Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2012-2013 5.b. Nagy területen önállóan álló, lakó- és gazdasági épületekből kialakított épület együttes, messze a falvaktól és a városoktól, melyhez.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2012-2013 5.b. Nagy területen önállóan álló, lakó- és gazdasági épületekből kialakított épület együttes, messze a falvaktól és a városoktól, melyhez."— Előadás másolata:

1 b

2

3

4

5 Nagy területen önállóan álló, lakó- és gazdasági épületekből kialakított épület együttes, messze a falvaktól és a városoktól, melyhez rendszerint nagy földterület is tartozik. Itt az emberek állat tartással és növénytermesztéssel foglalkoznak.

6 Régen az emberek nagycsaládokban éltek. Régen az emberek nagycsaládokban éltek. A nagycsalád tagjai: gazda, kisfiúk, nőtlen legények, nős férfiak, gazdasszony, kislányok, eladó korú lányok, menyecskék A nagycsalád tagjai: gazda, kisfiúk, nőtlen legények, nős férfiak, gazdasszony, kislányok, eladó korú lányok, menyecskék Saját termesztésükből éltek, állatokat tenyésztettek. Saját termesztésükből éltek, állatokat tenyésztettek.

7

8 A vetés a termőföld, szántó, kert maggal történő beszórása. A 20. század előtt kizárólag kézzel végezték ezt a munkát, a modern földművelésben ezt is gépesítették. A vetés a termőföld, szántó, kert maggal történő beszórása. A 20. század előtt kizárólag kézzel végezték ezt a munkát, a modern földművelésben ezt is gépesítették. A vetést végző ember nyakába akasztott abroszból vagy vetőzsákból, ritkábban derékra kötött kötényből végzi a munkát, egyik kezével a zsák száját/abrosz összefogott végét fogja, a másikkal a magokat szórja szét. Ütemesen lépve egy- egy marék magot ívben elszór maga előtt. Egyes vidékeken csak minden második lépéskor szórnak, vagyis „ugyanarra a lábra vetnek”. Az egyenlőtlenül beszórt területeket utólag bepergetik. Ezzel a módszerrel főként kukoricát, gabonát vetettek, lent és kendert, takarmányfélék magvait. A 20. század elején jelentek meg a vetőgépek. A vetést végző ember nyakába akasztott abroszból vagy vetőzsákból, ritkábban derékra kötött kötényből végzi a munkát, egyik kezével a zsák száját/abrosz összefogott végét fogja, a másikkal a magokat szórja szét. Ütemesen lépve egy- egy marék magot ívben elszór maga előtt. Egyes vidékeken csak minden második lépéskor szórnak, vagyis „ugyanarra a lábra vetnek”. Az egyenlőtlenül beszórt területeket utólag bepergetik. Ezzel a módszerrel főként kukoricát, gabonát vetettek, lent és kendert, takarmányfélék magvait. A 20. század elején jelentek meg a vetőgépek.

9 Vetés Vetési táblázat Búza vetés Vetés után

10 Az aratás a megérett szálas gabona; búza, árpa levágásának művelete, de tulajdonképpen aratás a gyűjtögetett gabonafélék betakarítása is.Az aratás a megérett szálas gabona; búza, árpa levágásának művelete, de tulajdonképpen aratás a gyűjtögetett gabonafélék betakarítása is. A kézi aratás szerszámai:A kézi aratás szerszámai: - Az aratás eszközei: a sarló és a kasza, melyek kialakulását a vas feltalálása tette lehetővé. A sarló megjelenése Európában a keltákhoz kapcsolható. Az általuk lakott területeken a régészeti leletek szerint mindenütt, így Magyarországon is elterjedt volt.

11 Aratás Aratás előtt Aratás közben Aratás után

12 A GYERMEK SZÜLETÉSE : HIEDELMEK ÉS SZOKÁSOK,,Súlyt kaptak a dolgok, és elrendeződtek. Körben, egy középpont körül. És ez a középpont gyerek volt. Ház: szél ellen és eső ellen védi a gyereket. Meg kell nézni a zsindelyeit, nehogy becsorogjon ősszel az eső. A gerendák között ki kell mohával tömni a réseket, hogy a szél, meg élen majd a hideg be ne jöhessenek. Tűz: vizet melegíteni rajta a gyereknek, főzni és enni, hogy legyen tej elég. Tehén, juhok: mind ételt adnak, és az étel fontos, mert itt a gyerek, és annak is enni kell, sokat, minél többet, hogy nőjön, erősödjék, piros arcú legyen, és kacagjon.” (Wass Albert: A funtineli boszorkány)

13 A HÁZASSÁGKÖTÉS SZOKÁSAI Első volt az udvarlás.:A fiatalok összeismerkedtek a fonóban, vagy más munkák során, és megtetszettek egymásnak, fiú legényjárás idején elment a lány házához. Majd máskor is eljárt, és ajándékokat vitt a lánynak(pl.:mángorló), ezt a lány is viszonozta(pl.:hímzett zsebkendővel). Majd szóba került a házasság, és ha a szülők is megengedték, akkor legény édesanyja megkérte a lányt az apjától….. Házasságot kézfogással pecsételték meg. Házasságon a két család és a szűkebb rokonság vett részt. A kézfogót követte a jegyváltás. Vőlegény becsomagolt arany vagy ezüstpénzt adott a menyasszonynak. A lány fonta az arany jegyinget a leendő férjének. A jegyesek elmentek a templomba, és bejelentették házassági szándékukat,amit a p a p 3 alkalommal hirdetett ki. A fiatalok innenentől mindig együtt mutatkoztak a faluban. A lakodalomra a kézfogó után 3-4 héttel került sor. Őszi betakarítás-advent kezdete. Lakodalom előkészülete sok munkával járt.

14

15 Advent Advent a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappal – más megfogalmazásban a Szent András apostol napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnappal – veszi kezdetét. Advent a karácsonyra való felkészülés.

16 Az adventi koszorú A koszorú az egyik legszebb adventi-karácsonyi dísz. Az ünnep akkor igazán meghitt, ha ezt is mi magunk készítjük el, ahogy a fát magunk díszítjük fel.3 lila gyertyával és egy rózsaszínnel díszítjük.

17 Szent Miklós napja Miklós valószínűleg 270 és 286 között született Patara kisvárosban, Kis-Ázsiában. 19 éves volt, amikor nagybátyja (szintén Miklós myrai püspök) pappá szentelte.

18 Vízkereszt ► Január 6., három király napja (Gáspár, Menyhért, Boldizsár). ► Karácsony vége, Farsang kezdete. ► Általános szokás volt a vízszentelés. ► A pap szentelt krétával az ajtók fölé írta a 3 király kezdőbetűjét és így a ház védett volt a villámcsapásoktól, és a boszorkányoktól.

19

20 Szent Balázs Püspökké választása után visszavonult egy magányos hegyi barlangba, ahonnan imádkozva vezette népét, tanácsokat osztott és gyógyította a közösséget. A legendák szerint vadállatok őrizték, háziállatok módjára engedelmeskedve neki. 316-ban egy Agricola nevű római helytartó, Licinius császár keresztényüldözési parancsainak eleget téve elfogta és bíróság elé állította a püspököt, akin az oroszlánokból, tigrisekből, medvékből és farkasokból álló derék testőrség sem tudott segíteni. Mivel Balázs hitét nem sikerült megtörni, megkorbácsolták és siralomházba került. Rabsága során rengeteg csodát tett. Vízbefojtás általi halálra ítélték, de végül lefejezték. Tisztelete már rögtön halála után megkezdődött, a keleti egyházban a 6. századtól, a nyugati egyházban pedig a 9. századtól tisztelik a torokbajok ellen védő szentként. Szent Balázs ünnepét február 3-án tartják, a katolikus egyházban ekkor végzik a balázsolást.

21 Gergelyjárás Nagy (Szent) Gergely pápának mint az egyháztanítók egyikének napján, márc. 12-én, mint más országokban, úgy nálunk is némely vidékeken olyanféleképen öltöznek fel a kisebb iskolás gyermekek, mint a Három király járáskor és «Gergelyt járni», vagyis a faluban házról-házra énekelni mennek, amiért apró-cseprő ajándékot (pénzt, tojást, kalácsot, lisztet, stb.) kapnak.

22  Pünkösd király választás A pünkösdi királyt a legények közül választják ügyességi versenyeken. Európa nagy részén a középkor óta élő szokás, gyakoriak a lovas versenyek, különféle ügyességi próbák, küzdelmek. A legderekabb, legügyesebb legényt választották pünkösdi királynak. A pünkösdi király megválasztása után egy évig uralkodott(azaz ő parancsolt a többi legénynek. Kiváltságai közé tartozott) Minden lakodalomra,ünnepségre hivatalos volt, minden kocsmában ingyen ihatott,lovát,marháját a legények őrizték, apróbb vétségekért nem kapott büntetést.  Török basázás Egy éves gyermeket beöltöztetnek selyembugyogóba, turbánt kötnek a fejére. Égetnivaló kölyköt választanak erre a szerepre, aki amúgy is rászolgált a verésre. Persze kitömik a ruháját szalmával, hogy ne fájjanak az ütések. Aztán összeláncolt kézzel vezetik végig a falun. Énekelnek, a basa ugrándozik, a fiúk meg zöld gallyakkal csépelik boldogan.

23

24

25  Tavaszköszöntés A Pünkösdhöz szorosan kapcsolódnak a virágok. Egyes helyeken például már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítéslécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám.  Párválasztó és udvarló szokások Udvarlással kapcsolatos szokások is kapcsolódnak Pünkösd ünnepéhez. Egyes helyeken például a legényeknek be kellett csempészni a kiválasztott lány ablakába egy pünkösdi rózsát. A lányoknak viszont koszorút kellett fonni, s átadni a legényeknek. Ilyenkor szokás volt a mátkázás is. A legény annak a lánynak küldött egy tálat kaláccsal és borral, aki tetszett neki. Ha a lány viszonozta az érzelmeket, akkor ő is hasonlóan telerakott tálat küldött vissza.

26

27

28 Készítette :


Letölteni ppt "2012-2013 5.b. Nagy területen önállóan álló, lakó- és gazdasági épületekből kialakított épület együttes, messze a falvaktól és a városoktól, melyhez."

Hasonló előadás


Google Hirdetések