Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Oktatás, iskola, nevelés Dr. Kovács Ernő egyetemi docens

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Oktatás, iskola, nevelés Dr. Kovács Ernő egyetemi docens"— Előadás másolata:

1 Oktatás, iskola, nevelés Dr. Kovács Ernő egyetemi docens

2 Szocializáció színterei a prekapitalista társadalmakban a szocializációnak (közösségi értékek, normák elsajátítása) több színtere van, a legfontosabbak a család, rokonság, helyi közösségek, szűkebb környezet, ez a szakmai ismeretek átadásának színtere is

3 Iskoláztatás: az iskolarendszerbe bekapcsolódók köre szűk nincs kötelező iskoláztatás – minél tradicionálisabb a társadalom annál később jelenik meg nem volt külön rendszere az alap és középfokú iskoláztatásnak, elterjedtebb az egyetem nem volt szakosodott egyetem a tudományok egészét oktatták (az államigazgatás számára képezték a diákokat) elsősorban a polgári, nemesi származásúak kerültek be az egyetemekre, a parasztok tanulási lehetősége az egyházba bekerülés volt

4 a reneszánsz, reformáció hozta létre az igényt az oktatás széleskörűvé tételére az ellenreformáció is hozott létre iskolákat ez iskolák közötti versengést eredményezett az oktatás szélesebb körűvé válása ellenére a két világháború között is 30-40% volt az analfabetizmus az arab országokban mindenki (férfi) tudott olvasni (vallási szabály, hogy mindenkinek olvasni kell a koránt), Európában a tudomány fejlettebb, ahol arab kultúra volt

5 Az oktatási rendszer meghatározza foglalkozást  életpályát, jövedelmet -érdekérvényesítés lehetőségeit -egyén helyét a társadalomban

6 Iskoláztatás vizsgálatának eszközei iskolai végzettség mutatója: a népesség milyen hányada rendelkezik alap-közép- felsőfokú végzettséggel beiskolázási arányszámok – csak nappali tagozatos tanulókat tudja regisztrálni, és sokan vannak akik nem végzik el az adott iskolát

7 Az iskola szerep, funkciója modern technológia működtetéséhez szükséges ismeretek átadása – a kisebb közösségek szocializációs feladatait is átveszi (de túl nagyok az elvárások, nem mindet tudja teljesíteni) elvárás, hogy kevesebb diákra több tanár jusson, de ez nem teljesül egyre szélesebb körűvé válik, egyre kevésbé kötődik életkorhoz – a szakmai ismereteket egyre gyakrabban kell frissíteni ismeretek önálló megszerzésének funkciója

8 Ismeretek önálló megszerzésének funkciója innovációra, változó feltételekhez alkalmazkodásra kell tanítani – a gyors változások miatt az általános jellegű képzés nagyobb szerepet kap az általános képzés minél tovább tart, annál nagyobb a diák mobilitási képessége (esélyt ad a váltásra, az átképzésre) a gimnázium felé orientálódik (régen a szakközépiskola felé orientálódott, mert az szakmai és általános tárgyakat is tanított, ma úgy vélik, hogy egyik funkciót se tölti be)

9 Az oktatási rendszer kritikája a XVIII. második felében azt gondolták, hogy a társadalmi problémák oka a tudatlanság, az ismeretek, a tudás hozzáférhetővé tétele megoldást jelentene, ilyen törekvés volt az Enciklopédia is a bekapcsolódás az oktatási rendszerbe csökkentené a társadalmi különbségeket, nivellálná, optimális esetben megszüntetné ez a várakozás az ig volt érvényes az es évektől komolyan megkérdőjelezték, hogy tudja-e nivellálni a szülő társadalmi helyzetét

10 Bourdieu szerint az iskolai végzettség ellenére fennmarad a különbség, a szülő társadalmi státusza vagyoni helyzete befolyásolja a tanulmányi eredményt kimutatták, hogy az egységes iskolarendszer nem egységes, az általános iskolák között komoly színvonalbeli különbség van, kialakultak tömeg- és elitiskolák a középiskolába bejutás esélye már az általános iskolában meghatározódott az iskolai teljesítmények vizsgálata kimutatta, hogy a különbségek okai már korábban keresendők, megdől a nézet, hogy az iskola eszköz a mobilitásra az apa státusza, a szülök státusza, vagyona, iskolai végzettsége meghatározza, hogy ki milyen oktatási intézménybe megy a gyerek teljesítményét közvetlenül a család, közvetve a szülő státusza határozza meg

11 Kulturális tőke elmélet család kulturális szintje játszik a legfontosabb szerepet az iskolai előmenetelben, már belépéskor nagy különbségek vannak, amik determinálják a későbbi teljesítményt

12 Oktatás és a kulturális újratermelés Emberi erőforrások értelmezése (P. Bourdieau szerint): Az ember képességei, szellemi és fizikai állapota, hasznosítható társadalmi kapcsolatai A társadalmi mikrokörnyezet, pl. család, munkahelyi kollektíva, csoportviszonyok stb. A társadalom intézményes viszonyai, pl. oktatási rendszer, egészségügy, szociális gondoskodás, szocializációs intézmények. A társadalmi kooperációt biztosító intézmények, mozgalmak. A társadalom makroszintű intézményei, amelyek a jövő lehetőségeit alakítják. A társadalom kultúrája, annak szocializációs folyamatai.

13 Pierre Bourdieu által meghatározott társadalmi tőkeformák: Gazdasági tőke: az anyagi-, tárgyi eszközök (pl. föld, termelőeszközök, nyersanyagok stb.) amelyek a társadalmi újratermelési folyamatban profitot termelnek.

14 Kulturális tőke: Megszemélyesített kulturális tőke az ember a maga képességeivel, tudásával, amit képzési beruházásokkal maga fejlesztett a családja és a társadalom segítségével. Tárgyiasodott kulturális tőke az emberi tulajdonságok és képességek amelyek anyagi objekumokban (könyvekben, szobrokban, festményekben, zeneművekben) mások számára hozzáférhetővé válnak, mások részére átruházhatók. Intézményesített kulturális tőke a társadalom erre szakosodott professzionalista intézményein (nevelési, oktatási, kulturális) keresztül kerül elosztásra.

15 Szociális tőke: Szociális tőke: azon erőforrások összessége, amelyek egy tartós kapcsolati hálózat birtoklásával a kölcsönös elismerés intézményesített viszonyaihoz kötődnek, pl. szolidaritás, presztízs, kompetencia, identifikáció, képviselet, kölcsönös bizalom.

16 Emberi tőke Emberi tőke: a gazdaságba integrált emberi képességek, mint tőkejavak, amelyek pénzben kifejezhető értékük szerint válnak fontossá. Az emberi javak kalkulációja a gazdaság és környezete (más természeti- és társadalmi alrendszerek) közötti „párbeszédben”, alkuban formálódik. Ennek alapján dől el a gazdaság számára, hogy miképpen lehet egyre több emberi erőforrást tőkésíteni.

17 S. Bowles és H. Gintis szerint a modern oktatás az ipari kapitalizmus gazdasági igényeire adott válasz, a tömeges oktatás nem törekszik az egyének önkiteljesítésére, a tudástermelés a gazdaságot szolgálja, szükségképpen legitimálja az egyenlőtlenséget. P. Bourdieu ezt a folyamatot kulturális újratermelésnek nevezte. Illich szerint az iskolák olyan gyámkodó szervezetek, amelyek passzív fogyasztásra, azaz a fennálló társadalmi rend kritikátlan elfogadására nevelik a gyerekeket. Ez a rejtett tanterv arra tanítja őket, hogy az életben „tudják hol a helyük, és azt fogadják el”.

18 Bernstein Bernstein a nyelvi készségeket vizsgált 6 éves korban -zárt kód:szituációhoz, helyzethez kötött -nyitott kód:képes elvont kifejezésmódokat alkalmazni, elvonatkoztatni adott szituációtól -a nyelv tükrözi a gondolkodás bonyolultságát, a zárt kóddal rendelkezők hátrányban vannak, a különbség megsokszorozódik ig  a hat éves kor előtti környezet dominál az iskolai teljesítményben

19 Öröklés-környezet dilemma az öröklés vagy a környezet határozza meg, hogy milyen az ember intelligencia hányadosa, készségeit, konkrét ismereteit -nehéz eldönteni, hogy mi öröklött, mi társadalmi tulajdonság (már magzati korban érik hatások a gyermeket) rengeteg érv szól mindkettő mellett

20 Öröklés-környezet dilemma feltételezés: a fizikai tulajdonságokat a genetikai adottságok határozzák meg, de ezen tudatosan lehet változtatni, a szellemi tulajdonságokat környezeti tényezők -más feltételezés szerint: a fizikait 70%-ban az öröklés, 30%-ban a környezet, a szellemit 30%-ban genetikai, 70%-ban a környezeti tényezők -az egyéni tényezők, egyéni ambíciók óriási befolyással lehetnek mind a szellemi, mind a fizikai tulajdonságokra.


Letölteni ppt "Oktatás, iskola, nevelés Dr. Kovács Ernő egyetemi docens"

Hasonló előadás


Google Hirdetések