Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hulladékból energia Bánhidy János szaktanácsadó, nyugalmazott igazgató Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt „ Energetikusok fóruma – korszerű hulladékgazdálkodás”

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hulladékból energia Bánhidy János szaktanácsadó, nyugalmazott igazgató Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt „ Energetikusok fóruma – korszerű hulladékgazdálkodás”"— Előadás másolata:

1 Hulladékból energia Bánhidy János szaktanácsadó, nyugalmazott igazgató Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt „ Energetikusok fóruma – korszerű hulladékgazdálkodás” Tatabánya, december 10.

2

3 Hol a helye a hulladékok energetikai hasznosításának? Az EU Hulladék Keret Irányelv (2008/98/EK) és a hazai hulladékos törvény (2012. évi CLXXXV.) egyértelműen meghatározza, hogy: -Amit lehet és gazdaságilag, illetve környezetvédelmi szempontból (életciklus szemlélet alapján) ésszerű, azt anyagában kell hasznosítani. -Amit nem lehet, vagy nem ésszerű anyagában újra felhasználni, azt energetikailag kell hasznosítani. -Csak az a hulladék kerülhet lerakásra, amit a fenti módokon nem lehet hasznosítani (döntően szervetlen, ásványi anyagok).

4 Mi a helyzet jelenleg Európában és Magyarországon a települési szilárd hulladékok kezelése terén? (2011. évi EUROSTAT adatok szerint) EU 27 tagállam átlaga Magyarország komposztálás újrahasznosítás energetikai hasznosítás lerakás

5 Az anyagában történő és energetikai hulladékhasznosítás a fejlett európai országokban „kéz a kézben” jár Ország Anyagában történő hasznosítás (beleértve a komposztálást) [%] Energetikai hasznosítás [%] Lerakás [%] Svájc50 0 Németország62371 Hollandia60391 Svédország48511 Belgium56431 Norvégia40582 Ausztria62353 Dánia43543 Összehasonlításképpen a hazai helyzet : Magyarország A hulladékhasznosítás terén élen járó európai országok a következők (2011. évi adatok):

6 Hulladékégető művek a világban - A világon közel 2200 hulladéktüzelésű erőmű működik kb. 255 millió t/év kapacitással. (forrás: Ecoprog Waste to Energy 2013/2014) -Európában több mint 460 égetőmű üzemel 73 millió t/év kapacitással és az égetőművek mindegyike betartja az európai uniós IED (ipari emissziós) irányelv szigorú emissziós követelményeit. (forrás: ISWA, CEWEP) -A legtöbb égetőmű Japánban üzemel, de a legdinamikusabb „égetőmű építés” jelenleg Kínában folyik ben Kínában 109 égetőmű működött és végéig további 262 égetőművet kívánnak létesíteni. -(forrás: ISWA)

7 Energiatermelő hulladékégető művek Európában Ország Égetőművek számaHulladékmennyiség Mt/év CEWEP évi adatokISWA évi adatokCEWEP évi adatok Franciaország ,7 Németország727920,0 Olaszország53525,7 Svédország32345,1 Dánia29 3,5 Svájc30 3,7 Egyesült Királyság24314,2 Norvégia17151,2 Belgium16 3,0 Ausztria13122,1 Hollandia11136,5 Spanyolország11 2,0 Portugália331,1 Cseh Köztársaság330,5 Finnország330,3 Szlovákia220,2 Magyarország110,4 Írország-1- Luxemburg1-0,1 Lengyelország1-0,04 Szlovénia1-0,01 Összesen:  73 millió t/év

8 Energiatermelés hulladékból Európában (2010. évi adatok) Energiatermelésre hasznosított hulladék mennyisége:73 millió tonna Villamos energia termelés:31,3 millió MWh 8 millió háztartás ellátása Távhő értékesítés:60,8 millió MWh (219 millió GJ) 5 millió lakás ellátása Megtakarítás fosszilis tüzelőanyagban: ~ 10 milliárd m 3 földgáz vagy ~ 35 millió tonna barna szén

9 Hatékonyság  Az energetikai hasznosításra a Hulladék Keretirányelv tartalmaz egy R1 hatékonysági képletet. Eszerint csak azon égetőművek számítanak hulladék hasznosítónak, ahol az energetikai hatékonyság meghaladja új égetőknél a 65 %-ot, meglévő égetőknél a 60 %-ot. Az ennél alacsonyabb hatékonyságú égetők csak ártalmatlanítóknak tekintendők.  A recycling hatékonyságára vonatkozóan nincs képlet kidolgozva és nincsenek minimum értékek se meghatározva. Így a legkisebb hatékonyságú recycling is hasznosítás és prioritása van az energetikai hasznosítással szemben. (Pl. a műanyag hulladékból történő kerti törpe gyártásnak elsőbbsége van az ugyanazon hulladék eltüzelésével kapcsoltan termelhető villamos- és távhőenergiával, vagy akár a cementgyári tüzelőanyagkénti hasznosítással szemben.)  2011-ben az EU 27 tagországa 3,36 millió tonna műanyag hulladékot exportált az Európai Unión kívüli országokba, ezen belül 87 %-ot Kínába, ahol a feldolgozás lényegesen kevésbé szigorú környezetvédelmi előírások és ellenőrzés mellett történik. Kérdés: ehhez képest nem előnyösebb-e ha a műanyag hulladékok energia tartalma pl. a keletkezés helyén távfűtésre hasznosul?

10 Miért előnyös a nagyvárosok számára a hulladéktüzelésű erőművek üzemeltetése ? Bevált, biztonságos eljárás. A korszerű technológia kielégíti a legszigorúbb környezetvédelmi előírásokat. A hulladékégető művekben előállított villamos energia és távhő stabil, kiszámítható piaccal rendelkezik. A kommunális hulladékok tüzelésénél keletkező CO 2 mintegy 50 %-a „klíma-semleges”, azaz nem fosszilis eredetű karbonból származik, nem növeli az üvegházhatást. A hulladékból termelt energia más erőműben is fosszilis tüzelőanyagot vált ki és ezzel tovább csökkenti a CO 2 emissziót. Az égetés során keletkező salak egy része is hasznosítható (fémek leválasztása, útépítési felhasználás). Az égetéskor keletkező széndioxid 21-szer kisebb mértékben növeli az üvegházhatást, mint a hulladéklerakókban keletkező metán.

11 A hulladékégetés gyengéi Magas beruházási költségek Telephely kiválasztás nehézsége Társadalmi (és esetenként politikai) elfogadottság részbeni hiánya Füstgáztisztítási maradékok költséges elhelyezési igénye

12 Néhány nagyvárosi példa a hulladéktüzelésből villamos energiával kapcsoltan előállított hőenergiának a részarányára a távhőszolgáltatásban: Brescia70 % Malmö60 % Párizs50 % Oslo50 % Koppenhága30 % Stockholm30 % Bécs25 % Milánó20 % Hamburg20 % Hulladéktüzelés és távfűtés Budapest 4 %

13 Az energetikai hasznosítás jövője 1.A nagyvárosok számára az energetikai hasznosítás továbbra is a fenntartható hulladékkezelés egyik alappillére marad, különös tekintettel a szolgáltatás hosszú távú biztonságára és kiszámíthatóságára. 2.Nyugat-Európában és Észak-Európában már elegendő energetikai hasznosítási kapacitás épült ki és ezért itt nem várható jelentős számú új égetőmű építése, de a meglévőket folyamatosan rekonstruálják és korszerűsítik. 3.Kelet- és Közép-Kelet-Európában viszont nehezen képzelhető el a lerakótól való eltérítés energetikai hasznosítás nélkül (a térségben elsőként Lengyelország indított jelentős égetőmű építési programot). 4.A hagyományos égetőművek mellett egyre inkább terjed a válogatás útján kinyert magas fűtőértékű frakció (RDF) tüzelése cementgyárakban és un. RDF erőművekben.

14 Város Kapacitás t/év Finanszírozás Konin Kraków Bydgoszcz Szczecin Białystok Poznan EU támogatás PPP Tervezett kommunális hulladéktüzelésű erőművek Lengyelországban Az EU által támogatott projekteket december 31-ig be kell fejezni.

15 Dioxin emisszió Forrás: Flemish Environment Agency, Emissions to Air Annual Report, 2010 values

16 PM 10 emisszió Forrás: German Environmental Agency, National Trend Tables, 2010 values

17 Mi a helyzet Magyarországon ? Több mint 30 éve csak egyetlen egy települési szilárd hulladékot tüzelő erőmű (Fővárosi Hulladékhasznosító Mű) működik hazánkban. Figyelembe véve, hogy még jelenleg is a települési szilárd hulladék kb. 65 %-a lerakásra kerül, elvileg indokolt lenne újabb energetikai hulladékhasznosító művek létesítése. (Kiemelten kapcsolt villamosenergia és távhő szolgáltatásra.) Jelenleg nincs meg a szakpolitikai támogatottsága újabb un. vegyes kommunális hulladékot tüzelő égetőmű létesítésének. (Pedig Budapest már mintegy 20 éve tervezi egy második égetőmű építését a város déli részén.) A szerte az országban nagy számban épülő mechanikai-biológiai hulladékkezelőkben (MBH-kban), ill. válogatókban előállított magas fűtőértékű frakció (un. RDF) energetikai hasznosításánál az elsődleges cél a cementgyárakban vagy szenes erőművekben történő együttégetés, de ha az „RDF termelés” jelentősen meghaladja az együttégetési kapacitást, úgy lenne létjogosultsága külön RDF-es égető(k)nek.

18 RDF tüzelés Legtöbb RDF égető Németországban üzemel, szám szerint 35, összesen 6 millió t/év kapacitással. Ezen belül 4,6 millió t/év a települési hulladékból előállított RDF. További ismertebb RDF égetők: Olaszország : Acerra (Nápoly mellett) Colleferró San Vittoré Spanyolország: Barcelona Hollandia: Harlingen

19 A Hulladékhasznosító Mű 1982-ben

20 Hulladékhasznosító Mű a rekonstrukció után

21 Főbb jellemzők a korszerűsítés előtt és után Korszerűsítés előtt Korszerűsítés után Égetési teljesítmény t/év Kazánok száma Égetési teljesítmény kazánonként t/h Gőzteljesítmény kazánonként t/h Tüzelőberendezés Gőzparaméterek bar/ o C Kazánkonstrukció Kazán hatásfok % Füstgáztisztítás Füstgázhőmérséklet kémény előtt o C Turbina-generátor teljesítmény MW hengerrostély 40/400 háromhuzamú 73 elektrofilter hengerrostély (legújabb konstrukció) 40/400 négyhuzamú 83 félszáraz eljárás

22 A füstgáztisztító rendszer működési vázlata

23

24 A korszerűsített Hulladékhasznosító Mű a Fővárosban keletkező települési szilárd hulladékok közel 60%-ának jó hatásfokú energetikai hasznosítása révén mintegy háztartás éves villamos energia fogyasztását és lakás távhőigényét tudja fedezni.

25 A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű az üzembe helyezésétől napjainkig 9,5 millió tonna kommunális hulladékot tüzelt el és hasznosított energiatermelésre. A hulladék tömeg nagyságát jól érzékelteti, hogy ha ezt a mennyiséget a Margit-szigeten helyezték volna el, úgy ma a szigetet 30 méter magasságban borítaná be a hulladék.

26 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Hulladékból energia Bánhidy János szaktanácsadó, nyugalmazott igazgató Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt „ Energetikusok fóruma – korszerű hulladékgazdálkodás”"

Hasonló előadás


Google Hirdetések