közösségi csoport)

15 Képzők képzése  Az elmúlt évtizedek oktatásfejlesztési programjainak tapasztalataira építő, az intézményi változást támogató szakmai környezet fejlesztését támogató, akkreditált képzési program kialakítása, amely alkalmas az e változást támogatni tudó szakemberek (intézményfejlesztési tanácsadók) képzésére.  A fejlesztés részeként megvalósult próbaképzést elvégezte 65 képzési szakember, tudásuk alkalmassá teszi őket a közeljövőben megvalósuló iskolafejlesztési projektekben alkalmazható intézményfejlesztési tanácsadók képzésére. 15

16 Témacsoportok Cél: szintetizálás, szinergiák megteremtése, szakmai szint emelése, disszemináció Implementáció Integráció Intézményvezetés Tanulási utak Pedagógusok Oktatásirányítás Kerettantervi alprojektek Cél: az új köznevelési törvénynek és a NAT felülvizsgálatnak megfelelő kerettantervi csomagok előkészítése Szakmai és projekttervek alapján a munka megkezdődött Szükséges személyi állomány felvételre került Szükséges szerződések megkötése folyamatos Forrásbevonás

17 Az oktatás közfeladat:  a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában is érvényesíteni szükséges. A NAT szimbolikus dokumentum:  üzenetértékű a nemzedékek közötti kapcsolat szempontjából,  a laikusokhoz is szól,  alapjai az egységességnek és differenciálásnak, tehetséggondozásnak. A NAT Alapelvek

18 Nemzeti alaptanterv biztosítja:  az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét,  az iskolák közötti átjárhatóságot,  meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat,  kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében,  különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. A NAT törvényi háttere

19 A küldetésének újradefiniálása –A nevelés és az értékek hangsúlyozása A kiemelt fejlesztési területek és a kulcskompetenciák kiegészítése – A társadalmi szolidaritás megerősítése Új tantárgyközi ismeretkörök beépítése – A tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése – Az ismeretek, képességek, attitűdök egységének megteremtése A új Nat főbb elemei

20 I. Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása és szabályozási szintjei  A köznevelés feladata és értékei –Fejlesztési területek – nevelési célok –Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek  A Nat, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás –A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó szabályok II. Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés  A kulcskompetenciák  Műveltségi területek –A Nat műveltségi területeinek felépítése III. A műveltségi területek anyagai  1-4., 5-8., 9-12 évfolyamokon A NAT struktúrája

21 Alapvetően a nemzeti műveltség átadása és az egyetemes kultúra közvetítése, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése. Feladata továbbá:  a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése,  a közjóra való törekvés megalapozása,  a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése. A köznevelés feladata és értékei

22  Erkölcsi nevelés  Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés  Állampolgárságra, demokráciára nevelés  Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése  A testi és lelki egészségre nevelés  A családi életre nevelés  Felelősségvállalás másokért, önkéntesség  Fenntarthatóság, környezettudatosság Hangsúlyosabb kiemelt fejlesztési területek

23  Az erkölcstan oktatása  A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok  Egész napos iskola  A mindennapos testnevelés  A mindennapos művészeti nevelés  Az idegennyelv-oktatás  Az óvodai nevelés, valamint az iskolai nevelés- oktatás kapcsolata  A szakiskolai nevelés  A kollégiumi nevelés, valamint az iskolai nevelés-oktatás kapcsolata  Az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program  A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei  A nemzetiségi nevelés és oktatás elvei A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok

24 1.Magyar nyelv és irodalom 2.Idegen nyelvek 3.Matematika 4.Ember és társadalom 5.Ember és természet 6.Földünk – környezetünk 7.Művészetek 8.Informatika 9.Életvitel és gyakorlat 10.Testnevelés és sport A műveltségi területek

25  a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása;  az informatika alkalmazása;  a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése;  a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek;  az egészséges életmód kialakítása;  az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása;  a médiumok alkotó használata; A műveltségi területek közös kiemelt céljai

26  kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és kritikai értelmezésével;  az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak;  nem lezárt rendszerként jelennek meg;  nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenítik meg;  hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét; A műveltségi területek általános jellemzői

27 Véleményezés online felületen keresztül

28 A projekt négy fókusszal végezte a kerettantervi munkák előkészületeit: a hazai és nemzetközi tartalmi szabályozás struktúrájának elemzése; a jelenleg használatos hazai kerettantervek (69 db) elemzése; a Magyarországon jelenleg érvényes kerettantervek intézményi implementációs gyakorlatának vizsgálata (200 iskola bevonásával); a 2012-ben készülő kerettantervi munkálatok előkészítése, szakiskolai kerettanterv első változatának monitorozása és a 2. változat elkészítése; A kerettanterv előkészületei

29 A 10 db kerettantervi csomagnak megfelelő kerettantervi elemzés A 10 db kerettantervi csomagnak megfelelő implementációs elemzés A kerettantervek előkészítése (10 csomag) Általános iskola (alsó és felső tagozat) Gimnázium (4-, 6-, 8-osztályos) Szakközépiskola Szakiskola Kéttannyelvű iskolák Nemzetiségi iskolák SNI (Felnőttoktatás, Híd-program(ok), további szakiskolai oktatás, szakiskolások érettségire felkészítő középiskolája, nyelvi előkészítő osztály) Kerettantervi indikátorok

30 A nevelés–oktatás eredményességének és az oktatásirányítás valamint az iskolarendszer hatékonyságának javítását szolgáló K+F tevékenységek: 1.Az oktatás tartalmi követelménystandardjainak fejlesztése és implementációjuk támogatása 2.A pedagógusszakma minőségének fejlesztési támogatása, szaktanácsadói rendszer fejlesztése és működtetése. 3.A nevelés-oktatás fejlesztése, e területen komplex pilot projektek megvalósítása és a kapcsolódó pályázatok szakmai eredményességének nyomon követése, értékelése 4.Az oktatásirányítási és a szakmapolitikai döntéshozatal fejlesztési támogatása 5.Korábbi fejlesztések, programok hatásának vizsgálata és értékelése TÁMOP – második ütem XXI. századi köznevelés

31 Az OFI várható feladatai: Az OH-val együttműködve a Pedagógus Életpálya modellhez kapcsolódóan a pedagógusok minősítési rendszerének kialakításához szükséges szakmai fejlesztések megvalósítása A pedagógusképzési, -továbbképzési, valamint a szaktanácsadói rendszer kialakítása, fejlesztése Pedagógusok fejlesztő célú mentorálása szaktanácsadók közreműködésével Az új köznevelési törvény és az új tartalmi szabályozóknak megfelelően a továbbképzések tartalmi felülvizsgálata, új képzések fejlesztése, képzői kapacitás biztosítása Főbb indikátorok: 400 felkészített szaktanácsadó  pedagógus formatív értékelésének elvégzése (ezen belül 7000 fő szükséglet felmérése, mentorálása is) TÁMOP Pedagógusképzés támogatása

32 Köszönöm a figyelmet! Eredményeink elérhetőségei Minden ajándékcsomagban található: egy könyvismertető az eddig megjelent kötetekről, valamint egy pendrive, amely tartalmazza a kötetek elektronikus változatát. A kötetek digitális formában elérhetőek az Intézet honlapján – innen közvetlenül is teljes terjedelemben letölthetőek. A könyveket, kérés esetén, elküldjük az Önök által megadott címekre.


Letölteni ppt "A 21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció projekt eredményei és kapcsolata a Nemzeti alaptantervhez Kaposi József Budapest, 2012. február 24."

Hasonló előadás


Google Hirdetések