Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Alakemlékező ötvözetek Válogatott fejezetek az anyagtudományból MSc tananyag Széchenyi István Egyetem Dr. Zsoldos Ibolya.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Alakemlékező ötvözetek Válogatott fejezetek az anyagtudományból MSc tananyag Széchenyi István Egyetem Dr. Zsoldos Ibolya."— Előadás másolata:

1 Alakemlékező ötvözetek Válogatott fejezetek az anyagtudományból MSc tananyag Széchenyi István Egyetem Dr. Zsoldos Ibolya

2 Válogatott fejezetek az anyagtudományból Alakemlékező ötvözetek MSc tananyag Széchenyi István Egyetem Bevezetés Svéd fizikus, Arne Olander fedezte fel az arany-kadmium ötvözetekben, 1932-ben ban a brüsszeli világkiállításon terhelt tömeg ciklikus emelésének a példáján mutatták be az alakemlékező hatást. Az USA Naval Ordnance Laboratóriumában 1961-ben fedezték fel az alakemlékező hatást nikkel-titán ötvözeteken. A felfedezés véletlenül történt a nikkel-titán ötvözetek hőtechnikai és korróziós vizsgálatai közben. A nikkel-titán ötvözeteket ezért Nitinol-nak nevezték el, a név utolsó 3 betűje a Naval Ordnance Laboratórium kezdőbetűiből származik.

3 Válogatott fejezetek az anyagtudományból Alakemlékező ötvözetek MSc tananyag Széchenyi István Egyetem Bevezetés 1970-ben jelentek meg a kereskedelmi forgalomban a Nitinol termékek. Az első eszközök a méretváltozást használták ki, pl. reteszekben, kuplungokban, vagy elektromos csatlakozókban való alkalmazással. Később megjelentek az alakemlékező hatáson alapuló aktuátorok. A környezeti hőmérséklettel kontrollált szelepek, tengelykapcsolók, voltak az első dinamikus alkalmazások, később kifejlesztették a robotokban alkalmazott aktuátorokat is. Ma is folyik a kutatás egyre kifinomultabb alkalmazások keresésére.

4 Válogatott fejezetek az anyagtudományból Alakemlékező ötvözetek MSc tananyag Széchenyi István Egyetem Alapelv Az alakemlékező ötvözetek a fémes anyagoknak az a csoportja, amelyek képesek egy előzetesen definiált alakot ismételten felvenni megfelelő hőfolyamatok hatására. Több fajta alakemlékező ötvözet létezik pl. az Au-Cd, Ag-Cd, Cu- Al-Ni, Cu-Sn, Cu-Zn-Al, In-Ti, Ni-Al, Ni-Ti, Fe-Pt, Mn-Cu és Fe- Mn-Si, de ezek közül kereskedelmi forgalomban csak három kapható: Ni-Ti, Cu-Zn-Al és Cu-Al-Ni.

5 Válogatott fejezetek az anyagtudományból Alakemlékező ötvözetek MSc tananyag Széchenyi István Egyetem Alapelv Az alakemlékező hatás a kristályszerkezetben hőmérsékletváltozással és mechanikai terheléssel kiváltott fázisátalakulás során bekövetkező elmozdulásoknak a következménye. Az alacsony hőmérsékleten stabil fázis a martenzit, a magas hőmérsékleten stabil fázis az ausztenit. Azt a hőmérsékletet, ahol a fázisátalakulás történik, átalakulási hőmérsékletnek nevezzük.

6 Válogatott fejezetek az anyagtudományból Alakemlékező ötvözetek MSc tananyag Széchenyi István Egyetem Alapelv Az ausztenit fázisban a kristályszerkezet szimmetrikus, a köbös elemi cellák szögei merőlegesek, (bal felső ábra). Amikor az ötvözetet hűtjük, martenzit fázis alakul ki, a kristályszerkezet átrendeződik, (jobb felső ábra). Külső terhelés hatására az ötvözet alakváltozást szenved, a kristály- szerkezet is deformálódik, (alsó ábra). Hogyha az ötvözetet ismét felmelegítik az átalakulási hőmérsékletre, a szerkezet felveszi az eredeti köbös formát (bal felső ábra), eközben azonban erő kifejtésére, munkavégzésre képes.

7 Válogatott fejezetek az anyagtudományból Alakemlékező ötvözetek MSc tananyag Széchenyi István Egyetem Alapelv Négy jellemző hőmérséklet : M f, M S, A S, A f. Az alakemlékező viselkedés jelleggörbéje nem lineáris, és jellemző a hiszterézis hurok jelenléte. Amikor melegítünk, a folyamat az alsó görbe szerint megy végbe: A S hőmérsékleten indul meg az ausztenit képződés, az A f hőmérsékleten már az anyag 100%-a ausztenit. Amikor hűtünk, a folyamatot a felső görbén követhetjük végig: M S hőmérsékleten indul meg a martenzit képződés, az M f hőmérsékleten már az anyag 100%-a martenzites. A hiszterézis ciklusban munkavégzés történik, az alakemlékező ötvözet az alakváltozással erőt tud kifejteni, munkát tud végezni.

8 Válogatott fejezetek az anyagtudományból Alakemlékező ötvözetek MSc tananyag Széchenyi István Egyetem Alakváltozás a TiNi ötvözetekben Az alakemlékező ötvözetben az alakemlékező hatás megfelelő hőkezelő eljárással „programozható” : az ötvöztet ausztenites szerkezetre alakítják, vagyis egy adott hőmérsékletre hevítik. A hevítés hőmérséklete és a hőntartás ideje függ az ötvözet anyagától és a tervezett tulajdonságoktól. NiTi ötvözetek esetében C és 1-2 perces hőntartás már elegendő lehet, de általában C-os hőmérsékleten 5 perces hőntartást alkalmaznak. Hosszabb hőntartási idő és magasabb hőmérséklet megválasztása esetén az ötvözetnek az aktuátorként való működési hőmérséklete is magasabb lesz, ekkor gyorsabb (martenzites) alakváltozás tervezhető, de ezzel szemben az alakváltozással kifejtett erő kisebb lesz.

9 Válogatott fejezetek az anyagtudományból Alakemlékező ötvözetek MSc tananyag Széchenyi István Egyetem Kétutas alakemlékező hatás Kétutas alakemlékező hatásnak nevezik azt a képességet, amikor nemcsak a hevítés, hanem az átalakítási alá történő hűtés hatására is előre definiált alakot vesz fel az alakemlékező ötvözet. A kétutas alakemlékező hatásnak vannak korlátjai, és a hőkezelés programozása is komplikáltabb.

10 Válogatott fejezetek az anyagtudományból Alakemlékező ötvözetek MSc tananyag Széchenyi István Egyetem Szuperképlékenység Szuperképlékeny állapotban kevéssel az átalakulási hőmérséklet felett alkalmazott mechanikai terheléssel martenzitképződést váltunk ki. Mivel az átalakulási hőmérséklet felett vagyunk, a terhelés a megszüntetése után a martenzit azonnal visszaalakul ausztenitté, és az ötvözet visszanyeri eredeti alakját. A szuperképlékenységet nem sikerült alkalmazni aktuátorokban, a tapasztalatok szerint ez a viselkedés lehet előnyös és hátrányos is. Egy jellemző, ismert alkalmazás a hajlékony szemüvegkeret, az ábrán szuperelasztikus Duraflex ötvözetből készült szemüvegkeret látható.

11 Válogatott fejezetek az anyagtudományból Alakemlékező ötvözetek MSc tananyag Széchenyi István Egyetem Ni-TiCu-Zn-AlCu-Al-Ni olvadáspont ( 0 C) sűrűség (kg/m 3 ) rug. modulusz (GPa) szakadási nyúlás (%) átl. szemcseméret (µm) átalakulási hőmérséklet ( 0 C)-100-tól 110-ig-200-tól 110-ig-150-től 200-ig max. egyutas memória (%)746 kétutas memória (%)3,20,81 mechanikai feszültség (MPa) hiszterézis ciklusok száma biokompatibilitáskiválórossz

12 Válogatott fejezetek az anyagtudományból Alakemlékező ötvözetek MSc tananyag Széchenyi István Egyetem Alakemlékező aktuátorok A különböző alakemlékező ötvözetek közül a NiTi ötvözetek aktuátorként való alkalmazása a legelterjedtebb. A legnagyobb előny az aktuátorként való alkalmazásnál az, hogy kis méret, kis tömeg közvetítésével nagy erőkifejtést lehet megoldani. Egy kb. 0,4 mm átmérőjű huzal segítségével kb. 20N erőt lehet kifejteni az alakemlékező viselkedés kihasználásával. Ez kb. 160N/mm 2 mechanikai feszültséget jelent (erő/keresztmetszet).

13 Válogatott fejezetek az anyagtudományból Alakemlékező ötvözetek MSc tananyag Széchenyi István Egyetem Egy-utas erőhatás Az egy-utas aktuátoroknál az alakváltozással kiváltott erőkifejtés csak a hevítési-hűtési ciklus egyik irányában lehetséges. Pl. egy huzal, amely melegítés hatására összehúzódik, nem fog külső erő kifejtése nélkül megnyúlni hűtés után. Visszaállító mechanizmus beiktatása szükséges ahhoz, hogy a huzal visszanyerje az eredeti hosszát a hevítési-hűtési ciklus után. Ez az egy-utas alakemlékező aktuátoroknak az egyik hátránya.

14 Válogatott fejezetek az anyagtudományból Alakemlékező ötvözetek MSc tananyag Széchenyi István Egyetem Ciklusok hatása A hevítési-hűtési ciklusok száma befolyásolja az alakemlékező ötvözet viselkedését. Ezt az aktuátorok tervezésénél figyelembe kell venni. Adott ciklusszám után csökken a maximálisan elérhető deformáció, az erőhatás és a hiszterézis hurok mérete, miközben az átalakulási hőmérséklet fokozatosan emelkedik. NiTi ötvözetek esetében ciklus után is biztosan elérhető néhány %-os alakváltozás és MPa terhelés.

15 Válogatott fejezetek az anyagtudományból Alakemlékező ötvözetek MSc tananyag Széchenyi István Egyetem Hevítési módszerek A hevítést elektromos árammal közvetlenül, különálló fűtő elem segítségével, vagy az aktuátort körülvevő anyag hőátadásával valósítják meg. A közvetlenül árammal való hevítés jól vezérelhető folyamat, de vannak hátrányai: az alakemlékező ötvözeteknek az elektromos ellenállása kicsi, ezért a fűtéshez nagy áramerősségre van szükség. Például egy kb. 0,4 mm átmérőjű huzalon 2,75A áramnak kell átfolynia. Ennek a biztosítása azonban megnöveli a méreteket és a költségeket is. szigetelést is kell alkalmazni, amely további méret- és költségnövekedéssel jár. Különálló fűtőelem alkalmazásával elkerülhetők a közvetlen árammal való hevítésnek a hátrányai. A fűtőellenálláson adott feszültség mellett kis áramerősség folyik a nagy ellenállás miatt. Azonban ez is járulékos kiegészítése az alakemlékező ötvözetnek, amellyel az aktuátor mérete, súlya megnő. A hozzáadott hevítendő tömeg (a fűtőellenállás) miatt megnövekszik az aktuátor ciklusideje is.

16 Válogatott fejezetek az anyagtudományból Alakemlékező ötvözetek MSc tananyag Széchenyi István Egyetem Hevítési módszerek Ha az alakemlékező ötvözetet a környező tér (anyag) hevíti, akkor az aktuátor a környezeti hőmérséklet változása szerint működik. A fent említett két megoldás hátrányai ebben az esetben előnyként is jelentkezhetnek. Az aktuátornak ez a működési módja alkalmas tulajdonképpen a környezeti hőmérséklet szabályozására. Pl. a fűtés és hűtés szabályozására szolgáló termosztátok az alakemlékező hatás elvén működnek. Ez az egyik leghatékonyabb alkalmazási terület, hiszen itt elektromosság nélkül megvalósított szenzorról és aktuátorról van szó.

17 Válogatott fejezetek az anyagtudományból Alakemlékező ötvözetek MSc tananyag Széchenyi István Egyetem Hűtési módszerek hideg levegő áramoltatása, hűtőfolyadékos módszer is nagyon hatékony (ha megengedett az alkalmazásnál), Peltier-elem segítségével gyors fűtő és hűtő hatás is megoldható. A feszültség irányától függ, hogy fűtő vagy hűtő hatást fejt ki az elem. Azonban a Peltier-elemnek az aktuátorban való alkalmazása is méretnövekedéssel és az ár emelkedésével jár együtt.

18 Válogatott fejezetek az anyagtudományból Alakemlékező ötvözetek MSc tananyag Széchenyi István Egyetem Alkalmazási példák Lineáris aktuátor

19 Válogatott fejezetek az anyagtudományból Alakemlékező ötvözetek MSc tananyag Széchenyi István Egyetem Alkalmazási példák Csuklós aktuátor

20 Válogatott fejezetek az anyagtudományból Alakemlékező ötvözetek MSc tananyag Széchenyi István Egyetem Alkalmazási példák Forgató mechanizmus

21 Válogatott fejezetek az anyagtudományból Alakemlékező ötvözetek MSc tananyag Széchenyi István Egyetem Alkalmazási példák Endoszkóp mozgató mechanizmusa

22 Válogatott fejezetek az anyagtudományból Alakemlékező ötvözetek MSc tananyag Széchenyi István Egyetem Frangibolt-mechanizmus az űrhajókban alkalmazott, biztonságos, nem robbanó kapcsoló aktuátor. NiTi alakemlékező ötvözetből készül az aktív eleme. A „TiNi Aerospace” cég fejlesztette ki a jól kontrollálható, biztonságos mechanizmust az űrhajózás számára. Alakemlékező ötvözetből készült tágulásra képes cső belsejébe építik be a fűtő elemet. Ez az eszköz oldja ki a rakétához kapcsolt terhek, rakományok reteszeit. Ma már a legkülönbözőbb területeken használják ezt az aktuátort, általában nyílászárók, fedelek, takaró elemek automatikus nyitására. Többféle méretű kivitelben gyártják egészen 2300 kg tömegig. Az eszköz többször használható, azonban az alakemlékező ötvözet eredeti (rövidebb) hosszát valamilyen külső eszköz segítségével minden használat után vissza kell állítani.


Letölteni ppt "Alakemlékező ötvözetek Válogatott fejezetek az anyagtudományból MSc tananyag Széchenyi István Egyetem Dr. Zsoldos Ibolya."

Hasonló előadás


Google Hirdetések