Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ÉLETRAJZA Arany János I. Nagyszalonta, március 2.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ÉLETRAJZA Arany János I. Nagyszalonta, március 2."— Előadás másolata:

1 ÉLETRAJZA Arany János I. Nagyszalonta, 1817. március 2.
Budapest, október 22. ÉLETRAJZA I. Forrás: © Wenczel Imre 2011 Győr

2 Arany János Nagyszalonta, Arany János u. 46.
Nagyszalonta, március 2. Budapest, október 22. Arany János március 2-án született Bihar megyének ma Romániához tartozó, Nagyszalonta nevű községében. Nagyszalonta, Arany János u. 46. A költőóriás szülőháza leégett, semmilyen nyoma nem maradt, így rekonstruálni sem lehetett. Az Arany János költő egykori szülőházának helyén álló épületet 1908-ban vásárolta meg a nagyszalontai önkormányzat, és 1909-ben került emléktábla az épület homlokzatára. Az épületet 2010-ben teljesen felújították, és tájháznak rendezték be, bekerülvén ezáltal a turisztikai vérkeringésbe. Forrás: © Wenczel Imre 2011 Győr

3 Arany János Nagyszalonta, Arany János u. 46
Nagyszalonta, március 2. Budapest, október 22. Arany János március 2-án született Bihar megyének ma Romániához tartozó, Nagyszalonta nevű községében. Nagyszalonta, Arany János u. 46 Forrás: © Wenczel Imre 2011 Győr

4 Arany János Nagyszalonta, március 2. Budapest, október 22. Apja, Arany György olyan családból származott, amely Bocskaitól kapta a nemességet, a hajdúk letelepítésekor. Arany János születésekor Arany György és Megyeri Sára már egyáltalán nem fiatal. János leánytestvére asszony, a többi gyerek pedig halott, amikor ő születik. A hajlott korú szülők minden tőlük telhetőt megadnak kései gyermeküknek, aki részint lelki alkata révén, részint a féltő gondoskodás következében zárkózott, túlzottan érzékeny s magába forduló lesz. A nagyszalontai CSONKA TORONY Forrás: © Wenczel Imre 2011 Győr

5 Arany János Nagyszalonta, március 2. Budapest, október 22. Szüleitől tanul írni-olvasni, s apjától hall először a hajdúság mondáiból, melyek előkészítik későbbi érdeklődését a történeti epika iránt. Sokat olvas (Szalontán csodagyereknek számít), főleg XVII-XVIII. századi műveket. A régi magyar nyelv annyira mélyen hat rá, hogy később sokáig idegenkedik a nyelvújítástól és a romantikától. „Arany János összes munkái” – nak kiadása 1883-ból Forrás: © Wenczel Imre 2011 Győr

6 Arany János Nagyszalonta, március 2. Budapest, október 22. Előrehaladott koruk s szegénységük miatt a szülők hamarosan rászorulnak fiuk támogatására. Tizennégy éves korában Arany „praeceptori”, azaz segédtanítói állást szerzett. Keresményeiből félre tudott tenni annyit, hogy 1833 őszén beiratkozhatott a debreceni református kollégiumba. Jegyzetek_1 Forrás: © Wenczel Imre 2011 Győr

7 Arany János Nagyszalonta, március 2. Budapest, október 22. Ekkor már a kortárs magyar irodalmat ízlelgette, németül és franciául kezdett tanulni. A második debreceni tanév a romantikus művészpályák esztendeje. Beállt színésznek, majd amikor a debreceni társulat szétesett, vándorszínésznek. Új társulatával Máramarosszigetig jutott, ahol egy éjszaka álmában halottnak látta édesanyját. Másnap hazaindult gyalog Szalontára. Forrás: © Wenczel Imre 2011 Győr

8 Arany János Nagyszalonta, március 2. Budapest, október 22. Otthon valóban szomorú helyzetet talált: távolléte alatt apja megvakult, édesanyja pedig néhány héttel hazaérkezése után meghalt. A színészkaland mély nyomot hagyott benne, még a Bolond Istók második énekében (1873) is felelevenítette. És engem akkor oly érzés fogott el... A szőlős gazda is, az egyszeri, Magánkivűl s őrjöngve kacagott fel, Látván, hogy szőlejét a jég veri, Dorongot ő is hirtelen kapott fel, Paskolni kezdé, hullván könnyei: „No hát, no!” így kiált; „én uram isten! Csak rajta! hadd lám: mire megyünk ketten!” (Részlet a Bolond Istók második énekéből) Forrás: © Wenczel Imre 2011 Győr

9 Arany János Nagyszalonta, március 2. Budapest, október 22. Színészként kedvelte meg Shakespeare-t, ekkor figyelt fel a Bánk bánra is, melyet ebben az időben még sokan - köztük Széchenyi és Vörösmarty - elhibázottnak ítéltek. Ekkor kezdte foglalkoztatni művészet és erkölcs viszonya, s ez időben jutott arra a gondolatra, hogy a bűnhődésnek a lelkiismeret-furdalás a legszörnyűbb formája. Utólag a színészkalandot felszínes kitörési kísérletnek minősítette, s azzal magyarázta, hogy nem ismerte fel önmaga lassan kialakuló egyéniségét. © Wenczel Imre 2011 Győr Zichy Mihály illusztrációja: Híd-avatás

10 Arany János Nagyszalonta, március 2. Budapest, október 22. Szalontára való visszaérkezése után ennek értelmében lett parasztközössége értelmiségi vezetője, ügyintézője: segédtanító egy közeli helységben, majd „kis nótárius” (másodjegyző) szülőföldjén, az óriási faluban, Nagyszalontán. „Tékozló fiúként” megtérve mintha az ellenkező végletet akarta volna megvalósítani: a környezethez alkalmazkodást tűzte ki célul. Helybeli feleséget választott: Ercsey Juliannát, egy helybéli ügyvéd házasságon kívül született árváját. A másodjegyzői állással kétszobás szolgálati lakás is járt: erre már lehetett családot alapítani. „Árva voltál, én szegény: / Nem volt messze olyan össze- / illő pár e földtekén” - jellemezte helyzetüket a megismerkedésük 30. évfordulóján, 1869-ben írt Nőmhöz című töredékében. © Wenczel Imre 2011 Győr

11 Arany János A szalontai nótárius
Nagyszalonta, március 2. Budapest, október 22. A szalontai nótárius A tízezer lelket számláló hajdúváros tisztviselőjeként a „hallgati ember” (ahogyan a hivatalnok Aranyt városában nevezték) példásan látta el feladatát. Helytállt a rendkívüli helyzetekben is, mint amilyen az április 17-i nagy tűzvész volt, melynek során tizenkét óra leforgása alatt 2175 ház esett martalékul a lángoknak. A jegyző személyének fontosságát hangsúlyozta első, nyomtatásban megjelent hírlapi cikkében is (Népnevelésügyben. Társalkodó, július 14.). A nagyszalontai Csonka torony rajza Forrás: © Wenczel Imre 2011 Győr

12 Arany János Nagyszalonta, március 2. Budapest, október 22. Pesten és Bécsben is hivatalos kiküldetésben járt először, 1843 nyarán. Végtelenül puritán életmódot folytatott. Időközben megszaporodott családjáról kell gondoskodnia . (Juliska lánya 1841-ben, László fia 1844-ben született.) A Pesti Magyar Színház rajza Arany Juliska Arany László © Wenczel Imre 2011 Győr

13 Arany János Nagyszalonta, március 2. Budapest, október 22. Apai örökségként földhöz jut, melyet gyümölcsössel bővít. „Zseni a nyárspolgár álarcában” - így jellemezte őt utóbb Babits Mihály; ebben az időszakban még csak az utóbbi egyértelmű. Baráti társasága néhány tisztviselőből, a kántorból, a német orvosból és kereskedőkből áll. „Hírlap is alig fordult meg kezemben” - írja Arany jegyzősége első éveiről. Babits Mihály Szekszárd, november 26. Budapest, Krisztinaváros, augusztus 4. Forrás: © Wenczel Imre 2011 Győr

14 Arany János Nagyszalonta, március 2. Budapest, október 22. Ebben a helyzetben megváltást jelentett számára, hogy 1842-ben Szalontára került rektornak hajdani debreceni diáktársa, Szilágyi István, a későbbi történész. Felületes, kapkodó, de mohón tájékozódó egyéniség. Aranyt ő biztatja Szophoklész és Shakespeare fordítására. Amikor két évvel később Szilágyit Máramarosszigetre helyezik, levelezés útján folytatják irodalmi eszmecseréjüket. Rajz Szilágyi Istvánról Forrás: © Wenczel Imre 2011 Győr

15 Arany János Nagyszalonta, 1817. március 2. Budapest, 1882. október 22.
Egy másik Szilágyi István a győri színházból Ő is Szilágyi István. Ő pedig híres riporter. Rádiós, televíziós… Forrás: © Wenczel Imre 2011 Győr

16 Arany János Nagyszalonta, március 2. Budapest, október 22. Arany igazi autodidakta volt. Az a hatalmas klasszikus műveltség, amit másfél évtized alatt magába szívott, számára személyesebben, mélyebben és másként lett érzés- és ítéletformáló, személyiségformáló, mint akiknek az iskola éppen akkor divatos romantikus-liberális válogatása közvetítette. Részben Arany alkata, túlzott lelki és erkölcsi aggályossága, részben pedig a rendszeres iskolai tanulmányok félbeszakadása okolható tartós önértékelési zavaraiért, amelyek később, országos sikereit követően is jellemzik őt. Lord J. G. N. Byron – London, Anglia, január 22. Missolonghi, Görögország, április 19. © Wenczel Imre 2011 Győr Évek…

17 Arany János Költői bemutatkozása; barátsága Petőfivel
Nagyszalonta, március 2. Budapest, október 22. Költői bemutatkozása; barátsága Petőfivel 1845 nyarán a Bihar vármegyei tisztújítás erőszakos cselekményei megmozgatták az egész magyar közvéleményt. Az elhíresült eseményeket Jókai Mór még évtizedekkel később is jónak látta beilleszteni A kőszívű ember fiai című regényébe (1869); Arany János pedig – fölháborodva a történteken (Szilágyihoz írt levelében „cannibalizmus”-ként aposztrofálta „a kortesség rút szenvedélyét, mely a félbarmok között dúl”) – friss melegében megírta Az elveszett alkotmány című komikus eposzát (1845). Forrás: CMZmiqowubd8yM:&imgrefurl=http://mandiner.hu/cikk/ _orban_az_uj_alkotmany_ orvosolja_husz_ev_hibait&docid=Q1WquFh5PEGM1M&imgurl=http://mandiner.hu/attachment/0026/25728_orb_alkotmany_2_.jpeg&w=560&h=280&ei=QOWmTpJBzOo5pIq1DA&zoom= 1&iact=hc&vpx=434&vpy=279&dur=703&hovh=159&hovw=318&tx=188&ty=82&sig= &page=9&tbnh=104&tbnw=207&start=68&ndsp=8&ved=1t:429,r:6,s:68 Orbán: Az új alkotmány orvosolja húsz év hibáit

18 Folytatása következik...
Arany János Nagyszalonta, március 2. Budapest, október 22. Folytatása következik... Forrás: © Wenczel Imre 2011 Győr


Letölteni ppt "ÉLETRAJZA Arany János I. Nagyszalonta, március 2."

Hasonló előadás


Google Hirdetések