Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tájékoztató az 1996. évi LV. törvény és a végrehajtására kiadott 79/2004. (V.4.) FVM rendelet (most lényeges) módosításairól Szekszárd, 2010.03.09.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tájékoztató az 1996. évi LV. törvény és a végrehajtására kiadott 79/2004. (V.4.) FVM rendelet (most lényeges) módosításairól Szekszárd, 2010.03.09."— Előadás másolata:

1 Tájékoztató az évi LV. törvény és a végrehajtására kiadott 79/2004. (V.4.) FVM rendelet (most lényeges) módosításairól Szekszárd,

2 Az évi LV. törvényt (csak az elmúlt néhány évben) módosító törvények évi CXII. törvény évi XCIV. törvény évi LXXXIII. törvény évi CIX. törvény évi XVI. törvény évi LXXXII. törvény évi CXXVI. törvény évi XLVI. törvény évi XXVIII. törvény évi LVI. törvény évi CIX. Törvény évi IX. törvény

3 A 79/2004. (V.4.) FVM rendeletet módosító rendeletek 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 100/2005. helyesbítés 42/2006. (V. 31.) FVM rendelet 61/2007. (VII. 13.) FVM rendelet 85/2008. (VII. 5.) FVM rendelet 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 141/2009. (X. 29.) FVM rendelet 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet

4 Vtv 9.§. … … (4) A vadaskertben, a vadasparkban, illetve vadászterületen létesített vadfarmon jogszerűen tartott vad – a vadaspark, illetve a vadfarm fenntartójával kötött eltérő megállapodás hiányában – a jogosult tulajdonában van. A nem vadászterületen létesített vadfarmon jogszerűen tartott vad – eltérő megállapodás hiányában – a vadfarm fenntartójának tulajdonában van.

5 Vtv. 22. § (1) A vadaskert a vadászterület gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, valamint vaddisznó vadászati célú tartására, illetve tenyésztésére – kerítéssel bekerített – része. Vadaskertbe csak szabad vadászterületről befogott, illetve másik vadaskertből származó vad helyezhető ki. Vaddisznó vadaskertbe, a vadászati hatóság külön engedélye alapján vadasparkból vagy vadfarmról is kihelyezhető, amennyiben a vaddisznó egyedek fenotípusos és genotípusos megjelenése a faj jellemzőit hordozzák. A vadaskertbe történő kihelyezést megelőzően a vaddisznó egyedeket – a külön jogszabályban meghatározott módon – egyedi azonosításra alkalmas füljelzővel kell ellátni.

6 Vtv 25/A. § (1) A vadfarm vadászterületen vagy vadászterületnek nem minősülő földterületen vad élelmiszer előállítása céljából történő tartására szolgáló létesítmény. (2) Vadfarm létesítését a vadászati hatóság engedélyezi. Nem létesíthető vadfarm védett természeti területen. Vadfarm létesítése és működtetése során a 22. § (4)-(5) bekezdésében, a 23. §-ban, valamint a 24. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. (3) Vadfarmon vadászni tilos.

7 Vtv 32. § (1) Mesterséges apróvad-tenyésztési tevékenység folytatásához, vad zárttéri tartásához, vad vadászterületek közötti szállításához, valamint vad vadászterületre történő kiengedéséhez a vadászati hatóság engedélye szükséges. (2) A mesterséges vadtenyésztési tevékenység engedély nélküli folytatása, továbbá a vad engedély nélküli vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő zárttéri tartása, vad vadászterületek közötti engedély nélküli szállítása, vad vadászterületre engedély nélküli kihelyezése a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül. (3) Apróvadtenyésztő telepet létesíteni, továbbá a tenyésztett apróvadat vadászterületre kiengedni csak az állategészségügyre vonatkozó szabályok szerint lehet. (4) Nagyvadat zárt térben – az állatkertben történő tartás kivételével – csak vadaskertben, vadasparkban, valamint vadfarmon lehet tartani.

8 Vtv. 38/A. § (1) Amennyiben nincs más kielégítő megoldás és az érintett vadászható vadfajok állományának a (6) bekezdésben meghatározott kedvező védelmi helyzete nem sérül, közösségi jelentőségű vadászható vadfaj vonatkozásában a vadászati hatóság a szükséges mértékben és módon a 28. § (4) bekezdésében, a 30. § (2) bekezdésében, a 38. § (3) bekezdésében és a 39. § (3) bekezdésében foglalt tevékenységeket a következő – madárfaj esetében csak az a)-f) pontban szereplő – okból engedélyezheti, illetve rendelheti el: a) közegészségügyi, illetve közbiztonsági okból, b) a légi közlekedés biztonsága érdekében, c) a növényi kultúrák, a termés, az állatállomány, az erdők, a halállományok, a vizek súlyos károsodásának megelőzése érdekében, d) kutatás és oktatás, állományfeljavítás, visszatelepítés és az ezekhez szükséges tenyésztés céljából, e) egyes vadászható madárfajok – az érintett állomány nagyságához mérten – kisszámú szelektív befogásának, tartásának, illetve hasznosításának érdekében, f) a vadon élő állatok és növények, valamint a természetes élőhelyek védelme érdekében, vagy g) más kiemelkedően fontos társadalmi, gazdasági közérdek, valamint a köz- és magántulajdon súlyos károsodástól való megóvása érdekében.

9 Vtv 71. §. (1) A vadászat rendje megsértésének minősül az alábbi vadászat: …(motoros jármű, lesgödör, napnyugtától … automata és félautomata golyós lőfegyver, gyöngygolyó, megtévesztés, mesterséges szaganyag …) (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon kívül a vadászat rendje megsértésének minősül, ha a vadász megsérti az azonosító jel használatára vonatkozó rendelkezéseket.

10 Vtv 74. § (1) A vadászati hatóság csak annak a vadnak a trófeabírálatát végezheti el, amely egyedi azonosítójelének számát a vadászjeggyel vadászó vadász egyéni lőjegyzékébe, valamint a jogosult által vezetett teríték-nyilvántartásba bevezették. (2) A vadászati hatóság a trófeabírálat eredményéről a vad elejtője részére hatósági bizonyítványt ad ki. A jogosult – ideértve az elhullott vad trófeáját is – csak a hatósági bizonyítvány birtokában szerezheti meg a trófea feletti rendelkezési jogot. (3) A trófeabírálat alkalmával a szarvas, a dám, az őz, valamint a muflon trófeáján a koponyát maradandó módon meg kell jelölni. (4) A trófea csak a (2) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány alapján hozható forgalomba, valamint vihető ki az ország területéről

11 Vtv 81. § (1) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kár) megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől – folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől – számított harminc napon belül kell közölni a kárért felelős személlyel. (2) Ha a károsult és a kárért felelős személy között az (1) bekezdés szerinti közléstől számított 8 napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, és a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a károsult a Kormány által rendeletben kijelölt szervtől nyolc napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárbecslési eljárás lefolytatását. A határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti igazolási kérelemnek van helye. …

12 (4) A kár becslését – a miniszter által rendeletben megállapított egyszerűsített vadkárbecslési szabályok szerint – a kirendeléstől számított öt munkanapon belül kell lefolytatni. A kárbecslést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az (1) bekezdésben előírt határidő után történt. Ha késedelmes bejelentés miatt a kár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt a bejelentő terhére kell figyelembe venni. (5) A szakértő köteles a kárbecslésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul átadni az eljáró hatóságnak. Az eljáró hatóság a szakértői vadkárbecslési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan. (6) Ha a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint tartalmazza a kötelezett kártérítésre vonatkozó kötelezettségvállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek általi viselését, a kártérítés (eljárási költség) összegét és pénznemét, a teljesítés módját és határidejét, az eljáró hatóság az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja. (7) Ha a felek között nem jött létre egyezség vagy az nem hagyható jóvá, az eljáró hatóság az eljárást megszünteti. (8) A károsult az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

13 Vtv 82. §. A § szerinti, illetve az e törvény szerinti egyéb jogkövetkezmény alkalmazásának nincs helye, ha a jogkövetkezmény alapjául szolgáló ténynek a vadászati hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy a tény bekövetkeztétől számított három év eltelt. A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát nem kell figyelembe venni. Vtv 83. (1) A vadászati hatóság határozata alapján vadgazdálkodási bírságot köteles fizetni a jogosult akkor, ha … (adatszolgáltatás, trófeabírálat hiánya, élőhelyvédelemi feladatok) … h) az általa vagy hozzájárulásával szervezett vadászat vonatkozásában a vadászat rendjére vonatkozó előírásokat megsérti. (3) A vadgazdálkodási bírság mértéke: … d) az (1) bekezdés d)-h) pontjai szerinti esetekben a cselekmény súlyától függően legalább százezer és legfeljebb kétmillió forint lehet. Ezekben az esetekben a vadgazdálkodási bírság ismételten is kiszabható.

14 Vtv 83.§. (4) Az (1) bekezdés g) pontja szerint a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül, ha a jogosult: a) nem veszi át a vadászati hatóságtól az azonosító jeleket, illetve nem készíti el a felhasználásukra vonatkozó részletes szabályokat, a vadászévre kiadott azonosító jelek felhasználásáról határidőben nem számol el a vadászati hatóságnak, vagy a jogosultság megszűnését követő 15. napig az azonosító jelekkel nem számol el, és a társas, egyéni vadászati naplót, teríték-nyilvántartást, valamint a hivatásos vadász szolgálati naplóját nem adja le a vadászati hatóságnak; b) amennyiben a jogosult személyében, valamint a vadászterület határában az üzemtervi ciklust követően nem történt változás, és az új üzemtervi ciklus megkezdését követő 15. napig nem kéri a társas, illetve egyéni vadászati napló és a teríték-nyilvántartás, valamint a hivatásos vadász szolgálati naplója vadászati hatóságnál történő lezárását és ismételt érvényesítését;

15 c) a vadászterületet vadaskert, vadaspark vagy vadfarm létesítése céljából engedély nélkül keríti be, a vadászterületnek nem minősülő területen, vadasparkban vagy vadfarmon tartott nagyvadat vadaskertbe kihelyezi, a hatósági engedéllyel vadaskertbe kihelyezett nagyvad megjelölésére vonatkozó előírásoknak nem tesz eleget, valamint vadászterületnek nem minősülő területről, vadasparkból, vadaskertből vagy vadfarmról származó nagyvadat szabad vadászterületre helyez ki; d) az éves vadgazdálkodási tervtől engedély nélkül eltér; e) a hivatásos vadász alkalmazása során ea)az alkalmazás megszűnését 15 napon belül nem jelenti be a vadászati hatóságnak, eb)a hivatásos vadász alkalmazására vonatkozó kötelezettségének a vadászati hatóság felhívására nem, vagy nem a törvényben foglalt feltételek szerint tesz eleget; f) elmulasztja a vadászati engedéllyel rendelkező vadász egyéni lőjegyzékébe bejegyezni a vadászterület kódszámát. g) a vadtenyésztési tevékenységet engedély nélkül folytatja, a vadat engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően tart zárt térben, vadat vadászterületek között engedély nélkül szállít vagy vadat vadászterületre engedély nélkül helyez ki.

16 Vtv 84. § (1) A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles fizetni: a) a vadászterületnek minősülő föld használója, ha nem tesz eleget a vadállományban okozott kár megelőzésével kapcsolatos kötelezettségének; b) a vadász, ha a vadászat rendjét neki felróhatóan megsérti; c) aki a vadat szándékosan kínozza; d) a vadász, ha az általa sebzett vagy az egyébként súlyosan beteg vad elejtése céljából nem teszi meg a szükséges intézkedéseket; e) aki a vadat tiltott vadászati eszközzel, illetve módon fogja vagy pusztítja el; f) aki a vadat tiltott módon zaklatja; g) aki jogosulatlanul vadászik. h) aki a jogszerű vadászati és vadgazdálkodási tevékenységet akadályozza.

17 i) a vadász, ha a vadászjegy, az egyéni lőjegyzék, a hivatásos vadász szolgálati naplója elvesztését, megsemmisülését vagy azok tőle való eltulajdonítását 5 munkanapon belül elmulasztja bejelenteni a vadászati hatóságnak; j) aki a vadászkutya vezetőjeként a vadászat megkezdésekor a jogszabályban előírt megkülönböztető jelzéssel a vadászkutyát nem látja el. (2) Az (1) bekezdés a)-f) és i)-j) pontjai esetében a vadvédelmi bírság mértéke legalább tízezer forint, legfeljebb kétszázezer forint lehet. A vadvédelmi bírság ismételten is kiszabható. (3) Az (1) bekezdés g) és h) pontjai szerinti esetben a vadvédelmi bírság mértéke esetenként és a cselekmény súlyától függően legalább ötvenezer és legfeljebb egymillió forint lehet. (4) A törvény alkalmazásában jogosulatlan vadászatnak minősül a 64. § (1) bekezdésében felsorolt igazolások hiányában történő, továbbá a jogosult hozzájárulása nélküli vadászat, valamint az, ha a vadász az általa elejtett vadat e törvénynek megfelelően nem jelöli meg

18 1. § (1) A Vtv. alkalmazásában vadászható állatfajok a következők (a továbbiakban: vad): a) nagyvadfajok: 1. Gímszarvas (Cervus elaphus), 2. Dámszarvas (Cervus dama), 3. Őz (Capreolus capreolus), 4. Muflon (Ovis gmelini musimon), 5. Vaddisznó (Sus scrofa), 6. Szikaszarvas – Japán szika (Cervus nippon nippon), 7. Dybowski szika (Cervus nippon hortulorum), 8. Zerge ( Rupicapra rupicapra), kivéve a R. r. tatrica és balcanica alfajok. b) apróvadfajok: ba) hasznos apróvadfajok 1. Mezei nyúl (Lepus europaeus), 2. Üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus), 3. Fácán (Phasianus colchicus), 4. Fogoly (Perdix perdix), 5. Vetési lúd (Anser fabalis), 6. Nagylilik (Anser albifrons albifrons), 7. Tőkés réce (Anas platyrhynchos), 8. Csörgő réce (Anas crecca), 9. Kerceréce (Bucephala clangula), 10. Szárcsa (Fulica atra), 11. Erdei szalonka (Scolopax rusticola), 12. Balkáni gerle (Streptopelia decaocto), 13. Örvös galamb (Columba palumbus), bb) egyéb apróvadfajok: 1. Házi görény (Mustela putorius), 2. Nyest (Martes foina), 3. Borz (Meles meles), 4. Róka (Vulpes vulpes), 5. Aranysakál (Canis aureus), 6. Pézsmapocok (Ondathra zibethicus), 7. Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides), 8. Mosómedve (Procyon lotor), 9. Dolmányos varjú (Corvus corone cornix), 10. Szarka (Pica pica), 11. Szajkó (Garrulus glandarius). (2) Közösségi jelentőségű vadászható állatfajok a következők: 1. Fácán (Phasianus colchicus), 2. Fogoly (Perdix perdix), 3. Vetési lúd (Anser fabalis), 4. Nagylilik (Anser albifrons albifrons), 5. Tőkés réce (Anas platyrhynchos), 6. Csörgő réce (Anas crecca), 7. Kerceréce (Bucephala clangula), 8. Szárcsa (Fulica atra), 9. Erdei szalonka (Scolopax rusticola), 10. Balkáni gerle (Streptopelia decaocto), 11. Örvös galamb (Columba palumbus), 12. Házi görény (Mustela putorius), 13. Zerge (Rupicapra rupicapra), 14. Aranysakál (Canis aureus), 15. Szarka (Pica pica), 16. Szajkó (Garrulus glandarius), 17. Dolmányos varjú (Corvus cornix).

19 Vhr. 3.§. … (3) A Vtv. 8. § (1) bekezdésének alkalmazásában a vadászterület szemközti határvonalainak távolsága akkor minősül háromezer méter alattinak, ha térképen – domborzattól függetlenül – mérve a szemközti vonalak távolsága több mint ezer méter hosszan nem éri el a háromezer méter távolságot. (4) A Vtv. 8. § (1) bekezdésének alkalmazásában a vadászterület határa önálló helyrajzi számú ingatlan határvonala, önálló helyrajzi számú nyomvonalas létesítmény, erdőrészlet vagy erdőtag határ, továbbá közigazgatási határvonal lehet.

20 Vhr. 17. § (1) Vadaskert, vadaspark, vadfarm létesítésének engedélyezéséről, illetve az engedélyben foglaltak felülvizsgálatáról az országos hatáskörű vadászati hatóság a Vtv.-ben előírt eljárás szerinti döntés meghozatalához a vadaspark, vadaskert, vadfarm fekvése szerint illetékes vadászati hatóság véleményét kikéri. … (5) A vadfarm létesítésének engedélyezésére irányuló kérelmet az országos hatáskörrel rendelkező vadászati hatósághoz címzetten, de a kialakítandó vadfarm fekvése szerint érintett vadászati hatóságnál kell benyújtani. A kérelem tartalmazza: a) a vadfarm létesítésének indokait és célját, b) a létesítendő vadfarm legfontosabb adatait (terület, külső kerítéshossz, tervezett vadállomány), c) a 3/II. számú melléklet szerinti dokumentumokat.

21 Vhr. 27.§. … (2) A fácántyúk kibocsátás esetében vadászható, a vadászati hatóság által a vad zárttéri tartásáról és kibocsátásáról adott engedélyben foglaltak szerint. Az engedélyben meg kell határozni a kibocsátás feltételeit és a hasznosítás mértéke, feltételei mellett a vadászat kibocsátóhelytől mért körzetét is. … (6) Apróvadas vadászterületeken a dolmányos varjú, a szarka és szajkó az apróvad szaporodási időszakában a vadászati hatóság külön engedélyével gyéríthető.

22 Vhr. 30. § (1) Az éves vadgazdálkodási tervtől tíz százalékot meghaladó mértékben való eltérést a vadászati hatóság, kérelemre engedélyezheti. (?) (2) Az apróvad hasznosításának tíz százalékot meghaladó mértékű elmaradása kivételével a nem engedélyezett eltérés – ideértve a trófeás vad korosztályonkénti szabályozására vonatkozó 16. számú melléklet szerinti előírásokat – a Vtv. 83. § (1) bekezdésének g) pontjában foglaltak szerint a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.

23 Vhr. 32. § (1) E rendelet alkalmazásában hivatásos vadásznak minősül: a) egy vagy több vadászterület vadgazdálkodását irányító személy; (vadászmester?) b) a vadállomány őrzési és a vadászterület vadgazdálkodási feladatainak ellátásával megbízott személy, akinek ebben a munkakörben történő foglakoztatása legalább a heti 36 órát eléri; c) a 33. § (3) bekezdése alapján foglalkoztatott személy. (33.§. (3) A hivatásos vadászokra előírt feltételek megléte esetén hivatásos vadászként foglalkoztatható az őrzés feladatát ellátó halőr, mezőőr, valamint az erdő őrzésével megbízott erdészeti szakszemélyzet tagja, amennyiben a munkaköreikre megadott működési területek fekvése összefügg)

24 Vhr.36.§. … (4) Erdészeti szolgálati napló vezetésére kötelezett, egy vagy több vadászterület vadgazdálkodását irányító hivatásos vadász nem köteles hivatásos vadász szolgálati naplót is vezetni. Az erdészeti szolgálati napló vezetésére kötelezett személy hivatásos vadászi feladataival kapcsolatos bejegyzéseit az erdészeti szolgálati naplóban is vezetheti, ekkor mentesül a hivatásos vadász szolgálati napló vezetési kötelezettség alól. Ez esetben a hivatásos vadász szolgálati napló ellenőrzésére jogosultak részére az erdészeti szolgálati naplóba történő betekintési és bejegyzési lehetőséget biztosítani kell.

25 Vhr. 41. §. (1) A hivatásos vadászt a szolgálati feladata teljesítése során elejtett, elfogott vad után lődíjként a szolgálati lőfegyvere és annak öbnagysága figyelembevételével a) az elejtett, elfogott szarkáért, szajkóért és dolmányos varjúért tíz darab sörétes lőszer, b) az elejtett, elfogott borzért, nyestért, aranysakálért, nyestkutyáért, mosómedvéért tizenöt darab sörétes vagy három darab 1000 joule- nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós lőszer, c) február 1.-július 31. közötti időszakban elejtett, elfogott rókáért huszonöt darab sörétes vagy öt darab golyós lőszer, augusztus 1.- január 31. közötti időszakban történt elejtése, elfogása esetén pedig tíz darab sörétes vagy kettő darab 1000 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós lőszer, d) a jogosult által előírt állományszabályozás során elejtett nagyvad után három darab golyós lőszer illeti meg a jogosult költségére. (2) A lődíj elszámolásának rendjét a jogosult állapítja meg, melyet köteles a vadgazdálkodási jelentéssel együtt a vadászati hatóság részére megküldeni.

26 Vhr. 43. § (1) A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve a Vtv. 57. §-ában meghatározott – a jogszerűen elejtett nagyvad fajok közül a Gímszarvas, Őz, Dámszarvas, Muflon és Vaddisznó egyedi jelölésére szolgáló – azonosító jelet és az elejtett vad jelöléséről, valamint kezelésének és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai és állategészségügyi feltételeiről szóló jogszabályban meghatározott vadkísérő jegyet (a továbbiakban együtt: vadkísérő jegy) bocsát darabonként 600 forint díj ellenében a vadászatra jogosult részére. A vadkísérő jegy sorszámozott, egyszer használatos zárású, írható felülettel ellátott, az elejtett vad jelöléséről, valamint kezelésének és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi feltételeiről szóló jogszabályban meghatározott adattartalmú műanyag jelölő. A vadkísérő jegyet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásakor, a vadászatra jogosult igényének megfelelő darabszámban adja ki. A vadkísérő jegy kizárólag a jogosult vadászterületén és az éves vadgazdálkodási tervben hasznosításra jóváhagyott vadmennyiség mértékéig használható fel. A jogosult a kiadott vadkísérő jegyek felhasználásáról a következő vadászévre szóló igényével egyidejűleg köteles tételesen elszámolni. A jogosultnál lévő, fel nem használt vadkísérő jegyek hatályát a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve a következő vadászévre meghosszabbíthatja.

27 Vhr. 44. §. (1) A jogosult a vadkísérő jegy használatának részletes szabályait a helyi szabályzatban köteles megállapítani, és első alkalommal azt az éves vadgazdálkodási terv mellékleteként a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervéhez be kell nyújtani. … (2) A helyi szabályzat módosítását 30 napon belül a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervéhez meg kell küldeni.

28 Vhr. 66. §. (1) Társas vadászati mód esetén a vadászatra jogosult köteles vadászatvezetőt állítani. A társasvadászatot a vadászatvezető irányítja. A társasvadászat vezetője hatályos vadászjeggyel és legalább középfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítéssel rendelkező személy lehet. (Hivatásos vadász nem biztos, hogy megfelelő!)

29 Vhr. 70.§. … (3) Nagyvad terelővadászaton lőhető a vaddisznó, a gímtehén, -ünő, -borjú, a dámtehén, -ünő, -borjú, a muflonjuh, -jerke, - bárány, az őzsuta és -gida, továbbá az 1. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontja szerinti apróvadfajok (a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó kivételével).

30 Vhr. 76. … (3) A jogosult, illetve megbízottja a vadászjeggyel rendelkező vadász által elejtett vad trófeáját az elejtés helye szerint illetékes vadászati hatóságnál, vagy térségi trófeabírálaton (?) is bemutathatja. (4) A jogosult, illetve megbízottja a vadászati engedéllyel rendelkező vadász által elejtett vad trófeáját bármelyik vadászati hatóságnál bemutathatja. Ez esetben a trófeát elbíráló vadászati hatóság 22 munkanapon belül hivatalból küldi meg a bírálat eredményét az elejtés helye szerint illetékes vadászati hatóságnak.

31 Vhr. 79. § (1) A vadászati hatóság az elejtő és a vadászatra jogosult részére a trófea bemutatását a 17. számú melléklet szerinti trófea bírálati lapon aláírással és bélyegzővel igazolja. A trófeabírálati lap tartalmazza a bírálatot végző hatóság megnevezését, ügyszámát, az igazolás helyét, idejét, a kiadmányozó nevét és hivatali beosztását, valamint a trófea bírálati adatait és minősítését. A vadászati hatóság az elbírált trófeán – a vaddisznóagyar és a vadászati engedéllyel elejtett vad trófeája kivételével – maradandó módon feltünteti a trófea bírálati ügyszámát.

32 I. VADÁSZATI IDÉNYEK a) Nagyvadfajok Gímszarvasbika, golyóra érett szeptember 1. -október 31. Gímszarvasbika, selejt szeptember 1. -január tehén, ünő, borjú szeptember 1. -február utolsó napja Dámbika, golyóra érett október 1. -december 31. Dámbika, selejt október 1. -január tehén, ünő, borjú október 1. -február utolsó napja Őzbak április 15.-szeptember 30. suta, gida október 1. -február utolsó napja Muflonkos, muflonjuh, jerke, -bárány szeptember 1. -február utolsó napja Vaddisznó egész évben Szika szarvasbika, tehén, -ünö, -borjú szeptember 1. -december 31. Zerge vadászati idény nélkül b) Apróvadfajok Mezei nyúl október 1. -január 31. Üregi nyúl szeptember 1. -január 31. Fácánkakas október 1. -február utolsó napja - fácántyúk vadászati idény nélkül Fogoly október 1. -december 31. Vetési lúd, Nagylilik október 1. -január 31. Tőkésréce, Csörgőréce, Szárcsa szeptember 1. -január 31. Kerceréce október 1. -január 31. Erdei szalonka vadászati idény nélkül Balkáni gerle augusztus 15.-február utolsó napja Örvös galamb augusztus 15.-október 31. c) Egyéb apróvadfajok Róka, Pézsmapocok, Nyestkutya, Mosómedve egész évben Házi görény, Nyest szeptember 1. -február utolsó napja Borz, Arany sakál június 1. -február utolsó napja Dolmányos varjú, Szarka július 1.-február utolsó napja Szajkó augusztus 1 -február utolsó napja

33 I. A TRÓFEABÍRÁLAT DÍJA Vadfaj Gímszarvas 3,00 kg-ig 500 Ft 3,01 kg-től 2000 Ft Érmes 4000 Ft Dámszarvas 1,50 kg-ig 500 Ft 1,51 kg-től 2000 Ft érmes 4000 Ft Öz 150 g-ig 500 Ft 151 g-től 250 g-ig 1000 Ft 251 g-től 2000 Ft érmes 4000 Ft Muflon 50,00 cm-ig 1000 Ft 50,01 cm-től 2000 Ft Érmes 4000 Ft Vadkan 18,00 cm-ig 500 Ft 18,01 cm-től 2000 Ft érmes 4000 Ft


Letölteni ppt "Tájékoztató az 1996. évi LV. törvény és a végrehajtására kiadott 79/2004. (V.4.) FVM rendelet (most lényeges) módosításairól Szekszárd, 2010.03.09."

Hasonló előadás


Google Hirdetések