Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Allergia és asztma a belső környezet és a felelősség szempontjából Pós Péter az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ) elnöke www.abosz.hu.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Allergia és asztma a belső környezet és a felelősség szempontjából Pós Péter az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ) elnöke www.abosz.hu."— Előadás másolata:

1 Allergia és asztma a belső környezet és a felelősség szempontjából Pós Péter az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ) elnöke Beltéri Levegő Konferencia Budapest, Alfa Art Hotel április 25.

2 Bevezető allergiáról, asztmáról… és a lényegről Az allergia, asztma oka: jelenleg ismeretlen(?) tagadhatatlanul civilizációs betegségek általában nem gyógyíthatóak, legfeljebb kezelhetőek Egészségünk megóvása érdekében: MEGELŐZÉS terén SZINTE SEMMI NEM TÖRTÉNIK! …valóban „szinte elkerülhetetlen” tünetegyüttes? (önfelmentés!) Előrejelzések: 20 éven belül a „fejlettnek” mondott országok népességének jóval több mint fele ALLERGIÁS lesz, és akár harmada ASZTMÁSSÁ is válhat.

3 Külső térben a szelek és a Nap jóvoltából a légcsere, a légtisztítás önműködően megvalósul. Az oxigén fogyásának kérdése fel sem merül. Az Ember alkotta belső terek – mai életünk jellemző életterei – súlyosan nélkülözik a Természet éltető folyamatait. A következmények sokfélék: KÜLSŐ TÉR – BELSŐ TÉR a Természet tere – az Ember tere több por több penész, baktérium több vegyszermaradék a helyiségek levegőjében kevesebb oxigén több elektroszmog több stressz krónikus légzőszervi megbetegedések, asztma, COPD egész évben tartó allergiák a légzőszervi betegségek által okozott keringési betegségek a gyógyszerek mellékhatásai által okozott újabb betegségek

4 Példák az allergia, asztma kockázatát okozó és e betegségek súlyosságát is fokozó beltéri szennyezőkre, illetve egyéb kockázati tényezőkre Házi-por és a házipor-atka (ürüléke), a pozdorja bútorokból áradó formaldehidek, műanyag burkolatokból, festett felületekből és padlószőnyegekből évekig kipárolgó lágyító-, oldó- és ragasztó- szermaradványok, a tisztító és fertőtlenítő szerek ható- és illatanyagai, a gáztűzhelyek és gázfűtés okozta nitrogénoxidok, a nedves lakások penész- és baktériumos fertőzöttsége. Mivel a túlzottan légszigetelt épületekben mindezek fokozottan feldúsulnak, kimondható, és végre hangsúlyozandó, hogy a lakások és irodák túlzott légszigetelése kiemelt kockázatot jelent a beltéri levegő minősége és az ezzel összefüggésben fellépő allergiák, illetve az asztma szempontjából.

5 Példa az allergia, asztma kockázatát a belső terekben okozó és fokozó, állami támogatású „korszerűsítésre” Az előzőekből is világos: felül kellene vizsgálni az átgondolatlan, kizárólag az energiaköltségekre összpontosító, túlzott légszigetelések értelmét, meg kellene szüntetni ezen kártékony, egészségtelen beruházások közpénzes támogatását. Az ember és az élőlények többsége – a befőttekkel ellentétben – nem légmentes zárású belső terekben marad egészséges. Ez már a lassan értők számára is kiderülhetett, amióta külön iparág van kialakulóban az értelmetlen mértékben légszigetelt helyiségek nyílászárói légzárásának iparilag tervezett „lerontására”, vagy ezek helyett külön pénz- és energiafaló szellőztetőrendszerek kialakítására.

6 A józanésszel könnyen átlátható tények ellenére a levegő tisztaságával foglalkozó irányított közbeszéd túlnyomórészt a szabad térben fennálló viszonyokkal foglalkozik. A belső levegőt meghatározó – döntéshozói, felelősségi szempontból is sokkal inkább tetten érhető, átláthatóbb – zárttéri körülmények mintha nem is lennének fontosak. Pedig: A Józanész felülírása az irányított közbeszéddel A külső környezet tönkretétele nehezebb, helyreállítása nehezebb, helyreállítása mérhetetlenül költséges, a Természetre vár. A belső környezet tönkretétele könnyebb, helyreállítása könnyebb (lenne), helyreállítása akár gazdasági szempontból is előnyös (lehetne).

7 A LÉNYEG MÓDSZERES ELFEDÉSE Kinek az érdeke? Az egyre több „civilizációs betegség” megelőzésének elvi feltétele:  a kórok okainak felderítése (I.)  és megszüntetése (II.) Nem az eleve elrendeltetés az oka az ilyen betegségtípusok tömeges megjelenésének sem! Ismeretanyag van / nincs? nagyrészt tudják,az ezzel foglalkozó tudósok nagyrészt tudják, hogy mik a valós, közvetlen okok, de: érdemben nem közölhetikazokat érdemben nem közölhetik a fogyasztói társadalom vásárlógéppé idomított embertömegével a rövidtávú érdekeiért a jövőnket is kockáztató gazdasági körök politikai és médiaereje miatt.

8 Tudjuk, hogy: elérhető eszközökkel befolyásolni („gyógyítani”) csak belső környezetünket tudjuk, elrontott külső világunkat gyorsan és hatékonyan nem tudjuk javítani. Az említett tudás nemzetközi, mint ahogyan az érdemi cselekvés hiánya, és a károkat csak tovább növelő pótcselekvések tömege is globális! Problémakezelésünk folyamán – időszerű változataiban – követhetjük Hippokratész bevált gyógyítási elveit is a.) Ne ártsunk tovább! b.) Azt kezeljük, amit egyáltalán képesek vagyunk! c.) Legyünk óvatosabbak az új ötletek gyors bevezetésével! Amit mi itthon elkezdünk és jó, az nemzetközi sikereket és globális eredményeket gyümölcsözhet! Ne legyünk kishitűek! Magyarország újító ereje közismert! IDEJE LENNE A PARADIGMAVÁLTÁSNAK!

9 Gyógyítás és megelőzés A civilizált világ belebetegedett a civilizáció mellékhatásaiba. Ez gyógyítást igényel, de a problémakezelésnek csak akkor van értelme, ha csökkentjük a megbetegítő tényezők számát és/vagy hatását, ha fékezzük a kórokok megújulását, ezzel a civilizációs betegségek terjedését. Kezelhető belső környezetünk „gyógyításából” egész iparágak élhetnének meg, de ha lemondunk a megelőzésről, a sérülékeny emberi faj a problémát kezelő bizniszek szárnyalása mellett is kipusztulhat.

10 Hogyan is kell(ene) gyógyítani? A belső terek gondos gyógyításakor szükség van: -a terek és szerkezetek egészséges, semleges és károsító elemeinek azonosítására, -a nélkülözhető károsító elemek mennyiségének, hatásának csökkentésére, -a jelenleg nem nélkülözhető károsító hatások természetes vagy mesterséges kiküszöbölésére vagy legalább jelentős mérséklésére, -miközben állandóan ügyelni kell, hogy az ember ne veszteségként élje meg, hanem eredményként értékelhesse a változtatásokat, hiszen mindezek a testi és lelki gyógyulás alapvető feltételei.

11 Hogyan is kell(ene) megelőzni? A belső terek káros hatásainak megelőzéséhez szükséges: -a terek és szerkezetek azonosított károsító elemeinek lehetséges kiváltásával, átgondolt és felelős tervezéssel (a biztonságot szolgáló legfontosabb szabványok ismét kötelező erejűvé tételével) töredékére csökkenthető az ismert megbetegítő tényezők száma és hatása, -az új szerkezetek, készülékek és eljárások bevezetésénél a meggyőző alaposságú előzetes ellenőrző vizsgálatoknak és az engedélyezés feltételeinek meg kell előzniük a minél gyorsabb piacra kerülés által elérhető profitszerzés szempontjait, -el kell érni, hogy a biztonság és felelősség iránti vágy erősebb legyen az új iránti vágynál.

12 Nem kellene óvatosabbá válnunk? (1) Gondolatébresztő példák az új gyártmányok piachódítása kapcsán: -Mindennapjaink során, akár lakásunkban, munkahelyünkön is, több ezer mesterséges vegyi anyaggal érintkezünk, ennek eredményeként mindannyiunk szervezetében legalább féle mesterséges vegyi anyagból álló „koktél” található, melynek hatásai kiszámíthatatlanok. -A kutatások szerint a megbetegedések jelentős részéért a különféle vegyi anyagok tehetőek felelőssé. A legtöbb vegyi anyagnak azonban nem vizsgálták még meg az emberi szervezetre gyakorolt hatásait, különösen nem vizsgálták különböző anyagok együttes hatását.

13 Nem kellene óvatosabbá válnunk? (2) Gondolatébresztő példa új technikák piachódítása kapcsán: -Értjük-e valamennyien, mit is jelent, és milyen kockázattal járhat a nanotechnológiai kutatások és alkalmazások – ellenőrizetlen – piaci alapú, orvosi, gyógyszer-, élelmiszer-, kozmetikai- és szinte minden más ipari bevetése? -A nanotechnológia felhasználása éppen napjainkban, alapjaiban alakítja át életünket, de úgy, hogy az alkalmazásokkal járó lehetséges, de egyelőre ismeretlen kockázatokról a társadalom, a fogyasztók, felhasználók érdemben semmit sem tudnak. -Elfogadható szintű felelősség az állam és gyártó cégek részéről még nyomokban sem észlelhető!

14 Nem kellene óvatosabbá válnunk? (3) Gondolatébresztő példák új technikák, gyártmányok piachódítása kapcsán: -Az akadémiai kutatók is arra hívják fel a figyelmet, hogy a közpénzből finanszírozott kutatóműhelyek azért lennének nélkülözhetetlenek, mert a független vizsgálatok és a társadalmi elvárásokat is beépítő kutatások hátterét szolgáltathatnák. -Le tudunk majd szokni a mobiltelefonok adta kényelemről, ha mégis bebizonyosodik, a tartós előnyökért például agydaganattal kell fizetnünk? -Megfigyeltük-e már, milyen szokatlan nyugalom száll ránk néhány perc alatt, miután egy áramszünet kapcsán megszűnik a teljes belső életterünket átható, legkülönbözőbb elektromos hatások összessége? (Nem, mert alig van már áramszünet!)

15 Az a kis különbség : az EMBER és a POLITIKUS… Ismert, hogy a politikusok az általuk képviselteket – maguktól megkülönböztetve – szeretik „az emberek”- ként emlegetni. De van-e különbség? kockáztathatjuk-e a utódaink egészségét ismerten veszélyes, de nélkülözhető tárgyak, elkerülhető körülmények által? A lelkiismeretes EMBER számára egész életet végigkísérő lelki teher arra gondolni: kockáztathatjuk-e a utódaink egészségét ismerten veszélyes, de nélkülözhető tárgyak, elkerülhető körülmények által? Ki az, aki az ország egészségével nem törődve, a mohó piaci érdekeknek engedve megszavazza még a biztonságot szolgáló legfontosabb szabványok kötelező erejének eltörlését, és az engedélyezési eljárások mértéktelen fellazítását is? POLITIKUS ugyan, de nem felelős, csak tipikus politikus! (Sajnos nem szín- vagy ország-tipikus…)

16 Ne legyünk kishitűek! Mindazoknak, akik az egész világot csak hasznuk forrásaként látják, éppen az a céljuk, hogy: ne higgyünk magunkban, váljunk inkább engedelmes, jól butítható vásárlókká, - akikkel (a szemetet is értéknek hazudva) mindent meg lehet vetetni és etetni, - akik szerzési mániájuk kiéléséért az önbecsülésüket, a lelküket is hajlandók feladni. Higgyük el: még van JOGUNK (mód?) és ÉRDEMI TUDÁSUNK is, hogy hozzászóljunk a komolyabb, akár az egész társadalmat is érintő ügyek eldöntéséhez! Vállalnunk kell a klasszikussá vált kisfiú szerepkörét: Szóljunk mindig, ha a király meztelen!

17 Kikre számíthatunk céljaink támogatóiként? A betegek és a magukat ma még egészségesnek érzők számára a legfontosabb lehetséges partnerek és tényezők: o a gazdasági válságban új helyüket és/vagy újabb lehetőségeket keresők, o a Politikusok felelőssége (legalább a közelgő választásokra tekintettel), o az Emberek józan eszének visszatérése. Amíg élünk, miért ne reméljünk?

18 Magyarország még a világpolitikai helyzet és a gazdasági válság korlátai között is – külső és belső tereit tekintve is – egészségessé válhat, ha nem tűrjük, hogy életesélyeinket KÍVÜLRŐL – de BELÜLRŐL IS(!) egyéb érdekek szerint csökkentsék. Mi pedig csak egy egészségesebb országban lehetünk valóban egészségesek! Megtisztelő figyelmüket köszönöm! Pós Péter az ABOSZ elnöke (Tételes kritikájukat szeretettel várom!)


Letölteni ppt "Allergia és asztma a belső környezet és a felelősség szempontjából Pós Péter az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ) elnöke www.abosz.hu."

Hasonló előadás


Google Hirdetések