Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

C/ Az Újbirodalom fáraói a „Királyok Völgyében” alakítatták ki sziklasírjaikat.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "C/ Az Újbirodalom fáraói a „Királyok Völgyében” alakítatták ki sziklasírjaikat."— Előadás másolata:

1 c/ Az Újbirodalom fáraói a „Királyok Völgyében” alakítatták ki sziklasírjaikat

2 A leghíresebb királysír: Tutanhamon sírja Az Amarna kor után uralkodó, jelentéktelen, fiatalon elhunyt fáraó sírja vált a leghíresebbé a Királyok Völgyében – az egyetlen viszonylag épségben felfedezett (1922 Carter) királysír

3 A sír előtere

4 A fáraó lelkének képmása

5 A „kincstár” (Carter)

6 Anubisz szobra Tutenhamon sírjából, Újbirodalom, i. e. 14. sz. Ez a szobor őrizte azt ládát, amelyben a belsőszerveket tartalmazó edények voltak

7

8 Kanópusz-edények

9

10 Tutenhamon fáraó trónusa, i. e. 14. sz.

11 A trónus támlájának képe A fiatal uralkodó és hitvese Aton korongja süt le rájuk - Tutenhamon visszatért ugyan az Ámon kultuszhoz, de még érződik az amarnai kor hatása Érdekes a jobb kézfej ábrázolása

12

13 Aranyozott fa „szentély-szekrény”

14 A kőszarkofág

15

16 A kőkoporsó, benne az ember formájú szarkofág

17 A falakon a temetési szertartást ábrázoló képek

18 Tutenhamon arany halotti maszkja, Újbirodalom, 1. e. 14. sz.

19 Arany, féldrágakő és üvegpaszta berakással

20 Tutenhamon múmiája

21 2. Templomok

22 a/ Szerkesztés módja Az Újbirodalom idejére a templomok különválnak a sírépítményektől Egy főtengely szervezi az épületegyüttest – a „bárka útja” A tengely irányában a templom bővíthető volt, az egymást követő fáraók sokszor évszázadokig építették

23 udvar pülón hüposztil csarnok bárkaterem áldozati asztal terme belső szentély („isten háza”) b/ Részei:

24 Pülón vagy pilon (görög: „főkapu”) Az egyiptomi templomok bejáratát keretező, négyszög alaprajzú, felfelé keskenyedő falú, toronyszerű, monumentális kapuépítmény

25

26 Pilonnak hívják a mai építészetben a hidak kapuszerű hatalmas tartópilléreit is

27 Hüposztil csarnok Oszlopsorokkal megosztott tér az egyiptomi templomokban A kiemelt középrész oldalról kapja a fényt – a bazilikális tér előzménye

28 Az oszlopok növényi formákat utánozhatnak: lótuszvirág, pálmafa

29 Bimbófejezetes papiruszoszlopok

30 A felületek színesek voltak, „szent vésetek”, hieroglifák díszítették

31 c/ Rendeltetése: az istenség pihenőhelye A belső szentélyben volt az isten szobra, ide csak a papság léphetett be A hívők az udvaron gyülekeztek, ide hozták ki ünnepekkor bárkán az isten szobrát

32 Az isten szobrot bárkára emelve cipelik a körmeneteken, az egyiptomi élet minden mozzanata a hajókhoz, a Nílushoz kötődik

33 Óegyiptomi hajó modellje

34 d/ példák: a legnagyobb templomok az ókori Thébában épültek Théba volt Ámon Napisten tiszteletének központja, ez volt a főváros az Újbirodalom idején Itt épült a két legnagyobb Ámon- templom, mai nevükön Karnak és Luxor

35 Luxor

36 A karnaki és luxori templomot szfinxek szegélyezte felvonulási út köti össze

37 A luxori templom előtt hatalmas fáraó szobrok ülnek és obeliszkek* magasodnak

38 *Obeliszk (görög: „nyárs” szóból) Egy darabból (monolit) faragott, hosszú, magas kő, felfelé vékonyodó, teteje gúla formájúra csiszolt és aranyozott A Napisten kultuszához kapcsolódott, felemelkedés szimbólum

39 Karnaki Ámon-Ré templom, Újbirodalom, i. e. 2. évezred közepe

40 Alaprajza

41 Rekonstrukciója

42 A karnaki Ámon- templomkörzet a Középbirodalom korától épülő óriási templomkomplexum, uralkodók sora építi egészen a kései korig

43 Karnak 1. pülónja

44 Karnaki templom udvarának részlete

45 A karnaki Ámon-templom hüposztil csarnokának rekonstrukciója

46 A karnaki templom hüposztil csarnoka az egyiptomi építészet legnagyobb belső tere volt

47 Éjszakai látkép Karnakról a Szent Tóval

48 II. Ramszesz sziklatemploma, Abu Szimbelben, Újbir., i. e k.

49

50 Ramszesz naptemploma mellett áll feleségének, Nefertarinak Hathor temploma

51 A sziklatemplom Messze délen, a Nílus sziklákkal övezett szűk völgyében nem volt hely nagy épületek építéséhez, a templom tereit kivésték a hegy gyomrából A templomnak nincs tömege, csak belsőtere

52 A bejáratot Ramszesz sziklafalba faragott 4 óriás szobra őrzi

53 A 20 méternél magasabb szobrok

54 Naptemplom sajátos tájolással Napéjegyenlőség idején a felkelő nap sugarai bevilágítanak egészen a belső szentélyig

55 Termei a szabadon álló templomok beosztására emlékeztetnek: 1 pülón, 2 udvar, 3 hüposztil csarnok, 5 belső szentély

56 Az első termet az Oziriszként megjelenő hatalmas Ramszesz szobrok díszítik

57

58 A falakon Ramszeszt dicsőítő képek láthatóak

59

60

61 Az asszuáni gát építésekor (XX. sz.) a templom víz alákerült volna, ezért kivágták a sziklafalból és magasabban, a víztől védett helyen újra felépítették

62 III. Az ókori Egyiptom szobrászata

63 1. A szobrászat jellemzői Főleg a halotti kultuszt szolgálja, sírkamrákban, a lélek túlvilági életének egyik biztosítéka (ahogy a mumifikálásnak is ez a célja) A fáraók megistenülését hirdetik

64 Ünnepélyes időtlenség Anyaguk főleg kő, de lehet fa, agyag, fém, csont Mindig egy kitüntetett főnézetre (elölnézet) komponáltak (frontális* elrendezés) Mereven szimmetrikusak Körvonaluk zárt, őrzi a kőtömb tömörségét

65 *Frontalitás (a latin frons: „homlok” szóból) – emelkedettség, nyugalom Az orr, a mellcsont és a köldök egy függőleges vonalra esik – a mozdulatlanság érzetét kelti a végtagok helyzetétől függetlenü

66 A felületük festett A szemek üvegpaszta vagy féldrágakő berakást kapnak, az élő tekintet a végtelenbe réved idealizálás Feliratok hirdetik a személyazonosságát

67 A végtelenbe néznek, az öröklétet sugallják, a halhatatlanságért készültek architektónikus felépítés

68 2. Példák: a/ Írnok szobra, Óbirodalom,i. e. 3. évezred Festett mészkő Realisztikus részletek: kövérkés test Rendkívül kifejező az arc megformálása: feszült figyelem

69 b/ „ Falusi bíró” szobra, Óbirodalom, i. e. 3. évezred Kaaper főpap egykor festett fa szobra Az álló szobrokra jellemző kilépő ballábbal

70

71 Az amarnai korszak szobrászata egyedülálló Egyiptom hosszú történetében Az eszményítés helyére realisztikus jellemzés, sőt néha a személyes jegyek karikatúraszerű túlzása lép Ehnaton fáraó szobrai

72 c/ Nofretéte, Újbirodalom, Amarna kor, i.e. 14. sz. A korszak talán legszebb szobra, Ehnaton feleségének, Nofretéte királynőnek portréja Festett mészkő Hiányzik az egyik szemének festése (valószínűleg befejezetlen)

73 Az női szépség egyik leghíresebb ábrázolása a művészettörténetben

74

75 IV. Az egyiptomi síkművészet A síkművészet összefoglaló elnevezés: a festészet és a domborművek közös neve (a két művészeti ág hasonlóságán alapul)

76 1. Az egyiptomi dombormű Festett és lapos, bár szobrászati eszközökkel készül, inkább a festészethez áll közelebb Jellemző a „koilanaglüphosz” – a dombormű legmagasabb pontja egybeesik az alapsíkjával

77 2. Az egyiptomi festészet Sírkamrák falán, épületeken, bútorok felületén, papirusz tekercseken találkozhatunk vele

78 3. A síkművészet témái Az istenek világa és a halotti kultusz A fáraó dicsőítése Az elhunyt előkelő életének bemutatása – ily módon, az élet legkülönbözőbb területei (mulatságok, gyász, harc, vadászat, munka stb.)

79 4. A síkművészet nyelvezete

80 a/ A kompozíció: egymás feletti sávokba rendez

81 b/ A térbeliség: nincs mélység, a figurák egy alapsíkon mozognak

82 Csak a takarások keltenek egy nagyon szűk képmélységet

83 c/ A méret különbségek nem távolságot, hanem rangbéli helyzetet tükröznek (hierarchia)

84 d/ A színek egységesen töltik ki a körvonalak közti felületeket, nincs árnyékolás (nincs fény), ez is a síkbeliséget erősíti

85 e/ Legnagyobb felületek törvénye A síkművészetet mindvégig szigorú ábrázolási hagyomány köti, csak alacsonyabb rangúak ábrázolásánál térnek el néha tőle A dolgokat mindig a rá legjellemzőbb nézetből mutatják, ez sajátos emberábrázolást eredményez

86 Sajátos emberábrázolás A legnagyobb felületek törvénye miatt a figura furcsa, kitekert képet mutat: a fej oldalról, a szem elölről, a vállak szemből, a csípő és a végtagok oldalról látszanak

87 Halastó, thébai sír, Újbirodalom, i. e k. Az egyik legérdekesebb megnyilvánulása a legnagyobb felületek törvényének egy thébai sír falán látható

88 Néhány érdekes kivétel: zenész rabszolganők és siratóasszonyok

89 f/ A képek szerves részei a feliratok, hieroglifák

90 Hieroglifa („szent véset”) Dekoratív (díszítő) értéke fokozza a síkművészeti alkotások hatását Kialakul a papok egyszerűbb (hieratikus), és a gazdasági élet folyóírásszerű (demotikus) változata

91 Champollion fejti meg a 1822-ben a rosette-i kő segítségével

92 6. Példák: a/ Fáraó vadászaton, thébai falfestmény, Újbirodalom, i. e. 14. sz. Sajátos sűrítés az elbeszélésben: szárnyasok és víziállatok sokasága, ahogy a valóságban az nem fordul elő

93 b/ Ehnaton fáraó családjával, Újbirodalom, amarnai kor, i. e. 14. sz. A fő ábrázolási hagyományok ebben a korszakban is megmaradnak A korra jellemző elemek: Aton a napkorong, a túlzott egyénítés, a bensőséges családi szeretet ábrázolása

94 c/ Medumi ludak, Óbirodalom, i. e. 3. ée.

95


Letölteni ppt "C/ Az Újbirodalom fáraói a „Királyok Völgyében” alakítatták ki sziklasírjaikat."

Hasonló előadás


Google Hirdetések