Az oktatás és a gazdaág kapcsolata

Az előadások a következő témára: "Az oktatás és a gazdaág kapcsolata"— Előadás másolata:

1 Az oktatás és a gazdaág kapcsolata
Fazekas Károly MTA Közgazdaságtudományi Intézet Mit mondanak a tények? A Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága és a TÁRKI-Tudok Tudásmenedzsment És Oktatáskutató Központ által rendezett Szakmai Műhely. Budapest, március 3.

2 I. Bevezetés „Without data, you are just another person with an opinion” „Adatok nélkül csak egy vagy azok közül akiknek véleményük van. Andreas Schleicher OECD „In God we trust. Everyone else bring data.” „Istenben bízunk. Mindenki más álljon elő az adatokkal!” Michael R. Bloomberg New York

3 Kérdések Mi a szerepe az oktatási teljesítmények javításának a gazdasági növekedés felgyorsításában? Hova koncentráljuk erőforrásainkat, amikor a felzárkózást elősegítő oktatáspolitikai intézkedésekről kell döntenünk? Milyen támpontokat adnak az oktatáspolitika számára ezekben a döntésekben a közgazdaságtudományi kutatások?

4 I. Az oktatás minősége és a gazdasági növekedés Iskolázottság Teszteredmények
Forrás:OECD

5 Nemzetközi kompetenciavizsgálatok eredményeire alapuló elemzések
Eric A. Hanushek - Ludger Woessmann 50 ország 1960 – 2000 A PISA teszteredmények és a hosszú távú növekedés összefüggése, szimulációs elemzések.

6 Eredmények Rendkívül szoros összefüggés mértek a normált kompetenciaszintek és a hosszú távú gazdasági növekedés között NEM az iskolázottság mértéke hanem az oktatás MINŐSÉGE számít Nem puszta korreláció hanem szigorú empirikus vizsgálatok tömegével alátámasztott OKSÁGI kapcsolat Kísérlet a HOSSZÚ távú hatások számszerűsítésére

7 A kompetencia tesztek eredményei és a növekedés közötti kapcsolat extrapolálása
Ha elérnénk Finnország eredményeit - becsült növekedés a jelenlegi GDP százalékában Várható plusz GDP növekedés 25 PISA pont növekedés esetén Forrás: OECD 2010

8 Szimulációs eredmények
Negyed szórásegységnyi növekedés összesen 25 százalékkal emeli GDP-t. Ha az OECD-országok mindegyike elérné a finnek PISA eredményeit – ez átlagosan fél szórásegységnyi javulást jelent – a GDP 79 évre számított többletnövekedése évi 0,87 százalék lenne. Magyarország esetében a finn eredmények eléréséből számított többletnövekedés évi 0,88 százalék.

9 DE! A magyar kompetencia tesztek eredményei az OECD átlag körül vannak, miközben nagyon jelentős lemaradásunk az egy főre eső GDP-ben. A szimulációs eredmények alapján a teszteredmények nagyon jelentős javulásától sem várható belátható időn belül közeledés a legfejlettebb országokhoz. AKKOR: Mit lehet a szerepe az oktatási teljesítmény javításának az utolérési stratégia sikerében?

10 II. Oktatás és gazdasági felzárkózás Utolérés és szétszakadás
Eszközök Termelékenység növekedés Technológiai fejlődés Szerkezetváltás Innováció Területi agglomeráció Integrálódás a globális világgazdaságba Következmények Szakképzetlenek kiszorulása, képzettség hozamainak növekedése, foglalkozások szerkezetének, tartalmának átalakulása. => Az ország társadalmi és területi szétszakadása

11 A roma és az országos foglalkoztatási ráta alakulása (20-39 évesek)
Férfi Nő Forrás: Kertesi – Kézdi 2010

12 Területi polarizáció A nyilvántartott álláskeresők aránya a 15–64 éves népességből, 2010. augusztus (százalék)

13 A közoktatás feladata a konvergencia során
Kihívás: A gazdaság által igényelt ismeretek, kompetenciák megtanítása minden gyerek számára A családi szocializációs, kulturális hátrányok kiegyenlítése Kudarc: 20 % - alapvető kompetenciák nélkül - újratermelődés Nagyon erős a tanulók szociális, gazdasági és kulturális hátterének hatása (a legerősebb az OECD országokban) Következmény Alacsony növekedési potenciál Kumulálódó társadalmi feszültségek OK – Többek között a járadékvadászat

14 A szociális, gazdasági és kulturális háttér és a teljesítmény közötti kapcsolat erőssége
Az OECD országok sorában Magyarországon a legerősebb a családi háttér és a teljesítmény közötti kapcsolat, a tanulók teljesítménye szórásnégyzetének 26%-a származik az ESCS index különbségeiből.

15 Szerkezetváltás - közelmúlt 1997 - 2008
Forrás:Oesch and Menes (2010)

16 MTA KTI – Munkaerőpiaci előrejelzés (TÁMOP2.3.2)
Közgazdaság- statisztikai modellkeret Adatbank Feltáró kutatások Munkaerőpiaci előrejelzés készül 10 ágazatra és 200 foglalkozási csoportra, közép- és hosszú távra Előrejelzési jelentés a szakértő felhasználók számára amely jól áttekinthető módon értelmezi a számítások és kutatások eredményeit Web-alapú információs rendszer felépítése, amely a munkaerő-piaci előrejelzést a nem szakértő felhasználók (például álláskeresők, munkáltatók) számára elérhetővé teszi.

17 III. Oktatás és 21. századi gazdaság
21. századi kompetenciák 21. századi iskola Kritikai gondolkodás Együttműködési képesség Alkalmazkodóképesség Kommunikációs képesség Információk hatékony megszerzése és feldolgozása Képzelőerő, megszokottól eltérő látásmód

18 Tanulók napközbeni médiahasználata

19 - - - ? - - ROMA + + + TG státus + + + Etnikai hovatartozás
(egyéb mechanizmusok: pl. lakóhelyi hátrány egy része) Etnikai hovatartozás és teszteredmény közti korreláció értelmezése + - EGÉSZ- SÉG (gyerek) + - + - ? TESZT- EREDM. ROMA TG státus (szülő) + + OTTHONI KÖRNY. kogn.st. + - - ISKOLAI SZEGR. (produktivitási hatás és szelekciós hatás keveredik) Szelekciós mechanizmusok Forrás: Kertesi – Kézdi (2010)

20 Beavatkozási pontok Koragyerekkor Közoktatás
Alacsony születési súly % csökkentése 0-5 éves korú gyerekek egészséges fejlődésének elősegítése Védőnői rendszer fejlesztése Kognitív lemaradások megelőzése Óvodáztatás, óvodai nevelési programok Biztos kezdet programok kiterjesztése Könyv (komputer, internet) a szegény családoknak Iskolai szegregáció csökkentése Tanárképzés, tanárkiválasztás Az iskolák vezetése A tanári közösségek befogadó és fejlesztő képessége Iskolai infrastruktúra

21 4. Milyen költségei és hozamai vannak a jó iskolának?
Számtalan empirikus elemzés eredménye: A jó iskola (alacsony lemorzsolódás, a társadalmi háttértől független, jó kompetenciaeredmények) hozamai messze meghaladják a ráfordításokat A társadalmi igazságosság és a közgazdasági racionalitás szempontjai NEM ellentétesek. Ellenkezőleg!

22 Ráfordítások és hozamok
Egyéni Társadalmi Iskolázottsági bérhozamok Foglalkoztatási / munkanélküliségi valószínűségek Várható élettartam Adóbevételek Egészségügyi kiadások Szociális kiadások Bűnmegelőzés, igazságszolgáltatás

23 A jó iskola hosszú távú hozamai példa

24 Mi kell a gazdaságnak és mi kell nekünk?
Erős oksági kapcsolat az oktatás minősége és a gazdasági növekedés között Az oktatásnak ki kell egyenlítenie a gyermekek szocializációs hátrányait Az iskolának nem csupán alapkészségeket hanem a modern gazdaságban igényelt 21. századi készségeket is és a nem kognitív készségeket is fejlesztenie kell Ez komoly beruházásokat, az erőforrások átcsoportosítását igényli, de a ráfordítások hozamai messze meghaladják a gazdaságélénkítési ráfordítások hozamait.

25 Válság és felelősségvállalás
The dogmas of the quiet past are inadequate to the stormy present. The occasion is piled high with difficulty, and we must rise with the occasion. As our case is new so we must think anew and act anew. We must disenthrall ourselves and than we shall save our country. A boldog békeidők dogmái nem érvényesek a viharos jelen számára. A helyzet nehézségekkel teljes és nekünk együtt kell felemelkednünk az eseményekkel. Mivel esetünk új, új módon is kell gondolkodnunk és új módon kell cselekedünk. Fel kell emelkednünk a múlt bűvöletéből és akkor megmenthetjük országunkat. Abraham Lincoln nd annual meeting of the Congress)

26 Problémamegoldás „Minden bonyolult problémára
van egy megoldás amely egyszerű, plauzibilis és rossz.” „For every complex problem there is one solution which is simple, neat, and wrong.” H. L. Mencken

27 „Diversity trumps ability” (Scott E. Page)
27 Ha az alapreferenciákban egyetértés van, az eltérő perspektívával, rendelkező egyénekből álló csoportok sikersebben oldanak meg nagyon bonyolult, összetett feladatokat, mint a homogén csoportok.

28 Köszönöm a figyelmet!