Készítette: Virágné Kaló Ágnes diplomás ápoló

Az előadások a következő témára: "Készítette: Virágné Kaló Ágnes diplomás ápoló"— Előadás másolata:

1 Hatékony ápolási ellátás lehetősége a kórházon kívül Az Otthoni Szakápolás és Hospice ellátás
Készítette: Virágné Kaló Ágnes diplomás ápoló terület és településfejlesztési manager Európai Uniós szakértő Terra 95 Bt. Otthoni Szakápolási és Hospice Szolgálat

2 I. rész. A múlt 1980-as évek végén megkezdődött és nagyjából lezajlott az alapellátás praxisainak funkcionális (ellátási szolgáltatás nyújtása) privatizációja. Ugyanekkor felmerült az igény arra, hogy egészségügyi ellátás súlypontja a kórházakból az alapellátás felé tolódjon. 3-as cél hozta létre: 1. – a kórházi ágyak csökkentése 2. – a humánusabb betegellátás 3. – az Európai Uniós elvárásoknak való megfelelés

3 1990-ben az izraeli Joint vállalta, hogy „home care” alapú ellátási formát hoz létre Budapesten. A második program holland ismeret anyagon alapult, amely a holland református egyházon keresztül jutott el hozzánk. A harmadik modell, amely jelen volt az otthoni szakápolás kialakításán az amerikai modell volt. Dr. Pusztai Erzsébet volt az első, aki az Országgyűlésben kimondta, hogy az otthonápolásra szükség van (Forrás: Interjú dr. Falus Ferenccel a Nyírő Gyula Kórház főigazgatójával, Otthonápolás II. évf. 2. szám.)

4 1993. és 1994-ben modellkísérletként elindult az otthoni szakápolás
1993. és 1994-ben modellkísérletként elindult az otthoni szakápolás. Kevés tapasztalat volt, nem lehetett tudni milyen szolgáltatások és milyen mértékben finanszírozhatók ban lehetett kasszaszerűen beemelni a TB rendszerébe. Ez azt jelentette a TB terhére egy meghatározott vizitszám erejéig ingyenesen részesülhetnek ellátásba az állampolgárok. Ez az egyedüli kassza amely nem lépi túl az előírt keretet. Az Állami Számvevőszék megállapította, ez az a terület amelyet kell és érdemes fejlesztetni. – (Forrás: Kárpáti Zsuzsa Otthonápolás 2005-ben Otthonápolás I. évf. 1. szám.)

5 1996-ban a Népjóléti Minisztérium Ápolási Főosztálya pályázatot hirdetett a Minisztérium éves költségvetésében ápolásfejlesztésre elkülönített összeg felhasználásra --- az Otthoni Szakápolási Szolgáltatok létrehozása céljából. 3-om féle úton történhetett ez meg , mint: - „önkormányzati modell” – a települési önkormányzatok szervezésében. Ez a forma a Szervezetek 15%-át tette ki. - vállalkozói modell – ez 80% - civil modell – (alapítványok, egyesületek) 5 %. A Hospice Szolgálatok belépésével TB támogatásába a civil modell százalékos aránya nőtt.

6 „1996-os év végén szűk tevékenységi lista alapján vizitfinanszírozással, zárt kasszával indult. A kassza költségvetési alku kérdése volt, a vizitdíj először a „krónikus napidíjhoz” kötődött. Jelenleg a kórházi költségektől nem függve, „költségvetési alku” Minisztériumi döntés eredménye. Az otthonápolásra vállalkozók jellemzően nem pénzügyi befektetők, hanem inkább kényszervállalkozók voltak, akik főként szellemi tőkével rendelkeztek, ugyanakkor tenni akartak valamit és azt a szakmájukban kívánták elérni. A betegek még önmaguktól nem támasztottak igényt, csak elképzelésük volt a jobb körülmények közötti gyógyulás, lábadozás lehetőségeiről. Az otthoni szakápolásba felvett betegeknél az ápolási idő lecsökkent, az eredményeik nagyon pozitívak voltak, jelenleg az ország teljes területét lefedik a szolgáltatók.” (Forrás: Helyzetkép a hazai otthoni szakápolásról dr. Falus Ferenc – Nemes-Szabó Ernő Egészségügyi Menedzsment I )

7 Az OTTHONI szakápolás kapcsolata az egészségügy ellátórendszerrel
Egészségügyi Minisztérium MEP ÁNTSZ Háziorvos Beteg és családja Fekvő és járóbeteg szakellátás, egy napos sebészet Hospice Települési Önkormányzat Otthonápolási Hospice Szolgálat Hosszú segítségnyújtás Az otthoni szakápolás sikeresen kapcsolódik az egészségügyi ellátáshoz, szakápolást nyújt a beteg otthonában.

8 Jogi háttere: 1997. évi LXXXIII
Jogi háttere: évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítási ellátásról 217/1997. (XII.1.) Kormány rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról évi CLIV. TV. az egészségügyről. 20/1996-os NM. rendelet, ennek módosítása 15/1999-es ESZCSM rendelet, majd ennek módosítása 26/2009-es EM rendelet. Finanszírozása: 43/1999. (III.3.) kormányrendet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól (többször módosították).

9 „Az otthoni szakápolás a beteg otthonában vagy tartózkodási helyén, kezelőorvosa rendelésére, szakképzett ápoló által végzett tevékenység. Az otthoni szakápolás célja, hogy a beteg otthoni környezetben, személyre szabottan, humánus és szakszerű ápolásban részesüljön. Ezzel az ellátási formával a kórházi kezelések száma csökkenthető, illetve időtartama lerövidíthető. Az otthoni szakápolás abban az esetben vehető igénybe, ha a beteg egészségi állapota – orvosi végzettséghez nem kötött – komplex kórházi ápolást igényelne, de azt helyettesíteni lehet az otthoni szakápolás körében nyújtható ellátásokból összeállított kezeléssel.” (Forrás: Otthoni szakápolás )

10 Elrendelhető: - háziorvos saját kezdeményezése vagy intézeti zárójelentés alapján. - járóbeteg vagy fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmény szakorvosa közvetlenül, ha szerződése van az otthoni szakápolást nyújtó szolgáltatóval. Intézeti zárójelentésen akkor javasolható otthoni szakápolás, ha az intézet előzetesen lekötötte a beteg részére a szakápolást és erről a háziorvost értesítette (43/1999. kormányrendelet módosítása). Egynapos beavatkozással (9/1993. NM rendelet 9 sz. melléklete) nem rendelhető el otthoni szakápolás (Forrás: Otthoni Szakápolás )

11 Feltétel: Az Egészségbiztosítónak a feladat ellátásra szerződéses viszonyban áll a Szolgáltatóval és a beteg lakhelye vagy tartózkodási helye a Szolgáltató működési területére esik. A Szolgáltatónak a finanszírozási szerződésben rögzített keret mértékéig területi ellátási kötelezettséggel működik. Ez azt jelenti, hogy minden hozzájuk érkező, vizitkereten belüli elrendelést kötelesek elfogadni. Kereten belül érkezett idényről a Szolgáltató tájékoztatni köteles a háziorvost, annak érdekében, hogy a beteg ellátásáról már Szolgáltatónál vagy kórházba utalással tudjon gondoskodni (Forrás: Otthoni Szakápolás )

12 Otthoni szakápolás keretében nyújtható ellátások
1. Szondán át történő tápláláshoz és folyadékfelvételhez kapcsolódó szakápolási tevékenységek végzése és megtanítása 2. A tracheális kanül tisztítása, betét cseréje, a tevékenység tanítása. 3. Állandó katéter cseréjéhez vagy rendszeres katéterezéshez, hólyagöblítéshez kapcsolódó szakápolói feladatok. 4. Az intravénás folyadék- és elektrolitpótláshoz parenterális gyógyszer beadáshoz kapcsolódó szakápolási feladatok. 5. Baleseti és egyéb műtétek utáni szakápolási feladatok és az önellátás korlátozottsága esetén a testi higiéné biztosítása, valamint a mozgás segítése. 6. Műtéti területek (nyitott és zárt sebek) ellátása, sztomaterápia és különböző célt szolgáló drének kezelésének szakápolási feladatai, szakmaspecifikus szájápolási tevékenységek műtét után. 7. Decubitálódott területek, fekélyek szakápolási feladatai. 8. Betegség következményeként átmenetileg vagy véglegesen kiesett vagy csökkent funkciók helyreállításához, fejlesztéséhez vagy pótlásához kapcsolódó szakápolási feladatok: gyógyászati segédeszközök, protézisek használatának tanítása, - mozgás és mozgatás eszközei használatának tanítása, - hely- és helyzetváltoztatás segítése. 9. Szükség esetén speciális tevékenységek, például: EKG, oscillometria - Oxigénterápia - Légzésterápia - Szívó alkalmazása - Gyógylámpák alkalmazása - TENS készülék alkalmazása 10. Tartós fájdalomcsillapítás szakápolási feladatai. 11. A beteg állapotától függően beszédterápia, a fizioterápia köréből: gyógytorna, elektroterápia biztosítása. 12 Haldokló beteg otthonában történő szakápolása az ellátandó feladatok megnevezése. A térítésmentesen nyújtott ellátás naponta egy-három órát meg nem haladó vizit. Az Otthoni Szakápolás időtartama alatt a beteg más szolgáltatótól kórházat kiváltó ellátást nem vehet igénybe.

13 Az otthoni szakápolás rendszerében az ellátás időszaka nem lehet hosszabb, mint az adott betegség miatt szükséges kórházi ápolás időtartama lenne. Egyszerre legfeljebb 14 vizit (napi 1) ami 3 alkalommal meghosszabbítható egy naptári éven belül. Összes ápolást egy naptári évben 56 alkalommal rendelhet. A megszakítás nélküli ápolás érdekében a kezelő orvos, a regionális egészségbiztosítási pénztár ellenőrző főorvosának egyetértésével egyedileg meghatározott további vizitszámot rendelhet el. Az egy alkalomra elrendelt, az egyik naptári évről a következő naptári évre áthúzódó ellátást abba a naptári évbe tartozó ellátásnak kell tekintetni, amelyik évben az ellátás igénybevétele megkezdődött. Az otthoni szakápolás befejezésekor az ápolásért felelős Szolgálat és az otthoni szakápolást elrendelő orvos egy ellátást lezáró lapot ad a beteg részére (Forrás: )

14 2009-ben közel 350 Otthoni Szakápolási Szolgálat van országosan
2009-ben közel 350 Otthoni Szakápolási Szolgálat van országosan. A legtöbb Pest megyében található. Zala megyében a legkevesebb a Szolgáltató. Az egy főre jutó szolgáltatók száma a legnagyobb Hajdú-Bihar megyében ahol 1 lakosra 5,2 szolgáltató jutott, de rögvest követi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. A ténylegesen elvégzett és szerződött vizitszámok országos szinten megállapítható, hogy az OEP által finanszírozott szolgáltatók a szerződött vizitek 103,7 %-át teljesítették. (2005-ös adat) A túlteljesített vizitszámok ellenére a kasszában maradvány marad, ami a bent ragadt területi pótlékok, valamint a hospice vizitszámok nem megfelelő teljesítésből adódnak. (közös kassza) 2004-ben 20 vizit jutott 1 betegre október 1-jétől mindösszesen 8 vizit.

15 Országos szinten a háziorvos által elrendelt ápolási napok száma jelentősen meghaladja a szakorvos általi elrendeléseket. A vizitek megoszlásban a szakápolás aránya a legnagyobb, ezt követi a gyógytorna, amelynek vizitaránya megyénként változó. Budapesten és Csongrád megyében az országos átlagot meghaladóan magas, amíg Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a szakápolás után a fizioterápia a második leggyakrabban végzett ellátás.

16 A vizitek száma az életkor növekedésével párhuzamosan növekszik, a legtöbb vizit a 65 – 74 év, és a 75 év feletti betegek korcsoportjaihoz tartozik. A legnagyobb szám a részleges ellátású betegek aránya.

17 A foglalkoztatottak között 27,6%-ot képviselnek a diplomások
A foglalkoztatottak között 27,6%-ot képviselnek a diplomások. Ebből gyógytornászok száma 22%-ot tesz ki. A foglalkoztatottak között 81,8% a részfoglalkoztatottak aránya. (Forrás: Virágné Kaló Ágnes Európa-tanulmányok Szakdolgozat 2206.)

18 II. rész Az otthoni szakápolás hatékonysága, hatásossága, életminőségre gyakorolt hatása. Ahhoz, hogy egy szolgáltatást ajánljunk a betegnek, 3 dolognak kell megfelelni. Biztosnak kell lennünk, hogy a beavatkozás meghosszabbítja az életkilátásokat, hogy megelőzi a betegségeket, hogy a betegek életminőségét jelentősen javítja. Miért kell vizsgálnunk az egészségügyi szolgáltatások kapcsán nyerhető életminőség javulást? – a hatásosság és hatékonyság bizonyítása miatt. Kutatásokat végeztem 2006-ban a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Európa-tanulmányok Szakdolgozata keretében a fent említett témakörökben. Ebből szeretnék néhány dián keresztül kiemelni annak bizonyítására, hogy valóban objektív módon igazolható, hogy hatékony és hatásos az otthoni szakápolás.

19 Az életminőség a Nottingham Health Profile-módszerrel került vizsgálatra. Elemei: mozgás, fizikai aktivitás, fájdalom, életenergia, rossz közérzet, alvás, önellátás, családi állapot, szociális helyzet. Következtetésként elmondhattuk, hogy az otthoni szakápolás hatására a betegek mozgása nőtt, fájdalmuk csökkent. Az önellátása 2/3 –uknak nőtt. A mindennapi élettevékenységbe való visszailleszkedésüket is elősegítette, ezzel mentesítve a családot az ellátás nehézségeitől.

20 Az Otthoni Szakápolási Szolgáltatás hasznosságának vizsgálatában az arányskála-módszert használtam. Ennek során a betegnek ki kellett választani a jelenlegi egészségi állapotára jellemző mutatót, amely a skálán egy szám volt, majd az ellátás utáni egészségi állapotra jellemző skála számot. Az állapotok között a skálán megjelenő számpárok intervallumai jelezték a különbségek nagyságát. A skála jelen esetben a Visual Analogue Scale volt. Ezt „életminőség-hőmérőnek” is nevezte a szakirodalom (Gulácsi L.) Ebben az esetben a jól meghatározott kezdő és végponthoz viszonyíthatjuk a különböző egészégi állapotok számpárjainak különbségét.

21 A vizsgált betegek száma n=100. Módszere: Anonim önkitöltős kérdőív.
A legjobb elképzelhető egészségi állapot 100 Az Ön jelenlegi egészségi állapota 50 A legrosszabb elképzelhető egészségi állapot A vizsgált betegek száma n=100. Módszere: Anonim önkitöltős kérdőív.

22 A szakdolgozatban megjelent otthoni szakápolás hasznosságát mutató érték a 3 egység volt. A legnagyobb javulási mérték a év korosztályt érintette. Itt 5-9 volt az érték. A vizsgálat alapján megállapítható volt, az otthoni szakápolás hatékony, de ennek nagyságát a beteg alapbetegsége határozza meg.

23 Ott a legnagyobb a hasznossági mutató, ahol akut ellátás történt, mert ott az állapot javulás is nagymértékű volt. A krónikus beteges ellátásában igaz nem volt nagy ez a szám, de ezen betegek állapotában bekövetkezett javulás vagy szintentartás is önmaguk ellátását nagymértékben javította, ezáltal a családot mentesíti, ami az egészségügyi rendszerrel való elégedettséget is növelte.

24 Második mérőeszköz az „időalku” (Time trade-off) módszer volt
Második mérőeszköz az „időalku” (Time trade-off) módszer volt. Ennek központi eleme: mennyi évet adna a hátralévő életéből, ha a kérdéses betegségből varázsütésre felgyógyulna. Feldolgozásában az átlag éveket az átlag értéket az 1- teljes egészségi állapothoz viszonyítjuk. Ebben a vizsgálatban az eddigi életük 30%-át adnák a teljes gyógyulásukhoz legtöbben. A kiszámítás menete: a válaszadók életkorának átlagolása az 54 év volt. A nők magasabb száma miatt az átlag életkor 78 év volt =24 10 : 24 = 0,42 Majd a teljes egészségi állapotból kivonna 1-(10:24)=0,58 Az elmondottak alapján az 1 teljes egészségi állapothoz viszonyítva elmondhatjuk 0,58 az otthoni szakápolás relatív hasznossága (Számítás: Gulácsi László- Klinikai kiválóság Technológia elemzés az egészségügyben Springer Kiadó oldal)

25 III. rész Az otthoni szakápolás minőségfejlesztése - Az otthoni szakápolásban a nagy egészségügyi szolgáltatókhoz képest (kórházak, rendelőintézetek) képest viszonylag későn indult meg a szisztematikus minőségfejlesztés. A Magyarországi Otthonápolási és Hospice Egyesület kezdeményezésére 2003-ban egyedülállóként olyan projekt indult el, melynek az volt a célja: Hatékony és Gazdaságos segítség az otthoni szakápolási szolgáltatók részére a minőségügyi rendszerre vonatkozó törvényi keretek kielégítése céljából. (1997. évi CLIV. törvény 4.)

26 - Kezdetben komoly dilemmát okozott a hivatalos állásfoglalások bizonytalan, ellentmondó volta, a törvény végrehajtási utasításának hiánya. Végül a nagy intézményi példák nyomán ISO 9001:2000 szabvány szerinti minőségirányítási rendszer mellett döntött a MOHE vezetősége. A projekt lényege volt a MOHE védőernyője alatt szerzett, alkotó közösségen alapuló kooperatív MIR rendszerépítés, amelyet elismert, nemzetközi tanúsító szervezet által végzett mintavételes tanítás zárt le.

27 A projekt indulásakor az ország területeiről kb
A projekt indulásakor az ország területeiről kb. 50 szolgáltató vett részt, melyekből területi csoportok alakultak ki, képviselőkkel, akik tartották a kapcsolatot a hozzájuk tartozó szolgáltatókkal. A munkaanyagok minták alapján és közös kidolgozással készültek (pl.: Minőségirányítási kézikönyv, adatvédelmi szabályzat, veszélyes hulladék-kezelési szabályzat, stb.) A tanúsító szervezettel folyamatos és gyümölcsöző kapcsolat alakul ki (British Standard Institution – BSI-MertCert)

28 A teljesítmény mérése – indikátorok
Menedzsment Misszió Küldetés Stratégia Politika Célok Szakápolási szolgáltatás Ítéletalkotás Beavatkozás Ápolt Mérés, adatgyűjtés Ápolt Munkatársak Beszállítók Tulajdonos Finanszírozó Társadalom Hibajel Indikátorok Indikátor képzési szabályok Az indikátorok önmagukban egy adott szolgáltatóra nézve nem mindig relevánsak jelentőségük sokkal inkább az összehasonlításban dominál.

29 (Forrás: dr. Hajnal Miklós Pál
A munka során megerősítést kaptunk, mert az ESzCsM-ben én megtartott konszenzus konferencián egyhangú állásfoglalás kimondta: az egészségügyben ISO-KES integrált rendszereik kiépítése és tanúsíttatása valósítja meg a törvény által megkívánt „minőségi rendszert”. Az Európai Unió az ISO szabványokat fogadta el az európai követelményrendszerek alapjául…” (Forrás: dr. Hajnal Miklós Pál Adware Q1 Fejlesztő és Tanácsadó Kft. Minőségfejlesztés – Egy korszak kezdete. Otthonápolás I. évf. 5. szám)

30 Mind a MOHE keretében, mind jó néhány szolgáltatónál széleskörű vizsgálatra került a minőség kérdése, valamint a betegelégedettség. Néhány felsorolva: MOHE évei felmérés, Betegelégedettségi vizsgálat, készítette Banai Jolán, MOHE évi felmérés : Fekvőbeteg Intézet és Szakrendelői orvosok elégedettségi vizsgálata az otthoni szakápolásról – készítette: Friesz Tiborné, - Betegelégedettség az otthoni szakápolásban készítette Sasváriné Bojtor Anna Pécs Nővérszolgálat.

31 A felmérések összefoglalásaként elmondhattuk a beteg elvárása az Otthoni Szakápolási Szolgálattól igen sokrétű. Számára a legfontosabb igény a szükségletek kielégítése, a szakmai tevékenység kivitelezése, amely egyfajta belső harmóniát eredményez. Ha a beteg azt tapasztalja, hogy az állapota optimalizálódik, vagy betegsége elviselhetőbbé válik, akkor joggal mondható, hogy az otthoni szakápolási szolgáltatók minőségi munkát végeztek. Elsődlegességet élvez a szakmai munkán túl a tájékoztatás, az időbeosztás, a munkatársak pontossága, az első megjelenés és az elrendelés között eltelt idő, a betegjogokról való tájékoztatás, a megfelelő kommunikáció és az ápolás hatékonyságának eredménye.

32 A betegek az otthoni szakápolást sokkal humánusabbnak, általuk elfogadottabbnak érzik. Amennyiben választani lehet ezt az ellátási formát, szívesen választják. A várakozási idő megfelelő, de amennyiben van erre lehetőség ennek idejét csökkenteni kell. (Jelenleg a vizitszám csökkentés miatt – megjelentek a rendszeres várólisták). A kommunikációt nagyon jónak ítélik, - szívesen látnának komplex ellátási formát. (Szak és alapápolási feladatok). Az ellátást rendelő orvosok folyamatosan kapnak tájékoztatást a szolgáltatótól a beteg állapotáról. Orvosi felügyelet melletti team munka jellemző az ellátás folyamán.

33 IV. rész. A fejlesztés lehetőségei
IV. rész A fejlesztés lehetőségei Egy kis külföldi kitekintésként A magyarországi otthoni szakápolás elrendelésének feltétele – kórházat váltson ki vagy rövidítsen le. Erre több féle modellt találhatunk. - Dániában, ahol ápolási rendszerükre jellemző, hogy a megelőzésre és a kezelésre irányul. Mottója: „Maradj otthon, ameddig csak lehetséges. Rendszere az életkortól függetlenül elérhető, akut és krónikus betegek számára professzionális ellátást nyújt. Helyi ápolási otthonokkal közös integrációban. Egy vezető alá tartozik a közösségi ápolási rendszer, a területi vezető ápolási otthon és a segítő szolgálat.

34 Svédország: Az otthonápolásban kevésbé komplikált – orvosi ellátást igénylő betegek kerülnek ellátásra. Fejlett rendszer, a kórházi ellátás alternatívája. Mottója: „A betegágy a beteg otthonában van.” Magyarországon napjainkban – tevékenységi körök alapján (szakfeladatok) – a kórház kinyújtott karjaként „működnek „az otthoni szakápolási szolgálatok.

35 Az otthoni szakápolás fejlesztése megjelent mind a Nemzeti Fejlesztési Terv I. és II.-ben de ennek mai napig nem érződött a hatása. Már 2006-ban Dózsa Csaba- az Egészségügyi Minisztérium államtitkáraként, a Nemzeti Fejlesztési Terv II.-re alapozva – fogalmazott meg az otthoni szakápolás fejlesztéséről gondolatokat. „ 2006-ban az otthoni szakápolás még mindig nem érte el a fekvőbeteg szakellátás 1%-át. Az otthoni szakápolásnak fejlesztési területei lehetnek a minőség fejlesztése – képzettségi szint és szakmai sokrétűség növelése, szakmai programokba való intenzív bekapcsolódás, szolgáltatók fúziója. Volumennövelés – kapacitásnövelés a valódi teljes lefedettség érdekében. „ (Forrás: Az Otthoni Szakápolás fejlesztése az Egészséges Társadalom Komplex Program (II.NFT) tükrében. Dózsa Csaba Otthonápolás II. évfolyam 3. szám)

36 Ugyanekkor a Szolgáltatók által igényelt fejlesztési irányt a magas költségek csökkentése ,(bér és bérjellegű költségek, egyszer használatos és felhasznált anyagok, utazási költségek, fenntartási költségek, iparűzési adó, közüzemi díjak, irodabérlet, visszamaradt vizitek összege) és a vizitdíj emelése határozta meg ban a szolgálatoknál kimutatott tiszta haszon 1% volt, amely 2010-re teljesen eltűnt ban országos felmérés alapján a Szolgáltatók a kalkulált vizitdíj mértékét 4424,- Ft-ban határozták meg. A legnagyobb költségnek főállású dolgozó bérjellegű kiadását, valamint a nagy távolságokra fekvő települések közti utazást tartották. A Szolgáltatók szerették volna elérni a vizitkeret emelését és a szükségletalapú finanszírozás bevezetését, a tevékenységi körök bővítését, valamint a kompetencia körök meghatározását.

37 A betegek 24 órás ápolási ellátást, a felügyelet – gondozást, az idős teljesen egyedülálló beteg ellátását, dietetikus és gyógymasszőr alkalmazását, haldokló beteg ápolását, valamint a betegszállítás megoldását szerették volna. A túlzott bürokrácia megszüntetését elsődlegesnek tartották, részükről igény lett volna az otthoni szakápolás keretében a komplex ellátásra (Forrás: Az Európai Uniós csatlakozás hatása az Otthoni Szakápolási Szolgáltatók fejlődési trendjére. Virágné Kaló Ágnes Otthonápolás II. évfolyam 3. szám)

38 Több kísérlet történt a szakmai tevékenységek kibővítésére, amely kevés sikerrel járt ben a Magyarországi Otthonápolási és Hospice Egyesület felkérésére a MED-ECON Humán Szolgáltató Kft. elkészítette az otthoni szakápolás középtávú fejlesztési koncepcióját és stratégiáját. Szerepelt benne a jelenlegi helyzet elemzése, környezet elemzés, demográfiai trendek. Feltérképezésre került a jelenlegi szolgáltatók szervezeti formája és mérete, piaci koncentrációja. Humánerőforrás, foglalkoztatás, minőségbiztosítás (Forrás: Az otthoni szakápolás középtávú fejlesztési koncepciója és stratégiája MED-ECON Human Szolgáltató Kft.)

39 Érintetti (stakeholder-) térkép az elvárások feltüntetésével.
Érdekérvényesítő képesség Hatékony lobbizás az egyesület érdekében A kedvezőbb finanszírozás – stabil működés érdekében Hatékony koordináció, Minőségbiztosítás Felelősségbiztosítás Rendezvényszervezés Források felkutatása Információ-szolgáltatás MOHE Belső Elnökség Tagszervezetek Az otthonápolási szektor stabil növekedése, növekvő finanszírozása Bővülő kompetenciák A szolgáltatok vezetői és munkatársai Érdekérvényesítő képesség Hatékony lobbizás az egyesület érdekében A kedvezőbb finanszírozás – stabil működés érdekében Hatékony koordináció Minőségbiztosítás Felelősségbiztosítás Rendezvényszervezés Források felkutatása Információ-szolgáltatás Betegek, ellátottak Más egyesületek, szövetségek Versenytársak, új szolgáltatók Szállítók A szakma szabályoknak megfelelő korrekt, szabályos működés Dokumentációs fegyelem Magas színvonalú szolgáltatás Más szolgáltatók tevékenységeinek ismerete Partnerség (Egységes országos ellenőrzés, működés, egységes jogszabályértelmezés) Ágazati irányítás Finanszírozó EBF

40 Megtörtént a probléma feltárás, - problémafa kidolgozása – Ebben megállapításra került:az otthoni szakápolás nem tud a kórházi ellátás valódi alternatívájává válni. A jelenlegi egészségügyi rendszer nem nyújt átfogó megoldást a szektor hatékony működésére és nem ösztönöz a hatékony munkára (Forrás: MED-ECON Humán Szolgáltató Kft.)

41 A lakosság – életminőségének javítása, az egészségben eltöltött életévei számának növelése, munkaképességének, önellátó képességének hosszabb idejű megőrzése Az egységes, koncentrált otthoni szakápolási rendszer – a kórház kinyújtott karjaként – valódi alternatívát kínál az ápolást igénylő betegek otthonukban történő magas minőségű, komplex ellátásával Fejlett eszközpark, mely folyamatos megújításának feltételei adottak „Piaci alapú” finanszírozás, mely hatékony működés mellett gazdaságos működtetést tesz lehetővé Teljes funkcionális fedettség, hozzáférési esélyegyenlőség Az otthon végezhető ellátások teljes palettájának nyújtása Stabil humán erőforrás háttér Hatékonyabb információ- és stratégiai menedzsment Szükséglet alapú forrásallokáció Differenciált igények kielégítése Rendezett kompetenciák Életszerűbb, ésszerűbb, rugalmasabb finanszírozási feltételek A kapacitások szükségletekhez igazodó rugalmas kezelése Protokollokhoz kötött, diagnózis alapú, szükségleteknek megfelelő tevékenységskála Magas presztízsű ápolói hivatás- Erős érdekérvényesítéssel szakmai és pénzügyi téren Hatékonyan kihasznált informatikai lehetőségek

42 A jelenlegi rendszerben nagy nehézséget jelent a hosszú ápolási idejű betegek ellátása, mint pl.: krónikus, sebek, fekvések, lábszárfekély, diabetesz-láb csonkolása. Itt ugyan hosszabbítást lehet kérni az illetékes REP-eknél, azonban a hosszadalmas procedúra, ellenőrizni az ápolás jogosultságát mind a Szolgáltatónál, mind az elrendelő háziorvosnál és a betegnél is. A hosszabbított vizitszámról, pedig a REP ellenőrző főorvosa dönt.

43 Korlátozott területi hozzáférés, funkcionális fedetlenség
Az otthoni szakápolás nem tud a kórházi ápolás valódi alternatívájává válni A rendszer nem nyújt átfogó megoldást a szektor hatékony működésére és nem ösztönöz a színvonalas munkára Korlátozott területi hozzáférés, funkcionális fedetlenség Nehéz a tárgyi feltételek biztosítása, fenntartása, fejlesztése, pótlása A rendszer egyéb szervezési, információs problémákkal terhelt Nem megfelelő a finanszírozási háttér Hiányzó vagy tisztázatlan tevékenységi körök Korlátozott személyi feltételek, HR problémák Hiányoznak a főállású szakdolgozói állomány biztosításának és fejlesztésének feltételei Túladminisztrált elszámolás – nehézkes dokumentáció Elégedetlen a rendszerbéli kapacitás és menedzselése A finanszírozás nem tükrözi a valós költségeket Kompetencia problémák a rendszerben Forráshiány Ésszerűtlen, életszerűtlen finanszírozási szabályok Problematikus az információ-medezselés – „dezinformációk” Megoldatlan a tartós ápolás Hiányzik megfelelő igény- és szükségletfelmérés és az ellátás iránti szükséglet koordinációja Az ápolói szakma/hivatás alacsony presztízse – kétpólusú egészségügy Egészségügyi és szociális ellátás nincs harmonizálva Egységes módszertani elveken nyugvó szakmai ellenőrzés és következetes szankciók hiánya Gyenge a szektor érdekérvényesítő ereje, mind szakmai, mind pénzügyi téren

44 Az ilyen típusú ellátásoknál véleményem az egy - ”krónikus ápolási kvóta” – létrehozásával kialakítható lenne (mint pl.: a Hospice-ban 150 nap) egy hosszú-ápolási – vizitszám, esetleg újabb 56-os elrendelésnél degresszív szorzóval így mind a beteg, mind a Szolgáltató folyamatos ápolási ellátást tudna tervezni.

45 A tanulmány megállapította tisztázatlanok a kompetencia határok az otthoni szakápolás – a körzeti közösségi nővér, a szociális ellátás feladatai között – (hónapja véleményezésre került a három szakterület kompetenciáinak meghatározása, de a véleményezésre kiadott anyagban olyan szakmai félreértelmezés is szerepelt – mint pl.: szociális gondozó – ápoló stomagondozás végzése. Ma stomagondozást csak stomanővér végezhet és szabad (pl.: idetartozik stomaöblítés, stoma- előkészítése visszavarrásra). Nem szabad összekeverni a stomagondozást a stomazsák cseréjével. (ami pl.: az otthoni szakápolásban gyógyászati segédeszköz megtanításaként néhány vizittel számolható el.)

46 ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK Betegelégedettség Lakosság közeli ellátás Költség.-hatékony működés Szakmai tapasztalat Minőségi ellátás Kapcsolati készség (kiépült kapcsolatrendszerek) az ellátórendszerek többi szereplőjével Rugalmas szervezetek és szervezeti formák – gyors reagáló képesség a változó szabályozási környezethez. Komplex ellátás, szélesebb körű ellátási paletta hiánya Alacsony koncentráció elaprózott szolgálatok jelenléte Főállású foglalkoztatás akadályozottsága, főállású alkalmazottak alacsony aránya Kompetenciaproblémák Gyenge érdekérvényesítő erő, mind szakmai, mind pénzügyi téren Nem biztosított a szolgálatok működésének megtérülése Rugalmatlan kapacitásmenedzselés Hiányzó szükségletfelmérés Túladminisztrált elszámolás – nehézkes dokumentáció Elégtelen információ-menedzselés LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK Az otthoni szakápolás egyike azon területeknek, melyek fejlesztése az egészségpolitika számos illetve a „Biztonság és Partnerség” programban is kitűzött célja eléréséhez hozzá tudna járulni. Növekvő ellátási igény Közös pályázás, fejlesztés, erősebb érdekérvényesítés – ernyőszervezeti formában Komplex ellátás biztosítása Rehabilitáció erősítése Extra szolgáltatások biztosítása – térítés ellenében Informatikai lehetőségek kiaknázása Orvoshiány elősegíti a feladatok delegálását a szakdolgozók felé Az egészségpolitika nem kezeli prioritásként a szektort Az ápolói hivatás alacsony presztízsének fennmaradása Humán erőforrás utánpótlás hiánya Nem érvényesül a valódi szektorsemlegesség Átfogó egészségpolitikai fejlesztési koncepció hiányában szétaprózott kormányzati intézkedések (Forrás: Az Otthoni Szakápolás középtávú fejlesztési koncepciója és stratégiája Humán Szolgáltató Kft. MED-ECON)

47 A tanulmány javaslatokat adott a szakmai szabályozás fejlesztésére
A tanulmány javaslatokat adott a szakmai szabályozás fejlesztésére. (20/1996-os rendelet módosítása). Ez a 26/2009-es EM rendeletben ugyan megtörtént pl.: a rövidbél syndromás beteg ellátása, mint új tevékenység, de a mai napig nem történt meg ennek a jogszabályi háttér rendezése. (pl.:nincs licence vizsga az infúziós kezelésre)

48 A következő javaslat a keretszabályok racionalizálásra vonatkozott 43/1999. (III.3.) kormányrendelet korrekciójaként. Pl.: - a teljes és részmunkaidős alkalmazottak vizitszámának emelése. - A területi pótlékok 20%-ra emelése. Minden Szolgálat kapja meg a pótlékot aki kijár a területre. - a vizitszám keret meghatározás ésszerűsítése (negyedéves vizitszámok) - A szakirányú szolgáltatásnál (fizioterápia + gyógytorna) a 2 hónapos korlátozást célszerű lenne 3 hónapra emelni. - Vizitdíj mértékének emelése (3 éve nem volt vizitdíj emelés) - Nem indokolt a degresszios szorzó alkalmazása, mivel a költségek nem csökkennek a vizitek számával. - Egy napos ellátások utáni tevékenység tiltásának feloldása (pl.: kötözés) (Forrás: Az Otthoni Szakápolás középtávú fejlesztési koncepciója és stratégiája Dózsa Csaba – Borcsek Barbara MED-ELON Humán Szolgáltató Kft.)

49 Mielőtt ezt a gondolatot lezárnám, szeretném bemutatni nektek az amerikai szükséglete alapú ellátási modellt, amely magában foglalja a gyógyítás , az ápolás és a gondozás modelljét. Meglehet egy ilyen komplex ellátási modell továbbgondolása fejlesztést jelenthet.

50 Szükséglet alapú ellátási modell Egy döntési modell, amely egyezteti az ellátó rendszer szolgáltatásait a betegek szükségleteivel Rehabilitációs Kórház Krónikus Kórház Egyes szintű ápolási otthon Igen Igen Igen Igen Tovább haladna a támogató ellátás felé Szükség van-e a betegnek gyógymódra vagy folyamatos ápolásra az állapotának fenntartásához? Szükség van-e rehabilitációs ellátásra a kiindulási alapfejlesztéshez? Szükség van-e ápolásra Szükség van-e 2 ápolási szolgáltatásra, hogy fenntartható legyen az állapota? Szükség van-e ápolásra? Szükség van-e a betegnek gyógymódra, folyamatos ápolásra a javuláshoz? Nem Nem Nem Nem Tovább haladva a támogató ellátáshoz Nem Otthoni ellátási program Szükség van-e 24 órás szolgálatra? Szükség van-e a betegnek otthoni orvosi ellátásra? Nem Igen Koordinálja az otthoni szakápolás ellátás t? Igen Igen Szükség van-e a betegnek szakmai megfigyelésre, tanításra, észlelésre? Szükség van-e a az ellátáshoz napi 1-2 órára? A beteg korlátolva van-e a közlekedésben? Igen Tovább haladva a támogató ellátáshoz Igen Nem Szükség van-e a betegnek ápolásra különböző gyógymódra? Nem Nem

51 (Forrás: Francine F. Golkow: Continuing Care (USA))
Nem Nem Nem Igen Igen Tov. haladás a támogató ellátáshoz Klinika, Magán, Kórház, Egészs.Közp. Alkalmas-e a beteg megbízható ott tartózkodása? Képes-e a beteg a társadalmi életet élni, abba visszatérni? Felnőtt napi egészségügyi ellátás Nem Nem Szükség van-e a beteg hozzájárulásához? Szükség van-e a betegnek fizikai, orvosi, speciális terápiára? Igen Visiting, Nurse, Asszociation Nem Nem Otthoni egészségügyi segítség (otthonápolás) Szükség van-e a betegnek az egyéni gondoskodáshoz? Tov.haladva a támogató ellátáshoz Igen Nem Tov. Haladva a támogató ellátáshoz (Forrás: Francine F. Golkow: Continuing Care (USA))

52 III. szintű Ápolási Otthon
Igen Igen Tud-e betegnél esetenként a szakképzett ápolás megerősíteni avagy szolgáltatni? Be tud-e illeszkedni a beteg a társadalomba? Otthonban tovább él Öregek napközije Tolókocsis utazás Nem Igen Képes-e a beteg tolókocsiban közl.? Képes-e a beteg használni a közlekedési segítséget? Kijárás a beteghez Gondoskodásra szorul Igen Nem Tud-e a beteg mindennapos segítséggel étkezni, mozogni? Nem Nem Öreg ellátás Igen Étkezési hely Nem Igen Nincs ellátás Igen Igen Szükség van-e a betegnek naponta a biztonsága miatt felügyeletre? Tud-e a beteg utazni, bevásárolni? Nem Tud-e önállóan közlekedni? A mindennapi életbe be tud illeszkedni? Nincs ellátás Szükség van-e a betegnek segítségre ahhoz, hogy biztonságban legyen otthon a tudati állapota alapján? Nem Nem Igen Önmaga étkezését el tudja-e készíteni? El tudja-e a beteg készíteni étkezését? Étel kihordás Igen Mindennapi gondozás, háztartásbeli Nem Otth.ellátás, Otthon.gond.szolg. Szükséges-e a betegnek otthonában a mosogatáshoz, mosáshoz, napi kötéscseréhez segítség? Igen Nem Önmagát el tudja-e látni önállóan? Igen Nincs ellátás Szükség van-e alkalmanként takarításra, rendrakásra? Nem Nem Nem Nincs ellátás

53 V. rész Visszatekintés az elmúlt 13 évre
Finanszírozás Szolgáltatók számának változása Év Szolgáltatók száma 1996 10 1997 210 1998 320 1999 350 2000 340 2001 330 2002 325 2003 2004 2005 335

54 Az otthoni szakápolásra fordított pénzügyi keret
Előirányzat MFt-ban Módosított MFt-ban Növekedés % Felhasználási % 1996 600 - 1997 1000 49,00 % 1998 1160 16,00 % 85,20 % 1999 1285 10,00 % 87,10 % 2000 1324 3,00 % 96,20 % 2001 1462,8 10,50 % 98,30 % 2002 1613,7 10,30 % 2003 2235,8 38,50 % 100 % 2004 2737,2 22,40 % 2005 3091,6 12,90 % 99,80 % 2006 3271,2 3370,2 9 % 99,20 % 2007 3670,4 3320,4 0 % 98,5 % 2008 4011,2 3627,2 Nincs adat 2009 4630,2 3830,2 (Forrás: OEP, Egészségügyi Közlöny)

55 Az otthonápolási kassza minden évben növekedett, amely 2009-ben megtorpant, két részletben 38 %-os vizitszám visszavonás történt. A vizitdíjak 2003 – 2009-ig 10%-kal emelkedetek, amely az infláció miatt reálértéken csökkenést jelent.

56 Az ápolási napok és azok pénzbeli kifejezői az otthoni szakápolásban.
Az otthoni szakápolás – évben először pályázat útján, majd októberétől kiegészült hospice otthoni gondozással. A Szolgáltatók a Hospice és otthoni szakápolásra együttesen használhatják fel a keretet. Mutató Esetszámra Betegszámra Ellátottak száma 59 411 44 869 Vizitek száma Átlagos ápolási nap 19,6 26,0 Vizit átlagköltség (Ft) 2596 Költség (Ft) 50 978,6 67 500,7 Az ápolási napok és azok pénzbeli kifejezői az otthoni szakápolásban. (költségvetési év. Forrás: OEP)

57 A kórházi esetszámok (2 millió/év) és az otthoni szakápolásban ellátható betegek számát (45 ezer) figyelembe véve az esetszámok alapján az otthoni szakápolás nem tud a kórháznak kinyújtott karja lenni. Ugyanakkor látható, hogy az átlagos 26 napos ápolási nap alatt a beteg otthoni ellátása csak ,- Ft-ba kerül a finanszírozónak. Lényegesen olcsóbb ellátási forma.

58 Az otthonápolási vizitek százalékos megoszlása a 20/1996 (VII:26) NM rendeletben rögzített tevékenységen belül. (2007. költségvetési év) Országos adat (Forrás:OEP) Tevékenység megnevezése Kód Részarány Szakirányú szolgáltatás, gyógytorna,fizikoterápia, logopédia 11 37,7 % Decubitus ellátás 7 35,4 % Nyitott és zárt sebek ellátása 6 8,9% Gyógyászati segédeszközök szakszerű betanítása 8 7,0% Balesetek és műtét utáni ápolói feladatok 5 4,02% Speciális tv.Tens 9 7,9% Infúziós terápia 4 1,9% Katéter csere 3 0,4% Tartós fájdalomcsillapítás 10 0,3% Tracheális kanül tiszt. és cseréje 2 0,25% Szondán át történő táplálás 1 0,1% Összesen: 100%

59 A finanszírozási szabályokban kisebb racionalizálás történt azáltal, hogy a szakirányú rehabilitációs tevékenységeket, illetve ápolási tevékenységeket egy naptári éven belül lehet ismételni. A logopédia kikerült a 2 hónapra korlátozott tevékenységek közül (Forrás: Az Otthoni Szakápolás múltja, jelen és jövője Magyarországon Banai Jolán Magyarországi Otthonápolás és Hospice Egyesület Budapest Otthonápolás VI. évfolyam 1.szám

60 Néhány gondolat a tevékenységet végzők véleménye alapján
Néhány gondolat a tevékenységet végzők véleménye alapján. Az otthoni szakápolásban a vezetők 80%-a több mint 20 éve dolgozik az egészségügyben. Kiinduláskor kihívást, önmegvalósítást, valamint a betegeken való segítés igényét érezte. A szolgáltatatást mind a lakosság, mind a munkatársak szempontjából sikeresnek ítélték, de úgy érezték szakmailag van még rajta javítani való. A többség véleménye az volt, ha újra kezdhetné, akkor is ezt a szakmát választaná. A legnehezebb éveknek az indulás éveit , valamint a szigorítás éveit érezték.

61 Büszkeséggel, jó érzéssel tekintettek vissza az elmúlt küzdelmes évekre. Sajnos a vezetők egyharmada szerzett az elmúlt évek alatt valamilyen pszichoszomatikus megbetegedést. Az otthoni szakápolásban dolgozók elsősorban a karrier lehetősége, a betegnek való segítés, a biztonság miatt választották ezt a munkát. A megkérdezettek újra választanák ezt a munkát. Anyagilag, erkölcsileg, szakmailag egyaránt megtalálták számításukat (Forrás: Hogy érezzük magunkat 2008-ban Virágné Kaló Ágnes X. Otthoni Szakápolási kongresszus

62 KÖSZÖNÖM FIGYELMETEKET!