Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vízgazdálkodás, vízhasznosítás tantárgy Települési vízellátás, víztisztítás Ivóvízminőség-javító program Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vízgazdálkodás, vízhasznosítás tantárgy Települési vízellátás, víztisztítás Ivóvízminőség-javító program Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök."— Előadás másolata:

1 Vízgazdálkodás, vízhasznosítás tantárgy Települési vízellátás, víztisztítás Ivóvízminőség-javító program Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt.

2 1. Bevezető 2. Ivóvízellátás hazánkban Mennyiségi ellátás Szolgáltatott víz minősége Szolgáltatás formái 3. Ivóvízminőség-javító program 201/2001 (X.25.) Kormányrendelet Előkészítés Végrehajtás Üzemeltetés Az előadás tartalma

3 Kormányrendelet által kötelezett települések

4 Ivóvízminőség-javító Programok – a múlt és a jelen AQUAPROFIT ZRT. referenciaterületei

5 A lakosság vízellátását több, mint 90%-os arányban felszín alatti vízkészletekből oldják meg A kiépített vízkivételi kapacitás kb. 4,5 millió m 3 /nap, a tényleges igénybevétel valamivel 3 millió m 3 /nap felett van Üzemeltető szervezetek száma eléri a 400-at között épült ki az alapellátás, mára már az ellátottság 95-97% országos szinten 90-es évek: privatizációs időszak Lakosság átlagos fogyasztása: l/fő/nap Csökkenő fogyasztás Növekvő díjak Leamortizált infrastruktúra Magyarország adottságai - ivóvíz

6 Magyarország adottságai

7

8

9 Az érintett települések és lakosok száma az egyes régiókban a hatályos 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet alapján RégióTelepülésszámLakónépesség (fő) Dél-Alföld Észak-Alföld Közép-Magyarország Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Összesen: Kormányrendelet által kötelezett települések száma

10 Kormányrendelet által kötelezett települések

11 Arzén: >0,01 mg/l

12 Arzén 3: >0,05 mg/l

13 Arzén 2: 0,05-0,03 mg/l

14 Arzén 1: 0,03-0,01 mg/l

15 Bór: >1,0 mg/l

16 Fluorid: >1,5 mg/l

17 Ammónium: >0,5 mg/l

18 Nitrit: >0,5 mg/l

19 Nitrát: >50 mg/l

20 Vas: >0,2 mg/l

21 Mangán: >0,05 mg/l

22 A 30 %-ból: 23 % bór, fluorid, nitrit, arzén, ammónium (Ivóvízminőség-javító Programban érintett ) 7 % további vas, mangán probléma. A évi halasztási kérelem tárgya: B, F, As Az ivóvíz minősége Magyarországon (2011.) (az ellátott lakónépesség %-ában)

23 Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vizsgálatai szerint az ivóvízben található nagy dózisú arzén rendszeres fogyasztása: hiperpigmentációt, szarusodást, bőr- és hólyagrákot, végtagi érrendellenességeket (üszkösödést) idézhet elő. Emellett születési rendellenességeket, koraszülést, és más daganatokat okozhat. Ammónium – nitrit – nitrát (NH 4 – NO 2 – NO 3 ) Csecsemők esetében végzetes kimenetelű lehet. Ezért ha a nitrát koncentráció meghaladja a 40 mg/l értéket, akkor a vizet csecsemők ételének vagy italának készítéséhez tilos felhasználni. A nitrát a felnőttekre is veszélyes, ugyanis emésztőrendszeri rákos megbetegedést okozhat. Az ivóvíz minősége Magyarországon

24 DDR IMJP A Dél-dunántúli Régió érintett településeinek száma

25 DDR IMJP A Dél-dunántúli Régió érintett településeinek száma

26 DDR IMJP A Baranya megye érintett településeinek száma

27 DDR IMJP A Somogy megye érintett településeinek száma

28 DDR IMJP A Tolna megye érintett településeinek száma

29 Korábban a vízfeltárást inkább mennyiségi oldalról biztosították, a ma releváns szennyező komponensek mérése kevésbé volt prioritás Szerves és nem szerves szennyezők jelenléte a vízadó rétegekben – természetes előfordulás vagy szennyező emberi tevékenység következtében - VÍZBÁZISVÉDELEM Meglévő tisztítás-technológia nem megfelelő hatásfokkal működik – nem teljesíti az új követelményeket, elavult Nincs tisztítás-technológia a vízellátó rendszeren Másodlagos szennyeződés az elosztóhálózatban Túldimenzionált elosztóhálózat – pangó vizek, rossz nyomásviszonyok - HÁLÓZATREKONSTRUKCIÓ Vízminőségi problémák főbb okai

30 Szolgáltató AlaptevékenységTámogató tevékenységek Ivóvíztermelés és - szolgáltatás Szennyvízelvezetés és - tisztítás Műszaki tevékenység Gazdasági és egyéb tevékenység Szolgáltatók funkciósémája

31 Szolgáltatók tulajdonosi összetétel szerinti megoszlása 100% állami tulajdon 100% önkormányzati tulajdon Állami vagy költségvetési szerv + önkormányzati tulajdon Többségi önkormányzati + magán (társasági vagy magánszemély) Többségi magán (társasági vagy magánszemély) + önkormányzati 100% magán (társasági vagy magánszemély) Észak-alföldi régió

32 A Program célja Az uniós és a hazai előírásoknak történő megfelelés A lakosság egészségterhelésének csökkentése - egészséges ivóvíz biztosítása minden lakosnak - életminőség javítása A közüzemi ivóvíz-szolgáltatás biztonságának növelése Alapinfrastruktúra fejlesztés - településfejlesztés Vízveszteség és gazdaságtalanság csökkentése Optimálisabb üzemeltetési feltételek megteremtése Prioritás:Nitrit, Bór, Fluorid, Arzén, Ammónium A Programban azok a települések szerepelhetnek, ahol a szolgáltatott víz minősége NEM felel meg a rendeletben meghatározott határértékeknek (+ a vízátadók)! Az Ivóvízminőség-javító program

33 Az Európai Unió Tanácsának 98/83 EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről A helyi önkormányzatról szóló évi LXV. törvény (Ötv.) Egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló évi XI. törvény A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 38/1995. (IV. 5.) Korm. Rendelet A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet. Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet A viziközművek üzemeltetéséről szóló 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet A felsorolt jogszabályok a jogszabálykeresője segítségével érhetők el. Az Ivóvízminőség-javító program Vonatkozó jogszabályok

34 Magyarország EU csatlakozása → feladatok 98/83 EC Directive Európai Unió ivóvíz minőségére vonatkozó direktívája meghatározza a határértékeket 5 év bevezetés (2003) 2 × 3 év halasztási lehetőség: decemberi és decemberi határidők (Halasztani kell!!!) 201/2001 (X.25.) Kormányhatározat A Direktíva hazai jogszabályi környezetbe való átültetése határértékeket alapul véve meghatározza a hazai teljesítést 6. sz. melléklet: település lista 47/2005 (III.11.) és a 65/2009 (III.31.) Kormányrendelet módosította Határértékek: As – 10 μg/l; B – 1 mg/l (98/83/EC); F – 1,5 mg/l; NO 2 – 0,5 mg/l; NH 4 + – 0,5 mg/l; Az Ivóvízminőség-javító program Előzmények – Háttér

35 Az Ivóvízminőség-javító Program költségigénye Projekt ill. régió Költségigény (Mrd Ft) Befejezett és folyamatban lévő beruházások 12 Észak-Alföld II. ütem20 Dél-Alföld90 Dél-Dunántúl20 Összes többi régió21 Mindösszesen:163 Az Ivóvízminőség-javító program

36 Az ivóvízminőség-javítással kapcsolatos kormányzati munkamegosztás NEFMI: közegészségügyi megalapozás VM: szakmai irányítás NFM: NFÜ: Irányító Hatóság, Támogató KÖFI: Közreműködő Szervezet BM: ellátásért felelős önkormányzatok működése Az Ivóvízminőség-javító program

37 helyzete

38 Az Ivóvízminőség-javító Program előkészítésének és végrehajtásának helyzete Az érintett települések 10%-án évben teljesülnek a célkitűzések Az érintett területek 75-80%-a esetében zajlik az előkészítés, vagy a pályázati folyamat valamilyen stádiumában van Észak-Alföldön Észak-Alföld I. ütem: befejezés előtt áll a kivitelezés, több településen próbaüzem van folyamatban Észak-Alföld II. ütem: kialakult a projektstruktúra, 14 társulás jött létre, évben benyújtásra kerültek a megvalósításra irányuló pályázatok Az Ivóvízminőség-javító program helyzete

39 Dél-Alföldön 19 társulás jött létre, megvalósításra irányuló pályázatok benyújtása I. félévében várható Dél-Dunántúlon ismereteink szerint 43 projektre vonatkozó előkészítésre irányuló pályázat került benyújtásra, melyből 20 esetben a pozitív támogatói döntés alapján a projektek előkészítése folyamatban van Borsod-Abaúj-Zemplén megye: megvalósításra irányuló pályázat előkészítése van folyamatban (81 település, fő) Heves, Pest, Vas, Veszprém, Zala megye: folyamatos aktivitás, sikeres előkészítésre és megvalósításra irányuló pályázatok Az Ivóvízminőség-javító program helyzete

40 Az Ivóvízminőség-javító program

41

42

43 Projekt-előkészítés folyamata: 1.Megfelelő alapinformációk begyűjtése Víztermelés Vízelosztás Fogyasztás Vízminőség Demográfia Stb 2.Koncepcióalkotás, projektterület lehatárolása és a szereplők definiálása 3.Műszaki tervezés 4.Gazdaságossági számítások 5.Támogatási kérelem összeállítása

44 Műszaki alternatívák alapesetei - konklúziók: Új vízbázis feltárása - kedvezőbb minőségű víz esetén Vízátvétel távolabbi vízbázisból Kistérségi vagy regionális rendszerek kialakítása Vízkezelő technológiát alkalmazó eljárások Meglévő rendszer intenzifikálása Meglévő rendszer kiegészítése Teljesen új rendszer kiépítése Mindezek kombinációja Az Ivóvízminőség-javító program

45 Tapasztalatok – tervezés, előkészítés Tökéletes és naprakész tervezési alapadatok a vízbázistól az elosztóhálózatig – üzemeltetők ösztönzése Tervezés az érintettek bevonásával Tervezés a magas minőségi színvonal elérése érdekében Alternatívák széles körű vizsgálata – térségi megoldások Elosztóhálózat rekonstrukciója: Tisztítást lehetővé tévő aknák, csomópontok kialakítása Hidraulikai viszonyok javítása Alátámasztott műszaki tartalom Műszaki megoldások rögzítése Projektcsoportok meghatározása Az Ivóvízminőség-javító program

46 Megvalósítás folyamata: 1.Tenderek - szerződések 2.Részletes információgyűjtés 3.Részletes tervezés: vízjogi létesítési engedélyes tervek, építési engedélyes tervek, kiviteli tervek 4.Kivitelezés (kutak, távvezetékek, technológiák, kiegészítő infrastruktúra) 5.Próbaüzem (6 hónap) 6.Üzemeltetési engedély, üzemeltetési szabályzat, vízbiztonsági terv

47 Tapasztalatok – kivitelezés Együttműködés a hatóságokkal, üzemeltetőkkel, tulajdonos önkormányzatokkal Referenciák a víztisztítás-technológiák tekintetében Összehangolt munka – kivitelezés és üzemeltetés egyidőben Vízveszteség csökkentés Energiahatékonyság Megfelelő PR Az Ivóvízminőség-javító program

48 Arzénmentesítés Az arzén koncentráció csökkentésére „alkalmas” technológiák Adszorpciós megoldások Koprecipitáció-koaguláció, flokkuláció, szilárd-folyadék fázisszétválasztás Kapcsolat a vas- és mangántalanítási technológiákkal A hatékony oxidáció szükségessége Koprecipitáció és koaguláció Szilárd – folyadék fázisszétválasztás Arzéntartalmú vasiszapok keletkezése

49 A technológia kiválasztás szempontjai Egyszerűség Automatizálhatóság Megbízhatóság Rugalmasság Műszaki hatékonyság Beruházási és üzemeltetési gazdaságosság Hosszú ideig tartó alkalmazhatóság Az Ivóvízminőség-javító program Arzénmentesítés

50 A műszaki hatékonyságot befolyásoló vízminőségi jellemzők pH Lúgosság Orto-foszfát koncentráció Szilikát koncentráció Szerves anyag minősége és mennyisége Az Ivóvízminőség-javító program Arzénmentesítés

51 Ammónium ion – miért veszélyesebb, mint az arzén? Az ammónium ion önmagában csekély közegészségügyi kockázatot hordoz Alattomosan csökkenti a fertőtlenítésre használt klór hatékonyságát A képződő mono-klóramin gyenge és részben szelektív fertőtlenítőszer Lehetőség a nitrifikációra a vízelosztó hálózatban Ez a nitrifikáció megrekedhet a nitrit ion képződésénél (szelektív fertőtlenítés) Az Ivóvízminőség-javító program Ammónium-mentesítés

52 Az ammónium ion koncentráció csökkentésének lehetőségei Törésponti klórozás A klór (hypoklórossav, vagy hypoklorit ion) reagál az ammónium ionnal és klór-aminok (mono-, di- és triklór- amin) képződik A mono- és diklór-amin stabil vegyület, a triklór-amin gyorsan elbomlik és nitrogén képződik A törésponton minden ammónium ion triklóraminná alakul – ez az alapja a törésponti klórozással történő ammónium ion eltávolításnak A triklór-amin bomlásakor keletkező klór (hypoklórossav, hypoklorit ion) redukálását („hatástalanítását”) granulált aktív szenet tartalmazó adszorberrel oldják meg Az Ivóvízminőség-javító program Ammónium-mentesítés

53 Előnyök A törésponti klórozás folyamata megbízhatóan kézben tartható, vezérelhető, szabályozható A triklór-amin bomlását a granulált aktívszén katalizálja Az ammónium ionok gyakorlatilag csaknem teljesen kivonhatók a vízből, és ez azonnali nitrogén eltávolítást jelent Kényszerből ugyan, de az aktívszén adszorber jelenléte miatt a folyamatos, kvázi-folyamatos üzemeltetés elkerülhetetlen lesz Az Ivóvízminőség-javító program Ammónium-mentesítés

54 Hátrányok A hatékony törésponti klórozás nagy mennyiségű klór (hypoklórossav, hypoklorit ion) adagolását igényli A töréspont közelében a legintenzívebb az emberi egészségre veszélyes THM és AOX vegyületek képződése A THM vegyületek határértéke 50 μg/L, és az AOX anyagok ajánlott határértéke is 50 μgCl/L Az eljárás költségeit nagy mértékben növeli a képződő szerves mikroszennyező anyagok eltávolítása céljából létesítendő granulált aktívszenet tartalmazó adszorber kialakítása Az Ivóvízminőség-javító program Ammónium-mentesítés

55 Az ammónium ion koncentráció csökkentésének lehetőségei Mikrobiológiai oxidáció Biztosítani kell a nitrifikáló mikroorganizmusok megfelelő életfeltételeit Nitrosomonas Nitrobacter Megfelelő pH Megfelelő hőmérséklet Megfelelő oldott oxigén koncentráció Fix ágyas rendszer Fluid ágyas rendszer Az Ivóvízminőség-javító program Ammónium-mentesítés

56 Előnyök Nincs melléktermék (???) Nem kell vegyszereket adagolni Biológiai rendszert alkalmazunk Költségkímélő eljárás Hátrányok A folyamat nem szabályozható Nem megoldott az on-line monitoring Semmi sem garantálja, hogy a nitrifikációs folyamat nem reked meg a nitrit képződésnél Nincs a kezünkben megfelelő ellenőrzési és vezérlési módszer Az Ivóvízminőség-javító program Ammónium-mentesítés

57 Spontán nitrifikáció Megfigyelések: az ammónium ion koncentráció csökken egyes vas- és mangántalanító szűrőkön vagy akár a hálózatban Kedvező az oldott oxigén koncentráció növelése A jelenség nem lép fel mindenütt Az okok pontosan nem ismertek A nitrifikáció nem reked meg a nitrit ion képződésnél Az Ivóvízminőség-javító program Ammónium-mentesítés

58 „megfelelő” szakmai üzemeltetési koncepció felaprózódott üzemeltetői struktúra helyett nagyobb üzemeltető szervezet; a kialakult nagyobb szervezetek pozíciójának megerősödése; a szolgáltatás megfelelő biztonsága. A jelenlegihez hasonló üzemeltetői struktúra megtartása a realitásokkal számoló, megfelelőnek, fenntarthatónak tartható üzemeltetési koncepciónak minősíthető. (a nagyobb szervezetek irányába történő esetleges elmozdulás pedig „még megfelelőbb” üzemeltetési koncepció lenne…) „jogszabályoknak megfelelő üzemeltetési környezet” Az üzemeltető szervezetek a jogszabályoknak megfelelő körülmények között biztosítsák a szolgáltatást, amit a vízügyi hatóság ellenőriz az üzemeltetési engedélynek megfelelően. Az Ivóvízminőség-javító program Üzemeltetés

59 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Horváth Szabolcs igazgató AQUAPROFIT Zrt. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág 7621 Pécs, Rákóczi u. 1. Tel.: 72/ Mob.: 30/


Letölteni ppt "Vízgazdálkodás, vízhasznosítás tantárgy Települési vízellátás, víztisztítás Ivóvízminőség-javító program Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök."

Hasonló előadás


Google Hirdetések