Közművek 3. előadás február 20. Bolla Katalin

Az előadások a következő témára: "Közművek 3. előadás február 20. Bolla Katalin"— Előadás másolata:

1 Közművek 3. előadás 2006. február 20. Bolla Katalin
Széchenyi István Egyetem Közlekedésépítési és Győr, Egyetem tér Településmérnöki Tanszék Közművek 3. előadás 2006. február 20. Bolla Katalin D501, hétfői napokon Közművek 3. Előadás Közművek 3. Előadás

2 Közművek c. tantárgy 3. előadásának témái
Vízigények, A vízszükségletek számítása (I. zh előkészítése) A szenny- és csapadékvíz elvezetése, elhelyezése: csatornarendszerek osztályozása Regionális rendszerek, Gravitációs illetve kényszer-áramoltatású (nyomás illetve vákuum alatti) rendszerek

3 1. Vízigények, vízszükségletek számítása
Közművek 3. Előadás

4 Vízminőségi igények Mennyiségi igények Nyomásigény Tűzoltási igény
1. Vízigények - Vízszükségletek számítása Elsődleges: az igények meghatározása, melyek lehetnek: Vízminőségi igények Mennyiségi igények Nyomásigény Tűzoltási igény Vízminőségi igények: szabványok (WHO, EU, országos) Időben változók: Egy napon belüli több jellemző vízigény Éven belüli, évszakokhoz kötődő Közművek 3. Előadás

5 zöldterületek locsolása. 1-2 l/m3
1. Vízigények - Vízszükségletek számítása Átlagos napi vízigény Qd; átlag = S Ni*qi Qd; átlag [m3/d] évi összes vízigény 1 napra jutó hányada Ni Fogyasztói egységek száma qi [l/fogy. egys. d] a fogyasztók fajlagos vízigénye Például: fajlagos napi vízigény (összkomfortos ellátottság esetén) ipari város l/fő zöldterületek locsolása. 1-2 l/m3 Közművek 3. Előadás

6 Qd; max = S bi*Qd; átlag i
1. Vízigények - Vízszükségletek számítása Legnagyobb napi vízigény: Qd; max = S bi*Qd; átlag i Qd [m3/d] az év legnagyobb fogyasztású napjának vízigénye bi évszakos egyenlőtlenségi tényező Víztermelő-, tisztítóberendezések, gépházak tervezésénél fontos kiindulási adat. Legnagyobb órai vízigény Qh [m3/h; l/s) az a vízmennyiség, melyet a fogyasztók a legnagyobb fogyasztású nap legnagyobb fogyasztású órájában igényelnek. Óracsúcs: vízelosztó hálózat jellemzője Közművek 3. Előadás

7 1. Vízigények - Vízszükségletek számítása
1. Vízigények - Vízszükségletek számítása Tűzoltási vízmennyiség VT [m3] tűzoltási tartalék QT [l/s] szolgáltatandó vízhozam Tározótérfogat meghatározása, hálózatkialakítási szerepe Hálózati nyomás Min. érték: műszaki irányelv, az ellátandó épület magasságának függvényében Nyomómagasság a terep fölött: 1 szintes épület: 15 m 2 szintes épület: 20 m Minden további szint: +4 m Közművek 3. Előadás Közművek 3. Előadás

8 2. A szenny- és csapadékvíz elvezetése, elhelyezése, csatornarendszerek osztályozása
Közművek 3. Előadás

9 2. A szenny- és csapadékvíz elvezetése, elhelyezése, csatornarendszerek osztályozása Vízelvezetés, csatornák, csatornázási rendszerek Cél: Háztartási - Közintézményi - Ipari eredetű szennyvizek illetve Csapadékvizek összegyűjtése és gyors elvezetése. Elvezetés: Közvetlenül a befogadóba Kezelés helyére Közművek 3. Előadás Közművek 3. Előadás

10 2. A szenny- és csapadékvíz elvezetése, elhelyezése, csatornarendszerek osztályozása Szennyvizek: ivó- és ipari vízből keletkeztek, felhasználási folyamat során szennyeződtek, tisztításuk közegészségügyi és környezetvédelmi követelményekhez kapcsolódik. Milyen rendszer legyen? – A csatornázási rendszer megválasztásának szempontjai Fő tényezők Telek Csatornahálózat Szennyvíztisztító telep Befogadó Közművek 3. Előadás Közművek 3. Előadás

11 2. A szenny- és csapadékvíz elvezetése, elhelyezése, csatornarendszerek osztályozása Milyen rendszer legyen? – A csatornázási rendszer megválasztásának szempontjai Befolyásoló tényezők Domborzat Beépítettség Befogadóhoz viszonyított elhelyezkedés Meglévő vízelvezetési adottságok Szennyvíztisztítási igények Vízminőség-védelmi igények Egészségügyi igények Üzemeltetés Közművek 3. Előadás Közművek 3. Előadás

12 3. Regionális rendszerek, Gravitációs illetve kényszer-áramoltatású (nyomás illetve vákuum alatti) rendszerek Közművek 3. Előadás

13 3. Regionális rendszerek, Gravitációs illetve kényszer-áramoltatású (nyomás illetve vákuum alatti) rendszerek A csatornázás rendszere Egyesített Elválasztott (a hálózati hossz nagyobb) Vegyes Csatornázási rendszerek térben Helyi – településen belüli Regionális Csatornahálózat üzeme szerint Gravitációs Kényszeráramoltatású: – Nyomás alatti – Vákuum alatti Közművek 3. Előadás Közművek 3. Előadás

14 3. Regionális rendszerek, Gravitációs illetve kényszer-áramoltatású (nyomás illetve vákuum alatti) rendszerek A csatornázás rendszere Egyesített Elválasztott (a hálózati hossz nagyobb) Vegyes Közművek 3. Előadás Közművek 3. Előadás

15 3. Regionális rendszerek, Gravitációs illetve kényszer-áramoltatású (nyomás illetve vákuum alatti) rendszerek Csatornázási rendszerek térben Helyi – településen belüli Regionális Közművek 3. Előadás Közművek 3. Előadás

16 3. Regionális rendszerek, Gravitációs illetve kényszer-áramoltatású (nyomás illetve vákuum alatti) rendszerek Csatornahálózat üzeme szerint Kényszeráramoltatású: – Nyomás alatti Közművek 3. Előadás Közművek 3. Előadás

17 3. Regionális rendszerek, Gravitációs illetve kényszer-áramoltatású (nyomás illetve vákuum alatti) rendszerek Csatornahálózat üzeme szerint Kényszeráramoltatású: – Vákuum alatti Közművek 3. Előadás Közművek 3. Előadás

18 3. Regionális rendszerek, Gravitációs illetve kényszer-áramoltatású (nyomás illetve vákuum alatti) rendszerek Egy csatornahálózaton belül előfordulhat Felszíni nyílt árokhálózat Felszínközeli, zárt árokhálózat Zárt csatornahálózat Közművek 3. Előadás Közművek 3. Előadás

19 3. Regionális rendszerek, Gravitációs illetve kényszer-áramoltatású (nyomás illetve vákuum alatti) rendszerek Közterületi hálózat csatornarendszere Mellékcsatornák (utcák szenny- és csapadékvize összegyűjtésére és elvezetésére) Mellékgyűjtők (mellékcsatornák vizei) Főgyűjtő (csatornázott terület összes szenny- és csapadékvize) Közművek 3. Előadás Közművek 3. Előadás

20 3. Regionális rendszerek, Gravitációs illetve kényszer-áramoltatású (nyomás illetve vákuum alatti) rendszerek Gravitációs csatornahálózatok jellemzői A szennyvízcsatorna-hálózat vonalvezetése az úthálózathoz igazodik, célpontja a szennyvíztisztító telep Mindig zárt, felszín alatti építésű A szennyvíz lehető leggyorsabban kerüljön a szennyvíztisztító telepre, hogy elkerülhető legyen a szennyvíz 6-8 óra múlva bekövetkező berothadása Lehetőleg a teljes hálózat gravitációs üzemű legyen (domborzat figyelembe vétele, átemelők alkalmazása) A csatornahálózat magassági vonalvezetése az induló mélység és a minimálisan szükséges szállítási sebesség függvénye Fektetési mélység figyelembe vétele a mechanikai igénybevételeknél (nagy forgalmú utak 1,5 m takarás) Csatornák öntisztulásához szükséges: Minimális sebesség Megfelelő szennyvízhozam Min. 3 cm úsztatási mélység Közművek 3. Előadás Közművek 3. Előadás

21 3. Regionális rendszerek, Gravitációs illetve kényszer-áramoltatású (nyomás illetve vákuum alatti) rendszerek Csatornahálózat műtárgyai Tisztító- és ellenőrzőaknák (Irány-, szelvény-, esésváltozásnál, csatornacsatlakozásoknál, végpontoknál) Bukóaknák (ha a terep esése > a folyásfenék esése, vagy egy pontban 2 vagy több csatorna csatlakozik) Surrantó nagy méretű csatornák esetén Házi bekötőcsatornák Közművek 3. Előadás Közművek 3. Előadás

22 3. Regionális rendszerek, Gravitációs illetve kényszer-áramoltatású (nyomás illetve vákuum alatti) rendszerek Csatornahálózat műtárgyai Tisztító- és ellenőrzőaknák (Irány-, szelvény-, esésváltozásnál, csatornacsatlakozásoknál, végpontoknál) Bukóaknák (ha a terep esése > a folyásfenék esése, vagy egy pontban 2 vagy több csatorna csatlakozik) Közművek 3. Előadás Közművek 3. Előadás

23 3. Regionális rendszerek, Gravitációs illetve kényszer-áramoltatású (nyomás illetve vákuum alatti) rendszerek Csatornahálózat műtárgyai Házi bekötőcsatornák Közművek 3. Előadás Közművek 3. Előadás

24 3. Regionális rendszerek, Gravitációs illetve kényszer-áramoltatású (nyomás illetve vákuum alatti) rendszerek Gravitációs csatornahálózatok jellemzői – folytatás Max. sebesség: 3m/s (domborzat, nagy esések) – lejtéscsökkentések kialakítása Surrantóakna Bukóakna Ejtőcsöves bukóakna Visszaduzzasztás megakadályozása Szelvény keresztmetszeti méretei Mellékcsatornák bekötési magasságai Bevezetett szennyvíz minőségi határértékeinek betartása/betartatása Előtisztítandók: Savas/lúgos Olajos-zsíros Robbanásveszélyes Fertőző Mérgező anyagokat tartalmazó ipari szennyvizek Közművek 3. Előadás Közművek 3. Előadás

25 Települések csapadékcsatorna-hálózata - belterületi vízrendezés
3. Regionális rendszerek, Gravitációs illetve kényszer-áramoltatású (nyomás illetve vákuum alatti) rendszerek Települések csapadékcsatorna-hálózata - belterületi vízrendezés A településre hullott csapadék összegyűjtésére és elvezetésére szolgál Környező területről a településre ráfolyó külvizek elvezetése – övárokkal Településen vagy annak közelében átfolyó vízfolyás (patak, árok) rendezése Csatornarendszerbe beszivárgó talajvíz (infiltráció) Csatornarendszerből kiáramló szennyvíz (exfiltráció) Közlekedési pályák vízelvezetése, víz elleni védelme Közművek 3. Előadás Közművek 3. Előadás

26 3. Regionális rendszerek, Gravitációs illetve kényszer-áramoltatású (nyomás illetve vákuum alatti) rendszerek Települések csapadékcsatorna-hálózata - belterületi vízrendezés Közlekedési pályák vízelvezetése, víz elleni védelme Közművek 3. Előadás Közművek 3. Előadás

27 Települések csapadékcsatorna-hálózata - belterületi vízrendezés
3. Regionális rendszerek, Gravitációs illetve kényszer-áramoltatású (nyomás illetve vákuum alatti) rendszerek Települések csapadékcsatorna-hálózata - belterületi vízrendezés Főbb jellemzők: Csapadékvíz tisztítása: legfeljebb durva ülepítés Több helyen is bevezethető a befogadóba Nyílt árkok is alkalmazhatók, nem zárt hálózat Csapadékvíz mennyisége jelentős -> lényegesen nagyobb csatornaszelvények, kisebb esések Helyszínrajzi vonalvezetés – fokozottan igazodik a vízelvezetést igénylő közterületekhez Magassági vonalvezetés – sebességviszonyok függvénye (0,3 m/s – 2 m/s közötti) Nyílt árokból zárt csatornába csak hordalékfogó tér (2-3 m3) és uszadékfogó rács (10-30 mm pálcaköz) alkalmazásával vezethetünk vizet Felszínközeli zárt csatornahálózat – folyási fenékszintje fagyhatár fölötti, kis helyigényű – útrekonstrukcióknál alakítják ki Zárt csatornába történő csapadékvíz bevezetése víznyelő aknákkal Közművek 3. Előadás Közművek 3. Előadás

28 3. Regionális rendszerek, Gravitációs illetve kényszer-áramoltatású (nyomás illetve vákuum alatti) rendszerek A csatornahálózatok építésének és üzemeltetésének egyes kérdései Építés: A vízelvezetés irányával szemben haladva Főgyűjtő Mellékgyűjtő Mellékcsatorna Folyásiránnyal szemben haladva, a legmélyebb pontról kezdődik Fektetés: kitakarásos – nyílt munkaárkos – és kitakarás nélküli Közművek 3. Előadás Közművek 3. Előadás

29 3. Regionális rendszerek, Gravitációs illetve kényszer-áramoltatású (nyomás illetve vákuum alatti) rendszerek A csatornahálózatok építésének és üzemeltetésének egyes kérdései Üzemeltetés: Hálózat, Hálózati műtárgyak, Kapcsolatos gépészeti berendezések folyamatos ellenőrzése, tisztítása, karbantartása, valamint Hálózatfejlesztés- és korszerűsítés folyamata Csatornahasználattal kapcsolatos felülvizsgálati és ellenőrző munkák Közművek 3. Előadás Közművek 3. Előadás