Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A légzés funkciója Oxigén ellátás –Légcsere: az O 2 és CO 2 kicserélődése –Külső légzés: tüdő alveolusok - vér –Belső légzés: vér - szövetek –Biológiai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A légzés funkciója Oxigén ellátás –Légcsere: az O 2 és CO 2 kicserélődése –Külső légzés: tüdő alveolusok - vér –Belső légzés: vér - szövetek –Biológiai."— Előadás másolata:

1 A légzés funkciója Oxigén ellátás –Légcsere: az O 2 és CO 2 kicserélődése –Külső légzés: tüdő alveolusok - vér –Belső légzés: vér - szövetek –Biológiai oxidáció hőleadás pH szabályozása kiválasztás pici vérrögök és buborékok kiszűrése a vénából a szív mechanikai védelme Angiotenzin I-II átalakítás (ACE)

2 Az emberi légzőrendszer Orr Garat - Gége Légcső (trachea) Tüdő –Főhörgők –Hörgők –Hörgőcskék –Légvezetékek és léghólyagocskák (alveolusok) Mellhártya Parietális és viszcerális lemez között folyadék

3 Orr és garat Az orr szerepe: –A levegő vezetése –Melegítése, nedvesítése –Tisztítása, szűrése –A beszédben rezonátor –Szaglás Garat –Nasopharynx (uvula, orrmandula, fülkürt) –Oropharynx (torokmandulák) –Laryngopharynx

4 Gége (Larynx) 4-6 nyakcsigolyánál Izmos fal Gégefedő (epiglottis) Hangadás, hangszalagok Porccsontok: –thyroid porc (Ádámcsutka) –Arytenoid –Cricoid porcok

5 Légcső (Trachea) Levegő vezetése Tisztítás, melegítés C alakú porcok Csillós hengerhám

6 Hörgők (Brochi et bronchioli) Főhörgők (primary bronchi): –Jobb és bal –Belépnek a tüdőkbe Hörgők (secondary) –Jobb oldalon 3, bal oldalon 2db –A tüdőlebenyeket határozzák meg –Porcdarabok Harmadlagos hörgők stb Hörgőcskék –Csak simaizom

7 A tüdő bronchopulmonális szegmentumai Jobb oldal: –1. apicale; 2. posterior; 3. anterior; –4. laterale; 5. mediale; –6. basale superior (apicale); 7. basale mediale; 8. basale anterior; 9. basale laterale; 10. basale posterior. Bal oldal: –1. apicale; 2. posterior; 3. anterior; 4. lingulare superior; 5. lingulare inferior; –6. basale superior (apicale); 8. basale anterior; 9. basale laterale; 10. basale posteromediale.

8 Léghólyagocskák (alveoli) Type I sejtek: epitélium (laphám) sejtek, a gáz diffundál rajtuk keresztül Type II sejtek: köbhám sejtek, a surfactant réteget képezik terminális bronchus tüdővéna tüdőartéria nyirokér simaizom bronchus respiratoricus alveoláris zsák alveoulus sövények ductus alveolaris bronchus respiratoricus alveoláris kapilláris

9 A légutak elágazásai és ezek generációi G G: generációs szám VEZETŐ ZÓNA GÁZCSERE ZÓNA

10 Nyitott légutak esetében a tüdőben levő levegő nyomása megegyezik a légköri nyomással. A mellhártya két rétege között viszont “vakuum” van: –A mellkas anatómiai szerkezete folytán expanziós tendenciát mutat. –A tüdő kollapszus-tendenciát mutat, ennek oka: légutak hámját borító folyadék felületi feszültsége a tüdő rugalmas elemei Ezt enyhíti a surfactant és a léghólyagocskák interdependenciája. –A két hatás légzésszünetben pontosan kiegyenlíti egymást. Az intrapulmonális és intrapleurális nyomás különbsége (1,4Hgmm) a transzmurális nyomás. Ez tartja az alveolusokat nyitva. A tüdő nyugalmi nyomásviszonyai

11 A tüdő nyugalmi térfogata A funkcionális reziduális kapacitás (FRC) a tüdő térfogata légzésszünetben (kb. 2400ml). A tüdő aktuális térfogata függ –a transzmurális nyomástól –a tüdő tágulékonyságától (compliance) a térfogatváltozás és nyomásváltozás hányadosa a tüdő szöveti szerkezete szabja meg A tuberculosis csökkenti a tüdők tágulékonyságát. Specifikus compliance: compliance/FRC Gáztörvények –Boyle: Állandó hőmérsékletű gáz nyomása és térfogata fordítottan arányos. –Charles: Adott mennyiségű gáz hőmérséklete és térfogata egyenesen arányos. (A beszívott levegő felmelegedése segíti a tüdő kitágulását.)

12 Légzés közben átmeneti nyomáskülönbségek (1-2Hgmm) alakulnak ki az alveolusok és a külső levegő között. Ennek oka az áramlási ellenállás –(a térfogatváltozásokat a levegőáramlás csak némi késéssel követi) –amit légutak (főleg bronchusok) átmérőjének változtatásával (simaizmok) szabályoz a szervezet. –krónikus légcsőhurut (bronchitis) és az asztma növeli az áramlási ellenállást. Áramlási ellenállás BE- KI- LÉGZÉS intrapulmonaris nyomás intrapleuralis nyomás légzéstérfogat nyomás (Hgmm) térfogat (liter) idő (s)

13 A légzőizmok működése Belégzőizmok: –Külső bordaközi izmok (T1-11) –Rekeszizom (C3-5, n. phrenicus) –Nyakizmok (erőltetett belégzés) Sternocleidomastoid (nXII) Scalenes (C3-8) –Mellkasizmok (erőltetett belégzés) Pectoralis minor (C8,T1) Serratus anterior (C5-7) Kilégzőizmok (erőltetett kilégzés): –Belső bordaközi izmok (T1-11) –Mellkasizmok Transversus thoracis (T1-11) –Hasizmok Rectus abdominis (T7-12) etc

14 Légzőmozgások Belégzés: –A rekeszizom összehúzódik és lesüllyed. –A külső bordaközi izmok összehúzódása a bordákat megemeli. –Nehézlégzés esetén a segédizmok is részt vesznek. Kilégzés: –Passzívan a tüdő kollapszus-tendenciája okozza. –Aktív kilégzés során hasizmok megnövelik a hasűri nyomást, ami a rekeszizmot felfelé nyomja. –A belső bordaközi izmok összehúzzák a mellkast.

15 A légzési paraméretek légvétel/perc 500 ml gáz/légvétel 6-8 l gáz/perc (250 ml O 2 felvétele és 200 ml CO 2 leadása /perc) 300 millió alveolus 70m 2 felület a légcserére Spirometria: a légzési térfogatok vizsgálata –A spirometriás vizsgálatok elkülönítik az „obstruktív” és „restriktív” betegségeket: Obsturktív: a levegőáramlást akadályozza Restriktív: a tüdő tágulékonyságát és a vitálkapacitást csökkenti Anatómiai holttér: –A vezető zónában maradó levegő nem vesz részt a gázcserében Alveoláris holttér: –az összeesett vagy elzáródott alveolusok sem vesznek részt a gázcserében.

16 Légzési térfogatok (A vitálkapacitás összetevői) holt-tér maximális belégzési szint nyugalmi kilégzés maximális kilégzési szint IRV: BELÉGZÉSI REZERV TÉRFOGAT TV: NYUGALMI BELÉGZÉSI TÉRFOGAT ERV: KILÉGZÉSI REZERV TÉRFOGAT RV: REZIDUÁLIS TÉRFOGAT

17 Spirometria értékek H: testmagasság, méterben A: életkor, évben (18–25 életév között 25 évet kell az egyenletbe behelyettesíteni) RSD: reziduális standard deviáció Változó Egység Regressziós egyenlet (férfiak, ill. nők) 1,64 RSD (ezen belül normális) IVC (l)6,10H–0,028A–4,65 4,66H–0,026A–3,28 0,92 0,69 FVC (l)5,76H–0,026A–4,34 4,43H–0,026A–2,89 1,00 0,71 FEV1 (l*s-1) 4,30H–0,029A–2,49 3,95H–0,025A–2,60 0,84 0,62

18 A légzési funkciót jellemző egyes orvosi kifejezések AZ ÁLLAPOT NEVEJELLEMZŐI eupnoe nyugalmi légzés, 500 ml, 14-16/perc polypnoe, tachypnoe szapora légvételek hyperpnoe a nyugalmit meghaladó percventilláció dyspnoe erőlködő, „nehézlégzés” légszomjjal apnoe légzési szünet apneusis a mellkas tartósan belégzésben marad hyperventilatio a légcsere meghaladja az anyagcsere által adott szintet; P aCO2 alacsony hypoventilatio a légcsere alacsonyabb az anyagcsere szintnél; P A CO2 , P AO2 

19 A légzési gázok összetétele (normál levegő nyomása: 760Hgmm) Parciális nyomás (Hgmm)(%) Levegő bealveolusokartériákvénákLevegő ki O2158 (21)100 (13)95 (13)40 (6)116 (15) CO20,3 (0,0004)40 (5) 46 (7)32 (4) H2O5,7 (0,008)47 (6) 47 (7)47 (6) N2 és egyéb596 (78+)573 (76) 573 (80)565 (75)

20 A külső légzés Dalton törvénye: egy gázkeverék nyomása az összetevői parciális nyomásának összege. Henry törvénye: A folyadékok oldott gáz tartalma a gáz vízoldékonyságától és parciális nyomásától függ. Az alveoláris gázcsere tényezői tehát: –Koncentráció grádiens –Vízoldékonyság (CO 2 20szor jobban, mint O 2 ) –Membrán vastagság –Membrán felület (tüdőtágulás!) –Megfelelő keringés (Ha egy adott tüdőrészben romlik a légcsere, akkor annak vérellátása is reflexesen csökken.)

21 Az alveoláris diffúzió

22 Az O 2 szállítása Fizikai oldódása igen rossz és a hőmérséklettel csak tovább romlik - halpusztulás Hemoglobin –Oxigenálva élénkpiros egyébként lilásvörös –Tetramer szerkezetű

23 A széndioxid szállítása A vérplazmában fizikailag oldott formában (5%), Hemoglobinhoz kötve (5%) –A CO 2 az deoxi-Hb szabad aminocsoportjához kötődik, az oxihemoglobinhoz jóval kisebb affinitással. A vvt-ben szénsavvá alakulva (90%) –A vvt felveszi a CO 2 -t –A szénsavanhidráz H 2 CO 3 -vá alakítja –A H + -t a deszaturálódott Hb megköti, a HCO 3 - a kapnoforin transzporteren keresztül a vérplazma Cl - ionjával kicserélődik –Az oxi-Hb nem köti a H + iont, ezért a tüdőben ellenkező irányban folyik a reakció.

24 A légzőizmok beidegzése A kicserélt levegő (és hő) mennyisége a légzések mélységétől és szaporaságától függ. A légzőizmokat gerincvelői mozgatóneuronok idegzik be, ezeket felsőbb központok aktiválják. A légvételek mélysége és frekvenciája függ a légzőizmokat beidegző motoros idegben –ingerületbe került axonok számától, –és egy adott axonon terjedő AP frekvenciától. A belégzés alatt mind a két tényező fokozatosan növekszik (crescendo). (I) A kilégzés elején is van egy kicsi aktivitás a n. phrenicus axonjaiban. (E1) Légzési szünetben viszont semmi. (E2)

25 A légzésszabályozás agytörzsi területei Nyúltvelő dorzomediális neuroncsoport DRG ventrolaterális neuronoszlop VRC Híd Hídi neuroncsoport PRG „pneumotaxikus központ” apneuziás „központ”

26 A légzésszabályozás sémája Vér Nyúltvelői-hidi légzőközpontok Gerincvelő Légzőizmok Tüdő és mellkas Alveolus-kapilláris határ Agykéreg KemoreceptorokMechanoreceptorok P CO2, P O2, pH feszülés, elmozdulás ideg-impulzusok légcsere diffúzió véráramlás mechanikai munka

27 Felsőbb szabályozó területek Agykéreg –Közvetlenül a piramispályán át, és/vagy a légzőközpontok felülszabályozásával. –Akaratlagos szabályozás: apnoé, beszéd, hiperventilláció stb –Tudattalan, ám részben kérgi eredetű: légszomj Kérgi szenzoros területek érzékelik a ventilláció mértékét és ha az kisebb, mint a szükséglet, légszomj alakul ki. –Éber állapotban nem okoz apneusist a híd roncsolása. –Ondin átka (central hypoventilation syndrome): alvás alatt lélegeztetni kell, mert az automatikus kontrol nem működik Az éberségi szint befolyásolja a szabályozást. Limbikus rendszer – hipotalamusz –Emóciók légzési hatásai

28 A tüdő receptorai 1. A légutak simaizomsejtjei között elhelyezkedő lassan adaptálódó feszítési receptorok: –ingerületét velőshüvelyes rostok a n. vagusban futva a nucleus tractus solitarii (NTS)-ba juttatják. –Az AP frekvencia és az ingerületbe kerülő axonok száma a tüdő feszülésével arányosan nő. –A reflexes válasz a passzív kilégzés (és a bronchusok dilatációja). –Egyesek szerint emberben nyugodt légzés során nincs jelentősége.

29 Centrális kemoreceptorok Valójában a likvor és az EC tér pH-ját érzékeli –állandó [HCO 3 - ] mellett a pH és a [CO 2 ] egyenesen arányos. –Az izokarbonát körülményeket a HCO 3 /Cl antiporter biztosítja –A vér pH-ját nem érzékeli, mert az agyi erek nem permeábilisek az ionokra, csak a CO 2 juthat át. Tartós hiperkapnia (8-12 óra) esetén „adaptálódnak” –ekkor már a liquor HCO 3 - koncentrációja is megnő A nyúltvelő ventrális felszínén –n retrotrapezoideus Hiperkapnia (P alvCO2 ↑) aktiválja A válasz 1-2 perc alatt alakul ki.

30 Perifériás kemoreceptorok Glomus caroticum és Glomus aorticum –Az utóbbi kevéssé jelentős a légzésben –Hámsejtes csomók –2 mg tömegű, –2000 ml/100g/perc véráramlás –I (szenzoros) és II (támasztó) típusú sejtek Beidegzés: –n.glossopharyngeus(IX) ill. vagus(X) Sejttest: – ggl pertosum ill. nodosum A NTS mediális részére vetül.

31 Hipoxia: –Csak jóval a fiziológiás érték (100Hgmm) alatt (60Hgmm-től) aktiválódik. –A hiperkapniás hipoxia (aszfixia, fulladás) a legerősebb inger –O 2 -függő Na/K pumpa (Skou’s emzim): hipoxia gátolja → depolarizáció → Ca ++ influx → transzmitter-release A sejtek DA tartalmúak, ám az gátló mediátor. A transzmitter esetleg acetilkolin, vagy ATP.A sejtek DA tartalmúak, ám az gátló mediátor. A transzmitter esetleg acetilkolin, vagy ATP. A glomusok aktiválása 1.

32 A glomusok aktiválása 2. Hipovolémia: közvetve, nagy O 2 igényük miatt hipoxiát érzékelnek. Hiperkapnia: A CO 2 az sejtplazma savasodását okozza. A H + /Na + antiporter beindul –Gyors (pár mp) hatás –lineáris érzékenység –Hipoxia mellett erősebb reakció –nem adaptálódik! Tartós hiperkapniában az egyetlen belégzési inger. Ilyen betegnek életveszélyes tiszta oxigént adni!!! pH emelkedése: –Nagyon gyors, légzéssel szinkron, lineáris hatás K + emelkedése: magas [K + ] EC depolarizál –Az izomműködést követő ventilláció-fokozódás egyik ingere.

33 Légzés és izommunka Az azonnali ventillációfokozódás kérgi eredetű parancsoknak és az izmok receptoraiból kiinduló reflexeknek tudható be. A lassú adaptáció az izommunka során megnövekvő EC tér/plazma [K + ] hatására indul meg. A ventilláció nagyobb, mint amit hiperkapniával el lehetne érni. (Kb, mint az akaratlagos maximum: l/perc.) Az artériás P CO 2, (P O 2 és pH) alig változik az izommunka alatt!! Extrém izommunka estén még csökken is, mivel ekkor már az izom vérellátása nem tud lépést tartani az igénnyel: „anaerob küszöb”. Az izomban tejsav halmozódik fel, a tejsavas acidózis (glomusok) tartja fenn a további hiperventillációt.


Letölteni ppt "A légzés funkciója Oxigén ellátás –Légcsere: az O 2 és CO 2 kicserélődése –Külső légzés: tüdő alveolusok - vér –Belső légzés: vér - szövetek –Biológiai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések