Színek a növényekben.

Az előadások a következő témára: "Színek a növényekben."— Előadás másolata:

1 Színek a növényekben

2 Aki nyitott szemmel jár az életben az láthatja ,hogy milyen sokszínű a világunk, milyen káprázatos színekben pompáznak a virágok , a levelek a termések. Mi ennek az érdekes témának próbáltunk utána járni. A virágboltokban , kiskertekben ma már akár több száz gyönyörűbbnél gyönyörűbb virágot találhatunk a megszokott , hagyományos fajtáktól az egzotikus ritkaságokig. De mi ennek a színgazdagságnak az oka? Tanulmányainkból ezt a választ már tudjuk, hogy virágok ezzel csalogatják magukhoz a méheket illetve egyéb rovarokat. Arról is hallottunk már , hogy néhány virág megváltoztatja a színét ,ha már beporozták a rovarok. Ilyen például a tüdőfű, vagy az orgona is. De mi okozza ezeket az eltérő színeket illetve mi okozza a színváltozásokat?

3 Kísérletünkben öt különböző virágot vizsgáltunk:
1, piros tearózsát ( Rosa nina weilbull) 2, oroszlánszájat(Antirrhinum majus) 3, orchideát (Orchidea hibrid) 4, nárciszt(Narcissus hibrid) 5, fokföldi ibolyát( Santapulia hibrid)

4 Oroszlánszáj Fokföldi ibolya Nárcisz Orchidea Piros tearózsa

5 Első kísérletünkben kivontuk a növények színanyagait alkohol segítségével. Az így kapott oldatot leszűrtük ,majd két kísérletet végeztünk a kapott oldatokkal.

6

7 1, Kimértünk 2-2 ml oldatot mindegyik kivonatból , majd 5 csepp 1 mólos sósavoldatot adtunk hozzájuk. 2. Ezután még 5 csepp 1 mólos sósavoldatot adtunk hozzájuk. A kísérlet során azt tapasztaltuk , hogy az oldatok világosabb szinűek lettek.

8 oroszlánszáj fogföldi ibolya nárcisz tearózsa orchidea

9 Második kísérletünkben újra kimértünk 2-2 ml oldatot mindegyik kivonatból és 5-5 csepp
1 mólos NaOH oldatot adtunk hozzájuk , majd még egyszer csepp NaOH oldatot.

10 Azt tapasztaltuk, hogy az oldatok sötétebbek lettek.
Érdekes módon nagyobb színváltozást nem tapasztaltunk. Sajnos tüdőfüvet illetve orgonát nem tudtunk vizsgálni. Feltételeztük, hogy a színváltozásokat a kémhatás megváltozása adja,de nem kaptunk erre választ a kísérletünkben. A másik feltételezésünk az volt ,hogy a különböző színváltozatokat legalább részben egy fontos színanyagnak az antociánnak a színváltozása adja ami a pH megváltozása következtében más és más. Ezt nem tudtuk egyértelműen bebizonyítani.

11 Ezután arra gondoltunk , hogy megnézzük milyen színanyagok vannak a kiválasztott virágokban.
Erre a kromatográfiás elválasztási módszert választottuk

12 oroszlánszáj nárcisz orchidea tearózsa fogföldi ibolya

13 A képek elemzésekor azt láttuk hogy más színanyagok voltak a különböző virágokban. Illetve általában egyféle színanyag volt egy virágban.

14 A második kísérletsorozatban azt vizsgáltuk ,hogy a termések színét milyen színanyagok alkotják. Ehhez a következő növényeket illetve termésüket vizsgáltuk

15 1, vöröskáposzta(Brassica Rubra)
2,szeder(Rubus Caesius) 3,feketeribizli(Ribes Sanguineum) 4,meggy(Cerasus Vulgaris) 5, veresszilva(Prunus Vulgaris)

16

17 A kísérletben a terméseket dörzsmozsárban összetörtük, és alkoholban áztattuk, majd leszűrtük.
vöröskáposzta szeder fekete ribizli meggy veres szilva

18 A kísérlethez 2-2 ml oldatot vettünk minden mintából, majd 1 mólos HCl oldatból 5 csepp savat tettünk az oldatokba. Ezután még egyszer 5 csepp HCl savat adtunk az oldathoz.

19 A maradék ’törzsoldatból ’ újabb 2-2 ml mennyiséget kivéve megismételtük a kísérletet 1 mólos NaOH oldattal.

20 Itt azt tapasztaltuk, hogy az oldatok színe pirosabb lett sav hatására ,illetve megkékült , megzöldült lúg hatására.

21 Vöröskáposzta Feketeribizli Szeder Meggy Veresszilva

22 A kísérlet további részében kromatográfiás elválasztással megnéztük, hogy milyen színanyagokból áll össze a gyümölcs színe. veres szilva meggy fekete ribizli szeder vöröskáposzta

23 A magyarázat ebben a kísérletsorozatban az antociánban lehet.
Köztudottan a vöröskáposzta színét ez az anyag adja. Teljesen hasonló volt a színváltozás a többi esetben is ,bár nem teljesen ugyanazt a színváltozást adták.( a veresszilva esetében nem volt megfelelően mérhető a változás.) A színkülönbségek arra engednek következtetni ,hogy az antociánnak különféle változatai vannak.

24 S hogy miért alakultak ki a termések színei
S hogy miért alakultak ki a termések színei? Nos, ez egy jelzés , de nem a rovaroknak hanem az állatoknak, ami mutatja , hogy megérett a gyümölcs meg lehet enni. Most gondolhatják néhányan,hogy de jószívüek ezek a növények:az állatoknak illetve nekünk az embereknek adják a „legjavukat”.De ez nem egyoldalú segítséget jelent. Az állatok bár megeszik a növények termését , de ugyanakkor segítenek a növények elterjedésében mivel a magokat nem emésztik meg hanem kiürítik…..

25 S még egy gondolat eszünkbe jutott:A színanyagok termelése vagy felhalmozódása kapcsolatba kell hogy legyen a termés cukortartalmával, hiszen az éretlen termés zöld és savanyú , míg az érett termés általában sárga, piros vagy kék színű és édes. Tehát az állatok ( és persze az ember is ) már a termés színéről tudja ,hogy érdemes –e megkóstolni a termést vagy még hagyni kell érni.

26 A növényi színezékekről
Az antocián és származékai a flavonoidokhoz tartoznak. Az emberi egészségre igen előnyös hatással vannak. Az antociánok antioxidánsként viselkednek.

27 Használat Az antocián az élelmiszerekben mennyiségi korlátozás nélkül általánosan engedélyezett. Flavonoidokat termmészetes színezékeket (főleg antociánt) használnak a következő termékekben: • Reggeli gabonapelyhek • Pirosított sajt • Dzsem és zselé • Italok Az antocián ezen kívül kozmetikumok és gyógyszerek színezésére is engedélyezett.

28 Biztonság Az antocián veszélytelennek számít. Jele az élelmiszeriparban E 163.

29 Így készült…

30 Felhasznált irodalom:
Rózsahegyi Judit-Wajand Judit: Látványos kémiai kísérletek (Mozaik kiadó) 7.oszt. Kémia tankönyv ( Mozaik kiadó) Internet: növényi színezékek- az antocián

31 Készítették: Juhász Noémi Kabai Viktória Kele Marcell
Felkészítő tanár: Vass György