Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Kelemen Csaba főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Nemzeti Infokommunikációs Stratégia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Kelemen Csaba főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Nemzeti Infokommunikációs Stratégia."— Előadás másolata:

1 1 Kelemen Csaba főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Nemzeti Infokommunikációs Stratégia

2 2 Állami hálózatok fejlesztése, konszolidációja Piaci szélessáv- fejlesztések ösztönzése Spektrumpolitika Állami hálózatok fejlesztése, konszolidációja Piaci szélessáv- fejlesztések ösztönzése Spektrumpolitika Eszköz-ellátottság biztosítása Online szolgáltatások fejlesztése Kormányzati folyamatok támogatása Eszköz-ellátottság biztosítása Online szolgáltatások fejlesztése Kormányzati folyamatok támogatása Digitális írástudás fejlesztése Informatika oktatás Informatika- és mérnökképzés támogatása Digitális írástudás fejlesztése Informatika oktatás Informatika- és mérnökképzés támogatása KKV-k működésének hatékonyabbá tétele Vállalkozások informatizáltságának növelése IKT exportösztönzés Start-up vállalkozások támogatása Innováció KKV-k működésének hatékonyabbá tétele Vállalkozások informatizáltságának növelése IKT exportösztönzés Start-up vállalkozások támogatása Innováció Gazdaság- fejlesztés Állam- polgárok ismeretének növelése Kormányzati IT Szélessávú infra- struktúra A Z ÁLLAMTITKÁRSÁG 4 FŐ TERÜLETRE FÓKUSZÁL

3 3 Olcsóbb szolgáltatások Új típusú szolgáltatások megjelenése Kapcsolattartás új formái Digitális szakadék mérséklése Pl. egészségügyi szolgáltatások Atipikus foglalkoztatási formák, pl. távmunka A munkahelyek döntő többsége megköveteli a digitális készségek meglétét Atipikus foglalkoztatási formák, pl. távmunka A munkahelyek döntő többsége megköveteli a digitális készségek meglétét A Z IKT- SZEKTOR TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE IKT szektor keresleti oldal IKT szektor kínálati oldal

4 4 A Z IKT- SZEKTOR GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE 100 lakosra jutó vezetékes szélessávú vonalak száma A WEF versenyképességi indexének eredménye Forrás: WEF, OECD Görögország Írország Románia Szlovákia Bulgária Magyarország Málta Lengyelország Észtország Spanyolország Csehország Lettország Litvánia Ausztria Luxemburg Franciaország Dánia Hollandia Svájc Finnország Egyesült Királyság Németország Svédország Szlovénia A szélessávú penetráció és a WEF index, 2011 Egyértelmű kapcsolat mutatható ki a World Economic Forum versenyképességi indexe és a szélessávú penetráció mutatója között.

5 5 Bulgaria Romania Latvia Lithuania Poland Hungary Estonia Slovakia Portugal Czech Republic Greece Slovenia Malta Cyprus Spain Italy France United Kingdom Finland Belgium Germany Denmark Netherlands Sweden Austria Ireland A Z IKT- SZEKTOR GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE (2) Forrás: Eurostat, saját gyűjtés Szélessávú penetráció és az egy főre jutó GDP, 2011 Q4 A szélessávú penetráció és az egy főre jutó GDP is szorosan korrelál egymással, az ok-okozati tényezők itt felcserélhetők.

6 6 A Z IKT- SZEKTOR GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE (3) Forrás: Eurostat, KSH, OECD, Mckinsey;*2009-es adat, **2008-as adat 10%20%30% Az IKT-szektor részesedése a GDP-ben (%) (Eurostat) Az internet hozzájárulásának mértéke a GDP növekedéséhez (Mckinsey) Az IKT-export aránya az összes exporton belül (%) (KSH) Az IKT-szektor K+F ráfordításai a GDP %-ban (Eurostat) 6,4 % 25,5 % 11,4 % 5,93 %* Az IKT-szektor részesedése a foglalkoztatottságban (%) (OECD) 6,4 %** Az IKT-szektor hozzájárulása a munkaerő-termelékenység növekedéséhez (OECD) 0,5 % 3. hely 2. hely 22. hely 2. hely 5. hely 4,5 % Mezőgazdaság 4%4% Építőipar 4,5 % Pénzügy 4,5 % Oktatás A hazai IKT-szektor GDP-ből való részesedése számos, különösen fontos nemzetgazdasági ágazat teljesítményét is meghaladja első negyedévében az általános recessziót elkerülve csak ez a szektor tudott nőni

7 7 J ELENLEGI HELYZET A napi, illetve heti legalább egyszeri internet-használat aránya a év közötti korosztályban, 2012 (a lakosság %-ában) Az Eurostat által alkalmazott módszertan szerint a év közötti korosztály több mint kétharmada (70%) tekinthető rendszeres (hetente legalább egyszeri) internet-használónak az Európai Unióban. A magyar adatok nem mutatnak szignifikáns eltérést, ahogy az uniós terminológiában gyakori (mindennap, vagy majdnem mindennap) internet-használónak tekintettek aránya is nagyjából megegyezik (az uniós átlag 59%, a magyar 58% volt 2012-ben). Digitális kompetencia 58 % 59 %

8 8 Azon lakosok, akik még sosem használtak számítógépet, 2012 (a év közötti lakosság %-ában) Az Eurostathoz képest eltérő módszertant használó (a 15 év felettiek internet-használatát mérő) hazai kutatások jóval kedvezőtlenebb képet adnak: 44% körüli a digitálisan írástudatlanok aránya, ami azt jelenti, hogy a 15+ korosztályban 3,7-3,8 millió ember nem használt még soha számítógépet/internetet, ami a teljes magyar lakosság kb. 37%-a. Digitális kompetencia 44,5 % 26 % J ELENLEGI HELYZET

9 9 Digitális gazdaság Azon vállalkozások, amelyek elektronikus úton cserélnek (vállalaton belül vagy vállalatok között) információkat, ben a vállalaton belül keletkezett információkat a magyar vállalkozások 32,7%-a kezelte elektronikus formában, szemben az EU27 51,5%-os adatával (közel 60%-os elmaradás), miközben a magyar vállalkozások csupán 20%-a cserélt adatot egy másik céggel elektronikus formában. 51,5 % 32,7 % J ELENLEGI HELYZET

10 10 Hagyományos szélessávú lefedettség Európa országaiban, 2011 (a háztartások %-ban) Magyarországon – köszönhetően az európai átlagtól alig elmaradó DSL és a messze átlagon felüli kábeles lefedettségnek – a háztartások több mint 94%-a fér hozzá valamilyen hagyományos szélessávú szolgáltatáshoz. Digitális infrastruktúra 93,2 % 95,2 % J ELENLEGI HELYZET

11 11 Újgenerációs szélessávú lefedettség Európa országaiban, 2012 (a háztartások %-ban) Digitális infrastruktúra A háztartások 59,7%-a számára elérhető valamilyen nagy letöltési (30 Mbps feletti) sebességet biztosító (VDSL, FTTx, vagy Docsis 3 kábel) hálózati infrastruktúra 53,8 % 59,7 % J ELENLEGI HELYZET

12 12 E-közszolgáltatások igénybe vétele (lakosság és vállalkozások), 2011 (%-ban) 2011-ben a év közötti korosztály 38 százalékának volt valamilyen online kapcsolata közintézményekkel, ami 3 százalékpontos lemaradás az EU27 átlagához képest. Az EU átlagával lényegében megegyező és az állampolgári használatot több mint kétszeresen meghaladó vállalkozói aktivitás elsősorban a jogszabályi előírásoknak tudható be, és nem a vállalkozói online tudatosságnak, vagy az e-közszolgáltatásokkal szembeni pozitív attitűdnek. 41 % 38 % Digitális állam J ELENLEGI HELYZET

13 13 Helyzet- elemzés SWOT Vízió és jövőkép BevezetésCélrendszer Eszköz- rendszer Megvaló -sítás Monitor- ing A STRATÉGIA ESZKÖZRENDSZERE

14 14 Digitális állam Digitális gazdaság Digitális infrastruktúraDigitális kompetenciák 2020-ra a digitálisan írástudatlanok aránya csökkenjen 30% alá 2016-ra a lakosság 50 %-a vásároljon online és/vagy vegyen igénybe e-kormányzati szolgáltatásokat 2020-ra a vállalkozások 80%-a rendelkezzen internetes jelenléttel 2020-ra a mikro- és kisvállalkozások 100%-a rendelkezzen internet-hozzáféréssel A közszférában dolgozók digitális kompetenciájának fejlesztése 2014-re teljes lefedettség 2020-ra 30Mbps sebességű hálózat 2020-ra a háztartások minimum 50 %-a rendelkezzen 100 Mbps-os kapcsolattal Új generációs (NGA) hálózatok építése Teljes körűen épüljön ki a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat Bővüljön a mobil szélessávú lefedettség 2016-ra jöjjön létre egységes kormányzati IT- háttér elektronikus közigazgatás fejlesztése (szeüsz, interoperabilitás) Elektronikus közszolgáltatások fejlesztése (oktatás, egészségügy) 2020-ra legalább 20%-kal bővüljön a felsőfokú IKT-képzésben résztvevők száma a magyar szoftver- és szolgáltatásexport értéke növekedjen 50%-kal 2020-ig 2020-ra a KKV-k 33 %-a vásároljon vagy értékesítsen online az integrált vállalati rendszerekkel rendelkező KKV-k aránya 2020-ra érje el az akkori uniós átlagot A STRATÉGIA NÉGY PILLÉR MENTÉN FOGALMAZZA MEG A CÉLOKAT Célok

15 15 Digitális állam Digitális gazdaság Digitális infrastruktúraDigitális kompetenciák Képzési és motivációs programok a digitális írástudás terjesztésére Integrált közösségi terek és programok létrejöttének és hálózatba szerveződésének támogatása Ágazat-specifikus képzési programok Internetes jelenlét ösztönzése e-közigazgatási ismeretek beépítése a közigazgatási képzési (alap-, felsőfokú és felnőttképzés) programokba Piaci indíttatású NGA- fejlesztések ösztönzése közpolitikai eszközökkel Nemzeti spektrumstratégia létrehozása Fejlesztési hitelkonstrukció vagy pályázati konstrukció kialakítása Közintézmények hálózati hozzáférésének fejlesztése Nemzeti Távközlési Gerinchálózat továbbfejlesztése államigazgatási belső folyamatokat és az elektronikus közigazgatási szolgáltatásokat támogató informatikai háttér biztosítása Közigazgatási belső folyamatok informatizálása Interoperabilitás és közös szabványok Oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése IKT felnőttképzési programok ösztönzése Magvető finanszírozás és inkubáció támogatása az IKT start-up vállalkozások számára Export-előfinanszírozási pályázat vállalaton belüli informatikai (integrált vállalatirányítási, vezetői információs, ügyviteli, stb.) rendszerek bevezetésének támogatása Felhőalapú megoldások támogatása A STRATÉGIA NÉGY PILLÉR MENTÉN FOGALMAZZA MEG AZ ESZKÖZÖKET Eszközök

16 16 Kelemen Csaba Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "1 Kelemen Csaba főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Nemzeti Infokommunikációs Stratégia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések