Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az innovatív vállalkozások szerepe a gazdaság- politika célok megvalósításában – a gazdaság- politika tennivalói az innovatív vállalkozások működési feltételeinek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az innovatív vállalkozások szerepe a gazdaság- politika célok megvalósításában – a gazdaság- politika tennivalói az innovatív vállalkozások működési feltételeinek."— Előadás másolata:

1 Az innovatív vállalkozások szerepe a gazdaság- politika célok megvalósításában – a gazdaság- politika tennivalói az innovatív vállalkozások működési feltételeinek javításában A MEH és az MTA Közgazdaságtudományi Intézete közötti megállapodás keretében végzett kutatási program részjelentése Projektvezető: dr. Halpern László igazgató-helyettes Témafelelős: Pitti Zoltán tudományos kutató Budapesti CORVINUS Egyetem

2 A kutatás alapgondolata: „A világgazdaságban zajló verseny eredményességét a korábbi évtizedek költségelőnyével szemben (lásd: élőmunka, energia, nyersanyag) a következő évtizedekben a termékekben rejlő tudástöbblet és a tudáshasznosítás eredménye fogja meghatározni”

3 A GDP növekedés hullámzása és alternatív fejlődési pályák ( és ) Napjaink legfontosabb kérdése: mikorra tudjuk helyreállítani az egyensúlyi viszonyokat? Képesek leszünk-e növekedni egyensúly mellett? Mi lesz a gazdasági növekedés motorja?

4 Állandósult gondunk: hármas deficit Államháztartási (költségvetési) hiány; Fizetési mérleg (folyó fizetési mérleg) hiánya; valamint Tudásmérleg hiánya (vásárolt termékekben rejlő és az exportált termékekben rejlő tudástartalom különbsége); Komoly szemléleti probléma, hogy míg az „ikerdeficit” problémáját érezzük és az egyensúlyteremtés halaszthatatlanságát elfogadjuk, addig a tudásmérleg hiányát nagyvonalúan kezeljük! Több mint hiba!

5 A nemzetgazdasági szintű bruttó hozzáadott-érték megoszlása ( ) 57,9%52,5%56,9%56,7%56,5%56,4%53,4%50,7% A hazai hozzáadott-érték alakulása döntő mértékben a versenyszektor teljesítményein múlik

6 A versenyszektor azonban közel sem egységes, teljesítményei tág szélsőértékek között mozognak A KSH által regisztrált 1 millió 250 ezer vállalkozásnak alig három- negyede működik ténylegesen (400 ezer virtuális vállalkozás?); Az egyéni vállalkozások, az EVA, valamint a Bt formában működő vállalkozások kétharmada jövedelem-kiegészítési céllal jött létre (foglalkoztatási, teljesítményi, vállalkozói vagyon szerinti jellemzőik nem meghatározóak) – növekedési érdekeltség nélkül működnek; A társas vállalkozások egyharmada (320 ezer vállalkozásból cca 108 ezer vállalkozás) folyamatosan veszteséges (965 milliárd Ft veszteséggel szemben áll 3830 milliárd Ft nyereség); A vállalkozások 90%-a csak a korlátozott fizetőképességű belföldi piacon értékesít, a hazai gazdaság exportja lényegében 22 ezer vállalkozás teljesítményétől függ ; Míg az egy foglalkoztatottjára jutó fajlagos teljesítmény alig 33-35%-a az EU-15 országok átlagának, addig a kizárólagosan hazai tulajdonú vállalkozások esetében alig 15% (itt dolgozik a foglalkoztatottak háromnegyede), miközben a Magyarországon bejegyzett külföldi érdekeltségű vállalkozások fajlagos teljesítménye majd 70%-a az EU- 15 országok átlagának; A vállalkozások kétharmadában nincs annyi beruházás, mint amennyi az amortizáció költségként leírt értéke (az innováció eredményének a beruházásokat is jótékonyan kell érintenie);

7 A versenyszektor differenciálódó jellemzőinek ismeretében kitüntetett szerepe van a megújulásra képes, a piaci súlyát növelő, nyereségesen működő, a realizált eredmény többségét visszaforgató, a másokkal együttműködő és mások számára példát adó innovatív vállalkozásoknak

8 A hazai innováció helyzete – mind makrogazdasági, mind mikrogazdasági nézőpontból – ellentmondásos Gazdálkodási formaváltás és szervezeti átalakulás; Tulajdoni reform és az érdekeltség megjelenése; Vállalkozói hajlandóság erősödése (lásd: 1 millió 200 ezer vállalkozás); Tevékenységi struktúra módosulása (felértékelődő és szerepvesztő ágazatok, szakágak); Technikai és technológiai megújulás (lásd: milliárd Ft tárgyieszköz- állomány növekedés); Termékszerkezet megújulása (exporton belül a high-tech termékek kimagasló aránya); Immateriális vagyon jelentős gyarapodása; Felsőfokú beiskolázás javuló aránya és a tudásszint emelkedése; Innovációs teljesítmények és hozamok közötti „laza” a kapcsolat (alacsony hatékonyság); Gond az importált innováció túlsúlya; Innovációs teljesítmények aránytalansága (lásd: költségvetés és verseny-szektor, termelő és szolgáltató szektor, vállalkozási méret- és regionális csomósodás); Kooperáció készség és képesség alacsony szintje; Kutatóhelyek leépülése, kereslet- hiányos piac; Oktatás, mint kibocsátó és a gazdaság, mint felvevő közötti eltérő munkaerőpiaci szemlélet; Innováció leegyszerűsített értelmezése (lásd: ráfordításokat mérünk hozamok helyett); Vitathatatlan eredményekElgondolkodtató hiányosságok

9 „Amit nem mérünk, az romlik!” OECD és EU kísérlet az innovációs teljesítmények mérésére

10 A nemzetgazdasági szintű innovációs teljesítményeket értékelő mutató tartalma I. Az innováció általános feltételrendszere (felsőfokú végzettség, műszaki és természettudományos ismeretek szintje, internet-használat, életen át történő tanulás intézményi feltételei); II. Tudásteljesítmények (K+F ráfordítás, high-tech termékek gyarapodása, egyetemek és vállalkozások együttműködése, tudományos értékű publikációk); III. Innováció és a vállalkozói szellem (vállalkozási hajlandóság, szervezeti-, technológiai- és termék-innováció, kockázati tőke szerepvállalása, ICT szektor és kiterjedtsége, vállalati kutatóhelyek együttműködése, termelési és értékesítési kooperáció); IV. Tudás alkalmazás és hasznosítási eredmények (fajlagos teljesítmények, high-tech szektor szerepe a teljesítménymutatókban, termékszerkezet- váltók és piaci részesedés, működési eredmények változása); V. Szellemi vagyon (befogadott találmányok, szabadalmak száma és fajlagos jellemzői, védjegyes termékek, aktivált immateriális javak)

11 A kiemelt országok komplex innovációs mutatója és időbeli változása ( ) SE FI CH JP LU HU BG CY DE DK RO EL PL SI CZ LV MT IT PT SK EEES FR UK IE NL AT US BE I. Innováció vezető országok II. Innováció követő országok III. Innováció alkalmazó országok IV. Felzárkózó országok LT

12 Az innovatív vállalkozások részaránya az összes vállalkozásból, 2006 EU-27 országok átlaga 42,0 százalék 21,0% Amennyiben a mintavételen alapuló minősítés helytálló, úgy a 320 ezer vállalkozásból ezer vállalkozás tekinthető innovatívnak.

13 Hosszabb időszak alatt a hazai társaságok innovációs jellemzői komoly átrendeződést mutatnak ( ) 30% 25% 55% Tulajdonrész vásárlás Zöld mezős beruházások Termékszerkezetváltás

14 A high-tech termékek részaránya a kiemelt országok éves exportjából ( ) Az előkelő helyezés a külföldi érdekeltségű vállalkozások teljesítményének köszönhető

15 Magyarország és az EU-27 országok külkereskedelmi forgalmából a high-tech termékek forgalma Ugyanezen időszakban az összforgalom egyenlege pozitív Forrás: EUROSTAT DATABASE, 2007 Ez a tudásmérleg hiányára utaló érték

16 Magyarország high-tech forgalma főbb termékcsoportok szerint, 2006 Figyelmet érdemlő, hogy a kiemelkedő export- teljesítmény komoly importigényre épül

17 K+F ráfordítások aránya a GDP százalékában, 2006 EU-25 országok évi átlaga 1,84%

18 A K+F ráfordítások megoszlása a főbb finanszírozó szektorok szerint, 2006 Kettős gond: egyfelől az alacsony összérték; másfelől a versenyszektor alacsony szerepvállalása

19 A versenyszektor K+F ráfordításai kutatási típusok szerint, 2005

20 A hazai vállalkozások innovációs teljesítményeit fékező tényezők Tevékenységi struktúra (a magasabb hozzáadott-értéket biztosító ágazatoktól az alacsonyabb hozzáadott-értéket nyújtó ágazatok felé történő elmozdulás); Tőkehiány, illetve a kölcsöntőke magas ára (tőkejövedelmezőséget meghaladó szintje); Újratermelési költség alatt elismert élőmunka javadalmazás, illetve az alulértékelt élőmunka-ráfordítás következményeként a hazai hozzáadott-érték teljesítmény alulértékeltsége ; A vállalkozások atomizáltsága, a mikro- és kisvállalkozások közösségi átlagtól elmaradó teljesítménye (növekedési érdekeltség hiánya); Felkészült kutatók és konvertálható tudással rendelkező szakképzett munkaerő hiánya, illetve a foglalkoztatási terhek relatíve magas szintje ; A kutatóhelyek számának stagnálása, az alacsony együttműködési készség, illetve a felkészült kutatók hiánya; A szervezeti-, a technológiai- és a termék-innováció közötti időszakos aránytalanság (lásd: szervezetátalakulás túlsúlya);

21 A hazai társaságok hozzáadott-érték teljesítménye a nettó árbevétel arányában ( ) 19,5% 19,8% 19,3% 19,0% 19,5% 20,5% 20,4% 20,3% 19,6% 18,9%

22 Fontos megállapítás: az innovációs teljesítmények javítása és a K+F ráfordítások növelése nélkül a kibocsátás arányában mért hozzáadott-érték arány nem javulhat, s amennyiben ez a mutató továbbra is alacsony szinten marad, úgy a bruttó kibocsátás dinamikus növekedése mellett is csak közepes ütemben leszünk képesek gyarapítani az életminőség javítását finanszírozó hazai hozzáadott-értéket!

23 Közismert kérdés: mennyi? Válasz: 1,00%! Kérdés: mi az 1,00%? Válaszkérdés: mi mennyi? Nem megkerülhető probléma, hogy a versenyszektor K+F teljesítménye elégtelen és aránytalanságokkal terhelt!

24 A hazai társas vállalkozások K+F ráfordítása a tevékenység jellege szerint, 2006 Forrás: APEH-SZTADI éves gyorsjelentése

25 A feldolgozóipari szakágak K+F ráfordítása a hozzáadott-érték százalékában az EU-15 országokban és Magyarországon, 2005

26 A hazai társas vállalkozások K+F ráfordítása méretkategóriák szerint ( )

27 A hazai társas vállalkozások K+F ráfordítása főbb tulajdonosi csoportok szerint ( ) Forrás: APEH-SZTADI éves gyorsjelentései A külföldi érdekeltségű vállalkozások magas K+F teljesítménye csak részben kapcsolódik a hazai termelő tevékenységhez

28 A társas vállalkozások K+F ráfordítása a kereskedelmi forgalom százalékában regionális egységek szerint, 2006 Jelmagyarázat 0,05% százalék alatt 0,50-1,00% százalék között 1,00 százalék felett 0,05-0,50% százalék között Forrás: APEH-SZTADI éves gyorsjelentése

29 A K+F tevékenységet végző vállalkozások részesedése a hazai versenyszektor főbb mutatóiból (468 vállalkozás) százalék

30 Innovációs- és K+F teljesítmények SWOT analízise A versenyszektor technikai és technológiai megújulása; Felsőfokú végzettségűek emelkedő aránya; Közgazdasági környezet ösztönző ereje; Infrastrukturális háttér; Növekvő ráfordítások nem jelennek meg az eredményekben; Klaszterképző erő hiánya; Vállalkozások alultőkésített állapota, illetve a kockázati tőke elégtelen működése; ErősségekGyengeségek LehetőségekVeszélyek Külföldi érdekeltségű vállalkozások erőfölénye; Tőkehiány következtében a K+F nem kap kiemelt figyelmet; A termékfejlesztés hiányában - exportbővüléssel szemben - a hazai piac megtartása is gond; Politika ráérzett az innovációs programok szükségességére; EU támogatások elérhetősége ( között 50 mrd €); NFT II. pályázati programjai; Regionális lépték és döntési mechanizmus;

31 A versenyszektor alapáron számolt hozzáadott-érték gyarapodása és a növekedést meghatározó tényezői ( ) Hozzáadott-érték 100,0% Hozzáadott-érték 100,0% Tőke (eszköz) gyarapodás 64,6% Tőke (eszköz) gyarapodás 64,6% Létszám többlet 4,4 % Létszám többlet 4,4 % Termelékenység 31,0% Termelékenység 31,0% Humán erőforrás 3,0% Humán erőforrás 3,0% Technológia és logisztika 28,0% Technológia és logisztika 28,0% Kérdés: A mennyiségében és irányultságában változó FDI áramlás mellett számíthatunk-e erre az erőforrás-bővülésre?

32 A GDP növekedés hullámzása és alternatív fejlődési pályák ( és ) Az nagy biztonsággal állítható, hogy a pótlólagosan érkező FDI nagysága és az innováció eredményessége fogja meghatározni, hogy melyik pályán tudunk haladni;

33 A versenyszektor K+F ráfordításának „kívánatos”növekedése a GDP arányában 0,374% 0,748% 1,122% X 2 X 3 „2008-ig megduplázzuk és 2010-ig megháromszorozzuk a K+F teljesítményeket!”

34 A K+F ráfordítások évhez viszonyított megduplázása, illetve megháromszorozása érdekében szükséges intézkedések A GDP arányában számolt K+F ráfordítások 1,5%-os szintjének eléréséhez (2010) a költségvetésből finanszírozott és a felsőoktatási intézmények által teljesített K+F ráfordításokat másfél-kétszeresére, a versenyszektor teljesítményeit négyszeresére kell emelni; Gondoskodni kell a kutatóhelyek számának gyarapításáról - az egy kutatóhelyre jutó átlagos teljesítmény másfélszeres emelkedése mellett is – minimum kétszeresére kell növelni a kutatóhelyek számát (ez akkor reális, ha külföldi tulajdonú vállalkozások kutatóhelyeit is sikerül Magyarországra vonzani); Gondoskodni kell a kutatói létszám háromszoros növeléséről (részben képzési, részben szervezeti, részben finanszírozási feladat); Figyelemmel a kutatási és fejlesztési programok költségigényességére és szokásosnál hosszabb megtérülési idejére, gondoskodni kell a feladat jellegéhez igazodó finanszírozási technikák kialakításáról;

35 Befejezés helyett egy ajánlás: „Eltéved az, kinek az út az irány, S nem a cél, hova utat csinál!” (Illyés Gyula)

36 A szerző elérhetősége: Pitti Zoltán tudományos kutató CORVINUS Egyetem Tel.: 30-9/

37 A regisztrált vállalkozások számának változása ( ) Forrás: Központi Statisztikai Hivatal éves jelentései ezer db

38 A ténylegesen működő vállalkozások bruttó hozzáadott-érték teljesítménye főbb gazdálkodási formák szerint ( ) A vállalkozások majd felét kitevő Bt-k a hazai hozzáadott-érték alig 4,5 százalékát adják Forrás: APEH-SZTADI éves gyorsjelentései

39 A társas vállalkozások adózás előtti eredménye ( )* * Pénzügyi szektor adatai nélkül

40 Gazdasági szereplők és teljesítmények, 2006 Vállalkozások számaBruttó hozzáadott-érték 1,2%nagyvállalkozás középvállalkozás kisvállalkozás mikrovállalkozás11,9% 1,4% 7,9% 89,5% 15,2% 16,6% 56,3% Forrás: APEH-SZTADI évi gyorsjelentése, 2007 Az EU-15 országok mikro- és kisvállalkozásainak részesedése több mint másfélszerese a hazai vállalkozások részesedésének

41 A hazai társaságok egy foglalkoztatottjára jutó hozzáadott érték ( ) A versenyszektor foglalkoztatottjainak 76,2%-a dolgozik a kizárólagos hazai tulajdonú, ám ezzel együtt alacsony hatékonyságú szektorban

42 A hazánkba érkező külföldi működőtőke éves értéke és állománya A pótlólagos tőke növelte a gazdasági erőforrásokat, de módosította a tulajdoni szerkezetet is

43 Az adott évben először munkába lépők száma és végzettség szerinti megoszlása ( ) 57,0% 43,0% Kérdés, hogy a gazdaság tudja-e hasznosítani az újonnan munkába lépők tudástöbbletét?!

44 A termelési költségeket meghatározó árak változása az EU-25 országokban ( )

45 A lisszaboni program gazdaságpolitikai törekvéseiből levezethető következtetések Az EU 2010-re váljon a világgazdaság legversenyképesebb térségévé; A versenyképesség javításában – a költség-pozíciók romlásából fakadóan (lásd: energia, nyersanyag, élőmunka) – kulcselem a tudásteremtés és közvetítés, illetve az innováció alapú fejlesztéspolitika; Az innovációs teljesítmények javításához nélkülözhetetlen a K+F ráfordítások emelése (cél a GDP arányos 3% elérése); A K+F ráfordítások érdemi növelése egyidejűleg igényli a finanszírozási, személyi, szervezeti és infrastrukturális feltételek javítását, a versenyszektor és a tudományos műhelyek együttműködését, valamint a kutatási koordináció erősítését; A kitűzött célok megvalósításához szükség van egy monitoring rendszer kiépítésére, a közösségi és tagországi szintű információs rendszer működtetésére ;

46 Az innováció fogalmi értelmezése Átfogó, komplex, egyidejű fejlődés, ami egy társadalom, nagyobb területi egység és/vagy egy vállalkozás keretei között fejti ki hatását; Tudatos és célorientált tevékenység, vagyis alap-jellemzője a stratégiai szemlélet, a növekedésorientált értékrend, a körültekintő végrehajtás-szervezés; Dinamikus mutató, vagyis nem egy időpont jellemzőit, hanem egy időszak minőségi változásait tükrözi; A változás üteme növelhető, amit segíthet a prioritások helyes megválasztása, ösztönzőrendszer kialakítása, koordináció és tanácsadás, a teljesítményeket fékező tényezők kiiktatása; Nem minden innováció épül K+F tevékenységre, de a K+F ráfordítások általában javítják az innovációs teljesítményeket;

47 II. Fejlesztési terv operatív programokra lebontott forrásmegosztása ( ) Központi keret ROP keret Társ- finanszírozás Pályázói önerő Pénzpiaci szolgáltatás Gazdaságfejlesztés OP ebből: K+F fejlesztés (35%) 674,0 235,9 389,9 136,5 160,0 56,0 212,8 74,5 505,0 176,8 Közlekedés OP1721,4160,6283,3376,5860,7 Társadalmi megújulás OP933,2348,9192,3256,4310,0 Társadalmi infrastruktúra OP538,9265,8121,7160,9110,0 Környezet- és energia OP1053,5454,7226,2301,6265,0 Államreform OP40,6-6,08,155,0 Elektronikus közigazgatás OP 99,4-6,019,920,0 Végrehajtás OP94,8-15,019,0- Regionális OP1620,2-243,0324,0810,0 Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség publikációi, 2007


Letölteni ppt "Az innovatív vállalkozások szerepe a gazdaság- politika célok megvalósításában – a gazdaság- politika tennivalói az innovatív vállalkozások működési feltételeinek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések