Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Írók, Költők. Arany János Arany János 1817.március 2-án született, Nagyszalontán. Szülei kisbirtokos parasztok voltak. A család súlyos tüdőbajjal volt.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Írók, Költők. Arany János Arany János 1817.március 2-án született, Nagyszalontán. Szülei kisbirtokos parasztok voltak. A család súlyos tüdőbajjal volt."— Előadás másolata:

1 Írók, Költők

2 Arany János Arany János 1817.március 2-án született, Nagyszalontán. Szülei kisbirtokos parasztok voltak. A család súlyos tüdőbajjal volt megáldva, a nyolc gyerek közül csupán kettő maradt életben (János és Sára). Érzékeny, félénk, visszahúzódó gyermek volt. A debreceni kollégiumban tanult. 1836 februárjában színésznek állt. Ez alatt anyja meghalt, apja pedig megvakult. Ezek hatására a bűntudattól vezérelve felhagyott a színészettel, és hazamegy. Másodjegyző lesz Nagyszalontán. 1840-ben meg is házasodott. Két gyermekük született: 1841-ben Juliska, 1844-ben László. 1845 júliusa végén hozzá fogott Az elveszett alkotmány című vígeposz megírásához. Ezzel megnyerte a Kisfaludy Társaság 25 aranyos pályadíját. 1847-ben újabb pályázatot hirdetnek, melynek hőse népi alak. Arany sokat hallott Toldi Miklósról, ezért megírta a Toldit. Nagy sikert aratott a mű, így megint elnyerte a díjat. 1851 őszén tanár lett a nagykőrösi főgimnáziumban. 1863-ban meghalt. Juliska, emiatt sokáig elhallgatott benne a költő. Majd Juliska is meghalt.(1882. október 22-én)

3 Arany János

4 Petőfi Sándor Kiskőrösön, újév napján született. Apja, Petrovics István. Anyja Hrúz Mária. Gyermekéveit nagyrészt Kiskunfélegyházán töltötte, iskoláit több helyen végezte. Tanulmányait a pesti piarista, majd az aszódi gimnáziumban végezte. 1839 telén Pestre gyalogolt, és a Nemzeti Színháznál statisztált. 1839 szeptemberében Sopronban katonának állt, ahol 1841-ben katonai szolgálatra alkalmatlannak minősítették. 1844-től a Pesti Divatlap segédszerkesztője lett, és majd egy évig volt az újság munkatársa. 1846 találkozott egy megyebálon Szendrei Júliával, akit 1847-ben a lány apjának tiltakozása ellenére feleségül vett. 1847-ben ismerkedett meg Arany Jánossal, levelezésük a magyar irodalomtörténet részévé vált. 1848-ban a francia forradalom hírére azonnal Pestre indult. Március 13- án írta Nemzeti dal c. költeményét. Felesége 1849.december 15-én megszülte fiukat, Zoltánt. 1849. július 31-én a segesvári csatában meghalt

5 Szendrei JúliaPetőfi Sándor

6 A Toldi nemcsak országos sikert hozott Aranynak. Petőfi barátságát is a Toldi című műnek köszönheti. A magyar irodalom legszebb barátsága alakult ki közöttük. Petőfi rokonlelket fedezett fel Aranyban. Hasonlóan gondolkoztak mindketten a népről és a nemzetről s a költő feladatáról is. Ezt fejezi ki Petőfi vese is Aranyhoz Petőfi és Arany barátsága

7 Janus Pannonius Életéről nem sokat tudunk. 1434-ben született, valószínűleg a Dráva menti (azóta eltűnt) Csezmice községben. Anyai ágon kisnemesi származású. Atyját korán elvesztette, tizenhárom éves koráig özvegy édesanyja, Borbála nevelte és taníttatta. Így boldogan bízta a korán tehetségesnek bizonyuló János költséges külföldi taníttatását nagybátyjára, Vitéz Jánosra. Hunyadi Mátyás a magyar trónra kerülvén, Janust hazahívták rokonai, egyenesen az udvarba; mert az új ország építéséhez jól képzett emberek kellettek. Élete nagy részét betöltötte a politika, de nem hagyta abba költői munkásságát sem. Leginkább az epigramma és az elégia műfajában alkotott. 1466-ban súlyos betegség, tüdőbaj támadta meg. A főrangúak közt kirobbant 1467. évi Mátyás-ellenes összeesküvéstől mind Vitéz János, mind ő távol tartották magukat, amiért a királyhálásnak mutatkozott. Mikor azonban Mátyás a főnemességet megadóztatta, Janus többedmagával a király ellen fordult: az 1471- es nagy főúri zendülésnek Vitéz Jánossal együtt ő volt a szervezője, ezt azonban a király ügyesen leverte. Janus ekkor Pécsbe húzódott, és a vár falai között védekezett, majd kincseivel Velence felé vette útját. Beteg teste azonban nem bírta, így 1472. március 27-én, Medveváron elhunyt.

8 Janus Pannonius

9 1554. október 20-án született Zólyom várában, Balassi János és Sulyok Anna elsőszülött gyermekeként. Bálint neveltetését 1564-től Bornemisza Péter irányítja. 1565 őszétől Nürnbergben végzi alsóbb fokú iskoláit. A család a lengyelországi birtokaira menekül, ahová a fogságból megszökő apa a következő évben követi őket. 1573az udvari szolgálat leteltével Bálint bevonul az Erdély ellen szervezett hadjárat egyik lovas csapattestéhez; megsebesül, fogságba esik. Az előkelő származású hadifogoly Báthori István fejedelem pártfogását élvezi, aki megtagadja a szultán kiadatási kérelmét. 1576-ban követi a fejedelmet Lengyelországba. 1577-ben, mire hazatért Magyarországra, meghalt az apja. 1579-től 1582- ig hadnagyként szolgált az egri végvárban, de végül innen is elbocsátották. 1578-ban megismerkedett Losonczi Annával. Júlia néven Losonczi Anna lett legszebb szerelmes verseinek ihletője. 1584-ben Balassi hozományszerző nősülésre szánta el magát. 1584. december 25-én katonáival elfoglalta Sárospatak várát, és feleségül vette unokatestvérét, özvegy Várdai Mihályné Dobó Krisztinát. 1591-ben megint hazatért. 1594. május 19-én ágyúlövés érte Esztergom ostrománál, és május 30-án belehalt sebeibe. Balassi Bálint

10 Zrínyi Miklós 1620. május 1-jén született a horvátországi Ozalyban vagy Csáktornyán a Muraközben. Édesanyja, Széchy Magdolna korán meghalt, apja, Zrínyi György 1626. december 26-án halt meg. 1621-ben született öccse, Zrínyi Péter. 1628-35 között Grazban, Nagyszombaton és Bécsben tanul jezsuita iskolákban. 1638-tól életét a török elleni küzdelemnek szenteli. 1646. február 11-én házasságot köt Draskovic Mária Euzsébiával. 1650. szeptember 24-én meghalt első felesége. 1652 tavaszán Bécsben feleségül vette Löbl Mária Zsófiát. 1663. augusztus 9-én a király kinevezi „az egész magyar hadsereg főparancsnokának”. 1664 januárjáig főparancsnok.1663-64-ben vívja a diadalmas téli hadjáratot. 1664. november 18-án meghal a Csáktornya melletti karsuneci erdőben. Főbb művei: Orsidig Szigetina (Szigeti veszedelem) (1651) Tábori kis trakta (1646-51) Vitéz hadnagy (1650-53) Mátyás király életéről való elmélkedések (1656-57) Ne bántsd a magyart – Az török áfium ellen való orvosság (1661)

11 Zrínyi Miklós

12 Csokonai Vitéz Mihály Debrecenben született 1773. november 17-én. Apja Csokonai József borbély-sebész, anyja Diószegi Sára, szűcsmester lánya.1780-tól a debreceni Református Kollégium tanulója. 1785-ben iskolai gyakorlatként megírja első verseit. A következő esztendőben meghal apja, a család kis vagyona odavész. 1788-ban Csokonai beiratkozik a főiskolai tagozatra. 1794 januárjától a poétai (gimnáziumi első) osztály tanulója. Májusban Martinovics és társai kivégzésekor Pesten tartózkodik. Kollégiumi törvényszék kizárja az intézetből, és a diákokat eltiltja a vele való érintkezéstől. 1795 decemberétől 1796 júliusáig Sárospatakon jogot tanul. 1797 nyarán Komáromban beleszeret Vajda Juliannába. 1798 márciusában írja búcsúlevelét Lillához. A leányt szülei Lévai István Dunaalmási kereskedőhöz adják. A költő Somogyba megy barátaihoz. 1799 májusától 1800 februárjáig a csurgói gimnáziumban helyettes tanár. 1800 júliusában hazatér Debrecenbe. Barátságot köt Fazekas Mihállyal. Szülővárosában, 1805. január 28-án tüdőbajban meghal.

13 Csokonai Vitéz Mihály

14 Fazekas Mihály 1765-ben született Debrecenben.1770-től a debreceni református kollégium diákja volt. 1781-től kezdve teológiai hallgató. Itt ismerkedett meg a felvilágosult eszmékkel, és már ekkor felébredt az érdeklődése a természettudományok és a növénytan felé. 1782-ben, még szinte gyermekfejjel katonának állt. 1796-ban lemondott tiszti rangjáról, és hazautazott. Debrecenben való letelepedése után a természet felé fordult, botanikával foglalkozott. Haláláig tagja volt a városi tanácsnak, mint esküdt. 1819-ben megindította, és haláláig szerkesztette a Debreceni Magyar Kalendáriom-ot. 1828. február 23.-án tüdőbajban (szárazbetegségben) halt meg.

15 Fazekas Mihály

16 Gárdonyi Géza 1863. augusztus 3-án született a Velencei-tó partján fekvő Agárd pusztán. Édesapja Ziegler Sándor uradalmi gépész, jószágigazgató a szabadságharc idején fegyvereket is gyártott, édesanyja Nagy Terézia. A család Gárdonyi gyermekkorában 12 településen fordult meg, például a Borsod megyei Sályon, ahol elemi iskolai tanulmányait (1870–73) kezdte, majd az utolsó évet Hejőcsabán (1873–1874) végezte. 1885-ben feleségül vette Molnár (Csányi) Máriát. 1891 őszén Pestre került és Bródy Sándor segítségével, Feszty Árpád körképvállalatának titkára. 1892-ben különvált feleségétől. 1897-ben anyjával Egerben telepedtek le, utolsó éveiben mindenkitől elzárkózva. 1898-tól a Petőfi Gárdonyi Géza

17 Gárdonyi Géza

18 Vége Készítette: Gyurik Szilvia


Letölteni ppt "Írók, Költők. Arany János Arany János 1817.március 2-án született, Nagyszalontán. Szülei kisbirtokos parasztok voltak. A család súlyos tüdőbajjal volt."

Hasonló előadás


Google Hirdetések