Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

FAZEKAS KÁROLY MTA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET MIT MONDANAK A TÉNYEK? A Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága és a TÁRKI-Tudok Tudásmenedzsment.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "FAZEKAS KÁROLY MTA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET MIT MONDANAK A TÉNYEK? A Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága és a TÁRKI-Tudok Tudásmenedzsment."— Előadás másolata:

1 FAZEKAS KÁROLY MTA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET MIT MONDANAK A TÉNYEK? A Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága és a TÁRKI-Tudok Tudásmenedzsment És Oktatáskutató Központ által rendezett Szakmai Műhely. Budapest, március 3. Az oktatás és a gazdaág kapcsolata

2 2 I. Bevezetés „In God we trust. Everyone else bring data.” „Istenben bízunk. Mindenki más álljon elő az adatokkal!” Michael R. Bloomberg New York „Without data, you are just another person with an opinion” „Adatok nélkül csak egy vagy azok közül akiknek véleményük van. Andreas Schleicher OECD

3 Kérdések  Mi a szerepe az oktatási teljesítmények javításának a gazdasági növekedés felgyorsításában?  Hova koncentráljuk erőforrásainkat, amikor a felzárkózást elősegítő oktatáspolitikai intézkedésekről kell döntenünk?  Milyen támpontokat adnak az oktatáspolitika számára ezekben a döntésekben a közgazdaságtudományi kutatások? 3

4 I. Az oktatás minősége és a gazdasági növekedés Iskolázottság Teszteredmények Forrás:OECD 4

5 Nemzetközi kompetenciavizsgálatok eredményeire alapuló elemzések Eric A. Hanushek - Ludger Woessmann 50 ország 1960 – 2000 A PISA teszteredmények és a hosszú távú növekedés összefüggése, szimulációs elemzések. 5

6 Eredmények  Rendkívül szoros összefüggés mértek a normált kompetenciaszintek és a hosszú távú gazdasági növekedés között  NEM az iskolázottság mértéke hanem az oktatás MINŐSÉGE számít  Nem puszta korreláció hanem szigorú empirikus vizsgálatok tömegével alátámasztott OKSÁGI kapcsolat  Kísérlet a HOSSZÚ távú hatások számszerűsítésére 6

7 Várható plusz GDP növekedés 25 PISA pont növekedés esetén Ha elérnénk Finnország eredményeit - becsült növekedés a jelenlegi GDP százalékában A kompetencia tesztek eredményei és a növekedés közötti kapcsolat extrapolálása 7 Forrás: OECD 2010

8 Szimulációs eredmények Negyed szórásegységnyi növekedés összesen 25 százalékkal emeli GDP-t. Ha az OECD-országok mindegyike elérné a finnek PISA eredményeit – ez átlagosan fél szórásegységnyi javulást jelent – a GDP 79 évre számított többletnövekedése évi 0,87 százalék lenne. Magyarország esetében a finn eredmények eléréséből számított többletnövekedés évi 0,88 százalék. 8

9 DE! A magyar kompetencia tesztek eredményei az OECD átlag körül vannak, miközben nagyon jelentős lemaradásunk az egy főre eső GDP-ben. A szimulációs eredmények alapján a teszteredmények nagyon jelentős javulásától sem várható belátható időn belül közeledés a legfejlettebb országokhoz. AKKOR: Mit lehet a szerepe az oktatási teljesítmény javításának az utolérési stratégia sikerében? 9

10 II. Oktatás és gazdasági felzárkózás Utolérés és szétszakadás Eszközök  Termelékenység növekedés  Technológiai fejlődés  Szerkezetváltás  Innováció  Területi agglomeráció  Integrálódás a globális világgazdaságba Következmények  Szakképzetlenek kiszorulása,  képzettség hozamainak növekedése,  foglalkozások szerkezetének, tartalmának átalakulása. => Az ország társadalmi és területi szétszakadása 10

11 A roma és az országos foglalkoztatási ráta alakulása (20-39 évesek) Férfi Nő 11 Forrás: Kertesi – Kézdi 2010

12 Területi polarizáció A nyilvántartott álláskeresők aránya a 15–64 éves népességből, augusztus (százalék) 12

13 A közoktatás feladata a konvergencia során Kihívás:  A gazdaság által igényelt ismeretek, kompetenciák megtanítása minden gyerek számára  A családi szocializációs, kulturális hátrányok kiegyenlítése Kudarc:  20 % - alapvető kompetenciák nélkül - újratermelődés  Nagyon erős a tanulók szociális, gazdasági és kulturális hátterének hatása (a legerősebb az OECD országokban) Következmény  Alacsony növekedési potenciál  Kumulálódó társadalmi feszültségek OK – Többek között a járadékvadászat 13

14 A szociális, gazdasági és kulturális háttér és a teljesítmény közötti kapcsolat erőssége Az OECD országok sorában Magyarországon a legerősebb a családi háttér és a teljesítmény közötti kapcsolat, a tanulók teljesítménye szórásnégyzetének 26%-a származik az ESCS index különbségeiből. 14

15 Szerkezetváltás - közelmúlt Forrás:Oesch and Menes (2010)

16 16 MTA KTI – Munkaerőpiaci előrejelzés (TÁMOP2.3.2) Közgazdaság- statisztikai modellkeret Adatbank Feltáró kutatások Munkaerőpiaci előrejelzés készül 10 ágazatra és 200 foglalkozási csoportra, közép- és hosszú távra Előrejelzési jelentés a szakértő felhasználók számára amely jól áttekinthető módon értelmezi a számítások és kutatások eredményeit Web-alapú információs rendszer felépítése, amely a munkaerő-piaci előrejelzést a nem szakértő felhasználók (például álláskeresők, munkáltatók) számára elérhetővé teszi.

17 21. századi kompetenciák 21. századi iskola  Kritikai gondolkodás  Együttműködési képesség  Alkalmazkodóképesség  Kommunikációs képesség  Információk hatékony megszerzése és feldolgozása  Képzelőerő, megszokottól eltérő látásmód III. Oktatás és 21. századi gazdaság 17

18 Tanulók napközbeni médiahasználata 18

19 TG státus (szülő) ROMA ? (egyéb mechanizmusok: pl. lakóhelyi hátrány egy része) EGÉSZ- SÉG (gyerek) OTTHONI KÖRNY. kogn.st. TESZT- EREDM. ISKOLAI SZEGR. Szelekciós mechanizmusok (produktivitási hatás és szelekciós hatás keveredik) - Etnikai hovatartozás és teszteredmény közti korreláció értelmezése Forrás: Kertesi – Kézdi (2010) 19

20 Beavatkozási pontok Koragyerekkor Közoktatás  Alacsony születési súly % csökkentése  0-5 éves korú gyerekek egészséges fejlődésének elősegítése  Védőnői rendszer fejlesztése  Kognitív lemaradások megelőzése  Óvodáztatás, óvodai nevelési programok  Biztos kezdet programok kiterjesztése  Könyv (komputer, internet) a szegény családoknak  Iskolai szegregáció csökkentése  Tanárképzés, tanárkiválasztás  Az iskolák vezetése  A tanári közösségek befogadó és fejlesztő képessége  Iskolai infrastruktúra 20

21 21 4. Milyen költségei és hozamai vannak a jó iskolának? Számtalan empirikus elemzés eredménye: A jó iskola (alacsony lemorzsolódás, a társadalmi háttértől független, jó kompetenciaeredmények) hozamai messze meghaladják a ráfordításokat A társadalmi igazságosság és a közgazdasági racionalitás szempontjai NEM ellentétesek. Ellenkezőleg!

22 Egyéni Társadalmi  Iskolázottsági bérhozamok  Foglalkoztatási / munkanélküliségi valószínűségek  Várható élettartam  Adóbevételek  Egészségügyi kiadások  Szociális kiadások  Bűnmegelőzés, igazságszolgáltatás Ráfordítások és hozamok 22

23 A jó iskola hosszú távú hozamai példa 23

24 Mi kell a gazdaságnak és mi kell nekünk? Erős oksági kapcsolat az oktatás minősége és a gazdasági növekedés között Az oktatásnak ki kell egyenlítenie a gyermekek szocializációs hátrányait Az iskolának nem csupán alapkészségeket hanem a modern gazdaságban igényelt 21. századi készségeket is és a nem kognitív készségeket is fejlesztenie kell Ez komoly beruházásokat, az erőforrások átcsoportosítását igényli, de a ráfordítások hozamai messze meghaladják a gazdaságélénkítési ráfordítások hozamait. 24

25 Válság és felelősségvállalás The dogmas of the quiet past are inadequate to the stormy present. The occasion is piled high with difficulty, and we must rise with the occasion. As our case is new so we must think anew and act anew. We must disenthrall ourselves and than we shall save our country. A boldog békeidők dogmái nem érvényesek a viharos jelen számára. A helyzet nehézségekkel teljes és nekünk együtt kell felemelkednünk az eseményekkel. Mivel esetünk új, új módon is kell gondolkodnunk és új módon kell cselekedünk. Fel kell emelkednünk a múlt bűvöletéből és akkor megmenthetjük országunkat. Abraham Lincoln nd annual meeting of the Congress) 25

26 26 Problémamegoldás „For every complex problem there is one solution which is simple, neat, and wrong.” H. L. Mencken „Minden bonyolult problémára van egy megoldás amely egyszerű, plauzibilis és rossz.”

27 27 „Diversity trumps ability” (Scott E. Page) Ha az alapreferenciákban egyetértés van, az eltérő perspektívával, rendelkező egyénekből álló csoportok sikersebben oldanak meg nagyon bonyolult, összetett feladatokat, mint a homogén csoportok. 27

28 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "FAZEKAS KÁROLY MTA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET MIT MONDANAK A TÉNYEK? A Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága és a TÁRKI-Tudok Tudásmenedzsment."

Hasonló előadás


Google Hirdetések