Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

T ALAJ FOGALMA, LEGFONTOSABB TULAJDONSÁGAI 1214-06 2. 14. Tétel.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "T ALAJ FOGALMA, LEGFONTOSABB TULAJDONSÁGAI 1214-06 2. 14. Tétel."— Előadás másolata:

1 T ALAJ FOGALMA, LEGFONTOSABB TULAJDONSÁGAI Tétel

2 14. Ö N TALAJMINTÁT VESZ KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLÚ VIZSGÁLATHOZ. M UTASSA BE A TALAJ FOGALMÁT, LEGFONTOSABB TULAJDONSÁGAIT ! Információtartalom vázlata: Talaj fogalma Talaj kialakulása Talajképző tényezők Talajban lejátszódó anyag- és energiaátalakulási folyamatok Talajok csoportosítása Talajminták, talajmintavétel Talajok fizikai tulajdonságai Talajok kémiai tulajdonságai

3 14/1. T ALAJ FOGALMA A földkéreg legfelső, termékeny rétege, háromfázisú diszperz rendszer.

4 14/2. T ALAJ KIALAKULÁSA Első lépés: az alapkőzet fizikai mállása, azaz a nagyobb kőzetdarabok felaprózódása a hőmérséklet, szél és víz által. fizikai Második lépés: a kémiai mállás, mely során a kőzetekből kioldódnak az ásványi anyagok és vízben oldható tápanyagokká alakulnak. Kialakul a legfontosabb talajalkotó, az agyag. kémiai Harmadik lépés: a talajképződés biológiai fázisa. A fizikai és kémiai úton létrejött málladékban megtelepednek alacsonyabb illetve magasabb rendű szervezetek és elpusztulva létrehozzák a humuszt. biológiai

5 B IOLÓGIAI TALAJKÉPZŐDÉS

6 14/3. T ALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK DOKUCSAJEV szerint öt talajképző tényezőt különböztetünk meg: a földtani tényezők, az éghajlati tényezők, a domborzati tényezők, a biológiai tényezők, és a talajok kora. Ezek együttesen alakítják a talajt, egymást nem helyettesíthetik, és egyesek csak időlegesen és helyileg kerülhetnek uralomra. Ezekhez járul hozzá még az emberi tevékenység, mint a talajképződést módosító tényező.

7 1. Talajképző kőzetek: A talajképződés nyersanyagát a kőzet szolgáltatja. 2. Éghajlati tényezők: Hőmérséklet : meghatározza a felszínre mennyi energia érkezik, és ez milyen mértékben és milyen hosszú időn át segíti a talajban lejátszódó fizikai és kémiai folyamatok kialakulását, de megszabják, hogy a talajon milyen növények élhetnek. Csapadékviszonyok :a felszínre érkező víz mennyiségét és formáját szabják meg és így közvetve a mállási viszonyokat és a talajon élő növénytakarót is befolyásolják. Szélviszonyok : közvetett hatásuk - a párolgás és a párologtatás fokozása – közvetlen hatás a defláció, a szél által előidézett talajpusztulás. 14/3. T ALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK

8 3. Domborzati tényezők : Meghatározzák a felszíni és felszín alatti vizek mozgását, az anyag- és energiaáramlási folyamatokat. Szerepet játszanak az éghajlati és földtani tényezők hatásának módosításában, Pl.: tengerszint feletti magassággal nemcsak a hőmérséklet csökken, hanem rendszerint a csapadék mennyisége is nő. A víz által okozott talajpusztulást, az eróziót is befolyásolja. 14/3. T ALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK

9 4. Biológiai tényezők: talajon és a talajban élőlények tevékenységei tartoznak ide. Ez a biológiai mállás. 5. Talajok kora: A fizikai és kémiai és biológiai folyamatokhoz idő kell. 14/3. T ALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK

10 + Emberi tevékenység: Az emberi tevékenység módosítja a talajképződésben érvényesülő természeti tényezők hatását. A helyesen alkalmazott beavatkozás növeli a termékenységet, a hibás gazdálkodás csökkentheti, sőt tönkreteheti a talajt. Környezetszennyezés: pl.: talajok elsavanyodása, elhordása, stb. 14/3. T ALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK

11 14/4. T ALAJBAN LEJÁTSZÓDÓ ANYAG - ÉS ENERGIAÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK Folyamattársulás : a talaj kialakulása során és az azóta fellépő anyag- és energiaátalakulási folyamatokat foglalja magába. Egységében tekintve a talajok osztályázásának alapjául szolgál. A talajban ható folyamatpárok: A szerves anyag felhalmozódása – a szerves anyag bomlása A talaj benedvesedése – a talaj kiszáradása Kilúgzódás – sófelhalmozódás Agyagosodás – agyagszétesés (podzolosodás) Agyagvándorlás – agyagkicsapódás Oxidáció – redukció Savanyodás – lúgosodás Szerkezetképződés – szerkezetromlás Talajerózió – talajborítás (szedimentáció)

12 14/4. T ALAJBAN LEJÁTSZÓDÓ ANYAG - ÉS ENERGIAÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK Lebomlás: a szerves anyagok lebomlási színtere. A lebontást mikroorganizmusok (baktériumok, gombák) végzik. Végeredménye szervetlen anyagok, sók (oldatban ionok), amik növényi tápanyagok. Adszorbció : a talajkolloidok (agyag és humusz) felületén sok szennyező anyag megkötődik. Szilárd fázis szűrése : a talaj szűrő is, csökkentve a talajvízbe jutó szennyezőanyagok mennyiségét. A növények anyagfelvétele : főként a növényi tápanyag jellegű szennyezőket, ezzel a talaj tisztulása is bekövetkezik.

13 14/5. T ALAJOK CSOPORTOSÍTÁSA Talajföldrajzi: a földrajzi törvényszerűségek alapján sorolja főtípusokba. Genetikai : a talajokat fejlődésükben vizsgálja, a fejlődés egyes szakai, a típusok alkotják az osztályozás egységeit.

14 G ENETIKAI TALAJTÍPUSOK (9):

15

16 14/6. T ALAJMINTÁK, TALAJMINTAVÉTEL A mintavétel cél ja leggyakrabban: - genetikai talajtípus meghatározása, (talajtulajdonságok alapján: fizikai tul., kémiai tul., szervesanyag-tartalom) - termőképesség megítélése, - szennyezettség vizsgálata.

17 14/6. T ALAJMINTÁK, TALAJMINTAVÉTEL I. Közvetett talajfeltárási mód: a talaj valamilyen mechanikai sajátosságát közvetve mérjük. I/1. Szondázás : nincs mintavétel. Egy sajátosan kialakított végű rudat nyomással, csavarással, ütéssel, forgatással a talajba hajtanak. A behatolási ellenállás nagysága adja a talaj rétegzettségére vonatkozó információt.

18 14/6. T ALAJMINTÁK, TALAJMINTAVÉTEL II. Közvetlen talajfeltárási módok : a rétegződés közvetlenül megfigyelhető. II/1. Próbagödör : jól megfigyelhető a talajrétegződés, de csak kis mélységig gazdaságos, és nem mélyíthető a talajvíz szintje alá. - Az alapkőzet és a talajvíz mélységétől függ a mérete. - Téglalap alakú. - Egyik oldala lépcsős, a másik rövidebb oldal függőleges.

19 T ALAJSZELVÉNY

20

21 14/6. T ALAJMINTÁK, TALAJMINTAVÉTEL II/2. Talajfúrás: - Leggyakoribb módszer. - Nem korlátozza a módszer alkalmazhatóságát a mélység. - Gyors, gazdaságos. - A talaj-rétegzettség és a talajvíz helyzete is feltárható. Tápanyagforgalmi méréshez betakarítási időszak végén, de még az őszi trágyázás előtt vegyünk mintát. A legjellemzőbb talajrétegből vegyünk mintát (felső cm). – szántóföldi kultúráknál 0-30 cm, max. 5 ha-onként veszünk egy átlagmintát, – rét-legelő kultúránál 2-20 cm mélységből (a 0-2 cm-es gyepréteget eltávolítva) -

22 14/6. T ALAJMINTÁK, TALAJMINTAVÉTEL Talajminták típusai: A.) Zavartalan minta: ha a talajt eredeti állapotában akarjuk megvizsgálni. Próbagödörből, kézi mintavevővel vehetünk. A henger alakú mintavevőt a talajba nyomják. Körülássák, majd kiemelik. A zavartalanság érdekében a hengert aztán mindkét végén lezárják. B.) Zavart minta: a talajt ásóval vagy talajfúróval emelik ki. Ezután a talajt zacskóba, vagy ládába helyezik.

23 Átlagolás: a mintákat egybe öntik, keverik, majd csökkentik a mennyiséget 0,8-1,0 kg-ra. A mintavétel, tárolás, előkészítés során vigyázzunk a minta tisztaságára. A talajmintavételről és a vizsgálatokról jegyzőkönyv készül.

24 Részminta: adott területről db minta begyűjtése.

25 14/7. T ALAJOK FIZIKAI TULAJDONSÁGAI 1. Szemcseösszetétel: A talaj fizikai sajátosságainak a megismerésére a szemcseosztályozást használjuk. Rostálással, szitálással történik leggyakrabban.

26 14/7. T ALAJOK FIZIKAI TULAJDONSÁGAI 2. Mechanikai sajátosságok 2/1. talaj higroszkópossága (hy %): A vízgazdálkodás egyik legfőbb jellemzője. A légkörből megkötött nedvességet nevezzük higroszkópos víznek. 2/2. Talaj Arany-féle kötöttsége: A talaj vízfelvevő képességét fejezi ki, a talajok vízgazdálkodását jellemzi. 2/3. Talaj 5 órás kapilláris vízemelése : A viszonylag közeli talajvízszintű talajoknál fontos. Fontos tényezője a talajrétegenkénti humusztartalom.

27 14/7. T ALAJOK FIZIKAI TULAJDONSÁGAI 3. A talaj szerkezete: A talaj kisebb-nagyobb elemei részben összetapadva, részben humusszal vagy más kötőanyaggal összeragadva fordulnak elő. A leggyakoribb talajszerkezeti formák: - homokos, - poros, - morzsás, (szivacshoz hasonló porózus forma) - durván morzsás vagy rögös (tömött, kalciummal telített, de nem humusszal ragasztott) - lemezes (párhuzamos rétegekből álló szerkezet) - poliéderes (iszapfrakcióban gazdag, nedves, levegőtlen körülmények között) - oszlopos (semleges szikesekre jellemző) - diós (fák gyökereinek hatására lekerekített élű és sarkú rögök)

28 14/8. T ALAJOK KÉMIAI TULAJDONSÁGAI 1. Szín: Vas 3+ tartalom: rozsdabarna színt ad. Vas 2+ tartalom: kékes, zöldes, szürkés színt ad. Mn 3+ tartalom: lilás színt ad. CaCO 3 : világos színt ad. Humusz: sötétre festi a talajt. 2. Kémhatás (pH): A H+ koncentrációt fejezi ki. Semleges: 6,8-7,2 között. E felett lúgos, ez alatt pedig savanyú kémhatású.

29 14/8. T ALAJOK KÉMIAI TULAJDONSÁGAI 3. CaCO 3 tartalom: A mezőgazdaság szempontjából fontos összetevő. Ha nagy a mésztartalom, hátrányos is lehet, száraz időszakban tápanyag felvételi nehézségeket okoz. Vizsgálata: 10 % sósavat csepegtetnek a talajra és a pezsgés erősségéből és időtartamából következtetnek a mésztartalomra. 4. Szódalúgosság: A szikes és szikesedő talajok káros kémiai tulajdonsága. A növényekre mérgező, a talaj vízgazdálkodását rontja.

30 14/8. T ALAJOK KÉMIAI TULAJDONSÁGAI 5. Talaj vízben oldható összes sótartalma: A legkárosabbak az oldódó Na-sók. Minél több a vízben oldható só, annál valószínűbb a talajban a szikesedés. 6. Hidrolitos savanyúság: A savanyú talajok jellemzésére szolgál, a pH-mérésnél pontosabb adatot szolgáltat a talajoldat hidrogénállapotáról. 7. Kicserélődéi savanyúság : A talaj nagyobb mértékű elsavanyosodásakor alumínium okozta savanyodás is fellép. Romlik a talaj víz- és tápanyag-gazdálkodása. Javítása meszezéssel történik.

31 14/8. T ALAJOK KÉMIAI TULAJDONSÁGAI 8. Adszorpciós kapacitás (T): 100 g talaj által megköthető összes kation mg egyenértékű mennyisége adja. 9. Talaj telítettsége (S): A talajkolloidok felületén megkötött kicserélhető kationok egy részét bázisok, másik részét H+ adja. A teljes adszorpciós kapacitás mennyiségét a bázisok teszik ki. Azt nevezzük S-értéknek, amelyet Mg egyenértékben adnak meg 100 g talajra vonatkoztatva.

32 14/8. T ALAJOK KÉMIAI TULAJDONSÁGAI 10. Talaj telítettlensége (T-S): A talaj által megkötött H+ jelölésére használják. Az S és T ismeretében fontos a telítettségi százalék (V%). Ezt a gyakorlatban a talajok savanyúságának jellemzésére alkalmazzuk. Megmutatja, hogy a kicserélhető kationok közül menyi a bázis a teljes adszorpciós kapacitás %- ában. V % = (S :T) * 100


Letölteni ppt "T ALAJ FOGALMA, LEGFONTOSABB TULAJDONSÁGAI 1214-06 2. 14. Tétel."

Hasonló előadás


Google Hirdetések