Kiskunhalas környékének talajai

Az előadások a következő témára: "Kiskunhalas környékének talajai"— Előadás másolata:

1 Kiskunhalas környékének talajai
Talajtani vizsgálatok a Szent József Katolikus Általános Iskola diákjaival

2 Vizsgálódásunk célkitűzései, módszerei
Kiskunhalas környékének talajait vizsgáltuk meg a projekt keretében. Az alábbi kérdésekre keresve a választ : Hogyan veszünk mintát a talajokból? Milyen típusú talajok vannak városunk közelében? Melyek a legfontosabb jellemzői e talajoknak? Hol található meg ez a terület Kiskunhalas közelében? Hogyan keressük meg ezt a területet különböző térképeken, földgömbön? Melyek az előforduló növények rajta?

3 A talajmintavétel Egy októberi délelőttön az osztállyal biciklire pattantunk és elindultunk városunk határába megvizsgálni talajainkat és mintát venni. Utunk során a következőket tanultuk meg: Talajmintát legelők esetében 2-20cm-es rétegből veszünk. Szántóföld esetében pedig 0-30cm-ese mélységből. 5ha-onként 30 ponton vegyünk azonos tömegű mintát, keverjük össze, majd egy egységnyit (1-1,5kg) tegyünk nejlonzsákba és címkézzük fel. Mi ilyen sok mintát nem vettünk, de ezzel a kevéssel is megküzdöttünk.

4 Kiskunhalas környékének talajai
Városunk környékének leggyakoribb talajtípusai a következők voltak: Homoktalajok Humuszos homoktalajok Szikes talajok Mezőségi talajok Mi ezek közül a szikes talajokat vizsgáltuk meg tüzetesebben is. Homoktalaj metszete Szikes talaj metszete

5 A talajok legfontosabb jellemzőinek vizsgálata
A természettudományi termünkben kísérleteink során megvizsgáltuk: A talaj kémhatását (pH). A talaj víztartalmát. A talaj szervesanyag-tartalmát. A talaj mésztartalmát. Arany-féle kötöttségét. Végre kedvünkre kísérletezhettünk a kémiai eszközökkel!

6 Kísérleteink eredményei Mésztartalom vizsgálata
A talaj víztartalmát egyszerű hevítéssel mutattuk ki. Ugyanígy mutattuk ki a humusztartalmat. A talaj pH vizsgálata Talajoldatot készítettünk és univerzális indikátor papírral mértük az értékét. A mi talajunk esetében ez 8,8 volt. Vagyis a talajuk lúgos kémhatású. Arany –féle kötöttség vizsgálata Arany‐féle kötöttség vizsgálatánál 100g légszáraz talajhoz vizet kell csepegtetni az adott állapot eléréséhez. A mi talajunk 58 ml vizet vett fel. Ennek segítségével a víz és levegőgazdálkodásra kaptunk utalást. Mésztartalom vizsgálata Sósavval CO2 keletkezése közben reagál. A pezsgés (CO2 keletkezés intenzitása) alapján következtetünk a minta mésztartalmára. A pezsgés mértéke A mésztartalom (% ban) - A mi talajunk esetében erőteljes rövid pezsgést tapasztaltunk. = 5‐10% (erősen meszes)

7 Hol találhatók meg ezek a talajok?
Azt, hogy merre is menjünk először megterveztük az órán és Kiskunhalas térképén gondolatban végigjártuk az utat. Egyúttal megkerestük azt is, melyik kontinensen, a földgömb mely pontján találhatjuk meg ezt a tájat. Mivel ráértünk azt is kikerestük, hogy a projektben résztvevő partnereink városai hol találhatók.

8 A szikeseken előforduló növények
Sajnos a területünk kissé bolygatott volt. Ezért elsősorban gyakori gyomokat találtunk. Íme közülük néhány: bókoló bogács (Carduus nutans) közönséges cickafark (Achillemillefolium) vadmurok (Daucus carota) mezei katáng (Cichorium intybus)

9 Mi mindent tanultunk? Főbb talajtípusok Szikes, homok, mezőségi
Leggyakoribb növények Vadmurok, katáng, bókoló bogáncs Hogyan jutottunk ki a területre? biciklivel A talajmintánk kémhatása 8,8