Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

D I D A K T I K A. 1.tétel A didaktika kialakulása, fogalma, tárgya, alapfogalmai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "D I D A K T I K A. 1.tétel A didaktika kialakulása, fogalma, tárgya, alapfogalmai."— Előadás másolata:

1 D I D A K T I K A

2 1.tétel A didaktika kialakulása, fogalma, tárgya, alapfogalmai

3 Oktatáselmélet: Didaktika (didaszkein = oktatni) a tanítással, tanulással kapcsolatos törvényszerűségekkel, alapelvekkel foglalkozik. a tanítással, tanulással kapcsolatos törvényszerűségekkel, alapelvekkel foglalkozik. a különböző életkorokra és tantárgyakra érvényes, ún. általános törvényszerűségeket, alapelveket foglalja magába a különböző életkorokra és tantárgyakra érvényes, ún. általános törvényszerűségeket, alapelveket foglalja magába figyelembe veszi, hogy a tanulás és a tanítás eltérő módon és formában valósul meg az egyes életkorok esetén, de a különböző tantárgyak esetén is, figyelembe veszi, hogy a tanulás és a tanítás eltérő módon és formában valósul meg az egyes életkorok esetén, de a különböző tantárgyak esetén is, a különböző módszerek, eljárások közös vonásainak a feltárására törekszik. a különböző módszerek, eljárások közös vonásainak a feltárására törekszik.

4 A didaktika kialakulásának előzménye Őskor  utánzás  iniciáció Ókor iskolarendszer kialakulása Platon: Az akarat az értelemben gyökerezik. Arisztotelész: Az általános műveltség fogalmát megállapította. Középkor: skollasztika  tekintélyelvűség

5 Újkor: Bacon  semmi sincs az értelemben, ami előzetesen ne lett volna az érzékekben Comenius  Didaktica Magna Locke  utilitarizmus Rousseau  hasznos az, ami gyermek testi és szellemi fejlődésének javára válik fejlődésének javára válik Herbart  nevelés és az oktatás szoros kapcsolatban állt állt részletes metodikai elméletet kidolgozása

6 Magyarországi képviselők Kármán Mór, Fináczy Ernő  hivatalos didaktika Nagy László  gyermektanulmány  reformpedagógia Kiss Árpád  mérés, értékelés Napjainkban  Ballér Endre, Veszprémi László, Falus Iván, Báthory Zoltán. Falus Iván, Báthory Zoltán.

7 DIDAKTIKAI ALAPELVEK Olyan általános követelmények, irányelvek, amelyek a tanítási-tanulási folyamat legfontosabb törvényszerűségeit tükrözik; az iskolai oktatás tapasztalataiból leszűrt általánosítások, amelyek következetes érvényesítése tovább növeli a tanítás-tanulás hatékonyságát.

8

9

10

11

12

13

14

15 A konkrét és az absztrakt egységének elve - Az érzékelhetőből kiindulva jutunk el az absztraktig - A fizikai valóság ismeretében absztrakt elvonatkoztatásokat kell tenni. Pl: fogalomalkotás, általánosítás, szabályok felállítása

16

17 A szemléletesség elve - segíti a megtanulandó ismeret (fogalom, törvény stb.) megértését, - megmozgatja a reális képzeletet - az érzéki észlelést kell működésbe hozni - szemléletesen (majdhogynem megjelenítő módon) elbeszélni, mesélni, magyarázni

18 2.tétel A tanulás fogalma, értelmezése

19 tekintendő az elméleti és gyakorlati ismeretek, a jártasságok és készségek elsajátítása, a képességek kialakulása, a meghatározott viszonyulások, az érzelmi és akarati tulajdonságok fejlődése, és a magatartás tanulása. Tanulásnak tekintendő az elméleti és gyakorlati ismeretek, a jártasságok és készségek elsajátítása, a képességek kialakulása, a meghatározott viszonyulások, az érzelmi és akarati tulajdonságok fejlődése, és a magatartás tanulása.

20 Brunner: a gyerek háromféleképpen tanul: - cselekvési tanulás (aktív fokozat) - képek segítségével való tanulás (ikonikus ) - fogalmi, gondolati tanulás

21 Skinner: a tanulásnak háromféle módja van: - cselekvés útján - tapasztalás által - próba-szerencse alapon

22 A tanulás típusai  Perceptuális: - az első jelzőrendszerbeli információkat tanuljuk meg (pl. színek, hangok, ízek, illatok)  Pszichomotoros - a mozgási élmények alapján alakul ki (pl. írástechnika, sorkövető olvasás, mozgás)

23  Verbális: - szavakkal, értelmi-gondolati műveletekkel való tanulás - pszichofiziológiai alapja az asszociáció  Szociális - társas kapcsolatok kialakítása, empátia

24 Tanulási stílusok: auditív: hallás után auditív: hallás után vizuális: látás alapján – az emberek többsége ilyen vizuális: látás alapján – az emberek többsége ilyen mozgásos: a cselekvés játszik szerepet (a memorizálást mozgásokkal követi) mozgásos: a cselekvés játszik szerepet (a memorizálást mozgásokkal követi) társas társas egyéni (magányosan, csendben) egyéni (magányosan, csendben) impulzív (előbb beszél, aztán gondolkodik) impulzív (előbb beszél, aztán gondolkodik) reflexív (előbb gondolkodik, aztán beszél) reflexív (előbb gondolkodik, aztán beszél)

25 Tanulási módszerek, elvek  A gyakorlás, ismétlés (a frekvencia) törvénye - Ismétlés a tudás anyja - fontos a beiktatott szünetek jelentősége  A „túltanulás” negatív hatása - a tanulásnak van egy értelmes, optimális és gazdaságos időtartama

26  Az aktivitás és aktivizálás elve - akarat, erőfeszítés, aktív részvétel ↓ eredményes tanulás eredményes tanulás „Hallom és elfelejtem, Látom és emlékszem rá, Csinálom és megtanulom.” (kínai mondás)

27  Motiválás és megerősítés - azon indítékok együttese, melyek ráveszik a tanulót a tanulásra - a kisiskolásoknál az érzelem kerül előtérbe - célját tekintve: - valami kívánatos elérése - valami kellemetlen elkerülése - valami kellemetlen elkerülése

28 A sikeres iskolai tanulás Carrol-féle modell Carrol-féle modell Belső faktor: - kitartás a tanulásban - tanulási képesség - tanulási képesség - a megértés képessége Külső faktor: - a tanulási alkalom - a tanítás minősége Tanulásra fordított idő Tanulásra fordított idő ___________________________ = 1 ___________________________ = 1 Tanuláshoz szükséges idő Tanuláshoz szükséges idő

29 Bloom elmélete  A tanuló jellemzői - előzetes tudás (kognitív jelleg) - motiváció (affektív jelleg)  Tanulási eredmény - teljesítmény - tanulási gyorsaság - motiváció

30 3. tétel Az oktatás tartalma, az iskolai tudás

31 A tanítás tartalma összetett műveltségtartalom A tudás különböző szintű elemei: A tények és a belőlük leszűrt általánosítások egysége:  Ismeret: A tények és a belőlük leszűrt általánosítások egysége:  Jártasság: Új feladatok, problémák megoldása az elsajátított ismeretek alkotó (kombinatív) felhasználása útján.  Készség: A tudatos tevékenység automatizált komponense. Ezen a fokon tudunk legkevesebb energiával, leggazdaságosabban tevékenykedni.  Képesség: Az egyén pszichikus tulajdonsága, valamilyen tevékenység, gyakorlása révén fejlődik ki és a tevékenység végzésében nyilvánul meg.

32 Általános műveltség   a tudomány fejlődése ↓ Az oktatás feladata az állandósult tudáselemek átadása ↓ Kreatív gondolkodásmód kialakítása

33 Célrendszer Az oktatás a nevelés része, ezért az oktatási cél megegyezik a nevelési céllal Az oktatás a nevelés része, ezért az oktatási cél megegyezik a nevelési céllal A cél operacionalizálása A cél operacionalizálásaCÉL Feladat Követelmény Feladat Követelmény

34 Az iskolai tudás Tudás: Tudás:  Ismeretek logikai összegfüggéseken alapuló rendszere.  Műveletek: az ismeretek felhasználása a tevékenységben, az alkalmazásban.

35 Tartóssági kritériumok  Felvett tudás: - mit értett meg a tanuló, azonnali visszacsatolás  Rögzített tudás: - gyakorlással, tanulással a háttérmemóriában rögzített, felidézhető, de hosszabb időtartam után elfelejtődik (1-2 év)  Állandósult tudás: - bármikor reprodukálható, aktivizálható

36 Bloom taxonómiája A taxonómia olyan osztályozási rendszer, amelyben pl. az értelmi fejlődés, a gondolkodás szintjeit hiearchikus, egymás fölé rendelt elvek határozzák meg. A taxonómia olyan osztályozási rendszer, amelyben pl. az értelmi fejlődés, a gondolkodás szintjeit hiearchikus, egymás fölé rendelt elvek határozzák meg.

37 Affektív (érzelmi) tanulással összefüggő követelmények: befogadás befogadás válaszadás válaszadás értékek kialakítása értékek kialakítása az értékrendszer belső, jellemképző erővé alakítása (világnézet) az értékrendszer belső, jellemképző erővé alakítása (világnézet)

38 Pszichomotoros (mozgásos) követelmények: utánzás utánzás manipulálás manipulálás artikuláció artikuláció automatizálás automatizálás

39 Kognitív (értelmi) tanulással összefüggő követelmények: ismeret megértés}általában középiskolai szint alkalmazás ismeret megértés}általában középiskolai szint alkalmazás analízis szintézis }inkább felsőfokú szint értékelés analízis szintézis }inkább felsőfokú szint értékelés

40 Képzés Az a tevékenység, mely során az elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazása révén meghatározott jártasságok és készségek alakulnak ki, ennek nyomán fejlődnek a képességek. Az a tevékenység, mely során az elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazása révén meghatározott jártasságok és készségek alakulnak ki, ennek nyomán fejlődnek a képességek.

41 Képzés Materális: minél több tudnivaló elsajátíttatása, mert a képességek ennek nyomán automatikusan fejlődnek Materális: minél több tudnivaló elsajátíttatása, mert a képességek ennek nyomán automatikusan fejlődnek Formális (alaki): a képességek fejlesztését a gondolkodás formális fejlesztésével lehet elérni, hiszen az ismeretek jelentős része hamar elavul Formális (alaki): a képességek fejlesztését a gondolkodás formális fejlesztésével lehet elérni, hiszen az ismeretek jelentős része hamar elavul

42 4. tétel A tanterv fogalma, fajtái

43 fogalma: pedagógiai dokumentum, az oktatásirányítás eszköze, az oktatás tartalmának, feldolgozásának koncepciója

44 Melanchton Fülöp  a tananyagszabályozás első lépései Melanchton Fülöp  a tananyagszabályozás első lépései Jezsuiták  Ratio Studiórum Jezsuiták  Ratio Studiórum Mária Terézia  Ratió Educationis Mária Terézia  Ratió Educationis

45 Szillabusz(1770 – 1950)  Tantárgyakra, évekre előírt tartalom.( Sorrend nincs meghatározva, célok csak körvonalazva).  A módszerekben a pedagógus felelőssége, önállósága a hangsúlyos.  Többféle tankönyv

46 Központosított, „adagoló” tanterv(1950 – 1980)  Tantárgyakra, évekre, témákra előírt tartalom.  Célok, módszerek központi meghatározása  1978-as nevelési-oktatási tanterv  Egy tankönyv

47 Központi kerettanterv, és helyi tanterv( )  Művelődési területenként (tantárgyanként) előírt tartalom  A tanítási anyagot nem osztja fel évekre, témákra  Tankönyv- és programpiac

48 NAT, kerettanterv, helyi tanterv ( )  Tantárgyakra lebontott művelődési területek  évfolyamokra előírt követelmény  integrált tárgyak lehetősége  Többféle tankönyv, eszköz

49 Tantervtípusok:

50 tartalom egységessége alapján: egységes (minden tanulónak ugyanaz) egységes (minden tanulónak ugyanaz) differenciált (értelmi képességek szerint)  minimális kompetencia differenciált (értelmi képességek szerint)  minimális kompetencia rugalmas (helyi körülményekhez igazodik) rugalmas (helyi körülményekhez igazodik) Alaptanterv (core curriculum) Alaptanterv (core curriculum) moduláris (komplex tanulási-tanítási egységek) moduláris (komplex tanulási-tanítási egységek)

51 tantervi szabályozás Európában: kontinentális tanterv: kontinentális tanterv: központi irányelvek, központi tartalom mellett létezik az autonómia – központi előírás alapján önmaguk készítenek tantervet, eszközöket. (Svájc, Németország, Észak-Európa, Ausztria, Franciaország)

52 angolszász típus: angolszász típus: alap- és kerettanterv – az elsajátítandó anyag 75%-át az alapkövetelmények határozzák meg, 25%-ban a helyi körülményekhez igazodik. (Anglia, Hollandia, Dánia)

53 kelet-európai: kelet-európai: minden iskolára kötelező tanterv, egy tankönyv, központi irányítás

54 1985. Oktatási törvény ↓ Felgyorsult a közoktatás tartalmi-szervezeti megújulása ↓ Megkezdődik a NAT kidolgozása ↓ október 5.

55 A NAT MŰVELTSÉGI TERÜLETEI A NAT MŰVELTSÉGI TERÜLETEI 1.Anyanyelv és irodalom (magyar nyelv és irodalom; kisebbségi nyelv és irodalom) 2. Élő idegen nyelv 3. Matematika 4. Ember és társadalom: társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, emberismeret; történelem 5. Ember és természet: természetismeret; fizika; kémia; biológia és egészségtan

56 6. Földünk és környezetünk 7. Művészetek: ének-zene; tánc, dráma; vizuális kultúra, mozgóképkultúra és vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret médiaismeret 8. Informatika: számítástechnika, könyvtárhasználat könyvtárhasználat 9. Életvitel és gyakorlati ismeretek: technika; háztartástan és gazdálkodás; technika; háztartástan és gazdálkodás; pályaorientáció pályaorientáció 10.Testnevelés és sport

57 NAT  HT Helyi tanterv: - az adott iskolának a teljes képzési ciklusra szóló terve, a pedagógiai program része.

58 A helyi tanterv tartalmazza a NAT-ban meglévő művelődési területekből az egyes évfolyamokon milyen tárgyakat tartanak a NAT-ban meglévő művelődési területekből az egyes évfolyamokon milyen tárgyakat tartanak óraszámok: tantárgyanként, évfolyamonként óraszámok: tantárgyanként, évfolyamonként az adott tárgy főbb témakörei, követelmények az adott tárgy főbb témakörei, követelmények ellenőrzési, értékelési formák (pl. osztályozás, vagy szöveges értékelés) ellenőrzési, értékelési formák (pl. osztályozás, vagy szöveges értékelés) magasabb osztályba lépés követelményei magasabb osztályba lépés követelményei differenciálás módja differenciálás módja tankönyvek, eszközök meghatározása tankönyvek, eszközök meghatározása rögzítik az egyes évfolyamok tantárgyi programját rögzítik az egyes évfolyamok tantárgyi programját

59 Óvodai nevelés országos alapprogramja szeptember 1.

60 ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI Játék Játék játék - szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat Vers, mese Vers, mese az anyanyelvi nevelésnek fontos eszközei a mondókák, dúdolók, versek Ének, zene, énekes játék Ének, zene, énekes játék A környezet hangjainak megfigyelése, az éneklés, a zenélés felkeltik a gyermekek zenei érdeklődését, formálják zenei ízlésüket.

61 Rajzolás, mintázás, kézi munka Rajzolás, mintázás, kézi munka A kézi munka különböző fajtái, a műalkotásokkal való ismerkedés fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének Mozgás Mozgás A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását a testi képességeket mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség.

62 A külső világ tevékeny megismerése A külső világ tevékeny megismerése A gyermek tapasztalatokat szerez a közvetlen és tágabb természeti-emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól Munka jellegű tevékenységek Munka jellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze a munka és munka jellegű játékos tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak, naposi munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás stb.).

63 5. tétel Az oktatás folyamata

64 Folyamat: Folyamat:  az órák egymás utáni, egymással összefonódó rendje  DE! Magába foglalja a megelőző órát, az iskolai és az otthoni tanulást

65 Nagy Sándor az oktatási folyamatról A fő didaktikai feladatok rendszere Ismeretszerzés Alkalmazás Rendszerezés Rögzítés Ellenőrzés Értékelés

66 Az oktatási folyamat mikrostruktúrája A figyelem felkeltés Az érdeklődés felkeltése Az előzetes ismeretek felidézése Az új ismeretek biztosítása Elemzés Következtetés, szabályalkotás stb. Rendszerezés, rögzítés Alkalmazás Ellenőrzés, mérés, értékelés

67 Az oktatási folyamat pszichológiai, ismeretelméleti megközelítése Struktúraelmélet -C-C-C-Cselekvés útján (enaktív) -K-K-K-Képek, vázlatok segítségével (ikonikus) -J-J-J-Jelképek, vagy logikai ítéletek sorozatával (szimbolikus)

68 Programozott oktatás Programozott oktatás - A tananyag logikus szakaszokra bontása - A program sorozatokra, szekvenciákra oszlik - A szekvencia lépésekre tagolódik - A folyamat: inger  válasz  megerősítés

69 Fogalomalkotás Fogalomalkotás - A fogalom olyan gondolatforma, amely általánosítások, absztrakciók eredményeképpen jön létre - A szavak segítségével a gondolkodás elvont síkra emelkedik.

70 Az új ismeret hatékony közvetítése Ismeretszerzés: információk, adatok, tények, algoritmusok, konkrét és absztrakt fogalmak, összefüggések, alkalmazás: jártasságokkészségek képességek kialakítása  Az új ismeretek elsajátítása a viselkedés megváltozását is jelenti.  Az új ismeretek elsajátítása a viselkedés megváltozását is jelenti.

71 Az ismeretelsajátítás és alkalmazás folyamatának szervezése Tudományosság Tudományosság Motiválás (figyelem ébrentartása, személyes relevancia, konfidencia, elégedettség érzése) Motiválás (figyelem ébrentartása, személyes relevancia, konfidencia, elégedettség érzése) Aktivizálás Aktivizálás Érthetőség Érthetőség Fokozatosság Fokozatosság Rendszeresség Rendszeresség Szemléletesség Szemléletesség Tartósság Tartósság Differenciálás Differenciálás Visszacsatolás Visszacsatolás Megerősítés Megerősítés

72 6. tétel Az oktatás módszerei

73 A módszer fogalma Oktatási módszerek az oktatási folyamatnak állandó, ismétlődő összetevői, a pedagógus és a tanuló tevékenységének részei, amelyek különböző célok érdekében kerülnek alkalmazásra. Oktatási módszerek az oktatási folyamatnak állandó, ismétlődő összetevői, a pedagógus és a tanuló tevékenységének részei, amelyek különböző célok érdekében kerülnek alkalmazásra.

74 előadás Olyan monologikus szóbeli közlési módszer, amely egy téma logikus, részletes, hosszabb ideig tartó kifejtésére szolgál Olyan monologikus szóbeli közlési módszer, amely egy téma logikus, részletes, hosszabb ideig tartó kifejtésére szolgál Szerkezete Szerkezete - bevezetés - kifejtés - összegzés

75 magyarázat Olyan monologikus tanári közlési módszer, amellyel törvényszerű összefüggések, szabályok, tételek, megértését segítjük elő Olyan monologikus tanári közlési módszer, amellyel törvényszerű összefüggések, szabályok, tételek, megértését segítjük elő Fajtái: Fajtái: - értelmező - leíró - okfeltáró

76 elbeszélés Olyan monologikus szóbeli közlés, amely egy jelenség, esemény, személy, tárgy szemléletes bemutatására szolgál Olyan monologikus szóbeli közlés, amely egy jelenség, esemény, személy, tárgy szemléletes bemutatására szolgál - Elsősorban az érzékszervekkel felfogható tulajdonságokat közöljük - Érzelemgazdag módszer  a gyerek átéli az eseményeket

77 Tanulók kiselőadásai Olyan monologikus módszer, amikor a szóbeli közlés nem a tanártól, hanem a tanulótól származik Olyan monologikus módszer, amikor a szóbeli közlés nem a tanártól, hanem a tanulótól származik Felsőbb osztályokban, bizonyos tárgyaknál alkalmazható Felsőbb osztályokban, bizonyos tárgyaknál alkalmazható

78 megbeszélés Dialogikus szóbeli közlési módszer, amikor a tanulók a pedagógus kérdéseire válaszolva dolgozzák fel a tananyagot Dialogikus szóbeli közlési módszer, amikor a tanulók a pedagógus kérdéseire válaszolva dolgozzák fel a tananyagot - állandó kontaktus - rendszeres visszajelzés - a tanuló önállóan jön rá a megoldásra

79 Vita Dialogikus szóbeli közlési módszer, mely célja az ismeretek elsajátítása, a gondolkodás és a kommunikációs készségek fejlesztése Dialogikus szóbeli közlési módszer, mely célja az ismeretek elsajátítása, a gondolkodás és a kommunikációs készségek fejlesztése Jellemzői: Jellemzői: - a diákok nagyfokú önállósága - a pedagógus a háttérből irányít - az interakciót a tanulók kezdeményezik - értékelés: egyetértek, vagy nem értek egyet

80 Szemléltetés A tanulmányozandó tárgyak, jelenségek bemutatása, elemzése A tanulmányozandó tárgyak, jelenségek bemutatása, elemzése A szó és a szemléletesség kapcsolata: A szó és a szemléletesség kapcsolata: - a ped. irányítja a megfigyelést - a megfigyelésre alapozva összefüggések feltárása - a szóbeli közlés megerősítése

81 A PROJEKTMÓDSZER CÉLJA sajátos tanulási egység, technika, a megismerés fő forrásává az önálló és csoportos tapasztalást teszi. sajátos tanulási egység, technika, a megismerés fő forrásává az önálló és csoportos tapasztalást teszi. a tanulók egy-egy problémának a lehető legtöbb összefüggését és kapcsolódási pontját is felfedjék. a tanulók egy-egy problémának a lehető legtöbb összefüggését és kapcsolódási pontját is felfedjék.

82 A projekt gyakorlata A projekt tervezése – hálóterv A projekt tervezése – hálóterv A projekt megvalósítása -ráhangolódás, előkészítés, konkrét tervezés, dokumentálás, feldolgozás A projekt megvalósítása -ráhangolódás, előkészítés, konkrét tervezés, dokumentálás, feldolgozás A projekt eredményeinek bemutatása – prezentáció, produktum bemutatása A projekt eredményeinek bemutatása – prezentáció, produktum bemutatása A projekt zárása – értékelés: produktum, tanulás folyamata, társas kapcsolatok alakulása A projekt zárása – értékelés: produktum, tanulás folyamata, társas kapcsolatok alakulása

83 Projektmódszer A tanárok és diákok közös tevékenységére építő módszer, amely a megismerési feladatot projektek sorozataként szervezi meg A tanárok és diákok közös tevékenységére építő módszer, amely a megismerési feladatot projektek sorozataként szervezi meg A projekt olyan komplex feladat, melynek középpontjában egy gyakorlati természetű probléma áll (pl. hajómakett) A projekt olyan komplex feladat, melynek középpontjában egy gyakorlati természetű probléma áll (pl. hajómakett)

84 Kooperatív oktatási módszer Kis csoportokban végzett tevékenységen alapul, segíti az együttműködést Kis csoportokban végzett tevékenységen alapul, segíti az együttműködést

85 A kooperatív tanulás fogalma tanulók párban v. 4-6 fős csoportokban végzett tevékenysége tanulók párban v. 4-6 fős csoportokban végzett tevékenysége együttműködve oldanak meg közös problémát, együttműködve oldanak meg közös problémát, kutatnak közös témát kutatnak közös témát hoznak létre új gondolatokat hoznak létre új gondolatokat a tanuló aktív gondolkodással alkot a tanuló aktív gondolkodással alkot együttműködéssel jut új ismeretekhez együttműködéssel jut új ismeretekhez kommunikációban diák-diák közti interakció kommunikációban diák-diák közti interakció

86 Fejlesztési szintek kooperatív tanulás Kritikai gondolkodás fejlesztése Kritikai gondolkodás fejlesztése↓ problémamegoldás, információkezelés, döntéshozás másokkal együtt többet érhetnek el mint egyedül másokkal együtt többet érhetnek el mint egyedül egymás munkájának jóindulatú kritikusai egymás munkájának jóindulatú kritikusai Kommunikációs képességek fejlődése: kérdezés, előadás, vita, figyelem, értékelés Kommunikációs képességek fejlődése: kérdezés, előadás, vita, figyelem, értékelés Felkészültebbek – önálló élethosszig tartó tanulásra Felkészültebbek – önálló élethosszig tartó tanulásra

87 Szimuláció, szerepjáték A szimuláció során a valóság bizonyos elemeit elvonatkoztatjuk, így a diákok azzal kapcsolatba léphetnek A szimuláció során a valóság bizonyos elemeit elvonatkoztatjuk, így a diákok azzal kapcsolatba léphetnekfajtái: - gép-ember (repülőgép szimulátor) - ember-ember (mikrotanítás)

88 Szerepjátéknál a diák más szerepét veszi fel Szerepjátéknál a diák más szerepét veszi fel Életközelbe hozza az időben, térben távoli embereket, eseményeket, néezeteket Életközelbe hozza az időben, térben távoli embereket, eseményeket, néezeteket (pl, Kossuth-Széchenyi, gyáriparos- környezetvédő)

89 A módszerek kiválasztása Függ: - tananyag tartalmától - a diákok tulajdonsága ( életkori sajátosságok, értelmi képességek, aktuális hangulat)

90 7. tétel Az oktatás eszközei, tárgyi feltételei

91 Taneszköz: az oktatás folyamatában felhasználható, az oktatás céljának elérését segítő tárgy Taneszköz: az oktatás folyamatában felhasználható, az oktatás céljának elérését segítő tárgy

92 A taneszközök története 1.Azok a tárgyak, amelyek bemutatása nem igényel semmi segédeszközt ( tárgyak, makettek, képek) 2.Előállításuk gépekkel történt, de önmaguk közvetítik az információt ( könyvek, nyomdai termékek) 3.Az információhordozók előállításához és közvetítéséhez gépi berendezésre van szükség ( hangfelvétel, filmek) 4.A taneszközök a tanulás irányítását is képesek ellátni (oktatógépek, programozott tankönyvek) 5.videórendszerek, internet

93 Pedagógiai Lexikon szerint Háromdimenziós taneszközök (szemléltetőeszközök, makettek) Háromdimenziós taneszközök (szemléltetőeszközök, makettek) Nyomtatott taneszközök ( tankönyvek Nyomtatott taneszközök ( tankönyvek Oktatástechnikai anyagok (szoftver) és eszközök (hardver) Oktatástechnikai anyagok (szoftver) és eszközök (hardver)

94 Taneszközök jegyzéke Taneszközjegyzék az ajánlott taneszközökről (XIX. sz.) Taneszközjegyzék az ajánlott taneszközökről (XIX. sz.) NAT után három dokumentum készült NAT után három dokumentum készült - funkcionális taneszközlista (taneszköz igény) - taneszközjegyzék (forgalomban lévő taneszközökről) - tankönyvjegyzék

95 A taneszköz jellemzője Dokumentumszerűség ( lehetővé teszi egy tárgy vagy jelenség megörökítését, felidézhetőségét) Dokumentumszerűség ( lehetővé teszi egy tárgy vagy jelenség megörökítését, felidézhetőségét) Manipulálhatóság ( események valóságos idő- és térbeli viszonyainak megváltoztatása pl. visszaidézhető, megváltoztatható) Manipulálhatóság ( események valóságos idő- és térbeli viszonyainak megváltoztatása pl. visszaidézhető, megváltoztatható) Sokszorozhatóság ( filmek, hanganyag) Sokszorozhatóság ( filmek, hanganyag)

96 Taneszközök a tanítási órán Tankönyv: -I-I-I-Információátadó -G-G-G-Gyakoroltató -F-F-F-Feladatokat tartalmaz -M-M-M-Munkáltató -Ö-Ö-Ö-Önálló munkát segíti A jó tankönyv motiváló hatású, megbízható ismereteket közvetít, a diákok tanulási tevékenységét segíti

97 Auditív eszközök - tartalmi és tanulásirányító információk - új ismeretek nyújtása - beszédfejlesztés - idegen nyelv tanulása - archív felvételek - saját felvételek készítése

98 Vizuális eszközök - szemléltetést segítik - áttekinthetőség (írásvetítő, projektor) - változások bemutatása (területi változások) - képrögzítés, visszajátszás (dia)

99 Audiovizuális eszközök - teljessé teszik a valóság megismerését - változások bemutatása (kinyíló virág, háború) - a múlt felelevenítése - a jövő elképzeltetése - esztétikai élmények nyújtása - problémák felvetése (konfliktus bemutatása) - oktatófilmek - rögzítés, visszajátszás

100 Taneszközök kiválasztását befolyásolja Tanulók jellemzői Az óra célja Követelmény Tartalom Feladatok Gazdaságosság Lehetőség

101 8. tétel Az oktatás szervezeti keretei és formái

102 osztály Az osztály a tanítás-tanulás társas közege Az osztály a tanítás-tanulás társas közege Ültetés rendje Ültetés rendje (1777, 1806) elöl a jók, (1777, 1806) elöl a jók, XX. sz. egészségügyi szempontok XX. sz. egészségügyi szempontok Osztályfőnökség (1849 Entwurf középiskola, Osztályfőnökség (1849 Entwurf középiskola, 1945 általános iskola)

103 Az osztályba sorolás szempontjai Comenius  életkor alapján Comenius  életkor alapján Reformpedagógia  heterogén életkorú csoportok Reformpedagógia  heterogén életkorú csoportok 1945 után életkor alapján többféle korrekciós megoldással 1945 után életkor alapján többféle korrekciós megoldással Teljesítmény alapjána legfontosabb tantárgyakban (nívócsoportok) Teljesítmény alapjána legfontosabb tantárgyakban (nívócsoportok) Teljesítmény alapján részcsoportok (osztálybontás) Teljesítmény alapján részcsoportok (osztálybontás) Képességek alapján (homogenitás értelmi képesség szerint) Képességek alapján (homogenitás értelmi képesség szerint) Tanulási, magatartási problémákkal küzdő diákok Tanulási, magatartási problémákkal küzdő diákok

104 Koedukáció az osztályban XIX. század végén USÁ-ból XIX. század végén USÁ-ból Reformpedagógia természetesnek tartotta Reformpedagógia természetesnek tartotta DE! EU. és Magyarországban csak kényszerből DE! EU. és Magyarországban csak kényszerből Mo-on 1960-as évektől általános Mo-on 1960-as évektől általános Kutatók szerint formális egyenlőség Kutatók szerint formális egyenlőség Homogén osztályokban jobb teljesítmény Homogén osztályokban jobb teljesítmény

105 Szervezeti formák Tanítási óra Tanítási óra Időtartama: 1890-ben Poroszország 50 perces Időtartama: 1890-ben Poroszország 50 perces 1911-es rendelet 45 perc 1911-es rendelet 45 perc Reformpedagógiák szerint egyedi beosztás Reformpedagógiák szerint egyedi beosztás Rituálék a tanítási órán Rituálék a tanítási órán Csengetés Csengetés Egyházi iskolák  imával kezdenek Egyházi iskolák  imával kezdenek 1950-es évek  jókedvű közös ének 1950-es évek  jókedvű közös ének Órakezdés  jelentés Órakezdés  jelentés felállás felállás

106 Órarend Órarend A tanítási órák heti vagy ciklusos rendjének kialakítása A tanítási órák heti vagy ciklusos rendjének kialakítása Intenzív szellemi munka 2-3. munkanap 9-11-ig Intenzív szellemi munka 2-3. munkanap 9-11-ig Homogén gátlás (hasonló tartalmú órák egymásutánisága) Homogén gátlás (hasonló tartalmú órák egymásutánisága) Fizikai megterhelés után ne legyen finomabb mozgást igénylő foglalkozás Fizikai megterhelés után ne legyen finomabb mozgást igénylő foglalkozás Tantárgyak arányos heti elosztása Tantárgyak arányos heti elosztása

107 Óratípusok Új ismeretet feldolgozó óra Új ismeretet feldolgozó óra Alkalmazó (feladatmegoldó óra) Alkalmazó (feladatmegoldó óra) Készségfejlesztő Készségfejlesztő Gyakorló Gyakorló Munkáltató Munkáltató Kísérletező Kísérletező Rendszerező – ismétlő óra Rendszerező – ismétlő óra Összefoglaló Összefoglaló Komplex gyakorló Komplex gyakorló Ellenőrző- értékelő óra Ellenőrző- értékelő óra

108 A tanítási óra menete Óratípus Óratípus Függ: Függ: Az óra szerepe a tanítási folyamatban Az óra szerepe a tanítási folyamatban Az adott osztály sajátosságai Az adott osztály sajátosságai Rendelkezésre álló eszközrendszer Rendelkezésre álló eszközrendszer

109 9. tétel Az oktatás munkaformái

110 A frontális munka A diákok tanulási tevékenysége egy időben, azonos ütemben folyik a közös oktatási cél érdekében A diákok tanulási tevékenysége egy időben, azonos ütemben folyik a közös oktatási cél érdekében Jellemzői: Jellemzői: Magas tanulólétszám a meghatározó Magas tanulólétszám a meghatározó Pedagógus irányításával közös anyagfeldolgozás Pedagógus irányításával közös anyagfeldolgozás Osztályközösség együttes motiválása Osztályközösség együttes motiválása

111 pozitívuma A tananyag leggyorsabb átadása A tömegoktatás a legolcsóbb Nagy osztálylétszámnál jól használható Módot ad a pedagógusnak önmaga kiteljesedésére A pedagógus is így tanult, ezért jól ismeri A társak előtti szereplés

112 negatívuma Csak azok a diákok vesznek részt, akik tudnak és akarnak Nem biztosítja az egyéni tempót Különbözik: a a diákok érdekeltsége előzetes tudása a tanulási folyamatban való részvétel intenzitása tanulási teljesítmény

113 Csoportmunka A diákok (3-6 fő) közösen tevékenykednek egy feladat megoldása érdekében A diákok (3-6 fő) közösen tevékenykednek egy feladat megoldása érdekében Alkalmazható: Alkalmazható: Új anyag feldolgozása Új anyag feldolgozása Az alkalmazás, gyakorlás érdekében Az alkalmazás, gyakorlás érdekében A rögzítést elősegítésére A rögzítést elősegítésére Rendszerezésre Rendszerezésre

114 A csoport kialakítása Csoportot létrehozhat: Csoportot létrehozhat: Tanár Tanár Diákok Diákok Kialakulhat: Kialakulhat: mechanikusan (ülésrend szerint) mechanikusan (ülésrend szerint) diákok képessége szerint (homogén, heterogén) diákok képessége szerint (homogén, heterogén)

115 A csoportmunka szakaszai Hangulati előkészítés frontálisan A csoportfeladatok kiosztása (ugyanaz, különböző) Az idő meghatározása A munka (a pedagógus indirekt irányításával) A csoportok beszámolója frontális munkaformában Szóbeli értékelés

116 A csoportmunka hatása A diákok megtanulják: A diákok megtanulják: a munkamegosztást a munkamegosztást egymás segítését egymás segítését az idővel való gazdálkodást az idővel való gazdálkodást új módszereket másoktól új módszereket másoktól a vitatkozást a vitatkozást Átalakul az osztály társas kapcsolatrendszere Átalakul az osztály társas kapcsolatrendszere A pedagógus új oldaláról ismerheti meg diákjait A pedagógus új oldaláról ismerheti meg diákjait

117 A páros munkaforma Két tanuló működik együtt egy feladat megoldása érdekében Két tanuló működik együtt egy feladat megoldása érdekében Két változat. Két változat. hasonló képességű tanulók  páros munka ( a megoldás esélye belátható) hasonló képességű tanulók  páros munka ( a megoldás esélye belátható) különböző képességű tanulók  tanulópár (esetleges kölcsönös segítség) különböző képességű tanulók  tanulópár (esetleges kölcsönös segítség)

118 A páros munka tényezői: Együttműködési tapasztalat Egymás kiegészítése Szociális és tanulási tapasztalat Pedagógus ösztönző segítése

119 Egyéni munka A diákok önállóan megoldandó egyéni feladatot kapnak A diákok önállóan megoldandó egyéni feladatot kapnak Munkaszervezési módozatok: Munkaszervezési módozatok: Ugyanazok a feladatok  a képességeik szerint oldják meg a diákok ( a jobbak többet) Ugyanazok a feladatok  a képességeik szerint oldják meg a diákok ( a jobbak többet) Minden diák egyénre szabott feladatot kap Minden diák egyénre szabott feladatot kap Diákokat képességeik szerint csoportokra bontják és a csoportok kapnak egyforma feladatot Diákokat képességeik szerint csoportokra bontják és a csoportok kapnak egyforma feladatot

120 Egyéni munka a gyakorlatban Az egyéni munkára alkalmas feladatok meghatározása A szükséges segítség biztosítása Értékelés Az elakadás okai: Nem megfelelő feladat Rossz értelmezés A diák megerősítést vár Gyengül a motiváció

121 A tanítás-tanulási munkában a munkaszervezési módok szimultán, párhuzamos alkalmazása a legcélravezetőbb A tanítás-tanulási munkában a munkaszervezési módok szimultán, párhuzamos alkalmazása a legcélravezetőbb

122 10. tétel Ellenőrzés és értékelés a pedagógiában

123 Ellenőrzés az a tanári tevékenység, amely kiváltja és felfogja a tanulók megnyilvánulásainak valamennyi területéről érkező információkat Ellenőrzés az a tanári tevékenység, amely kiváltja és felfogja a tanulók megnyilvánulásainak valamennyi területéről érkező információkat Az értékelés a tanulók képességeiről, tudásáról szerzett tájékozódás alapján történő visszajelzés, amely megállapít, megerősít, besorol Az értékelés a tanulók képességeiről, tudásáról szerzett tájékozódás alapján történő visszajelzés, amely megállapít, megerősít, besorol

124 Az ellenőrzés és értékelés a pedagógiai munka szerves része A pedagógus rendszeresen tájékozódik: a diákok teljesítményéről magatartásáról ezekre reagálva véleményt fogalmaz meg megerősíti a kívánatost, a jót korrigálja a hibát önellenőrzés, önértékelés révén minél eredményesebb teljesítményre buzdít

125 A tanulási eredmények értékelése Diagnosztikus (helyzetfeltárás) Diagnosztikus (helyzetfeltárás) Pedagógiai beavatkozások előtt Pedagógiai beavatkozások előtt A diákok milyen feltételekkel kezdik az adott szakaszt A diákok milyen feltételekkel kezdik az adott szakaszt Melyek azok a területek, amelyeken lemaradtak Melyek azok a területek, amelyeken lemaradtak Kialakítható az egyénre, csoportra szabott oktatási stratégia Kialakítható az egyénre, csoportra szabott oktatási stratégia

126 Formatív: (fejlesztés-formálás Formatív: (fejlesztés-formálás Folyamat közbeni irányítás Folyamat közbeni irányítás Nem minősítés, hanem a jó megerősítése, a hiba kijavítása Nem minősítés, hanem a jó megerősítése, a hiba kijavítása Feltárja mit tud a gyerek, mit nem Feltárja mit tud a gyerek, mit nem

127 Szummatív: (minősítő) Szummatív: (minősítő) Nevelési-oktatási szakasz záróaktusa Nevelési-oktatási szakasz záróaktusa Célja a záró minősítés Célja a záró minősítés A tanulót teljesítmény alapján minősítjük A tanulót teljesítmény alapján minősítjük Szelektív funkciót tölt be (pl. bukás) Szelektív funkciót tölt be (pl. bukás) Cél  objektív, hiteles, megbízható adatok Cél  objektív, hiteles, megbízható adatok

128 Az értékelés folyamata A célok megfogalmazása (követelmények kialakítása) A célok megfogalmazása (követelmények kialakítása) Ellenőrzés Ellenőrzés Megfigyelés Megfigyelés Szóbeli felelet Szóbeli felelet Írásbeli Írásbeli Információk értelmezése Információk értelmezése Mennyiségi értelmezés  osztályzat, pontok Mennyiségi értelmezés  osztályzat, pontok Minőségi  szöveges, metakommunikatív Minőségi  szöveges, metakommunikatív

129 Mérés Tudást, képességet, attitűdöt stb. számszerűsítünk, így lehetővé válik az objektív összehasonlítás Tudást, képességet, attitűdöt stb. számszerűsítünk, így lehetővé válik az objektív összehasonlítás A mérőeszközön rögzített skálát hozzámérjük a megvizsgált tulajdonsághoz A mérőeszközön rögzített skálát hozzámérjük a megvizsgált tulajdonsághoz Eszköze: teszt Eszköze: teszt Tudást Tudást Intelligencia Intelligencia Kognitív kompetenciát Kognitív kompetenciát Képességeket mérő tesztek Képességeket mérő tesztek

130 Méréssel kapcsolatos követelmény Objektivitás Objektivitás Kizárni a szubjektivitást Kizárni a szubjektivitást Tanár viselkedése, metakommunikációja Tanár viselkedése, metakommunikációja Érvényesség (validitás) Érvényesség (validitás) Azt mérjük-e, amit mérni akarunk? Azt mérjük-e, amit mérni akarunk? Megbízhatóság (reliabilitás) Megbízhatóság (reliabilitás) Egy tulajdonság ismételt mérése ugyanolyan eredményű lesz Egy tulajdonság ismételt mérése ugyanolyan eredményű lesz

131 A teljesítménymérés Normára orientált Normára orientált Globális becslés: a pedagógus az összbenyomását egy osztályzatban fejezi ki Globális becslés: a pedagógus az összbenyomását egy osztályzatban fejezi ki Pontérték felállítása: a pontok a feladategységek megoldásából adódnak Pontérték felállítása: a pontok a feladategységek megoldásából adódnak Hátrányai: Hátrányai: „Önmegvalósító jóslat” „Önmegvalósító jóslat” Nem tárja fel mely célt érte el, melyeket nem Nem tárja fel mely célt érte el, melyeket nem A jó osztályzatból sem derül ki, hogy elérte-e a célt? A jó osztályzatból sem derül ki, hogy elérte-e a célt?

132 Kritérium orientált A teljesítményt egy előre meghatározott kritérium alapján mérik A kérdés, hogy a tanuló bizonyos célokat elért vagy sem? Objektív mérce

133 11. tétel A tanítási-tanulási folyamat tervezése

134 Az Az improvizáció csak a zenében honos „szervezési” forma. A tervezetlen, rögtönzött tanóra csapongó, eredménytelen. A tervezésre, előkészítésre szánt idő többszörösen megtérül. A tanórán a jól szervezett, egyenletes terhelés a leghatékonyabb!

135 A tervezés során megválaszolandó három fő kérdés: A tervezés során megválaszolandó három fő kérdés: KINEK? MIT? HOGYAN? tanítsunk

136 A tanítás-tanulási folyamat tervezésének céljai A nevelési-oktatási célok megvalósításának előkészítése, a módszerek, a szervezeti keretek, a szükséges eszközök, stb. kidolgozása révén. A nevelési-oktatási célok megvalósításának előkészítése, a módszerek, a szervezeti keretek, a szükséges eszközök, stb. kidolgozása révén. A nevelés-oktatás hatékonyságának növelése, vagyis a diákok tudás- és neveltségi szintjének fejlesztése. A nevelés-oktatás hatékonyságának növelése, vagyis a diákok tudás- és neveltségi szintjének fejlesztése.

137 A tervezést jelentősen befolyásolja: A képzés, az iskola-óvoda, a tantárgy, a cél- és követelményrendszere A képzés, az iskola-óvoda, a tantárgy, a cél- és követelményrendszere A pedagógus személyisége, feladatairól, diákjairól alkotott elképzelése, koncepciója, módszertani ismeretei A pedagógus személyisége, feladatairól, diákjairól alkotott elképzelése, koncepciója, módszertani ismeretei

138 A tanítás-tanulási folyamat tervezésének szintjei Az egész tanévre vonatkozó átfogó terv Az egész tanévre vonatkozó átfogó terv Szükség esetén rugalmasan változtatható a tanulói sajátosságok függvényében Szükség esetén rugalmasan változtatható a tanulói sajátosságok függvényében Megjelennek a didaktikai feladatok, az óraszám lebontása, a nevelési-oktatási célok, a szükséges eszközök Megjelennek a didaktikai feladatok, az óraszám lebontása, a nevelési-oktatási célok, a szükséges eszközök

139 Tematikus terv Tematikus terv A nagyobb tananyag-egységek (6-12 tanóra) részletesebb kidolgozása A nagyobb tananyag-egységek (6-12 tanóra) részletesebb kidolgozása A didaktikai feladatok beépítése a tananyagba, a tananyag órákra való lebontása, a módszerek, eszközök meghatározása A didaktikai feladatok beépítése a tananyagba, a tananyag órákra való lebontása, a módszerek, eszközök meghatározása

140 A tematikus tervezés feladatai Fogalmi és logikai elemzés Fogalmi és logikai elemzés Új fogalmak, összefüggések megjelölése Új fogalmak, összefüggések megjelölése Pszichológiai elemzés Pszichológiai elemzés Megtervezni a motiválást, a differenciálást Megtervezni a motiválást, a differenciálást Nevelési szempontú elemzés Nevelési szempontú elemzés Személyiségfejlesztés, magatartásformálás Személyiségfejlesztés, magatartásformálás Didaktikai elemzés Didaktikai elemzés Az oktatás stratégiájának meghatározása Az oktatás stratégiájának meghatározása

141 Az óra tervezése 1. Az óra célkitűzése – az óra típusa 2. Tananyag logikai lépésekben való megtervezése 1. Faladatok, kérdések kidolgozása 2. Tevékenységformák, szervezési formák, módszerek, eszközök meghatározása 3. Ellenőrzés, értékelés kigondolása 4. Házi feladat meghatározása

142 Az óra mozzanatai Az óra megszervezése Az óra megszervezése Kapcsolatok a már elsajátított anyaggal Kapcsolatok a már elsajátított anyaggal Házi feladat ellenőrzése Házi feladat ellenőrzése Bevezető beszélgetés Bevezető beszélgetés Figyelem felkeltése Figyelem felkeltése Érdeklődés megragadása Érdeklődés megragadása A téma bejelentése – Célok ismertetése A téma bejelentése – Célok ismertetése Tanulási tevékenység irányítása Tanulási tevékenység irányítása Rögzítés, rendszerezés Rögzítés, rendszerezés Otthoni egyéni feladat kijelölése Otthoni egyéni feladat kijelölése Értékelés Értékelés

143 A szemléltetés tervezése A szemléltetés tervezése Időbeosztás tervezése Időbeosztás tervezése Feladatok összeállítása Feladatok összeállítása Mindig egy konkrét csoportra/osztályra tervezzünk Mindig egy konkrét csoportra/osztályra tervezzünk

144 A gyerek tevékenységének tervezése A gyermeki tevékenység megtervezése során a pedagógus felidézve a csoport/osztály tagjait, tipikus kérdéseiket, a gyerekek jellegzetes, egyéni gondolkodásmódját. A gyermeki tevékenység megtervezése során a pedagógus felidézve a csoport/osztály tagjait, tipikus kérdéseiket, a gyerekek jellegzetes, egyéni gondolkodásmódját. A tanulókhoz igazított tevékenységtervezés elősegíti az órára való érzelmi ráhangolódást A tanulókhoz igazított tevékenységtervezés elősegíti az órára való érzelmi ráhangolódást

145 12. tétel A tanítási – tanulási stratégiák

146 Az oktatási stratégia olyan tevékenységi rendszerek megválasztása, amely a feladat Az oktatási stratégia olyan tevékenységi rendszerek megválasztása, amely a feladat optimális megoldását eredményezik. az egyes módszerek, az egyes módszerek,  taneszközök,  tanulásszervezési formák,  értékelési eljárások komplex, sajátos logikai egységet alkotnak

147 A) Célközpontú stratégiák Információ tanítása bemutatás segítségével Információ tanítása bemutatás segítségével Lényege: kapcsolatot teremtsünk a meglévő és a kialakítandó struktúra között Lényege: kapcsolatot teremtsünk a meglévő és a kialakítandó struktúra között A tanár: - motivál A tanár: - motivál - strukturáló elvek (feltárja az ismereteket) - strukturáló elvek (feltárja az ismereteket) - tananyag logikus közlése - tananyag logikus közlése - a gondolkodás elősegítése - a gondolkodás elősegítése

148 Fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségével A fogalmakat ismertetőjegyeik alapján csoportosítjuk Direkt bemutatás tanár definiálja a fogalmat Fogalomelsajátítás példák – ellenpéldák elemzése

149 Készségtanítás direkt oktatás segítségével Készségtanítás direkt oktatás segítségével A célokat elemeire bontjuk A célokat elemeire bontjuk A diákot végigvezetni az elsajátítás menetén A diákot végigvezetni az elsajátítás menetén Határozott, de nem autokratív tanári irányítás Határozott, de nem autokratív tanári irányítás

150 Szociális és tanulási készségek tanítása kooperatív tanulás segítségével Szociális és tanulási készségek tanítása kooperatív tanulás segítségével Az iskolában meg kell teremteni a társadalmi életre való felkészülés feltételeit. (Dewey) Az iskolában meg kell teremteni a társadalmi életre való felkészülés feltételeit. (Dewey) Az előítéletek felszámolása (Allport) Az előítéletek felszámolása (Allport) Kölcsönös függőség  motiváció a közös cél elérésére Kölcsönös függőség  motiváció a közös cél elérésére

151 Gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulás segítségével Gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulás segítségével A tanulók maguk konstruálják gondolati rendszereiket (Brunner) A tanulók maguk konstruálják gondolati rendszereiket (Brunner) A pedagógus nem készen nyújtja az ismereteket  felfedező tevékenység A pedagógus nem készen nyújtja az ismereteket  felfedező tevékenység

152 B) Szabályozáselméleti stratégiák Nyílt oktatás Nyílt oktatás A tanulóban rejtőző képességek kifejlesztése (Frőbel) A tanulóban rejtőző képességek kifejlesztése (Frőbel) Individualizált tanulási lehetőségek Individualizált tanulási lehetőségek A tanuló aktív felfedező tevékenysége A tanuló aktív felfedező tevékenysége

153 Adaptív oktatás Adaptív oktatás Minden gyerek különböző Minden gyerek különböző A tanítás a gyerekek képességéhez igazodjon A tanítás a gyerekek képességéhez igazodjon Egymástól eltérő tanítási eljárások Egymástól eltérő tanítási eljárások

154 Programozott oktatás Lineáris programozás (Skinner)  a tananyag kis lépésekre bontása –> egyéni ütem folyamatos megerősítés Elágazásos program (Crowder)  a tanuló feleletétől függ a követező feladat

155 Az optimális elsajátítás stratégiája Az optimális elsajátítás stratégiája a született adottságok különbözőek  különböző időkeret a született adottságok különbözőek  különböző időkeret Csak akkor térjünk új anyagra, ha a megelőzőt optimális szinten megtanítottuk Csak akkor térjünk új anyagra, ha a megelőzőt optimális szinten megtanítottuk

156 Az utolsó következik!!!!!!!!

157 13. tétel A kompetencia alapú oktatás és a nemzetközi vizsgálatok

158 A kompetencia a pszichikus képződmények olyan rendszere, amely felöleli az egyénnek egy adott területre vonatkozó ismereteit, motívumait, gyakorlati készségeit, s ezáltal lehetővé teszi az eredményes tevékenységet. A kompetencia a pszichikus képződmények olyan rendszere, amely felöleli az egyénnek egy adott területre vonatkozó ismereteit, motívumait, gyakorlati készségeit, s ezáltal lehetővé teszi az eredményes tevékenységet.

159 A kompetencia ismeretek képességekegységében jelenik meg attitűdök

160 A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen.

161 Anyanyelvi kommunikáció A kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége. A kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége.

162 Idegen nyelvi kommunikáció A gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértésének, kifejezésének és értelmezésének képessége az anyanyelvtől különböző nyelven. A gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértésének, kifejezésének és értelmezésének képessége az anyanyelvtől különböző nyelven.

163 Matematikai kompetencia A legalapvetőbb szinten az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek használatának képességét foglalja magában fejben és írásban végzett számítások során, különféle mindennapi problémák A legalapvetőbb szinten az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek használatának képességét foglalja magában fejben és írásban végzett számítások során, különféle mindennapi problémák megoldása céljából.

164 Természettudományi és technológiai kompetenciák Azon ismereteknek használatára való képesség, amelyekkel a természettudományok a természeti világot magyarázzák. A technológiai kompetencia ennek a tudásnak az alkalmazása a természeti környezet Azon ismereteknek használatára való képesség, amelyekkel a természettudományok a természeti világot magyarázzák. A technológiai kompetencia ennek a tudásnak az alkalmazása a természeti környezetátalakításában.

165 Digitális kompetencia Digitális kompetencia Az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatára való képesség a munkában, a szabadidőben és a kommunikációban. Az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatára való képesség a munkában, a szabadidőben és a kommunikációban.

166 A hatékony tanulás A hatékony tanulás Az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek otthon, a munkahelyen, az oktatásban történő alkalmazásának képessége. Az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek otthon, a munkahelyen, az oktatásban történő alkalmazásának képessége.

167 Személyközi, interkulturális és szociális kompetenciák Nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezésben mind a köz-, mind a magánélet területén Nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezésben mind a köz-, mind a magánélet területén

168 Állampolgári kompetenciák Azoknak a kompetenciáknak a halmazaként írhatók le, amelyek az egyén számára lehetővé teszik az állampolgári szerepvállalást. Azoknak a kompetenciáknak a halmazaként írhatók le, amelyek az egyén számára lehetővé teszik az állampolgári szerepvállalást.

169 Vállalkozói kompetencia A változás kiváltására való törekvés, másrészt a külső tényezők által kiváltott újítások támogatásának a képessége. A változás kiváltására való törekvés, másrészt a külső tényezők által kiváltott újítások támogatásának a képessége.

170 Kulturális kompetencia A gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom – történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában A gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom – történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában

171 Mérések csatlakozás az IEA-hoz csatlakozás az IEA-hoz ↓ Nemzetközi összehasonlítások lehetősége 1991-ig kilenc felmérés volt

172 olvasásértés Mo. az IEA átlag alatt Mo. az IEA átlag alatt↓ Módszertani változások javaslata -Hazai vizsgálatok olvasástesztek a) meghatározott szavak, mondatok megértése b) szöveg információiból következtetések levonása Az olvasástanítás 1970-es évek óta a legneuralgikusabb pont

173 matematika Áttérés a komplex matematika tanítására Áttérés a komplex matematika tanítására↓ 1980-ban az IEA átlag fölött (5. hely) 1980-ban az IEA átlag fölött (5. hely)

174 természettudomány Jelentős oktatási reform Jelentős oktatási reform Tantárgy-pedagógiai innováció Tantárgy-pedagógiai innováció↓ Jóval az IEA átlag fölött Jóval az IEA átlag fölött Diákolimpiákon kiváló eredmények matematika, fizika, kémia tantárgyakból DE! oktatásra fordított összeg csökkenése  gyors teljesítménycsökkenés

175 PISA felmérés Olyan rendszeresen közölhető és megbízható mutatókat akarnak nyerni, melyek a felmérés nemzetközi összehasonlító jellegéből fakadóan a részt vevő országok mindegyikében érvényesek a közoktatási rendszert rövidesen elhagyó fiatalokra. Olyan rendszeresen közölhető és megbízható mutatókat akarnak nyerni, melyek a felmérés nemzetközi összehasonlító jellegéből fakadóan a részt vevő országok mindegyikében érvényesek a közoktatási rendszert rövidesen elhagyó fiatalokra.

176 mérőeszközök Kilenc tesztfüzettel mérték a diákok olvasási-szövegértési képességét, matematikai és természettudományos műveltségét; továbbá szociokulturális hátterüket, iskolai környezetüket Kilenc tesztfüzettel mérték a diákok olvasási-szövegértési képességét, matematikai és természettudományos műveltségét; továbbá szociokulturális hátterüket, iskolai környezetüket

177 - - A PISA az OECD (Organization for Economic Cooperation and Development) megbízásából készülő monitorozó jellegű felméréssorozat - Az oktatás minősége, a 15 éves tanulók tudása az ország jövőbeni társadalmának és gazdaságának Indikátora - A PISA nem tantervi tartalmakat mér, hanem alkalmazásképes tudást

178 2006. Természettudomány Forrás: Ostorics László: A PISA nemzetközi tanulói képességmérés bemutatása, eredményei

179

180 Szövegértés Forrás: Ostorics László: A PISA nemzetközi tanulói képességmérés bemutatása, eredményei

181

182 Matematika Forrás: Ostorics László: A PISA nemzetközi tanulói képességmérés bemutatása, eredményei

183

184 A három mérési terület OECD- átlaghoz viszonyított eredményei országonként2006. Forrás: Ostorics László: A PISA nemzetközi tanulói képességmérés bemutatása, eredményei

185

186 Szövegértés Forrás: PISA 2009 összefoglaló jelentés Oktatási Hivatal Budapest 2010

187

188 Matematika Forrás: PISA 2009 összefoglaló jelentés Oktatási Hivatal Budapest 2010

189

190 Természettudomány Forrás: PISA 2009 összefoglaló jelentés Oktatási Hivatal Budapest 2010

191

192 A hetvenes-nyolcvanas években azt vizsgálták, hogy a tanulók mennyire teljesítették a tantervi követelményeket. A hetvenes-nyolcvanas években azt vizsgálták, hogy a tanulók mennyire teljesítették a tantervi követelményeket. A PISA vizsgálatok elsajátított tudás alkalmazását vizsgálták A PISA vizsgálatok elsajátított tudás alkalmazását vizsgálták

193 Sikeres felkészülést!


Letölteni ppt "D I D A K T I K A. 1.tétel A didaktika kialakulása, fogalma, tárgya, alapfogalmai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések