Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2. tárló Időszak: 1848. június-1848.december 30. A szabadságharc első időszakában rendkívül fontos szerep hárult a sorezredi zászlóaljakra és huszárezredekre.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2. tárló Időszak: 1848. június-1848.december 30. A szabadságharc első időszakában rendkívül fontos szerep hárult a sorezredi zászlóaljakra és huszárezredekre."— Előadás másolata:

1 2. tárló Időszak: június-1848.december 30. A szabadságharc első időszakában rendkívül fontos szerep hárult a sorezredi zászlóaljakra és huszárezredekre. Az Ő bátorságuk, kitartásuk és hazaszeretetük segítette át a tapasztalatlan honvédzászlóaljakat az első összecsapások nehézségein. A második tárló a huszárokra emlékezik. 1.Barczy Zoltán – Somogyi Győző Magyar Huszárok (Móra Ferenc Könyvkiadó, 1987). 2.Lenkey János honvéd vezérőrnagy, április-májusában Komárom várőrségének parancsnoka. Szamossy Elek litográfiája. Kiadja Halász István, Pest, 1872, 29x40,5 cm. 3.Közhuszár a 10. Vilmos huszárezredből (ezredtulajdonos: III. Frigyes Vilmos porosz király) 4.Jókai Mór: Magyar Nemzet Története Regényes rajzokban (Franklin-Társulat, 1890) 5.T. Ágoston László: Lenkey huszárok (Aposztróf Kiadó, 2009) 6.80 huszár az ötlettől a filmig (Magvető Könyvkiadó, 1980) 7.Bona Gábor: Kossuth Lajos Kapitányai. 8.Százhetvenöt huszár, Válogatás a Magyar Irodalom Legjobb Katona elbeszéléseiből ( ) Eötvös Károly : Százhetvenöt huszár (Zrinyi kiadó, 1981) 9.Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Talentum diákkönyvtár sorozat (Akkord kiadó, 1997)

2

3 1.Barczy Zoltán – Somogyi Győző: Magyar Huszárok (Móra Ferenc Könyvkiadó, 1987). A honvédseregben 18 huszárezred szolgált. Ebből 12 császári-királyi és 6 újonnan felállított honvéd volt. Ha azonban pontosak akarunk lenni, sokkal jobban megfelel a valóságnak a felállás. Két „régi” császári-királyi ezred - az 5. és a 7. nem tudott hazatérni az Olasz országi hadszíntérről – így ezeket újra fel kellett állítani a tartalék századukat felhasználva, vagyis a honvédezredekkel együtt újoncnak számítottak. Két ezredről emlékezünk meg külön is. Az egyik a 1. Császár huszárezred, itt szolgáltak a Veszprém vármegyei legények. Ruházatának színei: mente, dolmány: sötétkék, nadrág: sötétkék, csákó (tábori sapka): fekete, gombok: sárga, zsinórzat: tiszteké arany, a legénységi állományé (őrmestertől lefelé) feketével kever sárga. A másik a 10. Vilmos huszárezred, itt szolgált Hermann János veszprémi szabólegény. Hermann középkorú alakja szolgált mintául Jókai Mór számára Pál úr figurájának megalkotásához a Kőszívű ember fiai című regény megírásakor. Ruházatának színei: mente, dolmány: világoskék, nadrág: világoskék, csákó (tábori sapka): fűzöld, gombok: sárga, zsinórzat: tiszteké arany, a legénységi állományé (őrmestertől lefelé) feketével kever sárga.

4

5 2. Lenkey János honvéd vezérőrnagy, április-májusában Komárom várőrségének parancsnoka. Szamossy Elek litográfiája. Kiadja Halász István, Pest, 1872, 29x40,5 cm szeptember 7-én született Egerben, magyar kisbirtokos nemesi családban. É desapja megyei főszolgabíró. A katonatiszti pályát választja, jó eredménnyel végez a korneuburgi utásziskolán től hadfi, 1845-től főszázados a 6. huszárezrednél május 28-án csatlakozik a Galíciából megszökött századához, hazatér és szolgálatra jelentkezik a magyar honvédségnél. A Béccsel való jó viszony fenntartása érdekében hadbírósági vizsgálat indul ellene, s „büntetésből" beosztják századával a Délvidéki hadsereghez január közepén Vécsey tábornokkal távozásra készteti áruló hadtestparancsnokát, gr. Esterházy Sándor tábornokot március 15-től honvéd vezérőrnaggyá léptetik elő április 10-től a Komáromi véderő parancsnoka, majd Guyon Richárd tábornok megérkezését követően új beosztást kap, a tartalék hadtest lovasságának parancsnoka lesz júliusától betegsége miatt szolgálaton kívüli állományba kerül. Világosnál esik fogságba. Betegségének súlyosbodása, és a nem megfelelő orvosi ellátás eredményeként Aradon a vizsgálati fogságban megőrül, február 9-én hal meg.

6 3. Közhuszár a 10. Vilmos huszárezredből (ezredtulajdonos: III. Frigyes Vilmos porosz király) A Vilmos huszárezred 1848-ban már több éve Galiciában állomásozott különböző helységekben. Az ezredesi osztály századai Tlusztéban és Grzinatovban, a második őrnagyi osztály századai Szadagorában és Sznyatinban voltak elhelyezve. Nekik szerencséjük volt,az ezen négy század feletti rendelkezés jogát már áprilisában a magyar kormánynak adta át a birodalmi hadügyminisztérium. Így az ezred fele minden nehézség nélkül hazatérhetett. A Fel-dunai sereghez kerültek december16-án Pandorfnál, december 18-án Mosonnál, január 3-án Téténynél, február 28-án Mezőkövesdnél harcoltak, a jelentésekben elismeréssel szóltak róluk. Mezőkövesdnél nyújtott teljesítményüket kiemelkedőnek ítélték. A tavaszi hadjárattól a XV. hadosztályhoz kerülnek, amely Buda ostromától önállóan tevékenykedett Kmetty György ezredes parancsnoksága alatt.

7 4. Jókai Mór: A Magyar Nemzet Története Regényes Rajzokban (Franklin-Társulat, 1890).

8 JÓKAI MÓR (Komárom, február 18. — Bp., május 5.): író, újságíró, szerkesztő. Jókai a „Kőszívű ember fiai” című regényét 1868-ban, egy évvel a kiegyezés után jelentette meg. A mű a magyar nemzet függetlenségi harcát mutatja be az osztrák császár seregei ellen. A kiegyezés hangulatában idézte fel a 20 évvel korábbi eseményeket. A regény a reformkor utolsó éveiben kezdődik, a cselekmény nagy része a 48—49-es forradalom és függetlenségi harc idején játszódik, s Haynau rémuralma idején ér véget. Az olvasó tanúja lehet a pestit csak néhány nappal megelőző bécsi forradalomnak, mely októberéig tart. Elvezet a szabadságharc csatahelyeire (királyerdei, isaszegi győzelem, vereség Kassánál, Buda bevétele), tanúi lehetünk a világosi fegyverletételnek. A hősök magánélete a történelmi események által meghatározva alakul. Richárd történetét a szabadságharc idején külföldön szolgáló magyar huszárcsapatok döntéskényszerét felidézve formálta meg az író. Richárd alakjának megformálásánál több huszártiszt jellemzőit is felismerhetjük, így Sebő Alajos alezredes, Dessewffy Dénes százados. A felkelés hírére egymás után szöktek haza a magyar huszárcsapatok. (Ekkor vált híressé például Lenkey János huszárszázada.) Édesanyja hívására Richárd kalandok sorozatában vezeti haza embereit. Jókai itt használja fel Hermann János őrmester történetét. A Richárd és Pallwitz Ottó párbajának mintájául általában Sebő Alajos alezredes (az 1. „Császár” huszárezred megbízott ezredparancsnoka, a párbajnál még őrnagy) és Herman Riedesel zu Eisenbeck őrnagy („Báni” huszárezred) között lezajlott tápióbicskei összecsapást szokták tekinteni. De ha összehasonlítjuk a regényben leírtakat és a szabadságharc történéseit azt tapasztalhatjuk, hogy a párbaj sokkal jobban hasonlít a Kun Béla hadnagy (1. „Császár” huszárezred, első század, első szárny parancsnoka) és gróf Rudolf Schaffgotsch százados („Walmoden” vértes ezred, ezredesi osztály parancsnoka) által december 30-án Mórnál vívott párbajra. Jókai ugyanúgy ismerhette Kun Béla történetét is, hiszen Kun is -Hermann Jánoshoz hasonlóan- Eötvös Károly „patronáltja” volt.

9 5. T. Ágoston László: Lenkey huszárok (Aposztróf Kiadó, 2009). Az 1848–49-es szabadságharc méltatlanul elfeledett két főtisztjének állít emléket a könyv. A szerző sokéves kutatói munkájának eredményeként, családi és levéltári dokumentumok, korabeli újságok és könyvek segítségével mutatja be Lenkey János és bátyja, Károly életét, valamint a történelmi Lenkey családot. A dokumentumok változtatás nélkül, szó szerint idézve olvashatók a könyvben, ezáltal nemcsak a két nagyszerű ember jellemét, hanem a korabeli magán- és hivatalos levelezések nyelvezetét is megismerhetjük a könyvből. (részlet a könyv ajánlójából)

10 6. 80 huszár az ötlettől a filmig (Magvető Könyvkiadó, 1980). A 80 Huszár című népszerű film forgatásának kalandos története, a film forgatókönyve, a műhöz felhasznált források gyűjteménye. Tartalmazza Hermann János beszámolóját százada hazatéréséről.

11 7. Bona Gábor: Kossuth Lajos Kapitányai.

12 A mű a szabadságharc küzdelmében részt vevő több, mint kétezerhatszáz százados, századparancsnok életrajzi adatait tartalmazza szócikkek formájában. A sok ismert név mellett (Kosztolányi Ágoston, Kosztolányi Dezső nagyapja, Petőfi István, a költő öccse, Báró Podmaniczky Frigyes, a városépítő közéleti férfi, Vasvári Pál, a márciusi ifjak egyike stb.) megrendítő, tragikus, hányatott vagy éppen regénybe illően kalandos életutak sokasága rajzolódik ki előttünk. Közöttük találjuk Kun Bélát, az 1. Császár huszárezred alszázadosát, Kun Gézának a 70. „Veszprémi” zászlóalj parancsnokának testvéröccsét. Eötvös Károly mindent megtett, hogy a veszprémiek emlékezetébe vésse ennek a kitűnő huszártisztnek az emlékét, sajnos kevés sikerrel. (A hős, Mór és Marsala hőse, Egy nagy év apró emlékei). Most nem Őt idéznénk, inkább két alig ismert forrásra hívnánk fel a figyelmet. Az 1. huszárezred kitüntetettjeinek június 3-án Nagyvalkázon kelt kimutatása az alábbiakat közli Kun Béla alszázados 3. osztályú vitézségi kitüntetésének szolgálati leírásakor: „ Moornál az ellenséges Kapitányt levágta s halálos sebeket Kapva foglyul esett s ápril utolján Kiszabadulván visszatért az ezredhez.” Kun Béla maga is megemlékezik a Mórnál történtekről, az Olaszországi Magyar Légió századosaként Scheiter György őrnagy hadbírósági ügyében tett jegyzőkönyvben: „Azonban a Móri csata alkalmával újra találkoztam vele, és reggel csata előtt, több magyar aranyaim lévén ezekből mint újságból neki is egyet adtam emlékül. Ezután mindenki csapatjához lovagolva felkereste neki szánt csata helyét. Én huszárainkat cserbenhagyva egyedül vágtam be egy Ezred Magába és 17 sebekkel tetézve a csatatéren maradtam. Scheiterről nem hallottam fogságom alatt semmit, midőn azonban Buda ostrománál vissza szöktem Buda vára alatt táborozó pajtásaimmal találkoztam töllök hallám hogy számtalan tiszt s köztük Scheiter is által ment az ellenséghez. Gondolhatni mennyi tiszt hiányzott, midőn Buda vár alatt már a századosok rangjába estem s mint ilyen meg is erösitetvén egyúttal a magyar érdemjellel is feldíszítettem a Móri csatábani határozott magaviseletemért.”

13 8. Százhetvenöt huszár Válogatás a Magyar Irodalom Legjobb Katona elbeszéléseiből ( ) A kötet címadó elbeszélése Eötvös Károly: Százhetvenöt huszár című műve. Az írás a Hermann János és Zsurmai Lipót vezetésével hazatért 10. Vilmos huszárezred (III. Frigyes Vilmos porosz király) alezredesi osztály 2. századának történetét meséli el. Eötvös veszprémi tisztviselőként ismerkedik meg Hermann János gabonakereskedővel. Eötvös biztatására megírják a század hazatérésének történetét, Jókai nemcsak több ízben leközli az általa szerkesztett lapokban az írást, de fel is használta azt a Kőszívű ember fiai című regényében.

14 Hermann János veszprémi szabólegény, 1848 tavaszán huszár őrmester rangidős századánál október 27-én század 130 huszárával megszökik. Rácz István tizedes és 44 huszárja ugyancsak a 10. huszárezredből csatlakozik hozzájuk. A lengyel hazafiak segítségnyújtásaként vezetőt kapnak Zsurmai Lipót kilépett huszárhadnagy személyében. Zsurmai kiváló irányításának köszönhetően, kerülve az összecsapásokat mind a 175-en - veszteség nélkül! - érik el a magyar határt. Néhány adat: Maga az út, mint lovagló teljesítmény elképesztő. Az orosz határ melletti Zbaraztól, a magyarországi Felső-visóra 6 nap alatt jutnak el. Szerényen számolva a távolság 330 km, ez napi 55 km megtételét jelenti úttalan utakon, folyamatosan rejtőzködve. Három nagyobb folyón kellett átkelni éjszaka, feltűnés nélkül. Az utolsó 100 km-et a Máramarosi havasok méteres csúcsai közt kell megtenni. A lakosságot igyekeznek nem maguk ellen fordítani, Zsurmai mindenért kézpénzzel fizet, ha van miért. Mert bizony nem mindig van, néha kénytelenek beérni a juhtej savójával, vagy takarmányrépával. A természet ilyenkor már szegény, nem tud élelmet adni, főleg nem 175 éhes szájnak. Az alezredesi osztály maradék fél százada és az első őrnagyi osztály nem ilyen szerencsés. Állandóan harcolva vágnak utat maguknak és sajnos alig harmaduk éri el a magyar határt.

15 9. Jókai Mór A kőszívű ember fiai Talentum diákkönyvtár sorozat (Akkord kiadó, 1997) ben, tehát a kiegyezés után két évvel írta Jókai e regényt. A mű eredeti munka címe az Anya örökké. Élményanyagul saját, eltörölhetetlen és egyre fényesedő emlékein kívül - ilyen akár a közelről látott bécsi forradalom, akár a Boksa Gergő alakjához hasznosított Rózsa Sándor - felhasznált leírt és elmesélt élményeket is, amelyeket főleg az ben mozgalommá szélesedő honvédemlékgyűjtés közben szedett össze. A szakirodalom természetesen igen sokat foglalkozott az író ezen sikeres és külföldön is igen kedvelt regényével. Eszerint a Jókai életének legfőbb élményforrását képező forradalom és szabadságharc mitológiai fenségű ábrázolását sikerült összeegyeztetnie a kor társadalmi életének fő ellentmondásait szerencsésen sűrítő családi bonyodalomrajzában (részlet a könyv ajánlójából)


Letölteni ppt "2. tárló Időszak: 1848. június-1848.december 30. A szabadságharc első időszakában rendkívül fontos szerep hárult a sorezredi zászlóaljakra és huszárezredekre."

Hasonló előadás


Google Hirdetések