Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Politikai eszmetörténet 3. Előadás A középkor politikai eszméi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Politikai eszmetörténet 3. Előadás A középkor politikai eszméi."— Előadás másolata:

1 Politikai eszmetörténet 3. Előadás A középkor politikai eszméi

2 Polübiosz római történetíró Karthágó romjainál „Scipió hosszasan állt ott, töprengve városok, népek, dinasztiák elkerülhetetlen végzetén, amely mindegyiket utoléri, akárcsak az egyes embereket. Arra gondolt, hogy ez történt a hajdan hatalmas Ílionnal, az asszír, a méd, a perzsa birodalommal, és nemrég az oly virágzó Macedóniával is. Majd akár szándékosan, akár véletlenül a következő sort kezdte szavalni: ‘Eljön a nap mikoron megszentelt Ílion elvész / és Priamosz, meg népe a jógerelyes Priamosznak’. És amikor Polübiosz nyíltan megkérdezte tőle mit ért ezen, nem titkolódzott, hanem nyíltan hazáját, Rómát nevezte meg, mivel az emberi sors forgandóságát látva, féltette azt”

3 Mi is az, a középkor? A középkornak nevezett történelmi időszak az századig - a Nyugat-római Birodalom összeomlásától, Amerika felfedezéséig – tartott. Hagyományosan három szakaszra osztják: 1. A középkor hajnala ( ). A „sötét” középkor, a római birodalom romjain valóban barbár viszonyok uralkodta, tele kegyetlenséggel, éhezéssel és félelemmel. 2. A középkor „dele” ( ). A „klasszikus” (lovag) kor, növekvő népesség, keresztesek, lovagvárak, és az első gótikus katedrálisok, és mindenkit egybefűző hűbéri viszonyokkal. 3. A középkor alkonya ( ). Európa egyes részein megerősödik az új típusú polgári viszonyrendszer, és a társadalom sok területén megszületik az új társadalom gyökere

4 Római romjain vegetáló világ A római birodalomban virágzó városok szinte elnéptelenedtek, és pusztuló rom maradt helyükön, amelyet betemetett a föld, és befedett a bozót. Az emberek vidékre menekültek, ám a kultúra néhány évtized alatt feledésbe merült. Az állandó harcok miatt megbénult a kereskedelem, mindenki önellátásra rendezkedett be. A megdöntött és szétesett Nyugat-Római birodalom területén az 5-6 században számtalan kisebb törzsi királyság alakul ki. Eltűnt az antikvitás világi műveltsége, a germán nemesség írástudatlan társadalom élén állt. Az írás-olvasás kizárólag a papok, és a szerzetes rendek dolga. Az emberek tűzhely nélküli, ablaktalan odúkban húzták meg magukat. A tél, hosszú álom, nincs mivel világítani. Az élelem kevés, iszonyú az éhség. A krónikások mindent fölfaló, néha még embert is evő parasztokról tesznek említést.

5 Az állam kialakulásának menetrendje Currie, Th. Et al. (2010). Rise and fall of political complexity in island South-East Asia and Pacific. Nature. Vol

6 A politikai komplexitás értelmezése A politikai komplexitást a döntéshozási szintek száma és működésmódja szerint határozták meg. Azt a közösséget, ahol hiányzik a folyamatos politikai döntéshozás acephalous-nak („fejnélkülinek) nevezik Azt a közösséget, ahol hiányzik a folyamatos politikai döntéshozás acephalous-nak („fejnélkülinek) nevezik Az egyszintű döntéshozás közösségét „simple chiefdom”-nak, Az egyszintű döntéshozás közösségét „simple chiefdom”-nak, A kétszintű döntéshozást „complex chiefdom”-nak, A kétszintű döntéshozást „complex chiefdom”-nak, Azt a közösséget tekintik államnak (state), ahol a döntéshozás meghaladja a két szintet, Azt a közösséget tekintik államnak (state), ahol a döntéshozás meghaladja a két szintet, A cikk legfontosabb megállapításai: A politikai evolúció csak apró lépésekben történik, vagyis az állam nem alakul ki egyetlen lépésben, A politikai evolúció csak apró lépésekben történik, vagyis az állam nem alakul ki egyetlen lépésben, A politikai komplexitás nemcsak nőhet, hanem csökkenhet is, vagyis bekövetkezhet a már kialakult egység szétesése, A politikai komplexitás nemcsak nőhet, hanem csökkenhet is, vagyis bekövetkezhet a már kialakult egység szétesése, A szétesés, azonban nemcsak lépésben történhet, visszazuhanhat a közösség jóval alacsonyabb szintre is. A szétesés, azonban nemcsak lépésben történhet, visszazuhanhat a közösség jóval alacsonyabb szintre is.

7 A kultúra pusztulása Az Alexandriai Könyvtárat i.e. 3. században hozzák létre. Feladata: összegyűjteni a könyveket, lemásolni, és kutatni. A katalógus szerint olyan tekercs volt, amelyen több azonos, vagy különböző szerzőtől származó mű szerepelt, és olyan tekercs, amely kizárólag egy művet tartalmazott. Ezeken a könyveken (tekercseken) kívül, még további könyvet tartottak számon, az un. Serapeumban Végső pusztulás 640–642 között következett be, amikor Amr ibn el-Asz seregei legyőzték Alexandriát. Ekkor Omár kalifa parancsára, azzal az indokkal, hogy ha a könyvek azt tartalmazzák, mint a Korán, feleslegesek, ha nem, akkor veszélyesek, elégették a könyveket. Amr ibn el-AszOmár kalifaKoránAmr ibn el-AszOmár kalifaKorán Justiniánus császár 529-ban bezáratja az athéni Akadémiát és a Lükeiont (Arisztotelész iskolája). Ezzel az antik tudományos és művészi tevékenység véget ér.

8 A középkori ember világa (1) Az életkörülmények a maihoz képest elképzelhetetlenül elmaradottak Az életkörülmények a maihoz képest elképzelhetetlenül elmaradottak Alacsonyak a terméshozamok, a társadalom %-a a mezőgazdasággal foglalkozik Alacsonyak a terméshozamok, a társadalom %-a a mezőgazdasággal foglalkozik Energiaforrás: az emberi és az állati erő, Energiaforrás: az emberi és az állati erő, A népesség csak lassan növekszik, és gyakoriak a visszaesések, A népesség csak lassan növekszik, és gyakoriak a visszaesések, A szenvedés, a fájdalom, a halál, az élet megszokott és természetes része, A szenvedés, a fájdalom, a halál, az élet megszokott és természetes része, Általános a meggyőződés, hogy az eseményeket természetfeletti hatalmak irányítják Általános a meggyőződés, hogy az eseményeket természetfeletti hatalmak irányítják

9 A középkori ember világa (2) Az élet kontúrjai élesebbek voltak, mint napjainkban, A szenvedés és az öröm, a balsors és a szerencse között nagyobb volt a szakadék, Az emberek sokkal fiatalabban haltak meg, és sokkal több volt a fiatal, Állandó háborúk, járványok, éhínségek miatt sokan nem élték meg az öregkort, A testi szenvedés és a nyomorúság sokkal kíméletlenebbül zúdult az egyénre, Emiatt igyekeztek gyorsan és féktelenül élni, és minden közszemlére volt kitéve (innen fakad a hét főbűn!)

10 A hét főbűn 1. Falánkság (torkosság) 2. Hiúság (gőg) 3. Kapzsiság 4. Lustaság (restség) 5. Irigység 6. Bujaság 7. Harag

11 A középkori ember világa (3) Az ember ki van szolgáltatva a „sorsnak”, életét véletlenek szabják meg, Az ember ki van szolgáltatva a „sorsnak”, életét véletlenek szabják meg, Ha a túlvilági erők mindenütt jelen vannak, akkor az ember életét és gondolkodását elsősorban a vallás szabályozza, az istenek jóindulatát kell megnyerni Ha a túlvilági erők mindenütt jelen vannak, akkor az ember életét és gondolkodását elsősorban a vallás szabályozza, az istenek jóindulatát kell megnyerni A vallás eligazít az élet fontosabb, és mindennapi kérdésiben: mikor, és mit dolgozzon, mi a teendője aratás előtt és után, hány felesége lehet, hogyan imádkozzon, mikor ünnepeljen, A vallás eligazít az élet fontosabb, és mindennapi kérdésiben: mikor, és mit dolgozzon, mi a teendője aratás előtt és után, hány felesége lehet, hogyan imádkozzon, mikor ünnepeljen, A vallásos ember számára minden azért létezik, mert Isten így teremtette. A világ ezáltal válik kaotikus, és érthetetlen esemény-halmazból értelemmel és céllal rendelkező renddé. A vallásos ember számára minden azért létezik, mert Isten így teremtette. A világ ezáltal válik kaotikus, és érthetetlen esemény-halmazból értelemmel és céllal rendelkező renddé.

12 A költő képe a világáról „Asszony vagyok, szegényke, vénülőcske, Együgyű is, betűt sem ösmerek. Csak nézem templomunk falán kiföstve A mennyországot – hárfák zöngenek S a poklot – ott főnek a bűnösek. Egyik vidító, másik ijesztő. Juttasd nekem, ó, Szent Nők közt az Első, A vidítót, mert Te meghallgatod, Ha hozzád siet a bűnbe veszendő Élni-halni e hitben akarok.” Villon

13 A középkori ember világa (4) A feudális állam nem volt a szó modern értelmében állam, nem volt a tulajdoni struktúrától, és a társadalmi hierarchiától elkülönült létezése. Alapját lényegében a hűbéri szerződések rendszere alkotta: a király és a feudális urak között, és ez alatt a jobbágyok függése a földesuraiktól. Az uralmi viszonyok a személyi függésen alapultak, ami egy sajátos cserén nyugodott: munkáért (szolgáltatásokért) cserébe védelem és biztonság. A központi hatalom a király szűk udvartartására korlátozódott, ahova – mintegy túszként – „begyűjtötték” provinciák urainak gyermekeit. Kezdetben a még állandó király székhely sem volt, a király udvartartásával vándorolt az ország nagyobb központjai között, és felélte a szolgáltatásokat.

14 A munka az ókorban és a középkorban Az antik világban a munka nem erény, sőt nem is része az ember lényegének. Az egyén lényege = a polisz tagja (állampolgár), aki társadalmi és politikai tevékenységet folytat. Megvetik a termelő munkát (pónosz = teher, szenvedés, csapás). A szkolé (scola) szabadidő, tétlenség, és csak részben tanulás. A középkor: A munka az ember „normális” állapota, bár nem a teremtéstől fogva, hanem a bűnbeesés által lett kényszerré. Azóta az alapelv: „aki nem dolgozik, ne is egyék”. A világban mindenkinek megvan a maga dolga, amelyet el kell végeznie, s ha ezt megteszi, ezáltal elnyeri a lelki üdvösséget. A henyélés viszont a hét főbűn egyike. A középkor: A munka az ember „normális” állapota, bár nem a teremtéstől fogva, hanem a bűnbeesés által lett kényszerré. Azóta az alapelv: „aki nem dolgozik, ne is egyék”. A világban mindenkinek megvan a maga dolga, amelyet el kell végeznie, s ha ezt megteszi, ezáltal elnyeri a lelki üdvösséget. A henyélés viszont a hét főbűn egyike.

15 A vallás mint identitás-központ „ Ha megkérdeztük volna a kor átlagemberét, hogy melyik országból való, feltehetően nem értett volna meg bennünket: csak azt tudta volna megmondani, melyik püspökséghez tartozik” Kenneth Clark „ Ha táján a csoport-hovatartozást firtató kérdőívet osztottak volna ki az embereknek nagyon jellegzetes válaszokat kaphattunk volna. A tipikus felelt, hogy valaki elsősorban a római Szentegyház tagja (vagy görög rítusú, vagy mohamedán) másodsorban X dominus vazallusa, vagy familiárisa, bretagne-i, vagy zalai, harmadsorban lovag, polgár vagy paraszt, negyed sorban a francia vagy a magyar korona alattvalója, híve, ötöd sorban pedig ‘francia’ vagy ‘magyar’”. Szűcs Jenő

16 A vallás társadalom-integráló szerepe A letelepedett társadalmakban, majd a középkorban és sok civilizációban azóta is a vallás integrálja a közösséget. Ez azt jelenti, hogy ez adja az alapot a többi intézmény hatékony működéséhez. A letelepedett társadalmakban, majd a középkorban és sok civilizációban azóta is a vallás integrálja a közösséget. Ez azt jelenti, hogy ez adja az alapot a többi intézmény hatékony működéséhez. Ez teremti meg a keretet a gazdaság működéséhez, Ez teremti meg a keretet a gazdaság működéséhez, Ez adja meg a lehetséges újítások és változások határát, és minősíti elfogadhatónak, vagy elutasítandónak a felvetett változást, Ez adja meg a lehetséges újítások és változások határát, és minősíti elfogadhatónak, vagy elutasítandónak a felvetett változást, Ez teszi elfogadhatóvá a társadalmon belül az egyes csoportok vagy egyének igényét vagy követelését Ez teszi elfogadhatóvá a társadalmon belül az egyes csoportok vagy egyének igényét vagy követelését Ez működteti majd a törvényhozást vagy a törvénykezést, ( a törvényességi felügyeletet biztosító tanács vallási alapú) Ez működteti majd a törvényhozást vagy a törvénykezést, ( a törvényességi felügyeletet biztosító tanács vallási alapú) Ez ad választ a hétköznapokban felvetődő problémákra ( paphoz vagy a rabbihoz fordulnak ha a hétköznapokkal vagy ha a törvények értelmezésével kapcsolatban problémájuk vagy kétségük van. Ez ad választ a hétköznapokban felvetődő problémákra ( paphoz vagy a rabbihoz fordulnak ha a hétköznapokkal vagy ha a törvények értelmezésével kapcsolatban problémájuk vagy kétségük van.

17 Ágoston az államról (1) Ágoston 345-ben született, és 386-ban történt megtéréséig kicsapongó életet élt. 430-ban Hippo püspökeként halt meg. A állam - Ágoston szerint - nélkülözi a görög filozófia által annak tulajdonított erkölcsi rangot. Az ember az üdvösséget csak Isten államának polgáraként nyerheti el. Isten államának földi megtestesülése viszont az egyház. „Extra ecclesiam nulla salus” = Az egyházon kívül nincs üdvösség. A földi állam csupán viszonylagos értéket hordoz, csak annyiban ha az egyház áthatja, ha keresztény elvek irányítják.

18 Ágoston az államról (2) Isten államának kifejlődés a földi állam kereteiben zajlik le. Így alakul át a Római Birodalom végül keresztény birodalommá, miközben egy sajátos történelmi küldetés hordozója. Ez a fogalom köszön vissza majd a Szent Római Birodalom fogalmában, ám a Birodalom nem szent, hanem nagyon is bűnös állapotban van. Az embert eredendő bűnbeesés terheli, ezért bűnös természete fegyelmezést követel. Ezt a fegyelmezést gyakorolja, rút intézményekkel, és kényszerítő kormányzattal az állam. Az állam fundamentuma így a bűnös emberi természet, az önszeretet, és az önzés, a béke nem egyéb, mint az erősebb által diktált fegyvernyugvás.

19 Ágoston kérdései és válaszai Ágostonnál a filozófia és a teológia nem válik szét. Az értelem szerepet játszhat az Isten felé vivő úton: ennyiben foglalkoztatja az értelem, és ennyiben érdeki a filozófia is. Ágoston kettéosztotta a világmindenséget, Civitas Dei-re (Isten országa) és Civitas Diaboli-ra (Ördög országa). Az ördög országába száműztek minden olyan gondolatot, amely a testtel, a vágyakkal, a siralmas földi léttel és a természettel volt kapcsolatban. Ezzel akaratlanul lezárta a tudás útját. Az érdeklődés középpontjába a lélek halhatatlansága, a teremtés misztériuma, a test és a lélek viszonya, Isten létének bizonyítása került. Ágoston: „Mivel foglalkozott Isten, mielőtt megteremtette volna a világot? A Poklot készítette azok számára, akik ilyen kérdéseket tesznek fel”.

20 A középkori politikai gondolkodás két problémája 1. Az egyik a világi és az egyházi hatalom viszonya. Az egyház a belső viták és egyenetlenségek leküzdése által egyre nagyobb és centralizáltabb hatalommá vált, amely kiterjesztette hatalmát az élet szinte minden területére. Ehhez képest a világi hatalom instabil, változó, kaotikus volt, és a nyers erőszak szférája volt. 2. A főhatalom önkényes tobzódásával szembeni ellenállás jogi kérdése. Ellenállás jogról általában ott beszélnek, ahol az ellenállást nem szabályozza a normális polgári jog. A király elismerését bizonyos etikai elvek betartásához kötötték. Ezzel párhuzamosan elindul a hatalommegosztás folyamata.

21 A két hatalom értelmezése –Gelasius szerint „Két hatalom (instancia) kormányozza a világot fenséges császár, a püspökök megszentelt autoritása, és a királyi hatalom, amelyek közül a főpapok súlya azért is többet nyom a latban, mert az emberek királyairól is számot kell adniuk Isten ítélőszéke előtt. Hisz magad is tudod, legkegyelmesebb fiam, hogy még ha méltóságban az egész emberi nem élén állsz is, az isteni dolgok intézői előtt jámborul fejet hajtasz, és tőlük kéred üdvösséged bizonyságát..” I. Gelasius pápa Anastasius kelet-római császárhoz

22 Az egyházi és a világi hatalom rivalizálása Kezdetben komoly vita volt az egyházon belül is, hogy miként foglaljanak állást a „kié a hatalom?” kérdésben. Voltak akik, tekintettel a zűrzavaros állapotokra, csak egy isteni legitimitással rendelkező hatalom képes annak korlátot szabni. Mások meg igyekeztek távol tartani az Egyházat a világi hatalomtól. Az egyházi és világi hatalom rivalizálása a invesztitúraküzdelemben csúcsosodott ki: ki nevezi ki a püspököket, a világi hatalmat gyakorló király, vagy a spirituális hatalmat gyakorló egyház. VII. Gergely pápa az egyház egyetlen legitim döntéshozójaként deklarálta magát, akinek döntés megfellebbezhetetlen. Henrik – a német püspökök támogatásával - szembeszállt, de a pápa kimondja a király trónfosztását. Henrik Canossát jár, 1077-ben és elhárítja fejéről az egyházi átkot. Sok és viharos „csörte”: pápák, ellenpápák, fegyveres harcok.

23 A két megközelítés Gergely a Gelasius levélre hivatkozik, ám nála már nem szerepel, hogy a király méltóságban az emberi nem élén állana. Tehát nem ismerte el többé a királyi hatalmat egy önálló, a vallásitól független hatalmi forrásnak. Ezzel szemben egy korabeli ismeretlen szerző éppenséggel az uralkodó jogai mellett érvelt a pápai hatalommal szemben., mondván a király kettős személyiséggel rendelkezik: az egyik emberi természetükből, a másik isteni küldetésükből következik. „A király isten közvetlen szolgája, minister Dei, s mint ilyen Krisztus helytartója, vicarius Christi a földön”, következésképpen az uralkodó király és papi személy, rex et sacredos egy személyben. Végül azonban a hatalom akarásának realitása győzött. A legtöbben a pápában látták Isten földi helytartóját, és a királyi zsarnoksággal szemben érveltek.

24 A királytükör intézménye A politikai irodalom egy különös formája a királytükör. Ebben – mint pl. István király intelmei fiához, Imre herceghez – a kormányzás gyakorlati elveit, és módszereit igyekeztek átadni az utódoknak. A királytükör gyakorlati kézikönyv arról, hogyan gyakorolhatja egy király a legmegfelelőbben uralmát. Taglalják benne a király erényeit, az uralkodás céljait és eszközeit. Mit tegyen, mit ne tegyen, mi célravezető, és mi az amitől óvakodnia kell. Később, Machiavelli is ezek mintájára írja meg a „Fejedelmet”.

25 István intése fiához „A királyi emelvényen a tanács a hetedik helyre tart igényt. A tanács állít királyokat, dönt el királyi sorsokat, védelmezi a hazát, csendesíti a csatát, győzelmeket ő arat, kerget támadó hadat, behívja a barátokat, városokat ő rakat, és ő ront le ellenséges várakat. Minthogy pedig a tanácsnak ekkora haszna van, ostoba, pöffeszkedő és középszerű emberekből összeállítani, én úgy vélem, mit sem ér; hanem a tekintélyesebbek és a jobbak, a bölcsebbek és a legmegbecsültebb vének ajkán formálódjék és csiszolódjék. Ezért, fiam, az ifjakkal és a kevésbé bölcsekkel ne tanácskozz, ne is kérj tőlük tanácsot, csak a gyűlés véneitől, kiknek koruk és bölcsességük miatt megfelel ez a feladat. Mert a királynak szóló tanács zárva legyen a bölcs szívbe, ne terjessze a bolondok szelessége. Ha ugyanis a bölcsekkel jársz, bölcs leszel, ha a bolondokkal forgolódsz, társul adod magad hozzájuk.”

26 A középkor dinamikusan fejlődő szakasza Stabilizálódó keresztény államok Gazdasági növekedés Demográfiai fellendülés Kulturális fejlődés (a katedrálisok kora) Szabad – önigazgató - közösségek létrejötte: városok, és egyetemek

27 Az „átengedett szuverenitás” európai jelensége A szuverén és teljhatalmú uralkodó átenged jogokat, hogy behatárolt területen, a szerveződés szabadon határozhassa meg működését. Így jönnek létre a Szabad városok Szabad városok Szabad céhek, Szabad céhek, Szabad vallási közösségek Szabad vallási közösségek Szabad egyetemek, Szabad egyetemek, Szabad társaságok (Akadémiák) Szabad társaságok (Akadémiák) Szabad vállalkozások Szabad vállalkozások Részben ennek mintája ahogyan a „gettók” létrejöttek. Részben ennek mintája ahogyan a „gettók” létrejöttek.

28 John of Salisbury – a zsarnokölés joga II. Henrik, - Salisbury szeme láttára gyilkoltatta meg pártfogóját - Th. Becket-et a székesegyház oltára előtt. Ennek nyomán született műve (1159) - Policraticus. A politikának illeszkednie kell a dolgok kozmikus rendjébe. Az uralmat organizmus metaforával jellemezte. Az uralkodót nem kötik pozitív törvények de meg kell felelnie az isteni feltételeknek. Ha az uralkodó megsérti az igazságosság elvét akkor zsarnok. A zsarnokot bárki megölheti. A zsarnokölés tehát igazságos, amit azzal igazol, hogy minden hatalom, amely megsérti a természet törvényeit, törvényen kívül helyezi magát. Minden politikai autoritás feltételes, és a nép egészének joga van eldönteni, hogy milyen kormányzatot alkosson. Menekülni kényszerült Angliából, és Chartre püspökeként élte le életét.

29 Salisbury eklektikus modellje Egyrészt, Ciceróhoz nyúlik vissza és felveszi a klasszikus politikai gondolkodás fonalát. Másrészt, a középkori világképnek akar megfelelni, amikor a társadalmat és a politikát beilleszti a lét egyetemes hierarchiájába, a kozmikus rendbe. Az uralom legitimációjánál feléleszti és használja a régi organizmus metaforát. Az uralkodó az állam feje, a szenátus vagy királyi tanács a szíve, a bírók és az ispánok szemek, fülek, nyelvek feladatát látják el. A fegyveresek és más szolgálattevők a kezek, a és a has, a parasztok és a kézművesek a lábak funkcióját töltik be, akiknek az egész szerveződés nyugszik. Ebben a rendszerben az egyház a lélek funkcióját tölti be, és magának a királynak nem egyszerűen Istent, hanem ezt a lelket, vagyis az egyházat kell szolgálnia.

30 Miben különbözik a zsarnok a fejedelemtől? „Zsarnok tehát a filozófusok leírása szerint az, aki erőszakos uralommal nyomja el a népet, míg aki törvények szerint uralkodik, az fejedelem. A törvény pedig Isten adománya, a méltányosság mintája, az igazságosság mércéje, az isteni akarat képmása, az üdvösség őre, a népek egyesítője és megszilárdítója, a tisztségek szabályzata, a bűnök kirekesztője és elűzője, az erőszak és minden jogtalanság büntetője. A törvényt pedig vagy erőszakkal vagy csalárdsággal támadják mintegy az oroszlán vadságával, vagy a kígyó álnokságával. Bármiképpen történik is világos, hogy benne a kegyelmet támadják, és voltaképpen Istent hívják ki harcra. A fejedelem a törvényekért és a nép szabadságáért harcol. A zsarnok úgy véli, semmi mást nem kell tennie, csak a törvényeket eltörülni és a népet szolgaságba vetni. A fejedelem tehát az istenség egyfajta képmása, a zsarnok pedig az ellenkező erő, a luciferi gonoszság képmása..” John of Salisbury: Policraticus old.

31 A hatalommegosztás evolúciója (1) John of Salisbury – 1175 Fő műve a Policraticus, amely - a korszellemnek megfelelően, ugyan teológiai köntösben, – a törvények által korlátozott uralkodást, és a hatalommegosztás elfogadását tette a mindenkori uralkodók feladatává. Fő műve a Policraticus, amely - a korszellemnek megfelelően, ugyan teológiai köntösben, – a törvények által korlátozott uralkodást, és a hatalommegosztás elfogadását tette a mindenkori uralkodók feladatává. Egyrészt arról ír, hogy a jóságos fejedelmet az különbözteti meg a zsarnoktól, hogy aláveti magát a törvényeknek. Egyrészt arról ír, hogy a jóságos fejedelmet az különbözteti meg a zsarnoktól, hogy aláveti magát a törvényeknek. Másrészt, amellett érvel, hogy az egyház, olyan szuverén szerveződés, amely nincs alávetve a királynak, így emberei, földjei, tulajdonai és kinevezési joga érinthetetlenek az uralkodók által. Másrészt, amellett érvel, hogy az egyház, olyan szuverén szerveződés, amely nincs alávetve a királynak, így emberei, földjei, tulajdonai és kinevezési joga érinthetetlenek az uralkodók által.

32 A hatalommegosztás evolúciója (2) 1215-ben, egy másik király (János) szembe kerülve minden lehetséges érdekcsoporttal – az egyházzal, a nemességgel, és a polgársággal - velük akarván megfizettetni birodalomépítő álmait megvalósító háborúskodásának árát, akaratát már nem tudta keresztül vinni: arra kényszerült, hogy a Nagy Okiratban – ez volt a Magna Carta – írásba foglalja az alattvalók jogait ben, egy másik király (János) szembe kerülve minden lehetséges érdekcsoporttal – az egyházzal, a nemességgel, és a polgársággal - velük akarván megfizettetni birodalomépítő álmait megvalósító háborúskodásának árát, akaratát már nem tudta keresztül vinni: arra kényszerült, hogy a Nagy Okiratban – ez volt a Magna Carta – írásba foglalja az alattvalók jogait.

33 A hatalommegosztás evolúciója (3) Az első Parlament, amely nem pusztán tanácsokkal látta el az uralkodót, amelyet az, a maga kedve szerint fogadott, vagy nem fogadott meg, hanem döntési jogot gyakorolt ban, az ellenszegülő III. Henriket fegyverrel kényszerítették, hogy hívja össze a Parlamentet, amelybe a főnemesek mellett, a köznemesek grófságonként, a polgárok szabad városok két-két képviselőt küldtek, és ezzel intézményesült a hatalom megosztása.

34 A Parlamentek létrejötte Európában Az első Parlamentet 1188-ban, IX. Alfonz hozta létre Spanyolországban. Elismerte egy olyan törvény létezését, amelyhez neki is kötni kellett magát, vagyis a törvények hatalmát magára nézve elfogadta. Az első Parlamentet 1188-ban, IX. Alfonz hozta létre Spanyolországban. Elismerte egy olyan törvény létezését, amelyhez neki is kötni kellett magát, vagyis a törvények hatalmát magára nézve elfogadta. Írásban rögzítették, hogy a törvényeket személytelen módon és elfogultságtól mentesen érvényesíti, önkényesen nem hoz döntéseket, nem indít háborút, nem köt békét a nemesek, és a polgárok véleményének figyelmen kívül hagyásával. Írásban rögzítették, hogy a törvényeket személytelen módon és elfogultságtól mentesen érvényesíti, önkényesen nem hoz döntéseket, nem indít háborút, nem köt békét a nemesek, és a polgárok véleményének figyelmen kívül hagyásával. A megállapodásban fontos szerepet játszott a városok, a polgárok és az egyház vagyonának tiszteletben tartása és hogy adót nem vet ki az érintettek egyetértése nélkül. A megállapodásban fontos szerepet játszott a városok, a polgárok és az egyház vagyonának tiszteletben tartása és hogy adót nem vet ki az érintettek egyetértése nélkül. A korabeli források szerint az első Parlamentben a városok képviselői nem egyszerűen jelen lehettek megfigyelőként, hanem döntési jogokkal bírtak. A korabeli források szerint az első Parlamentben a városok képviselői nem egyszerűen jelen lehettek megfigyelőként, hanem döntési jogokkal bírtak. Az ok: a király ebben az időben igyekezett visszafoglalni egész Spanyolországot (Reconquista) és fontos volt az egyetértés. Az ok: a király ebben az időben igyekezett visszafoglalni egész Spanyolországot (Reconquista) és fontos volt az egyetértés.

35 A Parlamentek elterjedése A 12. századtól kezdve egész Európában elterjedt ez a fajta politikai intézmény. Ma még vita folyik, hogy egyszerűen másolták az egyes helyeken felbukkanó mintát, vagy a körülmények hasonlósága hívta életre a hasonló intézményt. A 12. századtól kezdve egész Európában elterjedt ez a fajta politikai intézmény. Ma még vita folyik, hogy egyszerűen másolták az egyes helyeken felbukkanó mintát, vagy a körülmények hasonlósága hívta életre a hasonló intézményt. Így az első Parlamentek Spanyolországban indulnak el: Barcelona (1192), majd 1215 Anglia (Magna Charta) Portugália, Szicília, Franciaország, Így az első Parlamentek Spanyolországban indulnak el: Barcelona (1192), majd 1215 Anglia (Magna Charta) Portugália, Szicília, Franciaország, 1295-től kezdve Angliában folyamatosan működni kezd től kezdve Angliában folyamatosan működni kezd. Ami érdekes, hogy sajátos minta kezd létrejönni, amely arra utal, eltérő módon fejlődik észak, dél, és kelet Európa Ami érdekes, hogy sajátos minta kezd létrejönni, amely arra utal, eltérő módon fejlődik észak, dél, és kelet Európa

36 A Parlament „aktivitási index” Az aktivitási index - egy évszázad alatti Parlamenti események száma - Európa három régiója eltérően fejlődik: Az aktivitási index - egy évszázad alatti Parlamenti események száma - Európa három régiója eltérően fejlődik: Dél-Európában a 12. század és a 18. század között egy nagy fellendülés van, amely csúcspontját a 15. században éri el, majd a Parlament aktivitási index visszaesik. Dél-Európában a 12. század és a 18. század között egy nagy fellendülés van, amely csúcspontját a 15. században éri el, majd a Parlament aktivitási index visszaesik. Észak-Európában (Anglia, Skócia, Hollandia, Svédország, Svájc) viszont a 16. századig egyenletes a növekedés és magas szinten stabilizálódik. Észak-Európában (Anglia, Skócia, Hollandia, Svédország, Svájc) viszont a 16. századig egyenletes a növekedés és magas szinten stabilizálódik. Kelet-Európában viszonylag alacsony az aktivitás és a században visszaesik. Kelet-Európában viszonylag alacsony az aktivitás és a században visszaesik.

37 Az európai parlamentek aktivitási indexeinek változása a 12, és a 18.sz. között. Az ábra azt tanúsítja, hogy érdekes eltérés van Dél- Európa és Észak-Európa politikai fejlődése között.

38 Pénz és gazdagság a középkorban „Ha tökéletes akarsz lenni, eredj, és add el vagyonodat és oszt ki a szegényeknek” (Máté, 19.21) Alexandriai Kelemen kommentárja: nem arról van szó, hogy el kell dobni a gazdagságot. A lényeg: ”ki kell vetni a lélekből a szerzés és a birtoklás vágyát, és az áhítozást a gazdagságra” Szt. Tamás: A gazdagság természete, hogy „szolgáljon, és ne uralkodjon”. A pénz megszerzésének művészete háttérbe szorul a pénz elköltésének művészete mögött. Aki azonban a pénzt eszközből céllá emeli, az elpusztítja az emberi lelket”.

39 A vallás és a gazdasági viselkedés Három kísérlet: Három kísérlet: Az eszkatológia-koncepció és a viselkedés Az eszkatológia-koncepció és a viselkedés A Purgatórium-koncepció és a gazdasági vállalkozás A Purgatórium-koncepció és a gazdasági vállalkozás A „figyelő szem” hatása (+ Dan Ariely kísérlet) A „figyelő szem” hatása (+ Dan Ariely kísérlet) M. Weber és a kapitalizmus meghatározása M. Weber és a kapitalizmus meghatározása

40 A eszkatológia-koncepciók Az embereket érdekli mi lesz velük a halál után. Ezzel foglalkozik az eszkatológia a teológiának az az ága, amely a „vég-állomást” írja le. A teológusok két típusú eszkatológiát különböztetnek meg: a kozmikus eszkatológia: nem ítélkező, és mindenkit, viselkedésétől függetlenül „elér”, a kozmikus eszkatológia: nem ítélkező, és mindenkit, viselkedésétől függetlenül „elér”, A individuális eszkatológia: ítélkező, és az életben elkövetett dolgok, illetve a hátrahagyottak viselkedése befolyásolja a „végállomást”. A individuális eszkatológia: ítélkező, és az életben elkövetett dolgok, illetve a hátrahagyottak viselkedése befolyásolja a „végállomást”. A Hinduk az első, a kereszténység a második, a görögök kicsit átmeneti koncepciót képviselik A Hinduk az első, a kereszténység a második, a görögök kicsit átmeneti koncepciót képviselik

41 Mitől függ, hogy melyik alakul ki? A legújabb kutatások szerint az eszkatológia jellegét az embert körülvevő infrastruktúra határozza meg. Vagyis, a világ, amely körülvesz döntő módon meghatározza miben hiszel. A legújabb kutatások szerint az eszkatológia jellegét az embert körülvevő infrastruktúra határozza meg. Vagyis, a világ, amely körülvesz döntő módon meghatározza miben hiszel. Pontosabban, minél fejlettebb egy társadalom, vagyis mozdul el a gyűjtögetőktől, vadászokig, majd állattenyésztőkig, végül a letelepült földművelőkig úgy erősödik az „ítélkező” jellegű eszkatológia koncepciója. Pontosabban, minél fejlettebb egy társadalom, vagyis mozdul el a gyűjtögetőktől, vadászokig, majd állattenyésztőkig, végül a letelepült földművelőkig úgy erősödik az „ítélkező” jellegű eszkatológia koncepciója. Ez logikusnak látszik, ahol fontos lesz a közösségi viselkedés, döntően a gazdasággal összefüggő, ott kifejezetten kényszer a ítélet-jellegű fegyelmező erő. A ígéretek betartása, az együttműködés szintje, Ez logikusnak látszik, ahol fontos lesz a közösségi viselkedés, döntően a gazdasággal összefüggő, ott kifejezetten kényszer a ítélet-jellegű fegyelmező erő. A ígéretek betartása, az együttműködés szintje,

42 A „figyelő szem” hatása A kísérletben a résztvevőknek két cselekedetet – eltulajdonítani egy pénztárcát és meghamisítani az önéletrajzi adatokat – kellett minősíteni. Egy papírra kellett írni az értékelést, amelyen először virágok, majd két figyelő szem volt. A kísérletben a résztvevőknek két cselekedetet – eltulajdonítani egy pénztárcát és meghamisítani az önéletrajzi adatokat – kellett minősíteni. Egy papírra kellett írni az értékelést, amelyen először virágok, majd két figyelő szem volt. Azok akik „szemes” papírra írtak a tette súlyosabbnak és nagyobb vétségnek tartották. Azok akik „szemes” papírra írtak a tette súlyosabbnak és nagyobb vétségnek tartották. Ebből a kutatók olyan mentális folyamatokra következtettek, amely egy „felsőbb lény” ítélkező hatalmára utal. Ebből a kutatók olyan mentális folyamatokra következtettek, amely egy „felsőbb lény” ítélkező hatalmára utal. Majd a világ 87 országában végeztek felmérés: összevetették a megfogalmazott bűnüket és vétségeket a válaszoló vallásával és hitével. Majd a világ 87 országában végeztek felmérés: összevetették a megfogalmazott bűnüket és vétségeket a válaszoló vallásával és hitével. Az előző kísérlettel összhangban azok a vallások, amelyek „ítélkező Istennel” rendelkeztek, a vétségeket súlyosabbnak ítélték meg, mint akik nem rendelkeztek ilyen Istennel. Az előző kísérlettel összhangban azok a vallások, amelyek „ítélkező Istennel” rendelkeztek, a vétségeket súlyosabbnak ítélték meg, mint akik nem rendelkeztek ilyen Istennel.

43 Milyen tényezők határozták meg a céhek életpályáját? A céhek létrejöttét sok összefüggő tényező befolyásolta: Az együttműködés igénye, Az együttműködés igénye, A kollektív védelem szükséglete, A kollektív védelem szükséglete, A középkor városi „politikájában” való közreműködés igénye, A középkor városi „politikájában” való közreműködés igénye, Az állami szabályozás befolyásolása, Az állami szabályozás befolyásolása, A beszállítói és a eladási árak befolyásolásának igénye, A beszállítói és a eladási árak befolyásolásának igénye, Az adózás, a technológiai változásainak „kézben” tartása. Az adózás, a technológiai változásainak „kézben” tartása. A felsoroltak mellett fontos szerepet játszott a céhek felvirágzásában, majd hanyatlásában bizonyos vallási ideológia fellendülése és visszaesése.

44 A Purgatórium koncepciója A keresztény teológia alapján a halál után minden elhunyt egy meghatározott időt tölt el a Purgatóriumban, ahol megtisztul, és megszabadul azoktól a bűnöktől, amelyeket a földi élete során elkövetett, és ez után lesz lehetősége a Mennyországba belépnie. A tisztítótűz fájdalmai enyhíthetők a élők imájával. Vagyis, a életben maradottak kitartó imádkozása enyhítheti a Tisztítótűz fájdalmait. Különösen hasznos és hatékony lehet az olyan személyek imája, akik közvetlenül 8ismerték az elhúnytat, és akik éppen ezért mély meggyőződéssel imádkoznak, és olyan személyek imája, akik gyakran és mély átéléssel imádkoznak. Ezért olyan közösségek - imádkozási és gyászmise alapítványok - jöttek létre, aki azt vállalták, hogy tagjaikért rendszeresen és átéléssel imádkoznak.

45 A középkor fejlődése A középkornak az első fellendülő szakaszában között – létrejöttek a városok, felvirágzott a kézműipar, és kiterjedt a munkamegosztás. Létrejöttek a céhek és fejlődtek. A következő szakaszban 1250 és 1350 között fokozatosan elterjedt a Purgatórium koncepciója., Ennek alapvető oka, hogy a népességnövekedés részben a halálozási arány növekedését váltotta ki. Ebben egy ugrásszerű emelkedés volt között, amikor a pestis (Fekete halál) Európa jelentős részét kiirtotta, és a népességet megtizedelte 1350 és 1400 között a halálozási arány ugrásszerűen megnőtt, és magas maradt. Ebben a korban különösen elfogadott volt a Purgatórium koncepciója, és kiterjedten működtették a imádkozó közösségeket, 1400 és 1525 között a halálozási arány fokozatosan visszaesett, de a Purgatórium koncepciója még általánosan elfogadott volt et követően a halálozási arány is és a Purgatórium koncepciója is visszaesik, és a elhunytért való imádkozás a családtagok és barátok „egyszerű” kötelessége lesz.

46 A Purgatórium és a Céh kölcsönkapcsolata A céheknek részben az volt a szerepe, hogy azt a csoportot alkotta, amelynek tagjai kötelességszerűen imádkoztak az elhunyt lelki üdvéért és részt vettek a temetés előkészítésében. A céheknek részben az volt a szerepe, hogy azt a csoportot alkotta, amelynek tagjai kötelességszerűen imádkoztak az elhunyt lelki üdvéért és részt vettek a temetés előkészítésében. Ez a tény egyébként erősítette a céhen belül az összetartozás érzését sőt a kötelességek elvégzését és a szabályok betartását. Ez a tény egyébként erősítette a céhen belül az összetartozás érzését sőt a kötelességek elvégzését és a szabályok betartását. Ezt legalább olyan fontos dolognak tartották, mint a közös és munkamegosztásban végzett munkát. Ezt legalább olyan fontos dolognak tartották, mint a közös és munkamegosztásban végzett munkát.

47 A halandóság és a Purgatórium elfogadottsága a Középkorban 1250 előtt majd 1550 után Halandósági arány A Purgatórium elfogadottsága Alacsony Magas

48 A vallás társadalom-integráló szerepe A letelepedett társadalmakban, majd a középkorban és sok civilizációban azóta is a vallás integrálja a közösséget. Ez azt jelenti, hogy ez adja az alapot a többi intézmény hatékony működéséhez. A letelepedett társadalmakban, majd a középkorban és sok civilizációban azóta is a vallás integrálja a közösséget. Ez azt jelenti, hogy ez adja az alapot a többi intézmény hatékony működéséhez. Ez teremti meg a keretet a gazdaság működéséhez, Ez teremti meg a keretet a gazdaság működéséhez, Ez adja meg a lehetséges újítások és változások határát, és minősíti elfogadhatónak, vagy elutasítandónak a felvetett változást, Ez adja meg a lehetséges újítások és változások határát, és minősíti elfogadhatónak, vagy elutasítandónak a felvetett változást, Ez teszi elfogadhatóvá a társadalmon belül az egyes csoportok vagy egyének igényét vagy követelését Ez teszi elfogadhatóvá a társadalmon belül az egyes csoportok vagy egyének igényét vagy követelését Ez működteti majd a törvényhozást vagy a törvénykezést, ( a törvényességi felügyeletet biztosító tanács vallási alapú) Ez működteti majd a törvényhozást vagy a törvénykezést, ( a törvényességi felügyeletet biztosító tanács vallási alapú) Ez ad választ a hétköznapokban felvetődő problémákra ( paphoz vagy a rabbihoz fordulnak ha a hétköznapokkal vagy ha a törvények értelmezésével kapcsolatban problémájuk vagy kétségük van. Ez ad választ a hétköznapokban felvetődő problémákra ( paphoz vagy a rabbihoz fordulnak ha a hétköznapokkal vagy ha a törvények értelmezésével kapcsolatban problémájuk vagy kétségük van.

49 Az inkvizíció A nagy fellendülés idején megsokasodnak az eretnekmozgalmak és lázadások. Ezek ellen hozza létre III. Lucius pápa 1184-ben az inkvizíció egyházi intézményét. Az inkvizíció egyházi különbíróság, amelyet rendkívüli hatalommal ruháztak fel, és az ítélet végrehajtásában a világi hatalomra támaszkodhatott. Az eljárás titkos volt, a bizonyítás alapját a feljelentések adták, és a válogatott kínzásokkal csikartak ki vallomásokat. A tettek és szándékok egyforma súllyal estek latba. A kivégzések nyilvános autodafék keretében zajlottak. Az inkvizítor egy személyben volt bíró, vádló, és esküdtszék.

50 A világ szerkezete Szt. Tamás szerint A világ hierarchikus szerkezetű: az általános az egyesnél magasabb rendű, mint ahogy az isteni, az embernél, és a kinyilatkoztatott hit, a kikövetkeztetett tudásnál. „Az alacsonyabb rendű teremtmények a magasabb rendűekért vannak, amint az ember alatti teremtmények az emberért léteznek. Végső soron pedig az egész világmindenség minden egyes részével Istenre, mint célra irányul” A filozófia és a teológia nem annyira tárgyukban, mint inkább módszerükben különböznek egymástól: a teológus a kinyilatkoztatott hit fényénél, a filozófus az értelem természetes világosságánál elmélkedik.

51 Sz. Tamás: a gazdaságról, és a haszonról Az igazság = az emberek közötti viszonyok arányossága, és ekvivalenciája. Mindenki megadja a másiknak, ami azt megilleti. A pénz önmagában se nem jó, se nem rossz. Ha felhasználása szerzésvágyat szül ezzel megsérti az igazságot, és akkor rossz. Mikor engedhető meg a haszon? A kereskedelmi hasznot az igazolja ha a társadalom javát szolgálja (publicam utilitatem), ha mérsékelt, és ha a kockázat és a fáradozás ellenértékének (etipendium laboris) tekinthető. Igazolhatja még ha a kereskedelmi hasznot jótékony célra fordítják. De korán felismerik az ellentmondást: „Ha nem lesz kapzsiság, nem lesz alapja a haszonszerzésnek sem, ha pedig senkinek nem érdeke, hogy haszonra tegyen szert, semmi nem fogja arra indítani az embereket, hogy kereskedjenek” Tertullianus

52 Szt. Tamás politika-modellje Jórészt átveszi Arisztotelész politikai koncepcióját. A társadalom vezetésére meg kell találni a legfőbb vezérlő célt, ez a bonum commune – vagyis a közjó, amely az egyéni célok felett áll. A szabad emberek kormányzásához szabad intézmények kellenek. De már nem a város-államot látja a legfőbb szerveződési formának, hanem a nagy területű államot, a provinciát, amely kellő erővel is rendelkezik, hogy megvédje önmagát. A demokráciát egyfajta zsarnoki rendszernek képzeli el, ahol a többség hatalma elnyomja a kisebbséget. Ennek kapcsán kitér az ellenállás jogára, de óvakodik legitimálni a zsarnokölést. A zsarnokot elűzheti a nép, amely maga fölé emelte, ha azonban erre nincs mód, akkor csak Istenhez lehet fellebbezni, és békésen tűrni a megpróbáltatásokat.

53 Canterbury Anselmus ( ) Igazi tudás csak a hit összefüggésében, csak a hit segítségével érhető el. Az értelem csak a hit által adottakat képes artikulálni. „Credo ut intelligam” = Hiszek, hogy érthessek. „Nem kísérlem meg, Ó, Uram, a Te mélységedet áthatolni, mert értelmemet ehhez semmiképpen nem ítélem elegendőnek, de valamelyest szeretném megérteni a Te igazságodat, melyet szívem hisz és szeret. Mert nem azért vágyom megérteni, hogy hihessek, hanem azért hiszek, hogy érthessek. Mert ezt is hiszem, ha nem hiszek, nem is érthetek.” „Credo quia absurdum est” - Tertullianus

54 Padovai Marsilius ( ) „A béke védelmezője” Az ember nem egyszerűen természetéből fakadóan közösségre szoruló lény, hanem a felismerés erejénél fogva is. Egyesülése tehát akarati aktus, az emberek hozzák létre tudatos megállapodással. Megalkotják az együttélés szabályait is, a törvényeket. A törvények azonban attól valódi törvények, hogy kényszerítő hatalom áll mögöttük. A törvény ismérve tehát nem az, hogy megfelel-e valamilyen felsőbb erkölcsnek, hanem, hogy mögötte áll-e a közösség kényszerítő akarata. Enélkül az ésszerű szabály nem törvény, míg a rossz törvény is törvény, ha kikényszeríthető. A törvényhozó ezért csak a polgárok többsége lehet, s bár ezt átruházhatja a társadalom vezető rétegére, ez az átruházás csak feltételes lehet.

55 A „város-forradalom” A késő-középkor a felemelkedő városi kultúra korszaka (mintegy az újraépülő civilizáció). A nagyobb városok a kereskedelem és a kézműipar, a legnagyobban pedig egyetemi központjai lesznek, amelyekben megerősödik az önkormányzat iránti igény. A városok felidézik a görög, római hagyományt, a polgárai számára politikai funkciót tesz lehetővé, sőt követel meg. A legalkalmasabb forma a köztársaság, ahol a legtöbb polgárnak – felnőtt, önálló egzisztenciával rendelkező, város-lakó férfinek - választójoga van. A polgárok választanak Tanácsot, amely a város törvényhozó testülete, és amelyet évenként választanak újra. A Tanács választja az elől-járót. A legtöbb városban törékeny egyensúly alakul ki a csoportok között, amelyet ki akarnak egyensúlyozni.

56 Occam politikai nézetei Előre mutató, hogy nem egyszerűen idézetekkel bizonyít, hanem elméletileg próbálja alátámasztani állításait. A tulajdon keletkezése: a bűnbeesés előtt az ember ésszerű és szabad lény volt. Az eredeti bűnnel elveszített ártatlanságát és használati viszonyba került a világgal, és társaival. Ekkor keletkezik a tulajdon, mint emberi megállapodás, amely rögzíti az ember használati jogát bizonyos tárgyakra. Abból, hogy a tulajdon „történelmi” eredetű következik, hogy megváltozhat, vagy a szükség idején hatályon kívül helyezhető. Ugyanez vonatkozik az uralomra, és intézményeire is. Ahogyan a szükség törvényt bont a tulajdon kérdésében, épp így az uralom elveszíti létjogosultságát ha nem képes a közösség javáról és békéjéről gondolkodni. „Normális” esetben a király felette áll birodalmának, „szükségállapotban” azonban leváltható és akár bebörtönözhető.


Letölteni ppt "Politikai eszmetörténet 3. Előadás A középkor politikai eszméi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések