Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Településrendezés Építésügy. 2 Okok és történet a közbiztonság megteremtése, a közösség védelme, a környezetvédelem, a település funkcionális elrendezése,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Településrendezés Építésügy. 2 Okok és történet a közbiztonság megteremtése, a közösség védelme, a környezetvédelem, a település funkcionális elrendezése,"— Előadás másolata:

1 1 Településrendezés Építésügy

2 2 Okok és történet a közbiztonság megteremtése, a közösség védelme, a környezetvédelem, a település funkcionális elrendezése, esztétikus településkép kialakítása, stb. Történet A városrendezésről és az építésügyről szóló évi VI. törvénycikk Az építésügyről szóló évi III. törvény január 1-ig. Ágazati szemléletet tükröző, kerettörvény volt, Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény A településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi CLVII. törvény

3 3 Étv. hatálya a) településfejlesztés, a települések területének rendezése, b) a település tervezése, c) az épületek, műtárgyak, valamint az építési munkák és építési tevékenységek építési előírásainak kialakítása, d) az építmények építészeti-műszaki tervezése, e) az építmények kivitelezése, f) az építési termékek, anyagok, szerkezetek, berendezések és módszerek minőségi követelményeinek kialakítása, g) az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása, valamint az építészeti örökség védelme, h) a települések zöldfelületeivel kapcsolatos munkák, i) az e körbe tartozó kutatás, műszaki fejlesztés, ezek eredményének alkalmazása, j) az építésüggyel kapcsolatos állami feladatok, hatáskörök és hatósági jogkörök. Kivételt a sajátos építményfajták és műemléki védelem alatt álló építmények és területek jelentenek (az Étv. szubszidiárius)

4 4 További részkérdések A törvényi szint alatt kiterjedt kormányrendeleti szintű szabályozás alakult ki. A településrendezéssel és az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelményeket tartalmazó, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK): a településrendezési tervek műszaki tartalma milyen rendeltetésű terület-felhasználási egységek és övezetek alakíthatók ki építményekkel kapcsolatos előírások Az építési tevékenységgel kapcsolatos társadalmi viszonyok szabályozásában széleskörű jogalkotási hatáskörrel rendelkeznek a helyi önkormányzatok. Az építési közigazgatási jog két területe: a) A településen belüli terület-felhasználási viszonyok alakítása, az épületeknek a település szerkezetébe való beillesztése - településrendezési jog b) Az épületek biztonságos és rendeltetésszerű használhatósága - építésrendészeti jog

5 5 A településrendezési jog alapintézményei A településrendezés településpolitikai alapjai: - a településfejlesztési koncepció és az - integrált település fejlesztési stratégia A településfejlesztési koncepció hosszú távú fejlesztési terv – 10 évnél hosszabb időre határozza meg az önkormányzat településfejlesztési szándékait, a település jövőképére vonatkozó elképzeléseit, javaslatot tesz a helyi környezet, társadalom, gazdaság és az infrastruktúra átfogó fejlesztésére, a műszaki, az intézményi, valamint a táji, természeti és ökológiai adottságok fenntartható hasznosítására. Az integrált településfejlesztési stratégia a koncepciónál konkrétabb, rövidebb időtávlatra elkészített középtávú, 4, legfeljebb 10 évre készített terv. A stratégia tartalmazza a településfejlesztési koncepcióban meghatározott célok megvalósítását szolgáló programokat, a megvalósítás eszközeit és a megvalósítás nyomon követésének módját. A stratégia végrehajtásáról évente be kell számolni a képviselő-testületnek és legalább négyévente felül kell vizsgálni. Mindkettő a települési önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg, normatív határozattal

6 6 A településrendezés eszközei - a településszerkezeti terv és - a helyi építési szabályzat A főváros kétszintű önkormányzati rendszerére tekintettel az Étv. megosztja a településrendezési feladat és hatásköröket a fővárosi és kerületi önkormányzatok között. A fővárosi önkormányzat - településszerkezeti tervet, - rendezési szabályzatot, valamint - Duna-parti építési szabályzatot; a kerületi önkormányzat pedig kerületi építési szabályzatot fogad el, a fővárosi településszerkezeti tervvel és a fővárosi rendezési szabályzattal összhangban. A települési önkormányzatok a teleplésrendezési feladataikat közösen, társulásban is elláthatják. A településrendezési feladatok ellátása, tervek és a helyi építési szabályzat elkészítése a települési önkormányzatok nem kötelezően ellátandó feladata. Jogszabály csak meghatározott feltételek esetén írja elő a tervezési, szabályozási kötelezettséget.

7 7 A településszerkezeti terv az adott település egész közigazgatási területére készül, műszaki-fizikai terv, amely hosszú távra meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. kijelöli a beépítésre szánt, illetőleg a beépítésre nem szánt területeket, a település szerkezetét meghatározó közterületeket (főútvonalak, nagyobb kiterjedésű közparkok, stb.), azok tagozódását, az egyes területrészek felhasználási módját, a terület-felhasználási egységeket, a védett, a védelemre tervezett és a védő területeket, továbbá a funkciójában megváltoztatásra tervezett területrészeket, a meglévő és a tervezett infrastruktúra-hálózatokat. Az egyes területeken belül a tervben fel kell tüntetni a terület felhasználását veszélyeztető, illetőleg befolyásoló tényezőket (alábányászottság, árvíz-, erózió-, csúszás- és földrengésveszély, stb.) nem jogszabály, a képviselő-testület normatív határozatban dönt. A szabályozási terv a településszerkezeti tervvel összhangban készül, az állami ingatlan- nyilvántartási alaptérkép felhasználásával. A szabályozási terv telekmélységre nézve tartalmazza az egyes építési övezeteknek, a beépítésre nem szánt területek övezeteinek és a védelemmel és korlátozásokkal érintett területeknek a lehatárolását. A szabályozási tervet nem önálló aktussal fogadja el a képviselő-testület, az a helyi építési szabályzat melléklete, így rendelet.

8 8 Helyi építési szabályzat lefordítja a jog nyelvére, jogi előírásokká transzformálja a településrendezési tervekben megfogalmazott célkitűzéseket, követelményeket és előírásokat, meghatározza a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket, vagyis megadja az építés helyi szabályait, feltételeit. készülhet a település egész közigazgatási területére, vagy annak egy részére. A helyi építési szabályzat speciális fajtája a Duna-parti építési szabályzat - a Duna főmedrével közvetlenül határos telkek, valamint a Margitsziget területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket állapít meg. 15. § (1) Telepítési tanulmánytervet kell készíteni: a) településrendezési szerződés előkészítéséhez, b) építési beruházás esetén településrendezési eszköz módosításának kezdeményezéséhez, vagy c) az összevont telepítési eljárás telepítési hatásvizsgálati szakaszának részeként. (2) A telepítési tanulmányterv részeként beépítési tervet kell készíteni. (3) Beépítési terv készülhet a helyi építési szabályzat alátámasztó javaslataként is, annak megalapozásaként.

9 9 Helyi építési szabályzatot kell alkotni a) az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területekre, b) a településszerkezet, a természeti adottság, a tájhasználat, tájszerkezet védelme, az épített örökség, az építés vagy a rendeltetés szempontjából különös figyelmet igénylő területekre, c) a településszerkezeti tervben meghatározott, a természeti tényezők által kiemelten veszélyeztetett területekre, d) közterület kialakítása, módosítása vagy megszüntetése esetén, e) az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, amennyiben a település sajátosságai és adottságai azt indokolják Az önkormányzati és a beruházói érdekek egyeztetésének eszköze a településrendezési szerződés: a települési önkormányzat egyes településfejlesztési célok megvalósítására településrendezési szerződést köthet az érintett telek tulajdonosával, illetve a telken beruházni szándékozóval. Az önkormányzat a szerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy a szükséges településrendezési eljárást a megállapított határidőn belül megindítja és azt az előírásoknak megfelelően lefolytatja.

10 10 Településrendezési eljárás sokrétű érdekegyeztetést igényel, sajátos eljárási szabályok jelennek meg. Biztosítani kell a helyi társadalom részvételét, az állam szerveivel, valamint az érintett helyi önkormányzatokkal való egyeztetést A lakosság és a település területén működő gazdálkodó és civil szervezetek bevonása az eljárásba az ún. partnerségi egyeztetés keretében történik. Az önkormányzat a tervezés előtt dönt a partnerségi egyeztetés szabályairól, amelynek során meghatározza: a) az egyeztetésben résztvevők (a továbbiakban: partnerek) tájékoztatásának módját és eszközeit, b) a javaslatok, vélemények dokumentálásának, nyilvántartásának módját, c) az el nem fogadott javaslatok, vélemények indokolásának módját, a dokumentálásuk, nyilvántartásuk rendjét, d) az elfogadott koncepció, stratégia és településrendezési eszközök nyilvánosságát biztosító intézkedéseket [

11 11 Az államigazgatási szervekkel, más önkormányzatokkal való egyeztetési szakaszai (teljes eljárás): a) előzetes tájékoztatási, b) véleményezési, c) végső szakmai véleményezési, d) elfogadási és hatálybaléptetési szakasz. Az előzetes tájékoztatási szakasz a tervezési szándék egyeztetését hivatott biztosítani. A véleményezési szakasz az elkészült tervezetek egyeztetését foglalja magában. Az állami szervekkel való egyeztetésnek van egy harmadik szakasza is, a végső szakmai véleményezési szakasz. A helyi építési szabályzat, településrendezési terv hatályba lépését úgy kell szabályozni, hogy annak legkorábbi időpontja az elfogadástól számított 30. nap lehet (hatálybaléptetési szakasz). Olyan esetekben, amikor a településrendezési eszközök kisebb jelentőségű módosítására van szükség, - egyszerűsített, illetőleg tárgyalásos egyeztetési eljárás lefolytatására. A településrendezési eszközök felett a megyei/fővárosi kormányhivatal törvényességi felügyeletet gyakorol, a szabályzatot a Kúrián, a településszerkezeti tervet pedig a közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt támadhatja meg. A településszerkezeti terv és helyi építési szabályzat ellen – tekintettel arra, hogy elfogadásuk jogi formája normatív aktus – az érintett ingatlantulajdonosok jogorvoslattal nem élhetnek.

12 12 A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények a) tilalmak, b) telekalakítás, c) elővásárlási jog, d) kisajátítás, e) helyi közút céljára történő lejegyzés, f) útépítési és közművesítési hozzájárulás, g) településrendezési kötelezések, h) kártalanítási szabályok, i) településrendezési szerződés, j) összevont telepítési eljárás, k) településképi véleményezési eljárás, l) településképi bejelentési eljárás, m) közterület-alakítás.

13 13 Elővásárlási jog - az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. Önkormányzati hatáskörébe tartozik. Útépítési és közművesítési hozzájárulás - az önkormányzati beruházás eredményeként az érintett ingatlanok értékében bekövetkezett értéknövekedés elvonásának eszköze, amelyben a települési önkormányzat a létesítés költségét részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékéről és megfizetésének módjáról a képviselő-testület hatósági határozatban dönt Tulajdonelvonás településrendezési célból 1) Kisajátítás A kisajátítási törvényben meghatározott közérdekű célból, az ott szabályozott feltételek mellett és eljárási rendben, azonnali, feltétel nélküli és teljes kártalanítás mellett van helye. A megyei/fővárosi kormányhivatal hatáskörébe tartozik. A hatóság az ingatlan kisajátítását akkor rendelheti el, ha a) ha az ingatlanon fennálló tulajdon korlátozásával nem lehetséges, vagy a tulajdonossal nem jött létre megállapodás, illetve e jogokat az illetékes hatóság nem engedélyezte; b) az ingatlan tulajdonjogának megszerzése adásvétel útján nem lehetséges; c) a közérdekű cél megvalósítására kizárólag az adott ingatlanon kerülhet sor, illetve máshol a tulajdon nagyobb sérelmével járna; és d) a közösségi előnyök a tulajdon elvonásával okozott kárt jelentősen meghaladják. A kártalanításra egyezség, ennek hiányában az eljáró kormányhivatal határoz. A kisajátítási határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, az elsőfokú határozat bíróság előtt támadható meg. 2) Ingatlan lejegyzése kiszolgáló út, lakóút céljára a megyei/fővárosi kormányhivatal a települési önkormányzat javára – kisajátítási eljárás és az érdekeltek hozzájárulása nélkül – igénybe veszi, és az ingatlan-nyilvántartásban lejegyezteti a kiszolgáló út létesítéséhez, átalakításához szükséges beépítetlen telkeket, vagy annak részeit. egyszerűsített kisajátítási eljárás. Az ingatlan lejegyeztetésének kártalanítás ellenében van helye.

14 14 A kártalanítás, mint a tulajdoni korlátozás arányosságának biztosítéka Az Étv. a kártalanításnak két módját szabályozza. a) Kártalanításra tarthat igényt az ingatlan tulajdonosa (haszonélvezője), ha a helyi építési szabályzat az ingatlan korábbi rendeltetését, használati módját a korábbitól eltérően állapítja meg, vagy korlátozza, és ebből kára származik. Nem jár kártalanítás a természeti veszélyeztetettségből eredő kár megelőzésére, a tulajdonos érdekeinek védelme céljából elrendelt tilalom, továbbá a változtatási tilalom, valamint a szabálytalan építmény, építményrész és használat esetében. Az köteles megfizetni, akinek az érdekében a korlátozás történt. Ha ez nem állapítható meg, akkor a kártalanítási kötelezettség a települési önkormányzatot terheli. A kártalanítás a felek megállapodásának tárgya. Ha a felek között – a kérelem benyújtásától számított egy éven belül – nem jön létre megállapodás, akkor kártalanítási eljárást kell lefolytatni, amely az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal hatáskörébe tartozik. Az elsőfokú határozat bíróság előtt támadható meg. b) A kártalanítás másik esetköre az, amikor az ingatlan rendeltetését a helyi építési szabályzat valamely később megvalósítandó olyan közérdekű célban határozza meg, amelynek megvalósítása a tulajdonostól nem várható el, és ez a tulajdonos jogait korlátozza. Ebben az esetben a tulajdonos a közérdekű cél kedvezményezettjétől, illetőleg ennek hiányában a települési önkormányzattól követelheti az ingatlan megvételét. Ha a megvételre vonatkozó megállapodás az erre irányuló kérelemtől számított öt éven belül nem jön létre, az ingatlant ki kell sajátítani.

15 15 Településképi véleményezési és bejelentési eljárás Új eljárástípus - lefolytatása a polgármester hatáskörébe tartozik. építési hatósági engedélyhez kötött építési munkák esetén A polgármester vizsgálja a tervezett épületnek a településképbe való illeszkedését, a helyi építészeti értékek védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását, a településrendezési eszközöknek való megfelelést, a rálátás és kilátás követelményeinek való megfelelést, az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítási módját, a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit. A polgármester az álláspontját az önkormányzati főépítész és helyi építészeti-műszaki tervtanács álláspontjának meghallgatása alapján alakítja ki. A polgármester településképi bejelentési eljárást folytathat le - építési engedélyhez nem kötött azon építési tevékenységek tekintetében, melynek megkezdését, - azon reklámok elhelyezése tekintetében, melyek elhelyezését, - azon építmények rendeltetésének megváltoztatása esetében, melyek rendeltetésének megváltoztatását a települési önkormányzat helyi önkormányzati rendeletben bejelentési eljárás lefolytatásához kötötte. Ha a polgármester a bejelentés alapján azt állapítja meg, hogy a bejelentő szándékai megfelelnek a jogszabályi követelményeknek és a tervezett tevékenység illeszkedik a települési környezethez a bejelentést – kikötéssel, vagy anélkül – tudomásul veszi és erről igazolás megküldésével tájékoztatja a bejelentőt. A polgármester hatósági határozatban megtiltja a tervezett építési munkát, reklámelhelyezést, rendeltetésmódosítást akkor, ha a bejelentés nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, illetőleg, ha ne illeszkedik be a települési környezetbe. A polgármester e határozata ellen a képviselő- testülethez lehet fellebbezni.

16 16 Engedélyek az építési jogban A hatósági engedélyek fajtái: - telekalakítási engedély, - elvi építési engedély, - építési engedély, - használatbavételi engedély, - fennmaradási engedély, - az általános szabályoktól való eltérés engedélyezése, - meghatározott szakmai tevékenység gyakorlására jogosító engedély.

17 17 Telekalakítási engedély A beépítésre szánt területen épület csak építési telken helyezhető el. A telekalakítás lehet: telekcsoport újraosztása, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés. telekalakítási dokumentáció alapján dönt. A a telekalakítás nyomán létrejövő telkek alkalmasak-e beépítésre, megfelelnek-e az építési telkekre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, az OTÉK-ban, valamint a helyi építési szabályzatban foglalt előírásoknak. Az elvi építési engedély A hatóság előzetesen nyilatkozik. Építési munka elvégzésére nem jogosít, egy éven belül kezdeményezett építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során köti az építésügyi hatóságot és a közreműködő szakhatóságokat azokban a kérdésekben, amelyekről az elvi engedélyben rendelkeztek.. Építési engedély Az építéshez való jog az építési telek tulajdonosának tulajdonjogából folyó alanyi joga, amely alanyi jog gyakorlása egy preventív tilalomtól – az engedély megszerzésétől – függ.

18 18 Használatbavételi engedély Akkor, ha az épület műemlék, illetőleg ha a használatbavételi eljárásban szakhatósági eljárás szükséges. Fennmaradási engedély A jogszerűtlenül létrejött jogi helyzet rendezésére szolgál. Az általános szabályoktól való eltérés engedélyezése Az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól való eltérést. Szakma gyakorlásához való jogosultság engedélyezése Az Étv. szabályai alapján engedélyhez kötött tevékenységnek minősül az építészeti-műszaki tervezői, az építésügyi műszaki szakértői, tervellenőri, településtervezési és településrendezési szakértői tevékenység. Az engedélyezés köztestületek – a tervező- és szakértő mérnökök, valamint az építészek kamaráinak – hatósági hatáskörébe tartozik.

19 19 Törekvések az építési engedélyezési eljárások gyorsítására a) Az eljárás egyszerűsítése - a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló évi LIII. törvénnyel kezdődött meg + Étv. és az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (Éhr.) b) Az engedélyhez kötöttség megszüntetése és az előzetes ellenőrzés egyszerűbb módjának a bevezetése - tudomásulvételi eljárás (a használatba vétel, a bontás, a jogutódlás, valamint a veszélyhelyzet esetén végzett építési tevékenység tudomásul vétele, stb.) c) Az eljárások összevonása is, melynek egyik formája az integrált eljárás, amely lehet: -integrált építési hatósági eljárás, amikor az egy beruházás keretében megvalósuló különböző építményekre vonatkozó építési eljárásokat fogja össze, -integrált engedélyezési eljárás, amelyre akkor kerül sor, ha egyazon beruházáshoz az építési engedélyezési eljáráson kívül más hatósági engedélyezési eljárásokra is szükség van. A kérelmet építésügyi igazgatási szakértőnek kell előkészíteni.

20 20 d) Az összevont eljárás. Ha az építtető ezt az eljárást választja, az építési hatóság az elvi engedélyezési eljárásról és az építési engedélyezési eljárásról egy eljárás keretében dönt. Az összevont telepítési eljárás - magába foglalja, ha arra szükség van a településszerkezeti terv, illetőleg a helyi építési szabályzat módosítására irányuló eljárást is. Ilyen összevont telepítési eljárásra az építtető kérelmére kerül sor. Az összevont telepítési eljárás két szakaszból áll: a telepítési hatásvizsgálati szakasz (több, az építési engedély feltételét jelentő, az építési tevékenységet megelőző engedélyezési eljárást is magában foglalhat, pl. környezeti hatásvizsgálati eljárás, vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárás). Telepítési engedéllyel zárul – környezethasználatra, valamint az építési munka megkezdésére nem jogosít. Végzés. és az integrált építési engedélyezési eljárás. e) Az engedélyezési eljárások gyorsítását szolgálják az Éhr. építésügyi hatósági szolgáltatásokra vonatkozó szabályai, amelyek a hatósági eljárás előkészítéséhez nyújtanak segítséget az ügyfeleknek: elektronikus tárhelynek az ügyfél rendelkezésre bocsátása az építésügyi hatósági szolgáltatás, arról hogy a dokumentáció megfelel-e az építésügyi igazgatási szakértő alkalmazásának lehetősége is.

21 21 Hatósági kötelezések az építési jogban Cselekvéstől való tartózkodásra kötelezés – Tilalmak változtatási tilalom, a települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben rendelhet el a helyi építési szabályzat előkészítésének időtartamára, de legfeljebb három évre. a tulajdonos kártalanításra nem tarthat igényt. a telekalakítási és építési tilalom - elrendelése történhet önkormányzati rendeletben, vagy egyedi közigazgatási határozattal. A tilalmakat a feltétlenül szükséges mértékre és időtartamra kell korlátozni, és haladéktalanul meg kell szüntetni, ha elrendelésének okai már nem állnak fenn. A tilalmakat az elrendelő hatóság megkeresésére az ingatlan- nyilvántartásba be kell jegyezni. Az építési tilalom miatt a tulajdonos kártalanítási igénnyel élhet. Nem jár kártalanítás a természeti veszélyeztetettségből eredő kár megelőzésére, a tulajdonos érdekeinek védelme céljából elrendelt tilalom miatt.

22 22 Településrendezési kötelezettségek Önkormányzati hatósági határozattal - polgármester hatásköre. A kötelezettségeket az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni. a) Beépítési kötelezettséget beépítetlen telkekre – lehet kisajátítás b) A helyrehozatali kötelezettség - a polgármester hatósági határozat helyett hatósági szerződést is köthet a tulajdonossal. c) A beültetési kötelezettség - Ha e kötelezettség teljesítése az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó ráfordítást igényel, a tulajdonos költségeit az önkormányzat – a határozatban meghatározott mértékben – köteles megtéríteni. d) Településképi kötelezés a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetésére és a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítésére. E kötelezettségek megszegése, nem teljesítése esetére a képviselő- testület rendeletében Ft-ig terjedő bírság kiszabását rendelheti el.

23 23 Meghatározott építési munkák elvégzésére, használat megszüntetésére kötelezés Az építési hatóság köteles elrendelni: a) az építmény, építményrész részleges vagy teljes átalakítását, – amennyiben ez nem lehetséges, vagy ha az építtető ezt nem vállalja – a lebontását vagy az újraépítését, ha a kivitelezés az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető módon történik, b) az építmény, építményrész állékonyságát, az életet, egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot és használat megszüntetését, c) az építmény, építményrész hibáinak, hiányosságainak megszüntetését, ha azt rendeltetésszerű és biztonságos használatra nem alkalmas módon építették meg, vagy ezáltal idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett, d) jogszerűtlen építési tevékenység esetében az építési tevékenység végzésének megszüntetését vagy a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott engedélyezési terveknek megfelelő állapot kialakítását, e) az építmény környezetéből az építési tevékenység során keletkezett építési hulladék, maradék építőanyag és építési segédeszközök elszállítását, a környezetnek és a terep felszínének az eredeti vagy az engedélyezett állapotban történő kialakítását, a környezetben okozott károk megszüntetését, valamint f) energetikai tanúsítvány elkészíttetését. A hatósági kötelezések másik csoportjában a hatóság a kötelezettség elrendelésének szükségességét mérlegelheti, elrendelheti a) a telek bekerítését b) az építmény, építményrész engedély nélküli használatának megszüntetését.

24 24 Hatósági felügyelet az építésügyi igazgatásban Kétféle jogcímen Az építésrendészeti felügyelet körében a hatóság az építkezés folyamatában ellenőrzi, hogy az építés, illetőleg az építmény használata megfelel-e a hatósági határozatokban (építési engedélyhez kötött tevékenységet engedély alapján, az engedélynek megfelelően végzik-e) és a jogszabályokban foglalt előírásoknak (az engedély alapján végzett, illetőleg engedélyhez nem kötött építési munkálatokat jogszerűen végzik-e). Az építésfelügyelet a kivitelezés jogszabályoknak és a minőségi követelményeknek való megfelelőséget ellenőrzi, e körbe sorolható a meglévő épületek jókarbantartásának ellenőrzése is.

25 25 Építésfelügyeleti jogosítványok az ellenőrzés során észlelt hiányosságok megszüntetése érdekében a) figyelmeztetés b) a helyszínen megtilthatja az építési munka folytatását, ha az ellenőrzés során megállapítja, hogy az építkezést szabálytalanul vagy az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető módon végzik, - legfeljebb 30 napra írhatja elő c) megtilthatja az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását, elrendeli a szabálytalan állapot megszüntetését és építésfelügyeleti bírságot szabhat ki, - ha ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység szakszerűségére, az építési napló vezetésére vagy a kivitelezési tevékenység folytatásához szükséges kivitelezési dokumentációra vonatkozó szabályokat súlyosan megsértették, - ha az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az állékonyságot, az életet és az egészséget vagy a közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti. d) kötelezés tartalmú hatósági határozatot hoz, építésfelügyeleti bírságot szabhat ki, vagy a szükséges intézkedések megtétele érdekében megkeresi az eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóságot - ha az ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a résztvevők nem rendelkeznek az előírt jogosultsággal, nem megfelelő a jogosultságuk, - nem rendelkeznek az előírt regisztrációval vagy nem a regisztrációjuknak megfelelő tevékenységet végeznek; e) kötelezheti az építmény tulajdonosát a szükséges munkálatok elvégzésére, elrendeli az építmény felülvizsgálatát, a szükség szerinti építési munkák elvégzését, ha az építmény állapota az állékonyságot, az életet és az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti.

26 26 A feltárt hiányosságok megszüntetésére szolgáló építésrendészeti eszközök A jogszabálysértő, vagy szabálytalan módon megépített épület, vagy épületrész feltárása esetén az építésfelügyeleti hatóságnak a szabálytalanság súlyától függően több döntési lehetősége van. fennmaradási engedély nem adható, az építésfelügyeleti hatóság köteles elrendelni a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését. lebontását rendelheti el, felhívja az építtetőt a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására. A fennmaradási engedély iránti kérelmet az építésügyi hatóság bírálja el. Ha az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyt megadja, köteles építésügyi bírságot is alkalmazni.

27 27 Az építési szabályok megsértésének szankciói – bírságok Szabálytalan építkezések esetén, ha a hatóság döntése szerint a fennmaradási engedély megadható, a fennmaradást engedélyező, vagy a szabálytalan bontás tudomásul vételéről szóló határozattal egyidejűleg építésügyi bírságot is ki kell szabni. A bírság mértéke a szabálytalanul épített építmény, építményrész – a rendelet mellékletében maghatározottak szerint számított – értéke. Az építésfelügyeleti bírság - objektív felelősségen alapuló, anyagi jogi bírságfajta, amelynek alkalmazása kógens módon előírt kötelezettsége a hatóságnak.

28 28 Az építésügyi közigazgatási hatáskörök Az építési és településrendezési ügyekért felelős miniszter a belügyminiszter. Differenciált hatáskör megosztása települési önkormányzatok és az államigazgatás szervei között: A településrendezés alapvetően önkormányzati feladat, - képviselő- testület, polgármester A kisajátításról, a helyi közút céljára történő lejegyeztetésről, a korlátozási kártalanításról és annak mértékéről a megyei (fővárosi) kormányhivatal határoz. A telekalakítási eljárás a járási hivatal szakigazgatási szerveként működő járási földhivatal hatáskörébe tartozik, az összevont telepítési engedélyezési eljárást pedig a járási hivatal (fővárosi kerületi hivatal) szakigazgatási szerveként működő építésügyi hivatal folytatja le. Az ún. általános építésügyi hatósági hatáskörök a járásszékhely város önkormányzatának jegyzőjét illetik meg, aki e hatásköröket a járásra kiterjedő illetékességgel gyakorolja.

29 29 A járási hivatalok (fővárosi kerületi hivatalok) szakigazgatási szerveként működő építésügyi hivatalok hatáskörébe tartozik az eljárás - a Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyben; - ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor a külön jogszabály szerinti közreműködő vagy társhatósági feladatok ellátására, - a kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági ügyben, - a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények, országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkén, valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkeken megvalósítandó közérdekű beruházással összefüggő ügyekben. Nem minden járási hivatalban működik építésügyi hivatal [57 járási (kerületi) hivatalban hoztak létre építésügyi hivatalokat], ezért az egyes építésügyi hivatalok illetékességi területét a hatóságokat kijelölő kormányrendelet melléklete határozza meg.

30 30

31 31 A műemlékekkel kapcsolatos építésügyi és örökségvédelmi hatósági ügyekben a járási (kerületi) hivatalok építésügyi és örökségvédelmi hivatalai jogosultak eljárni. Megyénként 1 járási hivatalban, a fővárosban 2 kerületi hivatalban hoztak létre ilyen hivatalt, illetékességi területét a hatóságokat kijelölő kormányrendelet melléklete állapítja meg. Ugyancsak a járási hivatalok építésügyi hivatalának a hatáskörébe tartozik az építésfelügyeleti hatóságot megillető hatáskörök gyakorlása (építési hatósági és építésfelügyeleti ellenőrzés, hatósági kötelezés, építésfelügyeleti bírság). A járásszékhely város jegyzőjének, valamint a járási hivatalok építésügyi, illetőleg építésügyi és örökségvédelmi hivatalának elsőfokú hatósági jogkörébe tartozó ügyekben a másodfokú és felügyeleti jogköröket a megyei/fővárosi kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal gyakorolja.

32 32 Főépítészek működnek az államigazgatási rendszerben és az önkormányzatok mellett. Országos főépítész a Belügyminisztérium szervezetében, az állami főépítész és a munkáját segítő főépítészi iroda a megyei/fővárosi kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatalban önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységként működik. Az állami főépítész illetékességi területe nem egyetlen megyére terjed ki, illetékességi területét kormányrendelet határozza meg. A tervtanácsok - kiváló elméleti és gyakorlati szakemberekből álló tervtanácsok szakmai tanácsadó, véleményező szervek. A települési önkormányzat rendeletben helyi építészeti-műszaki tervtanácsot hozhat létre. A köztestületek - mérnöki és az építész kamarák. Államigazgatási hatósági jogkört is gyakorolnak, hatáskörükbe tartozik a mérnöki, illetve építészeti tevékenység engedélyezése, az engedély visszavonása és az ezzel összefüggő névjegyzékbe vétel, illetve a névjegyzékből való törlés, a mérnöki, illetve az építészeti tevékenységre való jogosultságról hatósági igazolvány kiállítása, valamint a külön jogszabály szerinti szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiállítása.


Letölteni ppt "1 Településrendezés Építésügy. 2 Okok és történet a közbiztonság megteremtése, a közösség védelme, a környezetvédelem, a település funkcionális elrendezése,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések