Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A térképi névrajz kérdései Névtudományi, térképészeti alapok A térképi névírás szabályai – A földrajzinév-írás gyakorlata.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A térképi névrajz kérdései Névtudományi, térképészeti alapok A térképi névírás szabályai – A földrajzinév-írás gyakorlata."— Előadás másolata:

1 A térképi névrajz kérdései Névtudományi, térképészeti alapok A térképi névírás szabályai – A földrajzinév-írás gyakorlata

2 Alapfogalmak

3 Földrajzi név: a földfelszín, illetve a földkéreg természetes képződményeinek (sziget, öböl, hegy, sivatag, barlang, ősmasszívum, lemez stb.) vagy az ott létrehozott mesterséges objektumok (település, ország, csatorna, út stb.) azonosítására szolgáló nyelvi alakulat. Tulajdonnév, nagy kezdőbetű. Keletkezhet természetes névadással (Bakony, Ebédlátó-dűlő, Duna, Csongrádi- erdő, Öreg-tó, Alszegi-Koplaló stb.) vagy mesterséges névadással (Duna—Tisza-csatorna, Északi-Atlanti-hátság, Mexikóváros, Sziklás-hegység, Varsó stb.). Földrajzi megjelölés: a földfelszínre telepített objektumok azonosítását szolgáló nyelvi alakulat. A név mesterséges névadással keletkezik. Jellemzően tulajdonnév, nagy kezdőbetű. Intézménynevek: Madách Színház, Magyar Nemzeti Múzeum stb. Intézményszerű létesítmények: Gellért fürdő, Ugocsa mozi, Kis Rabló étterem, Keleti pályaudvar, Kerepesi temető stb. Nevezetes épületek, emlékművek és egyéb mesterséges létesítmények: Sagói kápolna, Mátyás-templom, Homoki malom, Luppa-mauzóleum, Magyar László-emlékmű, Kossuth-szobor, Herman Ottó-emléktábla stb. Közterületnevek: utcák, terek, hidak neve

4 A természetes névadással keletkező földrajzi nevek zöme a földfelszín természetes képződményeit jelöli, és jellemzően két részből áll: pl. Velencei-tó. 1.) Földrajzi köznévi rész (utótag) — az objektum jellegét mutatja meg: „Mit nevezünk el?” folyó, főcsatorna, mocsár, árapasztó, bugyogó (víztípus); hegy, völgy, árok, érchegység (domborzati forma); dűlő, csordaállás, erdővég, halomvidék (terület, táj); nádas, erdő, cseresznyés, akácliget (növényzeti fedettség); agyagos, homokpuszta, sziklasivatag (talaj); bazaltoszlop, ősmasszívum, lemez (földtani képződmény); félsziget, fok, fjord, part, szigetorr (parttagoltság); selfmedence, pad, fenékhegy (tengerfenék-domborzat); stb. Közel 2500 formát említ a szabálykönyv!!! (Ezeket bizonyos nyelvtani szerkezeteket kivéve) kötőjellel kapcsoljuk a név első részéhez. 2.) A földrajzi név megkülönböztető eleme (előtag) — egyedivé tesz: Az adott körbe — hegy, völgy stb. — tartozó objektumok közül „Melyikről van szó?” Vas Mihály-hegy, Gergus-völgy

5 A földrajzi nevek zöme ugyan jellemzően két részből áll, de gyakran több értelmes szóra: tagra vagy elemre bontható, illetve egyelemű. Elemszám szerint: — egyeleműek (ország- és településnevek, illetve a hiányos földrajzi nevek): Debrecen, Vietnam, Börzsöny (hegység), Fertő (tó) — kételeműek (természetföldrajzi nevek): Arany-patak, Sziklás- hegység; Magas-Tátra (lehetnek hiányosak) — többeleműek: Arany-patak-völgy; Rohonci-Arany-patak, Délkeleti-Csendesóceáni-nagymedence; Tatai (Öreg)-tó, Karib (Antilla)-tenger (lehetnek kettősnevűek) Az előtag lehet vagy az előtaghoz kapcsolódhat ún. földrajzi jellegű jelző (pl. alsó, kis, magas, kerek, új stb.): Középső-dűlő, Alacsony-Tátra, Öreg-Duna-dűlő, Új-Hebridák

6 A több elemből állóak általában névbővülés útján keletkeznek. Ez lehet előre- és hátraképzés: 1.) Előreképzés: Arany-patak —> Rohonci-Arany-patak, Ebédlátó-dűlő —> Alsó-Ebédlátó-dűlő, Tisza —> Holt-Tisza —> Alcsi-Holt-Tisza, Sandwich-szigetek —> Déli-Sandwich-szigetek (Nem a Sandwich-szigetek déli része!!! Az Dél-sandwichi-szigetek lenne, vö.: Észak-amerikai-medence ) 2.) Hátraképzés: Arany-patak —> Arany-patak-völgy, Dél-Kína —> Dél-kínai-tenger (Dél-Kína partjainál!!!) Észak-Amerika —> Észak-amerikai-medence Mint láthattuk a név keletkezés elemzése segít a helyes írásmód megállapításában!

7 Általában érvényesül a település- (tágabban az igazgatási) nevek elsődlegessége a név származtatásában: 1.) Szent György-völgy (völgy, létrejön benne egy település:) Szentgyörgyvölgy. A Szent György-völgyben folyik egy patak. Miről kapja a nevét? NEM a völgyről, tehát Szentgyörgyvölgyi-patak. Ez az elv néha furcsaságokat okoz!!! 2.) Bahía Blanca (azaz: Fehér-öböl Argentínában, a partján létrejön egy település:) Bahía Blanca. A magyarban az öböl a nevét a településnévről kapja, azaz: Bahía Blancai-öböl. (Hagyományos név, mint a Saint Malói-öböl.) Helyesírási szempontból helytelen!!! Saint Maló-i-öböl kellene, az meg írásképét tekintve borzasztó. Ezért az újonnan megalkotott neveknél ebben az esetben elhagyjuk az -i melléknévképzőt, azaz: San Francisco —> San Francisco-öböl

8 A földrajzinév-írás gyakorlata

9 Az írásmód nyelvtani szerkezetek szerinti elemzése

10 A földrajzi nevek írásának szabályai nem térnek el a magyar helyesírás általános szabályaitól! A kevés kivételt az ún. hagyományosan írt nevek alkotják. Egybeírást alkalmazunk: 1.) Jelöletlen tárgyas szerkezetek esetén, pl.: Ebédlátó-dűlő, Emberégető-hegy. 2.) Összetett szavak esetén, pl.: 2. a) Holdvilág-árok, Vadverem-völgy (az előtag összetett szó), 2. b) Kis-homokdomb, Északi-középhegység, Etióp-magasföld (az utótagok összetett szavak). 3.) Hagyományosan egybeírt tájneveknél: 3. a)Alpokalja, Bükkalja, Hegyalja, de Borbás-hegy alja Dunántúl, Tiszántúl, Bajkálontúl, de Kis-hegyen túl Volgamente, de Öreg-Duna mente — névutós szerkezetek lennének; 3. b) Bodrogköz, Cserhát, Délvidék, Dunakanyar, Sárköz, Tiszazug, Mátyusföld, Nagyberek, Kisalföld, Morvamező, de Kis-határ-köz, Nagy-bükk-hát, Felszegi-mező stb. — földrajzi köznévi utótagok lennének; 3. c) Nagykunság, de Nagy-Villám — földrajzi jellegű jelzős előreképzés lenne. 3. d) Saint Malói-öböl, de az egyik Saint Maló-i téren állok. — két elemű tulajdonnév -i melléknévképzős bővülése lenne.

11 Különírást alkalmazunk: 1.) Birtokviszonyra utaló szerkezet esetén, pl.: Vas Mihály hegye, Duna—Tisza köze, Vár tava; 2.) Névutós szerkezet esetén, pl.: Kis-dűlő mögötti 3.) Hátravetett földrajzi jellegű jelző esetén, pl.: Göd felső, Réti-földek alsó 4.) Értelmi zavar elkerülésére, pl.: Pál deák dűlő, Mária asszony sziget, de Vas Mihály-hegy hasonlóan: Volga—Don összekötő főcsatorna, de Volga—Don-főcsatorna hasonlóan: Alsó Pál deák, de: Alsó-Vas Mihály A magyar helyesírás értelemtükröző! Nyelvi szempontból két elem közötti szoros kapcsolatra egybeírással, kötőjelezéssel vagy nagy kezdőbetűkkel utalhatunk.

12 Tömbösítést alkalmazunk annak érdekében, hogy lehetőleg három tagnál ne álljon több tagból egy földrajzi név, pl.: Délkeleti-Csendesóceáni-nagymedence (Csendes-óceán) Kutasérparti-Alsó-csatorna (Kutas-ér-part) Vekerér—Ecseripatak—Kórógyéri-csatorna (Veker-ér, Ecseri-patak, Kórógy-ér) Ha azonban értelemzavaró összevonásra lenne szükség, akkor nem tömbösítünk: Keleti Novaja Zemlja-teknővölgy. (Vegyül észre, hogy az egyébként kötőjellel kapcsolódó Keleti is „leszakad” az értelmi zavar elkerülésére.)

13 Kötőjelek a földrajzi nevekben és megjelölésekben Hosszú kötőjelet alkalmazunk 1.) Kiterjedésre, távolságra utaló („-tól -ig”-os) szerkezetekben, pl.: Volga—Don-csatorna, Duna—Tisza köze, Duna—Tisza-csatorna, Budapest—Bécs vasútvonal 2.) Több népnév összekapcsolását tartalmazó szerkezetekben, pl.: Osztrák—Magyar Monarchia, Cseh—Morva-dombság, Szerb—Horvát—Szlovén Királyság 3.) Összekapcsolt, második elemükben -i képzős szerkezetekben, pl.: León—Kasztíliai Királyság (León+Kasztília) Somogy—Tolnai-dombvidék (Somogyi-dombvidék+Tolnai-dombvidék) Rövid kötőjelet alkalmazunk az egymás mellé rendelt elemekből álló, -i képzőt nem tartalmazó szerkezetekben, pl.: Kál-Kápolna vasútállomás Győr-Moson-Sopron megye

14 Az írásmód funkció szerinti elemzése

15 Láttuk már, hogy a magyar helyesírás értelemtükröző! Ezért ugyanaz a betűsor más-más funkcióban különbözőképpen írandó! Elefántcsont-part Elefántcsontpart (tájnév országnév) Havas-alföld Havasalföld (tájnév országnév) Sáros-patak Sárospatak (víznév település) Hűvös-völgy Hűvösvölgy (domborzati név településrésznév) Szemlő-hegy Szemlőhegy utca (domborzati név utcanév)

16 Az igazgatási, közterületi és intézménynevek írásmódja sok hasonlóságot mutat, ezért érdemes ezeket együtt elemezni. Logikai szempontból ide sorolhatók az országnevek, országrészt, etnikai tájat, körzetet jelölő nevek különböző típusai. Ezeket általában egybeírjuk: 1.)Magyarország, Svéd-, Német-, Lengyel-, Stájer-, Oroszország, de Brit Honduras, Francia Nyugat-Afrika, Felső-Volta 2.)Palócföld, Székelyföld, Fokföld, Fogarasföld; 3.)Elefántcsontpart, Németalföld, de Zöld-foki-szigetek, Fülöp-szigetek, Fidzsi-szigetek

17 Az állam, tartomány, terület, megye, járás, körzet stb. neve különírt az államforma, illetve a közigazgatási egység típusát jelölő szótól, különírt a jelzői helyzetű népnevektől is. Az egyéb névelemek az általános földrajzi névi írásmódot követik: 1.)Magyar Köztársaság, Amerikai Egyesült Államok, Osztrák—Magyar Monarchia; Liechtensteini Hercegség Dél-afrikai Köztársaság, Filippin Köztársaság 2.)Utrecht tartomány, Északnyugati terület, Keszthelyi járás, Tolna megye, Győr-Moson-Sopron megye, Macsói bánság

18 A település-, településrész- és lakotthely-nevek írásmódja: 1.)Bécs, Hódmezővásárhely, Szentendre, Chernelházadamonya, Szentgyörgyvölgy, Kemendollár (elválasztás: Kemend-ollár), de New York! 2. a)Víziváros, Miskolctapolca; 2. b) Miskolc-Egyetemváros, Érd-Ófalu, Érd-Parkváros, Rákospalota- Újtelep; 2. c) József Attila-lakótelep; 3. a)Alsótanya, Gesztenyésmajor, Boldogasszonypuszta, 3. b) Kiss Ferenc-tanya, Úttörő Tsz-tanyák, ÉDÁSZ-telep Győri Pál háza, Törekvés Tsz lakótelepe, Bem apó telep, Kórógyi gátőrház Út, utca, tér stb. közterületnevek, valamint a hidak neve 1.) Margit körút, Felső Sas utca, Szilágyi Erzsébet fasor, Bécsi kapu tér, Pázmány Péter sétány, Kis-Duna sor és Kis Duna sor 2.) Árpád híd, Széchenyi lánchíd, Szent István híd de átmentem a Duna-hídon, Tisza-hídon (nem földrajzi név)!

19 Földrajzi megjelölések írásmódja azért fontos, mert gyakran szerepelnek térképen (és a földrajzi szakirodalomban is): Intézménynevek, intézménynévszerű megjelölések 1.)Magyar Nemzeti Múzeum, József Attila Gimnázium, Géza Király Téri Egészségügyi Szakközépiskola 2.)Lukács fürdő, Kis Rabló étterem, Tátra mozi, Torony presszó, Keleti pályaudvar, Budapest-Nyugati pályaudvar Nevezetességek neve Budavár, Egri vár, Rákóczi-vár; Salgóvár, de Salgó vára Homoki malom, Salgói kápolna, Mátyás-templom, Luppa-mauzóleum, Kossuth-szobor, Magyar László-emlékmű, Herman Ottó-emléktábla, de Bem apó emlékmű Vörös kereszt (pl. vöröshomokkőből faragták), de Vörös-kereszt (Ő állíttatta)

20 Közterületnevek Utcák, terek neve A földrajzi köznevet különírjuk! Kossuth Lajos utca, Bem József tér, Kodály körönd Hidak neve Megyeri híd, Árpád híd, Északi összekötő vasúti híd stb. de: adott folyón átívelő híd általában (nem egy bizonyos hídról van szó Duna-híd, Tisza-híd, Kis-Duna-híd

21 Földrajzi köznevek A földrajzi köznevek (jelentésre utaló) fogalomcsoportjai: 1. víz, 2. domborzat, 3. táj, terület, 4. növény(zet), 5. talaj, 6. tengerfenék-domborzat, 7. (földtani) képződmény, 8. parttagoltság. Kötőjellel kapcsolandó köznevek (néhány egyszerű és összetett példa): (holt)ág, agyag(lyuk), akácos, (birka)akol, alföld, (gulya)állás, (vad)almás, árapasztó, (malom)árok, árpás, ártér, aszó(völgy), atoll, baglyos, bánya(tető), barázda(szél), (cseppkő)barlang, bazaltoszlop, belvízcsatorna, (vár)bérc, berek(fás), bíbices, (tag)birtok, (csipke)bokor, (bolgár)kert, (borz)lyuk, bucka, búzás, bükk(ös), csalános, csalit, (ménes)csapás, csárdahely, csatorna, csemetekert, csevice(kút), csigás, (sziget)csoport, csúcs, csurgó, csuszamlás, dagonya, dél, delelő, delta, diós, (vad)disznós, (dohány)föld, dolina, domb(hát), dűlő(zug), ebes, (éger)erdő, elő(víz), (malom)ér, érchegység, erdő(rész), észak, fa, fácános, (szikla)fal, falu(hely), (farkas)verem, felföld, félsziget, fenék(hegyvidék), fennsík, fenyves, folyó, forrás(kút), főcsatorna, föld(szoros), fűz(fás), galagonyás, (tó)gát, gázló, gerinc, gleccser, gödrös, gyep(föld), gyűjtőcsatorna, hágó, halas(tó), harasztos, hasadék, (lösz)hát(ság), határ(árok), (szőlő)hegy(orom) (tábor)hely, holt(ág), homok(pad), hordalékkúp, hullámtér, ingókő, irtás, (borjú)itató, (bika)járás, jég(barlang), kavicsos, (almás)kert, kilátó, korall(zátony), (kaptár)kő, kő(poros), (ér)köz, köz(legelő), kráter(tó), láp(os), legelő(erdő), lemez, lépcső, (rózsa)liget,

22 Földrajzi köznevek (folytatás) (ravasz)lyuk, magasföld, málnás, (self)medence, meder, (tó)mellék, nádas, nyereg, nyúlvány, óceán, omlás, orom, öböl, ölfás, öntözőcsatorna, ősmasszívum, öv(árok), padka, parlag, pap(föld), park(erdő), (ér)part, páskom, patak, pihenő, plató, (homok)puszta, rakodó, rét(hely), rév, rókás, róna, sánc(árok), sarkvidék, sárrét, séd, sík(ság), sivatag, sóstó, süllyedék, szakadék, szállás, szántó, szeg, szer, szérű, sziget, szikes, szikla, szirt, (tenger)szoros, szőlő, szurdok, tábla(hegy), tag(birtok), tanyaföld, (víz)tároló, tavasbarlang, teknő(völgy), telek, tenger(szem), terasz, tető, tó(hátság), torkolat, torok, töbör, tölgyes, törés(öv), tőzeg(telep), tűzköves, ugar, ugrató, út(köz), ülepítő, ültetés, vadas(kert), vágás, vár(hegy), város(erdő), vaskapu, (telek)vég, verem, vidék, víz(mosás), (katlan)völgy, vulkán, zátony, zuhatag, zsombékos, zsomboly stb.

23 Utcanévi utótagok A leggyakoribb kötőjel nélkül kapcsolandó utótagok (közterületnevekben): árok, átjáró, dűlősor, dűlőút, erdősor, fasor, forduló, gát, határsor, határút, híd, játszótér, kert, körönd, körtér, körút, köz, lejáró, lejtő, lépcső, lépcső, liget, mélyút, orom, országút, ösvény, park, part, pincesor, rakpart, sétány, sétaút, sor, sugárút, tér, tere, turistaút, udvar, út, útja, utca, üdülőpart


Letölteni ppt "A térképi névrajz kérdései Névtudományi, térképészeti alapok A térképi névírás szabályai – A földrajzinév-írás gyakorlata."

Hasonló előadás


Google Hirdetések