Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

RETORIKA. A retorika részterületei A retorika fogalma, tárgya Az antik retorika kialakulása, rendszere A retorikai szituáció: a szónoki beszéd fajai A.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "RETORIKA. A retorika részterületei A retorika fogalma, tárgya Az antik retorika kialakulása, rendszere A retorikai szituáció: a szónoki beszéd fajai A."— Előadás másolata:

1 RETORIKA

2 A retorika részterületei A retorika fogalma, tárgya Az antik retorika kialakulása, rendszere A retorikai szituáció: a szónoki beszéd fajai A retorikai érvelés: a szónoki beszéd részei A szónoki beszédre való felkészülés

3 A retorika fogalma, tárgya A köztudatban: a szónoki beszéd szerkezete és előadása a szónoki beszéd: emelkedett hangvételű, ünnepélyes alkalommal nagyobb közönség előtt elmondott beszéd

4 A retorika fogalma, tárgya A magyar nyelv értelmező szótára: „Az a tudományág, amely a szónoki beszéd szerkesztésével és előadásával foglalkozik; szónoklattan” a szónoki beszéd (uo.):”Olyan beszéd, amelyet rendszerint nagyobb közönséghez intéznek, s amelynek célja, hogy a szónok a közönséget valamiről meggyőzze, valamire rábeszélje: szónoklat”

5 A retorika fogalma, tárgya Újabban: a közérdekű kérdésekkel foglalkozó, nyilvános és a nyilvánosságnak szóló kommunikáció elméleti és gyakorlati tudománya Kommunikáció: (latin): tájékoztatás, (hír)közlés, információcsere valamilyen jelrendszer segítségével. Szűkebb értelemben: az emberi, dominánsan nyelvi kommunikáció

6 A retorika fogalma, tárgya Kommunikációs modell (R. Jakobson) A nyelvi kommunikáció tényezői Kontextus Üzenet Feladó (A) Címzett (B) (adó, küldő) (vevő, befogadó) Kontaktus Kód Leegyszerűsítve: az adó, a vevő, a beszéd tárgya

7 A retorika fogalma, tárgya Kommunikációs modell (R. Jakobson) A nyelvi kommunikáció funkciói Referenciális Poétikai Emotív Konatív Fatikus Metanyelvi Leegyszerűsítve: kifejező, tájékoztató, befolyásoló funkció

8 Az antik retorika kialakulása Miből fakadt az ógörög tudományok fejlettsége? Művészi látásmód: nemesség, arányosság, mérték A tudományos gondolkodásra való hajlam „A szellem a király” (Anaxagorasz)

9 Az antik retorika kialakulása Az anyanyelv szerepe kiemelt volt tanították kutatták ↓↓↓ A retorika kialakulása További okai: A beszédet és a tettet összhangban látták A városállam autonómiája – szabad polgárok közössége

10 Az antik retorika kialakulása Techné rhétoriké ~ ars rhetorica ~ ars oratoria ‘az ékesszólás művészete’ egyszerre művészi képesség és ugyanakkor megtanulható tudomány is Kr. e. 4. sz.-tól tananyag az iskolákban

11 Az antik retorika kialakulása: korszakai, irányzatai, képviselői 1. Homérosz kora A retorika gyakorlati alapja: az élőszó a meggyőzés ereje ↓↓↓ beszédtanítás (tisztviselők, de a királyok is, az igazság érdekében)

12 Az antik retorika kialakulása: korszakai, irányzatai, képviselői 2. A retorika születése, a szofisták  A retorika „születése” kb. a Kr. e. 5. sz. Megszólalási alkalmak a demokráciában: Törvényszéki eljárás, peres ügyek: vádbeszéd, védőbeszéd – saját maguk Népgyűlés: rétor (szónok)

13 Az antik retorika kialakulása: korszakai, irányzatai, képviselői  A szónoki elmélet megalkotói: Korax, Teisziasz – Szicília, kb. Kr. e Gorgiasz – Athénbe hozza a retorikát, kb. Kr. e Iszokratész, Démoszthenész

14 Az antik retorika kialakulása: korszakai, irányzatai, képviselői  A szofisták Szerintük csak a meggyőzés a fontos az igazságtartalom mellékes az erkölcs viszonylagos „az igazságos az, ami az erősebb érdeke” (Thraszümakhosz Kr. e. 5. sz.) Peripoliteiasz: Az államról

15 Az antik retorika kialakulása: korszakai, irányzatai, képviselői 3. A tudományos retorika és a filozófusok Mi a filozófusok szerepe a retorika kialakulásában? A szofistákkal folytatott vitáikban fejlődött ki a retorika mint tudomány.

16 Az antik retorika kialakulása: korszakai, irányzatai, képviselői Filozófusok a szofisták ellen: Iszokratész, Platón – Kr. e. 4—5. sz. A legnagyobb hatású: Platón, különösen Gorgiasz és Phaidrosz c. műveiben

17 Az antik retorika kialakulása: korszakai, irányzatai, képviselői  Platón Elítéli a korabeli retorikát, mert elvált az igazságtól Felállítja a jó szónok négy legfontosabb jellemzőjét mint követelményt

18 Az antik retorika kialakulása: korszakai, irányzatai, képviselői A jó szónok jellemzői: „aki jó szónokká akar válni, igazságosnak kell lennie, s tudnia kell, mi az igazság.” a dolgokat egyben kell látnia szüksége van természetes tehetségre és gyakorlásra is ismernie kell az emberi lelket

19 Az antik retorika kialakulása: korszakai, irányzatai, képviselői  Az első retorika Arisztotelész: Retorika (Kr. e. 4. sz.) 3 könyvből áll Különösen fontosnak tartja a logikai érvelést, a bizonyítást

20 Az antik retorika kialakulása: korszakai, irányzatai, képviselői Arisztotelész: Retorika I. könyv Inventio (feltárás) Éthosz (jellem) Pathosz (hatás az érzelmekre) A példák bizonyító ereje Enthünéma (következtetés) A beszéd és fajai II. könyv – A bizonyításról (érvelésről) III. könyv: A beszéd stílusa és felépítése illő világosság

21 Az antik retorika kialakulása: korszakai, irányzatai, képviselői  További jelentős retorikák Cornificius Herenniusnak ajánlott retorikája (Kr. E. 1. sz.) Quintilianus: Szónoklattan (Kr. U. 1. sz.)

22 Az antik retorika rendszere Fő területei A beszéd részei A szónok feladatai A beszéd fajai Az ügyállás fajtái

23 Az antik retorika rendszere A. A beszéd részei o Bevezetés (exordium): a hallgatóság megnyerése, az érdeklődés felkeltése o Elbeszélés (narratio): a tényállás rövid ismertetése o Tétel (divisio): véleményének (egyetértés, egyet nem értés) ismertetése o Bizonyítás (confirmatio): érvek és bizonyítékok logikus előadása

24 A beszéd részei o Cáfolás (confutatio): az ellenkező vélemények helytelenségének kimutatása o Befejezés (conclusio): a beszéd művészi lezárása, a bizonyítás főbb pontjainak összegzése, érzelmi ráhatás ~ Kitérő (egressio): nem állandó része a beszédnek, célja a hallgatók pihentetése, érzelmi ráhatás, es. az ellenfél lejáratása

25 A beszéd részei o Bevezetés (exordium~principium): Átvezetés  Írott szövegben: a cím és a szöveg között  Mondott szövegben: a megszólítás és a szöveg között Legyen arányos az egész szöveghez képest.

26 A beszéd részei: bevezetés Tartalmazza a következőket: 1. A jóindulat megnyerése (captatio benevolentiae) 2. A figyelem megragadása 3. A téma megadása Követelményeiket ld. a következő dián! ↓

27 1. Toposzok (tkp. közhelyek): felkészületlenség, bizonytalanság, ráígérés, megbízatás, ajánlás, belső kényszer stb. 2. Élénk, ismétlő, fokozó jelleg, kérdések, felkiáltások stb. 3. A felsorolás a fontos, nem a részletezés, egyszerű, közepes stílusban, pátosz nélkül stb. A beszéd részei: bevezetés

28 A beszéd részei o Elbeszélés (narratio): a dolgok feltárása Célja: informálás ált. történet formájában Formája: ált. leírás és jellemzés, es. példázatokkal Az elbeszélés rendje:  Természetes rend: időrend, tér, ok-okozat  Mesterséges rend: a szónok szándéka szerint

29 A beszéd részei: elbeszélés Az elbeszélésben érvényesüljenek a retorikai szövegerények: Rövidség Világosság Valószerűség

30 A beszéd részei o Tétel (divisio~propositio, partitio) Célja: A beszéd gondolati magvának összegzése A beszélő álláspontjának kimondása Terjedelme: rövid Szerkezete Egyszerű (simplex) Összekapcsolt (juncta)

31 A beszéd részei o Bizonyítás (confirmatio~argumentatio): a retorikai szöveg „szíve” Feladata: Meggyőzés A hallgató gondolatainak irányítása A közlés elfogadásának okai: Bizonyító erejű érv (~logikus érv) Pozitív hangulatkeltés (~etikus összetevő) Kellemes v. kellemetlen következmény (~patetikus összetevő)

32 A beszéd részei: bizonyítás Fajtái Művészeten kívüli: külső bizonyítékok függetlenek a szövegtől, a retorikai mesterségbeli tudástól nem kell igazolni őket Művészeten belüli: érvek Fajtái: Jelek: kikövetkeztethető belőlük a tartalom Példák: szemléltetés, hasonlítás

33 A beszéd részei: bizonyítás Az érvek forrásaik szerint származhatnak Személyből (életkorából, neméből, tetteiből stb.) A tárgyból Az eseményből, a történetből A cselekedet módjából stb.

34 A beszéd részei: bizonyítás Logikailag mi lehet érv? Ami nem szorul további bizonyításra (deduktív vagy induktív következtetés) Amit a közvélemény elfogad (az érvelés első premisszája) Aminek az ellenfél sem mond ellent (induktív valószínűség) Ami már be van bizonyítva (induktív v. deduktív érveléssel)

35 A beszéd részei: bizonyítás Dedukció (visszakövetkeztetés): általános → egyedi eljárása: a szillogizmus: premissza+ premissza→konklúzió bizonyíték+bizonyíték →bizonyítandó tétel Minden ember halandó. + Jób ember. → Jób halandó.

36 A beszéd részei: bizonyítás Indukció (következtetés): egyedi → általános eljárása: összetett szillogizmus: analógia és különbözés premissza+premissza+premissza →konklúzió Pr.: A dékán egyszer engedélyezte egy diáknak, hogy negyedszerre is felvehessen egy vizsgát. Pr.: A diáknak rosszak voltak az eredményei. Pr.:Nekem jók az eredményeim. Konk.: Valószínűleg nekem is engedélyezi, hogy negyedszer fölvehessek egy vizsgát.

37 A beszéd részei: bizonyítás Az érvek elrendezése erős és gyenge érvek sorrendje kiemelésük alakzatokkal Cornificius: Ne időzzünk a kelleténél többet az egyes érveknél. Ne térjünk vissza többször ugyanazokhoz az érvekhez. Ne hagyjuk félbe a megkezdett érvelést. Ne ugorjunk egyik érvelésről a másikra.

38 A beszéd részei o Cáfolás (confutatio~refutatio): az ellenkező vélemények helytelenségének kimutatása -- része a bizonyításnak Akkor van szükség rá, ha a hallgatót ellentétes hatás is érheti vagy ellenvéleményen van.

39 A beszéd részei: cáfolás A cáfolás módja: Bizonyítékból Enthümémából: csonka szillogizmus: hiányzik az egyik premissza Hasonlóból vagy ellenkezőből A már hozott ítéletekből

40 A beszéd részei: cáfolás Bizonyítékból: Azt mondhatják, talán nem is igaz, hogy ez van a szerződésben, én azonban a saját szememmel láttam a szöveget.

41 A beszéd részei: cáfolás Enthümémából: csonka szillogizmus: hiányzik az egyik premissza, pl.: Mindenki tudja, hogy a milliárdokat sikkasztókat rács mögé szokták dugni. [XY milliárdokat sikkasztott] XY-nal ezt nem tették. [ A tények bizonyítékok. Tényeket soroltam fel.] Az ellenkező véleményen levők is tudják, hogy a tényeknek hihetnek. Hatásosabb, mint a teljes szillogizmus!!

42 A beszéd részei: cáfolás Hasonlóból vagy ellenkezőből: Ha valaki kételkedne, gondoljon arra, hogy hasonló eset fordult már elő. Ha valaki kételkedne, gondoljon arra, hogy ellenkező eset még nem fordult elő.

43 A beszéd részei: cáfolás A már meghozott ítéletekből Ha nem hisznek abban, hogy sikerünk lehet, gondoljanak arra, hogy hasonló tiltakozás változtatott meg már ORTT-döntéseket.

44 A beszéd részei o Befejezés (conclusio~peroratio) Célja: a beszéd művészi lezárása, a bizonyítás főbb pontjainak összegzése, az emlékezet felfrissítése érzelmi ráhatás

45 A beszéd részei: befejezés Az értelmi és érzelmi jegyek aránya a céltól, témától függően változó lehet. Érzelmi: a szöveg legemelkedettebb része Értelmi: cselekedetre buzdítás

46 A beszéd részei o Kitérő (egressio~digresszió): célja a hallgatók pihentetése, az érzelmi ráhatás Helye : a narrációban van (a közepén vagy a végén) Tartalma: olyan (saját) eseményt idéz fel leíró formában, amely látszólag nem tartozik a tárgyhoz, mégis annak érdekeit szolgálja. Nem lehet hosszú!!!

47 Az antik retorika rendszere B. A szónok feladatai o Feltárás (inventio): anyaggyűjtés, az indíték feltárása + a retorika elmélete o Elrendezés (dispositio): a feltárt anyag elrendezése, a beszéd vázlata + a struktúra elmélete o Megfogalmazás, stílus (elocutio): nyelvi formába öntés, megfogalmazás + a stílus elmélete

48 A szónok feladatai o Előadás (pronuntiatio): a kész beszéd előadásmódjának kidolgozása + az előadásmód elmélete o Emlékezetbe vésés (memoria): az elkészült beszéd fejben való rögzítése + az emlékezőtehetség kutatása, fejlesztése

49 Az antik retorika rendszere C. A beszéd fajtái o Bemutató beszéd (demonstrativum): valamely személy dicsérete o Tanácsadó beszéd (deliberativum): rábeszélés valamire, lebeszélés valamiről o Törvényszéki beszéd (iudiciale): peres eljáráshoz kapcsolódik

50 Az antik retorika rendszere D. Az ügyállás (sztatisz~status) o Következtetésen alapul (konjecturalis) o Meghatározáson alapul (definitiva) o Jogosságon alapul (legitima) o Kifogáson alapul (translatio)

51 Az ügyállás o Következtetésen alapul (konjecturalis): a tényt vitatja – Megtetted. – Nem tettem meg. Megtette-e?

52 Az ügyállás o Meghatározáson alapul (definitiva) a tény mibenlétét vizsgálja – Megtetted. – Megtettem, de nem úgy. Hogyan tette?

53 Az ügyállás o Jogosságon alapul (legitima) a dolog jogosságát vitatja – Megtetted. – Megtettem, de jogosan. Jogosan-e?

54 Az ügyállás o Kifogáson alapul (translatio) A vádlott elismeri tettét, azt is, hogy jogtalanul tette, de kifogást emel (pl.:napolják el a tárgyalást, váltsák le a bírót vagy a vádlót) –Megtetted. –Megtettem, de ti nem bíráskodhattok fölöttem. Bíráskodhatnak-e?


Letölteni ppt "RETORIKA. A retorika részterületei A retorika fogalma, tárgya Az antik retorika kialakulása, rendszere A retorikai szituáció: a szónoki beszéd fajai A."

Hasonló előadás


Google Hirdetések