A magyar szőlő- és bortermelés gazdaság- és kultúrtörténete

Az előadások a következő témára: "A magyar szőlő- és bortermelés gazdaság- és kultúrtörténete"— Előadás másolata:

1 A magyar szőlő- és bortermelés gazdaság- és kultúrtörténete
Szabadon választható tárgy 2010/2011. I. szemeszter Oktató: Dr. Fülöp Tamás, főisk. docens Szolnoki Főiskola, Üzleti Fakultás Társadalomtudományi Tanszék Elérhetőségek: Főépület 33-as iroda Tel.: 20/

2 A magyar bor gazdaság- és kultúrtörténete
Több, mint gazdaságtörténet agrártörténet (növénynemesítés, növényvédelem, feldolgozás) fontos gazdasági ág – szőlő és bortermelés, vendéglátás, turizmus szakértelem exportcikk társadalomtörténet Több, mint kultúrtörténet évezredes kulturális hagyaték Kárpát-medence ősi művelési formái történelmi borvidékek, történelmi borfajták Hungarikum Népszokások, időjóslás, vallási tradíciók

3 Babits Mihály: Szüret előtt
Sötétzöld színű és tömött a tő, Egy-egy vörös levéllel néha tarka; Édesen lankad, érve csüggedő, Kékes fürtjével a nemes kadarka. Oly mézes-forró s drágán töppedő, Mint szenvedélyes szerető vad ajka; - S várakozásban ég a hegytető, S mosolyog a Nap, a lángtejü dajka. Várakozásban ég a hegytető, Benn a présházban locsolják a kádat – Ó méla napfény, lankadt dajkaság! Méla Halál, te nagy Szüretelő, Jöjj, hozd a kést, puttonnyal kösd a hátad, És halkan nyisd a Pince ajtaját!

4 Követelmények: Tantárgy zárása: félév végi kollokvium
A félév sikeres zárásának feltételei: Házidolgozat készítése nettó 6 oldal terjedelemben (A/4) Paraméterek: 12-es betűméret,Times New Roman betűtípus, 1,5-ös sortáv, 2,5-ös margók Irodalmi hivatkozások, felhasznált irodalom a szakdolgozati követelmények szerint Beadás csak nyomtatott változatban! Internetes források külön ellenőrzése! Cím: Dr. Fülöp Tamás, főisk. docens Szolnoki Főiskola, Társadalomtudományi Tanszék, 5000, Szolnok, Tiszaliget. (vagy személyesen a Tanszéken) Neptunon vizsga felvétele, vizsgaidőpontban jegy beíratása Beadási határidő: május. 17. (hétfő)

5 Ajánlott témák, választható témakörök:
A szőlő- és bortermelés jelentősége régen és ma. A szőlő és bortermelés kezdetei a Kárpát-medencében. A bor szerepe a görög és római kultúrában. A középkori magyar szőlő és bortermelés technikája, módszerei. A bortermelés gazdasági-társadalmi jelentősége a feudalizmus időszakában. Bortermelés a dualizmus időszakában. A magyar szőlő és bortermelés átalakulása 1920 és 1989 között. Történelmi borvidékek Magyarországon (Egy konkrét borvidék elemző bemutatása). Az Európai Unió és a magyar bortermelés. Bor és marketing. Borfogyasztási szokások régen és napjainkban. Bor és gasztronómia (Borok és ételek kapcsolata)

6 A bor és a vendéglátás (Hűtés, tárolás, kóstolás, szervírozás)
Borversenyek Magyarországon és Európában. Borcímkézés, borvédjegy, a bor, mint jövedéki termék. A szőlő és bortermelés oktatása, kutatása. Szőlőnemesítés. A magyar bor, mint hungarikum. A pezsgő (Készítés, fajták, pincészetek) Borpárlatok (konyak, törköly) A bor és a magyarországi néphagyományok (szüreti népszokások, Márton nap, stb.). Bor és gasztronómia. Milyen ételhez, alkalomhoz milyen bor illik? Magyar és nemzetközi borrendek. Híres borászatok Magyarországon (Egy konkrét borászat elemző bemutatása, tényadatokkal, személyes felkereséssel) Borvidékek, bor-utak (Egy konkrét borút bemutatása, gasztronómiai, idegenforgalmi jelentősége)

7 Ajánlott irodalom: A bor filozófiája /Magyarország borvidékeinek térképével/ (Editio M Kiadó, Szentendre, 1998; 2 CD-böl álló hangoskönyv Rátóti Zoltán előadásában, Editio M Kiadó Szentendre, 2007) Mészáros Gabriella – Rohály Gábor: Borkalauz 2006, 2007, 2008. Dr. Csizmadia András-Niksz Gyula: Étkeink, s illő boraink harmóniája Bp., 2006. Dr. Török Sándor: Borászok zsebkönyve. Bp., 2001. Égető Melinda: Az alföldi paraszti szőlőművelés és borkészítés története a középkortól a múlt század közepéig. Akadémiai Kiadó, Bp., 1993. Feyér Piroska: Szőlő és bortermelés Magyarországon. Bp. 1981 Halász Zoltán: Könyv a magyar borról. Corvin Bp., 1981. Hamvas Béla: Az öt géniusz – A bor filozófiája. Életünk könyvek, Bp., 1988. Katona J.- Dömötör J.: Magyar borok borvidékek, Bp Mercz Árpád (szerk.): Borászati kislexikon. Mezőgazda Kiadó, Bp., 1998. Priewe, Jens: A bor: gyakorlati ismeretek. Minden, amit a bor helyes kezeléséről tudni kell (ford.: Haynal Katalin. Bp., 2002. Rubicon 2007/6-7. az. A magyar bor századai. Szerk: Rácz Árpád. Rubicon-Ház, 2007. Rubicon történelmi folyóirat, 2003/1-2- Magyar bor-bortörténelem Szekfű Gyula: A magyar bortermelő lelki alkata. Mundus Kiadó, Bp., 2002. Szőlő és bortermelés Magyarországon. (CD-ROM) KSH – Hegyközségek Nemzeti Tanácsa – Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Multi M Stúdió Kft., Bp., 2002. Bor és Piac, Vendéglátás, Gazdálkodás, Magyar Konyha című folyóiratok

8 Babits Mihály: Őszi pincézés
A nap ocsúja most csorog; Piros levél a venyigén; A présház felé megyek én; A nagy kulcs zajjal megforog. Csöndes a tanya, nincs dolog. Szunnyad a must a csömögén, S a pince tikkadt melegén Pihennek boldog óborok. A sárga murci bugyborog; Ébred a must a csömögén, Mint Lélek a holt váz felett. Ó pinceszáj, illatos kripta! Így leng e bús présház felett A Feltámadás drága titka.

9 A szőlő és bortermelés, mint tudomány
A szőlőtermesztéstan alkalmazott tudomány, az agrártudományok (kertészeti tudományok) egyik ága A szőlészet a bortermő szőlő (Vitis vinifera) termelésével (szőlőművelés, telepítés, nemesítés, növényvédelem) foglalkozik Magyarország szőlőtermő területe és bortermelése nagysága alapján a világranglista 12. helyén áll Más gazdasági ágak is kapcsolódnak hozzá (vendéglátás, turizmus, egészségügy)

10 A szőlő és bortermelés kezdetei

11 A bor ősi jelentése „In vino veritas” – borban az igazság
Életelixír, a halhatatlanság itala; a vidámság és a termékenység szimbóluma. (görögök) A "föld vére", az életerő, az emberfölötti energia kifejezője. Biblia, kereszténység – bor (Jézus vére) Életelixír, a halhatatlanság itala; az igazság (in vino veritas), a vidámság és a termékenység szimbóluma. A "föld vére", az életerő, az emberfölötti energia kifejezője. Dionüszosz, a földművesek körében közkedvelt isten alakjában a föld termőerejét, majd később a szőlőtőke megszemélyesítését tisztelték. Az antikvitásban a bor Dionüszoszhoz kapcsolódik: az ő vére, a halhatatlanság elixírje. Részegítő erejét az istenség általi megszállottság megnyilvánulásának tulajdonították. Dionüszosz egyszerre "áldásos és barátságos", valamint "ragadozó és vad" csakúgy, mint az ember számára a természet, valamint a bor kiváltotta mámor Ősszel és tavasszal megtartott ünnepei, a Dionüsziák (amelyek egyben a klasszikus görög dráma kialakulásának és bemutatásának hátteréül szolgáltak) a magát újjászülő diadalmas élet misztériumát fejezték ki. A világot meghódító Dionüszosz diadalmeneteinek története a szőlőtermesztés és borkészítés elterjedésére utal, amely egyben kultuszának ismertté válásával is járt.

12 A bortermelés kezdetei
ie a szőlő háziasítása ie a bor, mint kultikus áldozat ie Vitis Vinifera kialakulása ie. 800 a szőlő- és bortermelés kezdete Magyarországon (Sopron, Szekszárd) Hyppokrates – a bor és az orvostudomány kapcsolata ie. 100 a szőlőművelés első virágkora (Római Birodalom) ie. Pannónia, mint római provincia

13 A bor készítés eredete Az emberi civilizáció története egyben a bor és a borkultúra története is A vadszőlő háziasításából születhetett a bort adó szőlő Kezdetben fügével és némi mézzel fokozták a cukortartalmat A szőlők és általában a mezőgazdasági munkák istensége volt még Liber is, de az ő kultusza távolról sem volt oly népszerű, mint Bacchusé

14 A görög és római borkultusz
Már az őskor óta sokféle alapanyagból készítettek alkoholtartalmú italokat – erjeszthető gyümölcsök (datolya, füge, gránátalma) Mégis a szőlőből készült nedű lett a legelterjedtebb Már a babiloniak és az egyiptomiak is ismerték Igazi kultúrává a szőlő és bortermelést a görögök tették

15 Görög-római borkultusz: Dionüszosz (Bacchus) a bor és a szőlőművelés istene
Borfogyasztás – szümpozion (társasági élet része – lakoma) Rómaiaknál ez átcsap hedonista részegeskedésbe Az ókori borok fajtái: nehéz, déli, mediterrán, édes és erős borok (hígítva fogyasztották) A borászati eljárások kezdetlegesek voltak, fiatal és régi (15-20 éves) borokat egyaránt fogyasztottak Tartósítás: sós vízzel A forrásban lévő borokat illatosították (gyantával, mirhával, fűszerekkel) Borkereskedelem: fontos exportcikk

16 Xenophon a borfogyasztásról
"Én, barátaim, teljes szívemmel az ivás mellett vagyok. Mert mélységesen igaz, hogy a bor, lelkünket öntözvén csitítja a fájdalmat, mint ahogy az olaj föllobbbantja a lángot. Ám nekem úgy tűnk, hogy az emberi test hasonlatos a növényekhez. Ha túlságosan bőven öntözik őket az istenek, nem tudnak kiegyenesedni, nem járja át őket az enyhe szellő lehelete; ám ha csak annyit isznak, amennyire szükségük van, szálegyenesen nőnek, virágot hajtanak és gyümölcsöt teremnek. Hasonlóképpen mi is: ha színültig töltjük a kupát, testünk és lelkünk megbicsaklik hamarosan, levegőt is nehezen kapunk, szó meg alig jön a szánkra. Ám ha a szolgák gyakran, de csak mértékkel töltenek kicsiny poharainkba, a bor nem részegít meg bennünket, hanem édes ösztönzése révén egyre vidámabbak leszünk."

17 A római borkultúra A bor és a lakomázás a hatalommal rendelkezők jelképe Az igazi lakomáknak csak kevesen lehettek részesei A lakomázás sokak számára volt áhított, követendő életforma A bor és a lakomázás a hatalommal rendelkezok jelképe Minden bizonnyal a lakomázás sokak számára volt áhított, vagy követendő életforma bár maradtak fenn a részegeskedést elítélő írások is, Senecának pedig köztudottan rendkívül rossz véleménye volt a lakomák közönségérol.

18 Bacchus tiszteletére bemutatott áldozatok és a neki rendezett ünnepségek túltettek még a dionüszoszi görög ünnepi ivászatokon is A Római Birodalomban a szőlő termesztése annyira népszerűvé vált, hogy olykor a gabona és más haszonnövények termesztését veszélyeztette Bacchus tiszteletére bemutatott áldozatok és a neki rendezett ünnepségek mindenesetre túltettek még a dionüsszoszi görög ünnepi ivászatokon is általában féktelen mulatozásokba, nemegyszer orgiákba torkollottak. Különösen igaz volt ez a későbbi, lazuló erkölcsű császárkorban. A Római Birodalomban a szőlő termesztése annyira népszerűvé vált, hogy néha már a gabona és haszonnövények termesztését veszélyeztette Caravaggio: Bacchus

19 Borfogyasztás és készítés a rómaiaknál
A rómaiak, akárcsak korábban a görögök, vízzel hígították a bort Vinum – vízzel hígított bor Merum – tömény, hígítatlan bor Róma városa az ie. 1. században minimális becslés szerint is legalább 1, 5 millió hektoliter bort fogyasztott el évente A római borkészítés: Eleinte hagyták, hogy a fürtök saját súlyuknál fogva préseljék egymást Ezt követte a préselési (taposás) eljárás A kevésbé előkelők számára a már kipréselt szőlőfürtöket újrapréselték A kerülendő részegeskedés és a higítás ellenére a lakosság jelentős mennyiségű bort fogyasztott, Cato szerint csak a rabszolgáknak évi 10 amfórányit, (kb. 260 liter) kellett adni. Ennek megfelelően a nagyjából 1 millió lakosú Róma városa minimális becslés szerint is legalább 1, 5 millió hektóliter bort fogyasztott el évente.

20 Az európai szőlő- és bortermelés a Római Birodalom bukása után
476 után a római birodalom szétesik Népvándorlás: germán törzsek beözönlése Hanyatlás, gazdasági visszaesés Középkor eleje (Európa sötétségbe borul) Egyház és a kolostorok szerepe a borkultúra fennmaradásában Szőlészeti szakírások megőrzése Fejlesztése (Melk, Pannonhalma) „A bor elszakítja Istentől még a bölcseket is…”

21 A bor és a magyarság kapcsolata
Szőlő, bor, icsar, csigér, seprő, szür (must) – honfoglalás előtti ősmagyar szavak A bortermelés ismerete: ázsiai eredetű Arab forrásokból tudjuk: a Kazár Birodalom szomszédságában élő magyarok szőlőültetvényeket tartottak A honfoglaló magyarok egy-egy terület elfoglalása után „áldomást” ittak

22 A magyarok vándorlása

23 De a honfoglaló magyarok a Kárpát-medencében is találkoztak a szőlő- és bortermelés tradícióival
Pannónia római provincia területén már az ie. I. század óta termeltek szőlőt és bort a rómaiak Erre az időszakra vezethető vissza a dunántúli történelmi borvidékek kialakulása A Kárpát-medence éghajlati adottságai kiválóan megfelelnek a szőlőtermelés igényének

24 A magyar történelmi borvidékek eredete
Dunántúl (Vas, Zala, Veszprém, Somogy – megye) Antik (kelta-római) hagyományok Sopron, Pozsony, Buda Német városi és polgár szőlőkultúra Mátra, Bükk, Tokaj-hegyalja Honfoglaló magyarság Az ország belső területei Balkáni eredetű vörösbor- kultúra

25 A középkori magyar bortermelés

26 13-14. század -különböző típusú kapák
földművelő eszközök tökéletesedtek szőlő: -sok munka, sajátos művelés -munkaeszközök a régiek -különböző típusú kapák -metszés baltás metszőkés segítségével

27 A munka menete febr.-márc.: metszés, karózás, kötözés, kapálás, tőkealakítás jún.-júl.: kapálás aug.-szept.: lombritkítás okt.-nov.: szüret Szüret után : befedés

28 Borkezelés Ókori nyomon haladt tovább Szüret után: taposás, préselés
faedényzet megjelenése (hordókészítés - kádármesterség)

29 megjelent a karikafa (hordó), melyet mogyoróvesszővel kötöttek egybe
Külső és belső pincék (nemcsak tárolásra, borkészítésre is szolgáltak) Borok: általában fehérek, ugyanis a kezdetleges eljárásokkal csak igen erősen festő szőlők adhattak vörös bort. Fehér bort viszont festeni is lehetett sötétvörös növények levelével.

30 Mátyás korában fára futtatott szőlőlugasok
-lombkorona ritkítása, tőkék szaporítása - szőlőligetek létrehozása -terméseik étkezési célra szolgáltak Alföldön már a mohácsi vész előtt gyümölcskertek aljnövényzeteként is megjelent

31 Lamprecht - a 15. századi szőlőművelés mozzanatai
legfontosabb művelet: a metszés (célja: bő termés elérése) Kopaszfejmetszés:első évben kihajtott vesszőket sárszemre metszik vissza, a tőke így a rejtett rügyekből is hajtásokat fejleszt.

32 Szálvesszőzés ( szálvesszőket porbujtásként kezelték és a meggyökeresedett vesszőkkel pótoltak)
karikás szőlőművelés( egy-két szálvesszőt meghagytak, majd a következő kötözéskor karikába hajtották)

33 Szőlőművelés helye Hegyalján, domboldalakon, szélhordta buckákon
mezővárosok, falvak határában Felügyeletét a hegymesterre bízták Feladatuk: Vezetni a szőlőhegyek művelését Őrködés az ültetvények felett Pereskedésben békebírói feladatok Idegen borok behozatalának megakadályozása)

34 Középkori szüret Franciaországban

35 Szállítás, tárolás, fűszerezés
Hordótípusok: „dreylink” vagy „dreyling” (18 akó) Fuder (24 akó) Hordókat összetartó kötözővessző nem tartós, széteshetnek (borkötő mesterek) Megjelentek a fűszerezett csemegeborok (méz, gyömbér, szegfűszeg, fahéj, mazsola…) Rosszul kezelt borok palástolása Fehér és vörös bor megkülönböztetése

36 Középkori bor űrmértékek
Akó – dongás faedény Bormértékként a metrikus rendszer bevezetéséig életben van Tájegységenként eltérő rendszerei vannak (bécsi, pozsonyi, nagyszombati, budai, egri, erdélyi, soproni, tokaj-hegyaljai) Boroshordó 10 akó, 5,65 hl Akó=53,72 liter Csöbör=13,43 liter Pint=1,678 liter Icce=0,839 liter Messzely=0,419 liter Römpöly=0,209 liter

37 A magyar szőlő és bortermelés a dualizmus időszakában
általános gazdasági fejlődés Jobbágyfelszabadítás, feudális terhek eltörlése Borászat megújulása szakemberek segítségével Szőlő és bortermelés nagybirtokokon és paraszti birtokokon egyaránt Népszerű kézikönyvek, folyóiratok jelennek meg (Entz Ferenc:Népszerű Káté, Borászati lapok) Egyre több kiállítást rendeznek (1857: első Általános Mezőgazdasági Kiállítás) Nemzetközi elismeréseket kapnak a magyar borok Magyarország ekkor a 3. helyet foglalta el a világ bortermelésében

38 Keleti Károly 1875.: „Magyarország szőlészeti statisztikája 1860-tól 1873-ig”
A kötet még a több évszázados, hagyományos szőlő- és borkultúráról tudósít. Keleti Károly a statisztika tudományos módszereivel felmérte az ország szőlő- és borgazdaságát, a szőlőtermesztő vidékeket, a termelés kultúrállapotát, a szőlőfajtákat, valamint a tőkeművelés- és metszésmódokat. Ez idő tájt a szőlőterület összesen ha volt, amelyen 76 borszőlőfajtát termesztettek.

39 Az ültetvényekben a fajtákat többnyire keverten telepítették, jellemző volt az Alföldön a gyümölcsfa, zöldség és egyéb növények köztes termesztése is. Uralkodó tőkeművelési mód volt a tiszta fejművelés kopasz és rövidcsapos metszéssel (karó nélkül), illetve szálvesszős metszéssel (karózva). A filoxéravész előtti szőlőtermesztés a középkorból eredő pontuszi, kelet-mediterrán jelleget őrizte. A nyugat-európai fajták, a fejlettebb művelési módok és borászati technikák főként a nagybirtokok szőlőgazdaságaiban jelentek meg. Szakszerű borkezelés csak a nagy szőlőgazdaságokban valósult meg, gyakoriak voltak a borhamisítások. Egyes borvidékeken (hegyaljai, egri, badacsonyi, móri, neszmélyi, soproni, somlói, szekszárdi stb.) Európa-hírű borokat állítottak elő.

40 Filoxéravész 1880-as évek A filoxéra: szőlőgyökértetű, amerikai eredetű 1875-ben jelent meg Mo-on, majd igen gyorsan elterjedt az egész országban Kötött talajokon jobban terjedt Paraszti szőlőkben nem volt teljes a pusztulás Védekezés: árasztás, szénkénegezés minisztériumi tanácskozás a fertőzött szőlők kiirtását rendelte el Herman Ottó: egyedül a szőlőművelés megújítása, korszerű alapokra való helyezése hozhat megoldást szigorú hatósági intézkedések Országos Filoxéra Bizottság megalakítása

41 Az első jelek: Pancsován
20 év alatt a kötött talajú történelmi borvidékek 60%-a kipusztult Csupán a homoktalajok ültetvényei menekültek meg a kártevőktől (a gyökértetű laza talajon nem tud megélni, járatai beomolnak). A filoxérapusztítás katasztrófát jelentett az egész ország számára. A századvégi kivándorlók között nagy számban voltak olyanok, akik a szőlők kipusztulása miatt váltak földönfutóvá. A szőlőterületek nagymérvű csökkenése miatt bortermő vidékeink jórészt elnéptelenedtek.

42 1897: 383422 hektárból 230948 hektár pusztult el Állami intézkedések:
szaporítóanyag-zárlat, fertőzött tőkék megsemmisítése, Országos Filoxéra Bizottság felállítása Magas szintű szőlészeti-borászati ismeretek (Állami Ampelológiai Intézet) 1898: Szőlészeti Kutató Intézet megalakulása borvidéki vincellériskolák rezisztens amerikai oltóalanyokra oltott nemes európai vesszők egyesítették az amerikai alany ellenállóképességét és az európai szőlő nemességét A szőlőfelújítási törvény (1896. évi V. tc.) rekonstrukcióhoz szükséges alany- és oltványszőlő kedvező áron szakmunkások kiképzése pinceegyletek felállítása hosszú lejáratú állami kölcsönökről.

43 Canzi Ágost: Szüret Vác vidékén 1859 körül

44 A homok meghódítása reformkor időszakában kezdődött
hatalmas területeket borított el az Alföld egyes részein – különösen a filoxéra vész után a telepítők fokról fokra megkötötték és termőtalajjá változtatták a futóhomokot meghonosodtak a gyümölcsfák, szőlő és az akácfa ezek a növények azóta is jellegzetes növényei az Alföldnek Miklóstelep, Helvécia, Máriatelep Új fajta: kadarka

45 szőlővessző-szaporító telepek jöttek létre
kötött talajú borvidékeken fő módszer a gyökeres oltványokkal való telepítés lett 1892: első oltványtermelő üzem megalakulása gyors fejlődési ütem: egy év alatt 8,8m-ról 16,5m volt az oltványok száma második telepítési hullám homoki szőlővidékeken (itt nem tudott terjedni a gyökértetű) gazdag termés → árak 5-10-szeresek kötött talajú és homoki szőlők aránya megváltozott (1/3-a homoki)

46 Nemzetközi kiállításokon számos siker és elismerés
1869: Boroszló 1873: Bécs: Magyarország borai kapták a legtöbb kitüntetést, 116-ot 1896: Párizs

47 Magyarország földterülete művelési ágak szerint, 1853–1918 (ezer hektár)
Szántó Kert Szőlő Mező-gazdasági terület Erdő Termő-terület Összesen 1853 3 452,80 80,6 201,4 6 416,40 1 266,00 7 826,30 9 303,00 1867 3 758,90 86,3 202,6 6 780,10 1 342,00 8 219,90 1883 4 849,40 89,2 216,9 7 328,50 1 222,90 8 606,10 1895 5 103,00 95 175 7 438,70 1 190,80 8 678,00 9 205,70 1913 5 577,60 97,5 214,7 7 572,70 1 096,20 8 698,20 9 265,80 1915 5 506,40 95,8 215,8 7 488,30 1 050,30 8 566,20 9 131,90 1918 5 514,70 96,1 216,4 7 500,00 1 055,40 8 584,80 9 152,80

48 A bor kereskedelme a történelmi Magyarországon

49 A borkereskedelem a középkori Magyarországon
A középkortól kezdve a só, a hal, a gabona és a jószág mellett a legfontosabb magyar árucikk a bor volt. Az első borkivitelre utaló adat 1226-ból származik. A borkereskedelem különösen fontos szerepet játszott a városok fejlődésében. A 13. sz.-tól a királyok jelentős kiváltságokkal (vámmentesség, árumegállító jog, harmincad stb.) támogatták a városok bortermelését és borkereskedelmét. Pl. Sopron 1297-től, Kőszeg 1341-től, Ruszt 1479-től szállíthatta vámmentesen borait az ausztriai tartományokba. A 14. sz.-ban az Anjou-dinasztia városi fejlődést támogató politikája alatt jelentősen növekedett a magyar borkereskedelem. Károly Róbert – Bécs árumegállító joga ellen, a visegrádi szerződés: megnyílt a Buda–Esztergom–Nagyszombat–Brünn kereskedelmi útvonal.

50 A jelentős borkereskedelmet folytató városok felhagytak az egyéb mezőgazdasági termeléssel. A szőlőművelés és a borkereskedelem az eredeti tőkefelhalmozás, egyben a várossá fejlődés alapjává lett. Már a 14. sz.-ban a legjelentősebb városok egyben a legfontosabb borkereskedők voltak. (Sopron, Pozsony, Nagyszombat, Lőcse, Késmárk, Szepesbéla, Kassa, Brassó, Buda, később Bártfa, Eperjes) A a források szerint a nyugat-mo.-i bor kapcsolódott be a leghamarabb a külkereskedelembe. A 15. sz. végéig a magyar borkereskedelemben uralkodó szerepet játszott a szerémségi bor, amelyet Budára, Kassára, sőt Lengyelországba fuvaroztak a délvidéki kereskedők. A szerémségi bor mellett a 15. sz.-ban keresett árucikként tűnt fel a somogyi, baranyai és tolnai bor, amely a török hódoltság alatt még nagyobb jelentőségre tett szert. A 16–17. sz.-ban Szegedre, Debrecenbe, Kecskemétre, sőt külföldre is szállították.

51 A középkortól a 18. sz. közepéig a borkivitel fő útirányai
1. A legkorábbi adatok (13. sz.) a nyugat felé irányuló kereskedelem megindulásáról szólnak. A soproni és pozsonyi borvidék borait Morvaországon át Sziléziába szállították. Egy részét ott értékesítették, más részét tovább vitték Lipcsén, Berlinen át Poroszo.-ba és az északi államokba. A soproniak a borért cserében vásznat és posztót hoztak.

52 Főbb középkori kereskedelmi utak a Kárpát-medencében

53 2. Pozsonyból Bécsbe és tovább az osztrák örökös tartományokba.
Kisebb részben tengelyen, nagyobb részben hajóval a Dunán. A 16–17. sz.-ban ezen az úton jutottak el a somogyi, baranyai és tolnai ún. török borok az osztrák tartományokba.

54 3. A Szepességen át Lengyelo.-ba vezető út.
Lublóig, Podolinig, Gniezdáig tengelyen szállították a bort, onnan pedig a Poprádon, ill. a Dunajecen és a Visztulán tutajon Varsóba, sőt tovább Oroszo.-ba. A közvetítő kereskedelmet a 16. sz.-tól a szepességi városoktól (Lőcse, Késmárk, Szepesbéla) mindinkább Kassa, Bártfa és Eperjes vették át. A lengyelországi borkereskedők a 14–15. sz.-ban még főként soproni (wino edelburskie), pozsonyi, szentgyörgyi (wino swietojurskie), budai és kisebb mértékben szerémségi bort vásároltak. A 16. sz.-tól fellendülő tokaji bor hamarosan kiszorította valamennyit és a lengyelo.-i kivitelben egyeduralomra tett szert. Ebben a bor minőségének és a lengyelek ízlésének találkozása mellett közrejátszott az is, hogy a Kamarának nagy kiterjedésű szőlőbirtokai voltak a Hegyalján, ezért az állam is támogatta a lengyel piac monopolizálását.

55 4. A borkivitel negyedik vonala Erdélyből vezetett Moldvába és a Havasalföldre.
Az erdélyi magyar és szász bortermelés azonban nagyobb jelentőségre nem tudott szert tenni, sőt a 16. sz.-tól a török betörésekkel hanyatlásnak indult. A 17–18. sz.-ban inkább a román fejedelemségek területéről szállítottak borokat Erdélybe.

56 Bor- és gyümölcskereskedők

57 Borkivitel a 17-18. században
A 17. sz. közepétől tervszerű exporttörekvések is jelentkeztek borkereskedelmünkben. Pl körül Hollandiába és a skandináv államokba, 1699–1700-ban egy örmény kereskedő Angliába szállított 1000 csöbör budai vörös bort. 1705-ben a francia és spanyol örökösödési háború idején angol kereskedőtársaság alakult a magyar borkivitel érdekében. Mindezek és a hasonló szórványos kísérletek a Ny-európai piac meghódítására nem jártak sikerrel. Ellenkezőleg, a 18. sz. közepétől a külföldi piacok fokozatosan bezáródtak a magyar bor előtt.

58 Az osztrák örökösödési háború után, 1752-ben Mária Terézia megtiltotta a sziléziai vászon és posztó behozatalát, így a magyar bor kivitele is erősen megcsappant Sziléziába és Poroszo.-ba. A 18. sz. végére lényegében meg is szűnt. Kevés soproni bort vittek ugyan továbbra is osztrák-Sziléziába, de a szentgyörgyi, bazini, modori, ruszti borok végleg piac nélkül maradtak. Az 1775-ben bevezetett új vámrendszer értelmében magyar bort Ausztrián át csak akkor lehetett kivinni, ha ugyanannyi mennyiségű osztrák bort is vitt magával a kereskedő. Később ugyan ezt a rendelkezést megszüntették, de magyar bort a Dunán nem volt szabad Bécsen át vinni, csak a jóval költségesebb tengelyen szállítást engedélyezték.

59 Csárda a 18. századból

60 Ezzel az osztrák örökös tartományokba irányuló kivitel is erősen megnehezedett. Ráadásul az osztrák bort nem terhelte behozatali vám Magyarország irányába, a magyar borokat viszont kivitelnél harmincaddal terhelték meg. Így a magyar kivitel helyett a 18. sz. végétől inkább az osztrák behozatal érvényesült. A külföldi piacokon eladhatatlan, savanyú osztrák bor az olcsóságával vált versenytárssá Magyarországon. A lengyel piac elvesztése nagyjából ugyanerre az időre esik. Lengyelország harmadik felosztásával Galícia hosszú időre osztrák tartomány lett, így Mo. és Lengyelo. közös vámhatára megszűnt, ehelyett az osztrák vámrendszer értelmében ugyanazok a korlátozások érvényesültek, mint a Bécs felé irányuló kivitelnél.

61 A külföldi piacok elzáródása maga után vonta a szőlőművelés és borkészítés technológiájának nagyfokú hanyatlását, más társadalmi tényezők együttes hatására viszont ezzel párhuzamosan a szőlőterületek nagymértékű kiterjedése következett be. A két ellentétes folyamat eredményeképpen a 19. sz. elejére létrejött a mennyiségi termelés a korábbi minőségre törekvés rovására. Bár a feudális kötöttségek lényegesen kevésbé sújtották a szőlőművelést, mint a hagyományos paraszti gazdálkodás egyéb ágait, elmaradottságának mértéke hasonló volt azokhoz. A rosszul kezelt, eltarthatatlan borok miatt még a gyéren kínálkozó piaci lehetőségeket sem tudták a magyar bortermelők kihasználni. A két tényező kölcsönösen erősítette egymást. Ezalatt pedig az olcsó és jó minőségű francia, spanyol és rajnai borok meghódították a piacokat. Az így kialakult helyzeten az 1850-ben létrejött vámunió sem sokat változtatott.

62 A külső piac hiánya miatt létfontosságú kérdés volt a bormérés jogának megszerzése, ill. gyakorlása a bortermelő helyeken (kocsmálás). Míg a 14–15. sz.-ban a bortermelő városok ragaszkodtak ahhoz, hogy a város határában termelt bort helyben mérjék ki, a 16. sz.-tól ez a probléma mindinkább háttérbe szorult, ehelyett az idegen borok behozatalának tilalmazása lépett előtérbe. A mennyiségi termelés időszakában a borbehozatal nemcsak a kimérésből eredő hasznot kisebbítette volna, hanem időnként és helyenként egyenesen a helyi termés eladhatóságát veszélyeztette. Ezért vált általánossá országszerte, hogy a más helyről behozott bor kimérését külön illeték lefizetéséhez kötötték.

63 A világkereskedelem alakulása a 19. sz. végén

64 XIX. század közepéig nehezen, akadályokkal juthatott túl a Habsburg Bir. határain
örökös tartományokban is hátrányos helyzet (harmincadvám) → export csökkent, belföldi értékesítés probléma: magyar bortermelők befelé fordulása, érdektelensége, konzervativitása „Ha nem kell a kereskedőnek, akkor legalább jól élünk, s megisszuk a borunkat magunk!” Széchenyi fellépése: modernizáció és specializálódás ezek megvalósulásával érte el világpiaci színvonalát a magyar bor

65 szabadságharc bukása ellenére néhány vívmány fennmaradt (belső vámrendszer megszüntetése)
magyar bor versenytársként jelenhetett meg a világpiacokon úttörője: Szemere Bertalan → angol piac 1860: Kék Könyv: angolok ízlése a fehér és vörös magyar borok felé fordult Tokaji borok: orvosságként való alkalmazása tengerentúli exportot segítette, hogy a magyar borok jól állják a tengeri szállítást

66 A borkereskedelemnek a 19. sz
A borkereskedelemnek a 19. sz. második felére kialakult stagnálásába csak a filoxéravész hozott változást. A kötött talajra ültetett szőlők Európa-szerte történt kipusztulása a magyar homoki borok számára időleges konjunktúrát teremtett, ami nagyjából az I. világháború idejéig tartott. A két világháború közötti időszak nemcsak a borkivitel számára nem volt kedvező, hanem az I. világháborút lezáró békekötéssel az addigi belső piac jó részétől is elesett a borkereskedelem, hiszen az elvesztett területek jórészt bort nem termelő területek voltak.

67 Magyarországon a szakmunkásképzéstől az egyetemi szintig színvonalas intézmények biztosították – és biztosítják jelenleg is – a szakemberképzést. Az első szőlészeti és borászati tankönyvet Mittelpacher Lajos adta ki a Budai Egyetemen 1815-ben, de oktattak borászati vegytant a Magyaróvári Gazdasági Akadémián és a Keszthelyi Georgikonban is az 1880-as években. A korszerű szőlő- és borkultúra terjesztői, fejlesztői az intézményhálózat mellett az alsó-, közép- és felsőfokú képzettségű szakemberek voltak. 1943 Magyar Királyi Kertészeti és Szőlészeti Főiskolai Szőlőmívelési Tanszék Kertészeti Egyetem (Szőlőtermesztési Tanszék, Borászati Tanszék) Borászképzés: Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Élelmiszeripari és Kertészeti Kar, Keszthely, Gödöllő Üzemmérnök képzés: Kecskemét, Gyöngyösön Entz Ferenc

68 A II. világháború idején a szőlőterület 230 000 ha volt.
A háború után megvalósított földreform következtében mintegy 27 000 ha ültetvény került a kistulajdonosok birtokába. Ez az intézkedés fokozta az extenzív művelésű szőlők területét és az ültetvények elaprózottságát (egy szőlősgazdára átl. 0,5 ha-nál kevesebb terület jutott). Az 1945 után beindult nagymérvű telepítés a helytelen gazdaságpolitika (kötelező beszolgáltatások, tagosítás, adóemelés stb.) következtében 1949-től megakadt, sőt 1949–1956 között mintegy 47 800 ha szőlő pusztult ki. 1949-ben kezdetét vette a szocialista nagyüzemi (állami gazdasági, termelőszövetkezeti) szőlőtermesztés kialakítása. 1961–1965 között 47 000 ha szőlőültetvényt létesítettek (főként az Alföldön), így az ültetvények területe 247 000 ha-ra növekedett.

69 Történelmi borvidék: olyan táj, több községet magába foglaló, kisebb-nagyobb földrajzi egység, ahol évszázadok óta országos viszonylatban híres bort termelnek. A történeti borvidékek jelentős szerepet játszottak az árutermelésben és a bor kereskedelemben. Egy-egy történeti borvidék jellemzője, hogy főbb tulajdonságaiban hasonló jellegű bort, ill. borokat állítanak elő, amit a nagyjából azonos talaj- és éghajlati viszonyok mellett egy-két jellemző szőlőfajta vezető szerepe biztosít. A történeti borvidékek nevüket többnyire egy-egy városról vagy faluról kapták. Főbb történeti borvidékeink a 16. sz. elejére kialakultak. Az egész középkorban leghíresebb történeti borvidék volt a szerémségi. Ezután következett a somogyi, baranyai, pozsonyi, soproni, budai, egri, borsodi, nógrádi, majd a veszprémi és zalai, végül az erdélyi borok. Az alföldiek közül a kecskeméti és a szabadszállási bor hírét őrizték meg a középkori források. A történeti borvidékek első hivatalos beosztását Keleti Károly szőlészeti statisztikája alapján a Földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium készítette el 1880-ban, megjelölve a szőlőterületek nagyságát, az átlagos évi bortermés mennyiségét, valamint azt, hogy ebből mennyi a fehér bor és mennyi a vörös.

70 Magyarország borvidékei
Csongrád Hajós-Baja Kunság Ászár-Neszmély Badacsony Balatonfüred-Csopak Balatonfelvidék Etyek-Buda Mór Pannonhalma Somló Sopron Balatonboglár Pécs Szekszárd Villány Bükkalja Eger Mátra Tokaj Balatonmelléke Tolna Magyarország borvidékei

71 Borértékelés, borversenyek, a borkóstolás technikái

72 A borkóstolás főbb jellemzői
Elengedhetetlen a bor megítéléséhez, helyes értékeléséhez Alapos felkészültséget, kifinomult érzékszerveket kíván Egy baráti összejövetel is alkalom lehet rá, de az igazi megmérettetések a borversenyek

73 Bor és pohár a, fehérborhoz b, vörösborhoz
b1 vörösbor-kóstoló csésze c, pezsgőhöz d, likőrborokhoz (fűszerezett) e, brandy-hez (Cognac-hoz) f, „rizling” borokhoz g, csemegeborokhoz

74 További fontos tényezők
Erős, meghatározó illatszerek kerülése Evés kerülése Helyiség is fontos Dugóhúzó Borhűtő Esetleg borhőmérő

75 A bor külseje Szín: sokat elárul a bor koráról, állapotáról, testességéről is. (fehér-, rozé- és vörösborok) Átlátszóság: a bornak tisztának és átlátszónak kell lennie. Viszkozitás: megmutatja a bor folyékonyságát. Szén-dioxid

76 A bor szaglás útján történő vizsgálata
Az orr a legfontosabb érzékszervünk Rövid, mély szippantások. Először csak nyugalmi állapotban vizsgáljuk a bort, majd forgassuk meg. Illatok, melyekre a szaglás során érzettek leginkább hasonlítanak. Növények, gyümölcsök, fa, fűszerek, virágok, égetett-pörkölt, animális és éteres jellegű aromák…

77 A bor vizsgálata ízleléssel
mindig közel azonos mennyiség legyen a szánkban A lehető legjobb mértékben oszlassuk el egész szánk területén A borok 75-90%-a tiszta víz. A fennmaradó minimális részben azonban rengeteg fontos anyag fordul elő.

78 A bor összefoglaló értékelése
Megállapítás a bor „egyensúlyára” vonatkozóan ( íz-illat egyensúly - HARMÓNIA) Eltarthatóság A fogyasztásban betölthető szerep Koncentráció

79 A borok megmérettetése: borversenyek

80 Magyarországi borversenyek
1857. gróf Széchenyi István kezdeményezésére: I. Magyar Általános Mezőgazdasági Kiállítás 1885. Országos Általános Kiállítás 1899-ben Szegeden, az I. Országos Mezőgazdasági Kiállítás, első borászati kongresszus 1955. Országos Borverseny, között évente 1967., Kecskemét, Eger, Sárospatak, Balatonfüred, Szekszárd, Budapest, Noszvaj, Székesfehérvár Országos borversenyek 1998-tól megyei és borvidéki versenyek, fajtánkénti borversenyek

81 Nemzetközi borversenyek
1863. Hamburg bécsi (1873), londoni (1874), párizsi (1879) kiállítások Budapesti Nemzetközi Borversenyek (1958., 1960., 1962., 1964., 1966., 1972.) 1972-től kezdve világborversenyek a sportolimpiákkal egyező években VinAgora Nemzetközi Borverseny

82 A bor és a néphagyományok

83 Bornaptár ( Januártól - Júniusig )
A szőlőtermeléssel kapcsolatos, jellegzetes népszokások régi idők népszokásai magyar nép lelkivilága szellemi kultúra legtöbb népszokásunk az ünnepekhez, az esztendő jeles napjaihoz fűződik nemzeti értéket jelentenek

84 Január Hónapneveink latin eredetűek
A hónapoknak Romulus király adott nevet Eredetileg 10 hónapos volt a naptár i.e. 700 naptárreform Január= Iaunarius= Ianus római isten

85 Január 1. - Újév napja Már a rómaiak is ünnepelték
„Ha újesztendő napján szép, fényes az idő, jó lesz az esztendő.” Előírások, tilalmak: baromfievés tilalma – elkaparná, kikaparná a szerencsét a házból bab, lencse, borsó, rizs fogyasztása sok pénzt hoz a házba az első látogató férfi legyen, mert az hozza a szerencsét Jóslások: amelyik leánynak először viszi el a kutya a kocsonyacsontját, az megy leghamarabb férjhez ha csillagos az ég, rövid lesz a tél ha piros a hajnal, szeles lesz az esztendő hideg északi szél esetén hosszú, kemény télre számíthatunk ha olvadni kezd, sok bor terem

86 Január 6. - Vízkereszt napja
a templomokban tömjént és vizet szentelnek - innen származik a magyar Vízkereszt elnevezés. Szenteltvízzel itatás, locsolás Január Szent Vince napja Borvédőszent, halászok szentje Napja általános termésjóslási nap „Ha szent Vintze napja fénylik, azt mondják a boros gazdák, hogy meg-telik a pintze, és sok jó bort várhatni.” „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince”

87 Az időjárásból az őszi szőlőtermésre következtetnek - vincevessző
„ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince” „ha megcsordul a Vince, tele lesz a pince” Vince napi pincejárás – a bor, a hordók ellenőrzése Moldvaiaknál: „Fényes Vince, tele pince. Ködös Vince, üres pince.” Vajdaság: „Ha fénylik Vince, megtelik a pince. Ha csepeg, csurog, kevés lesz a borod.” Szt. Vince borrend: „Ha megcsordul a Vince, megtelik a pince Régi igazság ez. Igaz-e jó Vince? Most, hogy ünnepeljük névnapodon Vincét, Telj meg áldással Te, s csorduljon meg pincéd!”

88 Február Asszonyfarsang Elásott bor kiadása Házasság Mohácsi busójárás
„tél szellemének” elűzése Farsangi fánk Kisze báb elégetése

89 Február 3. - Balázs napja egészség- és termésvarázslás, gonoszűzés, madárűzés, időjóslás napja Február Bálint napja ha Bálint napján megszólal a pacsirta, s azt mondja: „csücsülj be!”, akkor még hidegre kell számítani Február Fausztinus napja Dél-Magyarország Február Zsuzsanna napja szőlőmetszés kezdete – fagykárok felmérése Február Jégtörő Mátyás napja „Mátyás feltöri a jeget; ha nem talál, akkó csinál; ha meg talál, akkó ront”

90 Március Március 12. – Gergely
„Ha Gergely megrázza a szakállát, még áprilisban is hó lesz”. Március Sándor, József, Benedek „Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.” Március Gyümölcsoltó Boldogasszony napja Mária-ünnep Gyümölcsfák tavaszi oltása, szőlő metszése

91 Április Április 1. Bolondok napja „április bolondja”
Bodajki szőlősgazdák: „inkább a szőlő sírjon, mint a gazdája” Április Szent György napja pásztorok, állattartók védőszentje mezőgazdasági tavasz kezdete Állatok kihajtása Hegybíró, esküdtek választása Szent György harmat, harmatszedés Szőlőjövések könyve

92 Május Pünkösd Május 1. - Majális Majális a közeli erdőben
„Ha pünkösdkor szép az idő, sok bor lesz” Pünkösdi királyválasztás Május 1. - Majális Majális a közeli erdőben Májusfa állítás Május 6. - Babevő János napja Köztes növényként babot termesztenek

93 Májusi fagyosszentek Pongrác, Szervác, Bonifác (Május 12- 13- 14)
- fagyosszentek, szigorú urak, jeges szentek, szőlőfagyasztók - füsttel védekeznek a fagy ellen „Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken se látsz.” - hirtelen hideg – „leszüreteli a szőlőt” - nem ajánlatos palántázni - nem ajánlatos kapálni

94 Május 25. - Orbán napja Legismertebb borünnep, nyár kezdete
Szőlőkárok ellen véd „Igyál Orbán, termett a szőlő.” „Orbán megitta a borunkat” „Ha tiszta Orbán napja, jó tiszta bort fogsz sajtolni, de ha esős, akkor savanyú lőre kerül a hordóba.” „Ez is feltette az Orbán süvegét!”.

95 Június Június 8. - Medárd napja
- gabonaaratás, szüreti munka védőszentje „Ha Medárd napon esik, 40 napig esni fog” Június Éliás napja - szélvihar

96 Július Július 20.-Illés napja: „Illés hordókat gurigáz az égben˝
„Illés most is a sátánnal csatázik” „Illés meg Jakab Annát kergeti” „Illés, Anna, Jakab három szeles nap” Nagy nyári zivatarok a néphit szerint

97 Július 22.- Mária Magdolna napja
„Megvéd a szembetegségektől, a pestistől, a féregtől, a szőlőt pusztító zivataroktól.”

98 Július 25.- Jakab napja Ezen a napon áll meg a szőlő növe-
kedése és kezd édesedni. Ha Jakab napja derűs, jó gyümölcs- termésre számíthatunk, de nincs kizárva a zivatar sem.

99 Július 26.- Anna napja Anna napjára a legkorábban érő csemegeszőlők már édesedtek, zsendültek, megkóstolhatók voltak.

100 Augusztus Augusztus 7.- Donát napja
Ókeresztény vértanú, a szőlőskertek, a szőlősgazdák védőszentje Szent Donát jelképe a törött kehely Hagyományok, szokások: villámcsapás, vihar ellen imádkoztak hozzá

101 Augusztus 10. – Szent Lőrinc napja – dinnyeszezon vége, a növények növekedésének vége

102 Augusztus 15.-Nagyboldogasszony
Derült idejével jó szőlő- és gyümölcstermést jósol. A két ˝asszonyköze˝ (Aug. 15- Szept. 8) varázserejű időszak, ekkor szedik a különféle gyógyfüveket, cséplik a magnak való búzát.

103 Augusztus 20.- István napja
Ha jó az idő Istvánkor, akkor bőséges gyümölcs- termésre számoljunk. A bort, búzát, békességet, mint a kívánt bőség és a nyugodt munka jelképét mondogatták

104 Szeptember Szeptember 1.-Egyed napja Tilos szekérrel járni a szőlőbe
Egyed napja időjárás- és termésjósló is

105 Szeptember 8.- Kisasszony-nap
Szeptember 21.-Máté napja Ha ezen a napon tiszta az idő, jó lesz a bortermés Szeptember 28.-Vencel napja Északkelet-Magyarországon, a híres tokaji vidék egyik falujában, Tállyán különös ünnepélyességgel üli meg a falu közössége Szent Vencel napját.

106 Szeptember 29. – Szent Mihály napja
Ekkortól lehetett szűrni a bort, ekkor kezdődhettek a lakodalmak Elsősorban az Alföldön és Eger környékén

107 A szüret ünnepe A szüret ideje főként szeptember és október hónapokra esik A legnagyobb őszi munka Ünnepi felvonulások, szüreti bálok

108 Október Október 15.-Teréz napja Hagyományos szüretkezdő nap
Vénasszonyok nyara Október 21.- Orsolya napja Október 28.- Simon-Júda napja

109 November November 11.-Márton napja Az egész évi fáradozás eredménye
Szent Márton püspök - Pannónia Hagyományok, szokások

110 December December 27.- János napja
A szőlősgazdák bort szentelnek és minden hordóba töltenek egy kicsit, hogy meg ne romoljon. Ami megmaradt, azt elteszik gyógyszernek, utána isznak Szent János poharából

111 A bor és a borcímkézés Szőlőből származó must vagy a cefre szeszes erjedése, vagy ennek további feldolgozása útján nyert ital. A bor előállításának, kezelésének és forgalmazásának valamennyi fázisa a jogi szabályozás tárgyát képezi. Palackozott asztali borok címkéjén feltüntetett adatok a borok azonosíthatóságát, ellenőrizhetőségét és eredetvédelmét szolgálják.

112 Borcímkézés – asztali borok
az asztali bor megjelölést, a bor névleges térfogatát, alkoholtartalmat, a palackozó cég nevét és székhelyét, vagy az OBI-nál nyilvántartott azonosító számát, a palackozás időpontját vagy tételszámot (2002-től kizárólag a tételszámot), az OBI forgalomba hozatali engedély számát, külkereskedelmi forgalomba hozatal esetén Magyarországra utaló jelölést, ha a bor nem Magyarországon szüretelt szőlőből származik, a termelő országra utaló jelzést, importtermék esetén a forgalmazó magyar nyelvű megjelölését.

113 Borcímkézés - tájbor Tájbor esetén kötelező a származási helyre való utalás megjelölése. Az asztali borok kellékein túl, a tájbortermelő vidék nevét a palackon fel lehet tüntetni, továbbá a termőhelyet is.

114 Borcímkézés - meghatározott termőhelyről származó minőségi és különleges minőségű bor
Tartalmaznia kell az asztali borok kellékeit, plusz: a szőlőfajta megnevezését, a termőhelyet, az évjáratot, a bor minőségi kategóriáját.

115 Fel lehet továbbá minden minőségi bornál tüntetni:
a borvidéki régió elnevezést, helyettesítve a borvidék megnevezését, a védjegyet, az eladásban részt vevő nevét, emblémáját, a termelő nevét, ha nem azonos a bor előállítójával, ajánlást a fogyasztónak a bor alkalmazására, a fogyasztó számára tájékoztatást a termelőhelyről, készítésmódról, termelőről, palackozóról, a termék jellegéről, összetételéről, történetéről, a hegyközségre utaló megjelölést, vonalkódot vagy ETK jegyzetet, a bor színére vonatkozó megjelölést, a muzeális megjelölést, azaz, hogy a bor öt évnél idősebb, Országos vagy nemzetközi borversenyen elért díjak is feltüntethetők.

116 Speciális esetekben a borcímkén fel lehet tüntetni:
a készítés módját, a szőlőfajta összetételt, siller megjelölést (nem borfajta, hanem borszínjelölés), bikavér megjelölést, cuvée (küvé) megjelölést.

117 Villányi védett eredetű prémium bor

118 Borvédjegy A borvédjegyek földrajzi helyet megjelölő vagy arra utaló grafikai úton rögzíthető olyan rendkívül változatos formában (szó, ábra, színkombináció, szlogen stb.) megjelenő és a Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromozott árujelzők, amelyek alkalmasak valamely természetes személy, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság által termelt vagy forgalomba hozott borának, illetve más boralapú szeszes italának más jogosultak boraitól való megkülönböztetésére.

119 Borvédjegyek megjelenése
Az első ismert magyar borvédjegy 1876-ból való. Jogosultja: Petheő Imre és társa, Velence. A kilencvenes években a bortermelőknél egészséges tendencia kezdődött. A hagyományos nagy cégek mellett egyre több kistermelő, borkereskedő, hegyközség és külföldi érdekeltségű cég jelentett be védjegyeket.

120 Borvédjegyek megjelenése
Megjelentek az első borosgazdák által bejelentett védjegyek Májer Mátyást — Májer Mátyás, Szekszárd, anno 1970 Sipos Tihamér — Lacrima Vulcanica — (Badacsonyörs) Mészáros József — Ostvin Ostoros A borvédjegyek jogosultjai körében gyakoriak a kft.-k: Corvinum Kit, Vinum Bonum Kft., Eurobor Kit, Hegyfovin Kit

121 Védjegyek megjelenése
A 90-es években a nagy borforgalmazók (Egervin, Hungarovin) mellett rendre-másra a kis- és középgazdaságok jelentős sikereket értek el nemzetközi borversenyeken. Elég Polgár Zoltán (Nemzetközi borverseny, Ürgüp 1992 — Villányi Cabernet Sauvignon), Gere Attila (Vinitaly, Verona 1993 — Villányi Cabernet Sauvignon), Kiss István (Concours Mondial du Viii 1996 Brüsszel — Tokaji Aszú) nagy aranyérmeire gondolni.

122 Védjegyek megjelenése
Kevés az olyan vállalkozás, amelynél tudatos védjegypolitikáról, jelentős belföldi és külföldi védjegyaktivitásról beszélhetünk. Ilyen volt pl. az Eger-Mátravidéki Borgazdasági Kombinát és annak jogutódja az Egervin Rt. A Borkombinát már a nyolcvanas években ábrás védjegyként lajstromoztatta a legismertebb egri borokat (leányka, muskotály, tramini, bikavér stb.) és védjegyoltalmat szerzett az Egri Bikavér védjegyre több mint 20 országban, így Kanadában, az USA-ban, Angliában, Japánban, a skandináv országokban és máshol.

123 Milyen megjelölés lehet borvédjegy?
szín vagy színösszetétel. Célszerű egy adott borvédjegycsalád legismertebb, arculat-meghatározó színeit oltalomra bejelenteni, kombinált védjegy. Ennek tipikus esete a színes, ábrát és bornevet is tartalmazó borcímke. A borcímkék általában kombinált védjegynek tekinthetők, amelyen a színes ábra, a bor termőhelyét, fajtáját, típusát, termelőjét vagy forgalmazóját is bemutatja, továbbá más adatokat is tartalmaz.

124 A borvédjegyek fő típusai
- A termőhelyet előtérbe helyező borvédjegy (ábrás védjegyek): Szekszárdi Bikavér, Badacsonyi Kéknyelű - Termelőt előtérbe helyező védjegyek: Tiffán (Villány), Bock (Villány) - Kereskedőt előtérbe helyező védjegyek: Borok a Zwack házból, Gundel borok - A bortípuson belül különbséget tevő borvédjegyek: Dessewffy Tokaji Édes Szamorodni, Száraz Szamorodni Dessewffy Tokaji Aszú 6 puttonyos, 4 puttonyos

125 A borvédjegyek fő típusai
- Fantázianevek: Mátyás király bora, Nászéjszakák bora - Pincenevet tartalmazó védjegyek: Leszner Pince (Badacsony), Nyakas Pince (Tök). - Dűlőre, földterületre utaló védjegyek: Szarvas Birtok (Tokaj), Kápolna dűlő (Hungarovin védjegy). - Kastélyra utaló nevek: Malatinszky-kúria (Villány), Bátapáti Kastélyborok,

126 Az együttes védjegy Az együttes védjegy olyan védjegy, amely valamely társadalmi szervezet vagy egyesülés tagjainak áruit vagy szolgáltatásait különbözteti meg mások áruitól vagy szolgáltatásaitól, az együttes védjeggyel megjelölt áruk vagy szolgáltatások minősége, származása, vagy egyéb tulajdonsága alapján. Az együttes védjegy közös használatának alapja tehát egy szervezetben való tagsági viszony, ahol az együttes oltalom egy társadalmi szervezetet, köztestületet (ilyenek a hegyközségek) vagy egyesületet illet. Ilyen együttes védjegye van az Egri Bikavér termelőinek és forgalomba hozóinak.

127 A bor mint jövedéki termék
A Vám- és Pénzügyőrség hatásköréből 1971-ben kikerült a bor jövedéki ellenőrzése. A bor adóztatása önkormányzati, tanácsi feladattá vált. A 90-es években adózási káosz alakult ki. 1993-ban a magas adótartalmú termékek felügyelete a VPOP-hoz került. A tilosan előállított cukorcefre hasznosítása a kereslet függvénye. A Vám- és Pénzügyőrség központi járőrszolgálatot állított fel, az ún. borkommandót. 1998. évben hatályba lépett Jövedéki törvény fordulatot hozott. A teljes jövedéki termékkör ellenőrzését és adóztatását is a VPOP végzi . A piac lassan rendeződött, a feketegazdaság aranykora végleg lejárt. Szigorú szankciók, elkobzás, súlyos büntetés vár a jövedéki szabálysértőkre augusztus 1.-ével a bor is jövedéki termékké vált.

128 Jogi szabályozás A Jövedéki törvény értelmében a bor augusztus 1.-jétől az alkoholtermékek, köztes alkoholtermékek, a sör és pezsgő termékek között jövedéki termékké vált. A bor után ezentúl nem fogyasztási adót, hanem jövedéki adót kell fizetni. A borra mint jövedéki termékre különböző szintű jogszabályok komplex rendszere vonatkozik.

129 A jövedéki tevékenység alanyai
szőlőtermelő, egyszerűsített adóraktári engedélyes, bor adóraktári engedélyes, jövedéki engedélyes kereskedő, nem jövedéki engedélyes kereskedő. Minden kategóriában feltétel a regisztráció, ill. az engedély megszerzése, amely nélkül a tevékenység nem tekinthető jogszerűnek.

130 Zárjegy A borzárjegy a bor palackjára vagy kannájára felhelyezett bélyeg, amely igazolja a bor legális származását (adóraktárban került előállításra, palackozásra, onnan került kiszállításra, vagy az importált bor belföldi forgalom számára való vámkezelése megtörtént). A borzárjegyet a Magyar Állam állítja elő, és a vámhatóság bocsátja az előállítási költség (a palackos kiszerelésű bor esetében darabonként 20forint, a kannás kiszerelésű bor esetében 600 forint) megfizetése ellenében, elszámolási kötelezettség mellett az egyszerűsített vagy bor adóraktár engedélyese, illetve a jövedéki engedéllyel rendelkező importáló rendelkezésére.

131 Hamvas Béla: A bor filozófiája (részlet)
Ha megérem és nagyon öreg leszek, de magas koromhoz megkapom azt a nyájas és derűs bölcsességet is, amelyet annyira el kívánok érni, meg fogom írni a magyar borok kimerítő katalógusát, mert ezt megírni nagy-nagy tapasztalat, és még nagyobb nyájasság, derű és bölcsesség nélkül nem lehet. Remélem, elérem a magas kort és az utolsó években nem kívánok dugáruként semmit sem a hátsó zsebemben a túlvilágra csempészni; remélem akkorra már senkinek sem irigylem ki szájából a falatot és karjából a nőt; nem lesz eldugott bosszúm, nem lesz tartozásom, és nem fogok botorul elmulasztott dolgokon keseregni. Akkor, igen, akkor megírom a nagy borkatalógust, ízek, illatok, olajok, drágakövek, nők szerint csoportosítva, vidékenként és tájanként és fajtánként és megkeresem az ételt, a legillőbb évszakot, még napszakot is, amelyben inni tehet, hozzá a muzsikát és a vele rokon költőt. Ez a mostani kísérletem, hogy a legfontosabb borokat katalogizáljam, csupán e nagy vállalkozás előtanulmányának tekintendő. Semmi sem kész, vagy végleges, főként pedig az egész vázlatos és kiéretlen. Ilyen nagy témához még túl fiatal vagyok. Kezdem a homoki borokkal. A KECSKEMÉTI ivási ideje a nyár és a koraősz. Iható egész nap, munkához, evéshez, társaságban, még reggelire is. A legjobb kártyához, de nem nagyon komoly játékhoz. Tarokkhoz például csak CSOPAKI, vagy ÁRÁCSI való, sok ásványvízzel éspedig parádival, harmatvízzel, vagy füredi savanyúvízzel. A KECSKEMÉTI a legjobb, ha két-három éves. Az újbor túl híg, az ennél idősebb veszít üdeségéből.

132 A KISKŐRÖSI ivási ideje májustól augusztusig
A KISKŐRÖSI ivási ideje májustól augusztusig. Könnyű húsokhoz, zöldfőzelékekhez. Egy-szer spárgababhoz ittam, és ez volt a legjobb. Csak tisztán kell inni, a legjobb kisebb társaságban (hat-nyolc ember, vegyesen férfi és nő). Zenét kíván. A magányt nem bírja. Vonzóereje valami kedves lágyság, amelynek legközelebbi karakterét még nem sikerült kielemeznem. A CSENGŐDI (vele rokon a SOLTSZENTIMREI, amely bort sok szakértő az előbbinél többre becsüli) asszonyosabb, engedékenyebb. Ez a kisközéposztály bora. Jól bírja a zsírosabb ételeket. A CSENGŐDI csodálatos képessége, hogy gyors elhatározásra ösztökél. Ezért, ha CSENGŐDI-t iszol, vigyázz, nehogy valamit elhamarkodj! A SOLTVADKERTI duhajabb és hangosabb. Egy-szólamú bor, korcsmabor, a hideg ételeket szereti, a kolbászt, a hagymát. Ivási ideje főként a késő ősz, amikor kint köd van, esik az eső és a sár feneketlen. A legjobb újborok közé tartozik. Azzal, hogy korcsmabor, nincs szándékomban lebecsülni. Sőt. A korcsma civilizációnknak egyik legfontosabb intézménye, sokkal fontosabb, mint például a parlament. Az egyik helyen a sebeket osztják, a másik helyen gyógyítják. A homoki borokról egyelőre ennyi elég. Még egyszer hangsúlyozom, hogy bonyodalom bennük nincs. Megfejtésük nem nehéz. Asztrális jellegük egyszerű: ha az ember homoki bort iszik, egészen apró csillagszemecskékkel telik meg, s ezek a szemecskék az ember vérében táncolnak, mint a megelevenedett Tejút. Alapvető különbség a homoki borok fajtái között nincs. Mindegy, hogy rizling, kadarka, muskotály, otelló, mézes fehér.

133 A homoki az egyszerűbb életsebek gyógybora
A homoki az egyszerűbb életsebek gyógybora. Ha a korcsmában házsártos és komisz asszonytól meggyötört embert látsz, az homokit iszik. Ha fiatal diák titkos bánattól búskomor, az homokit iszik. Ha borotválatlan arcot látsz, gyűrött ingben, az homokit iszik. Jól teszi. A hegyi bor csak nagy betegségekre való, ha valaki bűnökkel viaskodik, halálos tehetetlenséget akar magában legyőzni. Mindenekelőtt azonban akkor, ha az ember az idealizmus kórjában szenved: abban a hiszemben van, hogy életét megoldaná, ha a dolgokat tudja. Nem elég tudni. Meg kell valósítani. A bor a nagy megvalósító. A homoki és a hegyi borok között az átmenet néhány FEJÉR MEGYEI, SOMOGYI, BÁNÁTI, TISZÁNTÚLI bor. Egyike a legjellegzetesebbeknek ebből a fajtából a DOMOSZLÓI, a lankás dombok, fél-alföldi borok hercege. Gazdag tapasztalatokat szereztem a FONYÓDI és BERÉNYI borokról. A fajták között a különbség itt már igen nagy Vannak híg, korlátlanul iható kártya- és kvaterkaborok, vannak ünnepélyesebbek, szélesebb fenekű, álmosító borok is. Van közöttük nyers és kemény. Étkezéshez mindegyik jó. A zsíros ételt kitűnően bírják, az édes tésztához azonban nem elég finomak. Hacsak lehet, nemesebb húshoz is mást innék. Nagy borkatalógusom ezen a helyen fog beszélni az átmeneti borok végtelen lehetőségéről is. A hegyi borok? Kezdem a GYÖNGYÖSI-n. Szépen kiöltözött bor. Minden megvan benne, ami a korrekt megjelenéshez szükséges. Ehhez képest jó vendéglátó is, kellemes társalgó, sokszor elmés. A GYÖNGYÖSI-néI kezd egyre fontosabb lenni a kor. Minél öregebb, annál tüzesebb, mint a helyesen érett lélek mind. A legjobb pogácsához és szendvicshez.

134 A fiatal MÓRI néha összetévesztésig hasonlít a fél-hegyi, lankás vidéki borhoz. Csak öt-hat éves korában kezd derengeni benne az erő. De akkor aztán erő, anélkül, hogy durva lenne. Teljesen egyedi és utánozhatatlan ásványi zamata van. A VILLÁNYI az elegáns bor, a gavalléroké és a dámáké. A magam részéről bálra csak VILLÁNYI-t adnék. Eljegyzésekre kitűnően alkalmas. Kedves, nem igényes humora van, amely persze, távol áll a CSOPAKI bölcs derűjétől, de a VILLÁNYI sohasem akar csopaki lenni, és a csopaki nem kívánkozik bálba. Minden előnye akkor bontakozik ki, ha az ember frissen fürdött, borotválkozott, tetőtől-talpig átöltözött. Leginkább frakkban, vagy szmokingban, hölgyek dekoltázsban. Éppen csak annyi izgalmat kelt, amennyi a táncosok társalgásához kell. Mértéktartó, finom, jólnevelt. Aprósüteményhez és kaviáros szendvicshez kitűnő. Most a BALATONI borokról szeretnék beszélni, éspedig arról a részről, amely Almáditól Révfülöpig terjed. Ezt a zónát öt nagy kerületre osztanám: ALMÁDI FELSŐŐRS, ALSÓŐRS BALATONKÖVES, CSOPAK, ARÁCS FÜRED, DÖRGICSE és környéke RÉVFÜLÖP és környéke.

135 Rangkülönbségekről ezen a körön belül beszélni alig lehet
Rangkülönbségekről ezen a körön belül beszélni alig lehet. Minden az évjáraton, a szőlőskert fekvésén, a gazda kezelésének lelkiismeretességén és komolyságán múlik. Szívem Csopak felé húz, de a DÖRGICSEI-t nem nélkülözném, az ARÁCSI-t semmi pénzért nem adnám oda, de még a TIHANYI-t sem. Főként a tihanyi GYÖKÉRKESERŰ-t. Egy barátommal fedeztük fel, amikor ott halászgattunk a félsziget körül és pontyainkhoz, süllőinkhez megfelelő italt kerestünk. Az apátságnak különös szölleje volt ez, az északkeleti oldalon feküdt és végeredményben senki se tudta, miért van ennek a bornak gyökérkeserű íze. Aki egyszer megkóstolja, milyen a süllő vajban, paradicsomsalátával és GYÖKÉRKESERŰ-veI, az előbb felejti el a Louvre valamelyik képét, mint ezt az élményt. A RÉVFÜLÖPI-t azonban még kevésbé hagynám ki. Ez az igazi barátság- és házasságbor, hűséges, csendes, nyugodt, keveset beszél, annál többet gondol, mosolyog, zajtalan és harmonikus. Volt idő, hogy egész télen CSOPAKI-t ittam, egy kicsit sárgásrózsaszín pezsgő italt, amely bámulatra méltó arányérzékével állt az édeskés és a savanykás között. Mértéke, úgy vettem észre, pont három és fél deci volt. Kísérletet tettem másokkal is, és nem volt ember, akinél ne vált volna be. Ebből a borból három és fél deci! Ilyen a CSOPAKI. Ilyen egzakt, kétszer kettő négy bor ez.

136 Az ALMÁDI kedveli a könnyű ebédeket és a délutáni alvást
Az ALMÁDI kedveli a könnyű ebédeket és a délutáni alvást. A FÜREDI a romantikus. Az ARÁCSI bájos és egyszerű. A DÖRGICSEI valamennyi között a leghuncutabb. A RÉVFÜLÖPI a legigazabb lugasborok közül való. A lugasbor az én szememben azt jelenti, hogy főképp szeptemberben késő délután, ha az embernek szívbeli barátja érkezik, akkor a lugasban üldögél vele és ezt issza igen kicsiny poharakból, de sűrűn. Levélíráshoz is ezt a bort ajánlom. Szerelmeslevélhez persze, a viszony természete szerint mást és mást; szenvedélyes szerelemre csak SZEKSZÁRDI-t. Igen, a SZEKSZÁRDI. Amíg nem jártam arra, nem is volt igazi és helyes képem róla. De amióta láttam a várost a fák közé rejtőzve, fölötte a dombbal, a messze kifutó szőlőkkel, szippantottam levegőjéből, azóta tudom, hogy itt csak ilyen bor teremhet. A SZEKSZÁRDI kifejezetten nőbor, éspedig leginkább huszonhét-huszonnyolc éves asszonyhoz hasonítanám, erejének és szépségének teljességében, szerelmi tudásának csúcspontján, tökéletesen felszabadulva, de bámulatra méltó ízléssel és elképzelhetetlen édes tűzzel. A SZEKSZÁRDI a lakodalom bora. Ez emeli át a menyasszonyt a házasságba. A merő tiszta Vénusz-bor. A fiatal SZEKSZÁRDI-t sohase keverd, de az öreget soha ne igyad tisztán, ha nem akarsz vesztedre törni.

137 A HEGYALJAI-t is nőnek tartom, de királynőnek
A HEGYALJAI-t is nőnek tartom, de királynőnek. A magam részéről nem tudnám elképzelni, hogy hosszabb ideig minden nap HEGYALJAIT igyak, bár nem tartom magam hétköznapi embernek. Az egész világ tudja, hogy a hegyaljainak sehol másutt nem található díszei vannak. A borok általában ott élvezhetők maradéktalanul, ahol termettek. Ez egészen természetes; a gyümölcs is fáról tökéletes, mert a szállítás alatt éppen a legnemesebb és legüdítőbb olajok belőle eltűnnek. De nagy díszeitől, mint mondják, a tengeri szállítás sem tudja megfosztani. A legméltóbb ivási mód: a nagy ebédek és vacsorák után kis pohárral. Lakodalomkor, mielőtt a vendégsereg elszéled, útra, Szent János-áldásként. Ki milyet szeret, aszút, vagy szamorodnit, édeset, vagy szárazat. Ez a nagy nyilvánosság bora. Hangversenyek szüneteiben, operában felvonás közt pompás, már csak azért is, mert egyike a legmuzikálisabb boroknak. Akinek rejtélyes betegsége van, igyon HEGYALJAI-t. Az asszony ha azt akarja, hogy méhében levő gyermeke büszke és királyi lény legyen, igyon HEGYALJAI-t. A művész, ha művét befejezte, és sikerült, ünnepelje meg és igyon HEGYALJAI-t. Az EGRI-rőI, főképp a vörösről most csak annyit, hogy ez is minden alkalomra, ünnepre, ebédre, kettesben, egyedül, egyaránt tökéletes. Számomra az EGRI mindig kapcsolódott a hősies szenvedélyekkel. Ha EGRI-t iszom, azonnal nagy és heroikus tettekről kezdek álmodozni.

138 Végül a BADACSONYI és a SZENTGYÖRGYHEGYI
Végül a BADACSONYI és a SZENTGYÖRGYHEGYI. Mind a kettő hímbor, éspedig minden fajtájában az. A férfilény minden árnyalata megvan benne, az önmagában gyönyörködő Nárcisszusztól az aszkétáig, és a királyi előkelőségtől a bohémségig. Nagy szó. Mert mind-egyik hegy egész kozmosz. Valamennyi fajta megterem itt, a rajnai és olasz rizlingtől kezdve az aszúkig. A nagy híres fajták a szürkebarát és a kéknyelű. A BADACSONYI és a SZENT-GYÖRGYHEGYI között levő különbségről, majd ha az egyetemen a bortudományi tanszékre kineveznek, egy fél évig fogok előadni. Ez az iskolapéldája annak, hogy két nagy bor miben tud egymáshoz hasonlítani és miben tud különbözni. A BADACSONYI olyan, mint a világhírű művész, a SZENTGYÖRGYHEGYI olyan, mint az a művész, aki világéletében szobájából is alig mozdult ki, és mégis nagyobb művet teremtett, mint akit ünnepeltek. Mind a kettőben megvan a nagyság, de az egyiket olimpiai, a másikat kínai, tao nagyságnak nevezném. különös, hogy mennyire nem tudok a kettő között választani. Már - már döntöttem a SZENTGYÖRGYHEGYI mellett, de mikor megittam egy pohár badacsonyi rizlinget, melléje álltam; aztán esküdtem a BADACSONYI-ra, de csak addig, amíg SZENT-GYÖRGYHEGYI-hez nem jutottam. Végül is mi akadályozhat meg abban, hogy görög is legyek, meg kínai is?