Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2008 Október 22. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tiszától a homokhátságig LFCS A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2008 Október 22. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tiszától a homokhátságig LFCS A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2008 Október 22. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tiszától a homokhátságig LFCS A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. „HAGYOMÁNY ÉS FEJLŐDÉS, HOGY AZ UNOKÁINK IS MEGLÁTHASSÁK…”

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Tiszától a homokhátságig LFCS – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1 A térségben összesen 21 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 38%-a, 8 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 9 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 10 db fő fejlesztési prioritás és 28 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Tiszától a homokhátságig LFCS területe 16 települést foglal magába, melyek közül 4 város. A térség lakossága 69,481 fő, a városokban élő lakosok száma 43,502 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 69, Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Kecskemét 13,788 fő 11,829 fő 11,623 fő 6,262 fő Tiszakécske Lajosmizse Kerekegyháza Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 10 Fejlesztési intézkedések száma 28 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 21 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 9 Tiszától a homokhátságig LFCS – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 1,763,385 EUR – a Leader vállalkozás fejlesztés jogcímhez lett rendelve Tiszától a homokhátságig LFCS – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neve ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése ▪Falumegújítás és -fejlesztés ▪A kulturális örökség megőrzése ▪Leader közösségi fejlesztés ▪Leader vállalkozás fejlesztés ▪Leader képzés ▪Leader rendezvény ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Leader komplex projekt HPME-k száma (db) ▪3▪3 ▪1▪1 ▪1▪1 ▪3▪3 ▪6▪6 ▪11 ▪2▪2 ▪1▪1 ▪1▪1 ▪2▪2 ▪1▪1 Allokált forrás (EUR) ▪305,868 ▪30,000 ▪300,000 ▪175,000 ▪570,310 ▪1,763,385 ▪348,000 ▪60,000 ▪50,000 ▪150,000 ▪60,000

6 5 Tiszától a homokhátságig LFCS - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪A térség legnagyobb problémáját a foglalkoztatási helyzet, az alacsony jövedelmek, a kis települések vállalkozói inaktivitása valamint a gazdaságban jelentkező tőkehiány okozza. A termékek, termények feldolgozottsági szintje hiányos, az alapanyagokat igen gyakran feldolgozás nélkül értékesítik, így a termelés teljes nyeresége nem helyben jelentkezik. ▪Egyik legnagyobb lehetőség a térség természeti, földrajzi helyzetéből és humánerőforrás bázisából adódik. A változatos, sokszínű termőhelyi adottságok, a térség logisztikai helyzete a gazdálkodás széles skáláját teszik lehetővé. A megyeszékhely felsőoktatási valamint kutatás, fejlesztésben betöltött szerepe a vállalkozások számára megfelelő hátteret biztosít.

7 6 A HVS célja a Kecskeméti kistérség növekvő gazdasága a közös érdekekre alapozva képes legyen kihasználni a gazdaságföldrajzi helyzetéből eredő előnyöket, miközben egyensúlyt tart a hagyományok és a modernség illetve a gazdasági növekedés és környezetünk védelme között úgy, hogy teljesíteni tudja a jövő generációival szemben fennálló kötelezettségeit. A vállalkozások magas számára építve elindítunk egy intenzív struktúraváltást és ezzel párhuzamosan egy térségi vállalkozásfejlesztési programot. Különösen indokolt ez a mezőgazdasági vállalkozások esetében, akiket alkalmassá kell tenni a hagyományostól eltérő tevékenységi formák bevezetésére. A HVS célja továbbá az is, hogy megteremtse az EMVA forrásainak felhasználásával az akciócsoport településein a gazdasági fejlődés kereteit a helyi sajátosságok és adottságok figyelembe vételével. Olyan integrált fejlesztések alapjait kívánjuk megteremteni, amelyek erősítik a helyi emberi és közösségi erőforrásokat, a helyi vezetést, a vállalkozói kultúrát, az innovációt és az emberek azon képességét, hogy céltudatosan és hatékonyan tudjanak együttműködni. A HVS célja a Kecskeméti kistérség növekvő gazdasága a közös érdekekre alapozva képes legyen kihasználni a gazdaságföldrajzi helyzetéből eredő előnyöket, miközben egyensúlyt tart a hagyományok és a modernség illetve a gazdasági növekedés és környezetünk védelme között úgy, hogy teljesíteni tudja a jövő generációival szemben fennálló kötelezettségeit. A vállalkozások magas számára építve elindítunk egy intenzív struktúraváltást és ezzel párhuzamosan egy térségi vállalkozásfejlesztési programot. Különösen indokolt ez a mezőgazdasági vállalkozások esetében, akiket alkalmassá kell tenni a hagyományostól eltérő tevékenységi formák bevezetésére. A HVS célja továbbá az is, hogy megteremtse az EMVA forrásainak felhasználásával az akciócsoport településein a gazdasági fejlődés kereteit a helyi sajátosságok és adottságok figyelembe vételével. Olyan integrált fejlesztések alapjait kívánjuk megteremteni, amelyek erősítik a helyi emberi és közösségi erőforrásokat, a helyi vezetést, a vállalkozói kultúrát, az innovációt és az emberek azon képességét, hogy céltudatosan és hatékonyan tudjanak együttműködni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Tiszától a homokhátságig LFCS – A stratégia alapvető célja

8 7 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

9 8 Az akciócsoport területe a Kecskeméti Kistérség területén, a Tisza és a Homokhátság közötti síkvidéken helyezkedik el. A felületét a folyók és a szél formálták, amelynek következtében a Duna-Tisza köze egyik legváltozatosabb felülete jött létre. Földrajzi adottságainak köszönhetően jellegzetes alföldi táj alkult ki tanyákkal, akácerdőkkel, szikes- és homokpusztákkal. A terület ásványi nyersanyagai a folyami homok, a foltokban található tőzeg, valamint agyagféleségek, melyek ipari felhasználása elenyésző. Egyre nő a szerepe a nagy mélységben ( m) található hévízkészletnek (35-75°C), illetve a térségben található ásványvízkészletnek, mely hosszú távon stratégiai jelentőséggel bírhat. A mezőgazdasági szempontból kedvezőtlen adottságú a terület, de ennek következtében jelentősebb természeti értékek maradtak fenn. A térség uralkodó éghajlata meleg és száraz éghajlat, magas napfényes óraszámmal. Az itt élők fő megélhetését a mezőgazdaság és állatenyésztés adja, de Kecskemétnek, mint megyeszékhelynek meghatározó szerepe van a szolgáltatás és ipari központok területén. Lajosmizse, Tiszakécske és Kerekegyháza városok kiegyenlítettebbé teszik a gazdasági, intézményi és funkcionális kapcsolatokat. A térség gazdaságföldrajzi elhelyezkedése rendkívül kedvező. Fő közlekedési folyosók (M5 autópálya és ezzel együtt Budapest közelsége, vasút, repülőtér) mentén könnyebben és szívesebben telepednek meg a vállalkozások. Környezeti és természeti szempontból jelentős értékek találhatóak a térségben, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság felügyel. A 16 település közül, amelyek az akciócsoport területén helyezkednek el kettő hátrányos helyzetű Kunbaracs és Szentkirály, amely települések kiemelt figyelmet kaptak a stratégiai tervben. A kistérségben kiemelkedően magas a működő vállalkozások száma, ami a városoknak tudható be. A kecskeméti az egyik leginkább iparosodott kistérség a megyében. (Az 1000 lakosra jutó ipari foglalkoztatottak száma 73 fő.) A kistérség szegény védett műemlékekben, azonban mindenhol vannak nevezetességek, amelyek megőrzésre méltóak. Az alföldi tájegység és a mezővárosi épített környezet, a paraszt-polgári kultúra tárgyi emlékei adják a vidék arculatát. A kistérség földrajzilag rendkívül változatos, ami a turizmusfejlesztésnek kedvező alapja lehet, különösen akkor, ha ez a fejlesztés a Tisza, a termálvízkészlet és a természeti adottságok nyújtotta lehetőségeket integráltan veszi figyelembe. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10 9 A Homokhátság fejlesztésére, az elsivatagosodásának megakadályozására több önálló terv született. Ezek a tervek komplex gazdaságfejlesztési programok, amelyek a térség kedvezőtlen folyamatait tervezik megállítani, ugyanakkor ezek az adottságok jelentik egyben egy diverzifikációra alapozott gazdaságfejlesztési program alapját is, de ehhez szükség van a helyi szereplők bevonására és arra, hogy felkészítsük Őket a változásokra. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11 10 A Duna-Tisza köze egykor változatos természeti képeit ma is felfedezhetjük a térség területein, amelyek a Kiskunsági Nemzetipark Igazgatósága által jelenleg védett területek. A természeti és néprajzi értékek ötvözetei az alföldi gazdálkodás kultúrköréhez kötődnek. A Duna-Tisza köze legnagyobb földrajzi tájegysége a Homokhátság. Ez adja igazán Kiskunság jellegzetes arculatát. A Homokhátság buckavonulatai csak néhány tíz méterrel magasodnak a Duna és Tisza-völgy fölé. A homokterületek az Ős-Duna hordalékkúpjainak maradványa. A Homokhátságot három, valamikor összefüggő homokvidék alkotja: a Fülöpházi homokbuckák, Orgovány és Bugac. Ezek közül a legészakibb a Fülöpházi buckavidék, mely az akciócsoport területének egyik legérdekesebb része. Itt a homokbuckákat elsősorban nyílt homoki gyepek fedik. A Kiskunsági Nemzeti Park legkisebb területegysége az Alsó-Tiszavölgyben található. A Lakitelek és Tiszaalpár között fekvő terület hivatalos neve Szikra és az Alpári rét, nagysága 1038 ha. Közismertebb neve a Tőserdő, mely kedvelt vízparti üdülőhely. Az itteni természeti értékek már a Tisza területalkotó tevékenységéhez köthetők. Élővilága a tiszai árterek nyüzsgő életét őrzi. Az elkülönülő tájak rétegtani határain a csapadékosabb időszakokban talajvízforrások is a felszínre törnek. A környék tekintélyes termál- és ártézi víz készlettel rendelkezik, melyet a turizmus ki is használ. A Tisza kivételével a területen jószerével csak időszakos vízállások és vízfolyások találhatók, amely szélsőséges vízgazdálkodás nem kedvez a gazdálkodásnak. A térség szennyezettségi adatai mind a levegő, mind a talaj, mind pedig a talajvízvíz tekintetében az országos átlag alatti értékeket mutatnak. A szennyvízcsatorna-hálózattal rendelkező települések aránya a kistérségben 27,7%, amely elmarad a megyei átlagtól is. A településszerkezet a szennyvízcsatornázás mellett indokolja egyéb szennyvízelvezetési és kezelési módszerek átgondolását, ugyanis a térség tisztított szennyvíz aránya még kicsi és az is főleg Kecskemét környékére korlátozódik. A települési környezet általában rendezettnek mondható, de fenntartásuk nem minden esetben megfelelő. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/1

12 11 Az akciócsoport területén két hátrányos helyzetű település található: Kunbaracs és Szentkirály. Szentkirály község Kecskeméttől 20 km-re, keletre található. A település lakossága az elmúlt évtizedek csökkenése után 2000 fő körüli létszámon stabilizálódott. A tanyák máig fontos szerepét a településszerkezetben jól jellemzi a külterületi népesség 44 %-os aránya, noha a népesség fogyása jórészt a tanyasi lakosság elvándorlásának következménye. A tanyai népességre jellemző a halmozottan hátrányos helyezet, melynek javítása a nehéz szociális helyzetből fakadóan nehezen kivitelezhető. A község életében napjainkban is meghatározó a mezőgazdaság, melynek arculatát az alapvetően homok jellegű talaj és a kevés csapadék szabja meg: elsősorban a szántóföldi, öntözéses zöldségtermesztés (paradicsom, sütőtök, burgonya és dinnye) a jellemző. Mintegy 300 ha-on folyik szőlőtermesztés. Jellemző állattartás a juhászat, illetve a tejelő tehenészet. Az ipart egy-két kisvállalkozás képviseli a településen, az élelmiszeripar (ásványvíz és méz palackozás), illetve a fuvarozás, gépjármű javítás területén. Kevés a helyi munkalehetőség, sokan kényszerből foglalkoznak csak a mezőgazdasággal, így az átlagos jövedelmi szint alacsony. Jelentős hiányosságok vannak külterületen az infrastruktúra (út, villany) és a közszolgáltatások (hulladékgyűjtés, tömegközlekedés) terén is. Másik hátrányos helyzetű település Kunbaracs. A község Bács-Kiskun Megye északi részén található, a Kecskeméti Kistérség legkisebb lélekszámú települése, 674 fõ lakossal, társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentõsen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település. Ezen hátrányok felszámolása folyamatosan történik, pályázati források valamint közösségi munka bevonásával. Kunbaracs területe az ún. Érzékeny Természeti Terület (ÉTT) besorolású, amely jelentős természetvédelmi értékkel bír. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1

13 12 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

14 13 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 24%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 8% 12% 24% 6% 7% 18% 9% 0% 12% 4%

16 15 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 32%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 11% 32% 14% 4% 7% 4% 3% 18% 7% 1% Egyéb tevékenység 0%

17 16 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 6.0%, ami 0.3 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 6.0% ▪Változás 2003-hoz képest 0.3 százalékpont

18 17 A térségben a legtöbb munkahely Kecskeméten van és létesül napjainkban is. Ezért sok kistelepülésen a foglalkoztatási helyzet sokszor a város megközelíthetőségének függvénye. Továbbra is kevés a helyi kis- és középvállalkozó, illetve rendkívül alacsony az általuk foglalkoztatottak száma. Foglalkoztatási szempontból érzékeny terület a hátrányos helyzetűek (elsősorban állami gondozásban lévő, onnan kikerülő személyek, romák és hajléktalanok, veszélyeztetettek lakhatási és munkahely-teremtési) elhelyezkedési gondjai. Az e célcsoportba tartozóknak jellemző élethelyzetük miatt nagyon nehéz megoldást találni, ha állást keresnek. A munkaerő-piaci helyzet javítása csak a piac szereplőinek összefogásával valósulhat meg. A munkanélküliség csökkentéséhez a munkaerőpiacról kiszorult szereplők tenni akarása mellett szükséges a munkaadók és a munkaügyi központok segítsége. A térség helyzete a megyében foglalkoztatottsági szempontból is kedvezőbb Kecskemét jó gazdasági és infrastrukturális helyzetének köszönhetően, ami részben elfedi a kisebb települések munkaügyi problémáit. A kistelepüléseken sokszor a városi munkahelyekre való közlekedés nehézsége is növelheti a munkanélküliek számát. A tömegközlekedés racionalizálása különösen a térség határain elhelyezkedő kistelepülések munkavállalói számára okoz munkavállalási nehézségeket.A munkanélküliek szakmai végzettség szerinti összetétele a térségen belül is heterogén képet mutat. A kisebb községekre jellemzőbbek azok a foglalkozások, amelyek inkább a mezőgazdasághoz, a szövetkezetekben korábban működő melléküzemágakhoz köthetők, míg a nagyobb településeknél, városoknál dominánsabb a szolgáltató ágazathoz kötődő munkakör. Az viszont egyértelműen kijelenthető, hogy minden településen az egyéb fizikai (segédmunka) foglalkozás volt a legnagyobb arányú. Igen pozitív az a tény, hogy a megyében foglalkoztatott középfokú végzettségűek közel harmada, és a felsőfokú végzettségűek szintén közel harmada a Kecskemét-Tiszakécske térségben állt alkalmazásban. Ebben természetesen jelentős szerepe van annak, hogy Kecskemét város olyan megyei székhely, ahol a régió gazdasági kapacitásának, szellemi tőkéjének jelentős része koncentrálódik. A kistérség fejlődését többek között ezekre a rendelkezésre álló erőforrásokra kell és lehet alapozni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1

19 18 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Kecskemét székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 7 db 5 db 4,463 fő 19% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 19%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

20 19 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Kereskedelem, javítás ▪Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Fogl. száma (fő) ▪955 ▪730 ▪670 ▪534 ▪468 Árbevétel (ezer Ft) ▪23,900 ▪32,300 ▪10,200 ▪4,500 ▪10,400 Működés helye a térségben ▪Kecskemét Főtevékenység ▪2811 Fémszerkezet gyártása ▪3430 Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása ▪5139 Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme ▪6021 Menetrendszerű egyéb szárazföldi személyszállítás ▪1587 Fűszer, ételízesítő gyártása Név ▪Phoenix Mecano Kecskemét Kft. ▪Knorr Bremse Fékrendszerek Kft. ▪Univer-Coop Zrt. ▪Kunság Volán Zrt. ▪Univer Product Zrt

21 20 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Építőipar ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪380 ▪196 ▪190 ▪178 ▪162 ▪Tiszakécske ▪Lajosmizse ▪Tiszakécske ▪Kerekegyháza ▪2911 Motor, turbina gyártása (kivéve: légi-, közútijármű- motor) ▪2213 Időszaki kiadvány kiadása ▪1511 Húsfeldolgozás, - tartósítás ▪4521 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése ▪1512 Baromfihús feldolgozása, tartósítása A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪Andritz Kft. Név ▪Olivia Kft. ▪Vakond Kft. ▪AVILAND Kft. ▪Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft

22 21 A térségben a társas vállalkozások ezer főre jutó száma kedvező, de nem mondható el ez az egy lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelem tekintetében. A társas vállalkozások hangsúlyosabban vannak jelen, mint a megye más térségeiben, de az országos összehasonlításban az átlagosnál még mindig magasabb az egyéni vállalkozások részesedése. Az átlagosnál nagyobb arányban vannak jelen az 1-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások. kecskeméti kistérségben összesen regisztrált vállalkozás található, melynek 73,7%-a működő vállalkozás. Ez 2% ponttal magasabb az országos átlagnál, ennek ellenére csak 111. a kistérségek között és 9. a megyében. A térségben egyéni vállalkozás működik, amely több mint 4,5%-al haladja meg az országos átlagot. A szektorok közötti megoszlás tekintetében a mezőgazdasági vállalkozások aránya megfelel a megyei átlagértéknek, viszont így jelentősen meghaladja az országosat. A szálláshely- szolgáltatás, vendéglátás területén tevékenykedő vállalkozások részaránya a nem éri el még az országosnál jelentősen alacsonyabb megyei átlagot sem. Az iparból kiemelkedik az alumínium feldolgozás, a mezőgazdasági és vegyipari gépgyártás, a kéziszerszámgyártás, de több településen megjelent a könnyűipar: cipőgyártás, fafeldolgozás, konfekció- és kézműipar. Az élelmiszeriparban termények és állatok feldolgozásával, tejtermeléssel, müzli- és tésztagyártással, konzervipari tevékenységgel foglalkoznak, de megtalálható a szesz- és sütőipari tevékenység, ásványvíz palackozás is. A termelési tradíciók és az infrastruktúra alakulás jelentősen befolyásolta a kistérség élelmiszeriparát. A feldolgozóipar néhány szakágazatában nagy a koncentráció - baromfifeldolgozás, gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, borászat, sütőipar, malomipar, takarmány-feldolgozás, tejfeldolgozás -, ugyanakkor sok kisüzem is alakult. Kecskeméten és a kistérség városaiban, nagyobb településein megfigyelhető a területi koncentráció is. A konzervipari kapacitás is itt a legnagyobb a megyében. Kecskeméten a hűtőipari üzem lehetővé teszi a feldolgozott kertészeti és húsipari termékek tárolását. A kecskeméti hűtőház közel tonna mélyhűtött termék tárolására képes. A kistérség pezsgőgyártása (Szikrai Borászati Kft. Nyárlőrinc), gyümölcslé előállítása világszínvonalú, a termékek nagy mennyisége kerül export piacokra. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

23 22 A térségben az építőipar minden ága megtalálható a tervezéstől, a magas- és mélyépítésen át a szakipari tevékenységekig. A vállalkozói tevékenységet segíti, ösztönzi a térségben található két ipari park, ahol a multinacionális cégek mellett hazai vállalkozások is megtelepedtek. Az EU kiemelt területként jelölte meg az innováció támogatását, amihez Kecskemét felsőoktatási és kutatási intézményrendszere megfelelő hátteret biztosít. A fentiek alapján látható, hogy a kedvező, illetve kedvezőtlen adottságok nem minden településre mondhatók ki, nem is ugyanolyan súllyal jelentkeznek ezek az elemek. A célkitűzések megfogalmazásakor és különösen a konkrét programok kidolgozásakor alapvetően figyelembe kell venni ezeket a térbeli eltéréseket. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

24 23 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység25 Vallással kapcsolatos tevékenység3 Sporttal kapcsolatos tevékenység38 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység47 Oktatással kapcsolatos tevékenység43 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 1 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 9 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 23 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 9 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 7 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 17 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 7 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 2 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 16 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 5 Nemzetközi kapcsolatok4 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 29 Politikai tevékenység1 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

25 24 A KSH adatai alapján az érintett térségben kb. 270 civil szervezet van. A szervezetek nagy része kultúrával, sporttal, a szabadidő eltöltési lehetőségek biztosításával, valamint oktatással foglalkozik. Emellett jelentős az ifjúsággal foglalkozó szervezetek száma is. A helyi közösségek nem csak a hagyományok ápolásában, produkciók, előadások, műsorok létrehozásában jeleskednek, rekreációs, egészségügyi, nevelési szolgálatot nyújtanak, hanem színterei a szocializációnak, az önmegvalósításnak, a kapcsolatépítésnek emberek és szervezetek között. A térség civil szervezeteinek jelentős a közösségteremtő, - építő szerepe. A vadász, horgász egyesületeken kívül nem találhatók olyan szervezetek, amelyek jelentősnek mondható szolgáltatást nyújtanának helyi, vagy térségi szinten és ebből "jelentős" bevételre tennének szert. Sajnos így a szervezetek legtöbbjének csak pályázati pénzekből, adományokból és csekély mértékben tagdíjakból van bevétele. Helyzetük ennek következtében kiszolgáltatott és labilis. A térségben 6 településen működik polgárőrség és 4 helyen önkéntes tűzoltóság, amely a lakosság önszerveződő képességét bizonyítja. Bár általánosságban jellemző, hogy alacsony a gazdálkodást segítő szervezetek száma a mezőgazdálkodással foglakozók 4 helyen alapítottak gazdakört, illetve 3 településen működik hegyközség. Országos tendencia, hogy a szociális területen működő segítő szervezetek száma nő, kistérségünkben is jelentős számban működnek e területen szervezetek (16 szervezet). Településfejlesztéssel, város- és faluszépítéssel 15 helyen foglalkozik egyesület és alapítvány (főleg az utóbbi). Ezek egy része közalapítványként működik, tehát önkormányzati alapítású. Feltételezhető, hogy forrásgyűjtéssel foglalkoznak a szervezetek az önkormányzati feladatok megoldása érdekében. Egyre több településen van környezet- és természetvédelemmel foglalkozó civil szervezet. Összegzésként leírható, kevés a valódi közéleti cselekvést lehetővé tevő, aktivitást feltételező szerveződés. A szervezetek legtöbbje nem aktív, alkalmi összejöveteleket tartó csoportosulás. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/1

26 25 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 827 fővel nőtt, ami arányosítva 1%-os növekedést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 827 fővel nőtt ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal nőtt Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 68,65468,71468,87569,31269,

27 26 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 64%, ami 4 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 64% 20% 10% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

28 27 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 1-5 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 2% 11% 6% 1% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 12% 30% 9% 6% 19% 9% 26% 12% 10% 17%

29 28 A térség lakosságszáma a legtöbb településen csökkent vagy stagnál, annak ellenére, hogy összegészében egy kis mértékű növekedés tapasztalható a megyeszékhely vonzásának köszönhetően. Ez az elvándorlás elsősorban a fiatalok és felsőfokú iskolai végzettségűeket érinti leginkább. Az elvándorlás legfontosabb okai között lehet megemlíteni a kevés helyi munkalehetőséget, a lakáshoz jutási nehézségeket, az emelkedő ingatlanárakat, a fiatal családok számára szüksége szolgáltatások (pl.: bölcsőde, óvoda, iskola)hiányosságát, illetve a kevés szabadidős és szórakozási lehetőséget. Az elmúlt években a természetes szaporodás a térség majdnem minden településén negatív, csupán Ballószögön, Helvécián és Városföldön haladta meg az élveszületések száma a halálozásokét. A külterületen a majdnem minden harmadik lakosa él. A legmagasabb külterületi népességet Fülöpháza és Helvécia községekben találjuk, ahol a népesség majdnem 60%-a külterületi lakos. A térségben nagy hagyománya van a tanyasi életformának, amit a múlt rendszer tanyapolitikája csak csökkenteni tudott, megszüntetni nem. A népesség korösszetétele nem mondható kedvezőnek a térségben. Kifejezetten fiatalos korösszetétel jellemzi azonban Ballószögöt, Felsőlajost, Helvéciát, Nyárlőrincet és Városföldet. Ezek a falvak Kecskemét közelsége miatt vonzzák a fiatal népességet, akik a nagyvárosból költöztek ki. Ellenben igen kedvezőtlen korösszetételű településeket is találunk a kistérségben. Ilyen például Kunbaracs és Tiszaug, ahol a 60 év fölöttiek aránya jelentősen meghaladja a 15 év alattiak arányát. A népesség iskolai végzettség szerinti összetételére a 2001-es népszámlálás adatai alapján a térségben a 7 évnél idősebb népességből 2788-an (a 7 évnél idősebb lakosság kb 1,8%-a) egyetlen iskolai osztályt sem végzett el, annak ellenére, hogy a térség minden településén van általános iskola. Ugyanekkor fő (9,8%) rendelkezett felsőfokú végzettséggel. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Kecskeméten kiemelkedően magas (12,7%) a környező településekhez képest, de ez megyeszékhelyi és nagyvárosi funkcióival, illetve főiskoláival magyarázható. A kistérség felsőfokú végzettségűinek több, mint 84%-a él itt. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/1

30 29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 19% 6% 0% 75% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

31 30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport

32 31 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

33 32 A térség infrastruktúra ellátottsága - hazai viszonylatban - az átlagosnál jobbnak mondható. Jelentős eredmények születtek a gáz-, a villamosenergia-hálózat és a közüzemi vízhálózat kiépítése területén. Elmondható, hogy napjainkra a kistérség minden településében kiépült a vezetékes víz- és gázhálózat, az energiaellátottság pedig az országos átlagot meghaladó. A gazdaság-, és a térségi kapcsolatok fejlesztése szempontjából meghatározó infrastrukturális elemek - elsősorban a közúthálózat és a távközlés - jelentős fejlődésen mentek keresztül. A térséget a megvalósult beruházásoknak köszönhetően (M5, elkerülő utak) viszonylag sűrű főútvonal-hálózat jellemzi, amely jól feltárja a térség egy részét a legfontosabb forgalmi irányokban. Továbbra is gondot okoz a meglévő alsóbbrendű úthálózat karbantartása, felújítása és a mellékút- hálózat sűrűségének és kiépítettségének a kérdése, aminek következtében sok település elérhetőségi szempontból még napjainkban is félperiférikus, periférikus helyzetben található. A vidékfejlesztés szempontjából a mezőgazdasági összekötőutak fejlesztése, karbantartása kulcsfontosságú, ezt bizonyítja, hogy az önkormányzatok infrastrukturális fejlesztési pályázatai között rendszeresen szerepelnek. A térségben Kecskeméten keresztül vezet a Dél-alföld legforgalmasabb vasútvonala. A vasúthálózatot a Kecskemét központúság és a meglehetősen elmaradott műszaki állapotok jellemzik. Az elmaradó fejlesztéseknek is köszönhetően a vasút versenyképessége a közúttal szemben fokozatosan csökkent. Az egyetlen korszerűnek mondható villamosított szakasz a Budapest-Kecskemét-Szeged vonal. A szárnyvonalak leépítése a térséget is érintette. Ezek kérdése továbbra sem megoldott. Keskeny-nyomtávú vasútvonal fut Kecskemét-Törökfái - Kiskőrös, Kecskemét -Törökfái - Kiskunmajsa között amely a külterületi lakott helyek összeköttetése és a hivatásforgalom mellett idegenforgalmi célokat is szolgálnak. A Tisza, mint viziút jelenlegi csekély kihasználtsága és főként rekreációs és turisztikai jellege miatt nem szerepeltethető közlekedés szempontjából tényezőként, de fejlesztési lehetőségként mindenképpen érdemes számolni vele. Az önkormányzatok legfontosabb feladata az egészséges ivóvíz biztosítása. A térség ivóvízhálózata közel minden település belterületi lakosságának vízellátását biztosítja. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

34 33 Az ivóvízellátásban néhány telepölésen minőségi problémák (Felsőlajoson vas, mangán, Fülöpháza vas, mangán) tapasztalhatók. A térség közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakásainak aránya még mindig az országos átlag alatt marad. A térségben jelenleg 5 település rendelkezik részleges szennyvízcsatorna hálózattal, a többi település csatornázatlan. A legtöbb településén a szennyvíztisztítás és csatornázás kiépítése a legfontosabb feladat. A többi településen is folyamatban van az uniós elvárásoknak megfelelő szennyvízcsatorna-hálózat tervezése. A lakossági villamosenergia-ellátás helyzete a belterületeken megfelelő, a tanyavillamosítás a jelentős külterületi tanyavilággal rendelkező település legfontosabb programjai között szerepel. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

35 34 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában %64% %43%

36 35 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 1/3 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,933 ▪Község▪3,127 ▪Község▪990 ▪Község▪971 ▪Község▪4,253 ▪Város▪13,788 ▪Város▪6,262 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Ágasegyháza Ballószög Felsőlajos Fülöpháza Helvécia Kecskemét Kerekegyháza Munkanél- küliség (%) ▪7.07% ▪0.83% ▪4.83% ▪9.29% ▪8.60% ▪5.22% ▪4.88% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪408,653 ▪540,766 ▪395,553 ▪343,714 ▪514,329 ▪700,342 ▪404,892 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.807 ▪0.000 ▪0.743 ▪1.305 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.059 ▪0.451 ▪0.548 ▪0.024 ▪0.145 ▪0.033

37 36 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 2/3 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪660 ▪Község▪1,740 ▪Város▪11,623 ▪Nagyközség▪4,645 ▪Község▪2,409 ▪Község▪1,972 ▪Város▪11,829 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Kunbaracs Ladánybene Lajosmizse Lakitelek Nyárlőrinc Szentkirály Tiszakécske Munkanél- küliség (%) ▪7.40% ▪6.13% ▪6.84% ▪6.29% ▪6.21% ▪4.42% ▪5.95% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪287,485 ▪335,315 ▪393,676 ▪450,423 ▪434,693 ▪340,777 ▪437,893 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪1.564 ▪0.458 ▪0.000 ▪0.321 Alacsony** kat. (db/fő) ▪2.588 ▪0.000 ▪0.029 ▪0.897 ▪0.000 ▪0.848

38 37 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 3/3 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,011 ▪Község▪2,268 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Tiszaug Városföld Munkanél- küliség (%) ▪6.97% ▪4.52% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪361,369 ▪593,470 Magas** kat. (db/fő) ▪0.581 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.843 ▪0.000

39 38 Települések egy mondatos jellemzése 1/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Ágasegyháza ▪„Vállalkozások tőkehiánya, helyi munkalehetőség hiánya, gyenge minőségű termőtalaj” ▪Ballószög ▪„Településen a közlekedési infrastruktúra és közlekedésbiztonság hiánya. / járdák, kerékpárutak, burkolt utak minősége, illetve hiánya/ Az új településrész bevonása a település életébe.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Természeti környezet, szerencsés fekvés, M-5-s autópálya közelsége, lefolytott termálkút gyógyturizmuban és üvegházas kertészetben történő hasznosítása.” ▪„Növekvő lakosságszám. Megyeszékhely közelsége, ipari, mezőgazdasági tevékenység végzésére alkalmas terület. Kapcsolattartás, együttműködés a szomszédos településekkel.”

40 39 Települések egy mondatos jellemzése 2/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Felsőlajos ▪„'szennyvízhálózat hiánya " az elsivatagosodás veszélye, és roml ó vízháztartás "' tanyán élők rossz munkakörülményei "" településen élők alacsony szakképzettsége ""' munkalehetőségek hiánya a településen” ▪Fülöpháza ▪„munkanélküliség, tömegközlekedés, iskola megszűnése” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„' új gazdasági övezetek építése " munkahelyteremtő beruházások támogatása "' különböző ipari övezetek alakítása "" a település kedvező földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a lovaskultúra,- turizmus fejlesztése ""' tanyaprogram” ▪„munkahely teremtés, alsó tagozatos oktatás helyben történő megoldása”

41 40 Települések egy mondatos jellemzése 3/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Helvécia ▪„Helvécia község területe két fő részre osztható a fejlődő és városiasodó és a településtől ilyen infrastrukturát elváró belterületre, és a Kecskeméttől távol lévő egyre szegényedő külterületre. Sok külterületi lakosnak a tányájához tartozó földterület nyű” ▪Kecskemét ▪„Infrastrukturális és közlekedési hálózatfejlesztési hiányosságok, a tervezett beépítésre szánt és belterületbe vonandó területek közterületeinek kialakítása.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helvécia község külterülete része a Kiskunsági Nemzeti Parknak, más favirizált pusztai településekhez viszonyítva a köncsögi tanyavilága és a táj gyakorlatilag érintetlen. Néhai Kerekes Ferenc és néhai Géró György művészek országos szinten is kiemelkedő” ▪„Uniós kapcsolatok bővítése, interregionális gazdasági, kulturális és kutatási programok megvalósítása, integrált logisztikai és szolgáltató rendszerek bővítése, turizmus és idegenforgalom.”

42 41 Települések egy mondatos jellemzése 4/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kerekegyháza ▪„1. A településen 3 feladatellátási helyen működi az óvoda, amely több szempontból problémát jelent;2. A vízutánpótlás helyzete, az elsivatagosodás; 3. Az állandó rendőrségi jelenlét hiánya, mert a településen nincs rendőrőrs, csupán körzeti megbízotti iroda működik; 4. Fenntartható fejlődés alapjait jelentő infrastrukturális fejlesztések hiánya, amelyek most kerülnek kialakításra.” ▪Kunbaracs ▪„Munkahelyek hiánya és az ebből adódó megélhetési nehézségek, gazdasági szereplők hiánya, kiépített utak hiánya, tanyás térségekben elektromos energia hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„1. A település geofizikai adottságai alapján gazdaságfejlesztésre alkalmas terület; 2. A turizmustovábbi fejlesztési lehetőségei, mivel ez a terület már több évtizedes hagyományokkal rendelkezik; 3. Kecskemét város vonzáskörzetéhez tartozás hatásai.” ▪„Érintetlen természeti környezet, termál víz jelenléte, mezőgazdasági területek hasznosítása.”

43 42 Települések egy mondatos jellemzése 5/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Ladánybene ▪„Korlátolt munkaképességű személyeket foglalkoztató vállalkozás hiánya, Fiatalok számára közösségi szintér hiánya” ▪Lajosmizse ▪„1.) Települsé 2/3 része nincs csatornázva 2.) Az utak állapota felújításra szorul, egyrészük meg aszfaltozásra. 3.) A város központjában lévő Iskola-tó rekultivációja 4.) Intézményhálózat felújítása 5.) Mezőgazdaságban dolgozók segítése, összefogása 6.) Közösségi terek hiánya 7.) Közbiztonság fejlesztése” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Tanyasi turizmus fejlesztése” ▪„1.) Turizmus fejlesztése 2.) Ipari területek fejlesztése ( az M5 az M8 és a vasút hálozat mellett helyezkedik el a város területileg) 3.) Mezőgazdaságból élők összefogása, biogazdálkodás erősítése.”

44 43 Települések egy mondatos jellemzése 6/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Lakitelek ▪„Tősfürdő szezonalitása, Tősfürdő szálláshely-kapacitásának hiánya, Ipari parkok hiánya, ehhez szükséges infrastruktúra hiánya, egészségügyi infrastruktúra hiánya, M44-es autópálya hiánya” ▪Nyárlőrinc ▪„Magas az időskorúak száma, alacsonyak a jövedelmek” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Tőserdő mint üdülőterület, a leendő M44- es autópálya” ▪„Mezőgazdasági kistrermelés léte”

45 44 Települések egy mondatos jellemzése 7/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szentkirály ▪„kevés helyi munkalehetőség” ▪Tiszakécske ▪„Településünk közúton való megközelítése rossz az utak minősége miatt. Magas munkanélküliségi arány, főleg a nők és az alacsony iskolai végzettségűek körében. A település lakossága csökken, ugyanis évek óta magasabb a halálozások száma, mint a születéseké. A probléma még a szennyvíz és csapadékvíz elvezetés, valamint az idegenforgalom területén legalább 3 csillagos szálloda hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„mezőgazdasági (kertészeti) termelés” ▪„A település elhelyezkedéséből adódóan az Élő-Tisza valamint holtágainak fejlesztése fontos az idegenforgalom szempontjából, de nem szabad kihagyni a 2 termálfürdőt sem a felsorolásból. Emellett magas szintű ipari tevékenység működik a városban ami elsősorban az Andritz Kft.-nek köszönhető.”

46 45 Települések egy mondatos jellemzése 8/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tiszaug ▪„demográfiai helyzet” ▪Városföld ▪„A település közigazgatási területén tevékenykedő 68 társas vállalkozásból mintegy 8 vállalkozás által okozott környezetterhelés (szag, zaj, por stb.) és a tehergépkocsi forgalmi terhelés intenzitása” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„természeti környezet, rekreációs övezet kialakulása” ▪„A legfontosabb lehetőséget is a társasvállalkozások munkaerőt foglalkoztató és helyi adó fizetési készsége teremti meg, azon kívül, hogy a település földrajzi elhelyezkedése is kifejezetten jónak mondható”

47 46 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

48 47 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/2 A térségben 10 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 28 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„A mezőgazdaság helyi szintű fejlesztése” ▪„Helyi vállalkozások fejlesztése” ▪„Helyi életminőség fejlesztése” ▪„Helyi közösségi infrastruktúra fejlesztése” ▪„Társadalmi tőke erősítése” Fő fejlesztési prioritás ▪„Helyi bio- és megújuló-energia ágazat fejlesztése” ▪„Helyi turizmus ágazat fejlesztése” ▪„Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése” 47 4 db 5 db 4 db 1 db 3 db 900, , , , ,000 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma 1 db 4 db 3 db 200, , ,000

49 48 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 2/2 A térségben 10 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 28 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Gazdasági környezet fejlesztése” ▪„Humán erőforrás fejlesztése” Fő fejlesztési prioritás 48 2 db 1 db 60,000 0 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma

50 49 ▪A térség növénytermesztési ágazatának fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/10 A legtöbb forrás – 98,000 EUR – a(z) Társadalmi felelősség erősítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A térség állattenyésztésének fejlesztése ▪A helyi mezőgazdasági termékek minőségének, feldolgozottságának és kereskedelmének fejlesztése ▪A térség magánerdő-gazdálkodásának és fafeldolgozásánk a fejelesztése Fő fejlesztési prioritás: A mezőgazdaság helyi szintű fejlesztése Allokált forrás (EUR) 300, ,000

51 50 ▪Közösségi marketing tevékenység Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/10 A legtöbb forrás – 98,000 EUR – a(z) Társadalmi felelősség erősítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Térségi minőségtanúsítási rendszer kialakítása, fenntartása ▪Vállalkozások technológiai és infrastruktúrális fejlesztése ▪Helyi termékek és szolgáltatások minőségének javítása ▪Innováció támogatása a helyi vállalkozások körében Fő fejlesztési prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Allokált forrás (EUR) 65,000 40, , , ,316

52 51 ▪Szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/10 A legtöbb forrás – 98,000 EUR – a(z) Társadalmi felelősség erősítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Közbiztonság fejlesztése civil szervezetek bevonásával ▪Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése ▪Alapszolgáltatások fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Allokált forrás (EUR) 70,069 25, , ,868

53 52 ▪A térség közösségi helyeinek fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/10 A legtöbb forrás – 98,000 EUR – a(z) Társadalmi felelősség erősítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés Fő fejlesztési prioritás: Helyi közösségi infrastruktúra fejlesztése Allokált forrás (EUR) 300,000

54 53 ▪Társadalmi felelősség erősítése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/10 A legtöbb forrás – 98,000 EUR – a(z) Társadalmi felelősség erősítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Környezettudatosság erősítése ▪Fenntartható együttműködési formák támogatása Fő fejlesztési prioritás: Társadalmi tőke erősítése Allokált forrás (EUR) 98,000 60, ,000

55 54 ▪Megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 6/10 A legtöbb forrás – 98,000 EUR – a(z) Társadalmi felelősség erősítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés Fő fejlesztési prioritás: Helyi bio- és megújuló-energia ágazat fejlesztése Allokált forrás (EUR) 200,000

56 55 ▪Természeti látványosságra épülő turizmus fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 7/10 A legtöbb forrás – 98,000 EUR – a(z) Társadalmi felelősség erősítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Lovasturizmus fejlesztése ▪Bor és gasztronómiai turizmus fejlesztése ▪Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Allokált forrás (EUR) 50,000 30, ,000 0

57 56 ▪Kulturális értékek megőrzése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 8/10 A legtöbb forrás – 98,000 EUR – a(z) Társadalmi felelősség erősítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Természeti örökségek megőrzése ▪Épített örökségek védelme, fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Allokált forrás (EUR) 150,000 15,000 0

58 57 ▪Tanácsadói szolgáltatások igénybevételének támogatása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 9/10 A legtöbb forrás – 98,000 EUR – a(z) Társadalmi felelősség erősítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Munkahelyek elérhetőségének fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Allokált forrás (EUR) 60,000 0

59 58 ▪Szakmai tudás fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 10/10 A legtöbb forrás – 98,000 EUR – a(z) Társadalmi felelősség erősítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés Fő fejlesztési prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Allokált forrás (EUR) 0

60 59 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

61 60 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 8% 12% 24% 6% 7% 18% 9% 0% 12% 4% 13% 38% 17% 5% 8% 5% 4% 0% 9% 2% 0% 70% 10% 0% 10% 0% 10% 0% 19% 0% 5% 0% 38% 0% 25% 0% 8% 0% 25% 42% 0%

62 61 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” ▪„Az extenzív, őshonos állatfajták tartása megoldást jelent a gyenge termőképességű és ezért alacsony minőségű szénát adó területek fenntartására. Ennek érdekében támogatni kell azokat a gazdákat, akik megfelelő ismerettel, infrastruktúrával rendelkeznek az állattartáshoz. Kisléptékű tenyészállat beszerzés támogatása előmozdítaná a fenntartható gazdálkodás működtetését térségünkben. A gazdálkodókat tenyésztési programba integrálva az állattartókat,kiküszöbölhetővé válik a beltenyésztés, egyszerűsödik a nyilvántartások vezetése, összehangolható a állategészségügyi ellátás.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egy összefogott, összehangolt őshonos állattarói kör, amely a meglévő szakmai ismeretek birtokában képes lenne jó minőségű mezőgazdasági termékek előállítására. Emellett nőne a térség állatállománya és a kapcsolódó mezőgazdasági feldolgozó üzemek kihasználtsága és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottság is megnőne. Csökkenne a parlagfűterheltség, illetve megteremti a helyi és térségi turisztikai adottságok színesebbé tételével az idegenforgalom fellendülését is.”

63 2 62 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Kereskedelem, javítás” ▪„Agrárintegrációs Központ létrehozása. A helyi vállalkozók export-.kapacitásának növelését szolgáló un.integrált termelési rendszer létrehozása, amelynek következő fázisa egy önálló brand (védjegy) kialakítása, továbbá a piac igényeit követő un. piacelőrejelző információs szolgáltatás fejlesztése, amely a kistérség vállalkozásait közös export- kapacitásának növelését, és egységes hazai- külföldi értékesítési csatornák növelése érdekében, ehhez megfelelő szakember(ek) tréningje, felkészítése.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Többlet bevételt eredményezhet a helyben történő piaci értékesítés és ezzel együtt a felvásárlóktól való kiszolgáltatott helyzet valamilyen szinten csökkenhet. A késztermék előállítására megfelelő létesítmények kialakításakor törekedni kell minden szabad kapacitás igénybevételére és időszakosan mindig az éppen aktuális termékre használni. Az üzemek kihasználtságának növelésével munkahelyeket lehetne teremteni a helyi lakosok részére”

64 63 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„A Duna-Tisza közi Homokhátság vízgazdálkodási problémáira kínál elfogadható kompromisszumot a víztakarékos agrotechnika meghonosítása, mellyel a tanyás gazdálkodás fenntarthatóvá válik. ( a 34/2008. (III.27) FVM rendeletből kizártak) 3000 EU alatti beruházások alapján. Speciális biológiailag lebomló öntözőcsövek, izzadócsöves technológia alkalmazása(környezetbarát, természetes útun lebomló biopolimer anyagból készült), használata és telepítése. Új termesztési irányok (kézimunka-igényes kertészeti kultúrák) elterjesztése, és támogatása, biztosíthatják az optimális területhsználatot. A fejlett, nagy hozzáadott értéket előállító termesztéstechnológiák elterjedésének elősegítése.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Diverzifikált tevékenységet végző, rentábilisan működő gazdaságok és földhasználatok alakulnak ki, amely a lakosság jelentős részét érintő és foglalkoztatni képes gazdálkodást termtenek.”

65 ▪„Egyéb szolgáltatás” 4 ▪„Meg kell annak a lehetőségét vizsgálni, hogy a meglévő hálózatok és intézményi struktúrák mellé hogyan alakítható ki egy minden települést lefedő gazdasági tanácsadói hálózat, A tanulmány alapján kell megvalósítani azt a rendszert amelyik segít a magánszemélyeknek, vállalkozásoknak a forrásteremtésben, adminisztrációs ügyek intézésében a meglévő infrastruktúrák figyelembevételével.” ▪„A térség vállalkozói időben hozzájutnak a megfelelő információkhoz, amelyek következtében gyors és hatékony döntéseketet tudnak hozni. Az adminisztrációs szolgáltatások csökkentik a vállalkozások terheit. A meglévő infrastrukturák kihasználtsága javul. Megnő a vállalkozók által felhasznált támogatások aránya és ezzel párhuzamosan az életképes vállalkozások fejlődése is meggyorsul.” 64 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

66 65 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb tevékenység” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„Tanyák alternatív energiaellátásához támogatni kell a kis teljesítményű megújuló energiák felhasználását és eszközbeszerzését illetve az ezekkel kapcsolatos tájékoztatást. Ki kell dolgozni egy családi szintű energiaracionalizálási programot, amely megalapozhatja a jövőbeni beruházások forrásigényét.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Megismerik a helyi lakosok a kisüzemi energiaelőállítás módszereit. A tanyás és a külterületek lakosai számára, akik nem csatlakozhatnak a hálózatos rendszerekre javulhat az energiaellátás. Megteremthető egy térségi energiaracionalizálási program alapja.”

67 ▪„Egyéb tevékenység” 6 ▪„A térség természetvédelmi és turisztikai szevezeteivel közösen egységes tematikus kiadványt kell létrehozni, amely megfelelő információt nyújt a helyi értékekről, egymáshoz kapcsolja a látnivalókat. A fentebb felsorolt turisztikai ágazatok egymásra építve egy téréségi turisztikai program lehetőségét körvonalazzák. A térség turisztikai látnivalóit összehangolt kínálattá fejleszti.” ▪„A helyi természeti értékek számbavételével egy rendkívül változatos turisztikai programkínálat alakul ki, amely nagy számú turistát vonz a térségbe. Ennek következtében nőnek a vendégéjszakák száma és ezzel összefüggésben nő a helyi vállalkozók, önkormányzatok bevételei is és ezzel együtt a térség ismertté válik a túristák számára.” 66 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

68 67 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Egyéb szolgáltatás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„"Vissza a munka világába" képzés keretében olyan mentális, pszichológiai tréningek tartása a munkanélküliek és az alkalmi munkavállalók körében, mely által alkalmassá válnak a teljes munkaidő és felelősségteljes munkakör betöltésére. Az országos és helyi szakmai és civil szervezeteken keresztül olyan képzések, kialakítása, amely megoldásokat kínál az egyén problémájára. A képzésekben és a kapcsolatépítő kommunikációban rejlő lehetőségek kibontakoztatása, társadalmi projektek kezdeményezése” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Javul a munkanélküliek esélye a munkahely szerzésre, nő a térség munkaképes lakosságának aránya stabilizálódik az egyén, és a családok helyzete. A térség vállalatai egyre növekvő társadalmi, köztudatos szerepet, felelősséget, etikus magatartást, átlátható működést vállalnak magukra, de emellett megjelenik az egyén tudatossága, társadalmi és környezeti felelőssége is.” Szektor

69 ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” 8 ▪„Nagyobb, integrált termőterületek kialakítása, korszerű piacos növények termelése, egyedi termékek előállítása. Új termesztési irányok (környezetkímélő módszerekkel, gyógy- és fűszernövények termesztése, kézimunka- igényes kertészeti kultúrák) elterjesztése kisparcellákon, amely kiegészítő jövedelmet nyújt.” ▪„Növekvő bevételek, és foglalkoztatottság. Diverzifikált tevékenységet végző, rentábilisan működő kistermelők jövedelme növekszik, megélhetésük stabillá válik. A növekvő kínálat miatt a lakosság nagyobb része számára elérhetővé válnak a gyógynövénykészítmények.Bővül a helyi termékek kínálata, ösztönzi a turizmust. Ezáltal egészségesebb életmódot tudnak folytatni.” 68 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

70 69 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb tevékenység” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„Egy a térség minden szegmensét átfogó marketing stratégia kidolgozása és olyan egyéni marketingtevékenységek támogatása, amelyek ezzel összhangban vannak és amelyek előnyt jelentenek a térség számára is. Meg kell teremteni ennek az informatikai és adott esetben a nyomdai hátterét is, hiszen az elektronikus adathordozók mellett még mindig jelentős a nyomtatott promóciós anyagok iránti kereslet is. Egy összefoglaló, színvonalas marketing eszköz elkészítéséhez a gazdasági élet szereplői is szívesen hozzájárulnak.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A közösségi marketing eszközrendszerével, magas szintű informatikai szolgáltatással kiegészítve elérhető a térség ismertségének növekedése. A turizmusra gyakorolt közvetlen hatása mellett ugyanilyen hatások jelentkeznek a gazdasági élet területén is, amely bővülő ügyfélkört, növekvő megrendeléseket és egyre nagyobb árbevételt jelent a jövőben a térségben tevékenykedő vállalkozások számára.”

71 ▪„Egyéb tevékenység” 10 ▪„Anyag- és enrgiatakarékos technológiák elterjedésének segítése.Olyan pénzügyi, jogi, szakmai informáltság biztosítása, amely rövid időn belül és hatékonyan tud az adott helyzeten változtatni. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a térség számára foglalkoztatás bővülést, vagy árbevétel emelkedést jelentő beruházásokhoz anyagi forrásokat is biztosítsunk. Különösen indokolt ez a hátrányos helyzetű településeken, ahol a foglalkoztatás kérdése az egyik legnagyobb gond.” ▪„A fejlődő vállalkozások munkahelyteremtése, prosperitása bővülő forrásokat eredményez. Elindul egy lassú fejlődés, amely a további külső források és beruházói kör számára teremt kedvező környezetet. A technológiai fejlesztések révén javul az előállított termék minősége és eladhatósága ezzel együtt nő a vállalkozás bevétele és a versenyképessége.” 70 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

72 71 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

73 72 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„Egészségügyi ellátóhelyek fejlesztésének támogatása a lakosság közeli ellátásmódok figyelembevételével. Olyan megoldásokat kell kidolgozni, amelyek közel viszik a szolgáltatásokat a helyi lakosokhoz, akár mobil szűrő és tájékoztató állomások üzembehelyezésével, vagy a szolgáltatások optimálisabb szervezésével.” Megoldási javaslat ▪„Azzal, hogy a tanyán és a külterületeken élők egészségügyi ellátása javul javul az egészségi állapotuk, csökkennek az ún. népbetegségek által okozott krónikus megbetegedések száma. A tanyán élők biztonságérzete javul, szívesebben maradnak az otthonaikban fenntartva ezt a jellegzetes alföldi életformát.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egészségügyi ellátás” Fejlesztési téma

74 73 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„A földutak egy részét pl. gyűjtő utakat le kell burkolni, másik részében pedig folyamatos minőségi javítást kellene végezni. Lehetséges megoldás lenne egy térségi szinten működő földmunkagép beszerzése.” Megoldási javaslat ▪„Alacsonyabb fenntartási költségterhet jelentene az önkormányzatoknak az utak állapotának fenntartása, javulnának a közlekedési feltételek és ezzel párhuzamosan a vállalkozások gazdasági környezete is. Az itt élők életfeltételei javulnak, a tanyás térségek és a kültertületek elnéptelenedése lelassul.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Közlekedés” Fejlesztési téma

75 74 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„Az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésének támogatása a lakossághoz közel vitt - falu, tanya - ellátások bővítésével. Azok aprogramok támogathatóak, ahol a szolgáltató megy a beteghez és komplexitásra törekszik. Szolgáltatási lehetőségek: helybe vitt szűrés (emlőszűrés, tüdőszűrés, kardiológiai szűrés, nőgyógyászati szűrés, vércukormérés, vérnyomásmérés, koleszterinmérés stb.), a betegek otthoni ellátása, szakorvosi ellátás könnyebb elérhetősége, a betegek szállításának megszervezése (pl. gyógyfürdőszolgáltatás, rehabilitációs kezelések, műtét utáni konzíliumok, vérvétel). Az egészségügyi ellátás szerves része a szociális támogatás: gyógyszer biztosítása, gyógyászati segédeszköz beszerzés, szállítás, kölcsönzés stb. Egészségterv elkészítése, egészségnevelési akciók.” Megoldási javaslat ▪„A tanyán és a külterületeken élők egészségügyi ellátása javul, azzal az egészségi állapotuk is javul. A ellátáshoz való közvetlen hozzáférés javításra kerül, csökken a szakadék a városi hozzáférhetőségtől. A tanyán élők biztonságérzete javul, a család és a társadalmi környezet segítségét később veszik igénybe, szívesebben maradnak az otthonaikban fenntartva ezt a jellegzetes alföldi életformát. Hosszú távon a célcsoport demográfiai adatai javulnak.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egészségügyi ellátás” Fejlesztési téma

76 75 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„A legszélesebb körű együttműködés keretében, lehetőség szerint önkormányzati- műszaki koordinációval megóvni, felújítani és karbantarani a kultúrális örökség részét képező ingatlanok jelentős részét.” Megoldási javaslat ▪„Az esztétikai élményen, az épített környezet szépségén túl a helyi lakosság öntudatosságának növekedésével az épületek helyreállításával a térség turisztikai vonzereje növekedhet. A felújítási folyamat fenntartásával a források köre bővülhet.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

77 76 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„Helyi igények felmérésén alapuló integrált kulturális-, közösségi- és szórakoztatóközpont létrehozásának, illetve a meglévő kapacitások átalakításának támogatása a települések körében, amelynek tervezésébe a fiatalok is aktívan bekapcsolódhatnak. Olyan szabadidő- sport és kultúrális események támogatása, amelyek hatása jelentős a helyi turizmus és vendéglátás szempontjából is.” Megoldási javaslat ▪„Minden korosztály, de elsősorban a fiatalok megtalálják a helyi szórakozási lehetőségeket. Megnő a települések helyi kultúrális és szabadidő szervezésében és a közösség építésben betöltött szerepe.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Kultúra”

78 77 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„Az elhanyagolt sportobjektumok, sportpályák fejlesztése (sportcsarnokok fejlesztése, műfüves focipályák, térvilágítás kiépítése, öltözők megújítása stb.), technikai színvonalának javítása (új eszközök, berendezések beszerzése, karbantartáshoz szükséges eszközállomány – pl. fűnyíró). A sportolási igények komplex kielégítésére alkalmas multifunkciós (több sportág illetve több sportegyesület igényeinek kielégítésére) épületek létrehozása a régiek átalakításával.” Megoldási javaslat ▪„A sportegyesületek együttműködése révén, az elhanyagolt sportobjektumok felújításával, korszerűsítésével, új sportlétesítmények kialakításával, a sportlétesítmények technikai felszereltségének javításával megerősödik a bácskai sportélet. A sportegyesületek taglétszáma a beruházások megvalósulását követő egy éven belül 25%-kal, a versenysportban résztvevő csapatok száma 25%-kal megnövekszik. Az akcióterületen belüli tömegsport rendezvények száma 50%-kal nő. Az objektumok kihasználtsága megközelíti a 100%-ot.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

79 78 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„A természeti örökségünk megőrzése érdekében elő kell segíteni, hogy a gazdák és az erdőtulajdonosok a természeti környezet, a természeti erőforrások és a vidéki táj megőrzésével összeegyeztethető földhasználati módszereket alkalmazzanak. Ezen kívül támogatni kell minden olyan rendezvényt, eseményt, akciót amelyek kifejezetten ezt a célt szolgálják.” Megoldási javaslat ▪„Egyrészt a jövő nemzedékei is megtalálják azokat az természeti értékeket, melyekkel ma joggal büszkélkedhet a térség, másrészt az akciók nyomán megváltozik az emberek tájhoz, természethez fűződő viszony.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Természeti adottságok” Fejlesztési téma

80 79 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„Civil szervezetek bevonásával és azok támogatásával forrásokat kell biztosítani személyi, tárgyi és működési feltételeik fejlesztésére. A lehető legszélesebb társadalmi bázist kell kialakítani, mert csak ezzel érhető el az esetszám csökkenése. Tájékoztatók, képzések szervezése az alsó és középfokú oktatási intézményekben a fiatalok tájékoztatása érdekében.” Megoldási javaslat ▪„Az intézkedés következtében csökkenni fog a garázda, tulajdon elleni és közlekedési kihágási cselekmények száma. Ezzel együtt nő a köznyugalom, a lakosság biztonság érzete. Megerősödnek a civil szervezetk, megteremtik működésük alapját, hogy a jövőben folyamatosan tudják ellátni a feladataikat.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Közbiztonsági szolgálat” Fejlesztési téma

81 80 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„Olyan egységes védjegy rendszer kialakítása, amely illeszkedik a kistérség egyéniségéhez, tükrözi egyediségét, amely a turizmushoz kacsolódva maradandó értéket teremt, ugyanakkor képes garantálni a folyamatos minőséget.” Megoldási javaslat ▪„A kistérségben előállított termékek, a helyi turisztikai programokon keresztül a célközönséghez jutva egységesen közvetítik a helyi kulturális és táji értékeket és közvetve hozzájárul térségben előállított termékek minőségi javulásához, a termelők piaci értékesítési lehetőségeik növeléséhez.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Gazdaságfejlesztési szervezetek” Fejlesztési téma

82 81 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma 10

83 82 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

84 83 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/30 Kód: DA-97-GF-2-10 Sorszám: 5951 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A mezőgazdaság helyi szintű fejlesztése Intézkedés: A térség növénytermesztési ágazatának fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A kistérség nagy része könnyen művelhető és melegedő, de gyenge termőképességű homoktalajból áll, amely alkalmas az erdőterületek növeléséhez. A meglévő hagyományok és tudásbázis (tanyai gazdálkodás) kihasználása gyenge. A térségben jelentős a legeltetésre alkalmas gyepterület. A jó klimatikus és ökológiai adottságokmegfelelőek a kiváló beltartalmú termékek előállításához. Probléma/ lehetőség ▪Az elmúlt évek csapadékszegény időjárásának következtében sok éves vízdeficit alakult ki a talajban, amelynek következtében a környezet elsivatagosodik és kedvezőtlen klimatikus változások indultak be. Az átlagos gazdaságméret kicsi, a vállalkozások tőkehiányosak, ezért nem tudnak más pályázati forrásból, annak alsó határa miatt beruházást végezni.A hátrányos helyzetű településeken kevés az olyan mezőgazdasági őstermelő, aki gazdaságának fejlesztésével versenyképes üzemméret képes elérni Megoldási javaslat ▪A Duna-Tisza közi Homokhátság vízgazdálkodási problémáira kínál megoldást a kisléptékű gazdaságok fejlesztése. A működő kisgazdaságok (őstermelők) beruházásainak (eszköz, épület, föld, infrastruktúra), műszaki-technológiai felszereltségének fejlesztése ▪Diverzifikált tevékenységet végző, rentábilisan működő gazdaságok és földhasználatok alakulnak ki, amely a lakosság jelentős részét érintő és foglalkoztatni képes gazdaálkodást termtenek,A kisgazdaságok fejlődési potenciálja növekszik, így kb. 5 év múlva képesek lesznek már vállalkozási formában is rentábilisan működni.

85 84 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 60% 50% 60% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2500 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma35 db ▪Kunbaracs, Szentkirály ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 1/30 Kód: DA-97-GF-2-10 Sorszám: 5951

86 85 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/30 Kód: DA-97-GF-2-01 Sorszám: 1513 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A mezőgazdaság helyi szintű fejlesztése Intézkedés: A térség növénytermesztési ágazatának fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Térségünkben a birtokszerkezet a privatizáció óta elaprózódott, a nagy méretű, összefüggő táblák lecsökkentek. A termelés nem gazdaságos, nincs megoldva az értékesítés, a piacrajutás sem. Alacsonyak a kistermelők jövedelme. Probléma/ lehetőség ▪A kisbirtokok tulajdonosai gyakran nem művelik a földet, mivel a méret miatt nem lehet rajtuk eredményes termelést végezni.A piaci igényeknek megfelelő,, kézimunkaigényes gyógy- és fűszernövények előállítása. Ezek a birtokméretek viszont lehetővé teszik a nagyobb kézimunka igényű és nagyobb termelési értéket produkáló kultúrák bevezetését.Sok olyan kistermelő van, aki szívesen foglalkozna biogazdálkodással, de ismeretek hiányában nem mer belevágni.Manapság térségünkre jellemző a fokozatos elsiv Megoldási javaslat ▪Nagyobb, integrált termőterületek kialakítása, korszerű piacos növények termelése, egyedi termékek előállítása. Új termesztési irányok (környezetkímélő módszerekkel, gyógy- és fűszernövények termesztése, kézimunka-igényes kertészeti kultúrák) elterjesztése kisparcellákon, amely kiegészítő jövedelmet nyújt. ▪Növekvő bevételek, és foglalkoztatottság. Diverzifikált tevékenységet végző, rentábilisan működő kistermelők jövedelme növekszik, megélhetésük stabillá válik. A növekvő kínálat miatt a lakosság nagyobb része számára elérhetővé válnak a gyógynövénykészítmények.Bővül a helyi termékek kínálata, ösztönzi a turizmust. Ezáltal egészségesebb életmódot tudnak folytatni.

87 86 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 60% 50% 60% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma50 db ▪Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 2/30 Kód: DA-97-GF-2-01 Sorszám: 1513

88 87 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/30 Kód: DA-97-GF-2-02 Sorszám: 1515 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A mezőgazdaság helyi szintű fejlesztése Intézkedés: A térség magánerdő-gazdálkodásának és fafeldolgozásánk a fejelesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A kistérség nagy része könnyen művelhető és melegedő, de gyenge termőképességű homoktalajból áll, amely alkalmas az erdőterületek növeléséhez. A meglévő hagyományok és tudásbázis (tanyai gazdálkodás) kihasználása gyenge. A térségben jelentős a legeltetésre alkalmas gyepterület. A jó klimatikus és ökológiai adottságokmegfelelőek a kiváló beltartalmú termékek előállításához. Probléma/ lehetőség ▪A gépállomány és eszközállomány cserére szorulna, de a gazdálkodók és vállalkozók számára forráshiány, ill. a pályázati kiírásnak (ÚMVP I.) nem megfelelő gazdálkodóknál ez a probléma szinte megoldhatatlan. Megoldási javaslat ▪Gazdák, termelők, vállalkozók közül elsősorban a versenyképes helyi mezőgazdasági terméket előállítók számára támogatást kell nyújtani eszközbeszerzésekre, minőségi fejlesztésekre. A termelés technológiáját korszerűsíteni kell.Célcsoport tehát az 50%-s mezőgazdasági árbevételt el nem érő, kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozások. ▪Versenyképesebb vállalkozói szektor, a termékek és a gazdálkodás hatékonysága is növekszik. A termékeket alacsonyabb önköltséggel, környezetkímélő módon lehet előállítani, amely nagyobb árbevételt eredményez lehetőséget nyitva a fejlesztések, a foglakoztatás növelésére.

89 88 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret25000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 60% 50% 60% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma35 db ▪Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 3/30 Kód: DA-97-GF-2-02 Sorszám: 1515

90 89 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/30 Kód: DA-97-GF-2-03 Sorszám: 4865 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A mezőgazdaság helyi szintű fejlesztése Intézkedés: A helyi mezőgazdasági termékek minőségének, feldolgozottságának és kereskedelmének fejlesz... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Térségünkben a birtokszerkezet a privatizáció óta elaprózódott, a nagy méretű, összefüggő táblák lecsökkentek. A termelés nem gazdaságos, nincs megoldva az értékesítés, a piacrajutás sem. Alacsonyak a kistermelők jövedelme. Probléma/ lehetőség ▪Az elmúlt évek csapadékszegény időjárásának következtében sok éves vízdeficit alakult ki a talajban, amelynek következtében a környezet elsivatagosodik és kedvezőtlen klimatikus változások indultak be. Az átlagos gazdaságméret kicsi, a vállalkozások tőkehiányosak, ezért nem tudnak más pályázati forrásból, annak alsó határa miatt beruházást végezni.. A térség termelői érdekérvényesítő képessége gyenge. A termékek helyi szintű feldolgozottsági aránya alacsony. Megoldási javaslat ▪A Duna-Tisza közi Homokhátság vízgazdálkodási problémáira kínál elfogadható kompromisszumot a víztakarékos agrotechnika meghonosítása, mellyel a tanyás gazdálkodás fenntarthatóvá válik. ( a 34/2008. (III.27) FVM rendeletből kizártak) 3000 EU alatti beruházások alapján. Speciális biológiailag lebomló öntözőcsövek, izzadócsöves technológia alkalmazása(környezetbarát, természetes útun lebomló biopolimer anyagból készült), használata és telepítése. Új termesztési irányok (kézimunka-igényes kertészeti kultúrák) elterjesztése, és támogatása, biztosíthatják az optimális területhsználatot. A fejlett, nagy hozzáadott értéket előállító termesztéstechnológiák elterjedésének elősegítése. ▪Diverzifikált tevékenységet végző, rentábilisan működő gazdaságok és földhasználatok alakulnak ki, amely a lakosság jelentős részét érintő és foglalkoztatni képes gazdálkodást termtenek.

91 90 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 60% 50% 60% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db ▪Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 4/30 Kód: DA-97-GF-2-03 Sorszám: 4865

92 91 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/30 Kód: DA-97-GF-2-04 Sorszám: 4886 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A mezőgazdaság helyi szintű fejlesztése Intézkedés: A térség állattenyésztésének fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség talaj- és éghajlati adottságait tekintve a terület klímája megfelel a sikeres vegyszermentes gazdálkodás feltételeinek. Az éves napsütötte órák száma kedvez a növények fejlődésének, valamint a viszonylag kevesebb csapadék jelentős mértékben csökkenti a károsítók megjelenését is. A térségre jellemző gyenge termőhelyi adottságú gyepterületek fenntartása csak megfelelő mennyiségű és minőségű állatállománnyal lehetséges Probléma/ lehetőség ▪A térség állatállománya jelentősen csökkent, ezért a gyepterületek kultúrállapotban tartása megnehezült. Ezek a területek leértékelődnek, mert nem lehet rajtuk rentábilisan gazdálkodni, így a fenntartásuk sem kap elég figyelmet. Bérbeadásuk sem megoldás és a parlagfű probléma is jelentkezik ezen területek mentén, amely az érintetteknek egészségügyi terhelést jelent. Megoldási javaslat ▪Az extenzív, őshonos állatfajták tartása megoldást jelent a gyenge termőképességű és ezért alacsony minőségű szénát adó területek fenntartására. Ennek érdekében támogatni kell azokat a gazdákat, akik megfelelő ismerettel, infrastruktúrával rendelkeznek az állattartáshoz. Kisléptékű tenyészállat beszerzés támogatása előmozdítaná a fenntartható gazdálkodás működtetését térségünkben. A gazdálkodókat tenyésztési programba integrálva az állattartókat,kiküszöbölhetővé válik a beltenyésztés, egyszerűsödik a nyilvántartások vezetése, összehangolható a állategészségügyi ellátás. ▪Egy összefogott, összehangolt őshonos állattarói kör, amely a meglévő szakmai ismeretek birtokában képes lenne jó minőségű mezőgazdasági termékek előállítására. Emellett nőne a térség állatállománya és a kapcsolódó mezőgazdasági feldolgozó üzemek kihasználtsága és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottság is megnőne. Csökkenne a parlagfűterheltség, illetve megteremti a helyi és térségi turisztikai adottságok színesebbé tételével az idegenforgalom fellendülését is.

93 92 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 60% 50% 60% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2500 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma35 db ▪Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 5/30 Kód: DA-97-GF-2-04 Sorszám: 4886

94 93 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/30 Kód: DA-97-GF-2-06 Sorszám: 1502 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Vállalkozások technológiai és infrastruktúrális fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség kistelepüléseiről a városokba, nagyobb településekre járnak dolgozni az emberek. A helyi közlekedés átszervezése (vasúti szárnyak megszűnése, autóbusz menetrendek átalakítása) csökkentette a járatok számát. Probléma/ lehetőség ▪A kistelepülésekre a többműszakos munkarend következtében szinte lehetetlen a munkába jutás, illetve a munkából a hazautazás a nap bizonyos időszakában, mivel nincs megfelelő tömegközlekedési eszköz. Az önkormányzatok a közlekedési vállalatokkal kötött egyedi megállapodások keretében a biztosítják a munkábajutás feltételeit. Megoldási javaslat ▪Vállalkozások bevonásával kialakítani egy gazdaságosan működtethető közlekedési rendszert, amely javítja a munkahelyek elérhetőségét. Figyelmbe kell venni az egymáshoz közeli, egymással határos települések hasonlóságait. ▪A településekről többen jutnak el a munkahelyükre és onnan biztonságosan térhetnek haza. Ezzel többen vállalhatnak munkát olyanok is, akik nem rendelkeznek saját gépjárművel és eddig nem tudták megoldani a munkábajárást. Ezzel a megoldással megnő a foglalkoztatottság, több jövedelemre tehetnek szert a lakosok, javul az éltkörülményük és a megélhetésük.

95 94 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 60% 50% 60% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret40000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db ▪Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 6/30 Kód: DA-97-GF-2-06 Sorszám: 1502

96 95 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/30 Kód: DA-97-GF-2-09 Sorszám: 5949 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Vállalkozások technológiai és infrastruktúrális fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A vállalkozások tőkehiányosak, információs ellátottsága és innovációs képességei korlátozottak. A termeléshez használt gépeik, eszközeik korszerűtlenek, nem lehet velük minőségi terméket gyártani. Probléma/ lehetőség ▪A likviditási, informatikai problémák a fejlesztéseket, piaci bővülést akadályoztatja. Nincs elegendő forrás a fejlesztésre, csak a legszükségesebb ún. szintentartó fejlesztéseket tudják a mikro- és kisvállalkozások megvalósítani. Megoldási javaslat ▪Anyag- és enrgiatakarékos technológiák elterjedésének segítése.Olyan pénzügyi, jogi, szakmai informáltság biztosítása, amely rövid időn belül és hatékonyan tud az adott helyzeten változtatni. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a térség számára foglalkoztatás bővülést, vagy árbevétel emelkedést jelentő beruházásokhoz anyagi forrásokat is biztosítsunk. Különösen indokolt ez a hátrányos helyzetű településeken, ahol a foglalkoztatás kérdése az egyik legnagyobb gond. ▪A fejlődő vállalkozások munkahelyteremtése, prosperitása bővülő forrásokat eredményez. Elindul egy lassú fejlődés, amely a további külső források és beruházói kör számára teremt kedvező környezetet. A technológiai fejlesztések révén javul az előállított termék minősége és eladhatósága ezzel együtt nő a vállalkozás bevétele és a versenyképessége.

97 96 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret12000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága60069 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 70% 60% 70% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 7/30 Kód: DA-97-GF-2-09 Sorszám: 5949

98 97 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/30 Kód: DA-97-GF-A-01 Sorszám: 1494 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Vállalkozások technológiai és infrastruktúrális fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség mikro- és kisvállalkozásainak eszközállománya leromlott, nem tudnak versenyképes, minőségi termékeket előállítani. A vállalkozói hitelek és támogatások felhasználása csak viszonylag kis számban eredményezett jelentős technológiai korszerűsítést. A térség mikro- és kis vállalkozásai nem felelnek meg a pályázati és hitelfelvételi követelményeknek. Probléma/ lehetőség ▪A mikro- és kisvállalkozásokban kevés a visszaforgatható tőke. Nem bankképesek, illetve a nem tudják teljesíteni a pályázati felhívások követelményeit, ezért kevés a sikeres pályázat. Sok esetben a nem megfelelő tájékoztatás következtében olyan beruházásokat végeztek el, amely meghaladta a vállalkozások erejét és előfordult, hogy vissza kellett fizetni a támogatást, illetve vissza kellett adni a megvásárolt eszközt. Alacsony a hozzáadott érték aránya. Megoldási javaslat ▪A mikro- és kisvállalkozások indításához szükséges menedzsment támogatás a települések ellátását biztosítják.Segíteni kell a közös beszerzéseket. Munkahelyteremtés, munkahelymegtartás. Önkormányzat feladatkörébe tartozó szolgáltatások fejlesztése. ▪Új vállalkozások jönnek létre illetve a meglévők megerősödnek, amelyek javítják a foglalkoztatási mutatókat. A korszerű technológia következtében nő a termékek feldolgozottsága, javul az értékesítés.

99 98 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága55000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 60% 50% 60% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1800 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db ▪Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 8/30 Kód: DA-97-GF-A-01 Sorszám: 1494

100 99 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/30 Kód: DA-97-GF-3-02 Sorszám: 5940 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Innováció támogatása a helyi vállalkozások körében Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség településein elsősorban a városokban jelen vannak a felső, közép és szakoktatási intézmények. Falusi humánerőforrás fejlesztés gyakorlatilag nincs nincs a térségben, amely tovább mélyíti a falu és város, illetve a generációk közötti digitális tudásban és információ szerzési képességben tapasztalható szakadékot. Probléma/ lehetőség ▪Kevés a helyben elérhető képzés, tanfolyam, illetve ezek hozzáférhetősége sem biztosított mindenki számára. A falvak lakosságának és munkavállalóinak szakképzettsége és tudásbázisa sok esetben hiányos és jellemzően rugalmatlan, gyakran a legalapvetőbb idénymunkák végzéséhez sem lehet megfelelő munkaerőt találni. Nagyfokú a digitális írástudatlanság és az információhiány, elsősorban az idősebb generációk körében. Megoldási javaslat ▪Meg kell teremteni azokat mentális és tudásbeli feltételeket, amelyek lehetővé teszik az egyének munkaerőpiacon történő boldogulását. Azokon a településeken, ahol a képzés feltételei adottak, ott ezen intézmények bevonásával kell képzéseket, tanfolyamokat, tájékoztatókat szervezni. Olyan rendszert kell kialakítani, amely folyamatosan méri a helyi igényeket, tájékoztatást nyújt a tanfolyamok és a képzések elérhetőségéről, illetve szorgalmazza az infokommunikációs eszközök elterjedésének és használatának elősegítését. ▪A települések munkavállalóinak, vállalkozóinak képzettsége növekszik, versenyképességük javul, a helyi igényeknek megfelelő szakemberek képzésével javul a hatékonyság. A rugalmas és korszerű tudás megszerzésének képességével jelentősen átalakul a lakosság külvilághoz való viszonya.

101 100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 70% 50% 70% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma100 db ▪Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld ▪LEADER - Képzés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 9/30 Kód: DA-97-GF-3-02 Sorszám: 5940

102 101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/30 Kód: DA-97-GF-2-05 Sorszám: 4861 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Helyi termékek és szolgáltatások minőségének javítása Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪Az akciócsoport területén több forgalmas út fekszik (M5, 44, 52), és az M44-es út is keresztül fog haladni, ami a megközelíthetőség szempontjából előnyös. A térségben sok vállalkozás, mezőgazdasági termelő tevékenykedik és állít elő sajátos terméket. Probléma/ lehetőség ▪A térség termékeit, terményeit nehezen és rendkívül nyomott áron lehet értékesíteni a feldolgozottság alacsony szintje miatt. A késztermék előállításának a feltételei nem adottak a térségben. Megoldási javaslat ▪Agrárintegrációs Központ létrehozása. A helyi vállalkozók export-.kapacitásának növelését szolgáló un.integrált termelési rendszer létrehozása, amelynek következő fázisa egy önálló brand (védjegy) kialakítása, továbbá a piac igényeit követő un. piacelőrejelző információs szolgáltatás fejlesztése, amely a kistérség vállalkozásait közös export-kapacitásának növelését, és egységes hazai-külföldi értékesítési csatornák növelése érdekében, ehhez megfelelő szakember(ek) tréningje, felkészítése. ▪Többlet bevételt eredményezhet a helyben történő piaci értékesítés és ezzel együtt a felvásárlóktól való kiszolgáltatott helyzet valamilyen szinten csökkenhet. A késztermék előállítására megfelelő létesítmények kialakításakor törekedni kell minden szabad kapacitás igénybevételére és időszakosan mindig az éppen aktuális termékre használni. Az üzemek kihasználtságának növelésével munkahelyeket lehetne teremteni a helyi lakosok részére

103 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 60% 50% 60% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2500 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma40 db ▪Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 10/30 Kód: DA-97-GF-2-05 Sorszám: 4861

104 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/30 Kód: DA-97-GF-2-07 Sorszám: 5252 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Közösségi marketing tevékenység Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A kistérség egységes marketingje csak a turisztikai programjaiban, ott is csak részben jelent meg. A marketingeszközök térséget teljességében bemutató, egységes arculatot sugárzó megjelenése nem alakult ki. Nem került kidolgozásra egy egységes PR és marketing stratégia, amely a turizmus mellett a térség egyéb előnyeit is megmutatná az érdeklődők számára. A térség marketingjével foglalkozó szervezetek a turisztikai programok promóciójának közvetett hatásaként jelöltek meg bizonyos gazdasági fejlődést. Probléma/ lehetőség ▪A turisztika mellett nem foglalkoztak a térség egyéb előnyeinek közösségi promóciójával. A helyi kézműves termékeik, szolgáltatásaik népszerűsítésével növelni lehet a turizmushoz és egyéb szolgáltatásokhoz való kapcsolódást. A térség rendkívül sokoldalú, de ez nem tükröződik vissza a térség marketingjében. Megoldási javaslat ▪Egy a térség minden szegmensét átfogó marketing stratégia kidolgozása és olyan egyéni marketingtevékenységek támogatása, amelyek ezzel összhangban vannak és amelyek előnyt jelentenek a térség számára is. Meg kell teremteni ennek az informatikai és adott esetben a nyomdai hátterét is, hiszen az elektronikus adathordozók mellett még mindig jelentős a nyomtatott promóciós anyagok iránti kereslet is. Egy összefoglaló, színvonalas marketing eszköz elkészítéséhez a gazdasági élet szereplői is szívesen hozzájárulnak. ▪A közösségi marketing eszközrendszerével, magas szintű informatikai szolgáltatással kiegészítve elérhető a térség ismertségének növekedése. A turizmusra gyakorolt közvetlen hatása mellett ugyanilyen hatások jelentkeznek a gazdasági élet területén is, amely bővülő ügyfélkört, növekvő megrendeléseket és egyre nagyobb árbevételt jelent a jövőben a térségben tevékenykedő vállalkozások számára.

105 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága65000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 60% 50% 60% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret25000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 11/30 Kód: DA-97-GF-2-07 Sorszám: 5252

106 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/30 Kód: DA-97-SzF-1-05 Sorszám: 5956 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Térségi minőségtanúsítási rendszer kialakítása, fenntartása Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A térségben működő kisvállalkozások, kézműipar termékei nem rendelkeznek egységes, a térségre jellemző, más áruktól, termékektől megkülönböztető terméktanúsítási rendszerrel. A termékek minősége vegyes, nincs egységes értékelési rendszer, amely a térség jellemző áruit, termékeit minősítené és egyben garantálná a minőséget. Probléma/ lehetőség ▪A kistérség termékei és szolgáltatási nem tükrözik a táji jellegzetességeket, népi hagyományokat, a térség arculatát, amelyek egyedi értéket biztosítanának a termékeiknek. A minőség tekintetében sok termék nem felel meg a piac elvárásainak, ezért csak helyi szinten van iránta kereslet. Egy szigorú, egységes tanúsítási rendszer biztosatná a folyamatos minőséget, és többlet értéket biztosítana a terméknek. Megoldási javaslat ▪Olyan egységes védjegy rendszer kialakítása, amely illeszkedik a kistérség egyéniségéhez, tükrözi egyediségét, amely a turizmushoz kacsolódva maradandó értéket teremt, ugyanakkor képes garantálni a folyamatos minőséget. ▪A kistérségben előállított termékek, a helyi turisztikai programokon keresztül a célközönséghez jutva egységesen közvetítik a helyi kulturális és táji értékeket és közvetve hozzájárul térségben előállított termékek minőségi javulásához, a termelők piaci értékesítési lehetőségeik növeléséhez.

107 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 60% 50% 60% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret6000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 12/30 Kód: DA-97-SzF-1-05 Sorszám: 5956

108 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/30 Kód: DA-97-SzF-1-03 Sorszám: 5377 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A sportolásra alkalmas sportobjektumok (pályák, létesítmények, kiszolgáló egységek) nem minden településen állnak rendelkezésre. Valamennyi településen igény jelentkezik a mozgás, a tömegsport iránt. A településeken megtalálhatóak azok a kihasználatlan létesítmények, zöldterületek, amelyek – beruházások révén – sportolásra használhatóak. Probléma/ lehetőség ▪Az egészséges életmód szempontjából jelentős szerep jut a tömeg- és versenysportnak. Az aktív, rendszeres sportoláshoz fejlett, a XXI. századi követelményeknek megfelelő sportlétesítményekre van szükség. Az infrastrukturális fejletlenség, a felszerelések hiánya nem miatt a sportélet nem tud kilépni jelenlegi színvonaláról. Az utánpótlás neveléshez, a diáksport fejlesztéséhez, a hasznos szabadidős tevékenységekhez, a helyi versenysporthoz nem állnak rendelkezésre a feltételek. Megoldási javaslat ▪Az elhanyagolt sportobjektumok, sportpályák fejlesztése (sportcsarnokok fejlesztése, műfüves focipályák, térvilágítás kiépítése, öltözők megújítása stb.), technikai színvonalának javítása (új eszközök, berendezések beszerzése, karbantartáshoz szükséges eszközállomány – pl. fűnyíró). A sportolási igények komplex kielégítésére alkalmas multifunkciós (több sportág illetve több sportegyesület igényeinek kielégítésére) épületek létrehozása a régiek átalakításával. ▪A sportegyesületek együttműködése révén, az elhanyagolt sportobjektumok felújításával, korszerűsítésével, új sportlétesítmények kialakításával, a sportlétesítmények technikai felszereltségének javításával megerősödik a bácskai sportélet. A sportegyesületek taglétszáma a beruházások megvalósulását követő egy éven belül 25%-kal, a versenysportban résztvevő csapatok száma 25%-kal megnövekszik. Az akcióterületen belüli tömegsport rendezvények száma 50%-kal nő. Az objektumok kihasználtsága megközelíti a 100%-ot.

109 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 90% 50% 90% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db ▪Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 13/30 Kód: DA-97-SzF-1-03 Sorszám: 5377

110 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/30 Kód: DA-97-SzF-A-03 Sorszám: 5367 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térségben sok fiatal él. A közösségi, kulturális és szórakoztató infrastruktúra elmaradott. A megyeszékhely közelsége egyre nagyobb elszívóhatást jelent a változatosabb szórakozási lehetőségek következtében. Probléma/ lehetőség ▪A fiatalok csak korlátozottan tudnak találkozni, eszmét cserélni, szórakozni, sportolni a hiányos infrastruktúa miatt. Mind többen keresik a nagyobb városok, elsősorban Kecskemét lehetőségeit, így a kis települések gyakorlatilag elvesztik a közösségalkotó és -megtartró szerepüket. Megoldási javaslat ▪Helyi igények felmérésén alapuló integrált kulturális-, közösségi- és szórakoztatóközpont létrehozásának, illetve a meglévő kapacitások átalakításának támogatása a települések körében, amelynek tervezésébe a fiatalok is aktívan bekapcsolódhatnak. Olyan szabadidő-sport és kultúrális események támogatása, amelyek hatása jelentős a helyi turizmus és vendéglátás szempontjából is. ▪Minden korosztály, de elsősorban a fiatalok megtalálják a helyi szórakozási lehetőségeket. Megnő a települések helyi kultúrális és szabadidő szervezésében és a közösség építésben betöltött szerepe.

111 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága10000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 90% 50% 90% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db ▪Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 14/30 Kód: DA-97-SzF-A-03 Sorszám: 5367

112 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/30 Kód: DA-97-SzF-1-04 Sorszám: 5952 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egészségügyi ellátás ▪A A térség egészségügyi ellátása a hazai átlagnak megfelelő. A szakemberek komplex ellátási feladatra alulképzettek vagy a szintentartás helyzetükből adódóan nem megoldható. A közlekedési feltételek rosszak. Az emberek nehezen veszik igénybe az időigényes, utazással járó, költséges megelőző és terápiás ellátásokat. Bizonyos ellátásoktól elesnek a tanyai és falusi betegek a megközelíthetetlenség miatt. Probléma/ lehetőség ▪A tanyán élők a rossz közlekedési feltételek miatt nem tudják igénybe venni a korszerű szolgáltatásokat. A szolgáltatások nem mennek a beteghez. A nehezen elérhető ellátás miatt késői orvoshoz fordulás. Kényelmes egészségügyi szolgáltató, rossz közlekedési lehetőségek. A lakosság tájékozottsága az egészség értékről alacsony. Megoldási javaslat ▪Az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésének támogatása a lakossághoz közel vitt - falu, tanya - ellátások bővítésével. Azok aprogramok támogathatóak, ahol a szolgáltató megy a beteghez és komplexitásra törekszik. Szolgáltatási lehetőségek: helybe vitt szűrés (emlőszűrés, tüdőszűrés, kardiológiai szűrés, nőgyógyászati szűrés, vércukormérés, vérnyomásmérés, koleszterinmérés stb.), a betegek otthoni ellátása, szakorvosi ellátás könnyebb elérhetősége, a betegek szállításának megszervezése (pl. gyógyfürdőszolgáltatás, rehabilitációs kezelések, műtét utáni konzíliumok, vérvétel). Az egészségügyi ellátás szerves része a szociális támogatás: gyógyszer biztosítása, gyógyászati segédeszköz beszerzés, szállítás, kölcsönzés stb. Egészségterv elkészítése, egészségnevelési akciók. ▪A tanyán és a külterületeken élők egészségügyi ellátása javul, azzal az egészségi állapotuk is javul. A ellátáshoz való közvetlen hozzáférés javításra kerül, csökken a szakadék a városi hozzáférhetőségtől. A tanyán élők biztonságérzete javul, a család és a társadalmi környezet segítségét később veszik igénybe, szívesebben maradnak az otthonaikban fenntartva ezt a jellegzetes alföldi életformát. Hosszú távon a célcsoport demográfiai adatai javulnak.

113 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága95000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 90% 60% 90% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma14 db ▪Kunbaracs, Szentkirály ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 15/30 Kód: DA-97-SzF-1-04 Sorszám: 5952

114 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/30 Kód: DA-97-SzF-A-05 Sorszám: 5365 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egészségügyi ellátás ▪A térségben több egészségügyi ellátóhely is működik, amelyek fizikai és infrastrukturális állapota rendkívül alacsony. Szakemberhiány tapasztalható, a korszerű szűrés, tájékoztatás helyi feltételei nem adottak. Probléma/ lehetőség ▪Az alacsony fizikai és infrastrukturális állapotok miatt, az intézmények nem tudják megfelelő minőségben ellátni a rájuk eső feladatokat, illetve a háziorvosi rendelésen túl tájékoztatási, szűrési, tanácsadási tevékenységek ellátására nem alkalmasak. Különösen hátrányos helyzetűek a tanyán élő időskorúak, akik a rossz közlekedési feltételek miatt nem tudják igénybevenni a korszerű szolgáltatásokat. Megoldási javaslat ▪Egészségügyi ellátóhelyek fejlesztésének támogatása a lakosság közeli ellátásmódok figyelembevételével. Olyan megoldásokat kell kidolgozni, amelyek közel viszik a szolgáltatásokat a helyi lakosokhoz, akár mobil szűrő és tájékoztató állomások üzembehelyezésével, vagy a szolgáltatások optimálisabb szervezésével. ▪Azzal, hogy a tanyán és a külterületeken élők egészségügyi ellátása javul javul az egészségi állapotuk, csökkennek az ún. népbetegségek által okozott krónikus megbetegedések száma. A tanyán élők biztonságérzete javul, szívesebben maradnak az otthonaikban fenntartva ezt a jellegzetes alföldi életformát.

115 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50868 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 90% 50% 90% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db ▪Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 16/30 Kód: DA-97-SzF-A-05 Sorszám: 5365

116 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/30 Kód: DA-97-GF-1-02 Sorszám: 5950 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térségben működnek különféle vállalkozások, amelyek kiváló minőségű termékeket állítanak elő, de a fejlődéshez szükséges tőkével nem rendelkeznek. Az akciócsoport területén több forgalmas út fekszik, és az M44-es út is keresztül fog haladni, ami a megközelíthatőség szempontjából előnyös. A térségben sok vállalkozás, mezőgazdasági termelő tevékenykedik és állít elő sajátos terméket. Probléma/ lehetőség ▪A térség termékeit, terményeit nehezen szállíthatóak a rossz belterületi utak állapotának javítása, építése. A késztermék előállításának a feltételei nem adottak a térségben. Újak építésre ill. a meglévő átalakításra az önkormányzatnak nincs forrása. Megoldási javaslat ▪A felújított utak elősegítik a vállalkozások fejlődését, ösztönzik a beruházásokat, növelik a életminőség színvonalát. ▪Megújulnak a települések központi és perifériális részei részei. A lakosság életminősége javul, csökken a településről történő elvándorlás. Az idelátogató túristák számára vomzó kép alakul ki térségünkről.

117 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága70069 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 90% 60% 90% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Kunbaracs, Szentkirály ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 17/30 Kód: DA-97-GF-1-02 Sorszám: 5950

118 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/30 Kód: DA-97-SzF-1-06 Sorszám: 5945 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Közbiztonság fejlesztése civil szervezetek bevonásával Szektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat ▪Rendőrségi adatok szerint a térségben magas a bűnesetek száma. Megnövekedett a tulajdon elleni és a fiatalkotúak által elkövetett bűncselekmények és szabálysértések száma is. Nagy számú eset nem kerül felderítésre illetve az elkövető nem bűntethető vagy az életkora, vagy az elkövetett cselekmény súly miatt, amelyek ugyanakkor a jogkövető állampolgárok jogos éredekeit alapvetően sértik. A településeken mindenütt működik polgárőrség. Probléma/ lehetőség ▪A rendőrség a meglévő tárgyi és személyi eszközeivel nem képes hatékonyan kezelni a kis értékre elkövetett bűncselekményeket és a szabálysértéseket. A polgárőrség a helyi civilekből szerveződött, tagjai jól ismerik a területet és az embereket, de nincs elég forrásuk tevékenységük hatékony ellátásához. A rendőrséggel közös helyi akcióik sikeresek és jelenlétük megnyugtató a lakosok számára. Megoldási javaslat ▪Civil szervezetek bevonásával és azok támogatásával forrásokat kell biztosítani személyi, tárgyi és működési feltételeik fejlesztésére. A lehető legszélesebb társadalmi bázist kell kialakítani, mert csak ezzel érhető el az esetszám csökkenése. Tájékoztatók, képzések szervezése az alsó és középfokú oktatási intézményekben a fiatalok tájékoztatása érdekében. ▪Az intézkedés következtében csökkenni fog a garázda, tulajdon elleni és közlekedési kihágási cselekmények száma. Ezzel együtt nő a köznyugalom, a lakosság biztonság érzete. Megerősödnek a civil szervezetk, megteremtik működésük alapját, hogy a jövőben folyamatosan tudják ellátni a feladataikat.

119 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret6000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága25000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 90% 50% 90% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db ▪Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 18/30 Kód: DA-97-SzF-1-06 Sorszám: 5945

120 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/30 Kód: DA-97-SzF-2-11 Sorszám: 2815 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi közösségi infrastruktúra fejlesztése Intézkedés: A térség közösségi helyeinek fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A Tiszától a Homokhátságig LEADER Fejlesztési Csoport területén általánosan azt lehet mondani, hogy az önkormányzatok kezelésében lévő utak túlnyomó része földút, amelyeknek a minősége nem kielégítő. A tanyás térségek és a külterületek számára csak kizárólag a földutak jelentik a kapcsolatot a településekkel. A hagyományos tanyai életforma egyre inkább a lecsúszott és halmozottan hátrányos helyzetű rétegek életterévé válik és a tanyai jövedelemszerzési lehetőségek erősen korlátozottak. Probléma/ lehetőség ▪A földutak karbantartására nincs elegendő önkormányzati forrás, ebből adódóan a földutak minősége egyre romlik, ami megnehezíti és lelassítja a közlekedést. Minden fejlesztés alpja a jó megközelíthetőség, ennek hiányában az életminőség folyamatosan romlik, a befektetői érdeklődés csökken, a turisztikai fejlesztések ellehetetlenülnek, az itt élők életfeltételei folyamatosan romlanak. Megoldási javaslat ▪A földutak egy részét pl. gyűjtő utakat le kell burkolni, másik részében pedig folyamatos minőségi javítást kellene végezni. Lehetséges megoldás lenne egy térségi szinten működő földmunkagép beszerzése. ▪Alacsonyabb fenntartási költségterhet jelentene az önkormányzatoknak az utak állapotának fenntartása, javulnának a közlekedési feltételek és ezzel párhuzamosan a vállalkozások gazdasági környezete is. Az itt élők életfeltételei javulnak, a tanyás térségek és a kültertületek elnéptelenedése lelassul.

121 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret25000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 90% 50% 90% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db ▪Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszaug, Városföld ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 19/30 Kód: DA-97-SzF-2-11 Sorszám: 2815

122 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/30 Kód: DA-97-GF-6-01 Sorszám: 5941 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Fenntartható együttműködési formák támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség településein a régió átlagát meghaladó számban vannak jelen a közösségek, a civil szervezetek, vállalkozások a megyeszékhely vonzásának következtében. A helyi közösségek együttműködése eseti jellegű, nem testesül meg rendszeres együttműködésben. Az eredményeik a térség egészének fejlődése szempontjából nem meghatározók. Probléma/ lehetőség ▪Az együttműködés alapvető akadálya az információáramlás rendszertelensége, koordinálatlansága, valamint az egyéni és közösségi érdekek összhangjának, illetve a bizalomnak a hiánya. Az együttműködés hiánya miatt nem alakultak ki azok a fő irányvonalak, amelyek egy-egy csoport érdekeit fogná össze. Így a fejlesztések elszigeteltek maradnak, a források felhasználásának térségi szintje alacsony hatásfokú. Megoldási javaslat ▪Olyan rendszeres információáramlás és információ ellátottság biztosítása, amely az érdekek összhangjának megteremtése, a bizalomerősítése és fejlesztési programokban való részvétel erősítésében nyilvánul meg.A tanulmányutak során meg kell teremteni azt a külföldi kapcsolatrendszert, ahol az azonos érdekű szervezetek megtalálják az együttműködés, egymás segítésének lehetőségét és értelmét, hogy eredményeikkel a térség és ezáltal saját szervezetük működési terét fejlődését elősegíthessék. ▪A tájékoztatás és informáltság mentén a közösségi érdekek előtérbe helyezésével a javul az együttműködés, amely a személyek közötti viszonyban úgy változik, hogy a cselekvést elősegíti. Szélesebb körű részvétel a fejlesztésekben, pályázati források hatékony felhasználása a szférák közötti együttműködés eredményesebbé válásával. A közösség önfenntartó, önmegtartó képességének erősödése.

123 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 90% 50% 80% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret500 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma50 db ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 20/30 Kód: DA-97-GF-6-01 Sorszám: 5941

124 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/30 Kód: DA-97-GF-6-02 Sorszám: 5942 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Társadalmi felelősség erősítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség településein a régió átlagát meghaladó számban vannak jelen a közösségek, a civil szervezetek, vállalkozások a megyeszékhely vonzásának következtében. A helyi közösségek együttműködése eseti jellegű, nem testesül meg rendszeres együttműködésben. Az eredményeik a térség egészének fejlődése szempontjából nem meghatározók. Probléma/ lehetőség ▪Az együttműködés alapvető akadálya az információáramlás rendszertelensége, koordinálatlansága, valamint az egyéni és közösségi érdekek összhangjának, illetve a bizalomnak a hiánya. Az együttműködés hiánya miatt nem alakultak ki azok a fő irányvonalak, amelyek egy-egy csoport érdekeit fogná össze. Így a fejlesztések elszigeteltek maradnak, a források felhasználásának térségi szintje alacsony hatásfokú. Megoldási javaslat ▪Olyan rendszeres információáramlás és információ ellátottság biztosítása, amely az érdekek összhangjának megteremtése, a bizalomerősítése és fejlesztési programokban való részvétel erősítésében nyilvánul meg.A tanulmányutak során meg kell teremteni azt a külföldi kapcsolatrendszert, ahol az azonos érdekű szervezetek megtalálják az együttműködés, egymás segítésének lehetőségét és értelmét, hogy eredményeikkel a térség és ezáltal saját szervezetük működési terét fejlődését elősegíthessék. ▪A tájékoztatás és informáltság mentén a közösségi érdekek előtérbe helyezésével a javul az együttműködés, amely a személyek közötti viszonyban úgy változik, hogy a cselekvést elősegíti. Szélesebb körű részvétel a fejlesztésekben, pályázati források hatékony felhasználása a szférák közötti együttműködés eredményesebbé válásával. A közösség önfenntartó, önmegtartó képességének erősödése.

125 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 90% 50% 80% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma50 db ▪Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 21/30 Kód: DA-97-GF-6-02 Sorszám: 5942

126 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/30 Kód: DA-97-GF-3-01 Sorszám: 5250 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Társadalmi felelősség erősítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség kistelepülésein a munkanélküliség, megélhetési, szociális ellátásbeli hiányosságok miatt nehézséget jelent egyes családok, egyének megélhetése. Az aktív korú, de a munkaerőpiacon hátrányos, adott esetben halmozottan hátrányos helyzetű, a társadalom perifériájára szorult személyek komoly terhet jelentenek az önkormányzatok számára. Probléma/ lehetőség ▪A munkához jutás sokszor képzettségbeli és mentális problémákra vezethető vissza, amely tovább mélyíti egyes családok és egyének megélhetését és talpon maradását. A kis telpüléseken nincs elég munkahely, ahol a hátrányos helyzetű emberek megtalálhatnák megélhetésüket, elkerülhetetlen ezen rétegek lecsúszása. A felelősségvállalás gyakorlatilag kimerül a szociális ellátások állami rendeszerében és az adományozásban. Megoldási javaslat ▪"Vissza a munka világába" képzés keretében olyan mentális, pszichológiai tréningek tartása a munkanélküliek és az alkalmi munkavállalók körében, mely által alkalmassá válnak a teljes munkaidő és felelősségteljes munkakör betöltésére. Az országos és helyi szakmai és civil szervezeteken keresztül olyan képzések, kialakítása, amely megoldásokat kínál az egyén problémájára. A képzésekben és a kapcsolatépítő kommunikációban rejlő lehetőségek kibontakoztatása, társadalmi projektek kezdeményezése ▪Javul a munkanélküliek esélye a munkahely szerzésre, nő a térség munkaképes lakosságának aránya stabilizálódik az egyén, és a családok helyzete. A térség vállalatai egyre növekvő társadalmi, köztudatos szerepet, felelősséget, etikus magatartást, átlátható működést vállalnak magukra, de emellett megjelenik az egyén tudatossága, társadalmi és környezeti felelőssége is.

127 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága48000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db ▪Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld ▪LEADER - Képzés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 22/30 Kód: DA-97-GF-3-01 Sorszám: 5250

128 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/30 Kód: DA-97-GF-4-01 Sorszám: 5943 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Környezettudatosság erősítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség településein, különösen a városokban egyre fokozódó méretekben van jelen a levegőszennyezés. Terpjárókkal, quadokkal tönkreteszik erdőket és a védett területeket. A legkisebb lelkiismeret-furdalás nélkül rakják ki a szemetet, a régi elromlott háztartási eszközöket az erdők szélére. Probléma/ lehetőség ▪A környezettudatosság hiánya miatt a térség környezeti fenntarthatósága veszélybe kerülhet. A térség lakosai, vállalatai és intézményei nem foglalkoznak a környezetükkel. Olyan magatartásformák alakultak ki, amelyek a környezetünkkel kapcsolatos gondos bánásmódot teljességgel a háttérbe szorítják. Az önkormányzatok nem rendelkeznek megfelelő forrással, a hulladékgazdálkodással foglalkozó cégek pedig érzéketlenek. Megoldási javaslat ▪Rendezvények, akciók támogatása melyek célja a környezettudatos magatartásforma kialakítása. Különösen nagy hangsúlyt kell helyezni az óvodai és iskolai programokra, hiszen a gyerekek révén ezek hatása hatványozottan jelentkezhet. Emellett kiemelt figyelmet kell fordítani az akut helyi problémák kezelésére és megelőzésére is. Mozgósítani kell a civil szervezeteket, akik helyi kapcsolataik révén segíthetik a térség törekvéseit. Mindenek előtt törekedni kell a felelősségteljes és jogkövető magatartás kialakítására, akár az ellenőrzés és a felügyelet erősítése árán is. ▪Legfontosabb a szelektív hulladékgyűjtés tudatos megalapozása. Másik eredmény a térség környezeti állapotának javulása: eltűnnek a szeméthalmazok, megszűnnek az illegális hulladéklerakók, javul a környezeti elemek állapota. Olyan magatartás kialakítása a cél, amely szükségtelenné teszi a fenti intézkedések, akciók kezdeményezését, mert életformává válik a környezettudatos viselkedés. A térség telpülései tisztaságukkal, rendezettségükkel kitűnnek más, környező települések közül.

129 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret6000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága60000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 90% 50% 90% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma16 db ▪Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld ▪LEADER - Rendezvény Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 23/30 Kód: DA-97-GF-4-01 Sorszám: 5943

130 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/30 Kód: DA-97-GF-1-01 Sorszám: 5256 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi bio- és megújuló-energia ágazat fejlesztése Intézkedés: Megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség területe jelentős részben az Alföld gyenge termőképességű homoktalajain helyezkedik el. Ezeken a területeken nem lehet eredményes mezőgazdálkodást folytatni. Az EU direktívája alapján ezeket a területeket a művelésből ki kell vonni, de nem lehet ápolatlanul hagyni. A megújuló energiatermeléshez a napsütéses órák száma, a széljárás kedvező. Probléma/ lehetőség ▪A megújuló energiák felhasználása nem terjedt el a térségben részben a magas költség miatt, részben pedig azért, mert nem ismerik a lehetőségeket. Megoldási javaslat ▪Tanyák alternatív energiaellátásához támogatni kell a kis teljesítményű megújuló energiák felhasználását és eszközbeszerzését illetve az ezekkel kapcsolatos tájékoztatást. Ki kell dolgozni egy családi szintű energiaracionalizálási programot, amely megalapozhatja a jövőbeni beruházások forrásigényét. ▪Megismerik a helyi lakosok a kisüzemi energiaelőállítás módszereit. A tanyás és a külterületek lakosai számára, akik nem csatlakozhatnak a hálózatos rendszerekre javulhat az energiaellátás. Megteremthető egy térségi energiaracionalizálási program alapja.

131 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret12000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 60% 50% 60% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma50 db ▪Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 24/30 Kód: DA-97-GF-1-01 Sorszám: 5256

132 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/30 Kód: DA-97-GF-2-08 Sorszám: 5309 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Bor és gasztronómiai turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség települései (Pl.: Lajosmizse, Kecskemét, Nyárlőrinc) nevezetesek a vendéglátásról illetve a borászati tevékenységükről. A 2003-ban elkészült kitérségi turizmusfejlesztési koncepció egyik kiemelt területe a gasztrónómiai és borturizmus, mint fejlesztendő turisztikai attrakció. Egyenlőre a térségi adottságokhoz mérten az itt töltött vendégéjszakák száma eléggé alacsony. Probléma/ lehetőség ▪Nincs olyan térségi kezdeményezés, amely a helyi ételeket és borokat megfelelő szinten mutatná be az idelátogatóknak. Az egyes éttermek, pincék saját maguk szervezik a programjaikat, de nincs egységes arculat, nincsenek helyi, több szereplőt összefogó program szintű kezdeményezések. A kisebb településeken az infrastruktúra állapota sem kielégítő. A településeknek ugyanakkor sokoldalú testvérvárosi kapcsolatai vannak. Megoldási javaslat ▪Egységes turisztikai kínálati portfólió összeállítása a térségre jellemző gasztromómiai és borászati specialitások figyelembe vételével. Az infrastruktúra helyi szintű fejlesztése révén megfelelő környezet kialakítása. A testvérvárosi kapcsolatok mentén elindulva turisztikai programok összeállítása és népszerűsítése, turisztikai arculat kialakítása. ▪A kisebb települések belépése a helyi sajátosságaik kihasználásával és szolgáltatásaik felesztésével. A térség kedvelt turisztikai célponttá válik és a programok által nő az itt töltött vendégéjszakák száma. Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottság és a jövedelemtermelés is megnő.

133 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret35000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 60% 50% 60% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db ▪Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 25/30 Kód: DA-97-GF-2-08 Sorszám: 5309

134 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/30 Kód: DA-97-GF-5-01 Sorszám: 5364 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Természeti látványosságra épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Az akciócsoport területe rendkívül változatos tájon található, az ágasegyházi és orgoványi orchideafajokban gazdag rétek, a fülöpházi homokbuckák, a lakitelki Holt-Tiszaág, a kunbaracsi homoki tölgyes, az ágasegyházi, a kerekegyházi, a ladánybenei és az orgoványi ősborókás és ezek élővilága hazánk meghatározó természeti értékei. Probléma/ lehetőség ▪A térségben minden adott az öko-, a falusi és tanyasi turizmus, a lovas turizmus, a kerékpáros turizmus, a vadászturizmus és vízi turizmus feltételeinek kialakításához, de azérintett vállalkozások, magánszemélyek rendkívül tőkeszegények, nics egységes kínálat. Gyakran a helyben élők sem ismerik természeti értékeiket. Megoldási javaslat ▪A térség természetvédelmi és turisztikai szevezeteivel közösen egységes tematikus kiadványt kell létrehozni, amely megfelelő információt nyújt a helyi értékekről, egymáshoz kapcsolja a látnivalókat. A fentebb felsorolt turisztikai ágazatok egymásra építve egy téréségi turisztikai program lehetőségét körvonalazzák. A térség turisztikai látnivalóit összehangolt kínálattá fejleszti. ▪A helyi természeti értékek számbavételével egy rendkívül változatos turisztikai programkínálat alakul ki, amely nagy számú turistát vonz a térségbe. Ennek következtében nőnek a vendégéjszakák száma és ezzel összefüggésben nő a helyi vállalkozók, önkormányzatok bevételei is és ezzel együtt a térség ismertté válik a túristák számára.

135 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 60% 50% 60% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret15000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 26/30 Kód: DA-97-GF-5-01 Sorszám: 5364

136 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/30 Kód: DA-97-GF-A-02 Sorszám: 5948 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Lovasturizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Térségünkben nagy hagyománya van a lótartásnak és az alföldi puszták látványosságaira épülő turizmusnak. A térséget keleti oldalon a Tisza és holtága határolják. Az elmúlt években jelentős magán tőke bevonással elindult a vízi- és az utóbbi időben kifejezetten a horgász turizmus fejlesztése. Jelentős a térség termálvíz készlete is. Jelentős a falusi illetve tanyás turizmushoz kapcsolódó vállalkozások és magánszemélyek száma. A főváros közelsége elérhető távolságba a látványosságok pedig az érdeklődés középpontjába helyezik a térségünket. Probléma/ lehetőség ▪Az infrastruktúra fejlesztése gyakorlatilag helyi forrásokra támaszkodott. Nem alakult ki egy egységes turisztikai kínálat és az ezt megtestesítő sajátos arculat sem. A turisták fogadásának feltételei főleg a kis településeken nem megoldottak. Nincs egy egységes információs rendszer, amely bemutatja a térséget és hiányzik egy helyi turisztikai fejlesztési szervezet, amely koordinálja a feladatokat. Megoldási javaslat ▪Javítani kell egyrészt a turizmus technikai és infrastruktúrális feltételeit, másrészt ki kell alakítani egy olyan szervezetet és intézményrendszert, amely széleskű marketing tevékenységgel hívja fel a figyelmet a térségre. Azokat a lovas-, vízi-, horgász-, termál- illetve falusi turisztikai célterületek, amelyek eddig is működtek fejleszteni kell, ezekre építve ki kell alakítani e területek speciális turisztikai termékeit és akcióterveit. Meg kell termteni az érdekelt vállalkozások közötti együttműködést. ▪Nő a vendégéjszakák száma. Nő a vállalkozások és ezzel együtt az önkormányzatok bevétele. Népszerű és kedvelt tursiztikai termékek jönnek létre, amelyek nyomán több turista keresi fel térségünket. A feltételek javulása vonzová teszi térségünket a befektetők számára is, amelyek nyomán további rekreációs és szabadidős turisztikai beruházások valósulnak meg.

137 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 60% 50% 60% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 27/30 Kód: DA-97-GF-A-02 Sorszám: 5948

138 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/30 Kód: DA-97-SzF-A-04 Sorszám: 5380 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Kulturális értékek megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A kistérség területén egyre kevesebb forrás jut a meglévő műemlékek, helytörténeti értékek megőrzésére, felújítására. Probléma/ lehetőség ▪A források szűkössége miatt inkább a termelő, közvetlen hasznot hozó beruházásokat részesítik előnyben. Jogszabályi kötelezettség minden olyan építmény, kert, temető vagy temetkezési hely, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt. Megoldási javaslat ▪A legszélesebb körű együttműködés keretében, lehetőség szerint önkormányzati- műszaki koordinációval megóvni, felújítani és karbantarani a kultúrális örökség részét képező ingatlanok jelentős részét. ▪Az esztétikai élményen, az épített környezet szépségén túl a helyi lakosság öntudatosságának növekedésével az épületek helyreállításával a térség turisztikai vonzereje növekedhet. A felújítási folyamat fenntartásával a források köre bővülhet.

139 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 90% 50% 90% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1500 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma45 db ▪Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 28/30 Kód: DA-97-SzF-A-04 Sorszám: 5380

140 139 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/30 Kód: DA-97-SzF-A-06 Sorszám: 5944 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Természeti örökségek megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térségben találhatók olyan természeti örökségek, élőhelyek, amelyek fenntartása a közösség elemi érdeke és fennmaradásuk veszélyeztetett. A Homokhátság illetve a Tisza területei olyan jellegzetes életközösségek számára termtenek otthont, amelyek megőrzése fontos a térség jövője szempontjából. Probléma/ lehetőség ▪A klímaváltozás, a talajvíz szintjének folyamatos csökkenése önmagában veszélyezteti a térség növény és állatvilágát. A technikai sportok szerelmesei nincsenek tekintettel a természeti értékekre és komoly tájsebeket okoznak atermészetben a gyakran ritka és védet növények letaposásával, állatok elpusztításával. Megoldási javaslat ▪A természeti örökségünk megőrzése érdekében elő kell segíteni, hogy a gazdák és az erdőtulajdonosok a természeti környezet, a természeti erőforrások és a vidéki táj megőrzésével összeegyeztethető földhasználati módszereket alkalmazzanak. Ezen kívül támogatni kell minden olyan rendezvényt, eseményt, akciót amelyek kifejezetten ezt a célt szolgálják. ▪Egyrészt a jövő nemzedékei is megtalálják azokat az természeti értékeket, melyekkel ma joggal büszkélkedhet a térség, másrészt az akciók nyomán megváltozik az emberek tájhoz, természethez fűződő viszony.

141 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága15000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 90% 50% 90% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret500 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 29/30 Kód: DA-97-SzF-A-06 Sorszám: 5944

142 141 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/30 Kód: DA-97-GF-7-01 Sorszám: 5249 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Tanácsadói szolgáltatások igénybevételének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térségben kevés az olyan vállalkozás, aki a mikro- és kisvállalkozásokat tudja gazdasági jellegű információkkal segíteni. A kistérség viszonylag nagy területen helyezkedik el és az információk nem, vagy csak nagy késésekkel jutnak el a célcsoporthoz. Sokszor a megfelelő infrastruktúra is akadálya az információ gyors célba juttatásához. Az ÚMVP Hálózat, a HVI-k hálózata és a falugazdász hálózat jelen van szinte minden településen. Probléma/ lehetőség ▪A térség vállalkozói nem értesülnek időben a megfelelő információkról. A meglévő hálózatok tájékoztatási feladatai mellé, azokkal együttműködve szükséges egy profi tanácsadói szolgáltatási rendszer kialakítására, amelyik a gazdasági információk nyújtásán túl segítenek a vállalkozók számára a mindennapos adminisztrációs terheik könnyítésében is. Megoldási javaslat ▪Meg kell annak a lehetőségét vizsgálni, hogy a meglévő hálózatok és intézményi struktúrák mellé hogyan alakítható ki egy minden települést lefedő gazdasági tanácsadói hálózat, A tanulmány alapján kell megvalósítani azt a rendszert amelyik segít a magánszemélyeknek, vállalkozásoknak a forrásteremtésben, adminisztrációs ügyek intézésében a meglévő infrastruktúrák figyelembevételével. ▪A térség vállalkozói időben hozzájutnak a megfelelő információkhoz, amelyek következtében gyors és hatékony döntéseketet tudnak hozni. Az adminisztrációs szolgáltatások csökkentik a vállalkozások terheit. A meglévő infrastrukturák kihasználtsága javul. Megnő a vállalkozók által felhasznált támogatások aránya és ezzel párhuzamosan az életképes vállalkozások fejlődése is meggyorsul.

143 142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága60000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 90% 50% 90% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kunbaracs, Ladánybene, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszaug, Városföld ▪LEADER - Komplex projekt Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 30/30 Kód: DA-97-GF-7-01 Sorszám: 5249

144 143 A mezőgazdaság egyre csökkenő nemzetgazdasági szerepe jelentős mértékben befolyásolja a Kecskeméti Kistérség településein élők sorsát is és jelzi annak szükségességét, hogy a hagyományos agrárközpontú szemlélet helyét a vidékfejlesztés integrált megközelítése vegye át. Olyan integrált fejlesztéseknek kell az alapjait megteremteni egy megfelelő szolgáltatási háttér kialakításával, amely erősíti a helyi emberi és közösségi erőforrásokat, a helyi vezetést, a vállalkozói kultúrát, az innovációt, és az emberek azon képességét, hogy céltudatosan és hatékonyan tudjanak együttműködni. Ezek a területek egyike sem kezelhető önálló fejlesztési célként, hanem ezeket egymással összhangban, az egyes területek eszköz és forrásigényeit rendszerezve kell a célok eléréséhez szükséges feladatokat meghatározni. Mivel az EMVA forrásai a tervezett fejlesztési projektek megvalósításához nem elégségesek, meg határozni a fejlesztési prioritásokat, amely az elkövetkező hónapok legfontosabb feladata lesz. A prioritások és a kapcsolódó intézkedések között megpróbáltunk összhangot termteni, hogy azok megvalósulásuk esetén egymást erősítve és ezáltal hatásukat megsokszorozva érvényesülhessenek. Legnagyobb hangsúlyt a versenyképességre, a jövedelemtermelő képességre és a foglalkoztatás javítására helyeztük. A források felosztásánál is ezt a prioritási rendet tartottuk szemelőtt. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a térség legfontosabb megélhetési forrása a mezőgazdaság. Ezért ezt a területet kiemelten kezeltük, de a fő hangsúlyokat a minőségi termékekre, a vállalkozások fejlesztésére és a marketingre helyeztük. Különösen fontos a fenntartható mezőgazdaság és a fenntartható vidékfejlesztés kialakítása, a szerkezeti alkalmazkodás elősegítése, az ökológiai és gazdasági stabilitás biztosítása. Másik fontos terület a turizmus, amely a térségben meghatározó jövedelemforrást jelent az itt élők számára. A turizmus fejlesztését is elsősorban a helyi termékek, természeti látványosságokra és a szabadidős szolgáltatások köré terveztük megvalósítani. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés a fejlődés kulcskérdése, ezért az életminőség fejlesztésére illetve a közösségi infrastruktúra fejlesztésére szintén jelentős forrásokat allokáltunk. A tervezésnél figyelembe vettük azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek az EMVA forrásokon kívül rendelkezésre állanak akár az ágazati, akár a regionális operatív programok területén. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

145 144 Ezekre a területekre nem terveztünk forrásokat, sokkal inkább ösztönözzük a vállalkozókat az ilyen típusú pályázatok benyújtására. Ezekhez a pályázatokhoz bizonyos esetekben kiegészítő forrásokat nyújtunk. Az akciócsoport a tervezés során azt tartotta szem előtt, hogy a térség számára a leghasznosabb formában kerüljenek felhasználásra a a III. és IV. tengely forrásai. A térség elvárásai szerint a stratégia megvalósítása révén a gazdaság differenciáltsága és az infrastruktúrális különbség mérséklődik Kecskemét és a környező települések között. Az itt élő lakosság az EU csatlakozást követő változásokhoz rugalmasan képes alkalmazkodni. Javul a népesség szociális biztonsága, a fiatalok esélyegyenlősége. A vidéki életforma értékei megőrződnek, az itt élők életminőségének javul. A megye, a régió, az ország célkitűzéseit is figyelembe vevő, összehangolt, integrált fejlesztés történik az egész kistérség természeti, társadalmi és épített környezetéhez illeszkedően. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

146 145 Már a vázlat megalkotásakor figyelembe vettük az esélyegyenlőségi szempontokat -úgymint férfiak – nők; fogyatékkal élők; romák és hátrányos helyzetű csoportok-, hogy hogyan vegyük figyelembe az ő érdekeiket. Tervezett programunk nem emeli ki külön egyik csoportot sem, de hozzájárul és támogatja (orientálja), hogy mindenki egyenlő eséllyel vegyen részt a megvalósításában, ezért képviselőiket már a tervezésbe is bevonjuk. Szeretnénk elérni, hogy csökkenjenek az érintett csoportokat érő hátrányok. Ennek útját elsősorban a képzésekben, humánerőforrás fejlesztésben látjuk. Távlatilag a perifériáknak, hátrányos helyzetű területeknek is esélyt kell kapniuk, hogy hatékony, előremutató módon kapcsolódhassanak az ország térség, ezáltal az ország társadalmi vérkeringésébe, Felzárkóztatásuk az eddiginél koncentráltabb, a helyi adottságokhoz jobban illeszkedő koordinált fejlesztéspolitikai erőfeszítést igényel. Alapvető célkitűzés, hogy a külső és belső perifériális, ill. tartósan elmaradott települések koncentrált támogatással, adottságaikhoz és lehetőségeikhez igazított egyedi stratégiáik mentén lemaradásukat csökkentsék, gazdaságilag és társadalmilag megújuljanak. Felzárkózásuk feltétele, hogy e települések harmóniában a környezettel megtartsák erőforrásaikat, mindenekelőtt népességüket. A fejlesztéseknek az életképes gazdasági, társadalmi elemeket kell megerősíteniük ill. kialakítaniuk, vagyis a felzárkóztatás során is a relatív versenyképesség javítása a cél. A helyi fejlesztési kitörési pontokat, fejlesztési elképzeléseket a helyi környezeti és kulturális értékekre építve kell meghatározni, kialakítani, elkerülve az értékek felélését, illetve elhanyagolását. A falvak egy része gazdag építészeti, kulturális és természeti örökséggel rendelkezik, amelyeknek a megóvása mellett a turisztikai piacon történő megfelelő hasznosítása lehetőséget jelenthet az inaktív települések dinamizálására. A leghátrányosabb helyzetű településeken különös veszélyt jelent az épített örökség fizikai erodálódása, az épületállomány fokozatos romlása, illetve a szegénység magas foka miatt megélhetési okokból elkövetett természeti környezetrombolás. A természeti és épített örökség közmunkaprogramokban történő felújítása lehetőséget teremthet a leszakadó falvak népességének munkaerőpiacra történő visszavezetésére és a felújított örökség értékeinek hasznosítására. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/1

147 146 A tervezés során figyelembe vettük a korábban megszületett fejlesztési terveket, amelyek ágazatspecifikusan határozták meg a fejlesztési irányokat. Nagymértékben támaszkodtunka a Dél-Alföld Régió fejlesztési tervére, elképzeléseire, hiszen a térség ebben a régióban működik, attól nem jelentősen eltérő fejlesztési stratégia megfogalmazása értelmetlen lett volna. A DAR jövőképe az, hogy a közös érdekeken alapuló együttműködési hálózatok kialakításával, a természeti értékek, és a határ menti helyzetből adódó előnyök tudatos kihasználásával megalapozza a szilárd, versenyképes gazdaság alapjait, és mindehhez színvonalas életkörnyezetet és életlehetőséget biztosítson. Ez a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában is visszatükröződik. A 2004-ben készült Kecskemét és Térsége Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programjának Felülvizsgálata során már megfogalmazásra kerültek mindazok a legfontosabb mezőgazdaságot érintő elképzelések, amelyek a megye és ezzel együtt a térség mezőgazdaságának átalakítását voltak hivatottak előkészíteni. Ezok olyan gazdaságfejlesztési elképzeléseket tartalmaztak, amelyek egy alapos helyzetfeltárásra alapozva kísérelték meg az agrárstruktúra-váltásra felhívni a figyelmet. Ez egy bonyolult és hosszan tartó folyamat, amelyben a gazdák tömegeit kell meggyőzni és átirányítani, átállítani valamilyen más, magasabb minőségi követelményeknek is eleget tevő, az igényes piacokon is jövedelmezően eladható tevékenységre. Azt is egyértelműen látni lehet, hogy a kemény piaci körülmények között az egyéni gazdák nehezebben boldogulnak, mind a szükséges anyagok, berendezések, gépek beszerzése, mind a termények, termékek értékesítése során hátrányba szorulhatnak a jobb információkkal rendelkező, erélyesebben fellépő kereskedőkkel, felvásárlókkal, feldolgozókkal szemben. Ahhoz, hogy a termelés igazi profitja ne kerüljön el a termelőktől fel kell ismerni az együttműködésben rejlő előnyöket ban elkészült Kecskemét és térsége területfejlesztési terve. Ennek jövőképében is az együttműködés, a helyi lehetőségek kiaknázása,gazdasági struktúra váltás és a színvonalas életkörülmények szerepelnek. Ennek operatív programjai szintén fellelhetők a stratégiában. Ezek a következők: - Infrastruktúra és közlekedésfejlesztés - Gazdasági versenyképesség fejlesztése - Társadalom és humánerőforrás fejlesztés - Multifunkciós agrárgazdaság kialakítása és vidékfejlesztés - Környezetminőség javítása A stratégia megakotásakor ezeket az anyagokat az eltelt időszakban bekövetkezett változásokhoz és a társadalmi gazdasági igényekhez igazítottuk, hiszen ezen tanulmányok megállapításai is előzetes helyzetértékelésen alapultak és ezek sok hasonlóságot hordoznak a jelen helyzet adottságaival. A tervezés során figyelembe vettük a korábban megszületett fejlesztési terveket, amelyek ágazatspecifikusan határozták meg a fejlesztési irányokat. Nagymértékben támaszkodtunka a Dél-Alföld Régió fejlesztési tervére, elképzeléseire, hiszen a térség ebben a régióban működik, attól nem jelentősen eltérő fejlesztési stratégia megfogalmazása értelmetlen lett volna. A DAR jövőképe az, hogy a közös érdekeken alapuló együttműködési hálózatok kialakításával, a természeti értékek, és a határ menti helyzetből adódó előnyök tudatos kihasználásával megalapozza a szilárd, versenyképes gazdaság alapjait, és mindehhez színvonalas életkörnyezetet és életlehetőséget biztosítson. Ez a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában is visszatükröződik. A 2004-ben készült Kecskemét és Térsége Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programjának Felülvizsgálata során már megfogalmazásra kerültek mindazok a legfontosabb mezőgazdaságot érintő elképzelések, amelyek a megye és ezzel együtt a térség mezőgazdaságának átalakítását voltak hivatottak előkészíteni. Ezok olyan gazdaságfejlesztési elképzeléseket tartalmaztak, amelyek egy alapos helyzetfeltárásra alapozva kísérelték meg az agrárstruktúra-váltásra felhívni a figyelmet. Ez egy bonyolult és hosszan tartó folyamat, amelyben a gazdák tömegeit kell meggyőzni és átirányítani, átállítani valamilyen más, magasabb minőségi követelményeknek is eleget tevő, az igényes piacokon is jövedelmezően eladható tevékenységre. Azt is egyértelműen látni lehet, hogy a kemény piaci körülmények között az egyéni gazdák nehezebben boldogulnak, mind a szükséges anyagok, berendezések, gépek beszerzése, mind a termények, termékek értékesítése során hátrányba szorulhatnak a jobb információkkal rendelkező, erélyesebben fellépő kereskedőkkel, felvásárlókkal, feldolgozókkal szemben. Ahhoz, hogy a termelés igazi profitja ne kerüljön el a termelőktől fel kell ismerni az együttműködésben rejlő előnyöket ban elkészült Kecskemét és térsége területfejlesztési terve. Ennek jövőképében is az együttműködés, a helyi lehetőségek kiaknázása,gazdasági struktúra váltás és a színvonalas életkörülmények szerepelnek. Ennek operatív programjai szintén fellelhetők a stratégiában. Ezek a következők: - Infrastruktúra és közlekedésfejlesztés - Gazdasági versenyképesség fejlesztése - Társadalom és humánerőforrás fejlesztés - Multifunkciós agrárgazdaság kialakítása és vidékfejlesztés - Környezetminőség javítása A stratégia megakotásakor ezeket az anyagokat az eltelt időszakban bekövetkezett változásokhoz és a társadalmi gazdasági igényekhez igazítottuk, hiszen ezen tanulmányok megállapításai is előzetes helyzetértékelésen alapultak és ezek sok hasonlóságot hordoznak a jelen helyzet adottságaival. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/1

148 147 A stratégia megalkotása nem a folyamat lezárása, hanem éppen a kezdete, hiszen a tényleges fejlesztések ennek elfogadását követően indulhatnak el. A létrehozott non-profit kft szervezeti és működési szabályzatában megalapozta azt a folyamatot, amely a tervezést követően hatékonyan biztosítja a program működését. Ennek megfelelően a három szektor egy-egy képviselője helyet kapott a kft irányító testületében. Ez a biztosítéka annak, hogy az egyes döntéseknél illetve a döntések előkészítésénél valamennyi érdek megfelelően képviselve legyen. A szervezeti struktúra végső formáját azt követően nyeri el, amint kiderül, hogy mely tengely(ek)re meghatározott források felhasználására kapunk jogosultságot. Egy centralizált, felülről lefelé kiépülő támogatási rendszerben a döntéshozók távol vannak a kedvezményezettektől, nem ismerik jól a helyi problémákat, elképzeléseket és lehetőségeket. A vidéki térségek szükségleteit egy előre meghatározott minta szerint határozzák meg. A döntéshozatal lassú, a támogatásokat nem a pályázók számára legmegfelelőbb időben nyújtják. A stratégia megalkotásakor arra törekedtünk, hogy a döntéshozók és a pályázók között szorosabb kapcsolat alakuljon ki, és a program menedzsmentjét közvetlenül összekapcsolják a helyi szereplőkkel. Így lerövidülhet a döntéshozatalhoz szükséges idő, és lehetőség nyílik arra, hogy a pályázók személy re szabott segítséget kapjanak pályázatuk elkészítéséhez, de ami a legfontosabb az az, hogy valós igényekre és egy közösség érdekeire épülő támogatási rendszer alakulhat ki. A helyi fejlesztés érdekében a térség komplex igényeit vesszük figyelembe, s így a program módot ad a szektorok, a tevékenységek, a résztvevők és a vidéki térségek közötti tartalmas kapcsolat kialakítására. A helyi fejlesztés általában ott a legsikeresebb, ahol annak szereplői képesek mind a személyes kapcsolatrendszer, együttműködés megteremtésére, mind pedig a komplex térségi szükségletek figyelembevételére tevékenységük során. A megalkotott stratégia és az akciócsoport, illetve mostmár a non-profit kft célja a jövőben az kell, hogy legyen, hogy az EMVA forrásokon túlmenően további források lekötését tegye lehetővé a térség számára, amivel az akciócsoport a térségi szintű közösségépítés és fejlesztéspolitika legerősebb struktúrájává egy profi térségi vállalkozás- és gazdaságfejlesztési fejlesztési szervezetté válik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/1


Letölteni ppt "Budapest, 2008 Október 22. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tiszától a homokhátságig LFCS A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European."

Hasonló előadás


Google Hirdetések